Új Szó, 1987. július (40. évfolyam, 151-177. szám)

1987-07-08 / 157. szám, szerda

A POLGÁRI VÉDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEIRŐL Az átalakítás az októberi forradalom folytatása Mihail Gorbacsov válogatott beszédeiről és cikkeiről (ČSTK) - A moszkvai Pravda tegnapi számában szerkesztőségi cikket közölt azzal kapcsolatban, hogy Moszkvában kiadták Mihail Gorbacsov válogatott beszédeinek és cikkeinek háromkötetes válogatását. (ČSTK) - Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára tegnap Bratislavá­ban fogadta a Szovjetunió Polgári Védelmi Szervezetének küldöttsé­gét, amelyet Vlagyimir Govorov hadseregtábornok, a Szovjet­unió honvédelmi miniszterhelyette­se, a szervezet parancsnoka vezet. A baráti légkörű megbeszélésen tá­jékoztatták egymást a két ország polgári védelmének időszerű kérdé­seiről. A fogadáson jelen volt Ladis­lav Sádovský, az SZLKP KB osz­tályvezetője, Július Hanus, a szlo­vák miniszterelnök első helyettese, az S7SZK Polgári Védelmi Szerve­(ČSTK) - Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának meghívására tegnap munkalátoga­tásra hazánkba érkezett Stefan Andrei, a Román Kommunista Párt KB Politikai Végrehajtó Bizottságá­nak póttagja, a KB titkára. A Ruzynéi repülőtéren a vendéget Miloš Ja­keš, a CSKP KB Elnökségének tag­ja, a KB titkára és Radoslav Klein, a CSKP KB osztályvezető-helyet­tese fogadta. Miloš Jakeš és Stefan Andrei teg­nap megbeszéléseket folytatott. Ba­ráti, elvtársi légkörben tájékoztatták egymást a CSKP XVII. és a Román KP XIII. kongresszusán elfogadott határozatok teljesítéséről, valamint A gyászszertartáson az elhunyt családtagjain kívül részt vett. Vasil Bil’ak és Miloš Jakeš, a CSKP KB Elnökségének tagjai, Jan Fojtík, Josef Haman és František Pitra, a CSKP KB Elnökségének póttagjai, Mikuláš Beňo, a CSKP KB titkára, valamint Marie Kabrhelová és Mi­roslav Zavadil, a CSKP KB Titkár­ságának tagjai. Jelen voltak a CSKP KB osztályvezetői, valamint politikai, tudományos és közéletünk más sze­mélyiségei. Ott voltak a szocialista országok csehszlovákiai nagykövet­ségeinek képviselői is. A ravatalnál elhelyezték a CSKP Központi Bizottságának, a szövetsé­gi miniszterelnöknek, a Szövetségi Gyűlés elnökének, a CSKP KB Mar- xizmus-Leninizmus Intézetének, az SZLKP KB Marxizmus-Leninizmus Intézetének, a Csehszlovák Tudo­mányos Akadémia Elnökségének és más tudományos intézményeknek, valamint a Szovjetunió csehszlová­kiai nagykövetségének koszorúját Kitették Zdenék Snítil kitüntetéseit, amelyeket kiváló politikai és elméleti tevékenységéért kapott. Gyászbeszédet Jan Fojtík, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára mondott. Egyebek kö­zött megállapította, hogy a könyörte­len halál váratlanul és idő előtt ra­gadta el sorainkból Zdenék Snítil elvtársat. Tiszteletre méltó életmű­vet hagyott maga után, elsősorban a legújabb kori csehszlovák történe­lem kiváló tanára, a marxizmus-le- ninizmus teoretikusa és a társada­lomtudományi kutatás szervezője volt. De még sok nagy feladatot akart megvalósítani. Tudatosította azt a szerepet, amelyet az alkotó tudománynak be kell töltenie. Az új zetének parancsnoka és Jozef Ma- rušák altábornagy, nemzetvédelmi miniszterhelyettes, a CSSZSZK Pol­gári Védelmi Szervezetének pa­rancsnoka. Részt vett rajta Jurij Kandalov, a Szovjetunió bratislavai főkonzulja és Viktor Gyigyenko ez­redes, a bratislavai szovjet katonai parancsnokság képviselője is. A szovjet küldöttség tagjait a dél­utáni órákban fogadta Štefan Bar- ták, Bratislava főpolgármestere. A fogadáson jelen volt Gejza Šlap­ka, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a bratislavai városi pártbizott­ság vezető titkára. országaik gazdasági és politikai helyzetéről. Nagyra értékelték a két ország gazdasági és tudományos együttműködésének eredményeit, s hangsúlyozták, hogy mindkét fél érdeke e kapcsolatok további elmé­lyítése és fejlesztése. Rámutattak, hogy következetesen végre kell haj­tani a Gustáv Husák és Nicolae Ceausescu tárgyalásain elfogadott határozatokat, valamint a 2000-ig terjedő csehszlovák-román hosszú távú együttműködési program fela­datait. Ennek során törekedni kell a csehszlovák és a román vállalatok, szervezetek közötti kooperáció és szakosítás kiszélesítésére. Ezenkí­vül tapasztalatcserét folytattak a KGST-tagországok 2000-ig terjedő komplex tudományos-műszaki fej­lesztési programjának megvalósítá­sáról. A megbeszéléseken részt vett Josef Müller, a CSKP KB osztály­vezető-helyettese és Cornel Pan- zaru, Románia csehszlovákiai nagy­követe. feladatokra nagy lendülettel készült, s teljesítésükhöz felhasználta politi­kai, tudományos és pedagógiai munkásságának tapasztalatait. A párt javára, forradalmi programjá­nak győzelméért folytatott áldozatos munkában látta és találta meg életé­nek értelmét. Ma a ránk váró küzdelmekben a pártnak és a társadalomnak olyan emberekre van szüksége, mint ó volt. Snítil elvtárs érezhetően hiá­nyozni fog ezeknek az embereknek a soraiból. Mindig szerény volt, tiszt­ségeit nem tekintette a társadalmite- kintély-igény kielégítése eszközé­nek, hanem.minden erejét a munká­nak szentelte. Akik őt közelebbről ismerték, valamennyien nagyra be­csülték emberi tulajdonságaiért, igazságszeretetéért, azért a képes­ségéért, hogy elvtársi légkört tudott teremteni. Személyisége derűlátást és biztonságérzetet sugárzott. Ez­után Fojtík elvtárs az elhunytat Gus­táv Husák elvtársnak, a CSKP KB Elnökségének és Titkárságának, va­lamint közvetlen munkatársainak nevében búcsúztatta. A Csehszlovák Tudományos Akadémia és tudományos dolgozó­ink nevében az elhunyttól Josef Ri­mán, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöke vett búcsút. Ki­emelte, hogy a CSKP KB Politikai Főiskoláján folytatott tanulmányai óta Zdenék Snítil, a CSKP történeté­vel foglalkozott, és tudományos munkásságával jelentősen hozzájá­rult a szocialista társadalmunk épí­tésével kapcsolatos kérdések meg­világításához s a tapasztalatok el­méleti általánosításához. A gyászszertartás az Internacio- nálé hangjaival ért véget. Korunk olyan új feladatokat hozott ma­gával, amelyek újszerűségüket és terje­delmüket tekintve példa nélkül állóak és a lehető leghamarabb meg kell őket olda­ni - szögezi le a cikk, hozzátéve, hogy ezek az új feladatok kimeríthetetlen ener­giát és forradalmi bátorságot igényelnek. Hogyan lehet megvalósítani a gyorsí­tás, az átalakítás irányvonalát, milyen módszerekkel lehet bevonni a tömegeket ebbe a nagy műbe, milyen a párt és az állam szerepe a megváltozott feltételek között, hogyan lehet megvédeni a békét és miként lehet biztosítani a világ minden országa számára a valóban emberi anya­gi és szellemi élet feltételeit? - ezek és _ más rendkívül fontos kérdések tükröződ­nek a műben. A válogatott beszédek és cikkek csak­Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tisztelt főtitkára, tisztelt köztársasági elnök elvtárs! Elvtársak, tisztelt barátaim! összejöttünk a prágai várban, a né­pünk számára oly kedves helyen, hogy megnyissuk a nemzeti múlt emlékeinek állandó kiállítását, amely a cseh államiság fejlődését és változásait ismerteti. A kiállítás valamennyiünk szivéhez és érzelmeihez szól, mert elődeink voltak azok, akik a korok folyamán megalkották a nemzet dicső történelmét egészen a máig, modern, szociális szempontból igazságos államunkig, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságig. Nemzetünk történelmének megbecsü­lése önmagunk iránti tisztelet. Ezért nem lehet csak végigsétálni ezen a kiállításon, megtekintve az egyes kiállítási tárgyakat. Mélyen el kell gondolkodni, fel kell eleve­níteni történelmi ismereteinket, főleg azo­kat az összefüggéseket, amelyek között történelmünk alakult. Ez azért is fontos, mert a szebb jövőt könnyebben alakíthatják és alkothatják azok, akik nem veszítették el történelmi tudatukat, felvértezték magukat hazájuk történelmével, és teljes mértékben tuda­tosítják azon régi küzdelmek haladó örök­ségét, amelyek Európa szívében zajlottak le. És ebben az értelemben ez a hely - legyünk tárgyilagosak - mindig ki volt téve az idő szeleinek és viharainak. Jelképes, hogy a cseh államiság és általában államunk fejlődéséről az első egységes kép éppen a prágai várhoz fűződik, amely kivételes helyzetre tett szert nemzeteink emlékezetében. Annál inkább kidomborodik az a tény, hogy a szocializmus építésének kezdeté­től fogva ezen időszak minden elnökének döntése alapján a prágai várat felújítják, szebbé teszik, és tágra tárják kapuit a nagyközönség előtt. Évszázadok óta megtestesíti a cseh nemzet történelmi sorsát, felemelkedéseit s bukásait, hazafias és szociális eszmé­nyeit, és számos történelmi korszakban, főleg az újabb korokban a szlovák nem­zetét is. Tanúja volt a cseh állam keletke­zése korának, a dicső koronázási ünnep­ségeknek, üléstermében olyan jelentős tárgyalások folytak, amelyek gyakran nemcsak Közép-Európa sorsát befolyá­solták, hanem egyben a múlt és a jelen létfontosságú döntéseinek színhelye is volt. Országunk történelmében számtalan olyan személyiség volt, aki joggal megér­demli a nagy jelzőt. Az tette őket naggyá, hogy megértették koruk követelményét és szükségleteit, s szabaddá tudták tenni az utat koruk mozgató erői elótt. Az idő múltával jobban fel tudjuk becsülni, kit nevezhetünk joggal ilyen személyi­ségnek. Egyet azonban megfelelő nyomaték­kai kell kiemelnünk: történelmünk legfon­tosabb alkotója a nép volt, amely a cseh államiság létrejöttéért és létezéséért, fennmaradásáért és fejlődéséért vívott harc terhét viselte. Ez számtalan bizonyí­tékkal támasztható alá. Már a nemzeti történelem kezdetén, amikor területünkön létrejött az első állam, a Nagymorva Biro­dalom, majd megszűnése után a cseh fejedelemség, a nép harcot vívott önálló­ságáért. Amikor déli és északi határunk mentén tűzzel-vassal pusztították a szláv törzse­ket, elődeinknek sikerült megvédeniük a legnyugatibb szláv szigetet, a német túlerővel szemben. Sőt az erős Premysl- királyságot is sikerült létrehozni, amely nagy befolyást gyakorolt Európa sorsára, és az évszázadokon át követett külön utak után rövid időre a szlovák nemzetet is egy államba hozta. A későbbi Premysl, Luxemburg uralkodók és Pogyebrád György prágai udvartartására nemcsak országunk, hanem a jelentősen távoli ál­lamok is csodálattal tekintettek. Itt szület­tek döntések a cseh határvidék védemét szolgáló hadjáratokról, sőt a déli és az északi tengerek partjaira indítottakról is, ahová szintén eljutott az oroszlános és a kelyhes lobogó. A prágai vár falai azokat a döntéseket is hallották, amelyek bebizonyították a cseh nemzet fejlettségét és műveltsé­gét. Itt adta ki IV. Károly, a „haza atyja" 1348-ban annak az egyetemnek az alapí­tóoklevelét, amely az első volt az Alpoktól északra, pontosabban szólva Közép-Eu- rópában, ahogyan ezt életrajzírói felje­gyezték. Az életért vívott harcában ez az ország a haladás és a humanizmus számos nagy egyéniségét adta a világnak. Számtalan beszéd, uralkodói döntés és emberi kívánság hangzott el innen a nagyvilágba, ezek méltók voltak hazánk szellemi nagyságához. Abban az időben, amikor az öreg föld­rész már 5. évtizedet békében élt, meg kell emlékezni Pogyebrád György több mint 500 éves béketervéről, amelyben már 1464-ben ezt javasolta szomszédai­nak: Kölcsönös bizonyítása és fenntartá­sa a tiszta, igazi és őszinte testvériségnek semmilyen ellentét, semmilyen panasz miatt sem engedi meg, hogy fegyverhez nyúljunk, és másnak sem engedjük meg, hogy ezt a nevünkben megtegye. A korát évszázadokkal megelőző nagy gondolat sajnos nem valósult meg, bár a cseh királynak ez az üzenete az akkori világ végére is eljutott. Ez az eszme mindmáig él. És éppen ezért nemrég mély megértéssel fogadtuk Mihail Gorbacsov elvtársnak, az SZKP KB főtitkárának Prágából Európa népei­hez intézett felhívását, hogy végre béké­ben és megértésben tudják irányítani kö­zös otthonukat. Történelmünk folyásában mindig erő­sek voltak a valóban nemzeti, népi vá­gyak és eszmék, a haladást előbbre vivő. a nemzeti tudatért folytatott küzdelmek, a szociális szabadságért vívott harccal egybekapcsoló eszmék. A prágai vár alól hangzott el az egyik legmerészebb felhí­vás a feudális társadalom lényeges meg­változtatására. Húsz János mester esz­méit, hogy az emberek „szeressék egy­mást, a jókat ne hagyják erőszaknak alávetni, és mindenkinek igazságot kíván­janak“ nemcsak isten harcosai, hanem a kézzel írott felhívások is elterjesztették a világban. Ezeket az ismeretlen, bátor emberek a katolikus egyház és a húbérurak haragja ellenére a templomok és a királyi paloták kapuira szegeztek Európa min­den jelentős városában. Az előhírnöke volt a viharoknak, a felkeléseknek és a forradalmaknak, amelyekből mai igaz­ságosabb rendszerünk merített. A cseh és a szlovák nemzettől a múlt­ban százszor, sót ezerszer megtagadták a létezéshez, az államisághoz, az anya­nyelvhez való jogot. Mégpedig nemcsak szavakkal, hanem fegyverekkel, katonai agresszióval is. Időnként még ma is érez­hetők ezeknek a törekvéseknek az utó­rezgései. A nemzeti elnyomás éveire ma nem szívesen emlékezünk, de nem szabad ezeket az éveket elfelejteni, hiszen három évszázadon át népünk rabságban volt szabadság-, haladás- és igazságszerete- te ellenére. A szabadság, a haladás és az igazság e szeretete volt népünk számára az a vé­dőpajzs, amely hozzásegítette a legna­gyobb megpróbáltatások leküzdéséhez és túléléséhez is, köztük azon megpró­báltatásához, amelyet nemzedékünk a 30-as évek végén és a 40-es évek első felében élt át. Évszázadok után az egyesülésre tett számos kísérletet követően, miközben tartós volt a kölcsönhatásuk a Nagy Mor­va Birodalomtól kezdve a huszita éveken át egészen a nemzeti megújhodásig, vég­legesen találkozott testvérnemzeteink, a csehek és a szlovákok sorsa. Népünk nemzeti és szociális törekvé­sei új, mélyebb kifejezést nyertek attól a perctől kezdve, hogy a munkásosztály a történelem színterére lépett. Olyan le­győzhetetlen erővé vált, amely szavatolta e törekvések megvalósulását, ahogyan ezt 1917 győztes októbere is szemléltető­en bebizonyította. Ennek alapján létre lőhetett a legújabb kori csehszlovák ál­lam, amely megalakulásának 70. évfordu­lójáról a jövő évben emlékezünk meg, s amely megnyitotta a csehek és a szlo­vákok közös útjának időszakát. A csehszlovák államiság létezésének és életképességének tartós biztonsága azonban csak később jött el. Annak kö­szönhetően, hogy a szovjet hadsereg fel­szabadította hazánkat, s dolgozóink kife­jezték, hogy a szocializmus útját akarják követni, korunkban, amelyre büszkék va­gyunk, és amelynek horizontjait lényege­sen ki akarjuk terjeszteni. Csak a szocializmus és a Szovjetunió­val való szövetség szavatolja nemzeteink szilárd helyzetét Európában és a vi­lágban. Zdenék Nejedlý, a nagy cseh tudós és politikus sokszor figyelmeztetett arra, hogy a nemzeti hagyományokat kitartóan egyre közelebb kell hozni a néphez, állan­dóan tanulságokat kell keresni a múltban, s a nemzeti gyökerek tudatosításával kell építeni a szocialista jelent és jövőt. Nem feledjük: Klement Gottwald, első szocia­lista elnökünk mindig ügyelt arra, hogy a kommunisták valódi örökösei legyenek a leghaladóbb nemzeti hagyományoknak, amelyeket megbecsülünk, amelyekre büszkék vagyunk, és amelyekben a jövő évekre is az erők forrását keressük. Elvtársak! Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök bölcs politi­kai döntésének és gondoskodásának, a történészek, művészek s e rekonstruk­ció minden résztvevője erőfeszítéseinek köszönhetően a prágai vár kellős köze­pén, a Lobkovic-palotában egyedülálló kiállítás nyílhatott meg. Egyedülálló célja­it, szerepét és környezetét tekintve ideha­za és messze külföldön is. A lehető legna­gyobb történelmi távlatban mutatja be államunk történetét a valóságnak megfe­lelő összefüggésekkel és közérthető for­mában. Olyan kiállítás ez, amely hitünk szerint tanulságok forrása lesz minden nemze­dék számára, mert az a felhívás sugárzik belőle, hogy a legjobbat, amire a történe­lem megtanított bennünket és amit előde­ink örökségeként a magunkénak mond­hatunk, a haza szolgálatába, a szocialista Csehszlovákia szolgálatába állítsuk. Azt kívánjuk, hogy mindenkiben, aki eljut a Lobkovic-palotába, szilárduljon meg az a tudat, hogy az igazság, az emberi méltóság és a szabadság szerete­te a társadalmi haladásba és igazságos­ságba vetett hittel együtt nemzeteink tör­ténelmének alapvető erkölcsi értéke. Az­zal a valódi, alkotó hazafisággal együtt, amely természetes úton az internaciona­lizmushoz, a szülőföld, a szocializmus, az egész Föld sorsáért vállalt teljes felelőssé­günk tudatosításához vezetett el ben­nünket. Prágában tárgyal Stefan Andrei Napirenden az együttműködés bővítése Végső búcsú Zdenék Snítil akadémikustól Gyászbeszédet Jan Fojtík mondott (ČSTK) - Végső búcsút vettek tegnap a prága-strašnicei krematóriumban Zdenék Snítiltől, a CSKP KB tagjától, a CSKP KB Marxizmus-Leninizmus Intézetének igazgatójától, a CSKP KB ideológiai bizottságának tagjától, a Csehszlovák Tudományos Akadémia alelnökétől. ÚJ S3 2 1987. VI nem két évtizedet ölelnek fel, egész bo­nyolultságában mutatják be a Szovjetunió életét, elemzik a sikereket és a társada­lom fejlődése során felmerült hibákat és tévedéseket egyaránt. Az SZKP KB 1985-ös áprilisi plénuma és a párt XXVII. kongresszusa megnyitot­ta az utat a társadalomban kialakult hely­zet objektív tudományos elemzése előtt, s olyan döntéseket hozott, amelyek az ország jövőjére nézve történelmi jelentő- segúek. Lényegük: több szocializmust. A párt és a szovjet nép végérvényesen megkezdte az átalakítást és megtette ez irányban a lépéseket. Az idei júniusi KB- úlés lényegesen előrelendítette az átala­kítást, s elmélyítette az új hozzáállások elengedhetetlensége szükségességének megértését. Ľubomír Štrougal beszéde A szerző müveiben szüntelenül visz- szatér Lenin gondolataihoz. Elméleti tézi­sei, rendkívül fontos következtetései a politikai, társadalmi és gazdasági elem­zés lenini módszertanára támaszkodnak, lenini módon vizsgálják a gyakorlati élet ellentmondásait. A háromkötetes válogatás arról tanús­kodik, hogy az SZKP és a szovjet állam nemzetközi tevékenységére az utóbbi években az államok közötti kapcsolatok átalakítására is irányuló új gondolkodás- mód jellemző. A válogatás a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának esztende­jében jelent meg. Mihail Gorbacsov be­szédei és cikkei azt mutatják, hogy a Szovjetunióban megkezdődött átalakí­tás az októberi forradalom közvetlen foly­tatása, eszméinek következetes valóra váltása - írja szerkesztőségi cikkében a moszkvai Pravda. Ülésezett a CSSZK kormánya (ČSTK) - Ülést tartott tegnap Prágá­ban a Cseh Szocialista Köztársaság kor­mánya. Jelentést vitatott meg a CSSZK népgazdasága fejlesztése állami végre­hajtási tervének 1987 első félévi teljesíté­séről, majd a nagykereskedelmi és a fel- vásárlási árak 1989. január elsejével ese­dékes komplex átalakításának elveivel is foglalkozott, s értékelte az Észak-cseh- országi kerületben és a Sokolovi járásban tevékenykedő orvosok és gyógyszeré­szek stabilizálására korábban jóváhagyott intézkedések végrehajtását. KÖZLEMÉNY ' (ČSTK) - A Szövetségi Munka- és Szociális Ügyi Minisztérium közli, hogy a kereskedelmi dolgozók javadalmazásá­ról hozott 514-18544-5111 számú vég­zést a minisztériumban vásárolhatják meg (Prága II. városkerúlet Palacký tér 4.). Ez a végzés váltja fel a bérrendszer gazdasági hatékonyságának növelését célzó program második szakaszának be­vezetésétől kezdődően az e dolgozók javadalmazására vonatkozó összes eddi­gi rendelkezést minden szervezetnél a földműves-szövetkezetek kivételével. Egyúttal vonatkozik a költségvetési és a dotált szervezetek üzemi és iskolai étkezdéinek és elszállásolási kapacitásai­nak dolgozóira. A kiadvány nélkülözhetet­len segédeszköz a javadalmazás, a szer­vezés, az irányítás és a kádermunka területén dolgozók számára, s maguk az érintett dolgozók is felhasználhatják arra, hogy részletesebben megismerkedjenek besorolásuk és javadalmazásuk elveivel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom