Új Szó, 1987. július (40. évfolyam, 151-177. szám)

1987-07-24 / 171. szám, péntek

A világ problémáit katonai úton nem lehet megoldani (Folytatás a 3. oldalról) dék eszméi. Ugyanez érvényes az Indiá­ban megrendezésre kerülő szovjet feszti­válra. Ezek megtestesítik az országaink és népeink közötti kapcsolatok jelenét és jövőjét is. KÉRDÉS: A regionális konfliktusok té­májával kapcsolatban mit tudna mon­dani? VÁLASZ: Fontos, és bonyolult ez a kérdés. Minden regionális konfliktusnak meg vannak a gyökerei, meg van a „kór­lapja" megvannak a sajátos gyógymód­jai is. Ezt Afganisztán példáján szeretném bizonyítani, ahol a nemzeti megbékélés politikája - az afgán vezetés következete­sen erre törekszik - fokozatosan megvál­toztatja az országban a helyzetet. A láza­dók egész csoportjai állítják le katonai akcióikat, a menekültek visszatérnek el­hagyott otthonaikba. A hazatérők sokkal többen lennének, ha a pakisztáni és iráni szervek nem gördítenének akadályokat az útjukba. Felmerült a koalíciós kormány létrehozásának a gondolata, amely felté­telezi a hatalom megosztását mindazon erők között, amelyek az ország belső békéjére törekednek, vagy hajlandók er­re, s céljuk a vérontás megállítása. Tör­vényt fogadtak el, amely engedélyezi a politikai pártok tevékenységét, összné­pi vitára bocsátották az új afgán alkot­mánytervezetet. Mindez megteremti a béke helyreállí­tásának feltételeit Afganisztánban. Ha va­laki ezt nem látja, az azt jelenti, hogy nem kívánja az afgán kérdés rendezését. A nemzeti megbékélés Afganisztán­ban természetesen kizárólag az afgánok ügye, azoké is, akik az ország határain túlra kerültek. Szükség van a dialógusra, tárgyalásokra, a nagyobb bizalomra a szembenálló felek között. Alapjaiban véve megoldódott a szovjet csapatok Afganisztánból való kivonásá­nak kérdése. Amellett vagyunk, hogy a csapatkivonás terminusai rövidek le­gyenek. viszont meg kell szüntetni az ország belügyeibe való beavatkozást, s garanciákra van szükség, hogy azt nem fogják felújítani. Ami a kambodzsai problémát illeti, úgy tűnik, hogy körvonalazódnak a rendezés lehetőségei. Erősödik az a meggyőződés, hogy ezt a kérdést egyedül politikai esz­közökkel lehet megoldani. Bejelentették a vietnami csapatok távozásának konkrét időpontját, s nekünk meggyőződésünk, hogy azt meg is tartják. Véleményünk szerint az a legfontosabb, hogy a nemzeti egység gondolata lassan, de biztosan utat tör magának. A párbeszédnek itt is előnyt kell élveznie a konfrontációval szemben, itt is van lehetőség a nemzeti erők koalíciójára. Arra gondolok, hogy az ASEAN-orszá- gok is jelentősen hozzájárulhatnak a szü­letőfélben lévő folyamathoz Tudunk In­donézia és néhány további ország kezde­ményező lépéseiről, s üdvözöljük azokat. Szolidárisak vagyunk az KNDK-nak az ország békés egyesítésére és a katonai feszültség megszüntetésére irányuló poli­tikájával. Megértjük a dél-koreai nép azon erőfeszítéseit, hogy megszabaduljon a külföldi csapatoktól, katonai támasz­pontoktól, s egyidejűleg a nukleáris fegy­verektől is. Ami az iráni—itaki háborút illeti, az régen több kétoldalú ügynél. E véres konfliktus fokozása közvetlen felhívást je­lent a világ közvéleménye számára, mely­nek bizonyítania kell, hogy képes megállí­tani az egész világ számára különösen veszélyes események alakulását. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a harcok és minden katonai akció beszüntetését, va­lamint az iráni és iraki csapatoknak a nemzetközileg elismert határok mögé való visszavonását követelő határozatot hagyott jóvá. Mi is e határozat mellett foglaltunk állást. A Perzsa-öbölben kialakult helyzettel és kiéleződésének okaival kapcsolatos véleményünket a közelmúltban már hiva­talosan megmagyaráztuk. Csak annyit mondok, szükséges lenne a helyzet ren­dezésére irányuló intézkedéseket hozni ebben a kérdésben. Ha el akarjuk oltani a mostani tűzfész­keket, kerülni kell az újabbak szítását. Gondolok itt a Srí Lankán kialakult etnikai kérdés kiéleződésére. Jó, hogy az érintett országok szükséges mérsékletet tanúsí­tanak, ezt azonban sajnos nem mondhat­juk el egyes olyan országokról, melyek­nek a konfliktus helyétől mért földrajzi távolsága fordítva arányos egyértelmű felforgató tevékenységükkel. KÉRDÉS: Mindenki tudatosítja, milyen fontos a nemzetközi béke és biztonság szempontjából - elsősorban Ázsiában -, a szovjet-kínai viszony. Hogyan fejlődik ez az utóbbi időben? VÁLASZ: A Kínai Népköztársasággal való viszonyunkra jellemző a kapcsolatok fokozatos bővítése. Jelentősen javultak a kereskedelmi, gazdasági, tudományos­műszaki és kulturális kapcsolatok, s min­den egyes említett területen még nagy tartalékokkal rendelkezünk. Folyik a politi­kai párbeszéd is, s ezt egyértelműen nem kívánjuk korlátozni. Konzultációkat tar­tunk, valamint felújítottuk a határtárgyalá­sokat is. Ázsiában mindkét nukleáris nagyhata­lom - a Szovjetunió és Kína - kötelezett­séget vállalalt, hogy nem vet be elsőként nukleráis fegyvert. Az ázsiai és csendes­óceáni államok számára nem lehet kö­zömbös, hogy végül is hasonló lépésre szánja el magát a többi nukleáris nagyha­talom is, vagy sem. KÉRDÉS: Hogyan értékeli ön a Szov­jetunió és Japán viszonyának a fejlő­dését? VÁLASZ: E kapcsolatok eddig nem eléggé körvonalazottak. Az utóbbi évek­ben nagy erőfeszítések történtek arra, hogy új lökést kapjanak, s a kölcsönös viszonyban normális légkör alakuljon ki. Véleményünk szerint erre mindkét félnek jó - s nemcsak gazdasági vonatkozású- indítékai vannak. A Szovjetunió és Ja­pán között szeriózus és megbízható part­neri kapcsolat alakulhatna ki, amely- meggyőződésem szerint - a stabilitás jelentős tényezője lehet Ázsia és a csen­des-óceáni térség egész helyzete szem­pontjából. ( A közelmúltban mintha kivirradt volna, sőt, szó esett arról, hogy ellátogatok Ja­pánba. Személy szerint hajlandó lennék elmenni e figyelemreméltó országba, amely nagy szerepet játszik a világazda- ságban, s egyre nagyobb a jelentősége a világpolitika alakulásában is. Japánban azonban olyan erők akadtak, amelyeknek újból sikerült a látóhatárt sötét felhőkkel beborítaniuk. KÉRDÉS: Véleménye szerint milyen a Szovjetunió szerepe a regionális gazda­sági együttműködés fejlesztésében? VÁLASZ: A normális gazdasági kap­csolatok csupán egészséges, civilizált vi­szonyok közt fejlődhetnek és kell is, hogy így fejlődjenek, legyen szó akár általános politikai, diplomáciai, akár egyszerű em­beri kapcsolatról. Sajnos azonban nem­egyszer olyan helyzettel találtuk magun­kat szembe, amikor azon erőfeszítésein­ket, hogy az adott térség valamely orszá­gával jó, vagy csak legalább diplomáciai és üzleti kapcsolatokat létesítsünk, azon nyomban alattomos politikai cselnek mi­nősítették. Az önálló fejlődés útjára lépett kis országok kormányainak és közvéle­ményének megfélemlítésére irányuló pró­bálkozások' során nemegyszer politikai nyomást alkalmaznak. Képzelje el, ha a Szovjetunió tiltakozni kezdene az ellen, hogy az Egyesült Álla­mok vagy Nagy-Britannia normális vi­szony kialakítására törekszik a csendes­óceáni szigetországokkal vagy más álla­mokkal. Ez abszurdum. Sosem jártunk el-így és nem is fogunk. Egy országgal sem építjük kapcsolatainkat más országok ér­dekeinek rovására. A nemzetközi kapcso­latok legjobb, és egyedüli szilárd alapját az egyenlőség, a kölcsönös tisztelet, az egymás belügyeibe való be nem avatko­zás és a kétoldalú előnyösség képezi. Épp e célt szolgálja majd az ázsiai-csen- des-óceáni gazdasági együttműködési bi­zottság, melyet most hozunk létre a Szov­jetunióban. Még valamit szeretnénk mondani. Or­szágunk gyors szociális-gazdasági fejlő­désének koncepciója alapján - s elsősor­ban az SZKP KB júniusi plenáris ülését követően - különös figyelmet szentelünk az Urálon túli területeknek, amelyek gaz­dasági potenciálja néhányszorosan meg­haladja a Szovjetunió európai részének aktívumait. E területek gazdagságának kiaknázá­sába bekapcsolódhatnának az ázsiai és csendes-óceáni vállalkozói körök együtt­működésével létesített közös vállalatok és cégek is. Az általános biztonság gondolata szá­munkra szervesen magába foglalja a nemzetközi gazdasági biztonságot. A jelenlegi lehetőségek elemzése meg­győzött minket, hogy az ehhez vezető legjobb út a „fejlesztésért való leszere­lés“ elvének érvényesítése. A fejlődő országok súlyos eladósodá­sának enyhítése érdekében jelenleg meg lehetne valósítani az azonnali akciók programját. Ennek részeként fel lehetne újítani a pénzügyi eszközök beáramlását a fejlődő országokba, s a nemzetközi hiteleket meg kellene szabadítani a ma­gánbankok rosszindulatú beavatkozásai­tól. Ennek útja: ki kell bővíteni az ezeknek az országoknak - kedvező feltételek mel­lett nyújtott - államközi segítséget. KÉRDÉS: Végezetül szeretném meg­ismerni az ön véleményét a szovjet-indo­néz kapcsolatokról és arról, hogy milyen szerepe van Indonéziának a jelenlegi vi­lágpolitikában. VÁLASZ: Nagy távolság választ el minket egymástól, a szovjet embereknek azonban jó az emlékezetük és a történel­mi áttekintésük. Emlékezünk még a szov­jet-indonéz együttműködés éveire annak a korszaknak a kezdetén, amikor önök felszabadultak a kolonializmus alól. Né­pük ebben az időben harcolta ki függet­lenségét és szerzett a szovjetek országá­ban számos barátot. A „merdeka - sza­badság" szót, amely az önök napilapjá­nak a címe, jól ismerjük, drága és közeli számunkra. A haladás, mely az országaink közti viszonyban kezdődött, a magas szinten megvalósult kontaktusok, Suharto elnök előkészületben levő látogatása orszá­gunkban és Kuszmaatmadja külügymi­niszter a közejlövőben esedékes szovjet­unióbeli útja támasztja alá azt a nézetün­ket, hogy a szovjet-indonéz együttműkö­dés minőségileg új fokra emelkedik. Indonézia, mint dinamikusan fejlődő ország, mint az el nem kötelezettek moz­galmának és az ASEAN-nak a tagállama, valamint számos világméretű és regioná­lis kérdés megoldásának aktív résztvevő­je, meggyőződésünk szerint egyre na­gyobb szerephez jut. Abból indulunk ki, hogy Indonézia, mint a világ egyik legna­gyobb országa, a lakosság számát illető­en az ötödik nagyhatalom, még nem egy­szer hallatja szavát a nemzetközi politika porondján. Közösen tudatosítjuk a lázas fegyver­kezési hajsza leállításának szükségsze­rűségét és hogy szavatolni kell a nemzet­közi biztonságot mind az egész világon, mind Ázsia és a Csendes-óceán térségé­ben. Megengedhetetlennek tartjuk a lázas fegyverkezés világűrre való kiterjesztesét. Széleskörűen és sokoldalúan tájékoztat­tuk az indonéz vezetést arról, milyen súlyos következményekkel járna a béke számára a rakétaelhárító rendszerről szó­ló szerződés megszegése. A Szovjetunió és Indonézia hozzáállá­sa a kulcskérdések többségét illetően megegyezik. Mindez megbízható kiindu­lópont a sokoldalú és kölcsönösen elő­nyös kapcsolatok megteremtésére mind kétoldalú alapokon, mind az ASEAN kere­tében. Lehetőségeink széles körűek. Va­jon nem erről tanúskodnak-e a világűr békés célú kihasználására irányuló szov­jet-indonéz együttműködés távlatai? Ebből az alkalomból szeretném az Indonéz Köztársaságnak és az indonéz népnek kifejezni a szovjet vezetés és a szovjet nép őszinte tiszteletét, tolmá­csolni szívélyes üdvözletünket, s kívánok minden jót. Irak hivatalosan elfogadta a Biztonsági Tanács határozatát A Koreai NDK békekezdeményezése (ČSTK) - A Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság tegnap újabb békekezdeményezést terjesztett elő a feszültség csökkentésére a Kore­ai-félszigeten. A nyilatkozatot teg­nap tette közzé a KNDK kormánya, s ebben konkrét lépéseket ajánl a fegyveres erők fokozatos csök­kentésére a térségben. A dokumentum leszögezi, hogy Északon és Délen meg kell őrizni a katonai egyensúlyt - nem a fegy­veres erők növelésével, hanem csökkentésével. A KNDK ehhez az elvhez tartja magát, s javasolja, hogy 1988 és 1991 között három szakaszban mindkét oldalon csök­kentsék a katonák számát olymó­don, hogy végül Északon és Délen is 100 ezer katona maradjon. Annak alapján, hogy ezt miként sikerül a gyakorlatban megvalósíta­ni, fokozatosan ki kell vonni az ame­rikai csapatokat és nukleáris eszkö­zöket Dél-Koreából azzal a céllal, hogy a Koreai-félszigeten felszá­moljanak minden katonai támasz­pontot, miután Észak és Dél befe­jezte az említett haderócsökkentést. A javaslat számol a kölcsönös tájé­koztatással is, A KNDK arra törekszik, hogy az Észak- és Dél-Koreát elválasztó de- militarizált övezetet a béke övezeté­vé változtassák, s e térségbe a sem­leges országok megfigyelőit küldjék. A KNDK javasolja, hogy e kérdések megtárgyalása céljából 1988 márci­usában Genfben rendezzenek sok­oldalú leszerelési konzultációkat Észak, Dél, valamint az USA között, s e tárgyalásokon megfigyelőként részt vehetnek Lengyelország, Csehszlovákia, Svédország, Svájc képviselői, vagyis azon országokéi, amelyek tagjai a koreai túzszüneti felügyeleti bizottságnak. MA ÉRKEZIK HAZAI VIZEKRE AZ AMERIKAI HADIHAJÓK KÍSÉRTE KÉT KUVAITI TARTÁLYHAJÓ (ČSTK) - Két kuvaiti tartályhajó négy amerikai hadihajó kíséretében tegnap reggel elhagyta a bahreini partokat és eljutott a Perzsa-öböl északi részébe. A Pentagon szóvi­vőjének jelentése szerint eddig nem érte támadás a konvojt. Az Egyesült Arab Emírségekből a két tankhajó szerdán indult útnak a Hormuzi-szo- roson keresztül Kuvait felé. Kuvaiti vizekre pénteken hajnalban kellene megérkezniük. A négy kísérő hadi­hajón az út kezdetétől fokozott ké­szültség van, s a konvoj felett a Constellacion anyahajó harci re­pülőgépei, valamint AWACS-rend- szerrel ellátott repülőgépek cir­kálnak. Robert Sims, a Pentagon szóvi­vője szerint szerdán néhány iráni repülőgép tűnt fel a konvoj közelé­ben, de nem intéztek támadást a ha­dihajók ellen. Viszont hamis riadót rendeltek el egy biztonságos távol­ságban haladó tartályhajó miatt. XXX Irak hivatalosan is az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának határozata mellett foglalt állást, amely követeli az iraki-iráni konfliktus azonnali be­szüntetését. A döntést az Arab Újjá­születés Szocialista Pártjának regio­nális vezetősége és a forradalmi parancsnoki tanács szerdai együttes ülésén hozták meg, melyen Szad- dam Husszein államfő elnökölt. Be­fejeztével az ÍRNA hírügynökség szóvivője bejelentette: Irak támogat­ja a BT határozatát és kész együtt­működni az ENSZ főtitkárával, an­nak megvalósítása érdekében. Hangsúlyozta azonban, a kölcsönös kötelezettségvállalás teljesítése ér­dekében elengedhetetlen, hogy a dokumentumot Irán is elfogadja. Szaid Radzsaje Horaszani, Irán állandó ENSZ-képviselője bejelen­tette, Irán nem intéz támadást a Per­zsa öbölben az amerikai hadihajók által kísért kuvaiti tartályhajók ellen, ha az iraki repülőgépek sem támad­ják meg az iram partok felé tartó iráni hajókat. xxx André Giraud francia külügymi­niszter a Libération napilapnak adott interjújában közölte, Franciaország­nak sosem állt szándékában passzí­van szemlélnie a hajói elleni esetle­ges támadást a Perzsa-öbölben. Egyidejűleg közölte, Franciaország úgy döntött, további három hadihajót küld a Perzsa-öböl térségébe. Szovjet-brit parlamenti megbeszélések A kölcsönös megértés és bizalom mélyítésére törekedve (ČSTK) - A Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának küldöttsége, ame­lyet Vlagyimir Karpov, az Interpar­lamentáris. Unió szovjet tagozata mellett működő szovjet-brit csoport elnöke vezet, tegnap Londonban megkezdte tárgyalásait a brit tör­vényhozás képviselőivel. A szívé­lyesség légkörében s abbeli igyeke­zetükben, hogy keressék az utat a kölcsönös megértés és bizalom mélyítéséhez, a felek részletesen véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet és a kétoldalú kapcsolatok időszerű kérdéseiről. A brit képviselők őszinte érdeklő­dést tanúsítottak a Szovjetunióban folyó átalakítás, valamint az SZKP KB júniusi ülésének és a legfelsőbb tanács ülésének eredményei iránt. Kiemelték a Szovjetunióban folyó társadalmi-gazdasági változások nemzetközi jelentőségét. Rámutat­tak arra. hogy az átalakítás politikája sok tekintetben Nyugaton is meg­változtatta a közvélemény elképze­lését a szovjet államról, s ez re­ményt ad arra, hogy a világ a való­ságban is előrelép a tartós biztonság felé vezető úton - a széles körű nemzetközi együttműködés feltételei közepette. A szovjet vendégeket fogadta Da­vid Mellor, a külügyekkel és a Nem­zetközösség ügyeivel foglalkozó ál­lamminiszter is. Japán-amerikai kereskedelmi ellentétek Újabb megtorló lépés (ČSTK) - Macunaga Nabuo, Ja­pán washingtoni nagykövete szer­dán levelet küldött minden amerikai szenátornak és a képviselőház egyes befolyásos tagjainak. Ebben kifejti országa álláspontját arról a ke­reskedelmi törvényjavaslatról, ame­lyet az amerikai szenátus kedden nagy szavazattöbbséggel hagyott jóvá. Macunaga bírálja a törvényt nyíltan protekcionista jellege miatt, felszólítja az amerikai honatyákat, hogy szenteljenek nagyobb figyel­met a japán törekvéseknek, amelyek azt célozzák, hogy megnyissák a ja­pán piacot a külföldi áru előtt. Fel­hívta az amerikai törvényhozók fi­gyelmét arra, hogy egy ilyen törvény jóváhagyása veszélyezteti a nem­zetközi kereskedelem egész rend­szerét. a Toshiba cég ellen Az amerikai képviselőház hadü­gyi bizottsága szerdán egyhangúlag határozatot hagyott jóvá, amely megtiltja a Toshiba japán cég termé­keinek eladását a világ összes (411) amerikai katonai támaszpontja szá­mára. A bizottság ilymódon akarta megbüntetni az ismert japán céget azért, hogy a közelmúltban szer­számgépeket adott el a Szovjetunió­nak, amelyek - Washington sze­rint - „veszélyeztetik az USA nem­zeti biztonságát“. Ugyanakkor fel­szólították a hadügyminisztériumot, hogy a jövőben semmilyen szerző­dést ne kössön a Toshibával. Ez természetesen nem ízlik majd a Pentagonnak, mert éppen a na­pokban tárgyal a cég vezetőivel szá­mítógépek vásárlásáról az amerikai légierő számára. Ez mintegy 100 millió dolláros üzlet lenne. Fülöp-szigetek Az ültetvényesek elutasítják a földreformot (ČSTK) - Lapunkban már beszá­moltunk arról, hogy Corazon Aqui­no Fülöp-szigeteki elnök szerdán jóváhagyta a földreformot. Várható volt, hogy a dekrétum ellen fellépnek a leggazdagabb kókusz- és cukor­nádültetvényesek, akik szerdán sa­ját vérükkel írták alá azt a nyilatko­zatot, amelyben esküvel fogadták, hogy elpusztítják az ültetvényeket és a termést, ha földjeiket erőszak­kal elosztják. A földbirtokosok eljárá­sa nagy csalódást okozott a föld nélküli kis- és szegényparasztok­nak. A legnagyobb Fülöp-szigeteki mezőgazdasági szakszervezeti köz­pont, a KMP, amely hozzávetőleg 750 ezer tagot tömörít, péntekre til­takozó felvonulást hirdetett a manilai elnöki palota előtt. A KMP szintén nyilatkozatban ál­lapította meg, hogy a földbirtokosok több millió parasztnak okoztak csa­lódást, s a parasztok nem tudnak csúszópénzt fizetni a kormánynak a számukra adandó földekért. Ugyanakkor annak az aggodalmá­nak ad hangot, hogy a parlament, melynek tagjai nagyrészt földbirto­kosok, nem fogja jóváhagyni az igazi földreformot. Tüntetés Haitiban (ČSTK) - Haiti fővárosában, Port- au-Princeben a rendőrség szerdán brutálisan szétverte a nők tünteté­sét, melyen követelték Henry Namphy katonai rendszerének fel­számolását és a demokratikus vá­lasztások kiírását. A rendőrség a tüntetők ellen gumibotokat és könnygázgránátokat vetett be, több személyt megsebesített, negyvenet pedig letartóztatott. Az akció során külföldi újságírókat is megtámadtak és kikényszerítették film- és további anyagaik kiadását. Egy újságíró megsebesült, egyet pedig letartóz­tattak. ÚJSZl 4 1987. VII.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom