Új Szó, 1987. július (40. évfolyam, 151-177. szám)
1987-07-14 / 162. szám, kedd
Realizmus es ujszeruseg (Duba Gyula: A macska fél az üvegtől) U talások formájában már több írás keretében megállapították, hogy az utóbbi években a csehszlovákiai magyar líra helyébe a próza lép fel vezetöszerepben az irodalmi műfajok közül, s ennek megvannak a maga társádalmi fejlődésből adódó és következtethető okai és ismérvei is. Az irodalomkritika számlájára lehet azonban írni, hogy még nincs tisztázva: mi az új, milyen az az új, amit a próza fejlődése hoz? Tény az, hogy a korábbi évtizedekben a csehszlovákiai magyar próza érdeklődése és fontos motiváló tényezője jórészt a „szociológiai“ szempontot érvényesítette a művészi megjelenítésben, s eredményei is ennek megfelelően jutottak kifejezésre. A valóságábrázolás igénye, a népszolgálat, a szlovákiai magyar mikrotársadalom iránti elkötelezettség hangoztatásának az igénye, a társadalmi és nemzetiségi problé- matikát is egyaránt vállaló valóság- irodalom-jelleg hangsúlyozását jelentette mindez, mely bizonyos hagyományokra is támaszkodhatott. Komplex nemzetiségi önismeret felé mutató betájolás a jellemzője ennek a ,,szlovákiai magyar“ prózának, melynek eddigi legjobb .megalkotói Dobos László, Rácz Olivér, Duba Gyula, Egri Viktor, Mács József és mások. A nemzetiségi történeti élménykor és annak fontos állomásai és szakaszai íróink legfontosabb témáinak bizonyultak, melyeknek tudatformáló és önmegismerő funkciója sem vitatható el. A hetvenes évek közepétől aztán egyfajta „ismeretelméleti“ szempont érvényesítése került a prózában fokozatosan motiválóvá. A művekben az ember került a központi helyre és az ember sorsán, életén keresztül jelent meg a társadalom. Az előzőekben az embernek a társadalomban elfoglalt helye volt a dimenziós lehetőség, a hetvenes évek végétől pedig azzal bővül és válik mélyrehatóbbá és minőségibbé prózánk, hogy nagyobb intenzitással kezd foglalkozni az emberi élet közvetlen körülményeivel, ontológikus összetevőivel. Itt már az ember helyzetein és cselekedetein keresztül jelenik meg a szélesebb társadalmi háttér és így közvetett úton ez a prózai világ már az olvasó növekvő erkölcsfilozófiái igényeit is igyekszik kielégíteni. Nem egy esetben a létkérdések hogyanjának az újra- vizsgálása jelenti az ihletforrást. És itt újból felsorolhatjuk Duba Gyula, Dobos László, Rácz Olivér nevét és legújabb alkotásait, de a sort már kibővíthetjük Grendel Lajos és Vajkai Miklós müveinek számbavételével is. A felvetett gondolat részletes kifejezésre és pontosításra vár még, de talán már így is jelezhetjük prózánk belső metamorfózisát. D uba Gyula legújabb regénye, A macska fél az üvegtől (Madách kiadó)', jellegénél fogva is e felvázolt vonulat második, mostani szakaszát erősíti, mert a szerző átalakulóban levő, egyben a kiteljesedés felé táguló, a realista regényábrázolás újfajta vonásait megmutató, a pszichológiai tényezők és közvetlen emberi kapcsolatok mélyébe hatoló írói attitűd kitűnő példáját adja. Ez a regény egy érett és tapasztalt alkotó újszerű müve, mely nem kísérleti jellegével, hanem kikristályosodott művészi értékek felmutatásával biztosít előkelő helyet magának regényirodalmunkban. A mű újsze^ rűségét és megkülönböztető művészi értékét abban látjuk, hogy komplex módon tárja az olvasó elé a szereplők és főként a férfi főhős, mint szlovákiai magyar értelmiségi tudatának és lelkivilágának analízisét. Az író művészi vállalkozása drámát láttat több vonatkozásban is. Drámai elsősorban a férfi (nevét nem ismerik) családi élete, de drámai az általánosabb élet-alaphelyzete is: a nemzetiségi intellektus meghatározott és körülhatárolt léte, és annak a személyiségre vonatkoztatható hatása. Ez utóbbi szempontból a regény férfihőse típus is lehet, melynek körvonalazható motivációs bázisa valóságos alapokon létezik. A regény két központi alakja, a férfi és az asszony (a férfi felesége), mint két különböző helyről származó, különböző gondolkodású, lelkivilágú és vérmérsékletű ember bonyolult kapcsolatának felszínre hozása jelenti a mű alapmotívumát. A férfi életfilozófiáját így érhetjük tetten: ,,A cél érdekében kell cselekednünk, néha mérsékelni magunkat, máskor talán megalkudni a helyzettel. Az a fontos, hogy felismerjük a helyzetet és a legjobban célravezető eszközöket. A szó ne fegyver legyen, amellyel megbántunk, ölünk és pusztítunk a megértés és önmegvalósítás eszköze legyen, lehetőség, mellyel békésen elérjük céljainkat." A férfi és az asszony viszonyának kísérőjelensége a család harmadik tagja, a gyerekük, a tizenkét éves kamaszlány, a szüleiről alkotott véleményével. Ó a két felnőtt gyengeségének és esendősé- gének józan tanúja, aki jobban ismeri szüleit, mint azok gondolnák. Mindent lát, mindent hall és a maga módján értékel, gyerek létére szinte túlságosan felnőtté is válik. Remek írói teljesítmény az, ahogy Duba feltárja az asszony szinte állandó félelmének eredetét, a fiatal- , kori háborús élményeket, szüleinek elvesztését, a tények és a valóság erejének „győzelmét“ a fejlődésben levő ember akaratán és vágyain. A tehetetlenségből fakadó és kifejlődő félelem alapérzése, mely ifjúsága óta, évek elteltével is követi az asz- szonyt, akkor fogja el, amikor megsejti vagy megérzi, hogy* elveszít valakit, vagy amikor valami „megsemmisül“ benne. Ezért vágyik a biztonság, az állandóság, az igazság fölénye érvényesülésének megnyugtató állapota után. Mindez a regényben belső betétként, egyrészt az emlékezés illetve a múlt leperge- téseként és a jelen motívumaként nyeri el több vonatkozású funkcióját. Több szempontból is újít Duba előző regényeihez képest, de müve a realista regénystruktúrát tovább élteti: a regényben fontos szerepe van a cselekménymozzanatoknak és a szerző nem szakít a személyiségábrázolás linearitásával sem. Ez utóbbi is a realista regény egyik fontos jellegzetessége, amely szerint nemcsak a szereplők külsődleges tulajdonságairól, külsejéről, viselkedési szokásairól, családi körülményeiről, de jellemvonásaikról, lelki barázdáiról is fokozatosan, a helyzetektől függően, egyre többet ismerünk meg a regény előrehaladása során. Duba művében egymás mellett vannak jelen a megjelenítő, leíró és meditáló-elemzó regényelemek, melyek természetesen átcsapnak egymás színterébe, keverednek egymással, hogy a hősök életének meghatározó törvényszerűségeit minél hitelesebben tárják fel. A férfi és az asszony viszonyának alakulásával párhuzamosan van a regényben egy másik szál is. Ez pedig az öreg belvárosi ház több lakójának bemutatása, legfontosabb sorsfordulójának figyelemmel kísérése. Mindez elsősorban a férfi emlékein és élményein keresztül szűrve kerül az olvasó elé, mert ő keresi a múlt szálainak ezirányú képeit (Terebélyes Berta esete és a körülötte kialakult „társaság“ tagjainak sorsa...). A régi ház lakóinak és a körülöttük zajló eseményeknek a leírása engedi meg a szerzőnek az egyébként drámai, sőt tragikus közegben a humor fényeinek felvillanását, mert jellegénél fogva e szfér rában nyílik lehetőség néhány hu- moros-gunyoros színezetű jelző vagy hasonlat élénkítő szerepének felhasználására. Mindez persze az olvasmányosság és érdekesség ügyét szolgálja, éppúgy mint a sok epizód és mellékágtörténet (egy nyári fürdés élménye, a katonai szolgálat egyik rövid epizódja, Berta halála, Kalapos Sanyó élményei... stb). Ezeknek az epizódoknak természetesen megvan a szerves funkciójuk, bár jól el tudjuk képzelni, hogy a regény közegéből kiemelve is, önálló életet élve, hatást tudnának kelteni. A regényben a fokozatokban előkészített drámai helyzet a gázolással tetőzik. A feleség öngyilkossági kísérlete, a férfi előadása után a férfi elgázol egy kocsija elé ugró fiút. A baleset hatására a férfi - bár tudja, hogy ártatlan - teljes mértékben elveszti biztonságérzetét, nincs ereje saját igazának bizonyítására sem, bár reménykedik az utolsó pillanatig. Látomásai lesznek, félelem fogja el, ártatlanságában is bűnösnek érzi magát és képtelen bizonyítani igazát, illetve megvédeni saját helyzetét és bűntelenségét. Ekkor, a körülmények nyomása alatt teljes mértékben elesett, kiszolgáltatott és tehetetlen emberként jelenik meg az olvasó előtt, akit részben a felesége és az idegen trolibuszsofőr ment meg veszélyes helyzetéből. A baleset ügyének szerencsés v tisztázása és a záró békés és boldog idill bár egy időre katartikusan feloldani látszik a helyzet tragédiáját, mégsem tudja ellensúlyozni és feledtetni az általánosabb érvényű, nagyobb hatású problémákat, melyek bizonyára a regény hőseinek életében tovább gyűrűznek majd. Éppen ezért mélyen realista és hiteles az író ábrázolása és művével olvasóit e létszemléletre tanítja. L élektani, de egyben társadalmi regény is a Macska fél az üvegtől című alkotás. A távlat, az epikus tárgyilagosság törvényszerűen belső szükségessége ennek a regénynek. Dubának már volt ideje arra, hogy élményeiben meg tudja találni a nélkülözhetetlen távlatot, hogy a témájával kapcsolatos dolgok viszonylagos jelentőségét megítélje, a tipikusát a véletlentől megkü- lönböztesse/ Az írónak megvan a saját belső írói távlata, ami annyit jelent, hogy alakjai és eseményei egységes világképbe illeszkednek be. A regénynek több olyan rétege és értékmegvalósulása van (a szinte klasszikusan szabályos „építkezés“, a lélektani elemek és szereplők összehasonlító vizsgálata, a nemzetiségi lét elemeinek és összefüggéseinek analizációja stb.), amely joggal tarthat igényt részletes elemzésre. ALABAN FERENC MEGÚJULÓ MŰEMLÉK A prágai vár Csehszlovákia legfontosabb nemzeti múemlékegyüttese, a csehszlovák államiság jelképe. A mai vár építészeti kialakításán nemzedékek munkálkodtak, a várpalota magán hordja több korszak stílusjegyeit. Különösen szorosan kapcsolódik a cseh állami történetéhez a harmadik várudvarban a Szent Vitus- székesegyház, amelyet évente mintegy két és fél millió turista tekint meg. Az utóbbi időben ennek az építészeti és történelmi remekműnek a kapuit bezárták a nyilvánosság előtt. Mesteremberek, iparművészek és restaurátorok hada szállta meg a létesítményt azzal a céllal, hogy a székes- egyház elavult villanyvezeték-hálózatát felújítsák. A műemléképületekben az ilyen munka rendkívüli figyelmet és szakértelmet követel. A kábelhálózatot egyszer a padlózatban, másszor a gótikus boltívek mentén kell vezetni, ügyelve arra, hogy sehol se sérüljön meg a felbecsülhetetlen értékű épület. Ezért jelenleg a székesegyház belsejében mennyezetig érő állványokról végzik a vezetékszerelést. A szakemberek már évekkel ezelőtt felhívták a figyelmet arra is, hogy a székesegyház falait vagy 15 méter magasságban díszítő címerek is „megértek“ a szakszerű felújításra. Most, hogy a villanyvezetékcseréhez felszerelték az állványokat, kiváló alkalom nyílt a 38 reneszánsz címer felújítására. A címerek restaurálásán kívül más műalkotásokat is felújítanak, közöttük például a dóm régi részében levő kápolna bejáratát, a szószéket, a Szent-Vencel kápolnában a csillárokat és néhány festett üvegablakot. Ezért lesz a nyáron zárva a prágai vár legnagyobb műemléképülete. Ám, a történelmi légkör iránt vonzódó turisták számára jó kárpótlás a székesegyháztól néhány percnyire, a Jirská utcai Lobkovic-palotában június elején megnyílt történelmi tárlat, amely értékes anyagával izgalmas bepillantást nyújt a cseh múltba. (sm) ■■■■■■■■■■■■«■■■■■■■■■«■■a • ÚJ FILMEK Szép őzek halála (cseh) A humor, a finom irónia és a tragédia nagyszerű egységét hordozza ez a cseh film, melyet Karéi Kachy- ňa rendezett saját forgatókönyve alapján, Ota Pavel elbeszéléseinek felhasználásával. Az alkotás az embernek a szép utáni örök vágyát juttatja kifejezésre, azt érzékelteti, hogyan lehet fölszabadultan, a föld- hözragadtságon felülemelkedve, derűsen, a szépet, a felemelőt keresve élni. Múltat idéző történetének hőse kisember, aki a vidéki városkában és környékén egyre nagyobb sikereegyszerre érthetetlenné, kegyetlenné válik, minden a feje tetejére áll. A családban az első deponálási behívót a nyolc és tíz év körüli kisfiúk kapják. Hősünk mosolyogva integet két fiának, mert még reménykedik, hogy arról az útról, melyen elindultak, talán van visszatérés.... Művészileg remekül megformált, szép film Karéi Kachyňa munkája, mégsem érint meg igazán, nem ragad magával. Pedig minden részletében átgondolt, Játtató képzelettel megalkotott mű, nagyszerű színészi alakításokkal. Közülük is kiemelkedik Rudolf Hrušinský, az idős révész Itt még gondtalan, idillikus a család élete, nek és Marta Vančurová A felvételen Karéi Hermáket ér el az üzleti életben; ötleteinek, furfangos eszének köszönhetően nemzetközi hírű porszívóügynök lesz. Emellett szenvedélyes horgász, családján és a pénzszerzésen kívül más egyéb nem is érdekli. Viszonylagos anyagi jólétben, gondtalanul, tréfálkozással, élcelődéssel, jóízű nevetéssel telnek napjaik, a második világháború árnyékában azonban fájdalmasan szürkévé, kínzó-gyötrelmessé válik életük... A halastóban németek horgásznak, hősünk családja pedig megkapja a sárga csillagot. A világ szerepében. A Popper család fejét Karéi Hermánek, feleségét Marta Vančurová játssza. Vladimír Smutný operatőr munkája együtt él minden képben a rendező képzeletével, finom érzékkel, mesterien használja ki a helyszínek (tö.bbek közt a Be- rounka folyó és völgye) sajátos atmoszféráját, stílusát, tartalmas részleteit. A Szép őzek halála ezekben a napokban nemzetközi közönség előtt is bemutatkozik: Moszkvában, a tizenötödik filmfesztiválon a csehszlovák filmgyártást képviseli. (svéd) A mallorcai ember ingmar Bergman követői közé sorolják Bo Widerberget a svéd filmművészet elemzői. Kétségtelen, hogy Widerberg annak az iskolának a neveltje, amelyet Bergman teremtett meg. S ha korántsem olyan korszakos jelentőségű felfedező, mint mestere, erősen érződik munkáin a nemzeti filmkarakter. Témavállalásai kötődnek hazája küzdelmes történelmi sorsához, munkás- mozgalmi krónikájának eseményeihez (Hollónegyed, Adalen ’31, Joe Hill balladája), de nem idegen tőle a könnyedebb, játékosabb gondolszól a film? Egy ragyogó karrier előtt álló titkosrendör postarablást hajt végre, majd több gyilkosságot is elkövet, s habár az erkölcsrendészet két ügyes nyomozója hamar leleplezi tettét, a rendőrség vezetői gyorsan leállítják a nyomozást. Nem is tehetnek másképp: hiszen a rabló- gyilkos legfőbb pártfogója az igazságügyminiszter, aki hamis alibit igazol védencének. A film utolsó képkockáiban pedig arról értesülhetünk, hogy a kibogozott tények és események szálai a legmagasabb kormányzati szinthez vezetnek. Jelenet a svéd politikai krimiből kodás (Dugó, a csodacsatár), sőt a bűnügyi műfajtól sem vonakodik (Gyilkos a tetőn). Ezekkel a Wider- berg-művekkel mi is megismerkedhettünk. A mallorcai ember című munkájában vonzódásainak mindhárom alapeleméből csipegetett a rendező, az így kikevert film mögé egy rész állampolgári lázongást és egy rész állampolgári beletörődést csenve. A nyolcvanas évek elején született politikai krimije bűnügyi történetként azonban meglehetősen zavaros, néhány döntő motívumában teljesen megoldatlan munka, politikailag vi- acont egyértelmű vádirat a svéd társadalom vezetése ellen. De miről is Bo Widerberg, aki írója és rendezője is a filmnek, igyekszik kiiktatni az izgalmat a bűnügyi akciókból. Helyettük apránként adagolt, alig észrevehető humort alkalmaz. Túlságosan leegyszerűsített sablonokat használ fel filmjéhez, kritikátlanul másolja a politikai krimik olasz kliséit. S ami magát a bűnügyet illeti, éppen a körülményeket felejti el tisztázni. Az alkotásban csak egy-egy sajátos atmoszférájú pillanatkép emlékeztet az igazi Bo Widerbergre. Az egyetlen jó, ami ezúttal elmondható róla, hogy kesztyűt dob országa közéletének és titkosrendőrségének.-ymÚJSZÚ 4 1987. VII. '