Új Szó, 1987. július (40. évfolyam, 151-177. szám)

1987-07-18 / 166. szám, szombat

Törvénytervezet az állami vállalatról

ÍJ SZÚ

5

17. VII. 18.

A Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdasági és szociális fejlődésének meggyorsítására, s ezzel a nép életszínvonalának kifejező mértékű emelésére irányuló stratégia megköveteli a gazdasági mechanizmus következetes átalakítását a szocialista gazdaság intenzifikálása és hatékonyságának növelése céljából, a szocialista demokrácia elmélyítését, valamint a nép részvételének növelését a társadalom irányításában és igazgatásában.

A népgazdaság alapvető láncszemei az állami vállalatok és a szövetkezeti szervezetek, amelyeknek döntő szerepük van a társadalom gazdasági teljesítőképességének növelésében, s a szocialista társadalmi termelés fő céljának elérésében, amely a nép anyagi és szellemi szükségleteinek minél teljesebb kielégítésére irányul.

Az állami vállalat Csehszlovákia Kommunista Pártjának politikájával összhangban teljesíti gazdasági és szociális feladatait. A vállalatnál müködö pártszervezetek a dolgozókollektíva politikai magvát képezik, egységesítik a vállalat vezetőségének, a dolgozókollektíva, valamint a Nemze ontba tömörült társadalmi szervezetek szerveinek törekvéseit a társadalmi szükségletek kielégítésére. A vállalat vezetőségével szemben érvényesítik a pártellenőrzés jogát, s gondoskodnak Csehszlovákia Kommunista Pártja káderpolitikájának megvalósításáról.

A Nemzeti Frontban tömörült társadalmi szervezetek saját alapszabályaikkal összhangban hatnak a vállalatnál, részt vesznek a dolgozók alkotó kezdeményezésének a fejlesztésében, s a vállalat gazdasági és szociális tevékenységében elért eredményekért viselt felelősségük növelésében.

Az állami vállalat fejlesztésében, a dolgozókollektíva sokoldalú, főleg szociális érdekeinek érvényesítésében jelentős szerepe van a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak.

Az állami vállalat minden tevékenysége a demokratikus centralizmus alapelvéhez igazodik. Az állami vállalat irányításának fő eszköze a gazdasági és szociális fejlesztés állami terve.

Az említett feladatok teljesítéséhez szükséges sokoldalú feltételek kialakítása és a kitűzött célok elérése érdekében a következő törvényt javasoljuk elfogadásra:

I rikkolv A TÖRVÉNY RENDELTETÉSE

Ennek a törvénynek az a rendeltetése, hogy szabályozza a népgazdaság alapvető láncszemét képező állami vállalat (a továbbiakban csak „vállalat“) helyzetét és jogi viszonyait.

2. cikkely

A VÁLLALAT SZEREPE

(1) A vállalat fő szerepe a szocialista társadalom szükségleteinek sokoldalú és hatékony kielégítése árufélékből (termékekből, munkákból, szolgáltatásokból).

(2) Ä vállalat gondoskodik saját dolgozókollektívájának gazdasági és szociális fejlődéséről.

3. cikkely

A VÁLLALAT TEVÉKENYSÉGE

(1) A vállalat szocialista árutermelő, amely az állami terv alapján, a saját számlára való gazdálkodás (teljes önálló elszámolás és a szocialista önigazgatás alapelvének értelmében végzi vállalkozói tevékenységét.

(2) Az a vagyon, amellyel a vállalat vállalkozói tevékenységét végzi, szocialista társadalmi tulajdonban van (nemzeti vagyon).

(3) A vállalat köteles ezt a vagyont gyarapítani, minőségileg fejleszteni, teljes mértékben, célszerűen és gazdaságosan kihasználni és védelmezni.

4. cikkely

SZOCIALISTA TÖRVÉNYESSÉG

A VÁLLALAT TEVÉKENYSÉGÉBEN

A vállalat a szocialista törvényességgel összhangban fejti ki gazdasági és szociális tevékenységét; köteles tiszteletben tartani az állam, az egész szocialista társadalom érdekeit, az állampolgárok és társadalmi szervezeteik jogait, saját érdekeit nem helyezheti a társadalmi érdekek fölé.

5. cikkely

A VÁLLALATOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE

(1) A vállalatok gazdasági és szociális tevékenységük során kötelesek kölcsönösen együttműködni, a szocialista társadalom szükségleteinek és követelményeinek minél jobb kielégítése céljából.

(2) A vállalatok gazdasági tevékenységükben kihasználják a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódás lehetőségeit, elsősorban a szocialista gazdasági integráció keretei között. Joguk van önállóan közvetlen kapcsolatok9. cikkely A VÁLLALAT KELETKEZÉSE

(1) A vállalat az alapító döntése alapján jön létre, a vállalati törzskönyvbe való bejegyzés napjától számítva.

(2) A vállalati törzskönyvbe való bejegyzés javaslatát a vállalat alapítója terjeszti elő. A bejelentésben fel kell tüntetni a vállalati törzskönyvbe való bejegyzés esedékes napját. Az alapítónak a bejelentéshez csatolnia kell:

a) a vállalat szervezeti szabályzatát,

b) az illetékes államigazgatási szerv egyetértését a vállalkozás tárgyát képező tevékenységgel, ha külön előírások követelik meg ennek az egyetértésnek a kifejezését.

(3) A vállalat szervezeti típusát, formáját és nagyságát az alapító megkülönböztetett módon választja meg, figyelembe véve a vállalat küldetését; eközben célszerűen kihasználja és összekapcsolja a szervezés kombinát jellegű, szakágazati és területi alapelveinek egyes elemeit,

, hogy minél szélesebb teret alakítson ki a szocialista vállalkozás számára.

ba lépni a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországainak szervezeteivel

.6. cikkely A VÁLLALAT ÖNÁLLÓSÁGA

(1) A vállalt önálló jogi személy

(2) A vállalat tevékenységét és területi hatáskörét csak külön előírásokban meghatározott feltételek mellett és módon lehet korlátozni, illetve abba beavatkozni.

(3) Az az állami szerv, amely a vállalat tevékenységébe való beavatkozással anyagi kárt okozott, köteles azt megtéríteni a vállalatnak. Az anyagi kártérítés feltételeit és terjedelmét, valamint a kártérítés elmaradásának az eseteit külön előírás szabályozza.

(4) Ha a vállalat saját tevékenységével anyagi kárt okozott az államnak, más vállalatnak vagy szubjektumnak, köteles azt a meghatározott terjedelemben megtéríteni.

7. cikkely

A DOLGOZÓK RÉSZVÉTELE AZ IRÁNYÍTÁSBAN

(1) A dolgozók részvétele a vállalat irányításában és a legfontosabb gazdasági és szociális kérdésekre vonatkozó döntésekben Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetése alatt a dolgozókollektíva szocialista önigazgatásának a formájában valósul meg, a Nemzeti Frontban tömörült társadalmi szervezetek, főleg a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom és a Szocialista Ifjúsági Szövetség részvételével.

(2) A dolgozóknak a vállalati tevékenység irányításában és ellenőrzésében való részvételéből következik, hogy közös felelősséget viselnek a vállalat hatékony gazdálkodásáért, a szocialista társadalom szükségleteinek és követelményeinek teljes kielégítéséért.

8. cikkely

A VÁLLALAT VISZONYA A NEMZETI BIZOTTSÁGOKHOZ

A vállalat gazdasági és szociális tevékenységének során köteles együttműködni az illetékes nemzeti bizottsággal, s részt venni az adott nemzeti bizottság területi körzetének komplex gazdasági és szociális fejlesztésében. Tevékenységében köteles tiszteletben tartani a nemzeti bizottságok hatáskörébe tartozó döntéseket.

10. cikkely

A VÁLLALAT SZERVEZETI SZABÁLYZATA

A vállalat szervezeti szabályzatának tartalmaznia kell:

a) a vállalat nevét és székhelyét,

b) a vállalat típusának a megjelölését (pl. termelővállalat, kereskedelmi vállalat, kombinát, termelési egyesülés, tudomá- nyos-termelési egyesülés stb.)

c) a vállalkozás (tevékenység) alapvető tárgyának a meghatározását,

d) az alapításnál a vállalatra bízott törzsvagyon értékét,

e) az alapító megjelölését, a vállalattal szembeni kötelezettségeinek a terjedelmét, a vállalatnak az alapítóval szembeni kötelezettségeinek a terjedelmét, ha ezeket külön előírás nem határozza meg.

f) további körülményeket, ha ezeket ez a törvény, vagy külön előírások meghatározzák.

11. cikkely

A VÁLLALAT JOGI HELYZETE

(1) A vállalat jogi kapcsolatokban saját nevében jár el, jogi felhatalmazásokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat,

s anyagi felelősséget visel ezekben a kapcsolatokban.

(2) A vállalat jogi személyként betöltött helyzetét és tevékenységét a vállalat szervezeti szabályzata részletesen meghatározza.

(3) A vállalat jogvédelemre tarthat igényt a gazdasági és szociális tevékenységébe való jogtalan beavatkozások ellen.

(4) A vállalat nem visel felelősséget az állam, más vállalatok vagy más szubjektumok kötelezettségeiért, az állam nem visel felelősséget a vállalat kötelezettségeiért. A kivételeket külön előírások szabályozzák.

(5) Az alapító nem visel felelősséget a vállalat kötelezettségeiért, csak abban az esetben, ha ezt külön előírások, vagy a vállalat szervezeti szabályzata meghatározzák.

12. cikkely A VÁLLALAT VAGYONI HELYZETE

(1) A vállalat a szocialista társadalmi tulajdonban levő vagyon reá bízott részével gazdálkodik, amely a törzsvagyont képezi, továbbá azokkal a tárgyakkal és anyagi jogokkal, amelyekre a vállalat vállalkozása folyamán tett szert. A törzsvagyon az alapításkor juttatott részből, valamint a vállalati gazdálkodás folyamán keletkezett növekményből áll.

(2) A vállalatnak joga van a szocialista társadalmi tulajdonban levő vagyonának használatára, a küldetésével összhangban való kezelésére, á ezt a jogot egyes esetekben csak külön előírások korlátozhatják.

(3) A törzsvagyon értékéből nem lehet elvonni a rendeltetésének nem megfelelő célokra.

IQ rikkplv

A VÁLLALAT PÉNZÜGYI HELYZETE

A vállalat közvetlenül kapcsolódik az

A VÁLLALAT IRÁNYÍTÁSI SZERVEI

23. cikkely

(1) A vállalat élén az igazgató áll, aki egyedüli vezetőként irányítja a vállalat tevékenységét, felelősséget visel a vállalatért és annak eredményeiért az alapító és a dolgozókollektíva előtt, a vállalat nevében intézkedik annak minden ügyében.

(2) Az igazgató önállóan dönt a vállalat ügyeiben, amennyiben a döntését nem feltételezi a dolgozókollektíva illetékes szocialista önigazgatási szervének (a továbbiakban csak „önigazgatási szervének“) e törvény értelmében szükséges jóváhagyása.

(3) Az igazgató munkájában és döntéseiben a jogrendhez, a társadalmi érdekekhez, az állami és a gazdasági tervekhez, a vállalat érdekeihez, az önigazgatási szervek határozataihoz igazodik. Szorosan együttműködik a Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalom szerveivel, amelyek közös felelősséget viselnek a vállalat gazdasági és szociális fejlődéséért.

(4) Az igazgatót távollétében a helyettese teljes mértékben helyettesíti.

24. cikkely

(1) A vállalat igazgatóját az illetékes önigazgatási szerv titkos szavazással választja meg, rendszerint ötéves időszakra, s ez a szerv hívja is vissza. Az igazgató megválasztására és visszahívására vonatkozó javaslatot a vállalat alapítója terjeszti elő, a dolgozókollektíva tanácsában történt megtárgyalás után (a továbbiakban csak „tanács“. Az alapító a választás eredményét is igazolja.

(2) Az igazgatói munkakör betöltésére a jelölteket olyan jelentkezők közül választják ki, akik magas fokú politikai,

állami költségvetéshez (a szövetségi állami költségvetéshez és a köztársaságok állami költségvetéséhez), a nemzeti bizottságok költségvetéséhez, az állami alapokhoz és a Csehszlovák Állami Bank kirendeltségeihez.

14. cikkely ÖNFINANSZÍROZÁS

(1) A vállalat a vállalkozói tevékenységből eredő bevételekből (forrásokból és haszonból), az eszközleírásokból, valamint további belső és külső forrásokból fedezi szükségleteit és költségeit.

(2) A vállalat saját bevételeiből elsősorban az állammal szembeni kötelezettségeinek tesz eleget (költségvetési befizetések, adók), s juttatásokat eszközöl az általa létrehozott alapokba.

(3) A befizetések és az adók rendezése után megmaradó nyereséget (a továbbiakban csak „felhasználható nyereség") > a vállalat önállóan használja fel, s ezt nem vehetik el tőle.

15. cikkely

A VALLALATI ALAPOK

(1) A vállalat a következő alapokat hozza létre:

a) fejlesztési alapot, amely a tudományos-műszaki fejlesztés és a beruházások finanszírozására szolgál, beleértve a korszerűsítést és a rekonstrukciót, valamint a készletek növekedését,

b) javadalmazási alapot (a vállalat gazdasági tevékenységének eredményeitől függően),

c) a kulturális és szociális szükségletek alapját,

d) tartalékalapot (kockázati alapot), amely a veszteségek és a kockázatok fedezésére, a vállalat gazdálkodásában bekövetkező kilengések finanszírozására szolgál.

e) devizaalapot az e törvény 50. cikkelyében meghatározott feltételek szerint.

A vállalat a felhasználható nyereségéből további alapokat is hozhat létre, saját belátása szerint.

(2) A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya további célalapok kötelező létesítését rendelheti el, beleértve ezek rendszeres feltöltését.

16. cikkely

A vállalat által létrehozott alapok eszközeit nem lehet elvenni; a vállalat önállóan rendelkezik ezek felhasználásáról. Az egyes alapok maradványértékeit korlátozás nélkül át lehet vinni a további naptári évekbe.

17. cikkely VÁLTOZÁSOK A VÁLLALAT

SZERVEZETÉBEN

(1)Az alapítónak az e törvényben meghatározott feltételek szerint joga van a vállalatot felosztani, illetve más vállalattal vagy szubjektummal egyesíteni, ha az ilyen változás a vállalat gazdasági és szociális tevékenységének javításához vezet.

szakmai és erkölcsi feltételekkel rendelkeznek e funkció betöltéséhez, mégpedig rendszerint a vállalat alapítója által kiírt pályázati eljárás eredményei alapján.

25. cikkely

(1)A vállalat további vezető dolgozóit (az igazgatóhelyetteseket) az igazgató nevezi ki a tanácsban történt megtárgyalás után.

I. változat

(2) A további vállalaton belüli vezető munkahelyek betöltéséről az igazgató dönt a tanácsban történt megtárgyalás után.

II. változat

(2) A vállalat belső feltételeinek megfelelően az illetékes dolgozókollektívák gyűlései megválaszthatják az üzem igazgatóját, esetleg további vezető dolgozókat is. A választást a vállalat, illetve az üzem igazgatója igazolja.

26. cikkely

A VÁLLALAT BELSŐ SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

(1) A vállalat belső szervezeti felépítésének és a belső igazgatás szervezésének a kialakítása a vállalat kizárólagos hatáskörébe tartozik. Szükség esetén a részleteket a vállalati szervezési és irányítási előírások szabályozzák.

(2) A vállalat belső irányításának a szervezésénél az egyedi feltételekből és szükségletekből kell kiindulni, figyelembe véve a vállalaton belüli alakulatok (üzemek, üzemegységek, üzemrészlegek, műhelyek, szervezeti alakulatok stb.) anyagi felelősségének és érdekeltségének az alapelveit, a dolgozókollektívák és a dolgozók érdekeltségét ezek gazdasági eredményeiben.

(2) A vállalat szervezetében eszközölt változások a vállalati törzskönyvbe való beírás napján lépnek hatályba. Az alapító a vállalat szervezeti változásának a bejegyzésénél a 9. cikkely 2. bekezdése szerint jár el.

18. cikkely

A VÁLLALAT MEGSZŰNÉSE

A vállalat megszűnik:

a) az alapításnál meghatározott időszak elteltével,

b) az alapításnál meghatározott feladat teljesítésével,

c) felosztással, illetve más vállalattal vagy szubjektummal való egyesüléssel, az alapító beleegyezésével,

d) az alapító által történő felszámolással.

19. cikkely

A VAGYON ÉS A KÖTELEZETTSÉGEK ÁTRUHÁZÁSA

(1) A vállalat felosztásánál annak vagyonát és kötelezettségeit az átvevő vállalatok és más szubjektumok veszik kezelésbe.

(2) A vállalat egyesítésénél annak vagyonát és kötelezettségeit az átvevő vállalat vagy más szubjektum veszi kezelésbe.

(3) A vállalatok egyesülésénél a vagyont és a kötelezettségeket az újonnan keletkező vállalat, vagy más újonnan keletkező szubjektum veszi át.

(4) A vállalat megszüntetésénél az alapító a vagyonról és a kötelezettségekről a 18. cikkely a, b és e pontja szerint jár el. Ha ez nem így történik, végrehajtják a vállalat felszámolását.

20. cikkely

BEJELENTÉSIKÖTELEZETTSÉG

A vállalat vagy más szubjektum, amely kezelésbe vette a megszüntetett vállalat vagyonát és kötelezettségeit, köteles halaszthatatlanul kiértesíteni mindazokat a vállalatokat és más szubjektumokat, amelyek a vállalat megszüntetése által érintve voltak. Ha a vállalatot a 18. cikkely a, b és e pontjának értelmében szüntették meg, ez a kötelesség az alapítóra hárul. A vállalat felszámolásánál ennek a kötelességnek a felszámoló tesz eleget.

21. cikkely

A VÁLLALAT MEGSZÜNTETÉSÉNEK HATÁLYBA LÉPÉSE

A vállalat megszüntetése jogilag a vállalati törzskönyvből való törlés napján lép érvénybe, amelyre a 18. cikkely b pontjától e pontjáig terjedő esetekben az alapító tesz javaslatot.

. 22. cikkely

A VÁLLALATI TÖRZSKÖNYVET

VEZETŐ ÁLLAMI SZERV JOGA

A vállalati törzskönyvet vezető állami szervnek jogában áll elutasítani a vállalati törzskönyvbe való bejegyzést, vagy az innen való törlést, ha megállapította, hogy az ilyen javaslat ellentétben van a jogi előírásokkal.

27. cikkely

A DOLGOZÓKOLLEKTÍVA SZOCIALISTA ÖNIGAZGATÁSA

A szocialista önigazgatás a dolgozókollektíva részvételének a formájában valósul meg a vállalatra vonatkozó legfontosabb döntések előkészítésében és elfogadásában, ezek teljesítésének biztosításában és ellenőrzésében, valamint a vezető munkahelyek betöltésénél való együttműködésben.

28. cikkely

AZ ÖNIGAZGATÁS SZERVEI

Az önigazgatás szervei a következők:

a) a dolgozókollektíva gyűlése, esetleg a dolgozókollektíva küldötteinek a „gyűlése“ (a továbbiakban csak „gyűlés“), amely a dolgozókollektíva legfelsőbb szerve,

b) a tanács.

29. cikkely A GYŰLÉS

(1) A gyűlés

aj váiasztja meg és hívja vissza

i. a valialat igazgatóját

b. a tanácsot.

b) az igazgató javaslata alapján jóváhagyja

1. a vállalat gazdasági és szociális fejlesztésének ötéves tervét,

2. az évi könyvelési zárszámadást, s a vállálat felhasználható nyereségének elosztási módját,

3. a vállalat felosztására, más vállalathoz vagy szubjektumhoz való csatolásának, illetve az azzal való egyesülésének a javaslatát;

c) megtárgyalja

1. a vállalat gazdasági és szociális fejlesztésének hosszú távú programját, (Folytatás a 6. oldalon)

II. fejezet: A VÁLLALAT KELETKEZÉSE ÉS HELYZETE, SZERVEZETI VÁLTOZÁSOK ÉS A VÁLLALAT MEGSZŰNÉSE

III. fejezet: A VÁLLALAT IRÁNYÍTÁSI SZERVEI ÉS A DOLGOZÓKOLLEKTÍVA

SZOCIALISTA ÖNIGAZGATÁSA

I. fejezet: ALTALANOS RENDELKEZESEK