Új Szó, 1987. július (40. évfolyam, 151-177. szám)

1987-07-07 / 156. szám, kedd

A Szovjetunió törvénye az állami vállalatról (egyesülésről) (Folytatás az 5. oldalról) előforduló vitás kérdéseket a gazdasági döntőbíróság oldja meg. 19. cikkely. Külgazdasági tevé­kenység 1. A vállalat külgazdasági tevékenysé­ge összes tevékenységének jelentős ré­szét képezi. Rendszerint devizajövedel­mezőségi és önfinanszírozási alapon va­lósul meg, s eredménye a vállalat gazda­sági tevékenységéből származó eredmé­nyek elválaszthatatlan részét képezi, s közvetlenül kihat a gazdasági ösztönzé­si alapok, valamint a devizajuttatási alap képzésére. A vállalat a kiviteli szállítások teljesíté­sét előnyben részesíti. 2. A vállalat külgazdasági tevékenysé­gében elsődleges jelentőségű a szocialis­ta országok vállalataival folytatott együtt­müködés, a szocialista gazdasági integ­ráció kiszélesítése és elmélyítése, a haté­kony kooperáció fejlesztése. A KGST-országok vállalataival és szervezeteivel összefüggésben a vállalat: közvetlen kapcsolatokat létesít, meg­oldja a termelési és a tudományos-mű­szaki kooperáció kérdéseit, beleértve az együttműködés gazdasági feltételeinek, például a szerződéses áraknak a megha­tározását, gazdasági és kereskedelmi szerződéseket köt; a kooperáció és a szolgáltatások nyúj­tása alapján megegyezik a termékek be­hozatali és kiviteli szállításainak a terje­delmében és választékában, átadja a szükséges anyagi forrásokat és músza­ki dokumentációt; kutatási, fejlesztési és próbaüzemelési munkákat teljesít, e feladatok teljesítésé- .re tudósokból és szakemberekből álló munkacsoportokat létesít, s a kölcsönös megegyezés alapján kicseréli a tudomá­nyos-műszaki dokumentációt, valamint segítséget nyújt a káderek oktatásához; részt vesz a közös vállalatok, a nem­zetközi egyesülések és szervezetek mun­kájában, amelyek a Szovjetunió nemzet­közi szerződéseinek az alapján léte­sültek. 3. A vállalat a tőkés és a fejlődő orszá­gok cégeihez fűződő gazdasági kapcso­latait a kölcsönös előnyösség és az egyenjogúság szellemében fejleszti. Az ilyen kapcsolatok fejlesztésének fő formái a hosszú távon és kiegyensúlyozott ala­pon szervezett termelési és tudományos- műszaki kooperáció, valamint közös vál­lalatok és üzemek létesítése. A Szovjetunió területén a közös válla­latok és üzemek létesítése és ezek tevé­kenysége szovjet törvényekhez igazodik. 4. Az a vállalat, amely jelentős meny- nyiségű terméket (munkát, szolgáltatást) teljesít kivitelre, felhatalmazást kaphat a kiviteli és behozatali műveletek közvet­len elvégzésére (beleértve a tőkés és a fejlődő országok piacait is), s erre a célra önelszámoló külkereskedelmi vál­lalatot létesíthet. Azok a vállalatok, amelyek nem ren­delkeznek önálló külkereskedelmi joggal, saját minisztériumuk, vagy más miniszté­riumok és hivatalok külkereskedelmi egyesüléseinek közvetítésével vehetnek részt a termékeik (munkáik, szolgáltatá­saik) lehető legjobb kiviteli feltételeinek megteremtésében. 5. Az önálló elszámolás, a gazdaságig érdekeltség és felelősség szilárdítása, valamint a kiviteli-behozatali műveletek önálló végzésének kiszélesítése céljából a vállalat: gazdasági szerződések alapján együttműködik külföldi partnereivel; létrehozza a devizaeszköz-juttatá­sok alapját az exportált termékek (mun­kák, szolgáltatások) eladásából, hosszú távú, stabil normatívumok alapján szer­zett bevételeiből, valamint a kooperációs szállításokból, licenceladásból származó teljes devizabevételből; bankhiteleket vehet fel külföldi valutá­ban kiviteli termelés létrehozására és fej' lesztésére, azzal a feltétellel, hogy a hitelt a termékek kiviteléből származó devizs- bevételből fogja törleszteni; gazdasági felelősséget visel a külgaz­dasági kapcsolatok hatékonyságáért és a devizaeszközök ésszerű kihasználásá­ért a termelés fejlesztésében és műszaki színvonalának emelésében; saját devizaeszközeiből téríti meg a ki­viteli feladatok teljesítésének elmaradása, vagy a szerződéses kötelezettségek hiá­nyos teljesítése miatt bekövetkezett kárt; a devizaeszköz-juttatások alapjából kifizeti a külföldi megrendelőnek a bírsá­gok és egyéb szankciók teljes terjedel­mét, ha hiányosan teljesítette a kötele­zettségeit. 6. A termelés múszaki korszerűsítése és rekonstrukciója, a kutatási, fejlesztési és egyéb munkák elvégzése céljából a vállalat különböző termékeket hozhat be a devizaeszköz-juttatások alapjának a keretében, s a felvett hitelek terjedelmé­ben. Saját dolgozókollektívái számára egészségügyi technikát, kulturális és sportfelszerelést, s más olyan termékeket hozhat be a KGST-országokból, amelyek nem szerepelnek az állami elosztás ter­vében. A devizaeszköz-juttatások alapját nem lehet a vállalattól elvonni, ezeket fel lehet halmozni, és a további években is fel lehet használni. 7. A vállalat a Szovjetunió Külgazda­sági Bankjától az adott hitelfeltételeknek megfelelően transzferábilis rubelben, vagy a szocialista közösség országainak nemzeti valutájában kölcsönt vehet fel a tudományos-műszaki munkák elvégzé­sére, s a kooperációval összefüggő haté­kony termelési eljárások fejlesztésére. 20. cikkely. A természet kihasználá­sa és a környezetvédelem 1. A vállalat kötelessége, hogy a mai nemzedék és a szovjet emberek követke­ző nemzedékei érdekében hatékonyan kihasználja és felújítsa a természeti forrá­sokat, a rendeltetési célokkal összhang­ban takarékosan bánjon velük, védje a környezetet a szennyezéssel és más káros hatásokkal szemben, a termelést a hulladékmentes technológiák alapján szervezze. Ez a technológia jelenti a ter­mészeti környezet érintetlenségét lehető­vé tevő fő irányzatot. A vállalat komplexen kihasználja az ásványi anyagokat és más természeti forrásokat; racionálisan kell kihasználnia a mezőgazdasági földterületet, rekuItivál­ni a talajt és más intézkedéseket kell hoznia a környezetvédelemre. A vállalatnak a természetvédelemre hozott intézkedéseivel teljes mértékben kompenzálnia kell a termelésnek a termé­szeti környezetre gyakorolt negatív ha­tását. A termelés bővítésére, rekonstrukció­jára és műszaki korszerűsítésére vonat­kozó tervekben a vállalat számol a termé­szetvédelmi berendezésekkel és építke­zésekkel, felépíti ezeket és megszervezi hatékony és folyamatos üzemeltetésüket. 2. A vállalat meghatározott összegű il­letéket fizet a nemzeti vagyon részét képező természeti források kihasználásá­ért és saját eszközeiből, valamint hitelek­ből intézkedéseket hoz a természet vé­delmére. Egyes esetekben ezeket az in­tézkedéseket a centralizált forrásokból fi­nanszírozhatják. 3. A vállalat a környezetvédelemben és a természeti források kihasználásában végzett tevékenységében alá van rendel­ve a helyi népképviseleti tanácsnak, illet­ve más szerveknek, amelyek állami felü­gyeletet gyakorolnak a természetvédelem és a természeti források kihasználása területén. A vállalat megtéríti a környezet szeny- nyezésével, illetve a természeti források nem racionális kihasználásával okozott kárt és anyagi felelősség terheli a termé­szetvédelemről szóló törvény megszegé­séért. A természet kihasználására vonat­kozó szabályokat durván megsértő válla­latok tevékenységét felfüggeszthetik ad­dig, amíg a szabálysértést nem számolják fel. 21. cikkely. A vállalat közös terme­lési és szociális tevékenysége. 1. A termelési potenciál hatékonyabb kihasználása, az árutermelés és a szol­gáltatások bővítése, a tudományos-mü- szaki problémák közös megoldása, vala­mint az infrastruktúra fejlesztése érdeké­ben a vállalat saját kezdeményezésére, vagy a helyi népképviseleti tanács illetve más szervezet javaslatára együttműködik mindenekelőtt az adott területen működő vállalatokkal. Közös erőfeszítéseket te­hetnek az ágazatközi, az ágazati és a te­rületi feladatok megoldására. Ennek ér­dekében a vállalatoknak joguk van arra, hogy: közösen végezzék a termelés rekonst­rukciójára és műszaki korszerűsítésére, a tudományos-múszaki haladás meg­gyorsítására, a termékek minőségének javítására, a fogyasztási cikkek termelé­sének növelésére és a lakossági szolgál­tatásokra vonatkozó munkákat; meghatározott módon ágazatközi ter­melést vezessenek be, számítóközponto­kat létesítsenek közös felhasználásra, tu­dományos, tervezési, konstrukciós, javító, építő, kereskedelmi és más közös vállala­tokat és egyesüléseket létesítsenek; felépítsék és kihasználják a termelési infrastruktúra objektumait, a segédgazda­ságokat, a természetvédelmi létesítmé­nyeket, a lakóházakat, termelési objektu­mokat, a szociális és kulturális szolgálta­tási létesítményeket; a meghatározott módon más vállala­tokkal egyesüljenek a teljes egyesülésig, amennyiben azt a kooperációs és techno­lógiai kapcsolatok érdekei és a végtermék hatékony előállítása megköveteli; megszervezik a szakemberek képzé­sét és (az iskolákkal együtt) begyakorló termelővállalatokat létesítsenek. A vállalatok az említett és más közös tevékenységről szerződéseket kötnek, amelyek részesedés alapján a pénzügyi, munkaerő- és alapanyagforrások egyesí­tését és egyúttal a közös vállalatok és egyesülések szervezésére és tevékeny­ségére vonatkozó kérdések megoldását is feltételezik. A felettes szervek és a helyi népképvi­seleti tanácsok végrehajtó bizottságai lé­péseket tesznek a vállalatok közös tevé­kenységének fejlesztésére és segítenek abban, hogy a lehető legnagyobb mérték­ben éljenek az ezen a területen kapott jogaikkal. 2. A vállalat részt vehet az ágazatok és vállalatok területi termelési egyesülé­seinek tevékenységében. Ezeket a szö­vetségi (területi tagoltság nélkül) és auto­nóm köztársaságok minisztertanácsai, valamint a helyi népképviseleti tanácsok végrehajtó bizottságai létesítik. 3. A vállalatoknál meghatározott mó­don szövetkezetek létesíthetők. A vállalat ezeknek a szövetkezeteknek ugyanúgy segítséget nyújt, mint a szerződés alapján egyénileg dolgozó állampolgároknak. 22. cikkely. Nyilvántartás, kimutatás és ellenőrzés 1. A vállalat annak érdekében, hogy aktívan befolyásolja az egész gazdásági tevékenységet, elemezze a termelés fej­lesztésének módszereit, formáit és mód­jait, hatékonyan irányítson és megakadá­lyozza, hogy aránytalanságok keletkez­zenek a tervteljesítésben, nyilvántartja a munka eredményeit, ellenőrzi a terme­lés menetét és rugalmas könyvelési és statisztikai nyilvántartást vezet. A vállalatnak: a korszerű számítástechnika széles körű alkalmazása alapján ki kell használ­nia a nyilvántartás és az adatfeldolgozás progresszív formáit és módszereit; kimutatásokat kell készítenie és eze­ket a meghatározott időpontban az illeté­kes szervek elé kell terjesztenie, szava­tolva a kimutatások és a mérlegek igaz voltát; szigorúan ellenőrizniük kell az anyagi, munkaerő-, és pénzügyi források racioná­lis és gazdaságos kihasználását, határo­zottan küzdeniük kell a rossz gazdálko­dás és pazarlás ellen, intézkedéseket kell foganatosítaniuk az ilyen jelenségek megelőzésére, az ügyészségnek, vagy a belügyminisztériumi szerveknek jelen­teniük kell a lopásokat és a durva törvény- sértéseket; fokozniuk kell a jogi, könyvelői és más szolgáltatások szerepét és felelősségét a törvények, a szerződéses és a pénzügyi fegyelem megtartásáért, valamint a ter­mékek minőségéért. A vállalat igazgatója, a szervezeti egységek és alakulatok ve­zetői és az elkövetők személyesen felelő­sek a hamisításokért, a csalásokért, az állami kimutatások elferdítéséért, fegyel­mi és anyagi felelősségrevonást, bűnvádi eljárást indítanak ellenük. A hamisításo­kat, a csalásokat minden esetben megtár­gyalják a dolgozókollektívában. A vállalati kimutatások formáit, előter­jesztésük címzettjeit és időpontjait ponto­san meghatározzák. Tilos más kimutatá­sokat követelni és előterjeszteni. 2. A vállalat tevékenységét a felettes szervekkel együtt a pénzügyi és más irányítási szervek is ellenőrizhetik a tör­vény által meghatározott, a vállalatok te­vékenységének ellenőrzésére vonatkozó jogkörükkel összhangban. A revíziót vagy ellenőrzést a jogvédelmi szervek, vagy a népi ellenőrzési szervek kérésére való­síthatják meg. A revízió és ellenőrzés minden módjá­nak hozzá kell járulnia a gazdálkodás hatékonyságának növeléséhez és nem szabad akadályoznia a vállalat normális működését. A revízió és ellenőrzés ered­ményeiről tájékoztatják a dolgozókollek­tívát. 3. A vállalatnál megválasztják a népi ellenőrzési bizottságot (csoportot, funkci­ót), a vállalat vezetőinek minden segítsé­get meg kell adniuk munkájukhoz, meg­tárgyalni javaslataikat és ajánlásaikat, va­lamint intézkedéseket kell foganatosítani a megállapított fogyatékosságok kiküszö­bölésére. 23. cikkely. A vállalat létesítése és tevékenységének megszüntetése. 1. A vállalatok létesítésének módját a Szovjetunió Minisztertanácsa határozza meg. Az átszervezést (egyesítést, hozzácsa­tolást, szétosztást, kiválást, változtatást), és a vállalat tevékenységének megszün­tetését a meghatározott módon annak a szervnek a döntése értelmében hajtják végre, amelynek jogában áll az adott vállalatokat létesíteni. A vállalat megszüntethető: ha nincs szükség további tevékenysé­gére, ha nem lehet átszervezni vagy pe­dig más, törvény által megszabott okokból; ha a vállalat hosszú időn keresztül veszteséges, fizetésképtelen, nem meg­felelő az érdeklődés termékei iránt és azokban az esetekben, ha a vállalatnak vagy a felettes szervnek arra vonatkozó intézkedései, hogy jövedelmező legyen a munka, a teljes önelszámolás és önfi­nanszírozás viszonyai között, nem hozta meg a várt eredményeket. 2. Az átszervezéskor vagy a vállalat megszüntetése esetében a felettes szerv szavatolja a dolgozóknak a Szovjetunió Alkotmányában és törvényeiben biztosí­tott jogokat. Legkésőbb két hónappal az átszervezés vagy a vállalat megszünteté­se előtt a dolgozókat személyesen figyel­meztetni kell elbocsátásuk időpontjára. Amíg új munkahelyet keresnek, legfeljebb azonban három hónapra, megkapják a havi átlagbérüket és ezt az időt beszá­mítják a ledolgozott évekbe. Az a szerv, amely döntést hozott a vál­lalat átszervezéséről vagy megszünteté­séről, valamint a helyi népképviseleti ta­nács a felszabaduló dolgozóknak sok­oldalú segítséget nyújt az új munkahely keresésében. Az állampolgároknak a vál­lalat felszámolásával kapcsolatos ellen­vetéseit és igényeit a felettes szerv elé terjeszthetik. Azokat a dolgozókat, akik nem talál­nak a szakmájuknak és képesítésüknek megfelelő foglalkozást, új munkahelyükre azzal a feltétellel veszik fel, hogy a mun­kaszerződésben rögzített határidőben át­képzésben vesznek részt. 3. A vállalatnak a felettes szerv által jóváhagyott tevékenységi céljait a szerve­zeti szabályzat határozza meg. A szerve­zeti szabályzat jóváhagyásának pillanatá­tól kezdve a vállalat jogi személynek szá­mít, a tevékenységéből következő jogok­kal rendelkezik és teljesíti az ebből eredő kötelezettségekeit. A vállalatnak pecsétje van, amelyen fel van tüntetve a neve, a Szovjetunió vagy a szövetségi köztársaság címere (a válla­lat alárendeltségétől függően. 24. cikkely. A vállalatok (egyesülé­sek) jogai megtartásának szavatolása Az államhatalmi és igazgatási szervek felelősek azért, hogy az e törvény gyakor­lati megvalósítását érintő jogszabályozó dokumentumok jóváhagyásánál figyelem­be veszik a Szovjetuniónak az állami vállalatról (egyesülésről) szóló törvényét, viszonyuk a vállalatok és egyesülések iránt szigorúan összhangban lesz ezzel a törvénnyel. 25. cikkely. A törvény alkalmazásá­nak sajátosságai A törvény alkalmazásának sajátossá­gait a népgazdaság egyes ágazataiban és az egyes vállalatoknál a Szovjetunió Minisztertanácsa határozza meg. ANDREJ GROMIKO a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke TENGIZ MENTESASVILI a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének titkára Moszkva, 1987. június 30. Aratás előtti helyzetkép Kelet-Szlovákiából Szép termést ígérnek a gabonatáblák KÜLFÖLDI VENDÉGARATÓK SEGÍTSÉGÉRE IS SZÁMÍTANAK (Tudósítónktól) - Gabonafélék­ből Kelet-Szlovákia legutóbb rekord­termést ért el: túlszárnyalta a 4 ton­nás hektárhozamot. Hogy az idén megismétli-e tavalyi teljesítményét vagy sem, egyelőre a legtapasztal­tabb szakemberek sem tudják. Tény viszont, hogy egy-két olyan vidék kivételével, ahol június második felében jégeső tarolt, többnyire szép terméssel kecsegtet a határ. A nö­vények egészségesek, fejlettek, a kalászok teltek, dúsak. A növény­termesztők ezekben a napokban mindenekelőtt azt szeretnék, ha egy kicsit csökkenne a meleg, mert a mostani hőség nem kedvez az érésben levő szemnek. A jelenlegi határképből arra lehet következtetni, hogy az aratás errefe­lé legfeljebb e hét végén kezdődhet, az őszi árpával. Árpából nincs sok a kerületben, mindössze tizenkéte­zer hektár, ilyen szempontból a bú­záé az elsőség. Egyébként a gabo­nafélékből összesen 182 ezer hek­tár vár learatásra. Az ország éléskamrájába ebből a kerületből várhatóan ezúttal is a Michalovcei, a Tőketerebesi (Tre­bišov), a Kassa (Košice)-vidéki és a Prešovi járás adja majd a legtöbb kenyérnekvalót, így érthető, hogy a legjelentősebb nyári mezőgazda- sági munka előtt ott a legnagyobb a készülődés. Természetesen a töb­bi járás üzemei sem veszik félvállról az aratást. A kerületi munkaértekez­let után az aratók most járási és helyi összejöveteleken beszélik meg a munkák részletes ütemtervét. Egyelőre úgy tűnik - s ezt Alfonz Adamkovič mérnök, a kerületi me­zőgazdasági igazgatóság igazgató- helyettese is megerősítette -, hogy az aratásra való felkészülés minde­nütt zavarmentes. Van elegendő arató-cséplő gép, tehergépkocsi, szalmagyűjtő gép, üzemképesek a tisztító gépsorok, s a magtárak is tisztán, kimeszelve várják a ter­ményt. A járások és üzemek már megállapodtak egymás között állan­dó külföldi partnereikkel: a kárpát­ukrajnaiakkal és az északmagyaror­szágiakkal, valamint a gépcseré­ben is. Az üzemek többségében ismét működnek majd ideiglenes pártcso­portok. Néhány egységes földmű­ves-szövetkezet és állami gazdaság nyári idénymunkásokat is foglalkoz­tat. Ipari üzemek, más intézmények és tömegszervezetek már felajánlot­ták segítségüket. Az élelmiszer-ipari és -kereskedelmi vállalatok Ígérete szerint a kerület aratói nem fognak szomjazni, s az élelmiszer-ellátás is folyamatos lesz. (gazdag) A Gabéíkovo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építkezésén gyors ütem­ben folynak a munkák. A dolgozók hamarosan megkezdik nyolc darab 90 megawattos turbina felszerelését. A felvételen Jozef Baron mérnök lézeres mérőkészülékkel végez méréseket. (Štefan Petráš felvétele - ČSTK) ÚJ S 6 1987.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom