Új Szó, 1987. augusztus (40. évfolyam, 178-203. szám)
1987-08-15 / 190. szám, szombat
/ ÚJ szú 5 1987. VIII. 15. Tartalmas vitára számítanak Az első javaslatok már beérkeztek A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban is nagy visszhangot keltett az állami vállalatról szóló törvényjavaslat. Nemcsak a vezető tisztségviselők tanulmányozták, hanem a szocialista munkabrigádok, az élenjáró kollektívák tagjai, az üzemek és a vállalatok dolgozói is, kommunisták és pártonkívüliek. Rövid értekezleteken beszéltek arról, milyen javaslatokkal lehetne hozzájárulni ahhoz, hogy a leendő törvény minél tökéletesebb legyen. Annak érdekében, hogy tartalmas vita bontakozzon ki, a járási pártbizottság már teljes ütemben szervezi a teendőket. Kijelölték azokat az aktivistákat, akik a törvénytervezet vitájának időszakában rendszeresen látogatják az egyes pártalapszervezeteket, vállalatokat és üzemeket, s az értekezleteken elhangzott javaslatokat felterjesztik a felsőbb szervekhez. Az előkészületekről Brányik György, a járási pártbizottság titkára tájékoztatott. Arra törekednek, hogy a legszélesebb tömegeket bevonják a javaslatok kidolgozásába. A pártalapszervezetek az aktivistáktól- megkapták a napi sajtóban is megjelent dokumentumot a vállalati törvényjavaslatról. Ez egyik biztosítéka annak, hogy mindenütt alaposan áttanulmányozzák a vitaanyagot. A járást körzetekre osztották fel, és ezek szerint szervezik a vitát. Az első lépés, hogy a pártalapszervezetek taggyűlésein vitassák meg a törvénytervezetet. Ezt követően a kommunisták a Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalom alapszervezeteinek értekezletein aktívan bekapcsolódnak a javaslatok formálásába. Hogy minél jobban kibontakozzon az egészséges alkotószellem, a járási pártbizottság javasolta a vállalatok és üzemek vezetőinek, hogy ne csak nagyobb értekezleteken beszéljenek a törvénytervezetről, hanem karolják fel a munkahelyeken, az élenjáró munkacsoportok összejövetelein elhangzó értékes észrevételeket is, s legyen gondjuk arra, hogy minden konkrét javaslat eljusson a felsőbb szervekhez. Számolnak azzal, hogy sok javaslat érkezik a járási pártbizottságra. Természetesen ezeket teljes terjedelemben - főleg ha ismétlődő észrevételekről van szó - nem küldhetik tovább. Ezért szerkesztőbizottságot alakítottak, amely gondosan és kellő alapossággal feldolgozza, és témakörök szerint összpontosítja a javaslatokat. A bizottságnak a javaslat lényegét nem szabad megváltoztatnia, csak a terjedelmet rövidítheti. Hogy a törvényjavaslat komoly érdeklődésre és visszhangra talált a járásban, azt az is bizonyítja, hogy több pártalapszervezet még a járási pártbizottság intézkedése előtt napirendre tűzte a dokumentum megvitatását. Az első javaslatok már be is érkeztek. A Váhostav nemzeti vállalat felbári (Horný Bár) 01 -es számú pártalapszervezete már július 23-án megvitatta a törvényjavaslatot, és a kommunisták észrevételeit azonnal tolmácsolta a járási pártbizottságnak. A Nyitrai (Nitra) Magasépítő Vállalat dunaszerdahelyi üzemében szintén beszéltek már az értékes javaslatok kidolgozásáról. A Járási Szolgáltatási Vállalat vezetőségi gyűlésen vitatta meg a törvénytervezetet. Nemcsak gazdasági és szociális, hanem környezetvédelmi kérdések is napirendre kerültek. Például elhangzott olyan javaslat, hogy jó lenne a vállalatoknál környezetvédelmi alapot létrehozni. Ezt nagyon hasznosan tudnák érvényesíteni és nem kellene a felsőbb szervek jóváhagyása ahhoz, hogy az illető vállalat milyen módon szépítse környezetét, javítsa az élet- és munkakörülményeket. A vita kibontakozását nagyban elősegítik a pártcsoportok. Ezek rugalmasan összehívják a párttagokat, esetleg nyilvános csoportgyűléseket is tarthatnak, biztosítva, hogy • akinek van mondanivalója, az kifejthesse a véleményét. A járási pártbizottság már pontosan meghatározta a programtervet, hogy melyik vállalatnál mikor kell megtárgyalni a törvényjavaslatot. Az aktivistákat összehívják, hogy az első észrevételek alapján még pontosabban meghatározhassák a teendőket. Előadásokat tartanak számukra, hogy a gyűléseken felkészülten szólalhassanak fel és szakavatott válaszokat adhassanak a kérdésekre. Az első lépések után a járási pártbizottság elnöksége értékeli a felkészülést és javaslatokat tesz, hogy miként lehetne még jobban aktivizálni a pártalapszervezeteket és a tömegszervezeteket, s szorosabbra tűzi kapcsolatát mindazokkal a szervekkel, amelyek részt vesznek a vita szervezésében. A titkár véleménye szerint a járásban megvan rá minden lehetőség, hogy a dolgozók a vezetőkkel együtt részletesen és alaposan megvitathassák az állami vállalatról szóló törvényjavaslatot, és észrevételeik tolmácsolásával alkotó módon hozzájáruljanak a leendő törvény végleges szövegének megfogalmazásához. A kdynéi Elitex dolgozói az idén az általuk gyártott gépek szerkezeti módosításaival, súlyuk csökkentésével és más racionalizálási intézkedésekkel 270 tonna vasat és 20 tonna színesfémet takarítanak meg. E megtakarítások jelentős részét precíziós öntéssel érik el, amely után nincs szükség további megmunkálásra az esztergagépeken. A képen: Karéi Svá- novský (baloldalt) és Josef Kalí- šek egy gép prototípusát ellenőrzi. (Jirí Vlach felvétele - ČTK) Teremtsünk rendet a szállítói-megrendelői kapcsolatokban A CSKP XVII. kongresszusa célul tűzte hazánk gazdasági és szociális fejlődésének meggyorsítását. Ez az irányvonal társadalmunk sokoldalú fejlődésének, életszínvonalunk további emelésének gyakorlati szükségleteiből indul ki, s főleg a tudományos-műszaki fejlesztésre támaszkodik, miközben nagy igényeket támaszt a dolgozók szakmai, politikai, valamint erkölcsi felkészültségével szemben. A vállalati törvény tervezetét fokozatosan megtárgyaljuk vállalatunk minden dolgozójának részvételével, azzal a céllal, hogy szóljanak hozzá, s terjesszenek elő konkrét javaslatokat, hogy mi módon képzelik el vállalatunk tevékenységét az elkövetkező időszakban. A törvénytervezetet a gazdasági és szociális fejlődés meggyorsítására irányuló pártpolitika hatékony eszközének tekintjük. E cél eléréséhez szükséges lesz meggyorsítani az egész gazdasági mechanizmus komplex átalakításának az ütemét, ami a mi vállalatunk által nyújtott szolgáltatások és az általunk végzett kiegészítő termelési tevékenység feltételei között különösen összetett és igényes folyamatnak fog bizonyulni. Ez megkívánja az emberi tényező felkészítésével és aktivitásával kapcsolatos kérdések megoldását, ami a gyorsítás stratégiájának egyik legfontosabb és sok esetben meghatározó alkotóeleme. Mindenkinek tudatosítania kell, hogy a társadalmi tulajdonban levő termelőeszközök hatékony és gazdaságos kihasználása nemcsak közérdek, hanem az egyes vállalati kollektívák és az egyes dolgozók közvetlen érdekeit is képezi. Ez viszont megkívánja a társadalmi viszonyok tökéletesítését, a szocialista demokrácia állandó elmélyítését, és főleg az irányítási munkában, valamint más gazdasági és egyéb tevékenységekben megnyilvánuló maradiság fokozatos, és energikus felszámolását. Az állami vállalatról szóló törvénytervezetet úgy értelmezzük, mint gazdasági és politikai életünk új mérföldkövét. A kitűzött program sikeres gyakorlati megvalósítása érdekében vezető gazdasági dolgozóink részletesen áttanulmányozták a törvénytervezet egyes cikkelyeit és ezeket megvitatjuk vállalatunk dolgozóival is. Hozzászólásaikat és javaslataikat a politikai-szervezési intézkedések szerint az üzemi párt- szervezet irányításával, a szakszervezet, az ifjúsági szervezet, valamint a többi társadalmi szervezet aktív részvételével tárgyaljuk meg, hogy a törvénytervezettel minden dolgozónk megismerkedjen. Az állami vállalatról szóló törvénytervezet II. fejezetének 14. cikkelyében, az önfinanszírozást illetően nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a vállalatnak fedeznie kell szükségleteit és költségeit a saját vállalkozói tevékenységéből Nem lebecsülendő terület: a vállalat és a nemzeti bizottságok BALLA JÓZSEF Ha a törvénynek elsősorban a vállalati irányítás gazdasági oldalát kell kifejeznie, akkor nem értem, hogy miért van szükség arra a cikkelyre, amely külön is feladatul adja a vállalatnak, hogy gondoskodjon a tudományos-műszaki fejlesztésről és a termelés korszerűsítéséről. Szerintem ugyanis a jó gazdálkodás szükségszerűen és törvényszerűen kikényszeríti a tudományos-műszaki fejlesztést. Abban az esetben, ha ezt törvénybe iktatjuk, akkor elmondhatjuk, hogy a tudományosműszaki fejlesztést adminisztratív úton kívánjuk irányítani. Manapság a „törvényjavaslatról" szóló viták két dologra összpontosulnak: a szervezési elrendezésre Már most megszervezzük az önelszámolási részlegeket Az állami vállalatról szóló törvény- tervezet hazai viszonylatban napjaink legtöbbet vitatott dokumentuma, melynek közzétételét én is kíváncsian vártam. A törvénytervezet tanulmányozása közben főleg a következő előírások keltették fel a figyelmemet. Az önfinanszírozásról szóló 14. cikkely szerint minden vállalatnak saját magának kell előteremtenie a munkabérek kifizetéséhez, a szociális ellátáshoz és a vállalati fejlesztéshez szükséges kiadások pénzügyi fedezetét. Ez azt jelenti, hogy a vállalat dolgozói saját munkájuktól teljes mértékben függővé válnak. Tudatosítanunk kell, hogy az átalakítás folyamán az államról bizonyos felelősség a vállalatokra hárul át. Véleményem szerint ezt még nem vagyunk képesek valamennyi következményével együtt felfogni, megérteni. A mi üzemrészlegünk feltételei között a fonodában jelenleg kisebb önelszámolási részlegeket készítünk elő, s az egyes részlegek kollektívái fokozatosan áttérnek a brigádrendszerű munkaszervezésre és javadalmazásra. Szükségessé válik, hogy valamennyi ilyen brigád teljes önelszámolási rendszerben dolgozzon, hogy a kollektíva minden tagja érdekeltté váljon a nyersanyag - a mi esetünkben a behozatalból származó gyapot - tökéletes fel- használásában, a gépek kifogástalan működtetésében és a technológiai fegyelem feltétel nélküli megtartásában. Mindez a jó minőségű munka és végeredményben a kifogástalan termékek előállításának nélkülözhetetlen feltétele. Hiszen talán semmilyen más termelői ágazatban sem igazabb az a mondás, mint a textiliparban, hogy aki ma termel, az holnap vásárol. Úgy gondolom, hogy az új feltételek között majd többet is adnak gyáruk, vállalatuk hírnevére a dolgozók. Kollektívánk tagjai körében nagy visszhangot váltott ki a szocialista önigazgatásról szóló fejezet. S bár számomra és munkatársaim számára a vállalati tanácsok tevékenységét és a gazdasági dolgozók megválasztását illetően még elég sok minden nem világos - helyesnek tartom, hogy az üzemek, vállalatok munkásaira is átruházódik a közös felelősség a vállalat eredményeiért, hiszen ők maguk teremtik meg ezeket az eredményeket. örülök, hogy a szakszervezetnek nem csupán a kötelességei szaporodnak, hanem a vállalatban betöltött szerepe is megnövekszik. Nem tartom helyesnek, hogy a törvényben gyakran utalnak a különböző később megjelenő előírásokra, mert újra akadnak majd ügyeskedők, akik visszaélnek a lehetőséggel és ez különféle kivételezésekhez vezethet, az pedig vissza terelhet bennünket a régi vágányokra. RÓBERT KOŠÍK, a lévai (Levice) Levitex vállalat gépbeállítója és a káderproblémák megoldására, hogy ki lesz a vállalati igazgató, válasszuk-e őt, vagy sem. Az én megítélésem szerint ez a kérdés nem döntő fontosságú. Ez nem olyan kérdés, amely meghatározó lenne abban, hogy mennyire járul majd hozzá a vállalat a nemzeti jövedelem növeléséhez. Úgy vélem, hogy azokban a döntő fejezetekben, amelyek alapvetően meghatározzák, hogy milyen tevékenységre képes egy gazdasági szervezet, részletesebben kellene meghatározni a feltételeket. Például az alapok elosztásának a kitermelt értékről való döntés jogának a kérdésében. Ezekkel kapcsolatban a törvényjavaslat csak különböző kiegészítő rendeletekre hivatkozik. Áttanulmányoztam a szovjet vállalati törvényt is és összehasonlítottam a mi törvényjavaslatunkkal. Egy érdekes dolog jött ki: mi nem fordítunk elég nagy figyelmet a vállalatnak a nemzeti bizottságokhoz fűződő viszonyára, aminek nagy jelentősége van. A szovjet törvényben egy egész fejezet foglalkozik a vállalat és a szovjetek viszonyával. Egy bizonyos közigazgatási terület ugyanis nem fejlődhet egy gazdaságilag erős vállalat nélkül, és ez fordítva is érvényes. A vállalatnak is szüksége van a nemzeti bizottságokra. Ezt a kölcsönös viszonyt törvényjavaslatunk nem fejezi ki a szükséges mértékben. A szovjet törvény azt is pontosan meghatározza, hogy milyen kötelességeik és jogai vannak a vállalattal szemben a tömegszervezeteknek. A mi törvényjavaslatunk kiemeli a szakszervezetek szerepét, de szerintem világosabban meg kellene ezeket a fogalmakat magyarázni, helyesen kifejezni - úgy mint ahogyan azt a szovjet törvényben is megfogalmazták. PETER MAGVAŠI, a Kolárovói Gördülöcsapágygyár igazgatója származó bevételből, a leírásokból, esetleg további belső, illetve külső forrásokból, s az elvonások és adók kiegyenlítése után rendelkezésére álló nyereséget önállóan használhatja fel, ami nem vehető el tőle. Nagy előnyt jelentene, ha az állóeszközök leírását kizárólag csak a beruházások finanszírozására lehetne fordítani, például a fejlesztési alapon keresztül. Ez értékes hozzájárulást jelentene a már eléggé elöregedett géppark felújításához és a termelési technológiák kiegészítéséhez. Ha a pénzalapokból megmaradt összegeket át lehetne vinni a következő évekre, a vállalatnak lehetősége nyílna nagyobb mértékű korszerűsítésre is. Teljes egészében egyétértünk a II. fejezetben azzal, hogy a vállalat igazgatója saját belátása szerint válassza meg helyetteseit. A 38. cikkely 1. bekezdése szerint a vállalatok kötelesek az állami terv kötelező mutatóihoz igazodni és az ebből származó feladatokat, tehát a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokat és javításokat is gazdasági szerződések alapján teljesíteni. Másrészt viszont a 42. cikkely nem biztosítja eléggé a szállítási-meg- rendelői kapcsolatok kialakítására vonatkozó kötelességeket az anyagellátás és a pótalkatrész-ellá- tás terén, a javítómunkák, illetve a szolgáltatások, főleg nem a lakosságnak nyújtott szolgáltatások esetében. Jelenleg a mi feltételeink között előfordul, hogy az I és II. negyedévre igényelt anyagot csak a III. és a IV. negyedévben szállítják le a partnereink. Az ilyen helyzetben levő vállalat aztán tervének teljesítése érdekében más szállítóktól, különböző módon kénytelen beszerezni a hiányzó anyagokat, pótalakatré- szeket. A szállító vállalat az egész évre megrendelt anyagot nem egy esetben egyszerre szállítja le. Ezáltal nemcsak a tervezett feladatok teljesítésének folyamatossága szakad meg, hanem év végére az anyagkészlet is felhalmozódik, ami nagymértékben befolyásolja a vállalat gazdasági eredményeit. A szállító vállalatok a megrendelőikkel szembeni kötelességeik ilyen nem megbízható teljesítését az egyes hazai, prioritást élvező vállalatokkal szembeni kötelezettségeikkel, és exportfeladataikra hivatkozva magyarázzák. Helyes lenne megoldani ezt a problémát is, mégpedig úgy, hogy feladatukra való tekintettel - amelyeket a CSKP KB 6. ülésén állapítottak meg - a helyi ipari vállalatoknak szállítandó anyag szállítási tervét is pontosan meghatározzák az illetékes vállalatok számára. Továbbá a 47., 51., 54., 55. és más cikkelyek külön előírásokra hivatkoznak, amelyek feladata megoldani a még tisztázatlan problémákat. Nem lenne helyes, ha az új törvény magvát különböző kiegészítésekkel megváltoztatnánk és a jó iránytól eltérítenénk. Nagyra értékeljük a törvénytervezet 63. cikkelyét, amely szerint a vállalat köteles saját dolgozóinak szakmai neveléséről és továbbképzéséről, valamint a vállalat szükségletei szerint a munkaerő-utánpótlásról, a fiatalok neveléséről is gondoskodni. A törvénytervezet e részének segítségével megoldhatónak látjuk mind a lakosságnak, mind a vállalatoknak nyújtott szolgáltatások területén a szükséges szakemberállomány fejlesztését. ERNEST TÓTH, a lévai (Levice) TEMOS helyi ipari vállalat termelési-műszaki igazgatóhelyettese