Új Szó, 1987. június (40. évfolyam, 125-150. szám)
1987-06-12 / 135. szám, péntek
Egy napilap akkor jó, ha... Kelet-Szlovákia kerületi pártlapja 35 esztendős Első száma 1952. május 30-án látott napvilágot Kassán (Košice) Priekopník címen. Az akkori hetilap később egyesült a Prešovban megjelenő Nový živottal, s 1958 május elsejétől a Východoslovenské noviny címet viseli. 1955-től hetente kétszer adták ki, 1960 októberétől pedig naponta megjelenik. Közkedvelt újság, sokan olvassák. Harminc tagú szerkesztőgárda készíti, s annak az élén már néhány sás-, illetve információszükséglet iránti „étvágyát“, igényeit képes magas szinten kielégíteni. Nos, nekünk is ez az alapelvünk. Vitathatatlan, hogy a lap a múltban is népszerű volt, ám amióta több benne az elemző és véleményt nyilvánító írás, azóta még keresettebb, olvasottabb. Mostanában nagyobb teret kap benne az építő jellegű bírálat is. Hogy csak néhány példát említsek az utóbbi időből: írtunk a vranovi BukóT§éúiuu ORGÁN WCHOOOSLOVENSKÉHO KRAJSKÉHO VÝBORU KSS éve Štefan Kočuta, főszerkesztő, a Szlovákiai Újságírók Szövetsége kerületi bizottságának elnöke áll. A minap vele beszélgettünk.- Főszerkesztő elvtárs, milyen érzés egy olyan lap alkotójának, kivitelezőjének lenni, amelyikre mostanában egyebek között az is jellemző, hogy a különböző sajtótermékek közül általában elsőnek fogy el a hírlapárusok standjairól, illetve reggel hét órakor már nincs belőle, hétfőn pedig még korábban elkel?-Természetesen jó, hiszen ki nem örül, ha munkáját elismerik, dicsérik! A mi lapunk iránt egyre nagyobb az érdeklődés, s abból arra következtetünk, hogy értelmes, hasznos tevékenységet folytatunk, jó úton haladunk. Nem, korántsem vagyunk még tökéletesek, lehetne, illetve lehet még jobb is lapunk. A szakemberek, valamint maguk a rendszeres újságolvasók azt állítják; egy lap akkor jó, ha időszerű, közérdekű dolgokról ír. Vagyis: ha keresett, ha a tömegeknek az olvaza üzem termelési gondjairól, gazdasági bűncselekményekről és elkövetőikről, a környezetszennyezésről, a brigádszerű munkaszervezés helyi hiányosságairól, a szolgáltatásokról. Mind-mind kedvező visszhangra talált. Bevált módszer az is, hogy rendszerint közöljük a bírált üzemek és intézmények képviselőinek állás- foglalását, vagy ha a helyzet megköveteli, akkor az illetékes felettes szervek véleményét is.- Nemcsak tartalmas, friss is a lap...- Harmincan szerkesztjük. Kollektívánk fiatal, ügyes, szakképzett és tettre kész tagokból áll. Olyanokból, akik nem élnek vissza sem az olvasó, sem pedig a kiadó bizalmával. A frissesség szempontjából jó dolog, hogy néhány munkatársunk nem Kassán, hanem a kerület más városaiban lakik és dolgozik. Ugyanakkor rendkívül értékes a levelezők munkája is. Jelenleg százötvenen vannak, s a lapban megjelenő írásoknak a 60-65 százaléka az ő tollúkból való. Az utóbbi három esztendőben majdnem duplájára emelkedett, évente 4600-ról 7500- ra, a hozzánk küldött levelek száma, s ennek igen örülünk, hiszen az olvasók sok-sok érdekes témára hívják fel figyelmünket, sok helyi sikerről és gondról számolnak be nekünk, rajtunk keresztül pedig a nagy nyilvánosságnak. Jó kapcsolatunk van a járási lapok szerkesztőségeivel. Hasznos a külföldi lapokkal való együttműködésünk is. Fő- szerkesztőikkel legutóbb abban egyeztünk meg, hogy rövidesen megkezdjük az átalakítás helyi tapasztalatairól beszámoló cikkek kölcsönös közlését.- Az előbb azt mondta, hogy lehet még javítani a lap tartalmán. Hogyan?- Színvonalasabb munkával. Ahhoz pedig az kell, hogy mi, újságírók még jobban elsajátítsuk a szakma fortélyait, még tökéletesebben, alaposabban ismerjük a társadalom, az ország és a kerület fejlesztési irányelveit, valamint a lehetőségeket, s a köz érdekében még jobban hasznosítsuk olvasóink észrevételeit, javaslatait. Kétségtelen, hogy közelebb kell férkőznünk a munkáshoz, az ő szemszögéből kell vizsgálnunk az életet, annak sikereit és kudarcait egyaránt, s mindenekelőtt őt kell megnyernünk a közös ügy támogatásának. Ugyanakkor arra is törekszünk, hogy átfogó képet adjunk az egész kerületről, azaz hogy a Bodrogköztől a Magas-Tátráig, Pel- sőctől (Plešivec) Haburáig minden helység, üzem és dolgozó kollektíva eredményeiről, gondjairól írjunk. Szeretnénk bővíteni levelezési rovatunkat.- A lap tartalma az utóbbi időben változott, javult, ám külalakja még mindig régies...-Azzal mi sem vagyunk elégedettek, de egyelőre nem tehetünk mást. Sajnos, a Kelet-szlovákiai Nyomda kassai üzemének erejéből, illetve lehetőségeiből ennyire futja. Remélem, hogy rövidesen megoldjuk ezt a problémát is akkor az olvasó a külalakunkkal is elégedettebb lesz.- Köszönöm a beszélgetést. GAZDAG JÓZSEF * k k -kirk* ******* kkirkkkkkk A * kkirkkkkk k **-**"*** kk-kk kkkkk~k bitiek k -kié A hulladékhő is energiaforrás A racionalizációs brigád akcióba lépett ÚJ SZÚ 1987. VI. 12. Az energiagazdálkodás kérdése világszerte foglalkoztatja az emberiséget, s az adott helyzet mindenkitől céltudatos takarékosságot követel meg. Hazánkban a 02-es állami célprogram határozza meg a tennivalókat. Ennek egyik alapvető követelménye: a leggazdaságosabban felhasználni a rendelkezésre álló forrásokat. Ebben az ügyben szocialista verseny bontakozott ki. Mi tagadás, e nemes verseny legkisebb sikerének is örülünk, és ezt másoknak is szívesen tudtul adjuk. Tapasztalataink bizonyítják, hogy ebbe az örömbe néha-néha üröm is vegyül, főleg akkor, ha a meglévő, úgymond felkínált energiával huzamosabban „mostohán" bánunk. Ez történt a Kelet-szlovákiai Cementgyárak és Mészkőbányák konszernvállalat margecanyi üzemében is, ahol hosszú éveken át felhasználatlanul, szabadon távozott a levegőbe a hasznos hulladékhő. A ,,mi- ért“-re nem kerestük a választ az üzemben, ahol - esetleg beruházási eszközök hiányára hivatkozva - biztosan adtak volna „megalapozott" választ. Annál is inkább, mert közben egy racionalizációs brigád akcióba lépett, s valóban kedvezőbb helyzetet teremtett. A vállalat műszaki fejlesztési osztályának vezetője, Alfréd Bogsch mérnök és munkatársai megelégelték a hasznos hulladékhő szabad távozását, s elhatározták, hogy felhasználják a haszonvíz melegítésére és az üzem fűtésére. Természetesen már korábban is beavatkozhattak volna. Ebbeni mulasztásukat nem is tagadják a vállalat fejlesztési szakemberei, mert kezdetben az illetékes vezetők kezdeményezésével számoltak, ami elmaradt. Elhatározásukat mihamar tett követte, megalakult egy 11 tagú komplex racionalizációs brigád, melynek tagjaivá váltak - a vállalat és üzem dolgozóin kívül - a trenčíni Habarcsanyagok Kísérleti és Kutatóintézetének és a tlmačei Szlovák Energetikai Gépgyárnak a szakemberei is. A brigád vezetését Bogsch mérnökre bízták, aki részletesen tájékoztatott a munkáról.- Kezdettől fogva egész sor problémába ütköztünk. A legtöbb gondot az akcióhoz szükséges anyagok beszerzése okozta. Nem volt megfelelő és elegendő kompresszor, hőcserélő berendezés, amit az országban csupán két üzerrt gyárt, s ezek kapacitása eléggé terhelt volt. Nem hátráltunk meg, tényekkel bizonyítottuk tervünk népgazdasági hasznát, szükségszerűen annyi helyen és annyiszor kopogtattunk, ahányszor kellett, s kitartó igyekezetünk végül is eredményhez vezetett. A racionalizációs brigád tagjai nem egész két éven át fáradoztak, dolgoztak azon, hogy megtervezzék, kiviteleztessék és kipróbálják a korábban felhasználatlan hulladékhő hasznosításához szükséges berendezéseket. Ez a folyamat sikeresen zárult, s jelenleg a margecanyi mészkófel- dolgozó üzemben az elsődleges energiaforrások jelentős részét hasznosított hulladékhővel pótolják. A beépített hulladékhő-hasznosító rendszer az eredetileg feltételezett 230 kW helyett 510 kW teljesítmény elérésére alkalmas. A komplex racionalizációs brigád által kezdeményezett berendezés így egyelőre csak 55 százalékra van kihasználva. E probléma rendezése már meghaladja a racionalizációs brigád hatáskörét, tagjai teljesítették, amit erejükhöz és lehetőségeikhez mérten - sót azon túl is - vállaltak. Értesüléseink szerint a berendezés biztonságosan működik, az előzetes számítások alapján csaknem másfél év alatt megtéríti a ráfordított költségeket. KULIK GELLÉRT Modem ember Abaházy Theodor megértően mosolyog barátja méltatlankodásán, aki kávézgatás közben a kassai (Košice) új Dargó Áruház vezetőit szidja.- Kérlek, biztos forrásból tudom, hogy a háztartáscikk- és a textilosztály előtt elhelyezett csomagmegőrző szekrénykékre például háromszor ötszázezer koronát költöttek. És azt hiszed, lehet használni őket? Én már ötször akartam beletenni a zöldséges szatyromat, de nem volt kulcs. És még van képük kiírni, hogy mindent a vásárlóért!- Mert ügyetlen vagy - dorgálja barátját Abaházy. Közben belenyúl a zsebébe, majd az asztalra teszi becsukott kezét.- Mit gondolsz, mi van benne? - kérdezi ravaszkásan, és választ sem várva leleplezi a titkot: - Nini, egy kulcsocska! És tudod honnan? A csomagmegőrző szekrénykétől. Egy modern embernek kérlek ma már nem csak kertes háza, üdülője, meg autója, hanem csomagmegőrző szekrénykéje is van! A meglepett barát szeme kikerekedik, majd kihörpinti a maradék kávét. Kis szünet után csendesen megkérdezi:- Mondd, nincs véletlenül a zsebedben még egy felesleges kulcs valamelyik szekrényhez? (szaszák) Csehszlovákia minden kimerült szénbányája esetében nagy gondot fordítanak a rekultivációra, hogy helyrehozzák a kitermelés okozta környezeti károkat. A fő cél a táj biológiai egyensúlyának helyreállítása, hogy újra lehetővé váljék a föld művelése. A ostrava-karvinái kőszénmedencében ezeket a munkákat a Havifovi Rekultivációs Vállalat végzi. A környezet helyreállítására 2050-ig szóló tervet készített. Dolgozói évente mintegy 6 millió köbméter földet helyeznek át. (Petr Berger felvétele - ČTK) Az ipolybalog (Balog nad Ipľom) Ipolymente Efsz a Nagykürtösi (Veľký Krtiš) járásban évek óta a legjobban gazdálkodó mezőgazdasági vállalatok közé tartozik. Eredményeivel, a tervek sikeres teljesítésével gyakran felhívja magára a figyelmet. A felsőbb párt- és gazdasági szervek több alkalommal elismerték a szövetkezet dolgozóinak jó munkáját. Ilyenkor valóságos örömünnep volt a gazdaságban. Május elsejének előestéjén ismét nagy eseményre került sor. A szövetkezethez tartozó Ipolynagyfalu (Veľká Ves nad Ipľom) kultúrházáminőségi osztályban tudták értékesíteni. A gondozók is jó munkát végeztek, hisz a tervezettnél 80 darabbal több borjút választottak el. A sertéstenyésztésben szintén jó teljesítményt nyújtottak a dolgozók, s minden lehetőséget kihasználtak az állatok termelékenységének fokozására. Kocánkénti átlagban 18 malacot választottak el. Az ünnepi gyűlésen az is elhangzott, hogy a szövetkezetben jól kibontakozott a szocialista munkaverseny. A dolgozók a járási versenyekben is jó helyezéseket értek el. A fejők, a tehén- és sertésgondozók, A legjobb dolgozók átveszik a párt- és gazdasági szervek képviselőitől az elismerő oklevelet (A szerző felvétele) ban Július Medveď mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes a kerületi és járási párt- és gazdasági szervek képviselőinek jelenlétében Bodonyi János mérnöknek, a szövetkezet elnökének, és Török Istvánnak, az üzemi pártszervezet elnökének ünnepélyes keretek között átadta a szovjet kolhozparasztok vörös vándorzászlaját. A miniszterhelyettes elismeréssel szólt a szövetkezet eredményeiről, amelyek eléréséhez a kedvezőtlen időjárási körülmények között nagy erőfeszítésekre volt szükség. A művelődési ház nagytermében megtartott ünnepi összejövetelen a szocialista munkabrigádok vezetői és tagjai, valamint az élenjáró dolgozók vettek részt. Elégedetten hallgatták a szövetkezet elnökének beszámolóját, aki egyebek között elmondta, hogy a közel 4,5 ezer hektár mezőgazdasági területen gazdálkodó szövetkezet ezúttal is sikeresen teljesítette feladatait. Megemlítette a problémákat is. Példáulyazt, hogy a szőlő és a cukorrépa nem hozott annyi bevételt, mint más években, viszont gabonafélékből, hüvelyesekből és zöldségfélékből teljesítették a tervet. Az állattenyésztésben tovább nőtt az állatok termelékenysége. Teheneként átlagban 4453 liter tejet fejtek, s a tej 97 százalékát az első a traktorosok és kombájnosok, valamint a gépjavítók tudatosították, hogy nem a versenyben való részvétel a fontos, hanem a méltó helytállás. Ennek köszönhető, hogy a szövetkezet növénytermesztési dolgozói a járásban az első helyen végeztek, és a tejtermelők szocialista versenyét is az ipolybalogi szövetkezet dolgozói nyerték meg. A szocialista munkaversenyben elért kiváló eredményeikért a szövetkezet dolgozóinak adományozták a járási mezőgazdasági igazgatóság és az SZFSZ járási bizottságának vándorzászlaját. Bodonyi János, a szövetkezet elnöke felszólalásában egyebek között kiemelte, hogy a társadalmi elismerést nemcsak az elmúlt évi eredményeikért, hanem a többéves tervszerű és átgondolt sikeres munkáért kapták. Azért a kollektív összefogásért, amely mindenekelőtt a nehéz feladatok teljesítésében nyilvánult meg. A szövetkezet 1280 tagjának a többtermelési és takarékossági kezdeményezése állandóan fokozódik. Jó hozzáállásra ösztönöz például az is, hogy a becsületesen végzett munkát megbecsülik a szövetkezetben. Ezt igazolja, hogy az ünnepi gyűlésen 23 példás dolgozónak adtak elismerő oklevelet és pénzjutalmat. BÖJTÖS JÁNOS Elismerés a jó munkáért
