Új Szó, 1987. július (40. évfolyam, 151-177. szám)

1987-07-10 / 159. szám, péntek

perzsa-öböi Weizsäcker A nyilvánvaló veszélyek ellenére a Fehér Ház Leningrádban ragaszkodik a katonai jelenléthez Genfben befejeződtek a szovjet-amerikai konzultációk (ČSTK) - Az amerikai képviselő­ház szerdán 222 szavazattal 184 ellenében azt ajánlotta, hogy három hónappal halasszák el a Reagan- kormány tervét, miszerint a Perzsa­öbölben úszó kuvaiti tartályhajókat amerikai hadihajók kísérjék. A Fehér Ház azonban eltökélte, hogy már a hónap közepén megkez­di a terv végrehajtását, s a Kong­resszus halasztási kísérleteit meg­vétózza. Ezért megfigyelők csak jel­képesnek tartják a képviselőház döntését, mindazonáltal kifejezi a törvényhozók aggodalmát afelett, hogy a kormány perzsa-öbölbeli po­litikája és az amerikai katonai jelen - lét fokozása a térségben nagy ve­szélyekkel járhat. A TASZSZ hírügynökség Howard Baker, a Fehér Ház személyzeti főnöke minapi nyilatkozatával kap­csolatban leszögezte, hogy egészé­ben véve biztató álláspontról van szó. Baker a hét elején kijelentette, az USA bizonyos feltételek mellett „kész ismét fontolóra venni“ a Per­zsa-öbölben kialakult helyzetet. Lé­nyegében ezzel reagált a múlt pén­teki szovjet kormánynyilatkozatra, amely azt javasolta, hogy az öbölből vonják ki mindazoknak az országok­nak a hadihajóit, amelyek nem áll­nak kapcsolatban a térséggel. A TASZSZ megállapította, Moszkvában az a benyomás, hogy az USA nem zárja ki a Szovjetunió­val folytatott együttműködést a hadi­hajók kivonásával kapcsolatban. Az események ilyen alakulását bizo­nyára üdvözölnék a térség államai is. Genfben szerdán befejeződött a közel-keleti és a perzsa-öbölbeli helyzetről folytatott szovjet-amerikai konzultatív értekezlet. A szakértők Pótkormány Kuvaitnak (Die Presse) a jövőben folytatják tanácskozá­sukat. Iraki repülőgépek 24 órán belül tegnapra virradó éjszaka már má­sodszor bombázták az iráni Kharg ' kőolajszigetet és környékét. Bahreini hírek szerint iráni ágyú­naszádok a Perzsa-öböl északi ré­szén tüzet nyitottak egy libériái zászló alatt futó hatalmas tartályha­jóra. A hajón tűz keletkezett. (ČSTK) - Richard von Weizsäk- ker, az NSZK államfője tegnap Moszkvából Leningrádba érkezett. A nap folyamán a Győzelem téren virágot helyezett el Leningrád védői­nek emlékművénél. Megtekintette a második világháború idején 900 napon át tartó fasiszta blokád em­léktermét is, és bejegyezte magát a díszvendégek könyvébe. Richard von Weizsáckert, aki a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének meghívására hivata­los látogatáson tartózkodik a Szov­jetunióban, elkísérte útjára Hans- Dietrich Genscher külügyminiszter. Bulgária Befejeződött a parlament ülésszaka (ČSTK) - Szófiában szerdán be­fejezte ülésszakát a bolgár parla­ment. A képviselők két fontos doku-> mentumot vitattak meg és hagytak jóvá. Az egyik arról rendelkezik, hogy a járásokat a lakosság önigaz­gatású közösségeivé változtatják, a másik a Bulgária tengeri vizeiről szóló törvény. A parlament ugyancsak jóvá­hagyta Petr Mladenov külügymi­niszter beszámolóját a nemzetközi helyzetről és Bulgária külpolitikájá­ról. A képviselők ezzel kapcsolatban határozatot fogadtak el. A diszkriminációs North alezredes leleplezései intézkedések ellen Egyre több magas rangú politikus neve hangzik el a kihallgatáson (ČSTK) - Az amerikai képviselő­ház és szenátus vizsgálóbizottsága folytatta Oliver North, az iráni-kont- ra ügy egyik főszereplőjének a nyil­vános kihallgatását. Az eddig el­hangzottakból kiderült, hogy North talán a botrány kulcsfigurája volt, de semmiképp sem ő volt az egyedüli szervezője az egész műveletnek. A nemzetbiztonsági tanács egy­kori munkatársa kijelentette, arról, hogy az iráni fegyverszállításokból származó pénzt a nicaraguai ellen­forradalmároknak utalták át, tudott többek között George Shultz kül­A Toshiba válasza (ČSTK) - A japán Toshiba cég, a világ egyik legnagyobb elektronikai cikkeket gyártó vál­lalata kész lemondani az ameri­kai „csillagháborús“ program­ban való részvételről - közölték Tokióban a konszern vezetői. A Toshiba így reagál az amerikai szenátus múlt heti döntésére, amely a következő 2-5 évre megtiltotta a cég gyártmányai­nak importját. Washington azzal vádolja a Toshibát, hogy meg­sértette a szocialista országokba irányuló export „játékszabálya­it“, amikor köszörűgépeket szál­lított a Szovjetuniónak. A Penta­gon állítása szerint ez „növelte a szovjet haditengerészet ere­jét". A konszern elleni kampány­hoz csatlakoztak a japán kor­mánykörök is. ügyminiszter, s helyettese Elliot Ab­rams, továbbá Caspar Weinberger hadügyminiszter, John Vessey tá­bornok, a vezérkari főnökök testüle­tének elnöke. Nyilván problémái lesznek Edwin Meese jelenlegi igazságügyminisz­ternek is, aki North szerint jóval elqpb tudott az 1985 novemberi Iránba irányuló Hawk rakétaszállít­mányról, mint azt később beismerte. Az alezredes az egész művelet főé­pítészeként William Caseyt, a CIA volt igazgatóját jelölte meg, aki min­dent tudott, s aki utasítást adott az összes kompromittáló dokumentum megsemmisítésére. North egyéb­ként beismerte, hogy korábbi vallo­másai során hazudott, de ezt azért tette, hogy ne kompromittálja felette­seit. Warren Rudman szenátor North kihallgatásának második nap­ja után kijelentette, az alezredes „sok embernek okozott álmatlan éj­szakákat". Gyásznap Haitiban (ČSTK) - Haitiban véget ért az ország történetének legnagyobb sztrájkakciója. Az 57 ellenzéki politi­kai pártot és szervezetet tömörítő Demokratikus Front június 29-én hirdette meg általános sztrájkját a kormányzó katonai-polgári junta ellen. A Demokratikus Front tegnap­ra országos gyászt hirdetett meg a kormányerők áldozatainak emlé­kére, s péntekre a fővárosba hatal­mas tüntetést hívott össze. (ČSTK) - Az amerikai külügyminiszté­riumnál működő külföldi tudósítók szövet­sége nyilatkozatot adott ki, amelyben megállapítja, hogy a szocialista országok újságírói elleni diszkriminációs intézkedé­sek akadályozzák felelősségteljes és sza­bad munkájukat. A minisztérium nemrég hozott döntése értelmében a szocialista országokból ér­kezett tudósítóktól megvonták a sajtóosz­tályra való belépést engedélyező igazol­ványokat, s most csak előzetes bejelen­tés után és a minisztérium munkatársaitól kísérve látogathatnak el oda. A minisztéri­um az intézkedéskor „biztonsági“ érde­kekre hivatkozott, de nem hozott fel sem­mi olyan bizonyítékot, miszerint a szocia­lista országok tudósítói ezt a biztonságot valamiképp veszélyeztetnék. Oroszlán pórázon J icchak Rabin izraeli hadügymi­niszternek keserű pirulát kel­lett lenyelnie a napokban Washing­tonban, mégpedig mosolyogva, mert diplomáciai körökben így illik. Ennél talán csak az lehetett nehezebb, hogy hazatérve el kellett mondania: fel kell ébredni egy sokéves rózsa­színű álomból, semmi sem lesz az izraeli égi csodából, a szupermo­dern vadászgépből. Pedig még a neve is milyen szép, harcias volt: Lavi, vagyis Oroszlán. Van már tíz éve is, hogy Izrael­ben elhatározták, kifejlesztik saját harci repülőgépüket, hogy a hadse­reg ne függjön annyira az amerikai szállítmányoktól. Szellemi kapaci­tásból nem is volt hiány, pénzből annál inkább. Washington évente 1,8 milliárd dollárt folyósít Tel Aviv- nak az ország „biztonsága garantá­lására", hát ebből csíptek le mindig egy darabot - egyre nagyobbat, az utóbbi években már jó felét - a va­dászgép kifejlesztésére, amelytől azt remélték, hogy a 90-es években és később is biztosítja Izrael minő­ségi fölényét a levegőben. Több mint négyezer mérnök és technikus dolgozott a nagy operatív hatótávol­ságú, a mai eszközökkel gyakorlati­lag fel nem deríthető támadófegyver tervén. Az eredetileg e célra szánt kétmilliárd dollárt már felhasználták, s kiderült, még hat-nyolcmilliárd kel­lene a sorozatgyártás beindításá­hoz. A prototípus 1986. december 31-én készült el és próbarepülése sikeres volt. Washingtonnak már korábban is voltak kétségei, nem jó szemmel nézte az izraeli hadiipar merész szárnypróbálgatásait. Amerikai szakemberek ráadásul már évekkel ezelőtt figyelmeztettek arra, hogy a kétmilliárd semmiképpen sem lesz elég, kétszer-háromszor akkora összegre tippeltek. Bár akkor az iz­raeliek ezt túlzásnak tartották, kide­rült, ma már ezt a tételt is szorozni kellene. Illúziónak bizonyult az a terv is, hogy csökkentsék Izrael függősé­gét az amerikai hadiipartól. Bár a Lavi saját fejlesztés volt, alkatré­szeinek 60 százaléka - ezen belül a hajtómű is - amerikai eredetű. E gyébként nem is annyira a pénz, inkább ezek az önállósági törekvések aggasztották az amerikai vezetést. Hiszen sosem sajnálta a pénzt arra, hogy legyen egy megbízható, s főleg engedel­mes, erős szövetségese a Közel­Keleten, ám önmaga kijátszásának finanszírozására már nem volt haj­landó. Igaz, hogy a vadászgép által megnövekedett volna Izrael katonai ereje, ami nem semmi, de az ameri­kai repülőgépipar elesett volna egy jó piactól, ami nagyon is valami. A mindenkori amerikai kormány ugyanis sok mindent kockáztathat, de a katonai-ipari komplexum profit­ját - soha. Most pedig éppen ez került veszélybe, annál is inkább, mivel Izrael nemcsak saját szükség­leteire gyártotta volna a szupergé­peket, hanem jelentős exporttal is számolt. Argentína, Chile, a Dél­afrikai Köztársaság és Thajvan elv­ben már lekötött összesen négyszáz gépet. Pedig ha ezeknek a tervek­nek csak a fele valósul meg, az amerikai társaságok milliárdokat ve­szítenek. Az egész - most már füst­be ment - terv pikantériája, hogy az említett és további potenciális vásár­lók jórészt a „biztonságuk garantá­lására" folyósított amerikai segé­lyekből szurkolták volna le a szuper- fegyver árát. Más ellenérvei is voltak Washing­tonnak, nemcsak az, hogy az izraeli terv nem éppen tisztességes az örö­kös és megbízható támogatóval szemben. Joggal lehetett tartani at­tól, hogy a légierőt előnyben része­sítve Izrael nem fogja fejleszteni töb­bi fegyvernemét. Egy gép 25 millió­ba került volna, márpedig legalább 300 darabbal akarták ellátni a légie- 1 rőt. így - vélték Washingtonban - alig marad pénz néhány géppisz­tolyra, s végeredményben nem nö­vekedni, hanem csökkenni fog Izrael katonai ereje, ami pedig megenged­hetetlen. I zrael számára nagy csapás az amerikai ultimátum, még ha a katonai célú segélyek növelésével is jár együtt. Mindig keserű az ébre­dés egy szép álomból, de még ennél is rosszabb annak tudatosítása, hogy szakemberek ezrei maradnak munka nélkül, s tartani lehet attól, hogy a legjobb mérnökök, matemati­kusok újabb csoportja vándorol ki Izraelből. A vezérkart viszont hide­gen hagyják a politikai vezetés gondjai, hiszen Washington kárpót­lásul több mint száz F 16C vadász­gépet szállít Izraelnek, s más fegy­vertípusok szállítását is növeli. így aztán a tábornokok feje nem fáj amiatt, hogy ha nem is béklyó, de póráz került az Oroszlánra. GÖR&ÖL ZSUZSA TASZSZ-nyilatkozat a megállapodást veszélyeztető amerikai lépésekről Minden jóakaratú ember közös erőfeszítéseire van szükség (Folytatás az 1. oldalról) sek, a nyomás politikája veszélyez­teti nemzeti szuverenitásukat, aka­dályozza demokratikus fejlődésüket és negatív kihatással van az egész nemzetközi helyzetre. Ázsia és a csendes-óceáni térség országai egyre jobban tudatosítják, hogy amíg nem késő, meg kell vál­toztatni az itt kialakult veszélyes helyzetet. Minden jóakaratú ember közös erőfeszítéseire van szükség. Ugyancsak létfontosságú a tér­ség jövője szempontjából a kommu­nista és forradalmi demokratikus pártok együttműködésének erősíté­se a további békeszerető erőkkel. A tanácskozás résztvevői hangoz­tatták, készek a párbeszédre és a közös fellépésre mindazokkal a politikai pártokkal, szakszerveze­tekkel és más társadalmi szerveze­tekkel és mozgalmakkal, amelyek a nukleáris veszély elhárítására, a térség békeövezetté nyilvánításá­ra törekszenek. Az ulánbátori konzultatív találko­zó gyümölcsöző és hasznos volt. A részt-vevő pártok megállapodtak abban, hogy hasonló találkozót a jö­vőben is rendeznek, fokozzák és bővítik a béke, a biztonság, az együttmüködés kérdéseiről folytatott két- és többoldalú véleménycserét. Dzsambin Batmönh legfelsőbb mongol vezető tegnap fogadta a ta­lálkozón részt vett pártküldöttségek vezetőit. A szovjet-amerikai viszony kérdéseivel foglalkozó nyilatko­zatot tett közzé szerdán a TASZSZ szovjet hirügynökség. A dokumentum utal rá, hogy most, amikor megvannak a Reykja- víkban elért megállapodások meg­valósításának feltételei - mindenek­előtt a közepes hatótávolságú raké­ták európai felszámolásának kérdé­seiben és talán a nukleáris leszere­lés más, igen fontos kérdéseiben is -, az Egyesült Államok szélsősége­sen jobboldali politikai körei azt a célt tűzték maguk elé, hogy az utolsó pillanatban bármi áron bezár­ják a megállapodás előtt megnyílt ajtót. Ezek a befolyásos erők ellen- támadásuk felvonulási területéül, mint az a múltban már többször is előfordult - a kétoldalú kapcsolatok lényegében periferiális területét vá­lasztották. Most, a washingtoni szovjet, illet­ve moszkvai amerikai nagykövetség építése kapcsán kezdtek kampányt, amelybe belevonták a Kongresszust és sajnos a kormányzat egyes kép­viselőit is. Arra hivatkozva, hogy az új ame­rikai nagykövetséget Moszkvában mocsaras területen építették fel és mindemellett „szovjet lehallgató be­rendezésekkel telepítették be", az Egyesült Államokban azt követelik, hogy ne tegyék lehetővé a szovjet diplomaták beköltözését a washing­toni szovjet nagykövetség új épüle­tébe, rombolják földig mindkét fővá­rosban ezeket a házakat és a Szov­jetunió fizesse meg az amerikai épí­tők Moszkvában végzett munkájá­nak ellenértékét. A szovjet hírügynökség nyilatko­zata szerint lényegében ultimátum­ról van szó. A moszkvai és washing­toni építkezések ügyében indított szovjetellenes kampány nyilvánvaló célja, hogy szétzilálják a nagykövet­ségek diplomáciai munkáját e fontos pillanatban. Az Egyesült Államok tit­kosszolgálatai az amerikai nagykö­vetségeken igen aktív tevékenysé­get fejtenek ki. A közelmúltban ismét tetten érték őket. Washingtonban és Moszkvában bemutatták az újság­íróknak annak bizonyítékait, hogy az Egyesült Államokban levő szovjet képviseletek szolgálati és lakóhelyi­ségeiben tömegesen helyeztek el lehallgató berendezéseket. Az sem titok senki előtt, hogy mi a rendelte­tése annak a sok antennának, és más berendezésnek, amellyel a moszkvai amerikai nagykövetsé­get felszerelték. A TASZSZ a továbbiakban hang­súlyozza, hogy moszkvai nagykö­vetségük helyét maguk az amerikai­ak választották ki és ezt kormánykö­zi egyezményben is rögzítették. Mint ismeretes, az épület gyakorlatilag Moszkva központjában található. Ami pedig az ún. „műszaki behato­lást" illeti, az amerikai fél ezzel kap­csolatban nem terjeszt elő konkrét bizonyítékokat. E nyilvánvaló rágalom segítségé­vel nem leplezhetik el az Egyesült Államok saját titkosszolgálatainak rosszindulatú cselekedeteit. Ugyan­csak kudarcra van ítélve minden olyan próbálkozás, amelynek célja a provokáció nyomásgyakorlása a Szovjetunióra. Ami pedig a legfontosabbat illeti - aminek áláásására a szovjet­amerikai és a nemzetközi kapcsola­tokban történő bármiféle előrehala­dás ellenségei törekszenek, -, e kérdésben sok függ az Egyesült Államok vezetésének döntésétől. A kérdés az: meg van-e a kormány­zatban a politikai akarat és a bátor­ság szembeszállni a jobboldali nyo­mással, vagy enged annak a csábí­tásnak, hogy a megszokott szovjet­ellenes retorikával erősítse meg po­zícióját, s visszalépjen a konfrontá­ció útjára. Jó lenne bízni abban, hogy az amerikai kormányzat teljességgel felméri a lehetséges következmé­nyeket és helyesen választ - mutat rá a TASZSZ nyilatkozata. Marcos marad - ha akar, ha nem (ČSTK) - Az Egyesült Államok szerdán megtiltotta Ferdinand Mar­cos volt Fülöp-szigeteki elnöknek, hogy elhagyja az USA területét. Mar­cos tavaly február óta a Hawaii-szige­teken él. A Washington Post arról számolt be, az amerikai hatóságok kezébe került egy magnetofonszalag, amely Marcos egyik telefonbeszélge­tését rögzítette. Ebből az derült ki, hogy a volt elnök még a héten vissza akart térni a Fülöp-szigetekre, ahol katonai államcsínyt akart végrehajta­ni. Corazon Aquino elnököt túszként kívánta fogva tartani. Az idézett washingtoni lap szerint az amerikai hatóságok egy magát fegyverkereskedőnek álcázó ügynök segítségével leplezték le a tervet. Marcos pénzt akart összegyűjteni 10 ezer katona felfegyverzésére. A washingtoni külügyminisztérium közölte Marcosszal, csak akkor hagy­hatja el a Hawaii-szigeteket, ha abba Manila is beleegyezik. Az AFP hírügynökség a Fülöp- szigeteki fővárosból megerősítette, hogy a fegyveres erőkben még tevé­kenykedő Marcos-hívek a hét végére államcsínnyel számoltak. Terveikben az szerepelt, hogy katonai-polgári ideiglenes kormányt hoznak létre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom