Új Szó, 1987. július (40. évfolyam, 151-177. szám)

1987-07-11 / 160. szám, szombat

ÚJ szú 3 987. VII. 11.' Csőn Tu Hvan lemondott a kormánypárt elnöki tisztéről Az ellenzék szerint a rezsim csak taktikázik (ČSTK) - Csőn Tu Hvan, dél­koreai diktátor tegnap bejelentette, lemond a kormányzó Demokratikus Igazság Párt elnöki tisztségéről, de jövő év februárjáig, vagyis az elnök- választásig az ország élén akar ma­radni. Mint azt a diktátor kijelentette, lemondásával ,,elő akarja segíteni az ország megújhodását“. Most már úgymond „pártokon felüli pozíció­ból“ fogja ellátni az elnöki hivatalt. Akaratlanul is ironikusan hangzott az az indoklása, miszerint azért tá­vozik a párt éléről, mivel „nagyon sok idejét rabolták el az olyan fela­datok, mint az ország biztonságának garantálása, továbbá az állampolgá­rok szabadságáról és jólétéről való gondoskodás“. Látványos gesztusával a diktátor még egyet lépett a március elején megkezdett úton, amikor a példátlan tüntetéshullám után egyetértett az ellenzék reformköveteléseivel. A hé-_ ten már amnesztiában részesítette a diktatúra több mint 2000 ellenző­jét, ám az ellenzék mindezeket a lé­péseket mégis fenntartásokkal fo­gadja. Kim Jong Szám, az Újraegye­sítés Demokratikus Pártjának elnö­ke kijelentette, a diktátornak teljesen távoznia kellene a kormánypártból és egy párton kívüli új kormányt kellene összeállítani. Az ellenzék egy része nem titkol­ja, attól tart, hogy a rezsim csak taktikázik, így akarja gyengíteni a til­takozó kampányt és a „demokrati­zálás“ leple alatt lényegében meg­menteni a diktatúrát. Tegnapra virradó éjszaka egyéb­Szöulban legkevesebb százezer ember vett részt a Ri Hon Rjol emlékére rendezett gyászszertartáson (Telefoto - ČSTK) ként a rendőrség ismét bebizonyítot­ta, hogy változatlan a rezsim bírálói­val szembeni keménysége. Kvang- zsu városban, ahol csütörtökön te­mették el Ri Hon Rjol diákot, kb. 10 ezer ember tüntetett a diktatúra vé­res praktikái ellen. A rendőrség im­már hagyományos módon gumibo­tokkal és a különösen veszélyes könnyfakasztó gránátokkal oszlatta fel a tömeget. Puszan városában is hasonló módszerekkel léptek fel a rendőrök a tüntetők ellen. A tegna­pi dél-koreai sajtó szerint összesen 15 városban voltak diktatúraellenes megmozdulások és gyászszertartá­sok, melyeken emberek milliói vet­tek részt. A lapok szerint 1960 óta nem voltak ilyen tömeges megmoz­dulások az országban. India Szövetségi államok közös programja a szikh terrorizmus visszaszorítására ÚJABB GYILKOSSÁG PANDZSÁBBAN (ČSTK) - Delhiben ülést tartott a belügyminisztérium mellett műkö­dő tanácsadó bizottság, hogy meg­vitassa az észak-indiai tömeggyil­kosságok nyomán kialakult helyze­tet. A tegnapi indiai sajtó szerint az ülésen döntés született arról, hogy hét északi szövetségi állam és két szövetségi terület közös programot dolgoz ki a szikh szeparatisták ter­rorja elleni harcra. A pandzsábi rendőrség képvise­lője közölte, sikerült felderíteni két terrorista csoportot, melyek Pan- dzsábban és Harijánában részt vet­tek a hinduk legyilkolásában. Mindkét csoport az ún. Khalisztáni Komman­dókhoz tartozik (így nevezik magu­kat a szikh szeparatisták fegyveres alakulatai). Delhi nyugati, Patel Naga nevű negyedében a rendőrség tegnap fel­oldotta a kijárási tilalmat, melyet csütörtökön rendeltek el, azután, hogy az északi véres merényletekre válaszul felgyújtottak öt házat és két szikh templomot. Harijánában azon­ban továbbra is készültségben van a rendőrség. A szikh terror elleni tiltakozásul tegnap Bombaiben tar­tottak általános sztrájkot. Pandzsáb államban tegnap a szélsőségesek újabb gyilkosságot követtek el. Amritsár külvárosában megölték Szatman Szingh Badzs- vát, a pandzsábi kormány volt mi­niszterét, aki mérsékelt szikh politi­kus volt. Július eleje óta Észak- Indiában kb. 120 embert gyilkoltak meg. Az erőszak áldozatainak szá­ma az év elejétől számítva eléri az 570-et Radzsiv Gandhi miniszter- elnök kijelentette, a terroristákkal semmilyen körülmények között nem tárgyal. Salvadori sztrájkok Válasz a rendőri brutalitásra (ČSTK) - A Salvadori Dolgozók Általános Szövetsége (CGTS) nyi­latkozatában leszögezte: Jósé Na­poleon Duarte elnök kormányát ter­heli a felelősség azért a mészárlá­sért, amelyet San Salvadorban szer­dán a rendőrség végzett a szerve­zett munkások békés tüntetésének résztvevői között. A rendőrség ok nélkül nyitott tüzet a tüntetőkre, 23 személyt megsebesített, többségü­ket nagyon súlyosan. A társadalom- biztosítási intézet alkalmazottai csak azt akarták bejelenteni, hogy folytat­ják tiltakozó sztrájkjukat, amiért a kormány nem hajlandó tárgyalni velük követeléseikről. A véres esemény után valameny- nyi szakszervezeti központ felszólí­totta a dolgozókat a tiltakozó sztráj­kok és tüntetések megkezdésére. Marco Tulio Lima, a CGTS egyik vezetője újságíróknak elmondta, legkevesebb 18 szakszervezeti szö­vetség részt vesz a tiltakozó sztrájk­mozgalomban. A FORRADALOM ÚTJA 1917. július 14-én kezdődött meg a bolsevik párt II. pétervári városi konferenciája. A küldöttek 32 220 tagot képviseltek, akik a napirendi pontok szerint olyan problémákat vitattak meg, mint az országban kialakult forradalmi helyzet, az ellenforradalmi erők megerősödésének okai, az ellenük folytatott politikai harc bolsevik taktikája, a szakszervezetek sze­repe ebben a küzdelemben, a milí­cia és a Vörös Gárda irányítása, valamint a bolsevik párt országos konferenciájának összehívása. Június elejétől kezdve felgyor­sult a forradalmi erők polarizálódá­sa - állapították meg a küldöttek. A koalíciós kormány kül- és belpo­litikájának következtében a mun­kás- és paraszttömegek jelentős balratolódása, s vele ellentétben a junkerek befolyása alatt álló bur­zsoázia jobbratolódásának meg­erősödése jellemzi ezeket a hete­ket. A forradalmi erők táborában lezajlott politikai mozgás a júniusi tüntetésekben tetőzött. A kompro­misszumra törekvő koalíciós blokk több vezetője ezekben a hetekben értette meg, hogy hatalmuk és tö­rekvéseik legveszedelmesebb el­lenzői a bolsevikok, a mögéjük felzárkózó katonák és munkások, akik nyíltan megkérdőjelezték a koalíciós politika értelmét. A ka­tona* és munkástömegek határo­zott békevágya, a kormánnyal szemben egyre erősödő ellenállá­sa kiélezte a belpolitikai helyzetet, s kiváltotta az Ideiglenes Kormány immár harmadik válságát. De az orosz burzsoázia ügyesen taktiká­zott és a nép szociális elégedet­lenségének visszaszorítása céljá­ból felkorbácsolta a nagyorosz so­vinizmust. Közben több fontos tisztséget szerzett meg magának a hadseregben és a közigazgatás­ban. ösztönözte és megengedte a békepártiak és az internaciona­listák üldözését. Az így megerősö­dött koalíció aztán támadásba len­dült és az országban eluralkodott bajokért a bolsevikokra hárította a felelősséget. A júniusi események megvál­toztatták a bolsevik párt politikáját is. Július közepéig a bolsevikok a koalíciós kormánypolitika elleni harcukban a tömegtüntetések fo­kozásának gyakorlatát alkalmaz­ták. De amikor mindenki előtt nyil­vánvaló lett: immár áthidalhatatlan a szakadék a forradalmi baloldal és a koalíciós pártok vezetése alatt álló szovjetek között, s az adott politikai helyzetben már el­képzelhetetlen, hogy a vezetőség békésen átadja a hatalmat a bol­sevikok vezetése alatt álló szovje­teknek, a bolsevik párt megkezdte a fegyveres felkelés tervének a ki­dolgozását. Lenin véleménye sze­rint: „Elmúlt a békés tüntetések korszaka“, s közeledik az a nap, amikor a burzsoázia kierőszakolja az összetűzést. A bolsevik pártnak fel kell készülnie erre a napra, számba kell vennie és meg kell szerveznie erőit. S nemcsak a pé­tervári helyőrség katonáit és a gyárakban dolgozó munkásokat, hanem meg kell nyernie a vidéket és az egész hadsereget is. -va­Nicaraguában meghosszabbították az amnesztia határidejét Az amerikai kormány újabb kontra-segélyek jóváhagyását kéri a Kongresszustól (ČSTK) - A nicaraguai parlament csütörtökön jóváhagyta azt a tör­vényt, melynek értelmében további egy évvel meghosszabbítják az am­nesztiát a kormányellenes fegyveres csoportok tagjai számára. A most érvényben lévő, július 19-én lejáró amnesztiarendelet büntetlenséget garantál az ellenforradalmi szerve­zetek mindazon tagjai számára, akik leteszik a fegyvert és bekapcsolód­nak a békés életbe. Carlos Nunez, a parlament elnö­ke újságíróknak elmondta, hogy 1985 januárja, az első amnesztia meghirdetése óta 4768 kormányel­lenes felkelő tért vissza az ország­ba. Dorotea Wilson, aki a parla­mentben az atlanti partvidék indián kisebbségét képviseli, kijelentette, a miszkitó törzs 1200 tagja élt már az amnesztia lehetőségeivel, visz- szatért az országba és belépett a sandinista milícia soraiba. Eközben az amerikai kormány újabb intenzív kampányt indított a Kongresszus megdolgozására ab­ból a célból, hogy folyósítson újabb pénzügyi segítséget a nicaraguai el­lenforradalmi bandák számára. A The New York Times napilap teg­napi számában felhívta a figyelmet arra, az újabb segélyt a kormány akkor kéri a Kongresszustól, amikor a banditák „még mindig súlyos szer­(ČSTK) - A ľ Humanité francia napilapban tegnap nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás alapján a franciák 53 százaléka pozitívan értékeli az Európába telepített szovjet és amerikai közepes hatótá­volságú és hadműveleti-harcászati rakéták megsemmisítésére vonat­kozó szovjet javaslatot. A napilap rámutat, hogy 1985-höz viszonyítva 4 százalékkal emelkedett azoknak a franciáknak a száma, akik szerint a Szovjetunió a békéért folytatott harcban kulcsfontosságú szerepet játszik. Ma ünnepli Mongólia a népi forradalom győzelmének 66. évfor­dulóját. Ezzel a győzelemmel Mongólia fejlődésében több évszá­zadot ugrott át, a kapitalizmus szakaszát kihagyva a feudaliz­musból egyenesen a szocializmusba lépett. Az ország népgaz­dasága ma két nap alatt termel annyit, mint 1940-ben egy év alatt. Minden tízezer lakosra 830 főiskolai vagy középiskolai végzettségű ember, 2700 diák, 114 tanító és 24 orvos esik. Az elmúlt hét éves tervidőszakban a bruttó nemzeti termék évente átlagosan 7 százalékkal, a nemzeti jövedelem 6,4 százalékkal emelkedett. Ezek az eredmények lehetővé teszik, hogy a mongol párt és a kormány megvalósítsa legfontosabb programját: a nép életszínvonala növelését. így például még a forradalom előtt az egészségügyi ellátás egyenesen katasztrofális volt, napjainkban a mongol orvosok munkájukban már a megelőzésre helyezik a hangsúlyt. A felvételen: az anyákról és a gyermekekről gon­doskodó ulánbátori speciális intézetben a kicsik szív- és érrend­szeri megbetegedéseinek diagnosztizálására létesült egy köz­pont. (ČSTK felvétele) F ogalommá vált ez a városnév, a szovjet nép hősiességé­nek szinonimájává. A fekete-tengeri kikötőváros védői nyolc hónapon át hősies harcot folytattak a fasiszta német csapatok ellen. Az utolsó töl­tényig, utolsó lélegzetükig küzdöt­tek. Negyvenöt évvel ezelőtt azon­ban már a fasiszták jártak a város romos utcáin, egészen 1944 tava­száig, amikor a szovjet hadsereg végleg kiűzte őket a városból. Hitler Szevasztopol kikötőjén ke­resztül akarta biztosítani a fasiszta hadsereg déli tengerészeti és szá­razföldi erőinek utánpótlását. A ,, vil­lámháború“ nem egészen úgy sike­rült, ahogy azt Berlinben tervezték, a kikötőváros elleni támadás 1941 október 30-án mégis megindult. Nyomban 15 ezer önkéntes jelent­kezett Szevasztopol védelmére, minden kommunistát és Komszo- mol-tagot mozgósítottak a hadse­regbe. Szinte személyes ügyüknek náthássá csapatai előrenyomulásá­hoz a Kaukázus felé. Mindemellett Szevasztopol megtartása biztosítot­ta a szovjet haditengerészet fölényét a Fekete-tengeren. Bár kétszeres volt a fasiszta túle­rő, a szovjet csapatok erős ellenállá­sába ütközött. Kemények, kegyetle­nek voltak az összecsapások, gya­koriak voltak a kézitusák is. A város legjelentősebb pontjait védő alaku­latok naponta 10-15 támadásnak voltak kitéve. A fasiszták legna­gyobb, összpontosított támadása decemberben volt. Visszaverése után ugyan némi nyugalom állt be, de május végén a harcok sokszoro­zott erővel folytatódtak. A mindkét oldalon nagy veszteségeket okozó súlyos összecsapások június végén tetőztek. Az ellenségnek volt után­pótlása, míg a város védői a teljes körülzártságban csak saját erejükre támaszkodhattak. Fogytán volt a lő­szer, az elesettek helyébe nem lép­tek új katonák. Ennek ellenére a szevasztopoliak folytatták az elke­seredett ellenállást és csak a főpa­rancsnokság utasítására hagyták el július elején a várost. Egy részük később átverekedte magát a krimi hegyekbe a partizánokhoz. Háromszázezer német fasiszta esett el vagy sebesült meg a sze- vasztopoli harcokban. A védők közül 37-en lettek a Szovjetunió hősei, mások további kitüntetéseket és ér­demrendeket kaptak. A nagy honvé­dő háború után maga Szevasztopol is megkapta a Hős Város címet. P. F. NAACP-kongresszus (ČSTK) - New Yorkban csütörtö­kön este fejezte be 78. kongresszu­sát az Egyesült Államok legrégibb, még 1909-ben alapított néger szer­vezete, az NAACP. A több mint 400 ezer tagot képviselő 15 ezer küldött az ország néger lakosságának idő­szerű problémáival foglalkozott, mindenekelőtt a színes bőrű lakos­ság jogaiért vívott harc aktivizálá­sával. Jesse JacKson ismert polgárjogi harcos a kongresszuson kijelentette, a Reagan-kormány teljesen kifor­gatta a polgári jogok fogalmát azzal, hogy az egyenjogúságért küzdő né­gereket „fajüldözőknek“ nevezi. Pershing-baleset (ČSTK) - Az NSZK-beli Heilbronn város közelében csütörtökön az amerikai hadsereg két, Pershing 2 rakétákat szállító vontatója ütkö­zött össze. A szerencsétlenség so­rán három amerikai katona megse­besült. Az egység parancsnokságá­nak közlése szerint a rakéták nem voltak felszerelve nukleáris töltettel. A franciák véleménye vezeti problémákkal, a fegyelem hiányával küszködnek és el vannak zárva Nicaragua északi és keleti gyéren lakott térségeiben“. A lap szerint a kormány 18 hónap alatt 125-140 millió dollárt akar folyósíta­ni a somozistáknak. A mostani se­gélyprogram szeptemberben jár le. A kampány része a kormánynak az az utasítása is, hogy az amerikai hírközlő eszközök közép-amerikai tudósítóinak pozitív hangvételű cik­keket kell írniuk „az ellenforradalmi bandák fokozott erőfeszítéseiről az emberi jogok megtartására“. tartották a város megvédését, hi­szen stratégiai jelentősége óriási volt az egész Szovjetunió védelme szempontjából. A védők jelentős fa­siszta erőket kötöttek le és egyben azt is megakadályozták, hogy az ellenség a Krím-félszigetet kihasz­Szevasztopol

Next

/
Oldalképek
Tartalom