Új Szó, 1987. augusztus (40. évfolyam, 178-203. szám)
1987-08-17 / 191. szám, hétfő
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Megnyílt az Agrokomplex '87 országos mezőgazdasági kiállítás A tudományos-műszaki fejlesztés - a hatékonyság és a minőség forrása A párt-és kormányküldöttséget MIROSLAV TOMAN elvtárs vezette • Több mint 40 ezer látogató az elsó napon A kísérlet előnyei A gazdasági mechanizmus olyan méretű átalakítása, ahogy azt a január elején közzétett alapelvek meghatározzák, igen komoly és valóban forradalmi lépést jelent. Ezért nagyon helyes, hogy a csehszlovák gazdasági mechanizmus átalakítására vonatkozó komplex dokumentum kidolgozásával egyidöben egyes előkészületben levő intézkedéseket kísérletileg már be is vezettek több kiemelt terme- lési-gazdasági egység és vállalat gyakorlatában. Az akció neve egy kissé bonyolult - komplex kísérlet a gazdasági szervezetek nagyobb önállóságának és a hatékony termelésért viselt fokozottabb felelősségének érvényesítésére. Ebből mindenesetre kitűnik, hogy a kísérletező egységek és vállalatok jelentős önállósághoz jutottak, s ezzel természetesen nagyobb felelősséget is viselnek a termelés hatékony fejlesztésének az útjain. Olyan játékszabályokat alkalmazhatnak, amelyek a 9. ötéves tervidőszakban minden gazdasági szervezet számára érvényesek lesznek, üvegházi feltételeket azonban nem biztosítottak a számukra. Ez nem is lenne célszerű, hiszen a cél a gyors tapasztalatszerzés, legyenek azok jók vagy rosszak. Ha a kísérletező szervezetek bizonyos előnyökben részesülnének az átalakulás megkönnyítéséhez, ez esetleg helytelen következtetésekhez vezetne. A kísérletből azonban bizonyos előnyök - és nem is csekélyek - mégiscsak származnak a szervezetek számára. Ezek a teljes önálló elszámolás bevezetéséből következnek, abból, hogy a dolgozók az egyes részlegeken nemcsak ismerik a feladataikat, hanem munkájuk hatékonyságát, a ráfordítási költségek alakulását is befolyásolhatják, részben az energia- és az anyaggazdálkodás területén, részben pedig a selejtes termelésből származó veszteségek csökkentésével. De mi ebben az űjdonság? Hiszen mindez eddig is a dolgozóktól függött - vethetné fel bárki ezt a kérdést. Igen, csakhogy az értékelés vállalati, esetleg üzemi szinten történt, s itt nehezen lehetett volna megállapítani és felmérni az egyes részlegek tényleges hozzájárulását a hatékonyság növeléséhez. A kísérletező vállalatoknál az önálló elszámolású belső alakulatok számára nemcsak a termelési feladatokat határozzák meg, hanem a tervezett ráfordításokat is, s ha csökkentik ezeket, ebből hasznuk származik, ha pedig túllépik, abból hátrányok következnek. Mivel az elért gazdasági eredmény az ilyen belső alakulatok béralapjára is kihat, így az emberek lényegében saját maguk döntik el, hogy az adott szabályzati feltételek között milyen keresethez jutnak. Az egyes kollektívák lelkiismeretes, hibátlan és pontos munkával bizonyára a keresetek növelésére fognak törekedni. Ehhez azonban a kollektíva minden tagjának hozzá kell járulnia. Ebből a szempontból - az eddigi gyakorlathoz viszonyítva - jelentős változásra kerül sor. Rendszeressé válik az egyes dolgozók munkájának kollektív, elvtársi értékelése, a legjobbak elismerése és a kevésbé törekvők elmarasztalása. Az sincs kizárva, hogy a kollektíva meg akar majd szabadulni a hanyag dolgozóktól, hiszen senki sem akar mások helyett dolgozni. A vállalaton belüli önálló elszámolásnak tehát nemcsak gazdasági, hanem pszichológiai jelentősége is van. Az egyes kollektívákban nemcsak a munkához való viszony változik meg, hanem a mesterek iránti is - az sem lesz meglepetés, ha a kollektíva kieszközli a mester felcserélését egy kellő tekintéllyel, nagyobb tapasztalatokkal és ismeretekkel rendelkező személyre. Másként viszonyulnak a társadalmi tulajdon és más dolgok iránt (elsősorban a gépi berendezésekhez és azok karbantartásához, hogy a kollektívát üzemzavar okozta állás miatt ne érje anyagi veszteség), amelyeket korábban csak tudomásul vettek, de nem tanúsítottak irántuk nagyobb lelkesedést. Említettük már, hogy a kísérlet tapasztalatok és ismeretek szerzésére irányul az olyan feltételek közötti gazdálkodásban, amelyek a 9. ötéves tervidőszakban minden vállalat számára érvényesek lesznek. A kísérletben résztvevő és az abba fokozatosan belépő szervezetek dolgozóinak tehát sok mindent el kell sajátítaniuk, meg kell tanulniuk. A kísérlet próbára teszi a gazdasági vezetők képességeit is, hiszen a bevezetése senkinek sem biztosít semmit, csupán lehetőségeket nyújt, s minden attól függ, hogy miként használják ki ezeket a lehetőségeket. Ezen az a tény sem változtat, hogy érdekellentétek alakulnak ki a kísérletező és a nem kísérletező vállalatok között, főleg a szállítói-megrendelői kapcsolatok területén, ami néha ahhoz hasonlít, amikor az egyirányú forgalomra kijelölt utcákban szembejövő autókkal találkozunk. A kísérletező vállalatok erősen nehezményezik is ezt, úgy vélik, hogy valamilyen kivételek illetnék meg őket, hogy törekvéseik ne ütközzenek mások közömbösségébe, érdektelenségébe. Ennek azonban nemcsak fonákja, hanem színe is van - a kísérletezők maguk is belátják, hogy nagyobb gondot kell fordítaniuk a gazdasági szerződések rendes előkészítésére, hogy megkövetelhessék annak hibátlan teljesítését. Ha a vállalat valóban hatékonyan akar fejlődni, nem elégedhet meg a termelés elért színvonalával, termékeinek eddigi kínálatával, s az értékesítés adott árszínvonalával. Meg kell gyorsítania a gyártmányfejlesztés ütemét, állandóan figyelnie kell a kereslet alakulását, s rugalmasan kell alkalmazkodnia a változásokhoz. Gondoskodnia kell a termelés és a termékek műszaki színvonalának szüntelen emeléséről, mert csak így teljesítheti a kiviteli feladatokat, csak így őrizheti meg a versenyképességét. A tudományos-műszaki fejlesztést eddig elsősorban felülről követelték meg a vállalatoktól. Feltételezhető, hogy a jövőben a vállalatok saját maguk fogják keresni az intenzifikáláshoz, a gazdaságosság növeléséhez vezető utakat. Amennyiben tehát a kísérlet becsületesebb munkára készteti a munkásokat, ugyanúgy nagyobb igényeket támaszt a műszaki tervezők, a konstruktőrök munkájával, képességeivel szemben. Egyelőre korai lenne még a kísérlet népgazdasági hasznáról beszélni, de ott, ahol jól előkészítették és következetesen, megfontoltan valósítják meg, biztató tapasztalatokat szereznek. Rudé právo (Tudósítónktól és ČSTK) - A címben foglalt jelszó jegyében megnyitotta kapuit szombaton az Agrokomplex '87 országos mezőgazdasági kiállítás. Megnyitásán párt- és kormányküldöttség vett részt, amelyet Miroslav Toman, a szövetségi kormány alelnöke, a szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter vezetett. A küldöttség tagjai Miroslav Zajic és Rudolf Vančo, a CSKP KB, illetve az SZLKP KB osztályvezetője, valamint Július Varga, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere voltak. A megnyitáson részt vettek továbbá a CSSZSZK és az SZSZK, a Nyugat-szlovákiai kerület, a Nyitrai (Nitra) járás és a város párt- és állami szerveinek további képviselői. Jelen voltak a szocialista országok csehszlovákiai nagykövetségeinek és fő- konzulátusainak a képviselői is. Az állami himnusz elhangzása után Július Varga köszöntötte a vendégeket. Ezután Miroslav Toman mondott megnyitó beszédet. Hangsúlyozta, hogy az országos mező- gazdasági kiállítás már hagyományosan a tudományos-ftűszaki ismereteknek a termelésben való terjesztését szolgálja. Ennek nagy jelentősége van, mert a mi feltételeink között csak ezen az úton tudjuk növelni a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum teljesítőképességét. Rámutatott, hogy a kiállítás igazolja a szemléltető módszer jelentőségét kifejező mondást, mely szerint jobb egyszer látni, mint kétszer hallani róla. Hangsúlyozta továbbá a gazdasági mechanizmus átalakításának a fontosságát. Új törvények fogják szabályozni az ipari, fogyasztási és földművesszövetkezeti mozgalmat. Az is fontos azonban, hogy a vállalati törvénytervezetről folyó vita mellett az idei terv teljesítésére is nagyobb figyelmet összpontosítsunk, s jól előkészítsük a jövő évi tervet az egész 8. ötéves tervidőszak feladatainak sikeres teljesítése érdekében. Ebből a szempontból kell értékelni az egész mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum fejlődését. A gyakorlatban számos fogyatékossággal és kihasználatlan lehetőséggel találkozha- (Folytatás a 2. oldalon) HÉTFŐ 1987. augusztus 17. XL. évfolyam 191. szám Ára 50 fillér Üdvözlő táviratok (ČSTK) - Gustáv Husák köztársasági elnök táviratban fejezte ki jókívánságait Szuharto elnöknek, az Indonéz Köztársaság államfőjének országa nemzeti ünnepe alkalmából. Szuharto elnököt Indonézia nemzeti ünnepe alkalmából Ľubomír Štrougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányelnöke is köszöntötte. Bohuslav Chňoupek külügyminiszter ebből az alkalomból üdvözletét küldte Mohtar Kuszumaatmad- jannak, az Indonéz Köztársaság külügyminiszterének. (ČSTK) - Gustáv Husák köztársasági elnök táviratban fejezte ki jókívánságait Omar Bongnak, a Gaboni Köztársasági elnökének országa nemzeti ünnepe alkalmából. Dél-afrikai Köztársaság Második hetébe lépett a bányászsztrájk (ČSTK) - Második hetébe lépett tegnap 350 000 dél-afrikai néger bányász sztrájkja. Ennek ellenére még semmi remény sincs arra, hogy megállapodás születik követeléseik ügyében a bányászszakszervezet (NUM) és a munkaadók között. A munkáltatók 15-23 százalékos béremelésre hajlandóak csak, míg a NUM 30 százalékos emelést követel. Ezen felül ragaszkodik ahhoz, hogy a munkáltatók garantálják a munka megfelelő biztonságát, s a néger bányászok ne legyenek kitéve a faji megkülönböztetésnek. A bányatársaságok erővel akarják elnyomni a sztrájkot, s mint azt a NUM közölte, az összecsapásokban a rendőrséggel már 220 bányász megsebesült és kb. 300-at letartóztattak. A NUM vezetése bejelentette, szándékában áll kiterjeszteni a sztrájkmozgalmat a gyémánt- és platinabányákra is. Eddig a sztrájkba 46 arany- és szénbánya kapcsolódott be. Hozzászólás a vállalati törvény tervezetéhez Másként kell viszonyulni a társadalmi érdekekhez TANKINA ISTVÁN, az SZLKP Losonci (Lučenec) Járási Bizottságának titkára: Az állami vállalatról szóló törvénytervezet céljainak elérése igényes új feladatok hosszú sorának teljesítését követeli meg nemcsak gazdasági téren, hanem az emberek közötti kapcsolatokban, valamint a pártszervek és -szervezetek politikai szervező munkájában, sőt eszmei tevékenységében is. E feladatok felett idejében el kell gondolkodnunk, keresnünk kell a teljesítésük legcélravezetőbb módját, amire jó alkalom a törvénytervezet október végéig tartó társadalmi vitája. Elmaradhatatlan a jelenlegi irányítás azon jelenségeinek következetes elemzése, értékelése is, amelyek pozitív vagy negatív irányban befolyásolják az emberek gondolkodását és cselekedeteit. Az olyan jelenségek, mint például a gazdaságosság követelményének elhanyagolása, a selejttermékek gyártása, a munka- és technológiai fegyelem megsértése, az össztársadalmi érdekekhez való formális viszonyulás, a termelési feladatok nem teljesítésekor tapasztalható alibizmus, az állami vállalat önálló gazdálkodásában nem fordulhatnak elő. Ha mégis, akkor igen káros kihatásuk lesz a vállalat tevékenységére, a dolgozók érzelmeire, gondolkodására és cselekedeteire. Ezt tudva következetesen fel kell számolni az említett és egyéb nem- kívánatos jelenségek okait, figyelembe véve azt a tényt, hogy az emberek tudatában az állami vállalatról szóló törvénytervezet megértése csakis céltudatos nevelőmunka eredménye lehet. Éppen ezért járásunk pártszer- veitól, az SZLKP alapszerveze- teitöl, a Nemzeti Front tömeg- szervezeteitől, valamint a termelővállalatok gazdasági vezetőitől nemcsak elvárjuk, de meg is követeljük a nevelőmunka hatékonyságának fokozását annak érdekében, hogy a gyárakban, (Folytatás a 2. olctelon) Miroslav Toman (balról az első) szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a számítógépes vezérlésű, sávos növényvédelmi permetezőgép alkotóival beszélget az Agrokomplex ’87 országos mező- gazdasági kiállításon. Az új gépet a Trnavai járásban gazdálkodó trakovicei Győzelmes Február Efsz-ben fejlesztették ki. (ČSTK-felv.) Jubilál a Cigeľ Bánya (ČSTK) - Huszonöt évvel ezelőtt kezdték el a szén kitermelését Szlovákia legnagyobb bányavállalatánál, a Cigeľ Bányában. Az évforduló alkalmából Prievidzában ünnepi ülést tartottak szombaton, amelyen 52 ágazati és vállalati kitüntetést adtak át a példás dolgozóknak. Az eltelt 25 év alatt a bányavállalat dolgozói 38 millió tonna szenet jövesztettek, s csaknem 200 új vállalati rekordot állítottak fel fejtésben és folyosóhajtásban. A legjobb eredményeket a Jozef Belokostolský, a szocialista munka hőse, továbbá a Ján Va- rinský, az Otto Országh, a Páll Tivadar, a Milan Pružnie és a Milan Onger által vezetett kollektíva érte el. A Cigeľ Bánya dolgozói a kedvezőtlen bányageológiai feltételek ellenére idei tervüket is sikeresen teljesítik, több mint 1 millió tonna szenet jövesztettek.
