Új Szó, 1987. június (40. évfolyam, 125-150. szám)

1987-06-12 / 135. szám, péntek

ÚJ szú 3 1987. VI. 12.' I»1"" ■■«ilium I li ■■ i A FORRADALOM ÚTJA 1917. június 12-én kezdődött meg Pétervárott a helyi Üzemi Bi­zottságok első konferenciája. Ezek a bizottságok olyan munkásszer­vezetek voltak, amelyek a szak­szervezetekkel ellentétben nem osztották meg az üzemek munká­sait, hanem ellenkezőleg, össze­fogták őket. A bolsevik párt politi­kai tevékenységében számolt ez­zel a pótolhatatlan egyesítő erővel, támaszkodott rá, mert úgy vélte, megvédheti a munkásságot a kompromisszumra hajló kispol­gári pártok befolyásától. A konferencián felszólaló Lenin a termelés és az elosztás mun­kásellenőrzésének gazdasági és szociális jelentőségéről beszélt. A küldöttek jóváhagyták a bolsevi­kok javaslatait taglaló határozati javaslatot, ami a bolsevik párt be­folyásának növekedését bizonyí­totta, hiszen az 586 küldött közül (ČSTK) - Daniel Ortega nicara­guai elnök a Contadora-csoport és az ún. limai csoport tagállamainak vezetőihez intézett levelében támo­gatta a közép-amerikai helyzet poli­tikai rendezésére irányuló erőfeszí­téseiket. Ortega hangsúlyozta: a tér­ségben csak akkor lehet szó béké­ről, ha megszüntetik az ellenforra­dalmi csoportok külső támogatását, az idegen katonai jelenlétet és a kül­földi katonai támaszpontokat, s ha mind az öt közép-amerikai állam Villámgyors start... (ČSTK) - Az amerikai űrhiva­tal, a NASA Wallops lsland-i (Virginia állam) bázisát villám- csapás érte, s ez indított el - ter­ven felül - három meteorológiai rakétát. A rakéták, amelyek közül a legnagyobb csaknem 5 méter hosszú volt, rövid repülés után az óceánba zuhantak. A meteo­rológiai rakéták felbocsátásának történetében először esett meg, hogy villámcsapás adott „utasí­tást“ a startra. Még szerencse, hogy a rakéta csak meteoroló­giai volt... csak 86-an képviselték a bolsevik pártot. A konferencia megválasz­totta a pétervári Üzemi Bizottsá­gok Központi Tanácsát, s ez októ­berig, az üzemi bizottságok orosz- országi konferenciájáig országos hatáskörrel rendelkezett. A bolse­vik többségű központi tanács együttműködött a szakszerveze­tekkel és a helyi szovjetekkel, s így sikeresen enyhítette a munkások szociális gondjait. Az üzemi taná­csok általában korlátozták a vállal­kozói önkényt, nem engedték meg a termelés csökkentését vagy be­szüntetését, ellenőrizték a terme­lési folyamatot, a munkások elbo- csájtását és a munkabéreket. Az üzemi bizottságok javaslatá­ra jöttek létre az üzemi munkás milícia és a Vörös Gárda alakula­kötelezettséget vállal arra, hogy nem enged meg egy újabb agresz- sziót. Nicaragua kész azonnal és minden előzetes feltétel nélkül tárgyalásokat kezdeni az Egyesült Államokkal egy olyan konkrét meg­állapodásról, amely mindkét fél ér­dekeinek megfelelne. A tárgyaláso­kon azonban nem lehet szó a Nica­ragua belügyeinek számító kérdé­sekről - hangoztatta prtega. A nicaraguai államfő managuai sajtóértekezletén bejelentette, részt vesz az öt közép-amerikai ország június 25-én Guatemalában sorra kerülő csúcsértekezletén. Rámuta­tott, a csúcstalálkozó számára a leg­nagyobb veszélyt az amerikai kor­mány intervenciós politikája jelenti, xxx A panamai kormány az ország egész területére érvényes rendkívüli állapotot rendelt el és a fővárosban bezáratta az iskolákat. Az intézke­dés a kiélezett belpolitikai helyzettel hozható összefüggésbe. Panamaváros már napok óta a munkaadó-szövetségek és né­hány jobboldali ellenzéki erő által kiprovokált zavargások színhelye. (ČSTK) - Irán további négy brit diplomatát utasított ki az országból - közölte a teheráni rádió. A svéd nagykövetség mellett működő brit érdekképviselet négy munkatársá­nak 72 órán belül kell elhagynia Iránt. Folytatódik tehát a Teherán és London közötti diplomáciai háború. Emlékezetes, Nagy-Britannia már kiutasította Irán manchesteri konzu­látusának öt munkatársát és a lon­doni nagykövetség személyzetének létszámát is kettővel csökkentette. (ČSTK) - A Spanyolországban szerdán megtartott regionális, helyi és Európa-parlamenti választások végleges eredményei szerint a kor­mányzó Spanyol Szocialista Mun­káspárt érzékeny veszteségeket szenvedett. Felipe González mi­niszterelnök pártja a helyhatósági választásokon 37,2 százalékát sze­rezte meg a leadott szavazatoknak (ez 5,5 százalékkal kevesebb, mint 1983-ban volt). Szavazatokat veszí­tett a jobboldali Népi Szövetség is (a voksok 20,3 százalékát kapta meg). A Demokratikus és Szociális Centrum jelentős szavazatnyeresé­get könyvelhet el 9,8 százalékos szereplésével. Az Egyesült Balol­dal a szavazatok 7 százalékát tud­hatja magáénak. A helyhatósági választások ked­vezőtlen kimenetele González Megkezdődött a NATO-tanács ülése (ČSTK) - Az izlandi fővárosban tegnap megkezdődött a NATO kül­ügyminiszteri szintű tanácsülése. Amint azt lord Carrington, a tömb főtitkára elmondta, a 16 tagállam miniszterei elsősorban a kelet-nyu­gati kapcsolatokról folytatnak esz­mecserét. Figyelmük középpontjá­ban az európai közepes hatótávol­ságú és harcászati-hadműveleti ra­kéták felszámolására vonatkozó szovjet javaslatok állnak. A NATO-tanács ülése tesz pontot azokra az elmúlt hetekben folytatott tárgyalásokra, amelyek során az egyes tagállamok kidolgozták a szovjet javaslatokkal kapcsolatos álláspontjukat. A Financial Times cí­mű londoni lap megjegyzi, hogy az atlanti szövetségesek közötti hosszú viták után most nyitva áll az út a szovjet-amerikai fegyverzetkorlá­tozási megállapodás előtt. A NATO Report szerint a külügyminiszterek a hagyományos fegyverzet csök­kentésével összefüggő kérdéseket is megvitatják. Ezek azt követelik, hogy mondjon le tisztségéről Manuel Antonio Norie­ga, a fegyveres erők főparancsnoka. A tábornok sajtónyilatkozatában hangsúlyozta: a hadsereg hű ma­rad az alkotmányhoz és védeni fogja a demokratikus rendszert. Azzal vádolta a panamai jobboldalt, hogy külföldi erők kezére játszik. A panamai kormány szintén nyilat­kozatot adott ki, amelyben hangsú­lyozza, az összeesküvő erők külföldi segítséggel akarják visszaszerezni az 1968-as választásokon elveszí­tett hatalmukat. xxx A bolíviai kormány csalódásának adott hangot amiatt, hogy Chile elu­tasította azt a La Paz-i kérést, hogy hozzanak létre a csendes-óceáni partokhoz vezető folyosót. Bolívia kontinentális ország, nincs tenger­partja, ezt még 1897-ben, a Chilével folytatott háborúban veszítette el. A La Paz-i kormány most kártérítést ajánlott fel Chilének, továbbá köte­lezte magát, hogy tiszteletben tartja Peru jogát a folyosón való áthala­dáshoz és azt is javasolta, hogy az észak-chilei területek fejlesztéséhez használják ki a bolíviai energiaforrá­sokat. Irán erre öt brit diplomata kiutasítá­sával válaszolt. Az iraki-iráni fronton tovább foly­tatódtak a harcok. Teheránban szer­dán közölték: az iráni egységek a front középső szakaszán, Bagdad­tól mintegy 130 kilométerre keletre elfoglaltak két stratégiailag fontos magaslatot. Irak ezt nem erősítette meg, csupán annyit közölt, hogy a térségben kisebb kiterjedésű har­cok folynak. pártja számára azt jelenti, hogy több városban valamely ellenzéki párttal kell koalícióra lépnie (főleg Madrid­ban, Barcelonában, Valenciában és Zaragozában, vagyis a legnépesebb városokban). Hasonló eredményt hoztak az Európa-parlamenti választások. A Közös Piac 12 tagállamának par­lamenti képviselőit tömörítő testület­ben Spanyolországnak tavaly óta 60 mandátuma van. Ebből most Gon- zálezék 28 mandátumot szereztek meg, a jobboldali Népi Szövetség­nek 17, a centrum pártnak és az Egyesült Baloldalnak 3-3 képviselő­je lesz. A választások eredményei azt bizonyítják, hogy a spanyolok egyre kevésbé tudják elfogadni a kormány szociális és külpolitikáját. González nem tudta teljesíteni a munkanélküliség csökkentésére és a NATO-tól függetlenebb külpoli­tika folytatására tett ígéreteit. A hét legfejlettebb tőkés or­szág immár tizenharmadik, velencei csúcstalálkozója vacsorá­val kezdődött és ebéddel ért véget. * így szinte kézenfekvő a hasonlat az értekezlet és a „szakácsművészet“ között: vajon mit főztek a „hetek“, hogyan tálalták azt fel és végül, hogyan emészthető meg a velencei menü. A velencei „lakomának“ elég rosszak voltak az előjelei. Több résztvevőnek okoztak hasfájást sa­ját problémáik. Bonn például csak az utolsó pillanatban sorakozott föl a szövetségesek mögé az európai rakéták kérdésében (igaz, fenntartá­sokkal), de a hosszan húzódó koalí­ciós vita nem növelte a kormány tekintélyét. A francia belpolitikai ke­délyeket a Léo- tard-ügy borzolta fel a csúcs előtt (a kulturális és tájé­koztatási minisz­ter azt mondta, pártja, a kormány­zó UDF-szövetség tagja, a jövő évi elnökválasztáson nem támogatja Jacques Chirac jelölését, erre a kor­mányfő felajánlotta neki a távozást, de a miniszter visszakozott, s a koa­líció felbomlásának veszélye egy időre elhárult). Margaret Thatcher nem tudott Velencére koncentrálni, hiszen a parlamenti választások kimenete­lében nem lehetett biztos - bár­mennyire is az ő pártját favorizálták a közvélemény-kutatások. A brit mi­niszterelnök kapott is a fejére a ha­zai sajtótól és az ellenzéktől: velen­cei villámlátogatására csak a fotó­sok kedvéért szakított időt - mond­ták. A vendéglátó Olaszország szin­tén parlamenti választásokra készül: a vasárnapi szavazás előtti csatáro­zásokat a velencei csúcs csak meg­zavarta. Nem mintha túl kétséges lenne, hogy ismét patthelyzet áll elő az olasz belpolitikai porondon, s Ró­mában megint az előző ötpárti kor­mánykoalíció összetákolására fog­nak törekedni. Brian Mulroney kana­dai kormányfő napja leáldozóban van, s Nakaszone Jaszuhiro japán miniszterelnök pozíciói is megren­dültek otthon. És Reagan amerikai elnök? Nos, őt aligha irigyelheti valaki, hiszen az iráni-kontra botrány hullámai nem­hogy elcsitulnának, hanem ellenke­zőleg. folyton magyarázkodásra kényszerítik a Fehér Ház fejét. S ak­kor még itt vannak az amerikai gaz­daság betegségei, amelyek ragályo­sak, s a partnereket is megfertőzték. R eagan tehát eljátszotta a fő­szakács szerepét, s már jó néhány nappal a csúcs előtt a hely­színre érkezett, hogy előkészítse az étlapot. Első helyre tette a Perzsa­öböl körüli problémákat, nem titkol­va, hogy valamiféle egyeztetett akci­ókra szeretné rábírni a partnereket Iránnal szemben. Se vége, se hosz- sza nem volt az amerikai küldöttség tagjai részéről elhangzó, Teherán­nak címzett fenyegetéseknek, de a Perzsa-öböl á la Reagan nevű fogás valahogy nem ízlett a többiek­nek. Igyekeztek is fékezni az ameri­kaiak étvágyát. Bármennyire is si­kerként könyveli el Reagan ebből a szempontból a csúcsot („elértük, amit akartunk“), az igazság az ma­rad, hogy a partnerek mindenféle katonai akciótól óva intettek, s ez a közös dokumentumban is kifeje­zést kapott. Reagan Iránnal kapcsolatos har­ciassága egyébként nyilván az ott­honi botránnyal függ össze: meg akarta mutatni, a titkos fegyverszál­lítások ellenére nem „bratyizik le“ Teheránnal. Ez a téma mellesleg arra is jó volt, hogy elterelje a figyel­met a. fontosabb problémákról, pél­dául a leszerelési ügyekről (tavaly Tokióban Líbia volt az „időszerű“ fő fogás). Azért nem lenne igaz, ha azt állí­tanánk, hogy a fegyverzetkorlátozás kérdéseit hanyagolták Velencében. Csak éppen az előzetes várakozá­sokká! szemben soványka az ered­mény. Mindenki arra számított, hogy a tőkés „hetek“ konkrét választ ad­nak a szocialista „hetek“, vagyis a Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületének legutóbbi, il­letve korábbi kezdeményezéseire. Igaz, lényegében már körvonalazó­dott a nyugati leszerelési álláspont (elfogadják a kettős nullamegoldást, ha annak folytatásaként a hagyomá­nyos és a vegyi fegyverek csökken­tésére is sor kerül), de az egyértel­mű, világos vélemény kidolgozása azért rokonszenvesebb lett volna (ezt a Reykjavíkban tegnap meg­kezdett NATO-külügyminiszteri ér­tekezletre hagyták). A nyugati katonai összefogás és az atomfegyvereken alapuló „elret­tentő erő“ szükségességének han­goztatása mellett a velencei csúcs- értekezleten az eddiginél jóval ked­vezőbb lehetőséget láttak az atom­fegyverzet csökkentésére. A „he­tek" úgy vélik, „konkrét egyezmé­nyek" születhetnek erről, ami nyil­ván az eurorakéta-megállapodásra való ködös utalásként fogható föl. A szerződés megkötéséhez azon­ban konkrét lépésekre lenne szük­ség az ő részükről is. Mindenesetre biztató lehet, hogy Velencében és a héten Moszkvában is egyaránt felmerült egy júliusi szovjet-ameri­kai külügyminiszteri találkozó lehe­tősége, amelyen - esetleg - már az őszi Gorbacsov-Reagan csúcsról lenne szó. Előre örülni, persze, nem ajánlatos, mindenképp meg kell vár­ni a reykjavíki NATO-állásfoglalást, illetve az ezzel kapcsolatos szovjet véleményt. A „köztes fogások" (a terroriz­mus elleni harc fokozása, a dél-afrikai apartheid-rendszerhez fűződő viszony, a fejlődő államok megsegítése, az AIDS-elleni küzde­lem összehangolása) után kerültek terítékre Velencében a gazdasági kérdések, jóllehet, ez a téma volt kezdetben a főszereplő a hasonló csúcstalálkozókon. Az elmúlt majd’ másfél évtized azonban bebizonyí­totta, hiába határoztak el bármit, a hét legfejlettebb tőkés ország gaz­dasági és kereskedelmi kapcsolatai ettől még nem rendeződnek. Sőt- akárcsak a tavalyi tokiói csúcs óta- általában tovább éleződnek. Elég, ha csak a dollár árfolyamesését, vagy a Japánnal szemben hozott diszkriminatív intézkedéseket említ­jük, s máris szembetűnő, hogy min­denki a saját önző érdekeit helyezi előtérbe. így valóban nehéz az összhang elérése, s általános meg­fogalmazásoknál lényegében nem volt több a záróebéden felolvasott gazdasági nyilatkozat sem. ígéretek, persze, most is elhangzottak, de ezektől - mondjuk - a dollár árfolya­ma (a tőzsde, ugye, a legjobb baro­méter) mit sem változott M ilyen volt tehát a velencei menü? Egyértelműen az amerikai ízek domináltak, bármeny­nyire is igyekeztek a többiek az ételbe keverni saját nemzeti fűsze­reiket. Az amerikai konyha pedig köztudottan nem a gourmand-oknak való: a körítés, a tálalás ugyan pom­pás lehet, de az étel elfogyasztása után nincs kizárva a gyomorrontás. Velencében mindenesetre megették Reagan főztjét, s igyekeztek hozzá jó képet vágni... PAPUCSEK GERGELY tai, a proletár forradalom első fegyveres egységei.-va­Latin-amerikai hírek Managua kész azonnal tárgyalni az USA-val Rendkívüli állapot Panamában • Chile nem engedi a tengerhez Bolívíát Folytatódik az iráni-angol diplomáciai háború SPANYOL HELYHATÓSÁGI ÉS EURÓPA-PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK A szocialisták érzékeny veszteséget szenvedtek Komoly figyelmeztetés a González-kormány számára Velencei étlap Heten a gondo­lában. A zsákok súlya ezután sem lesz ki­sebb... (A Frankfurter Allgemeine Zeitung karikatúrája) Brit választások (ČSTK) - Tegnap tartották meg Nagy-Britanniában a parlamenti vá­lasztásokat. A több mint 40 millió szavazásra jogosult állampolgárnak az alsóház 650 tagjára kellett lead­nia voksát; Angliában 523 képvise­lőt, Skóciában 72 képviselőt, Wales- ban 38 képviselőt, Észak-írország- ban pedig 17-et választottak meg. A szavazóhelyiségek este 23.00 óráig tartottak nyitva, s a számítógé­pek röviddel ezt követően - tehát már lapzártánk után - tették közzé az első eredményeket. Dél-afrikai támadás Angola ellen (ČSTK) - A dél-afrikai hadsereg hat zászlóalja tegnap támadást inté­zett Angola ellen és mintegy 250 kilométerre behatolt az ország terü­letére. Ezt az el nem kötelezett or­szágok tájékoztatási minisztereinek Zimbabwében folyó 2. konferenciá­ján közölte Roberto Antonio de Almeida angolai miniszter. Elmond­ta, hogy a dél-afrikai csapatokat el­sősorban Cunene angolai tarto­mányban összpontosították, ahol szorosan együttműködnek az UNITA kormányellenes szervezet fegyveres bandáival. Pieter Botha dél-afrikai elnök a parlament ülésén szerdán bejelen­tette, meghosszabbították a június 12-én lejáró rendkívüli állapot érvé­nyességét. Az intézkedést hivatalo­san azzal indokolták, hogy a preto­riai kormány és a nyugati államok érdekeit meg kell védeni az Afrikai Nemzeti Kongresszus „forradalmi terrorjával" szemben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom