Új Szó, 1987. július (40. évfolyam, 151-177. szám)

1987-07-03 / 153. szám, péntek

Alapvető határozatok a gazdaságirányítás gyökeres átalakításáról ÍJ szú 5 87. VII. 3. (Folytatás a 4. oldalról) vetlenül át kell állniuk egy alapvető­en új pénzügyi politika megvalósítá­sára, amely az állam és a vállalatok érdekösszhangjából indul ki. Gon­doskodni kell a gazdasági hatékony­ság rubelelszámolású ellenőrzésé­nek teljes érvényesítéséről. Fel kell számolni a pénzügyi szervek fiská­lis-újraelosztási tevékenységét, a ki­csinyes parancsolgatás, a részletek­be menő szabályozgatás, s a mások munkáján való élősködés különböző formáit. Komplex intézkedéseket kell kidolgozni a szövetkezeti és az egyéni munkatevékenység pénzügyi és hitelszabályozására. Rendet kell teremteni a lakossági jövedelmek adóztatásában, a munka stílusát, módszereit és formáit összhangba kell hozni a gazdálkodás új módsze­reivel. 4. Meg kell változtatni a költség- vetési szervezetek finanszírozási rendszerét, melynek alapjait a hosz- szú távú, stabil gazdasági normatí- vumokra és pénzügyi normákra kell helyezni, amelyek a tevékenység végső eredményeit veszik figyelem­be. Szélesebb mértékben ki kell használni a minőség javítására, s a juttatások ésszerű felhasználá­sára irányuló anyagi ösztönzési módszereket. Azokat a költségveté­si szervezeteket, amelyek munká­jukban elérték az előirányzott muta­tókat, fel kell jogosítani arra, hogy a megtakarított eszközöket saját szociális és termelési fejlesztési cél­jaikra használják fel. Fel kell számol­ni azt a gyakorlatot, amikor a megta­karított eszközöket elveszik a szer­vezettől, s a következő tervezési időszakban ennek megfelelő arány­ban csökkentik annak költségvetési kereteit. 5. Alapvető változtatásokat kell eszközölni a hitelpolitikában: fel kell újítani a hitelezés fő alapelveit, meg kell különböztetni a költségvetési és a hitelforrásokat, meg kell szüntetni a hitelezési kibocsátásokat, s a hitelt fel kell használni a szovjet rubel szilárdítására. Célszerűnek kell tartani a szako­sított bankintézmények létesítését, figyelembe véve a népgazdasági komplexumok sajátosságait, a la­kossági szükségletek teljesebb ki­elégítésének a követelményét a hi­telszolgáltatások területén, s az egész hitelrendszert a vállalatok és szervezetek szakszerű, megbízható és érdekelt partnerévé kell változ­tatni. A Szovjetunió Állami Bankját az ország valóban fő bankintézményé­vé, a hitel- és elszámolási kapcsola­tok szervező és koordináló központ­jává kell változtatni az egész nép­gazdaságban. Növelni kell az egye­düli központi kibocsátóként és pénz­tárként betöltött szerepét. Feladatul kell adni a Szovjetunió Állami Bankja számára a hiteleszközök kötelező és pontos megkülönböztetését, azok keletkezési forrásai és felhasz­nálási irányzatai szerint, valamint a szakosított bankok tevékenységé­nek a koordinálását. Korlátozni kell a beruházások térítésmentes költ­ségvetési finanszírozását, s erre a célra el kell terjeszteni a hosszú lejáratú hitelek felhasználását. A bankrendszer tevékenységét át kell állítani a teljes önelszámolás és a saját forrásokból való finanszíro­zás alapelveinek érvényesítésére. 6. Új minőségi színvonalra kell emelni a biztosító intézetek és a ta­karékpénztárak szervezését is az egész országban. Az állami biztosí­tási szervek tevékenységében érvé­nyesíteni kell a teljes önelszámolás és a saját forrásokból való finanszí­rozás alapelveit, új biztosítási formá­kat kell bevezetni, fokozni kell a biz­tosítások operatív jellegét és rugal­masságát, s ki kell szélesíteni a ta­karékpénztárak és a biztosítási inté­zetek által nyújtott lakossági szolgál­tatások körét. 7. El kell mélyíteni a pénzügyi és hitelmechanizmus hatását a külgaz­dasági kapcsolatok hatékonyságá­nak növelésére és kiszélesítésére. A valutáris-pénzügyi és a kereske­delmi-gazdasági kapcsolatokat köl­csönösen előnyös alapokon kell fej­leszteni. A pénzügyi és a hitelme­chanizmusnak megfelelő gazdasági feltételeket kell kialakítania a beho­zatali és kiviteli áruszerkezet tökéle­tesítéséhez, a valutáris jövedelme­zőség és a saját forrásokból való finanszírozás alapján a termelési kooperáció kiszélesítéséhez, vala­mint az aktív vámpolitika megvalósí­tásához. Megkülönböztetett figyel­met kell fordítani a rubel vásárlóere­jének növelésére, s konvertibilitásá­nak fokozatos biztosítására, első­sorban a KGST keretei között. III. Meg kell változtatni az irányítás szerkezeti felépítését Az irányítás jelenlegi szerkezeti felépítését és módszereit egy ne­hézkes és állandóan növekvő appa­rátus jellemzi, amely nem a gazda­sági érdekek érvényesítése alapján, hanem részletes és operatív direktív utasításokkal és kicsinyeskedő ellenőrzéssel próbálja irányítani a gazdaságot. Ennek következtében az irányítási rendszer hatékonysága állandóan csökken. Az SZKP Központi Bizottsága szükségesnek tartja a gazdaság tel­jes szervezési struktúrájának az áta­lakítását - az alapvető láncszemek­től kezdve egészen az egyes ágaza­tokig, területekig és az egész nép­gazdaságig. 1. Gondoskodni kell az alapvető láncszemek, a vállalatok (egyesülé­sek) szervezési felépítésének meg­felelő kialakításáról és fejlesztéséről, miközben le kell küzdeni a szűk reszortizmus és a helyi érdekek aka­dályait, amelyek fékezik a termelés társadalmasításának a folyamatait, a koncentrációt és a szakosítást, a különböző integrációs folyamatok kombinálását és fejlesztését a gaz­daságban, főleg horizontális vonat­kozásban. A vállalatok teljes önelszámolásra és saját forrásaikból való finanszíro­zásra való átállítását össze kell kap­csolni a közös alapokra épülő közös termelésben való részvétel jogával, a társulásra és a teljes egyesülésre való joggal, ha ezt a kooperációs és technológiai kapcsolatok érdekei a hatékony termelés céljából szük­ségessé teszik. Arra kell törekedni, hogy a szö­vetségi irányítási szervek alá távlati­lag néhány ezer nagy tudományos­termelési, ágazati, ágazatközi és területi-ágazati egyesülés tartozzon, amelyek önállóan képesek gondos­kodni a tudományos kutatás, a fej­lesztés, a beruházások, a termelés, az értékesítés és a szervizellátás teljes ciklusáról. A közepes és a kis vállalatokat, a szövetkezeteket is beleértve, amelyek termelése a helyi piac ellá­tására irányul, a köztársasági és a helyi irányítási szervek alá kell rendelni. Ebben a tevékenységben megfe­lelő szervezési feltételekről kell gon­doskodni a vállalatok (egyesülések) gazdasági versenyének fejlesztésé­hez, ki kell zárni a termelés monopo- lizálását, s a termelők akaratának érvényesítését a fogyasztókéval szemben. 2. A minisztériumok váljanak az ágazatok tudományos-műszaki, ter­vezési és gazdasági irányítási köz­pontjaivá. Ahhoz, hogy a minisztériumok te­vékenysége alapvető mértékben ja­vuljon, elsősorban mentesíteni kell őket a vállalatok operatív irányításá­nak a feladata alól. Az állammal szemben felelősséget kell viselniük a szükségletek kielégítéséért az adott ágazatban, meg kell akadá­lyozniuk az aránytalanságokat, gon­doskodniuk kell róla, hogy a gyártási technológia és a termékek minősé­ge megfeleljen a világszínvonalnak, s meg kell szervezniük az ágazati tudományos-műszaki programok előkészítését és végrehajtását. Ha­tékonyan kell dolgozniuk a szakosí­tás és a kooperáció elmélyítésén, a szervezés és a termelési szerke­zet tökéletesítésén. Fokozni kell a minisztériumok aktivitását a kül­gazdasági tevékenységben, a káde­rek átképzésére és szakképzettsé­gük fokozására irányuló munkában. A minisztériumok új feladatai és funkciói szükségessé teszik szerve­zeti felépítésük pontosítását, appa­rátusuk korlátozását a munkájuk egyszerűsítését, tudományos-mű­szaki, tervezési és gazdasági alaku­lataik erősítését, s azoknak a részle­geknek a felszámolását, amelyek operatív gazdasági feladatokkal fog­lalkoznak. Az apparátus dolgozói­nak el kell sajátítaniuk az irányítás gazdasági módszereit, demokrati­zálniuk kell munkastílusukat, s fo­kozniuk kell a nyilvánosság tájékoz­tatását saját tevékenységükről. 