Új Szó, 1987. június (40. évfolyam, 125-150. szám)
1987-06-01 / 125. szám, hétfő
jj szú 5 987. VI. 1. SZABÓ ATTILA 14 ARANYÉRME A világbajnokságon is bizonyít? A fiatalok körében is nagy népszerűségnek örvendenek az egyre gyakoribb tömegfutóversenyek (Virág Tibor felvétele) Ahol szeretik a turisztikát Az ország legjobb kajakosát Szabó Attilának hívják, februárban múlt huszonegy éves; tizennyolc esztendős kora óta még futamot sem vesztett a hazai versenyeken! A csehszlovák bajnokságokon összesen tizennégy aranyérmet gyűjtött eddig össze. Rajthoz állt két világbajnokságon is - tavaly Montrealban a hatodik helyen „kötött ki“ tízezer méteren. Atilla hét centiméter híján két méterre nyúlt, súlya nyolcvanöt kilogramm. Kilencéves kora óta evez; pályafutását Komáromban (Komárno) kezdte. Innen rukkolt be Prágába, ahol jelenleg is a Dukla tagja. Úgy tűnik az idei esztendő sorsdöntőnek ígérkezik pályafutásában. Ladislav Souček edző ugyanis eldöntötte: Szabó Attila ezentúl csakis egyedül száll majd hajóba - felhagy a páros versenyzéssel, hogy vitathatatlan tehetségét a lehető legjobban érvényesíthesse. (Visz- lay Istvánnal kajak kettesben is országos bajnokságot szerzett; sőt, ikertestvérével, Zoltánnal egyetemben, Blaho és Viszlay társaságában egyszer négyesben is maguk mögé utasították a teljes csehszlovák élmezőnyt.) Attila legutóbb Slapyban, a második válogató versenyen bizonyította kitűnő formáját - mindhárom számában - az ötszáz, az ezer és a tízezer méteres távon maga mögött hagyta ellenfeleit, köztük a remek magyarországi kajakosokat is!- Huszonegy éves vagy, s itthon magasan a legjobb. Mikor érik be egy kajakos? Hány évesen juthat el valaki a legmagasabb csúcsra? Azaz: mikorra várható, hogy esetleg a világbajnokságokon is elcsípsz egy érmet?- Erre a mi sportágunkban sincs szabály. Általában a huszadik és a huszonötödik év között jön a legegyenletesebb, legjob forma, de más példa is akad; van, aki harmincöt esztendős korában nyer világbajnokságot vagy olimpiát.- Komáromban kezdtél el kajakozni. Miért éppen ezt a sportágat szemelted ki magadnak?- Mint az életben általában, az én sorsomban is szerepet játszott a véletlen. Szüleim a hatvanas években Komáromba költöztek Bátorkesziből (Vojnice). Házunk a Vág-Duna közelében, a régi csónakház környéTiz idény alatt - 1976 és 1985 között - kilenc centimétert javult a férfi magasugrás világcsúcsa. Tavaly változatlan maradt, továbbra is Igor Paklin a tulajdonos, aki 1985. szeptember 4-én a 241 centiméteres magasság fölött suhant át. Időközben a fedettpályás világrekord is azonos lett a szabadtérivel: a svéd Patrik Sjöberg csarnokban 241-et ugrott. Márpedig Igor Paklin szerint:- Sjöberg eredménye az ugrószámok közül az egyetlen fedettpályás teljesítmény, amelyik már utolérte a szabadtéri világrekordot. S egyben magasugró világcsúcsa megjavításának előhírnöke. A fedettpályás idény viszont legalább kétszer olyan hosszú, így nagyon sok versenyen adódik lehetőség a rekordjavításra. És a stadionban sokkal jobb ugrani, mint a csarnokban... Paklin, aki honfitársa, Povarnyicin ugyanabban az esztendőben felállított világrekordját hódította el, szülővárosában, a kirgiziai Frunzéban él. Az ottani politechnikai főiskolán a komputerek világával ismerkedik. Ahhoz azonban, hogy összeszámlálja, kik jöhetnek számba az idén, mint az új rekord várományosai, nincs szükség a csúcstechnikára. Paklin: „Az esélyesek számba vételére elegendő öt vagy hat ujj is. Azaz, legalább öt ujjra van szükség ahhoz, hogy végig számoljuk, kik lehetnek egy esztendő múlva elsők ezen a büszke listán?" öt vagy hat atlétának lehet reménye a csúcsjavitásra. Soha annyi kiváló magasugró nem volt a világon, mint manapság. Igor Paklin egy vasöntő és egy kórházi nővér most 23 esztendős fia, aki imád * gyorsan robogni az autójával, a legtöbb kén áll, - terészetes hát, hogy mi is, a három Szabó-fiú ott töltöttük a szabad időnket a víz közelében. Focizgattunk, jártuk a folyópartot, átruccantunk a szép Apáli-szigetre. Közben félszemmel az evezősöket figyelgettük. Aztán mi is belekóstoltunk a sportágba Zoltánnal, s azóta sem tudunk megválni tőle. Ha viszont nem költözünk Komáromba, valószínűleg sohasem ülök kajakba!- Külön szerencse, hogy ebben a városban gazdag hagyománya van a vízi sportoknak!-A Töltéssy, Halmo, Tar, Soós, Pál nevek ma is jól csengenek a szakberkekben. Első mesterem Soós Tibor volt, őt Vojtech Halmo követte. A régi csónakházat időközben lebontották, s egy korszerű, minden igényt kielégítő létesítményt építettek helyette, olyat, amelyre büszke lehet a város. Nagyon szívesen járok haza, szó van róla, hogy a jövőben akár itthon is edzhetek olykor-olykor, a régi, megszokott, ismerős környezetben. Beindult az evezős idény. Milyennek minősíted a felkészülésedet?- Az az érzésem, hogy sokkal jobban sikerült, mint tavaly. Akkor ugyanis az osztrák Alpokban alapoztunk, de a formát nem tudtuk átmenteni a montreali világbajnokság idejére. Senki sem közölte „hivatalosan“, hogy valami hiba csúszott a felkészülésbe, mindenesetre az idén más utat választottak a szakvezetők. A válogatott keret tíz tagja együtt edzett a kitűnő magyar kajakosokkal Magyarországon. Számomra óriási élmény volt velük kéesélyt - önmagán kívül, természetesen- honfitársának, Gennagyij Avgyejenkó- nak a világbajnoki cím védőjének adja. Ezenkívül úgy véli, hogy Patrik Sjöberg és Carlo Thränhardt nyáron is meg akarja ismételni kiváló téli eredményeit. És véleménye szerint természetesen nem szabad elfeledkezni Dietmar Mögenburgról, az olimpiai bajnokról sem. A Burevesztnyik Fruzne atlétája érdekes módon nem említi Csu-Csien-hua nevét, a kínai atléta pedig 1983-ban és 1984-ben három ugrása után boldogan érkezett a szivacsgödörbe. Először az NDK-beli Wessig 236 centiméteres világcsúcsát javította meg egy centiméterrel, majd utána - ismét egy centiméterrel- a sajátját, s így jutott el a bűvös 240 centiméter küszöbére, amelyet aztán végül mégis Povarnyicin vitt át a világon elsőnek, ß Igaz, Csu-Csien-hua múltjáról többet tud a világ, mint jelenéről. Sanghajban született 1963-ban, sportiskolába járt, ahol asztaliteniszezőként kezdte. Aztán átnyergelt a magasugrásra, 17 évesen már 225 centiméterrel szerepelt a világ- ranglistán, 1981-ben 230 volt a legjobbja, a következő évben 233-mal vezette a világ élmezőnyét, majd következtek a világrekordok. Los Angelesban Mögenburg és Sjöberg mögött harmadik lett az olimpián. Tavaly viszont csupán 231 centiméter volt a legjobb eredmény. így hát a kínai magasugró éppúgy rejtély a jövő számára, mint Rudolf Povarnyicin, aki 1985 augusztusában az ismeretlenség homályából bukkant fel, amikor bejárta a világot a Donyeckből érkezett hír, miszerint ez az addig úgyszólván teljesen ismeretlen fiatalember, átlépte, szülni, mivel itt mindegyik gyakorlás „életre-halálra“ ment, tartani akartuk a lépést a világ legjobbjaival. Nekem itthon az edzéseken nincsenek „húzó“ társaim, ezért volt számomra nagyszerű, hogy világbajnokok között próbálhattam az erőmet. A hazai válogató versenyek után néhány nemzetközi viadalon állok majd rajthoz - Szegedre, Moszkvába, Párizsba készülök - aztán augusztusban következik a treboni edzőtáborozás. Ez lesz a duisburgi, augusztus végi világbajnokság előtt az utolsó felkészülés.- Mit várs2 a világbajnokságtól?- Szeretnék jól szerepelni. Ez a verseny alapvetően fontos számomra, hiszen ha sikeresen eveznék, indulhatnék a jövő évi olimpián! Az bizonyos, hogy csakis szóló számokban ülök hajóba. Még nem tudom, mindhárom távon indulok-e, ezt közvetlenül a világbajnokság előtt döntjük el az edzőmmel. (Kedvenc számom az ezer méter.) Azt hiszem, jó ötlet volt együtt edzeni a magyarokkal. Náluk minden edzésnek van hangulata, tétje, hiszen hét világbajnok akarja minden egyes alkalommal igazolni, nem véletlenül nyerte el tavaly Kanadában a büszke címet. A többiek pedig fel akarnak zárkózni a világelsőkhöz - egyszóval azok az edzések versenyszámba mentek! Attilával a komáromi csónakház klubtermében beszélgettünk. Jelen volt Polhammer László gondnok is, akit arra kértem, mutassa be ezt a szép létesítményt, és mondja el azt is, miképp tudják kihasználni?- A csónakház a nemzetközi igényeket is kielégíti. Tanmedencével, szaunával, kondicionáló teremmel, tágas, kandallós klubbal, udvarán teniszpályával „felszerelt“. Készül ide edzótáborozni az országos válogatott keret is, mi pedig minden évben rendezünk itt néhány nagy versenyt - többek között a hajógyár nagydíjáért is. Nem titkoljuk, van egy távoli, merész célunk - szeretnénk, ha 1990-ben itt zajlana a Világ Kupa a maratoni kajakozásban. Ha a rendezés jogát Csehszlovákia kapja, akkor a küzdelmek itt, a Vág-Dunán lesznek majd - ezt az illetékesek megígérték. A csónakház kihasználtsága jó. Már kilencéves gyerekekkel is foglalkozunk, a járási pionírházzal együttműködve, de ifjúsági és élsport-központ is van nálunk. Mintegy hatvan-hetven kajakos gyakorol itt nap nap után. Versenyzőink országos viszonylatban is számottevő eredményeket érnek el, tavaly például másodikok lettünk a szlovákiai ifjúsági sportközpontok között. A kajak-kenu sportnak Komáromban meg van a törzsközönsége, a város lakói büszkék eredményeikre. Joggal. BATTA GYÖRGY pontosabban átugrotta a bűvös 240 centi- méteres határt. A kijevi atléta azóta minden versenyen adós maradt a nagy eredménnyel, még meg sem közelítette világcsúcsát, amelyet egyébként - mint ismeretes - Paklin a japán Kobéban döntött meg. Egy amerikai szakember szerint - aki nem kívánja magát megnevezni - Avgye- jenko a legesélyesebb az új magasugró- világcsúcsra. A szakértő ott volt Liévinben, az atlétikai Európa-bajnokságon. Hatalmas verseny folyt, 236 centiméteren még négyen voltak versenyben. Ezt a magasságot a szovjet világbajnok a lécnél legalább 6 centiméterrel magasabban vitte át. Állítólag ez volt a sporttörténelem legjobb ugrása - ezt a képmagnó-felvételek is igazolják. Annak ellenére, hogy az az ogyesszai Gennagyij az Európa-ba|- nokságon végül csak harmadik lett. A Sjöberg számára Európa-bajnokságot jelentő 238 centimétert a szovjet magasugró Indianapolisban a fedett pályás világbajnokságon vitte át, s ezzel egy helyezéssel előbbre lépett. Második lett honfitársa, Paklin mögött. A küzdelem rövidesen szabadtéren folytatódik. Egyes szakértők a 245 centimétert is elérhetőnek tartják. Mögenburg vélemértye is hasonló: - A mi magasugró-nemzedékünk akár már ebben az évben képes a két méter negyvenötre! Honfitársa, Carlo Tränhardt szerint Av- gyejenko pályázhat a legnagyobb eséllyel az újabb álomhatár áttörésére. A világbajnok ugyanis 11 centiméterrel magasabb, mint Paklin, akinek viszont kétségtelenül jobb a technikája Márpedig a testmagasság húszon felül már nemigen változik, a technika viszont szorgos felkészüléssel javítható. (ks) Sókszelőcén (Selice) a falu peremén, festői szép környezetben áll a Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola épülete. Dél lévén a gyerekek egy része dolga végeztével vidáman rúgja a bőrt. Szívesen megállnánk mellettük, de az idő sürget, a tanítói lakások egyikében Mihály Józse- féknél csöngetünk. Az igazgatóhelyettes épp hogy megebédelt, s már rohant is a helyi nemzeti bizottságra. Oda is követjük... Mihály József 25 éve került az iskolába - tornatanárként. Vagy ahogy ő mondja: „bukfencmesterként“. Gyerekkora óta foglalkozott Štúrovóban a turisztikával, itt sem akart megválni tőle.- Sókszelőcén is voltak elődök, turisták, de nem szervezett jelleggel. Magam köré tömörítettem néhány fiatalt, voltunk vagy húszán, tizennégy kitartott végig - s ettől kezdve jártuk Szlovákiát. Volt olyan, például Csicsman Laci, aki olyan kicsi volt, hogy pokrócot kellett a biciklivázra kötnie, s azon ült, az ülésről nem érte el a pedált. Kun Pali volt a ,,szárnysegédem“. - S köztük volt Tóth Pali is. Ők hárman ittmaradtak a faluban, s továbbra is foglalkoznak a turisztikával. Igaz, most már a családdal járnak.- A gyerekcipőből hogyan léptek ki, s értek el a mai szintre?- A hetvenes évek elején sokat javult tevékenységünk színvonala. Az 1975-ös országos spartakiád előtt a Magas-Tátrában, FICC-ralin 24 tagú csapattal vettünk részt. A 12 ifi és 12 serdülő Prágába is eljutott a turistatalálkozóra. Ez volt a mérföldkő szakosztályunk életében, ekkor kerültünk be a szlovákiai köztudatba.- Falusi szakosztály lévén, mégis az egyik legjobbként tartják számon a sókszelőceit a szlovákiai országrészben. A száznál több tagot számláló turisztikai szakosztály nemcsak papíron, a valóságban is igen sokrétű tevékenységet folytat...-Igaz, hogy papíron 110 tagunk van, de csak 96 az aktív. Márpedig mi nem szoktunk valakit csak a létszám miatt megtartani. Tevékenységünk bemutatását kezdjem a természetjárással, amibe nemcsak a gyalogturisztika, de a víziturisztika is beletartozik. Ezeknek természetesen kortól és eszköztől függően más-másak a kritériumai. Ebben a kategóriában mesterfokú osztályunk nincs, pedig nem álltunk tőle messze. Háromszor is nekifutottunk, de annyira igényes volt a verseny, hogy a résztvevők nem fértek be a szabadságkeretbe. Egyes teljesítményi osztályunk egy van, Szitás Dezső mérnök és veje, ók a mototu- risztika keretében külföldet is többször megjárták. Olyan hosszú ideje csinálják, hogy már alaposan föl tudják mérni saját képességeiket, s ami a fő, vállalják a sokak számára elképzelhetetlen és kényelmetlen sátor alatti alvást.- Augusztusban hazai turistatalálkozót rendeztünk az sznf tiszteletére. Délután honvédelmi verseny, este a tábortűznél músor szórakoztatta a résztvevőket. Nyaranta különböző összejöveteleket rendezünk a Vágnál. Jelenleg pedig épp gondban vagyunk: föltúrták táborhelyünket, nincs hova mennünk. Keresnünk kell egy új, megíéleló csendes helyet.- Ezek inkább akciók voltak. Tagjaik azonban részt vesznek különböző versenyeken is...- Igen, a gyerekek az országos ifjúsági turistaversenyben. A felnőtteknél nem vagyok a versengés híve a turisztikában, mert tapasztalatom szerint az nem mindig vezet jóra, megrontja a légkört a tagok között. De elkanyarodtunk... Szóval, a gyerekek 1974 óta Szlovákiában az első 10 helyezett között vannak. 1983- ban értük el a legjobb eredményt, a második helyen végeztünk. Ebbe a versenybe a természetvédelem, a teljesítményturisztika, a társadalmi munka és a területturisztikai jelvények is beszámítanak. Ez utóbbi megköveteli: a gyerekek kulturális téren is tájékozottak legyenek, tárlatlátogatásokon vegyenek részt, ismerjék a műemlékeket. Prágában a legutóbbi spartakiádon 36-an voltak, s mindannyian megszerezték az Arany Prága jelvényt. Most kezdtük el Trenčín és Bratislava jelvényéért a versengést.- Gyerekeik között szlovákiai bajnokok is vannak, a kerületi rendezvényekről pedig rendre féltucatnyi éremmel térnek haza...- A turisztika nagymértékben hozzájárul az állóképesség növeléséhez, a honvédelmi készség kifejlesztéséhez. Így gyerekeink a turisztikai-honvédelmi akciókon is jeleskednek. Tavaly a hatodikos Orisko Zsanett, Lelkes Szilvia és Kuticsko Zsanett harmadik lett a csehszlovák bajnokságon, s az élvonalban szerepel a nyolcadikos Száraz Kati, Szitás Ági és Mihály Judit is. Ez azt jelenti, hogy nyáron, amikor nincs tanítás, is komolyan kell foglalkoznunk velük, reggel 8-tól 11 -ig, este 5-től 7-ig edzünk. A júliusi szlovákiai találkozó után egy hét pihenőt kapnak a gyerekek.- És vajon télen tétlenségre vannak kárhoztatva?- Dehogy. Kitűnő sízöink vannak. Csodálkozik? Merthogy a környék csupa síkság? Van a Vág mellett egy 15-20 méteres töltés, ez a síkiképzés alapjaihoz elég. Aztán eljárunk az Igmálra. Azokat, akikben tehetség van, fölkaroljuk, síoktatóink Vadkerti László, Mihály Edit, Czanik Miklós, Réső György és József foglalkoznak velük. A sitanfolyam keretében is óriási előnyt jelent, mert a gyerekek már előtte megtanulnak sízni.- Kap-e segítséget?- Nagyon sokat, főleg a kollégáktól. Egyedül nem is tudnám csinálni. Az egyesület költségvetésének 20 százaléka a miénk, s a CSSZTSZ KB, a járási és kerületi bizottság is jelentős támogatást nyújt tevékenységünkhöz.- Az ember vágyik a természetbe. Csak éppen manapság elké- nyelmesedtünk, no meg könnyebb azt mondanunk, az időből nem futja. Hogyan lehet mégis kimozdítani az embereket a tévé mellől, a szobából?- A turisztikában olyan formákat kell keresni, amelyek érdekesek, változatosak. A tábori életbe pedig minden belefér - főzés, úszás, röplabda, foci. Célunk éppen a tömegesség, tehát ne csak a leg jobbakkal foglalkozzunk. A magasabb szintből néha engedni kell annak érdekében, hogy minél szélesebb rétegeket bevonjunk. URBÁN KLÁRA A legjobb csehszlovák kajakos: Szabó Attila (Ordódy Vilmos felvétele) ÖTEN A KÉTSZÁZNEGYVENÖT FELÉ
