Új Szó, 1987. július (40. évfolyam, 151-177. szám)
1987-07-13 / 161. szám, hétfő
Elsősorban a nagy nemzeti könyvtári intézmények sajátosságai közé tartozik, hogy lehetőség szerint a világ legtöbb országával tartanak fenn kapcsolatokat, amelyeknek lényegét elsősorban a könyvcserék képezik. A budapesti Országos Széchenyi Könyvtár Nemzetközi Csereszolgálatának vezetője Vekerdi József. Vele beszélgettem arról a munkáról, amelyet ez a csereszolgálat végez.- Milyen formái és tartalmi összetevői vannak ennek a tevékenységnek? tartanak igényt, tekintve, hogy e vidékeken sok a magyar és a magyarul tudó olvasó.- Ebben az együttműködésben milyen szerepet kap a csehszlovákiai magyar nemzetiség kulturális élete?- Örömmel mondhatom, hogy a Szovjetunió mellett Szlovákiában a legharmonikusabb az együttműködésünk. Semminemű nehézségbe sem ütközik ide irányuló, kulturális támogató tevékenységünk, amelynek során városi vagy községi könyvtárakat, magyar tannyelvű iskolákat és könyvtárral rendelkező művelődési klubokat igyekszünk mindenkori anyagi lehetőségeinktől függően szerény, de rendszeres könyvajándékokban részesíteni. A közművelődési könyvtárak főként ifjúsági és tudományos népszerűsítő irodalmat, az iskolák - ifjúsági olvasmányok mellett - nevelési módszertani anyagot kérnek tőlünk. Kapcsolatainkat - a két ország közötti baráti A tényirodalom jelmezében Marguerite Duras: Oroszlánszáj Könyvcsere - gondolatcsere Beszélgetés Vekerdi Józseffel, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár osztályvezetőjével- A nemzetközi kiadványcserét az egyszerűség kedvéért könyvtárak kölcsönös könyvajándékozásának lehet tekinteni. Minden ország legnagyobb könyvtárai (elsősorban nemzeti és egyetemi* könyvtárak) saját országuk könyveit és folyóiratait küldik az érdekelt külföldi intézményeknek, és azoktól az ő kiadványaikat kapják érte cserébe. Ezáltal kiküszöbölik a valutáris nehézségeket. Magyarországon az Országos Széchenyi Könyvtár, mint az ország nemzeti könyvtára, jogosult bármely magyarországi kiadvány külföldre küldésére. A szorosan vett cserén kívül a támogatás is feladata legtöbb ország nemzeti könyvtárának vagy valamely más, ezzel a feladattal megbízott intézménynek. Szlovákiában a Matica slovenská, Magyarországon a Széchenyi Könyvtár végzi ezt a munkát. A Szovjetunióval való kapcsolataink példájával mutathatom be, milyen gyakorlati lépésekkel jár ez a feladat. A Szovjetuniónak mintegy 200 ezer magyar nemzetiségű lakosa, és közel 100 magyar tannyelvű iskolája van. A száz iskola közül hatvanat rendszeres könyvajándékokkal, továbbá diafilmekkel, magyar irodalmi és zenei hanglemezekkel, folyóirat-előfizetésekkel támogatunk. A szocialista országok közötti internacionalista együttműködésnek e szép példájáért az Ukrán SZSZK Kulturális Minisztériuma elismerését fejezte ki. Emellett az Ungvári Területi Könyvtár országon belüli kölcsönzés formájában gondoskodik hozzájuk küldött könyvajándékaink terjesztéséről a magyarlakta területeken. Hasonló módon támogatjuk a legtöbb külföldi egyetem magyar vagy finnugor tanszékét.- Szeretném, ha elmondaná milyenek a kapcsolataik csehszlovákiai intézményekkel.-Természetes, hogy a legerősebb kapcsolataink a szomszédos országokkal vannak, így a szlovák és cseh nemzeti könyvtárral (Matica slovenská - Martin, illetve Státní knihovna - Prága). Mi elsősorban a magyar vonatkozású (úgynevezett hungarica-anyag), ók elsősorban a szlovák és cseh vonatkozású kiadványok beszerzésében érdekeltek. Emellett a csehszlovákiai egyetemek és főiskolák magyar tanszékeivel igyekszünk kapcsolatainkat szorosra fűzni (Prága, Brno, Bratislava, Nyitra). Szlovákián belül kiemelendő az Univerzitná knižnica Bratislavában és a Štátna vedecká knižnica Kassán (Košice), amelyek jelentős számú magyarországi kiadványra Duras vonzódik az élénk színű kerti növényekhez, az oroszlánszájhoz, mivel a virágoskert ölén észrevétlen, minden hivatkozás nélkül húzódik meg. Harmóniát „áraszt" maga körül. A regényben mindössze kétszer fordul elő a meghitt, családias hangulat szimbólumaként, de ez az összhang a történetben csak vágyálom, bár a szereplők határozottan igényelnék. A mü hevítettsége és tömör kifejezésmódja páratlanul izgalmas légkört teremt, inkább a „dokumentumirodalom“ elemei vannak benne túlsúlyban, mivel egymás mellé helyezi a „lélektani kelléktárat", a jegyzőkönyvet meg a riportot. Borzalmas bűntény feszíti az emberek idegeit: az ország különböző részein kilenc vonaton kilenc emberi testrészt találnak. Az áldozat azonban nehezen azonosítható, mert hiányzik a feje. Duras a bűntény körülményeit három magnetofonszalagra rögzített beszélgetésből vonatkoztatja el, miközben a gyilkossági história mindhárom esetben különféle beállításban szerepel: a „hekus", az író és Pierre egybevetései alapján, valamint Claire önvallomása szemszögéből. Már a legelején sejtjük, utóbb aztán pontosíthatjuk az események menetét. Claire Lannes a viorne-i pályaudvar felüljárójáról a száguldó vonatokra hajigálja a testrészeket, s kiderül az is, hogy Claire süketnéma házvezetőnőjéről - unokatestvéréről van szó. Az alakok, Claire és Pierre Lannes, a süketnéma Bousquet, valamint Alfonso Rignieri, a favágó, a cselekmény párbeszédekre épített ellentmondásainak rébuszai közepette válnak hús-vér emberekké. Kiderülnek róluk beidegződéseik, látszólag bensőséges, mégis szenvtelennek tűnő kapcsolatuk, erkölcsi motiváltságuk. A tettes tehát azonnal ismert, mégha a regény többször a kibogoz- hatatlanságig összekuszálja is az eseményeket, s vakvágányra csalja az olvasót, hogy a tényleges leleplezés annál meghökkentőbb legyen. Előzményként kétes szerelmi kapcsolatok tárulnak elénk. Az egyik magnetofonbeszélgetést a riporter folytatja, aki az interjút a férjjel, Pierre-rel készíti. A környezet motiváltsága némileg a közömbös alapállásból, sót az elidegenedésből fakad. Pierre elbeszélésében központi szerep jut Claire lelki depressziójának, az őrültség „fényképének", miközben a férj borzadállyal jegyzi meg: ha a házvezetőnőt nem öli meg, bizonyosan ő került volna sorra. Duras intellektualizmusa behatol a sorok közé, s következetes tényfeltárással igyekszik megvilágítani az epizódokat. Az asszonyban kezdettől fogva benne lappang az ösztön „rációja": álmomban mindenkit megöltem, beleértve a ca- hors-i rendőrt is, az első férfit az életemben, azt, akit a legjobban szerettem. És mindegyiket többször is. Tehát előbb vagy utóbb oda kellett jutnom, hogy tényleg megtegyem. Most, hogy megtörtént, tudom, hogy valóságosan is meg kellett tennem egyszer. “ Tudathasadá- sa lélegzetelállító; a társadalmi én és az „ösztön-én" vetélytársként együttműködés szellemében - igyekszünk bővíteni. Megemlítem, hogy magyarországi anyag beszerzésében érdekelt múzeumokkal, honismereti körökkel, színházakkal, ifjúsági szervezetekkel és szerkesztőségekkel is vannak szerényebb mértékű kapcsolataink.- Mindent számbavéve, az is érdekelne, hogy mit kér cserébe a Széchenyi Könyvtár?- Ezirányú munkánk egybefonódik a szorosan vett cseretevékenységgel. Mindenütt azt kérjük, hogy az úgynevezett hungarica-anyaggal viszonozzák küldeményeinket. Szlovákiából a Madách Kiadó és egyéb, hivatásos könyvkiadók kiadványait a Matica slovenská és több cseretársunk hiánytalanul megküldi, de a helyi apróságok beszerzése objektív akadályokba ütközik. Néhány száz példányban sokszorosított járási, helyi kiadványok, gimnáziumok szalagavató meghívói, helyi rendezvények műsorfüzetei, kiállítási katalógusok, műkedvelő csoportok plakátjai, iskolai sokszorosított diáklapok, stb. alig jutnak el hozzánk. Ezeket a magyar nyelvű aprónyomtatványokat egyedül a Széchenyi Könyvtár gyűjti és őrzi meg a jövendőnek. Az ilyen jellegű anyag megküldésével nagy mértékben segíthetik hungarológiai gyűjtőmunkánkat.- Köszönöm a beszélgetést. DUSZA ISTVÁN csap össze egymással. Az őrület elharapózásának iszonyatos félelemkeltő hatása növeli az asszony magabiztosságát. Vissza-visszatér a változtatást kizáró, sivár jelen ellenében a csodás ifjúság emléke, de a megcsalt asszony fékevesztett dühe is közrejátszik e nem mindennapi tett elkövetésében. Saját házában megértés és szeretet nélkül „kiközösített kísértet" maradt. Marguerite Duras makacsul nyomoz, s folyamatosan felfedi az alakok jellemét, lelki defektusaikat, s természetesen e cselekedet kiváltó okait. Az írónő mély kútba néz; a csobbanás előtti sima tükörképen még a szereplőket is meglátja, miközben a következő pillanat már mozaikká töri a képmást, de mindvégig megmarad az agyban a kimerevített kép. Duras megtartja a „nuovo roman" lényegét: a cselekmény szereplői a regényben némileg homályban maradnak, mint Alain Robbe- Grillet vagy Michel Bútor hősei. A beszélgetések egymásba olvadnak, akárha az alakok elvesztenék önállóságukat és alaktalanná válnának, mégha végül is tisztázódik szerepvállalásuk és társadalmi kapcsolataik. A szereplők jellemrajza e helyett sokszor a szavak, a mondatok többértelműségére épül, tetézve az igék dinamizmusával. Marguerite Duras Oroszlánszáj című regénye elgondolkodtató olvasmány; titokzatosságának igézete elsősorban a szavakból és.mondatokból árad. A budapesti Európa Kiadó könyve hazánkban is megvásárolható. KÖBÖLKÚTI JÓZSEF „UJHOLD ÚJ KIRÁLY“ A népi orvoslás életrajza A Gondolat Kiadó ajánlószövegéből megtudjuk, hogy kipróbálásra nem ajánl csodagyógyszereket, se gyógymódokat. Igyekszik viszont minél teljesebb képet adni a hagyományos orvoslás, „természetes" és „babonás“ gyógymódjairól, népünk kórtani és egészségtani nézeteiről, hiedelmeiről. Mindenekelőtt megpróbálja megvilágítani - a sama- nisztikus széltant, a hipokratészi nedvtant és az újkori fizikális kórok- tant, s ezek hármas egységében felvázolni a magyar népi orvoslás előítéleteinktől elhomályosodott rendező elveit. A szerző annak ellenére, hogy nem néprajzkutató, megpróbálja összefoglalni a magyar népi orvoslás teljes egészét, múltját ésjelénét. Eszerint kötetét három részre osztotta, melyekben ugyancsak háromhárom fejezetben tárgyalja az egyes résztémákat. A magyar népi orvoslás és kutatásának története első részének A jövő tanuljon a múlttól című fejezete a népi orvoslás kutatásának történetével ismerteti meg az olvasót, melyet korábban az elmaradottsággal és kuruzslással tartottak egyenértékűnek, holott tudvalevő, hogy a racionális és irracionális elemek között nem tehetünk egyenlőségjelet. Orvostudományi körökben e szemlélet az 1970-es évek után döntően megváltozott. Ehhez nagyban hozzájárult az első, Dél- Amerikában 1979-ben tartott „medicina folklorica-népi orvoslás“ nemzetközi kongresszus. Az első rész második fejezete a nedvtan és pneumatan kérdését tárgyalja a magyar népi orvoslásban. Rossz vér, kihűlés, szélbaj címen. A harmadik fejezet a 18. században kezdődő politikai gyarmatosítás időszakához kapcsolódik, innen a találó cím is: Német méreg a magyar orvosság, mely a népi orvoslást, illetve annak politikatörténetét taglalja. A második része az Élet-halál titkai címet kapta, s ugyancsak három fejezetből áll: az első Aki jó gazdája a testnek arra ad „receptet", hogy mi a hosszú élet és jó egészség titka, melyből néhányat ma sem ártana megfogadni. A magyar népi orvoslás kóroktana fejezet az egyes betegségek eredetével foglalkozik: találunk itt egyaránt lelki és testi kórokozókat, így a bánatot, ijedtséget, megcsodálást, szemmel verést, rontást. A materiális-szomatikus (testi) kórok közül megismerkedünk az erőltetés, csömör, férgek, sérülések mikéntjeivel. Végül megtudjuk, hogy a mai pszichoszomatikus orvostudomány napjainkra felfedte az érzelmi tényezők szerepét számos betegség létrejöttében. A második rész harmadik fejezete bemutatja a népi gyógyszertanon belül a betegségeket és gyógyításukat, az „ami elrontja-meggyógyitja“ bölcs népi tapasztalattal alátámasztva. Ugyanis az elemek (föld, víz, tűz, levegő), lényegében minden természetes anyag (ásvány, fém, kő stb.), bizonyos körülmények között gyógyszerekké válhatnak. A harmadik rész, mely A tudós ember összefoglaló címet kapta, első fejezete érzékelteti azt a hosz- szantartó „tüzes vitát", mely vélemények és ellenvélemények formájában, több ízben a sajtóban is napvilágot. látott, s a gyógyító ember személyiségével foglalkozott. A szerző, „summa-cum laude"-ként a vitákban elhangzottakat tanulságként azzal foglalja össze, hogy többek között az orvostudomány is rádöbbent arra, hogy milyen nagyhatású gyógyerö rejlik a természetes anyagokban, szemben a szintetikus gyógyszerek sokszor hirtelen nagyon ható, de hosszú távon mérgező hatásával. Ezért a népi gyógynövényismeret kutatása - mely a harmadik világ országaiban intenzíven folyik - különösen sokat ígérő. E rész második fejezete egy-egy tipikus személyiségen keresztül érzékelteti a tudós ember világát, a csontrakóét, kenőét, füvesasszonyét, bőrgyógyászét stb. Befejező tanulmánya felvázolja a magyar népi orvoslás jövőjét a szerző szemszögéből. Kellően megvilágítva és történelmi háttérrel alátámasztva, mondván, hogy a néprajz fejlődése, egyben megszabja a jövő etnomedicinájának irányvonalát és fejlődését is. Eljutunk oda, hogy az ősi szó, a fogalom - a népi orvoslás - az orvostudományban, ezenbelül az orvosok között is új jelentést és értékelést nyer. A Gondolat Kiadó gondozásában megjelent kötet, lévén szó közös kiadványról, hazai könyvesboltjainkban is megvásárolható. D. VARGA LÁSZLÓ ÚJ KÖNYVEK KRAUSZ TIVADAR: Szövetségek Költőként (és prózaíróként) a fiatal írók Próbaút című antológiájában lépett a közönség elé Krausz Tivadar, aki ifjú kora ellenére már évek óta jelen van lapjaink irodalmi rovataiban. Krausz költészetét a hangnemek sokfélesége, a stílus és a nyelv birtokba vételének magával ragadó lendülete, valamint a gondolati frissesség és merészség jellemzi. Bemutatkozó verseskötetének ciklusai, „szövetségei" vibrálóan nyugtalan szellemű költőre vallanak: egymással ellentétes tudati és lelki- állapotok közti mozgás fázisait örökítik meg. Hit és hitetlenség, ész és szenvedély, keserűség és önirónia végleteit kötik össze Krausz Tivadar versei, bizonyítva, hogy a fiatal költő igazi lírát teremtett értelem és érzelem szövetségéből. MIROSLAV KAPEK: Micsoda gól! Miroslav Kapek humoros-paro- disztikus regényének cselekménye a futball és a rendőrség világában játszódik. A regény középpontjában egy titokzatos gyilkosság felderítése áll: váratlanul eltűnik egy nagy építkezési vállalat igazgatójának felesége. A nyomok a Slavoj futballklub- hoz vezetnek. Vajon ki az igazi gyilkos a három önként jelentkező gyilkosjelölt közül és történt-e gyilkosság? Fürge őrnagy nyomozása során remekül szórakozhatunk a futballrajongók elvakultságán, vakmerőségükön és egy elvesztett fogadás következményein. Fény derül a klubcsapatok hátterében álló drukkerek üzelmeire is, de hosszas nyomozás után végül minden jóra fordul, és Fürge őrnagy sok álmatlan éjszaka után a futball hívei közé szegődik. MIROSLAV KAPEK ÚJ S3 4 1987. VI
