Új Szó, 1987. július (40. évfolyam, 151-177. szám)
1987-07-01 / 151. szám, szerda
A cseh ellenállás egysegeert A CSKP II. illegális központi vezetősége letartóztatásának 45. évfordulója Ezerkilencszáznegyvenegy júniusában a szovjet nép Európa-szerte erős visszhangot kiváltó nagy honvédő háborújának kezdetével az ellenállási mozgalmak történetének új fejezete kezdődött. Az antifasiszta erők előtt felcsillant a remény, hogy a fasizmus mégiscsak legyőzőjére talál. A cseh ellenállás kommunista áramlatában nagyjából ekkorra épül ki a 'CSKP nagyméretű politikai, szervező- és ideológiai tevékenységet kifejtő II. illegális központi vezetősége, amelyben a vezető szerep az 1941 telén-tavaszán lezajlott és az I. központi vezetőség megszűnését hozó letartóztatásokat elkerülő Jan Zikának jutott. Legközelebbi munkatársa Jan Pokorný lett, aki a pártszervezés irányítását vállalta. A propaganda és a párt illegális sajtója Julius Fučík hatáskörébe tartozott, Jan Černý pedig a párt illegális hálózatának megvédésére alakítandó harci csoportok szervezéséről gondoskodott. Az illegális pártvezetőség legfontosabb politikai feladata a Kommunista Internacionálé és a CSKP moszkvai vezetősége irányvonalának megfelelően az ellenállás különböző áramlatainak összefogása volt. 1941 nyarától felújultak a kapcsolatok a náci megszállók elleni közös fellépést sürgető illegális CSKP, valamint a polgári ellenállást tömörítő ÚVOD képviselői között. Bár az ÚVOD egyes szélsőjobboldali képviselői idegenkedtek a kommunistákkal való együttműködéstől, a polgári ellenállás demokratikus elemei elhatárolták magukat az antikommunista megnyilvánulásoktól, és hajlandók voltak a kommunistákkal való közös fellépésre. Az ellenállás két fő hazai irányzata közötti megbeszéléseken a kommunisták az ellenállás minden ágát egyesítő közös irányító szerv létrehozását javasolták. 1941 szeptemberében kommunista kezdeményezésre megalakult a cseh ellenállás központi szerve: Csehszlovákia Központi Forradalmi Nemzeti Bizottsága. Az egységtörekvések megnyilvánulásaként a közös felhívásban a Csehszlovákia szabadságáért és függetlenségéért folyó antifasiszta harc szervezésére és irányítására hivatott nemzeti forradalmi bizottságok létrehozásának igénye fogalmazódott meg. A kommunista és a polgári ellenállás együttműködésének első konkrét eredménye a protektorátusi sajtó bojkottja volt 1941 szeptemberében. Az akció egy hete alatt 70 százalékkal kevesebb újság talált vevőre. Ezenkívül a hazai polgári ellenállás Londonba küldött titkos rádiótávirataiban „cukrászat“ megjelöléssel szereplő szabotázs- és di- verziós cselekmények növekvő méretei is arról tanúskodtak, hogy az antifasiszta harc egységes vezetéséért küzdő kommunisták és polgári ellenállás Londonba küldött titkos zött létrejött együttműködés meghozta első gyümölcseit. Az aktív ellenállás különböző formáit a megszállók idegesen vették tudomásul. A prágai Gestapo-pa- rancsnokság 1941 szeptemberi összesített jelentése szerint 1941. június 22-e óta a cseh országrészekben 42 szabotázscselekményre és 18 nagyméretű munkabeszüntetésre került sor, és a vonatszerelvényeken 61 esetben ütött ki tűz. A német megszállók terrorszervezetei az ellenállás egyre kíméletlenebb letörésére törekedtek. A prágai Gestapo-fónök a szabotázscselekmények elleni fellépés hatékonyabbá tételére különleges bíróság felállítását javasolta. A csehországi német politikában mérsékelt vonalat képviselő Neurath birodalmi helytartóval szemben K. H. Frank protektorátusi államtitkár jelentéseire támaszkodó Hitler keményebb fellépést sürgetett, s e célból Reinhard Heydrich SS Obergruppenführert, a Biztonsági Főhivatal, az RSHA addigi vezetőjét nevezte ki Neurath helyére. A hivatalának gyakorlását nagyszámú halálbüntetés kiszabásával kezdő Heydrich nemcsak az ellenállási mozgalmat próbálta megtizedelni, hanem megfélemlítéssel sokkolni akarta a cseh lakosságot is. Az ellenállás minden irányzatának szétzilálására alkalmazott terror elsősorban az illegális kommunista párt ellen irányult. Több regionális vezetőség szenvedett ekkor érzékeny veszteséget, de az illegális központi vezetőség tagjainak ekkor még sikerült elkerülniük a letartóztatást. A moszkvai csatában kivívott szovjet győzelem a cseh népnek segített túljutni a mélyponton. Az ellenállás újabb erőt merített abból a felismerésből, hogy a hitleri Németország legyőzhető, még ha a háború 1942-es befejeződéséről szóló progónzisok nem váltak is be. A fokozódó ellenállás élén továbbra is a kommunisták álltak. Programjuk, elképzeléseik egyre szélesebb körben váltak ismertté. A párt gyorsan újjáépítette szervezeteit, míg a polgári ellenállás erői egyre inkább szétforgácsolódtak. Az illegális pártvezetés 1942 tavaszán is folytatta a cseh ellenállás összefogására irányuló sokoldalú tevékenységét, de a Heydrich elleni merényletet követő terror nagy csapást jelentett a mozgalomra, és magával hozta a II. illegális vezetőség megszűnését. 1942 áprilisában Julius Fučík letartóztatásával megkezdődött a pártcentrum felszámolása. Május végén a Gestapo kezére került a halálosan sebesült Jan Zika, majd júliusban a szűkebb vezetőség. All. illegális vezetőség tevékenysége alatt a kommunista párt sikeres küzdelmet vívott az ellenállás egységes vezetéséért folyó ideológiai és politikai harcban a Beneš autoritását elismerő és nézeteit nagyrészt magáénak valló polgári ellenállással szemben. Bár a kommunista egységtörekvések kihatását csökkentette az a tény, hogy a gyengébben konspirált polgári ellenállás Heydrich fellépése után fokozatosan szétzilálódott, az illegális pártveze- töség jelentős gyakorlati tapasztalatokat szerzett az antifasiszta harcban folytatandó nópfrontpolitikát illetően. Letartóztatása után a pártstruktúra addig alacsonyabb szinten dolgozó funkcionáriusain múlott, hogyan és mikor sikerül felújítani a szervezett illegális tevékenységet. CSÉFALVAY FERENC kandidátus Fokozatosan új tantárgyat - információelméletet - vezetnek be hazánkban a gimnáziumokban. Az elmúlt tanévben egy plzeňi gimnázium elsős diákjai már e tárgy keretén belül ismerkedtek meg a számítás- technika alapjaival. A felvételen Vladimír Šípek mérnök az IQ 151 típusú számítógép működési elvét ismerteti. (Jirí Vlach felvétele - ČTK) A megelőzésen van a hangsúly A lakossági panaszok intézésének tapasztalatai Az állampolgárok jogos követeléseinek, panaszainak és javaslatainak érzékeny intézése és az emberek ügyes-bajos dolgaihoz való politikus hozzáállás elmélyítése a legfelsőbb állami és pártszervek által megfogalmazott követelmény. Ennek gyakorlati megvalósítása egyebek között azt kívánja, hogy megakadályozzuk az építő szándékú bírálat elfojtását, következetesen fellépjünk minden visszás jelenséggel szemben, szigorítsuk a felelósség- revonást az emberek bizalmával történő visszaélésekért, a könnyelmű, bürokratikus hozzáállásért. Az említett követelmények szempontjaiból foglalkoztunk az állampolgárok panaszainak, bejelentéseinek és javaslatainak intézésével az 1986-os évben. Megállapításaink szerint az SZSZK fővárosának területén működő nemzeti bizottságok szakosztályai és az általuk irányított szervezetek az elmúlt évben 2 311 panasszal, bejelentéssel és javaslattal foglalkoztak. Ez ugyan 122-vel kevesebb, mint 1985-ben, de az ötven százalékot meghaladó alaposságuk még mindig jelentős. A nemzeti bizottság által kivizsgált, részben, illetve teljesen alapos panaszok okait elsősorban az irányító és ellenőrző tevékenység hiányosságaiban látjuk (37 %), továbbá a kormányhatározatok és más irányítási aktusok megsértésében (35 %), a jogszabályok megsértésében (20 %), valamint az állampolgárok ügyei intézéséhez való bürokratikus hozzáállásban (8 %). A panaszok kivizsgálásának eredményei arról tanúskodnak, hogy a vezető dolgozók a különféle törvénysértő juttatások eseteit még mindig nem sújtják kellő következetességgel. Tudomásunkra jutottak szolgálati gépkocsikkal történő visz- szaélések, de olyan esetek is, amikor az alárendeltjeiket a felettesek különféle munka elvégzésére használták ki, mégpedig munkaidőben. Az egyik bratislavai középiskola tanárnője például oly módon ólt vissza beosztásával, hogy a diákjaival takarhatta a lakását. A panaszok intézéséből levont tanulságok szerint a panaszok gyakori alapossága az irányítás egyes szintjei vezető dolgozóinak a határozatok NAGYOBB FIGYELMET AZ ÁRFEGYELEMNEK szú A vállalatoknál folyó szervező- és ellenőrzőmunka színvonalát a pénzügyi előírások megtartása, vagyis az árfegyelem is minősíti. A tavalyi ellenőrzések szerint Kelet-Szlovákia vállalatnál a korábbi évhez viszonyítva romlott az árfegyelem. A Szlovák Árhivatal kassai (Košice) területi osztálya 36 szervezeténél végrehajtott ellenőrzése során megállapította, hogy a jogtalanul szerzett pénzösszegek értéke 7,9 millió koronáról 8,7 millióra emelkedett. Legtöbb szabálytalanságot a sviti Tat- rasvitben, a Kelet-szlovákiai Sütőipari és Cukrászati Vállalatnál, a tó- keterebesi (Trebišov) Agrostavnál, a Kassai Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalatnál, a Kežmaroki Járási Építőipari Vállalatnál, a Hanu- šovcei, a Kecerovcei, a Budkovcei és a Vranov nad Topl’ou-i Egységes Földműves-szövetkezetben találtak. E 9 vállalatnál jogtalanul 6,6 millió koronához jutottak. Amint azt Štefan Ruščin mérnöknek, a Szlovák Árhivatal kassai területi osztálya munkatársának tájékoztatásából megtudtuk, a ruhagyárak esetében szinte már állandóan ismétlődő mulasztásnak számít, hogy a csecsemőruhákat, a bakfis fehérneműt és felsőruházati cikkeket illetően nem élnek a hivatalosan meghatározott árkedvezménnyel, továbbá a szállítási költségekben sem osztoznak a megrendelővel. Megállapították azt is, hogy a pékségek nem biztosítják a megfelelő szállítási feltételeket, ennek következtében az áru minősége romlik, jóllehet az ármegállapításnál ezt már „elfelejtik“ figyelembe venni. Hasonlóval találkoztak a takarmánykeverékeket előállító üzemekben is. A kisebb építő- vállalatoknál nem egy esetben azt tapasztalták, hogy a különböző kivitelezési munkákat neŕn az érvényes előírások szerint számlázták. Sok pontatlanságot találtak az egyes autójavító műhelyek pénzgazdálkodásában is. Az árhivatal ellenőrei is egybehangzóan azon a véleményen vannak, hogy a mulasztások egyrészt még mindig a pénzügyi előírások hiányos ismeretéből adódnak, másrészt a pénzügyi osztályok alkalmazottainak hiányos szaktudásából erednek. Kelet-Szlovákia vállalatainál az árfegyelemre kétségtelenül nagyobb figyelmet kell fordítani. A vállalatok belső ellenőrzését is hatékonyabbá kell tenni. Természetesen a feltárt mulasztások, hiányosságok nem maradnak következmények nélkül. A múlt évben 54 egyénre 53 ezer korona pénzbírságot róttak ki, s a vállalatoknak a jogtalanul szerzett pénzösszegből 986 000 koronát kellett utólag visz- szafizetniük a megrendelőknek, az állami költségvetésbe pedig 11 millió koronát. (-szák) és intézkedések megvalósításában tanúsított következetlenségével, formalizmusával és elvtelenségével magyarázható. Ennek a megállapításnak helyessége talán a legszem- léltetóbben bizonyítható a nemzeti bizottságok tevékenységének egyik leggyakrabban bírált területén, a lakásalap javításának és karbantartásának területén. A lakások nem kielégítő minőségű javítására és karbantartására az elmúlt évben 268 panasz érkezett. Ezeknek 70 százaléka volt jogos. Az állampolgárok főként a javítások rossz minőségére és hosszadalmasságára figyelmeztettek. Továbbá a nem kielégítő minőségű lakások átvételére, a kolaudációs hibák késedelmes eltávolítására, a lakások beázására, a felvonók gyakori meghibásodására és zajos üzemelésére, a villany-, víz- és gázvezeték, valamint a központi fűtés hálózatának olykor veszélyes állapotára, az igazgatás alacsony színvonalára. A hiányosságok okai rendszerint a lakásgazdálkodási vállalatok irányításának alacsony színvonalában és rugalmatlanságában rejlenek. Komoly probléma, melyre gyakran figyelmeztetnek az állampolgárok panaszai, a melegvízellátás és a fűtés. A panaszok okai itt az objektív tényezőkön kívül (pl. a lakások rossz hőszigetelése, a silány minőségű fűtőanyag stb.), elsősorban a szervezetek munkájában mutatkozó szubjektív hiányosságok. Nincs megfelelő színvonalon a fűtők szakmai képzettsége, valamint munka- és műszaki fegyelmük sem. Az állampolgárok beadványainak többségét időben és felelősségteljesen elintézték, és pozitívan értékelhetjük a javítást célzó intézkedések emelkedő színvonalát is. Ennek ellenére tartalékokat még találhatunk. Főként arról van szó, hogy következetesen kell érvényesíteni a szankciókat azokkal szemben, akik a megalapozott panaszokért felelősek. Nézetünk szerint jelentősen csökkenne az ilyen panaszok száma, ha a fajsúlyosabb panaszok kivizsgálásába fokozottabban bevonnák a képviselőket, s a bizottságok tagjait, továbbá, ha a panaszok kivizsgálásának általánosított tanulságait a bizottságok felhasználnák ellenőrző tevékenységükben és a szakosztályok az irányításban. Tavaly 565 olyan panaszt intéztek el, amelyek hátterében felfedtük azt, hogy a panaszosok nem ismerik a jogszabályokat és így tájékozatlanságból vették kezükbe a tollat. Ez azt bizonyítja, hogy nem eléggé hatékonyak az állampolgárok jogtudata színvonalának emelését célzó eddigi intézkedéseink. A panaszokkal végzett munka minőségének javításához hozzájárul a panaszintézés állapotának és színvonalának rendszeres ellenőrzése. Az ellenőrző tevékenység tervével összhangban 1986-ban tematikus ellenőrzéseket végeztünk a panaszintézés komplex megítélése céljából. A panaszintézés pozitív tendenciáit sajnos továbbra is gyengítik azok a kihasználatlan lehetőségek, amelyek differenciáltan és eltérő intenzitással jelentkeznek az irányítás egyes szintjein. Például abban, hogy a vétkes személyek felelősségre vonását az illetékes szervek még mindig nem tekintik a panasz komplex elintézése részének, s a megállapítást nyert súlyos hiányosságokat gyakran igyekeznek elnézni, illetve csupán formális, hatástalan intézkedéseket tesznek. Kihasználatlanul marad azonban gyakran a panaszossal való személyes kapcsolat- felvétel lehetősége is. Pedig ez célszerű lenne a politikailag érzékeny, össztársadalmi érdekeket érintő panaszoknál. Mindenképpen javítana a panaszintézés állapotán az is, ha alaposabban elemeznék a panaszosok által kifogásolt hiányosságok okait, s ha a javítást célzó intézkedéseket még jobban általánosítanák, hogy hangsúlyt kapjon a megelőzés és ezzel megakadályozzák a panaszok ismétlődését. ALOJZ MARTANOVIČ, a Bratislavai Fővárosi Nemzeti Bizottság Népi Ellenőrzési Bizottságának elnöke Hazánkban először az Észak-morvaországi Húsipari Kombinát ostrava-mar- tinovai üzemében kezdték meg a sonka légmentes csomagolását. A gépsor felhasználja az elektronika vívmányait, a termék főzését és hűtését számítógépek vezérlik. A sonka minősége jobb, és szavatossági ideje hosszabb. A napokban végzik a berendezés próbaüzemelését. A tervek szerint naponta öt tonna sonkát fognak gyártani 1,5, 3 és 6 kilogrammos csomagolásban. A felvételen Anna Buchtelová az új gépsor mellett. (Petr Berger felvétele - ČTK)