Új Szó, 1987. július (40. évfolyam, 151-177. szám)

1987-07-16 / 164. szám, csütörtök

A tömegtájékoztatás feladatai az átalakítás folyamatában

(Folytatás a 4. oldalról) a propaganda, hanem közös ügyünk értelmében sem, saját kulturális színvonalunk értelmében szintén nem, mert ilyen szellemi támaszra is szükségünk van. Emlékezzünk csak, milyen benyomást gyakorolt mindnyájunkra Tyimirjazev tudós alakja, a Baltikum küldötte című film ismert hősének előképe. Ilyen kiemelkedő emberekből nálunk sok van. Mindezt szellemünk, meggyőződésünk megszilárdításának szolgálatába kell állítani.

Zaligin a továbbiakban a könyvkiadás kérdéseivel, az irodalmi folyóiratokban dolgozó szerkesztők fizetésének kérdéseivel foglalkozott.

Szergej Loszev, a TASZSZ hírügynökség vezérigazgatója a káderkérdésről szólt és foglalkozott a hírügynökség technikai korszerűsítésének néhány problémájával. Az információtovábbítás gyorsaságának fokozása nem technikai, hanem politikai kérdés. Legfőbb jelenlegi feladatunk az, hogy a lehető legoperatívabb módon bocsássuk a nemzetközi közvélemény rendelkezésére az átalakítás menetéről, a megújulásról, külpolitikai kezdeményezéseinkről szóló információkat. E munka javítása terén kiaknázatlan tartalékaink vannak. Az egyik az áttérés a legtakarékosabb és legmegbízhatóbb távközlési módra, a műholdas távközlésre.

B. Vlagyimirov, az Ekonomicseszka- ja Gazeta főszerkesztője a gazdaságirányítási rendszer radikális reformjának gyakorlati megvalósításával, a vállalatok és ágazatok új feltételek közötti munkájával összefüggő kérdéseket taglalta. Figyelmét egyebek között arra összpontosította: a közgazdászok, vállalati vezetők azt várják, hogy a fent hozott határozatokat lefordítják a nem nagy számú utasítások pontos nyelvére, vagy pedig a minisztériumi instrukciókra. És mindenekelőtt azokra a feltételekre várnak, amelyek között a vállalatoknak kell majd dolgozniuk. Ugyancsak fontos a minisztériumok szerepének mielőbbi pontosítása, mégpedig azért, hogy gyorsabban szabaduljanak meg az utasításokon alapuló munkastílustól és a diszpécserfunkcióktól. Ezzel összefüggésben Vlagyimirov hangsúlyozta, hogy az újságoknak az általános eszmefuttatásokról át kell térniük a teljes önelszámolás és önfinanszírozás lényegének konkrét magyarázatára.

Elem Klimov, a filmművészek szövetségének első titkára a szovjet filmművészet átalakításával összefüggő problémakört érintette.

Gyakorlati tevékenységünkben - mondotta Klimov - megtaláljuk annak megerősítését, ami gyakran, úgymond, országos méretekben játszódik le. Számos munkatársunk nem képes megérteni, hogy a filmművészetben nem térhetünk át egyszerre az ideális alapmodellre, amelyet az illetékes állami bizottsággal együtt öt vagy hat hónapon keresztül dolgoztunk ki.

Az ellenfél azt mondja, hogy a film területén az átalakítás jelenleg lehetetlen. Meg kell várni, amíg az országban minden megváltozik és azután kapcsolódunk csak be az átalakításba, s dolgozzuk ki a megfelelő terveket stb. Általánosan mondva, mi természetesen nem állunk egy helyben, de megértettük, hogy kivont karddal és lovassági támadással nem lehet mindent megoldani. Megértettük, hogy ez összességében nem olyan gyors folyamat, nem csupán egyetlen nap kérdése.

Mihail Gorbacsov: Vannak olyan kérdések, amelyeket gyorsan meg kell oldani. Vannak azonban olyan problémák is, amelyek megoldása lehetetlen egy pillanat alatt. Mindnyájan a földön állunk és ismerjük a pénzügyi helyzetet, a gazdaságot, s azt is, mit kell tennünk. Mindezt figyelembe kell venni, nehogy úgy nézzen ki a dolog, hogy az, aki azt mondja: „előre", az hazafi, s az, aki azon gondolkodik, hogyan kell ezt megtenni, már nem hazafi. Mindenre tisztességesen és objektív módon kell tekinteni. Természetesen rendelkeznünk kell a természetvédelemre vonatkozó programmal éppúgy, mint a kultúra fejlesztésének programjával. Eközben nem szabad megfeledkezni a lakásokról sem. A lakásigény nagy. így van ez a kórházakkal is. Sok a probléma. Ezért realistának kell lennünk, nehogy a dolog úgy süljön el, hogy önök mindnyájan a népért vannak, míg a kormány, amelynek nincs elég ereje ahhoz, hogy mindent megoldjon, mégpedig azonnal, a nép ellen van. Ezt ne veszítsék szem elől. Mi mindnyájan felfogjuk a szellemi szféra jelentőségét. Hatalmas potenciál rejlik benne. Közvetítésével, a szellem és az állampolgári hozzáállás erősítésével az embert felemeljük és létrehozzuk - a képességeinek fejlesztéséhez szükséges feltételeket A legközelebbi években komoly munkát szeretnénk végezni annak érdekében, hogy megoldjuk a szellemi szféra anyagi bázisával összefüggő kérdéseket. Nem kevés probléma halmozódott fel, még Moszkvában is.

Sok mindent restaurálni kell és sok mindent újra kell felépíteni.

Elem Klimov: A filmgyártás olyan terület, amely magában foglalja mind az alkotó tevékenységet, mind a termelést és az ipart, összekapcsolja gyakorlatilag az élet valamennyi területét, s ezért itt nem lehet egyszerre megoldani az átalakítást. Ezért készítünk elméleti és köz- gazdasági tanulmányokat egyaráot. Velünk együtt dolgoznak az irányítás dolgozói és a tudósok. Mindazt, ami fékezte életünket, a forgatócsoportok önállóságát, s amit a Szovjetunió filmgyártásért felelős állami bizottsága felszámolhatott, azt már megtette.

Ez azonban nem elegendő. Fel kell számolni még az instrukciók egész áradatát, mert ha ez nem következik be, nem leszünk képesek semmit sem csinálni, és nem tudjuk bevezetni az új struktúrát. Azért, mert a régi instrukciók fogságában maradunk.

A filmgyártás' további fejlődését akadályozza a technikai felszereltség, továbbá például a filmalapanyag rossz minősége. Átütő javulásra van szükség a filmkölcsönzés gyakorlatában is.

Nagyobb teret kell biztosítani az új, publicisztikailag megtervezett dokumentumfilmeknek. Ezek-a filmek aktívan népszerűsítik az időszerű ügyeket és az átalakítást. A szovjet filmgyártásnak egészében véve aktívabban kellene befolyásolnia az országban kialakult szellemi légkört, az egész világ életét.

A tömegtájékoztató eszközök munkájában és a folyóiratokban közölt publicisztika legfontosabb irányvonalai közé kell tartozniuk a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos kérdéseknek, főleg a föld kihasználásával összefüggő problémáknak, valamint a földműves viszonyának a termőföldhöz - hangsúlyozta felszólalásában az Oktyabr folyóirat főszerkesztője, A. Ananyjev. Véleménye szerint szükség van a föld kihasználásáról szóló törvény jóváhagyására annak érdekében, hogy a termőföldnek is igazi gazdája legyen, aki szereti azt, és gondoskodik az egészségéről. Az ilyen törvényhozó aktus hozzájárulna ahhoz, hogy szilárduljon a földműves érdeklődése a föld iránt, megművelésének eredményei iránt.

Véléményt nyilvánított az irodalmi folyóiratok munkájáról, s elmondta, hogy azok témaköre nem szűkülhet le csak a múltra, főleg a harmincas évekre. Ugyancsak alaposan át kell dolgozni az esztétikai értékek rendszerét, amelynek alapján értékelni lehetne a szovjet írásbeliséget.

Genrih Borovik, a Szovjet Békevédők Bizottságának elnöke arról beszélt, hogy fokozni kell szocialista erkölcsi értékeink, eszméink és céljaink propagálását és érvényesítését. A kommunisták a legjobb erkölcsi értékek hordozói. Ezt külföldön is elismerik. Mi azonban szégyenlünk erről beszélni. Határozottan nem az a szándékom, hogy csökkentsük az igazságos kritika áradatát, de azért vagyok, hogy a teljes igazságot mutassuk be.

Ha az embereknek csak az egyik oldalát mutatjuk meg, az természetesen belső tiltakozást vált ki náluk, mivel nem akarják hinni, hogy hiába élték le egész életüket, hogy nem voltak semmilyen ideáljaik. Hiszen ez nincs is így.

Mihail Gorbacsov: Az a legfontosabb, hogy valóban nem éltek hiába.

G. Borovik: Talán képesek lennénk-e mindazt véghezvinni, amit ma országunk csinál, ha a korábbi nemzedékek fölöslegesen éltek volna?

Csakhogy egyes emberek úgy vélik, az átalakítás jelszava alatt ki lehet törölni szocialista forradalmunk hét évtizedes történelmét és el lehet kezdeni a cári Oroszország idealizálását. Lehet, kissé túlzók, de olyan benyomás keletkezik, hogy léteztek valamilyen érinthetetlenek, ma pedig újabb érinthetetlenek születnek. Ezt le lehet és le is kell küzdeni.

Nagyobb figyelmet kellene szentelnünk az internacionalista nevelésnek. A szerkesztőknek nagyobb megértéssel, taktikussággal és pártosan kellene közelíteniük minden olyan publikációhoz, amely a nemzetek közötti kapcsolatokat érinti. Itt nincs minden rendjén. A nemzetek barátsága, amelyeket a párt forrasztott össze, a mi legnagyobb sikerünk és ezt őriznünk kell. •

Szergej Mihalkov, az OSZSZSZK író- szövetsége vezetőségének elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy az átalakítás feltételei közepette most érdekesebb a munka, habár nehezebb is, mert le kell küzdeni az elavult elképzeléseket és nézeteket. Nehezebb a munkám nekem is,

mint a Fityil folyóirat főszerkesztőjének, mert más a kor is. Nekünk is keresztül kell mennünk az átalakításon, keresni a mélyebb erkölcsi témát. Ami jó volt tíz évvel ezelőtt, az ma már gyengébbnek tűnik. Ma mélyebbre kell ásni az irodalomban és a drámai alkotásokban.

Mihail Gorbacsov: Elhangzott az is, hogy az átalakításra nem reagáltak a drámaírók és más zsánerek képviselői. Talán észrevették, hogy ezt nem én mondtam. Ha anélkül reagálnak a hatalmas műre, amelyet elkezdtünk, hogy azt megértenék, ha szürke alkotásokkal fognak reagálni, akkor nekünk az ilyen visszhangra nincs szükségünk. Mindent meg kell emészteni, át kell szúrni. S olyan dolgok is megjelennek, amelyekre elsó olvasás után is emlékezni fogunk, amelyek velünk maradnak és hosszú évekre irányt mutatnak számunkra.

Szergej Mihalkov megfogalmazott néhány gondolatot az internacionalista neveléssel, a nemzeti irodalmak és nyelvek fejlesztésével és azzal a feladattal kapcsolatban, hogy milyen szervet tölt be az orosz nyelv a szovjet köztársaságok íróinak a világirodalom kincstárába való bekapcsolása során.

Grigorij Baklanov, a Znamija folyóirat főszerkesztője az irodalomnak az átalakításban betöltött szerepével foglalkozott: Napjainkban sokat tesz a publicisztika. Nem remélhetjük, hogy azonnal regények születnek. Az úgynevezett termelési irodalom gyakran tiszavirág életű volt, mivel a következő séma szerint csinálták: a konzervatív hős szemben az újító szelleművel. Jön az újító szellemű és minden azonnal megváltozik. Az ilyen irodalom érintetlenül hagyta a probléma mélységét, azt, hogy maga a gazdaság nem fogadta be az újítókat. A dolog happy enddel végzdődött, az újító győzött a konzervatívval szemben, s ezáltal a mű objektívan elősegítette azt, hogy minden maradt a régiben Éppen ezt nem szabad csinálnia az irodalomnak, nincs rá joga. Az átalakítás nemcsak az ügyességben, nemcsak abban rejlik, hogy a társadalomban kiépült annak gazdasági és jogi alapja, hanem abban is, hogy létrejön a szükséges erkölcsi alap. Az embernek mint dolgozónak és személyiségnek rendre van szüksége, szüksége van minden erkölcsi értékre, az átalakítás végső célja nem a gazdaság lesz, hanem a szellemiekben fejlett és gazdag ember, a szellemiekben gazdag nép.

A Nagy Október 70. évfordulója előestéjén fontos dolog a lehető leghangsúlyosabban szólni azokról az emberekről, akik a forradalmat csinálták és átélték a nagy honvédő háború éveit.

Nyikolaj Gribacsov, a Szovjetszkij Szojuz folyóirat főszerkesztője hangsúlyozta, a júniusi ülésen a legmarkánsabban és legérdekesebben az mutatkozott meg, hogy kialakult az átalakítás koncepciója. Elmondotta, sok dolog nagyon nehezen fog menni, sok mindent pontosítani kell és megváltoztatni, de van egy koncepció, komplex akcióprogram, amely több síkkal rendelkezik.

De van-e hasonlóan teljes koncepciónk a szocialista kultúráról? Még nincs, bár számos nagyon érdekes gondolat hangzott el az élet különböző oldalairól. Hetven esztendeje élünk a szovjet rendszerben. Társadalmunk jelentősen különbözik a burzsoá társadalomtól és van mrt megmagyaráznunk. Hozzá kellene itt járulniuk a műhöz filozófusainknak, a társadalomtudományok terén dolgozóknak, a történészeknek és az alkotószövetségeknek.

A Szovjetunió nemzetei internacionalista egységének kérdésével foglalkozott Vlagyimir Karpov, a Szovjet írók Szövetsége vezetőségének első titkára. Elmondotta, a Szovjetunió ellenségei attól félnek, hogy a szovjet nemzetek egysége egy olyan monolit, amely jelentősen segít az átalakítás megvalósításában és ezért ebbe az egységbe éket akarnak verni.

A továbbiakban azokról a benyomásairól szólt, amelyeket az ukrán és a belorusz írók szövetségének plenáris ülésén szerzett. E két írószövetség tanácskozásain például szó volt a kétnyelvűséggel kapcsolatos kérdésekről - a nemzeti és az orosz nyelv tanulmányozásáról s a vita konstruktív volt. Több konkrét javaslatot terjesztett elő mind az orosz nyelv, mind a szövetségi köztársaságok nemzeti nyelvei oktatásának javítására vonatkozóan. Figyelmeztetett, hogy az irodalmi és művészeti folyóiratok kevés kiemelkedő művészileg meggyőző anyagot tartalmaznak, amelyek Október hősi fejezeteit mutatják be.

Andrej Gyementyijev, a Junoszty folyóirat főszerkesztője arról beszélt, miként támogatja az ifjúság az átalakítást. Ma már sok problémáról szóltunk, de vannak olyanok is, amelyek a fiatalokra vonatkoznak, s amelyekről beszélni szeretnék.

A júniusi ülés, képletesen szólva, mindannyiunk számára, s főleg a fiatalok számára az élet könyvévé vált. Sok olyan levél érkezik, amelyek bizonyítják, a fiatalság tele van aktivitással, támogatja a párt irányvonalát, támogatja mindazt, ami országunkban történik. A fiataloknak állítólag egyrészt könnyebb, másrészt viszont nehezebb a dolguk. Nem kell vál-* toznia az átalakítás szellemében, az ifjúságot meg kell nyerni az átalakításnak.

Gondolom, nem minden fiatal egyforma. Egyeseknek keresztül kell menniük az átalakításon, mivel életükben volt egy olyan időszak, amely negatív nyomot hagyott bennük, ami ellen most harcolni kell. Van viszont az ifjúságnak egy olyan része is, amelyet valóban meg kell nyerni az ügynek.

Ezzel kapcsolatban nagyon jól tudatosítjuk, ideológiai ellenségeink minden lehetségesét megtesznek, hogy valamilyen módon negatívan hassanak ifjúságunkra. Azonban egyre bonyolultabb a dolguk. Mindaz, amit most magunkról mondunk, az, hogy most szabadon vitázhatunk, azt eredményezte, hogy az egész felénk irányuló propagandájuk teljesen csődöt mondott. A Junosztyban ankétot rendeztünk, amely a fiatalok számára húsz kérdést tartalmazott. Több ezren válaszoltak. Csodálatos levelek ezek.

Az egyik olvasó azt írja például: Miért lépek a pártba? (fiatal munkás írta) Magyarázatot ad a levél szerzője arra, hogy miért éppen most kíván a pártba lépni. Nem azért mert elég idős hozzá, hanem azért, mert megnőtt a párt tekintélye, tele van új eszmékkel, és tekintélye van az egész világon. Ez a tekintély olyan, hogy ő, a munkás, rendkívüli megtiszteltetésnek tartja, ha éppen most, Október 70. évfordulójának esztendejében léphet a párttagok sorába.

A továbbiakban arról beszélt, hogy a moszkvai ifjúság megszerette az Arba- tot. Esténként azonban úgy néz ki, mint valami dekoráció. Minden be van zárva, a fiataloknak nincs hol leülniük.

Mihail Gorbacsov: Én is úgy gondolom, hogy Moszkva egész központjából, főleg a belső körzetből ki kell költöztetni az irodákat és úgy berendezni, hogy az embereknek legyen hol leülniük, összejönniük és elbeszélgetniük. Mindent meg kell tenni a szellemi életért. Végső soron Moszkvának ma van ilyen programja.

A. Gyementyijev a továbbiakban a fiatal munkások szellemi neveléséről beszélt. A folyóirat szerkesztősége szellemi patronátust akar vállaini az ipari szaktanintézetek diákjai felett. Mint mondottam, fel akarjuk emelni az egész országot, hivatkozni akarunk minden köztársaság minden alkotó szövetségére s kulturális intézményére. Mindent el kell követn azért, hogy a mai iparitanulók valóban művelten, minden tekintetben fejletten lépjenek be a termelésbe.

És még valamit. Meggyőződésem, mégiscsak szükségünk lenne a népszerű Isztorija folyóiratra, amely a tanulóifjúsághoz, az iparitanulókhoz, diákokhoz, s lényegében minden állampolgárhoz szólna.

A szent szót, a szent fogalmat: „Emlékezet" (Pamjaty) különböző csalók és provokátorok sajátították ki. Nekünk azonban meg kell őriznünk ezt a fogalmat, ennek a fogalomnak a tisztaságát. Éppen ebben az értelemben veit a „pamjaty" szó népünk számára szent és rendkívül drága.

A. Szalinszkij, a Tyeatr folyóirat főszerkesztője felszólalásában a szovjet színház fejlesztésének kérdéseivel foglal(Tudósítónktól) - A forró nyári napokban nagyon kedvező körülmények között dolgoznak a földművesek. Gyorsan szárad a takarmány amit jó minőségben takaríthatnak be és tárolhatnak. A gabona érését is meggyorsította a kánikula, ezt bizonyítja, hogy egyre több mezőgazdasági vállalatnál kezdik meg az őszi árpa után a borsó, a tavaszi árpa és az őszi búza aratását is. Amint Ludmila Ťapušová mérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma növénytermesztési osztályának agronómusa elmondotta a földművesek az évelő takarmányok első termését már a tárolóhelyekre szállították. A második kaszálás 36 százalékát takarították be. A rétek 93 százalékáról gyűjtötték be a szénát. Egyes körzetekben már megkezdték a második kaszálást is. A korai burgonya 30 százaléka került a felvásárló üzemek raktáraiba.

kozott. Hangsúlyozta, a bírálatra szükségünk van, hogy érvényt szerezzünk a jó erőinek, s nyíltan beszéljgnk arról is, ami a múltban rossz volt, ami történelmileg túlhaladott.

Ezután arra figyelmeztetett, hogy az országban, sőt a nagyvárosokban is csak lassan fejlődik a színházak hálózata. A magas bérleti díjak miatt a kultúrpalotákat rosszul használják ki. Szólt arról is, hogy átfogóbban kell fejleszteni a színházi stúdiókat.

Alekszandr Akszjonov, a Szovjetunió televízióval és rádióval foglalkozó állami bizottságának^nöke arról beszélt, hogy a tévé és a/adió miként működik együtt az alkotószíovetségekkel.

Mihail Gorbacsov a találkozó végén a következőket mondotta: Mindaz, ami itt elhangzott, nagyon ösztönzően hat rám. Nagyra értékeljük ezt a találkozót. A továbbiakban is igy fogjuk alakítani kapcsolatainkat. A központi bizottság, azok, akik itt dolgoznak és azok, akik az államirányításban dolgoznak, éppen ennek alapján gondolnak a mi kapcsolatainkra, a találkozók, beszélgetések, az egységes hozzáállás megvitatása és kidolgozása alapján, tekintettel a partnerek véleményére és állásfoglalására, amelyek a vitában elhangzottak, s kiindulva a mi közös felelősségtudatunkból. Mindannyian a népet, az országot, a szocializmust szolgáljuk. A párt a népet szolgálja és a népet szolgálja az összes alkotóerő is. Ezt a küldetést méltóképpen kell teljesíteni. Méltóképpen és bátran! Ennyit először. Másodszor: nagyon elégedett vagyok azzal a légkörrel, amely találkozónkat jellemezte. Visszatükrözi azt, ami az országban és a társadalomban lejátszódik. Véleményem szerint e légkör nélkül találkozásunk nem hagyott volna olyan benyomást, amelyet most magammal viszek. Védelmezzük közösen ezt a légkört. Védelmezzük, szilárdítsuk, fejlesszük. Kapcsolatainkat természetesen nem szabad csak az ilyen gyűlésekre korlátozni. A központi bizottság ajtaja nyitva áll, s amikor arra szükség van, össze lehet ülni. Ezért jöjjenek és legyenek üdvözölve a tisztességes, nyílt és őszinte beszélgetések.

önök hatalmas felelősséget viselnek azért, hogy politikai irányvonalunk, a társadalom megújítását célzó politikánk erőt gyűjtsön, mélyüljön és egyre jelentősebb eredményeket hozzon. Ezért velünk együtt, a párttal közösen viseljük a felelősséget.

Forradalmunk 70. évfordulójához közeledünk. Mélyrehatóan általánosítani kell az utat, amelyet megtettünk, s a történelmi elemzést szervesen össze kell kapcsolni az átalakítás jelenlegi problémáinak megoldásával.

Mindarra, amiben jelentős és nagy történelmünk gazdag, büszkék vagyunk, s készek vagyunk ezt a közös kincset - anyagit és szellemit egyaránt - megsokszorozni. A nyitottság, a demokrácia és a kritika keretében szükséges társadalmunkban megőrizni a nyíltság légkörét.

Ezért beszélgetésünket azzal kívánom befejezni, amivel kezdtem. Nagyra értékeljük az önök frontját, elvtársak, e front nélkül nem lehetünk meg. Nem szeretnénk, ha e fronton semmi sem változna, ellenkezőleg, azt kívánjuk, a változások abban a szellemben következzenek be, ahogyan kiépítettük a jövőre szóló politikai irányvonalunkat. Sok sikert kívánok önöknek.

Szinte óránként futnak be jelentések, hogy a Nyugat-szlovákiai kerületben a mezőgazdasági vállalatok gépesített csoportjai már a búzatáblákon dolgoznak.

Ján Beňovsky mérnök, a Nyugat-szlovákiai kerületi mezőgazda- sági igazgatóság agronómusa elmondotta, hogy az őszi árpát a Nyitrai (Jslitra) és a Topoľčany járás kivételével - amelyekben nem termelik ezt a gabonafélét minden járásban teljes ütemben aratják. A búza aratása nagyobb területeken a Komáromi (Komárno) és az Érsekújvári (Nové Zámky) járásban folyik. A helyzet óráról órára változik és várható, hogy a hét végén többszáz kombájn dolgozik majd a gabonaföldeken. A borsó aratását a Komáromi, a Lévai (Levice) és az Érsekújvári járásban kezdték meg. A kedvező időjárásban a lencse aratása is megkezdődött. (balla)

A takarmány betakarítása gyorsan halad

Egyre több mezőgazdasági vállalatnál kezdik meg az aratást