Új Szó, 1987. július (40. évfolyam, 151-177. szám)

1987-07-04 / 154. szám, szombat

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA SZOMBAT 1987. július 4. XL. évfolyam 154. szám Ára 50 fillér Bevezetni kevés A gyorsítás stratégiája megköveteli, hogy az eddigieknél határo­zottabban és céltudatosabban érvényesítsük azokat az irányítási módszereket és munkaformákat, amelyek előmozdítják a kezdemé­nyezést és elmélyítik a dolgozók érdekeltségét a termelési eredmé­nyek javításában. A brigádrendszerű munkaszervezés és javadal­mazás ilyen forma. Összhangba hozza az egyéni, a közösségi és a társadalmi érdekeket, növeli a dolgozókollektívák tagjainak jogkö­rét a termelés megszervezésében és a munkabérek elosztásában, de ugyanakkor nagyobb felelősséget is jelent. A közösség mint egész és tagjaik egyénileg is kötelezik magukat, hogy termelési feladataikat teljesítik, hatékonyan dolgoznak, ügyelnek munkájuk minőségére és kiváló termékeket állítanak elő. A brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás bevezetését a CSKP XVII. kongresszusának határozatai és egyéb pártdokumen­tumok is szorgalmazzák. Aligha akad pártalapszervezet, amely az évzáró taggyűlésen elfogadott határozatában nem tűzte volna célul az érdem szerinti munkabérezés elmélyítését. A határozatokban foglalt feladatokat a pártalapszervezetek fokozatosan teljesítik, így a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás egyre széle­sebb körben érvényesül, de még mindig nem a kívánt mértékben. Jelenleg az országban mintegy tizenháromezer dolgozókollektiva háromszázezer tagja dolgozik brigádrendszerben. Szlovákiában például az építőiparban a dolgozók 31 százalékát érinti a brigád­rendszerű munkaszervezés és bérezés. Vannak azonban népgazda­sági ágazatok, ahol ez az arány csak hat százalék. A Galántai (Galanta) járásban 63 kollektíva 3410 tagja dolgozik brigádrend­szerben. A tapasztalatok és az értékelő felmérések azt jelzik, hogy a brigád­rendszerű munkaszervezés és javadalmazás jelenlegi elterjedtségé­vel nem lehetünk elégedettek. E téren sok még a tennivaló. Hatéko­nyabb tömegpolitikai munkával, gazdasági propagandával és agitá- cióval kell egyre több kollektívát megnyerni a brigádrendszer gondolatának elfogadására. Annál is inkább, mivel az eddigi gyakor­lat is egyértelműen a brigádrendszer előnyeit bizonyítja. Az így dolgozó kollektívákban a korábbinál nagyobb munkateljesítmény mellett lényegesen csökkentek az anyagköltségek, kedvezőbben alakult a túlórák száma, és ezzel párhuzamosan nőtt a kollektíva tagjainak keresete. A farkasdi (Vlčany) Haladás Efsz állattenyésztői 1986-ban arány­lag gyenge évet zártak. A brigádrendszerben dolgozó hattagú állattenyésztő kollektíva viszont jó eredményeket ért el. Marhahús­eladási tervüket magasan túlteljesítették. Persze, Jiiba volna, ha a farkasdi és más jó példákból olyan következtetést vonnánk le, hogy a brigádrendszerű munkaszerve­zés és javadalmazás csodaszer, varázspálca módjára megoldja a termelési nehézségeket. A tapasztalatok sajnos azt is jelzik, hogy vannak üzemek, munkahelyek, ahol a brigádrendszer sem hozott javulást, sőt az is előfordult, hogy bevezetése után rövid időn belül felszámolták. A sikertelenség okai között az első helyen a felületes előkészítést kell említeni. A hibák számszerű felsorolása helyett talán többet mond egy jó példa. A Galántai Gép- és Traktorállomás vágsellyei (Šaľa) részlegén a tejszállító tartályokat gyártó kollektíva már harmadik éve brigádrendszerben dolgozik. Az új munkaszerve­zési és bérezési formát alapos előkészítés után vezették be. A párt­csoport ülésein és termelési értekezleteken a dolgozók alaposan megismerték lényegét és előnyeit, s csak ezt kővetően tértek át a rendszerre. A brigádrendszerben dolgozó kollektívákkal az újszerű munka- szervezési és díjazási forma bevezetése után is törődni kell. A Holiči Len- és Kendergyárak sládkovičovói üzemében a brigádrendszert már a bevezetést követő évben tovább tökéletesítették. Növelték a kollektívák jogkörét, fokozták a bírálatot és önbírálatot, és mindent megtettek a munkaidő még jobb kihasználásáért. A tapasztalatok azt is jelzik, hogy a leggondosabban előkészített brigádrendszerü munkaszervezésben és javadalmazásban is felme­rülhetnek problémák. Visszahúzó erő például, ha az üzemen belüli önelszámoló szervezeti egységeket nem bővítik tervszerűen. Ilyen­kor megtörténhet, hogy a brigádrendszerben dolgozó kollektíva az üzem többi kollektívájától nem kap megfelelő támogatást a folyama­tos termeléshez. Az is baj, ha a kollektíva megmarad a könnyen mozgósítható tartalékoknál. Tagjai nem újítanak és szakképzettsé­güket sem bővítik. Visszahúzó erőként hat az is, ha a brigádrend­szerben dolgozó kollektíva tagjaival a kezdeti szoros kapcsolat meglazul, a dolgozók kívánságairól, javaslatairól és problémáiról az üzem gazdasági vezetői és a pártalapszervezet felelős tisztségvise­lői csak késve szereznek tudomást. E gondolatoknál maradva hadd említsük meg, hogy a tejszállító tartályokat gyártó kollektívában az elmúlt években néhányan a már meglévő szakmájukhoz újabbat is elsajátítottak, hogy szükség esetén a hiányzó kollégájukat is helyettesíthessék. Közülük többen rendszeresen újítanak és igyekeznek egyre korszerűbb technológiai eljárásokat alkalmazni. A jövőben tovább kívánják növelni önállósá­gukat. Szeretnék, ha az anyagbeszerző is érdekelt lenne abban, hogy folyamatosan dolgozhassanak, s a fizetést, a prémiumot, a legyártott tartályok száma és minősége határozná meg, függetle­nül attól, hogy az adott hónapban hányán hiányoztak. Az elmondottakból tanulságul három gondolatot emelhetünk ki. A brigádrendszerü munkaszervezés és javadalmazás előnyös és hasznos, s ezért a lehető legtöbb munkahelyen be kell vehetni. Bevezetésére csak alapos és gondos előkészítés után kerülhet sor, elmélyítésére és tökéletesítésére pedig állandó figyelmet kell fordí­tani’ EGRI FERENC Közlemény a CSKP KB Elnökségének üléséről (ČSTK) - A CSKP Központi Bizottságának Elnök­sége tegnapi ülésén jóváhagyta az állami vállalatról szóló törvény javaslatát, és úgy döntött, hogy a ter­vezetet július 18-án közzéteszik, és nyilvános vitára bocsájtják. Egyidejűleg intézkedéseket hagyott jóvá e fontos dokumentum széles körű, demokratikus megvitatására. Utasította a pártszerveket és -szerve­zeteket, hogy teljes figyelmet fordítsanak a pártban való megvitatására és széles körűen világítsák meg céljait a dolgozóknak. A munkaközösségek, a nem­zeti bizottságok, a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom szervei és szervezetei, a Nemzeti Front más szervezetei és a magánszemélyek is kifejezhetik észrevételeiket és javaslataikat a tervezettel kapcso­latban. A CSKP Központi Bizottságának, a szövetsé­gi kormánynak és a Nemzeti Frontnak küldött észre­vételeket felelősen megvizsgálják, és felhasználják a törvény végleges tervezetének kidolgozása során. A vita célja egyúttal a gazdasági mechanizmus mélyreható átakakításának mélyebb megvilágítása, az, hogy az átalakítás realizálása a CSKP XVII. kongresszusának határozata alapján fokozatosan megkezdődjön. Fő értelme a népgazdaság tovább­fejlesztése és az emberek életének javítása. A továbbiakban az elnökség a bűncselekmények számának alakulásáról vitatott meg jelentést, ame­lyet a Csehszlovák Szocialista Köztársaság főügyé­sze és a szövetségi belügyminiszter terjesztett elő. A jelentés rámutatott arra, hogy a bűncselekmények száma az elmúlt években stagnál, de egyre több a veszélyes, főleg az erőszakos bűncselekmény. Egynegyedüket a gazdasági bűncselekmények, el­sősorban a társadalmi tulajdon ellen elkövetettek képezik. A bűncselekmények száma csökkentésé­nek fontos feltétele a bűnüldöző szervek tevékeny­ségének javítása, a bűnözés szociális megelőzése és a büntetések nevelő hatása effektivitásának növelé­se. A rendőrség, az államügyészség és az igaz­ságszolgáltatás szerveinek erőfeszítéseit főleg a sú­lyos bűncselekmények megtorlására és a különböző esetek intézésének meggyorsítására kell összponto­sítani. Ugyancsak fontos feladat az emberek törvé­nyes jogainak és érdekeinek hatékony védelme. Az (Folytatás a 2. oldalon) Befejeződött a Varsói Szerződés országai parlamenti elnökeinek tanácskozása Felhívást fogadtak el a helsinki folyamatban részt vevő államok parlamentjeihez (ČSTK) - A lengyel fővárosban tegnap befejeződött a Varsói Szerző­dés tagállamai parlamenti elnökeinek találkozója. A résztvevők véle­ménycserét folytatlak a testvéri országok törvényhozásainak feladatai­ról, a parlamentek közötti együttműködés fejlesztéséről és arról, hogy miként járulhatnak hozzá a törvényhozó testületek a nemzetközi légkör javításához. A találkozón a tanácskozásról szóló közleményt és az európai biz­tonsági és együttműködési konfe­rencia résztvevő országainak parla­mentjeihez intézett felhívást fogad­tak el. Roman Malinowski, a lengyel szejm elnöke záróbeszédében hangsúlyozta, hogy a találkozó hasznos és gyümölcsöző volt, ösz­tönzést adott a kölcsönös kapcsola­tok és az együttműködés új formái­nak alkalmazásához. A tanácskozás teljes mértékben támogatta a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Ta­nácskozó Testületének berlini ülé­sén elfogadott dokumentumokban kitűzött politikai irányvonalat. A varsói találkozó résztvevőit teg­nap fogadta Zbigniew Messner, a lengyel minisztertanács elnöke. Alois Indra, a CSKP KB Elnöksé­gének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke, aki a varsói találkozón ha­zánkat képviselte, tegnap elutazott a lengyel fővárosból. A repülőtéren Roman Malinowski búcsúztatta, xxx A lengyel parlament elnöke Var­sóban sajtókonferenciát tartott, amelyen beszámolt a találkozó eredményeiről. Többek között el­mondta, a tanácskozás résztvevői támogatták azt a lengyel javaslatot, hogy a helsinki Záróokmányt aláíró országok parlamenti elnökei tartsa­nak értekezletet. Ez a javasolt talál­kozó hozzájárulhatna az európai or­szágok együttműködésének fejlesz­téséhez számos területen - mondot­ta Roman Malinowski. Megkezdődött az aratás Országunkban elsőként a Du­naszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban tegnap délután meg­kezdődött az aratás. Először a gombai (Hubice) Állami Gaz­daság hviezdoslavovi részlegén láttak hozzá az őszi árpa betaka­rításához. Nyolc E-521-es és E-514-es kombájn állt munkába. Az állami gazdaság az idén 150 hektáron termesztett őszi ár­pát. (csépi) Üdvözlő táviratok (ČSTK) - Gustáv Husák köztár­sasági elnök táviratban fejezte ki jókívánságait Ronald Reagannek, az Amerikai Egyesült Államok elnö­kének az ország nemzeti ünnepe al­kalmából. xxx Gustáv Husák köztársasági elnök táviratban gratulált Aristides Perei- rának, a Zöld-foki Köztársaság el­nökének az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Ugyanebből az alkalomból Bo­huslav Chňoupek külügyminiszter üdvözlő táviratot küldött Silvino Ma­nuel da Luznak, a Zöld-foki-szige- tek külügyminiszterének. Mihail Gorbacsov és Radzsiv Gandhi zárótárgyalásai A Szovjetunió és India következetesen törekszik a béke és biztonság erősítésére AZ INDIAI FESZTIVÁL ÜNNEPÉLYES MEGNYITÁSA MOSZKVÁBAN (ČSTK) - A szovjet vezetés meghívására hivatalos baráti látogatáson Moszkvában tartózkodó Radzsiv Gandhi tegnapi programja keretében részt vett édesanyja, Indira Gandhi emlékművének leleplezésén, majd újabb tárgyalásokat folytatott Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával. A tegnapi megbeszélések befejeztével a két vezető aláírta a szovjet-indiai tudományos-műszaki együttműködés hosszú távú komplex programját. A Kremlben díszebédet adtak az indiai kormányfő tiszteletére, s ezen Mihail Gorbacsov és Radzsiv Gandhi pohárköszöntőt mondott. Az indiai minisz­terelnök a Kremlben tárgyalásokat folytatott Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfővel is. A moszkvai Indira Gandhi téren tegnap ünnepélyes keretek között leleplezték a merénylet áldozatául esett indiai miniszterelnökasszony emlékművét. Az ünnepségen, ame­lyen Mihail Gorbacsov és Radzsiv Gandhi mondott beszédet, részt vet­tek: Nyikolaj Rizskov, Eduard Se­vardnadze, Borisz Jelcin, Anatolij Dobrinyin és más hivatalos szemé­lyiségek. Mihail Gorbacsov beszédében egyebek között rámutatott, hogy In­dira Gandhi élete és műve India sok évszázados gazdag történelmének kiemelkedő fejezete. Csaknem két évtizeden keresztül állt az ország kormányrúdjánál, s jó hazafihoz illő­en nagy és erős Indiáról álmodott, s ennek az álomnak a valóra váltá­sához nagy mértékben hozzá is já­rult. Határozottan védelmezte India egységét és területi épségét, őrizte és védte szuverenitását. Indira Gandhi politikai karrierjének kezde­tétől fogva következetes híve volt India és a Szovjetunió együttműkö­désének, méltóképp folytatta édesapja művét. Kölcsönös megértésünk és kül­politikai állásfoglalásaink közelsége mindig abból fakadt - folytatta Mihail Gorbacsov hogy egyaránt a béké­re törekedtünk. Indira Gandhi mun­kássága rendkívül nagy tekintélyt szerzett számára szerte a világban. Radzsiv Gandhi az ünnepségen mondott beszédében arra mutatott rá, hogy az új emlékmű azokra az értékekre fog emlékeztetni, amelye­ket Indira Gandhi nagyra becsült, azokra az eszmékre, amelyekért harcolt. Az emlékmű India és a Szovjetunió mély és szilárd barát­ságának jelképe - mondotta az in­(Folytatás a 2. oldalon) Nagykövet kinevezése (ČSTK) - Gustáv Husák köztár­sasági elnök Jaroslav Richtert ki­nevezte hazánk új rendkívüli és meghatalmazott thaiföldi nagyköve­tévé. Egyidejűleg felmentette tiszt­ségéből Jozef Božeket, az eddigi nagykövetet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom