Új Szó, 1987. augusztus (40. évfolyam, 178-203. szám)
1987-08-27 / 200. szám, csütörtök
Emelni a mércét minden szinten A PÁRTMUNKA TAPASZTALATAI A NYUGAT-CSEHORSZÁGI KERÜLETBEN Több hónap telt el a CSKP KB 5. ülése óta. Mi változott meg ezalatt a nyugat-csehországi kerületi pártszervezetben a munkastílust és -módszereket illetően? Mit tesz a kerületi pártbizottság, hogy az alapszervezetek következetesen érvényesítsék hatáskörükben gazdasági és szociális politikánk stratégiáját? Erről beszélgettünk Jaroslav Kopáčekkel, a CSKP Nyugat-csehországi Kerületi Bizottságának politikai szervezési feladatokkal megbízott titkárával.- Mindenekelőtt alaposabban átgondoljuk, mennyire hatékonyak a pártmunka jelenleg alkalmazott formái és módszerei napjaink igényei szempontjából - mondta bevezetőben. - Újra értékeltük őket. A kerületi pártbizottság elnöksége július elején megtárgyalta és jóváhagyta a kerületi pártszervezetünk munkaformáinak és -módszereinek tökéletesítésére vonatkozó alapelveket. A gyakorlat által igazolt módszerekre támaszkodunk, s ezeket tovább kell fejleszteni. A testvérkerületekben, főleg a szverdlovszkiban és az NDK-beli Geraiban szerzett tapasztalatokból is merítünk.- Mire irányulnak elsősorban ezek az alapelvek?- A választott szerv tagjai által a kerületi pártbizottság üléseinek és az elnökség elé kerülő anyagoknak az előkészítésében játszott szerep növelésére és az albizottságok munkájában való céltudatosabb, aktívabb részvételre. Az ülés előtt a kerületi pártbizottság tagjai és póttagjai részt vesznek az alapszervezeteknél folytatott felmérésekben. Tapasztalataikat aztán felhasználjuk a beszámolók, jelentések készítésekor, és az albizottságok is hasznosítják őket. Ezek a tapasztalatok közvetlenek: a munkások, technikusok és a többi dolgozó nézeteit közvetítik. Az apparátus munkájában is igyekszünk friss, újszerű szemléletet érvényesíteni. Évenként egyszer kerületi értekezletet hívunk össze, ahol felmérjük munkánk hatékonyságát, s kicseréljük a párt vezető szerepének gyakorlása közben szerzett tapasztalatainkat. A járási pártbizottságok és a kerületi bizottságok vezető párttisztségviselői számára már hosszabb idő óta szervezünk előadásokat és szemináriumokat az új feladatok jobb megvilágítása céljából.- Mit változtatott meg tevékenységében a kerületi pártbizottság, hogy növelje munkájának hatékonyságát?- Bevezettük azt a gyakorlatot, hogy a kerületi pártbizottság titkárságának üléseit a járási székhelyeken tartjuk. A járási szervezetek munkájának elemzése során általánosítjuk a jó tapasztalatokat, elbíráljuk a határozatok teljesítését, és felmérjük a járási szervezetek munkájának hatékonyságát. Ilyen tanácskozás volt például a Rokycany-i és a Tachovi járásban. Azt a módszert alkalmazzuk, hogy a járási bizottság elnökségének ülése után az üzemekben az elvtársak nyilvános pártgyűlést hívnak össze, s ezen megismertetik a dolgozókat az elnökség által hozott határozatokkal. A gyűlésen jelen vannak a felettes gazdasági szervek képviselői is, valamint a vállalatvezetőség tagjai. Tehát ők is tudomást szereznek arról, miről volt szó az említett tanácskozáson. Ez erkölcsileg sokkal nagyobb mértékben kötelezi őket arra, hogy segítséget nyújtsanak a dolgozókollektíváknak a kitűzött feladatok teljesítéséhez és a nehézségek leküzdéséhez.- Tovább fogják terjeszteni ezt a módszert?- Már alkalmazza a CSKP Plzeňi Északi Járási Bizottsága is, továbbiak pedig előkészületeket tesznek rá. De visszatérek az eredeti kérdéshez. Újdonságnak számít a kerületi pártbizottság apparátusában dolgozóknak az alapszervezeti taggyűléseken való csoportos részvétele.- Milyen célt szolgál ez?- Eddig aszerint utaztak ki, hol milyen problémát kellett megoldani. De lényegesen jobban kell ismernünk sok olyan kérdést, amelyeket a tanácskozások előkészületei folyamán kell megvitatni, ezért az elvtársakat egy-egy hónapra egy járásba delegáljuk, vagy pedig egy termelési ágazat problémáit kísérik figyelemmel. Ezáltal nemcsak több tapasztalatot szereznek, hanem ezek tágabb területet is ölelnek fel, és jobban lehet rájuk építeni. Most a plzeňi városi alapszervezetek munkáját tanulmányozzák a kerületi pártbizottság titkárságának ebben a járásban sorra kerülő kihelyezett ülésére való előkészületek keretében. Az egyes járásokba szakemberekből álló munkacsoportokat is kiküldünk, három, vagy akár több hónapra. A kiválasztott alapszervezeteknek segítenek egyes problémáknak a megoldásában, például az új tudományos és műszaki ismeretek gyakorlati alkalmazásában, a pártszervezeten belüli nehézségek leküzdésében és egyebekben. Tanácsaik vezérfonalul szolgálnak az illető szervezetek bizottságainak döntéseihez. Ugyancsak sikeresnek bizonyult a járási pártbizottságok tevékenységének a kerületi bizottság elnöksége által való megvitatása. Itt megmutatkozik, ki mennyire vesz részt a vezetők közül a kongresszusi irányvonal megvalósításában, és mekkora munkájának a hatékonysága. Ez természetesen nem számokban vagy koronákban fejeződik ki, hanem az azon a munkaterületen folyó tevékenységben, amely gondjaira van bízva, az emberek gondolkodásának a megváltozásában.- A CSKP KB 5. ülésén szó volt a pártszervekbe való titkos választás kérdéséről. Pártunk alapszabályzata nem határozza meg, milyen módon kell lebonyolítani a választásokat. Foglalkoznak ezzel?- A választásokról vitát folytatunk. Nekem is megvan erről a kérdésről a saját nézetem. Azt hiszem, a káderválasztás párton belüli rendszere nem antidemokratikus. Ellenkezőleg. Éppen nyíltsággal, nyilvános szavazással fejezik ki a párttagok leplezetlenül állásfoglalásukat, azáltal, mire vagy kire adják szavazatukat. Azt hiszem, hogy a titkos szavazásról folyó vita nem visszalépés, de másrészt így elvész a párttagok vitájának forradalmisága, mert néhol a titkosságot esetleg úgy értelmezhetik, mint az őszinteség hiánya megnyilatkozásának, esetleg az egymással való leszámolásnak egy formáját. A gyakorlat azt mutatja, hogy tisztességes, dolgos tisztségviselők ezrei vannak szervezetünkben. Azokat, akik nem teljesítik feladataikat, vagy hűtlenné válnak a párthoz, pártvonalon idején felelősségre vonják. Ezért azt hiszem, hogy a választás formájának a megváltoztatása nem változtathat az emberek kvalitásain. A társadalom demokratizálását gyakran kötik kizárólag a választások titkosságához. Elfeledkeznek arról, hogy - éppen a gazdasági és társadalmi fejlődés s a demokratizálás keretében - minden tevékenységet, minden irányítási szinten elv- szerűbben kell végeznünk. A pártban és a társadalomban egyaránt szükség van arra is, hogy jobb minőséget és magasabb műszaki szintű termékeket produkáljunk, továbbá csökkenteni kell a papírmunkát, bürokráciát és a terméketlen ülésezést. Ezen nem a tisztségviselők választhatósága változtat, hanem a következetes, nyílt harc a kényelmesség, megcsontosodottság különféle megnyilvánulásai, a jogos, kritikus észrevételek, indokolt javaslatok figyelmen kívül hagyása ellen.- Mennyire tájékozott a közvélemény a pártszervek tanácskozásairól?- A kerületi pártbizottság és a járási bizottságok üléseiről az embereket jól informálják a kerületi és járási sajtótermékek. A kommunista újságírókat arra ösztönözzük, hogy a híradásokban szereplő adatokra térjenek vissza elemző cikkekben. De mit tudnak az alapszervezetek ülésein elhangzottakról az illető munkahelyeken dolgozók? Nagyon keveset. Lényegesen javítani kell a tájékozottságot. Ez azt jelenti, hogy a taggyűlések után el kell menni a dolgozókollektívákhoz, felhasználni a szakszervezeti részlegszervezetek összejöveteleit, termelési értekezleteket, gyakrabban kell nyilvános pártgyűlést összehívni, tájékoztatni az embereket a taggyűlésen vagy a bizottság által a tervteljesítéssel, nevelőmunkával, szocialista versennyel és hasonlókkal kapcsolatban hozott határozatokról, s a szakszervezeti és SZISZ-tagok támogatásával meg kell nyerni a dolgozókollektívákat a kitűzött feladatok megvalósítására. A szak- szervezeti részlegszervezetek és termelési értekezletek útján a dolgozók nézetei» újra és újra fel lehet használni a taggyűlések előkészületei során.- Már túl vagyunk az év közepén. Sok vállalat nem teljesíti tervét. Mit tudnak tenni a pártszervezetek a helyzet javítására?- Igényesebben és konkrétabban vitathatják meg a gazdasági kérdéseket. Szólni kell azokról, akik a feladatok megvalósítását biztosítják. Mit jelent ez? Mindenekelőtt azt, hogy alaposan át kell gondolni a taggyűlések tartalmi oldalát. Mi jelenthet segítséget, s hogy a kommunistáknak csupán a terv alapvető fontosságú mutatóival kell-e törődniük, mint például az árutermelés és a módosított saját termelési érték alakulása. Tovább kell jutni. Arra vezetjük őket, hogy szélesebb körűen és alaposabban ismerjék meg a tervteljesítés minőségi szempontjait, a szállítói-megrendelői kapcsolatokat, a pótalkatrész-ellátást s a tudományos és műszaki eredmények alkalmazásával kapcsolatos kérdéseket. Hogy ne fogadják el fenntartás nélkül azoknak a gazdasági vezetőknek az érveit, akik felelősek értük, hanem legyen saját nézetük mindenről. Amit most mondtam, nem jelenti azt, hogy helyettesíteniük kell a művezetőket, igazgatókat vagy másokat, hanem hogy politikai eszközökkel kell elősegíteniük a feladatok teljesítését. A pártcsoportoknak is megvan a maguk szerepe. Minél nagyobb részt vállalnak a taggyűlések előkészítéséből, a munkahelyi problémák feltárásából, s minél több megoldási javaslatot tesznek, annál hatékonyabbak lesznek a taggyűlés határozatai. (gy dolgoznak a kerületben a kdynéi Elitexnél, a domažlicei Destánál, a chodovi Chodosnál, a sokolovi bányákban s a plzeňi Škoda Müvek üzemeiben. Tapasztalataikat ismertetjük másokkal is.- Mindaz, amit mondasz, megköveteli, hogy minden párttisztségben olyan kommunisták legyenek, akik szervezői képességeik révén, elvszerű magatartásukkal és elkötelezettségükkel magukkal ragadják a többieket.- Ilyen kommunistákból sosem lehet elég. így igyekszünk emelni az alapszervezeti tisztségviselői .aktívák felkészítésének színvonalát. Ezért értékeljük újra például kerületi és járási szinten a politikai oktatási intézmények munkájának tartalmi részét, s helyezzük jobban előtérbe a gyakorlathoz való kötődést. Tevékenységükben tükröződnie kell a társadalmunk átalakítása során szerzett legújabb tapasztalatoknak, a pártszervezetek tapasztalatainak, s így felkészíteni a fiatal tisztségviselőket funkciójuk ellátására. Tudniuk kell, hogyan kell megfelelően előkészíteni egy taggyűlést, mit lehet kezdeni egy határozattal, milyen módon élhetnek ellenőrzési jogukkal, s hogyan oldhatók meg a párt vezető szerepének érvényesítését illető kérdések. Ez azért szükséges, mert az oktatás eddigi formája inkább elméleti irányú volt, és az alapszervezetek fiatal tisztségviselői gyakran csak az idősebbekre hagyatkozhattak. Ezért minden olyan elvtárs jár ilyen tanfolyamra, akiket kádertartalékként számon tartunk párt-alapszervezeti elnöki tisztség ellátása céljából. A káderutánpótlásnak a párttisztségekre való felkészítését ma, amikor a kádermunka egészének minőségi javítása és elmélyítése folyik, fontos feladatnak tartjuk. VÁCLAV PERGL llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll KOMMENTÁLJUK -----A vállalati törvénytervezet és a nemzeti bizottságok A vállalati törvénytervezet országszerte a figyelem középpontjában áll. Munkások, gazdasági szakemberek és egyéb területeken dolgozók mondják el véleményüket - az egyéni és a társadalmi érdekeket is figyelembe véve nemegyszer szenvedélyes hangon. A jelentős dokumentum előkészítése, majd megvalósítása ugyanis szerves része a CSKP XVII., illetve az SZLKP kongresszusán kitűzött, a gazdasági és a szociális fejlődés gyorsítására vonatkozó stratégiai irányvonalnak. Az előterjesztett törvénytervezet a vállalat jogi helyzetét módosítja, meghatározza jogait és kötelességeit, a társadalom, az állami szervek, a nemzeti bizottság stb. iránti viszonyát. Főleg ez utóbbinak a vitában az eddiginél nagyobb figyelmet kell szentelni. Nem ok nélkül. A tervezet szerint ugyanis a vállalatok és a nemzeti bizottságok közötti kapcsolat úgy módosulna, hogy a vállalat gazdasági és szociális tevékenysége során köteles együttműködni a területileg illetékes nemzeti bizottsággal és részt vállalni az adott körzet komplex gazdasági és szociális fejlesztéséből. Ez azt jelenti, hogy egyéb tényezők mellett köteles figyelembe venni a nemzeti bizottságok döntéseit. A mindennapi gyakorlat bizonyítja, hogy ez eddig nem volt így. Egyes gazdasági vállalatok fejlődtek a gyárkapun belül, de a gyermekintézmények létesítését már a nemzeti bizottságoktól várták. Igaz, voltak kivételek, épültek üzemi óvodák, bölcsődék is, Losoncon (Lučenec) például élérték, hogy az üzemek számos közérdekű létesítményt építsenek és a költségeket közösen állják. A törvénytervezet szerint a nemzeti bizottságok is lehetnek vállalatalapítók. Ezzel összefügg a vállalat gazdasági és szociális tevékenységére vonatkozó kötelessége abban az esetben, ha a vállalat nem képes teljesíteni gazdasági funkcióját. A tervezet értelmében a központi szerv köteles megvitatni a vállalatalapítási szándékot az illetékes nemzeti bizottsággal. A dokumentum foglalkozik a közhasznú vállalatok tevékenységével is. Azokról a vállalatokról van szó, amelyek esetében teljesen nem érvényesíthetők a szocialista vállalkozás alapelvei. Ilyen esetben az alapító téríti meg a közhasznú tevékenységet folytató vállalat költségeit, ha azok más módon nem térülnek meg. Az állami vállalatokról szóló törvénytervezet említett rendelkezéseiből nyilvánvaló, hogy ezek jelentős mértékben vonatkoznak az államigazgatás központi szerveire és a nemzeti bizottságok tevékenységére is. A gazdasági mechanizmus átalakítása alapelveinek érvényesítése a nemzeti bizottságok munkájában kell hogy hozzájáruljon e szervek és az általuk irányított szervezetek munkájának hatékonyabbá tételéhez, a szervezetek önállóságának fokozásához, gazdálkodásuk hatékonyságának növeléséhez. Vagyis nagyobb önállósághoz jutnak a nemzeti bizottságok az irányításában és az anyagi javak gyarapításában. A tervezet intézkedések hozzájárulhatnak majd ahhoz, hogy a tudomány és a technika új ismereteit szélesebb körben érvényesítsék mind a termelésben, mind a szolgáltatásokban. Ez a minőségi változás a lakosság nagyobb elégedettségét hozza majd magával. Az állami vállalatokról szóló törvénytervezet tehát jelentős mértékben érinti a nemzeti bizottságokat is. Éppen ezért a párttagsági gyűlések mellett a nemzeti bizottságok plenáris ülésein és a társadalmi szervezetek nagygyűlésein is meg kell vitatni. Mégpedig összefüggésben az idei tervteljesités értékelésével és a jövő évi feladatok megvitatásával. Sok függ attól, hogy a dokumentum megvitatását hogyan készítik elő, s milyen felkészültek lesznek az előadók. S természetesen attól is, hogy a gyűlések résztvevői milyen nyíltan, őszintén és megalapozottan fejtik ki véleményüket, hogy a tervezet az észrevételek figyelembe vételével kerülhessen majd a törvényhozó szervek elé. NÉMETH JÁNOS A Honvédelmi Szövetség fő feladatai közé tartozik a lakosság polgári védelmi nevelése. Ennek célja lakosságunk honvédelmi felkészültségének, a szocialista haza védelméért érzett felelőségének növelése, továbbá a széles tömegeknek az ellenség harci eszközeinek hatásával, valamint az ellenük való védekezéssel való megismertetése. A szövetség nagy súlyt helyez a gyakorlati tudnivalók elsajátítására: műszaki foglalkozásokat, előadásokat, kiállításokat, filmvetítéseket, és honvédelmi versenyeket szervez. A felvétel egy bemutatón készült. (Jaroslav Sýbek felvétele - ČTK)