3. Tökéletesíteni kell a Szovjet­unió Minisztertanácsához tartozó ál­landó szervek tevékenységét, hogy az megfeleljen a gazdaságirányítás gyökeres reformjából eredő felada­toknak. További haladást kell elérni abban, hogy a kormány állandó szervei életképes szervezetekké váljanak, amelyek felelősséget vi­selnek saját szakterületükért. Mun­kájukat az ágazatközi tudományos­műszaki problémák megoldására, az ágazatközi kooperáció fejleszté­sére, a kiviteli alapok szilárdítására, valamint a nemzetközi tudományos­műszaki és gazdasági együttműkö­dés fejlesztésére kell irányítani. 4. Hatékony intézkedéseket kell foganatosítani abban az irányban, hogy korlátozódjon és rendeződjön az ellenőrzési apparátus tevékeny­sége, s ezt az országos és össznépi érdekek alá kell rendelni. A népi ellenőrzésnek hatékony eszközzé kell válnia az időszerű fogyatékos­ságok felszámolásában, s a töme­gek bekapcsolódásának egyik legje­lentősebb formájává az állami és a közügyek önigazgatási folyama­tába. A Szovjetunió Népi Ellenőrzési Bizottsága alapján egységes ellen­őrzési rendszert kell kialakítani, amely széles jogkörrel rendelkezne az egész ország területén, komplex tevékenységet folytatna, s társadal­mi szempontokból kiinduló munkájá­ról maximálisan nyilvános tájékozta­tást nyújtana. 5. Alapvetően át kell szervezni a statisztikai tevékenységet. Ebben határozott fordulatot kell elérni a mi­nőségi mutatók irányában, ki kell szélesíteni a tájékoztatást a területi és a szociális fejlődésről, s a legkü­lönbözőbb felmérések eredményei­ről. A statisztikának a tömegtájékoz­tatás, a társadalmi-gazdasági elem­zések fontos eszközévé kell válnia, fokozni kell az illetékességét a gaz­dasági és szociális problémák meg­oldásában. Növelni kell a statisztikai információk operatív jellegét és megbízhatóságát, korlátozni és egy­szerűsíteni kell a kimutatásokat, s fokozni kell a harcot a valóságtól eltérő adatszolgáltatással, a felna­gyításra irányuló törekvésekkel szemben. Ki kell szélesíteni a sta­tisztikai anyagok közlési lehetősé­geit. IV. Biztosítani a gazdaság ágazati és területi irányításának megfelelő összhangját 1. Az SZKP Központi Bizottsága a termelőerők általános fejlődése szempontjából szükségesnek tartja megerősíteni a tervezés területi szempontjait és növelni a gazdasági és szociális fejlődés terveinek komplex vonatkozásait a szövetségi és autonóm köztársaságok, kerüle­tek, területek és nagyvárosok ese­tében. Területi tervezetként 15 éves idő­szakra ki kell dolgozni a termelőerők fejlesztésének és elhelyezésének vázlatát. A területi gazdasági és szociális fejlesztés terveinek elké­szítésekor figyelembe kell venni va­lamennyi vállalat és szervezet tevé­kenységét, amelyek az adott terüle­ten találhatók, tekintet nélkül ágazati hovataitozásukra. A tervekben nagy figyelmet kell szentelni a termelő és szociális infrastruktúra fejlesztésé­nek, az ágazatközi termelésnek, ami szükséges az adott terület komplex fejlesztéséhez. A beruházások, építési és szere­lési munkálatok kiadásainak felső határát - amelyek a köztársaságok gazdasági fejlesztéséhez elenged­hetetlenül szükségesek - a köztár­saságok egészére kell megállapíta­ni. Azokon a területeken, ahol új építkezéseket valósítanak meg, anyagi eszközöket kell biztosítani a terület termelő és szociális infra­struktúrájának kiépítésére, valamint az emberi környezet védelmének biztosítására. Érvényesíteni kell a gazdasági előnyök rendszerét azon vállalatok esetében, amelyek perspektivikus körzetekben talál­hatók. 2. Növelni kell a szövetségi köz­társaságok minisztertanácsainak fe­lelősségét, a köztársaságok gazda­sági és szociális feladatainak komp­lex teljesítéséért. Ezért célszerű megbízni őket:- a teljes szociális és kulturális tevékenység rendszerének kiépíté­sével és irányításával, valamint az e területeken folyó tevékenység összehangolásával, amelyet az ille­tő köztársasági szervek, vállalatok (egyesülések) és szervezetek való­sítanak meg szövetségi-, szövetsé­gi-köztársasági és köztársasági ha­táskörrel;- a lakosság élelmiszerellátásá­val a helyi lehetőségek maximális kihasználásának figyelembevételével és az össz-szövetségi, valamint köztársasági alapok teljes ellátásá­val, az élelmiszer-kontingensek tel­jesítésével;- a vállalatok tevékenységének összehangolásával a fogyasztási cikkek gyártása és a szolgáltatások fejlesztése terén, hiányaik meg­szüntetésében, valamint a lakosság vásárlóerejének kiegyenlítéséért is felelősséggel tartoznak összhang­ban a megtermelt áru és a szolgálta­tások mennyiségével. El kell mélyíteni a szövetségi köz­társaságok, az egyes területek szo­ciális fejlesztésére szánt eszközök összege és e köztársaságok terüle­tén működő vállalatok gazdasági erdményei közötti függőséget. 3. A népi küldöttek helyi és köz- társasági tanácsai gazdasági bázi­sának megszilárdítása, valamint az illető terület valamennyi vállalata gazdasági tevékenysége eredmé­nyeitől való függőségük elmélyítése érdekében normatívumok alapján kell átépíteni a köztársasági és helyi költségvetések rendszerét. Ezért az új árrendszer feltételei­nek kialakításakor számolni kell az­zal, hogy a helyi költségvetések megállapításakor a hosszú lejáratú stabil gazdasági szabályozók alap­ján befizetési tételként szerepel majd a munkaerő- és a természeti források kihasználásáért kiróható il­letékek egy része és valamennyi olyan kötbér, büntetés, amit a kör­nyezetszennyezésért szabnak ki. A vállalatok (egyesülések) ágazati hovatartozástól függetlenül befizeté­seket folyósítanak a helyi szervek számára a nyereségre (jövedelem­re) vonatkozó jogszabályok, rendel­kezések alapján. Növelni kell a népi­képviseleti tanácsok érdekeltségét a termelés növelésében és a fo­gyasztási cikkek eladásában azáltal, hogy számukra egy-egy ötéves terv­időszakra állandó ' rendelkezések szabják meg az esedékes befizeté­sek magasságát. Egyúttal lényegesen ki kell széle­síteni a területek gazdasági és szo­ciális fejlesztése feladatainak struk­túráját, amit a népi küldöttek tanácsa­inak saját költségvetésükből kell biz­tosítaniuk, maradéktalanul az ő ha­táskörükbe kell utalni a helyi aláren­deltségű, új vállalatok építésének pénzügyi ellátását, a területi terme­lési és szociális infrastruktúra fej­lesztését és a további regionális je­lentőségű kérdéseket. A heiyi úthá­lózat bővítését az építőanyag-gyártás helyi lehetőségeit a saját költségve­tésből kell fedezni. 4. Meg kell valósítani a szövetsé­gi köztársaságok gazdaságirányítási szervezeteinek átalakítását anélkül, hogy a köztársaságok helyi szervei­ben mechanikusan „lemásolnák“ a szövetségi irányítási szervek összetételét és struktúráját. A nehézipari és geológiai kutatá­sokat végző vállalatok (egyesülé­sek) irányítását elsősorban a szö­vetségi szervekbe, a helyi piacra termelő vállalatok irányítását pedig a köztársasági, illetve helyi irányítási szervekbe kell összpontosítani. Az egyes kerületekben és körze­tekben a népgazdaság gyakorlatias irányítása érdekében célszerű létre­hozni a népképviseleti tanácsok végrehajtó bizottságainak termelési­gazdasági főtanácsait. Ki kell dol­gozni a helyi párt- és gazdasági szervek, valamint a tanácsok részé­re a vállalatok tevékenysége elbírá­lásának szempontjait, összhangban az új gazdasági mechanizmus köve­telményeivel. V. Elmélyíteni az irányítás szociális beállítottságát 1. Az SZKP Központi Bizottsága úgy véli, hogy az egyik fő politikai, gazdasági és szociális feladat nö­velni az emberi tényező szerepét, létrehozni az ösztönzőknek olyan hatékony rendszerét, amely minden dolgozót késztet a közös jólét érde­kében végzett hasznos munkára. Ezen az alapon a termelést úgy kell irányítani, hogy biztosítsuk a nép életszínvonalának új minőségi szint­jét, minden szovjet ember sokoldalú fejlődésének feltételeit. 2. Az érdekek irányítására s álta­luk az egyén, a kollektíva és a társa­dalom érdekeinek összehangolása érdekében szükséges:- következetesen megvalósítani azt az irányvonalat, amelynek célja, hogy a dolgozókollektívák megke­ressék saját bérüket és a szociális fejlődés anyagi eszközeit, s hogy biztosítsák teljes felhasználásuk le­hetőségeit. Mindenütt át kell térni a kollektívák béralapjainak szabá­lyozott megteremtésére, egyenes arányban tevékenységük végső eredményeivel;- átalakítani a bérrendszert a munka hatékonysága és minősé­ge jelentős növelésének feladatára, arra ösztönözve a dolgozókat, hogy ugyanazt a munkát kisebb létszám­mal végezzék. Nem szabad megen­gedni az egyenlősdit, biztosítani kell az indokolt differenciálást a jutalma­zásban és azt nem lehet korlátozni valamilyen maximális határral;- minőségileg új hozzáállást kell tanúsítani a munkaszervezéshez, hogy az megfeleljen a tudományos­műszaki fejlődés követelményeinek és széleskörben kell alkalmazni kor­szerű formáit;- meg kell teremteni a kollektív szállítási szerződések tömeges al­kalmazásának feltételeit. Elő kell segíteni a brigádok, mű­helyek, részlegek és vállalatok átál­lását a kollektív szállítási szerződé­sek feltételeire az irányítási dolgozók, mérnökök és technikusok önelszá­moló kollektívákba történő besorolá­sával. A szállítási szerződéseket rendszeresen a vezetés és a kivite­lező kollektíva részvételével kell megkötni; a kollektíva rendelkezzék a szükséges javakkal és a béralapot a munka végső eredményétől füg­gően stabil szabályozók alapján kell megteremteni. Át kell szervezni a vállalaton belü­li tervezést és az anyagi-műszaki ellátást, át kell térni az egyesített normarendezésre, és be kell vezetni a vállalaton belüli elszámolás új for­máit. 3. Biztosítani kell a tudományo­san megalapozott szociális normatí­vumok széles körű alkalmazását az irányításban, és ezeket kell megten­ni a szociális szféra fejlesztése ter­vezésének alapjául. Kötelező érvé­nyűnek kell tekinteni a szociális nor- matívumokat az új technikai beren­dezések és technológiai folyamatok alkalmazásánál, a tervezésnél, új vállalatok építésénél, a meglévők felújításánál, a termelés korszerűsí­tésénél, a munkaszervezés és a munkafeltételek javításakor, akár­csak a környezetvédelmi intézkedé­sek megvalósításakor. 4. Létre kell hozni a lakosság ha­tékony foglalkoztatottsága biztosítá­sának rendszerét. A gazdálkodás új feltételei között elengedhetetlenül szükséges alapvető javulást elérni a munkaerőforrások kihasználása szervezésének, a káderek kiválasz­tásának, felkészítésének átminősí­tésének és munkahelyi beosztá­soknak. A foglalkoztatottság országos po­litikájának biztosítására át kell alakí­tani a Szovjetunió Munka- és Szociá­lis Ügyi Állami Bizottságának tevé­kenységét, annak szerveit az egyes (Folytatás a 6. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom