Új Szó, 1987. június (40. évfolyam, 125-150. szám)

1987-06-06 / 130. szám, szombat

ÚJ szú 5 1987. VI. 6. A Pečkyi Ipari Automatizálási Vállalat dolgozói már két éve gyártanak olyan szervomotorokat, amelyeket hazánkban és más KGST-tagországokban az atomerőművek szekunder körfolyamataiban használnak. A primer körök motorjait eddig importáltuk, s most e motorok gyártását is rövidesen megkezdjük. A képen: Václav Jirásek egy szervomotor vezérlő szerkezetét állítja be. (Petr Josek felvétele - ČTK) A partizántábornok Szidor Artyemjevics Kovpak születésének 100. évfordulójára A nyelv legmélyebb titkaival Mária Kráľovičová nemzeti művész jubileuma A szovjet nép grandiózus anti­fasiszta küzdelmének, a nagy honvédő háborúnak fontos része volt a sokszor „második front“-nak is nevezett, a megszállt területeken kibontakozott ellenállá­si- és partizánmozgalom, amelynek kialakulásáról már a náci Wehr­macht „Közép“ hadseregcsoportjá­nak 1941. június 29-i helyzetjelenté­se is tanúskodik. Eszerint: a megsemmisítő harcok befejezése keleten lényegesen különbözik a nyugati harcoktól. Míg nyugaton az ellenség körülzárt erői a harcok befejeztével nagyjában és egészé­ben majdnem teljesen és önként megadták magukat, addig itt ez egé­szen másként történik. Az oroszok jelentős százaléka elrejtőzik a nagy, részben még nem átfésült területe­ken, az erdőkben, mezőkön, mocsa­rakban stb. Közben az ilyen területe­ken egy ideig még teljes fegyverzetű zászlóaljak vannak kitéve a parti­zánveszélynek.“ Ez a helyzetkép később fokozottabban érvényes volt, és a német csapatok már állan­dóan ki voltak téve a partizánve­szélynek. Ezt alig egy hónappal a Szovjetunió elleni háború megindí­tása után a Wehrmacht főparancs­noksága, az OKW is kénytelen volt elismerni és ekkor a szovjet parti­zánharcot már nem valami véletlen jelenségnek állította be, hanem olyan tényezőnek, amely komolyan veszélyezteti a német összekötteté­si vonalakat. Pedig ez még csak a kezdet volt. Az OKW különféle, a szovjet polgári lakosságot a parti­zánok támogatásától elrettenteni igyekvő intézkedést foganatosított, de a halálbüntetés sem bizonyult hatékonynak és a „Bandengefáhr“- feliratú táblák sokasodása a parti­zánmozgalom erősödését jelezte. Az átmenet a szocialista építő­munkáról az illegális harc formáira nem volt ugyan zökkenőmentes, de a szocialista haza védelme a szovjet embereket az elszántság és hősies­ség újabb megnyilvánulásaira ösz­tönözte. A partizánmozgalom szer­vezésének és vezetésének óriási segítséget nyújtott Lenin hadtudo­mányi munkásságának a partizán­mozgalommal kapcsolatos művei­nek, valamint ezek első gyakorlati, polgárháborús tapasztalatainak fel- használása. A szovjet partizánmoz­galom erőgyűjtése és szervezési kérdéseinek megoldása tehát nem vett igénybe hosszabb előkészületi periódust, mint általában a többi or­szágok partizánmozgalmaiban. A szovjet partizánharcok egyik ki­emelkedő személyisége a legendás Kovpak tábornok volt. Szidor Artyemjevics Kovpak 1887. június 7-én született a balparti Ukrajnában elterülő poltavai területi Kotyelva faluban. Részt vett az első világháborúban, majd a polgárhábo­rú idején az egykori frontharcosok­ból alakult partizánosztag parancs­noka volt, a nagy honvédő háború előtt pedig a szumi területi Putyivl város tanácsának elnöke. Elmúlt 54 éves, amikor egy újabb háború ször­nyűségeivel kellett szembenéznie. Mint annyi sok szovjet pártfunkcio­nárius vagy államigazgatási dolgo­zó, ő is a partizánmozgalom szerve­zését kapta feladatul. 1941 szep­temberében partizánosztagot alakí­tott. * E gységének az első akcióktól kezdve menet közben kellett elsajátítania a partizánharc taktiká­ját, s csakúgy, mint sok más parti­zánosztagnak, a kezdeti fegyver-, lőszer-, ruházat- és élelmiszerhiány ellenére felvennie a küzdelmet a né­met megszállók ellen. Mindezt ak­kor, amikor az összeköttetés a szomszédos osztagokkal nem volt kielégítő, s alig volt kapcsolatuk a Vörös Hadsereggel. A partizánok­nak meg kellett tanulniuk, hogyan kell a bekerítésből kitörni, vagy a na­gyobb német támadások elől kitérve eltávolodni az ellenségtől, majd más irányból lecsapni rá. Ezt a mozgé­konyságra épülő rugalmas taktikát kellett alkalmazni Észak-Ukrajna, Oroszország és Belorusszia terüle­tén mocsaras, erdős területeken, később pedig a Kárpátok hegyvonu­latánál. 1942 tavaszán rádiókapcso­latot létesítenek a Vörös Hadsereg parancsnokságával s egyre inkább érzik a szovjet lakosság odaadó tá­mogatását. Tudatosítják, hogy csak a szovjet nép összeforrottságából eredő támogatásra támaszkodva ér­hetnek el sikereket. i O/l O nVarán Kovpakot I sok más partizánpa­rancsnokkal együtt Moszkvába ren­delték. Itt Szaburov és Kovpak azt a feladatot kapták, hogy egységeik­kel a Dnyeperen át hajtsanak végre portyát. Fel kellett deríteniük az el­lenség Dnyeper mögötti csoportosí­tásait, összeköttetési és utánpótlási vonalait, repülőtereit és egyéb fon­tos katonai objektumait. Ezek felde­rítése az elkövetkezendő szovjet tá­madás előkészítéséhez nyújtott nagy segítséget. Kovpak partizánjai­nak Zsitomír és Kijev felé kellett előrenyomulniuk majd a Volgához és a Kaukázushoz vezető fontos utánpótlási vonalakon kellett diverzi- ós tevékenységet kifejteniük. E fel­adat teljesítése után Kovpak parti­zánjai Észak- majd Nyugat-Ukrajná- ba menetelnek. Vasúti hidakat rob­bantanak, ellenséges szerelvénye­ket támadnak meg. A hadvezéri eré­nyeket is csillogtató Szidor Kovpak addigi parancsnoki tevékenysége elismeréséül 1942-ben és 1944-ben megkapta a Szovjetunió Hőse kitün­tetést, 1943-ban pedig a vezérőrna­gyi rendfokozatot. Kovpak tábornok ütőképes és lö- vegekkel is rendelkező köteléke fon­tos katonai feladatokat teljesített. Nagyobb helyőrségeket is megtáma­dott és pánikot keltett az ellenség soraiban, csapatokat, katonai fel­szerelést és lőszert semmisített meg, még mielőtt azok az arcvonal­ra érkeztek volna, illetve a megszál­lók jelentős erőit kötötte le a hátor­szágban. Mindez nagy erkölcsi és politikai hatást is kiváltott a polgári lakosságban. Figyelemreméltó akti­vitásával Kovpak magasabbegysé- ge is hozzájárult ahhoz, hogy a szovjet partizánmozgalom a fa­siszta csapatok szétzúzására irá­nyuló tejv szilárd részévé, a főpa­rancsnokság hadászati tényezőjévé vált. A háború után Szidor Kovpak az Ukrán Legfelsőbb Tanács elnökségének elnökhelyettese volt. A Szlovák Nemzeti Felkelés 10. év­fordulója alkalmából 1954-ben ma­gas csehszlovák kitüntetést kapott, a Fehér Oroszlán-rendet. 80 éves korában, 1967-ben halt meg. Dr. CSÉFALVAY FERENC, a történelemtudományok kandidátusa Gyalog hosszadalmas lenne be­járni a falut. Pedig megérné körül­nézni. A főút mentén új házak, régit (omladozófélben lévőről nem is szólva) szinte alig látni. Marcelháza (Marcelová) gazdag település. Kert­jeiben hatalmas fóliasátrak emel­kednek. Felépült itt minden, amire igénye van a lakosságnak: bevásár­lóközpont, művelődési otthon, gon­dozott sportpálya, benzinkút, ven­déglő és sok egyéb, amit a mellékut­cák rejtenek. A község négyezer lakosából 679 az egységes földműves-szövetke­zetben dolgozik. Ha azt hallom, me­zőgazdaság, az időjárás diktálta ke­mény viszonyok és a nehéz fizikai munka jut eszembe. Ennek mintegy ellensúlyozására az efsz szociális programja a mezőgazdasági dolgo­zókról való törődést szorgalmazza. Mert csak így lehet megtartani és fokozni az eredményeket, teljesíteni a munkafeladatokat. Hogy Marcel- házán miképp, erről Dobrocsányi László, az efsz alelnöke, az üzemi pártbizottság elnöke tájékoztatott.-Nemcsak állandó dolgozóinkra terjed ki a szociális gondoskodás, hanem azok gyermekeire s a tőlünk nyugdíjba ment idős emberekre egyaránt - mondja. - Szövetkeze­tünkből évente körülbelül húszán mennek nyugdíjba és ugyanennyien jelentkeznek hozzánk munkavi­szonyba. A nyugdíjasok 35 százalé­ka idénymunkát vállal. Ezért is bizto­sítjuk számukra az üzemi étkezte­tést egész évben. Ezt megközelitő­A színházbeli kollégák, a barátok, a családi kör és a hálás nézők is így szólítják: Marina. Sokan nem is tud­ják, hogyan kapta ezt a nevet. Azt hiszik, hogy csupán bizalmas meg­szólítása egy nőnek, akihez sok száz hasonló van. Magyarázatként csak ennyit: pályája kezdetén, 1948- ban eljátszotta, pontosabban szólva elszavalta Sládkovič Marínáját, a Szlovák Nemzeti Színház Jozel Budský rendezte legendás előadá­sában. Színházművészetünk, a kriti­ka egy részének kuvikolása ellenére is, ezzel a lírai kompozícióval vállal­ta fel a képi, a metaforikus és poeti- kus színpadi kifejezőeszközöket. Et­től kezdve a művésznő élete a szí­nészet és a versmondás között zajlik. Az előadóművészethez továbbra is hű marad. Azok közé a szlovák művészek közé tartozik, akik - a művésznő meghatározása sze­rint - az ötvenes években hidat vertek a szlovák és a cseh kultúra között. Ezt a hidat a szlovák költé­szet Prágában megtartott ma már legendás estjei alkották. Fővárosunk művészeti eseményei voltak ezek, s a nem mindennapi alkotások rend­kívüliségének ma már a „történel­mi“ jelző is kijár. A mai napig senki sem tudta ezt túlszárnyalni. A szlovák nyelv nagykövete. A vi­lág számos metropolisában és váro­sában szavalt már. Olykor csupán a közönség elenyésző része értette anyanyelvét, az estek résztvevői mégis lélegzet-visszafojtva hallgat­ták. Megérezték, hogy olyan szí­nésznő beszél hozzájuk, aki meste­rien képes a szó jelentéséhez kap­csolni annak hangalakját, az intoná­ciót és a ritmust. Éppen ezzel a rendkívüli képességgel tárja fel a szó belső tartalmát a szlovák nyel­vet nem értő idegen előtt. Mária Kráľovičová, aki Nyugat- Szlovákiában született, lerombolt egy mítoszt, mely szerint Szlovákiá­nak csak bizonyos területeiről szár­mazók képesek szuverén módon birtokolni a szlovák nyelv legmé­lyebb titkait. Száz és száz előadóes­tet tudhat maga mögött. A költészet avatott ismerői és az egyszerű né­zők is tapsoltak neki. Nem hiányzik egyetlen rendezvényről sem, ahol az előadómüvészeté a főszerep. Hallhatják őt a podébradyi Neu- mann-ünnepségeken, a Liptovský Mikuláš-i Plávka napokon, vagy a szép szó napjain Martinban. Az említett Marina megformálása, amely a fiatal művészjelöltnek akkor az első nagy színészi feladatot je­lentette, hosszú időre meghatározta életútját. A fiatal, szőke hajú lány leg harmincan veszik igénybe. Ugyanakkor a polgári ügyek testüle­tével együtt búcsúztatjuk őket nyug- dijbavonulásukkor és évente egy­szer találkozóra hívjuk össze az idős embereket. Kultúrműsorral köszönt­jük, majd ebéddel vendégeljük meg őket. Hasonló összejövetelen tisz­telgünk a nőknek március 8-án. A szociális bizottság a szociális alapból egyszeri juttatást ítél oda nyugdijkiegészítőként. Ez 600 koro­nától egészen 2500 koronáig ter­jedhet. A tagok gyermekeinek óvodai el­helyezését egész nap üzemelő és teljes ellátást biztosító 60 személyes üzemi óvoda szolgálja. Ha nagyobb lenne az igény, a gyerekeket a falusi óvoda is vállalná, ahogy bölcsődei ellátásukat a falusi bölcsőde. A Szö­vetkezeti Földművesek Szövetségé­nek járási bizottsága patronálásával évente 60 gyerek tölti nyári vakáció­ját belföldi és 12 külföldi pionírtábo­rokban.- Tagjaink üdültetésére megkü­lönböztetett figyélmet fordítunk. Két magyarországi szövetkezettel tar­tunk szoros kapcsolatot. Évente 160 személy csereüdültetését tudjuk igy megoldani. A szabadszállásiak és a csengenek ötnapos kiránduláson csodálhatják meg a Tátra szépségét és élvezhetik fürdőhelyeinket. Tag­jaink körében a magyarországi út iránt nagy az érdeklődés. A páti (Patince) negyvenágyas szociális létesítményünket már kevesebben veszik igénybe, hisz a faluhoz közel külsőleg az érzelmekkel teli, lírai lelkületű nőalakok megformálására volt alkalmas. Mária Kráľovičová azonban fokozatosan készült fel az érett, lelkileg összetett női jellemek alakítására. Ezek között megtaláljuk a hazai és külföldi drámairodalom valamennyi nagy szerepét. Művészetére jellemző a műfaji sokszínűség. Szuverén módon ol­dotta meg a komika szerepkörét, de ugyanígy sikeres volt a tragikus és a hősi szerepek belső drámaiságot követelő sorában. Biztonságosan mozog mind a világirodalom drámái­(ČSTK-felvétel) nak társasági szalonjaiban, mind a szlovák klasszikusok darabjainak fakunyhóiban. Művészete összeköti a szlovák színésznők első generációját és fia­talabb követőit. Akkor került a szín­házművészetbe, amikor művészi ki- csúcsosodáshoz érkezett Olga Bo- rodáčová, Hana Meličková, Beta Poničanová színészi pályája. Színpadi alakításain kívül szám­talan rádiójátékban játszott. Előadó- művészetét több hanglemezen is megörökítették. Természetesen a televízió és a film is igényli sok­oldalú tehetségét. Mária Kráľovičová nemzeti mű­vész annak ellenére, hogy szorosan kötődik a színházhoz, nemcsak mű­vészetbeli szerelmeihez, a színé­szethez és a versmondáshoz hű. A Szlovák Drámaművészek Szövet­ségének tisztségviselőjeként aktí­van részt vesz a színházi élet fej­lesztésében. Több éve a szövetség alelnöki tisztét tölti be, és ó vezeti az egyik szakbizottságot is. A művésznő örökre Thália hívéül szegődött. Alázattal és fenntartás nélkül szolgálja. Minden alkotó tettét a néző felé közvetített konkrét gon­dolatiság vezérli. így akarja a nézőt lekötni és érzelmeiben magával ra­gadni. MARIÁN MIKOLA eső üdülőközpontot egyébként is gyak­ran felkeresik és nemcsak hétvége­ken. Ezért ezt az épületet az építőtá­borokban nálunk dolgozó diákok el­szállásolására használjuk. Az idén is várjuk a žilinai Közgazdasági Szak- középiskola tanulóit, valamint a nyit­rai (Nitra) főiskolásokat. Jól érzik magukat nálunk, hisz kellemes kör­nyezetben, víz mellett tölthetik mun­ka utáni szabadidejüket. Nyáron, az egyébként 300-350 személy étkeztetését ellátó üzemi konyha hét alkalmazottja Lévai Zol­tán konyhavezetővel kétszer ennyi személyre főz. A választékos ét­rendben egy héten csupán egyszer szerepel tésztaféle. Az alapanyagok közül a zöldségféléket a szövetkezet maga termeszti. A dolgozókról való szociális gon­doskodáshoz tartozik az egészség- ügyi ellátás is. Mészáros József üzemi orvos rendelőjében naponta átlagosan harmincötén fordulnak meg. Az állattenyésztésben dolgo­zók és a traktorosok évente komplex kivizsgáláson vesznek részt, de va­lamennyi dolgozónál szorgalmazzák a megelőző ellenőrzéseket. Az egészségvédelmet szolgálják a szo­ciális helyiségek, a zuhanyozók is.- Szövetkezeti tagjaink átlagélet- kora 40 év. Elég sok a fiatal. Ezért szeretnénk az eddigi négy helyett húsz lakásegységgel kedvező la­kásfeltételeket teremteni a nálunk munkaviszonyba lépő fiataloknak. A szociális törődés mellett a szó­rakozásra, a kultúrára is gondol az efsz vezetősége. Tagjai részére a színházi előadásokra belépője­gyeket biztosít, de utakat szervez jégrevükre, virágkiállításokra és egyéb rendezvényekre is. -si­A JÓ MUNKA ELŐFELTÉTELE Földműves-szövetkezeti szociális intézkedések

Next

/
Oldalképek
Tartalom