Új Szó, 1987. június (40. évfolyam, 125-150. szám)

1987-06-05 / 129. szám, péntek

/ Cél a megelozes A közrendészeti bizottság munkájáról Vonakodva írom le, hiszen már csak legyintünk, ha azt halljuk, hogy óvjuk parkjainkat, ne tördeljük az ágakat, ne tapossuk a zöldet. Nem kevés az az összeg, amit környezet­szépítésre, környezetvédelemre for­dítunk. A rongálással pazarolunk! S ha valaki figyelmeztet erre, nyeg­lén elhúzzuk a szánkat, esetleg megjegyezzük, törődjön a saját dol­gával. Holott környezetünk védelme közös dolgunk. S nem kis fejtörést okoz a nemzeti bizottságok közren­dészeti bizottságának. Nem ez az egyetlen terület, amelyre a bizottság tagjai ügyelnek, figyelnek, szükség esetén figyelmeztetnek. Vokalik Istvánnak, a Somorjai (Šamorin) Városi Nemzeti Bizottság közrendészeti bizottságának elnö­kével a bizottság munkájáról beszél­gettünk.- Kezdjük a bizottság bemutatá­sával!- Hét tagunk van/ hat férfi mellett egy nő, Oľga Krutá jogász, a bizott­ság titkára. Elődje Galambos Zsu­zsa, a Datex varrónője nagy részt vállalt, példásan részt vett a bizott­ság munkájában. Mikuláš Tkáčik, a vnb egykori titkára nyugdíjasként is szívesen viseli, figyelemmel kíséri a város életét bizottságunk tagja­ként, de Husvét Károlyra, a járási építőipari vállalat sofőrjére is mindig mindenben számíthatunk.- Figyelemmel kísérik a közterü­letek, a pihenőparkok rendjét. Milye­nek a tapasztalataik?- Ez az a terület, amely a legna­gyobb fejtörést okozza számunkra. Az emberek sajnos még mindig nem éreznek elég felelősséget saját kör­nyezetük iránt. Nem tudjuk megaka­dályozni, hogy ne tördeljék a fákat, a bokrokat, elérni, hogy a kiültetett virágok a város díszei maradjanak. A figyelmeztetés sajnos nem min­den esetben hozza meg a kellő eredményt. Előfordult, hogy egyik lakosunk úgy gondolta, megspórolja a fenyőfa árát, a szeretet ünnepére parkunkból vágja ki a fát. Nem volt szerencséje, tetten értük. Talán nem is hitte, hogy meggondolatlan csele­kedete lopásnak minősíthető. Saj­nos, nem tudunk minden fát meg­őrizni, minden rongálót felelősségre vonni. Évekig dühöngtünk, kerestük a megfelelő megoldást a lakótelepi pihenőparkok zöldjén kitaposott ös­vények láttán. Úgy határoztunk, hogy ezeken a gyalogjárókon beton­járdát építünk. így aztán környeze­tünkben kevesebb zöldet teszünk tönkre azóta.- Rossz szokásunk a szemete­lés. Otthon nem csináljuk, de utcán, köztereken, parkokban nem számit, hol, hová dobjuk a szemetet.- Ezen a téren városunkban ja­vult a helyzet. Sikerült kellő szám­ban a város valamennyi pontján szemétládákat elhelyezni, és a sze­mét begyűjtését rendszeresen vé­gezzük. Ezáltal kevesebb szemét kerül a földre. Ugyanakkor kívánatos lenne megelőzni a vandalizmust, fü- löncsípni a szemétláda-rongálókat.- Azt hiszem ezek a nemkívána­tos dolgok elsősorban a fizikai ere­jükkel feltűnösködni vágyók, a kitűn­ni akarók, a közösséget megbotrán­koztatok megnyilvánulásai. Köztu­dott. hogy leggyakrabban közülük kerülnek ki azok is, akik szinte min­dennapos vendégei lesznek a kocs­máknak. Gondolom, a bizottság előtt az ifjúság magatartásának, viselke­désének kérdései sem idegenek.- Vendéglátóipari üzemeinkben ellenőrzéseket tartunk, amelyek so­rán figyeljük, vajon kiszolgálják-e a tizennyolc éven aluli fiatalokat, és egyben ügyelünk a zárási idő, vala­mint a délelőtt tíz óra előtti alkohol­mérést és eladást szabályozó ren­delet megtartására. Bizottságunk valamennyi tagja kötelességének tartja, hogy figyelje a fiatalok visel­kedését. Ezért a művelődési otthon­ban rendezett diszkókon minden al­kalommal felügyeletet tartunk. Első­rendű feladatunk, hogy megakadá­lyozzuk az alkoholfogyasztást. Sze­rencsére nem volt nagyobb problé­mánk, még nem fordult elő, hogy valaki alkoholt akart volna becsem­pészni a terembe. De a bizottság munkáját dicséri az is, hogy nyomára bukkantunk egy bódítószerélvező fiatalokból álló csoportnak is, és így megakadályoz­tuk, hogy ez a szenvedély fiataljaink között tovább terjedjen. Többszöri beszélgetéssel sikerült meggyőz­nünk őket a narkotikumok egészsé­get romboló, káros hatásáról. Fel­vettük a kapcsolatot szüleikkel is, akik mit sem tudtak gyermekeik tet­téről. Megpróbáltunk velük együtt hatni ezekre a fiatalokra. Eredmé­nyesen. Csupán egyetlenegy eset­ben volt hasztalan igyekezetünk. A fiúval személyesen foglalkoztam. Igéfgette, hogy soha többet, de a következő nap megint rajtakap­tam. Felesége, gyereke van. Nem dolgozott, a kezelés sem segített rajta. Jelenleg börtönbüntetését tölti.- A legszomorúbb az, hogy ilyen félrelépésekkel nemcsak saját egészségét, életét veszélyezteti az ember. Az előbbi fiatalember is pél­da rá, családi életek is mehetnek tönkre az alkoholisták vagy a még veszedelmesebb bódítószerek élve­zői esetében. Az önök hatáskörébe tartozik az is, hogy a családi perpat­varokat, az emberek közötti kapcso­latok szabályait sértő eseteket ki­vizsgálják az olyan kihágások eseté­ben, amelyek nem számítanak bűn- cselekménynek.- Igen. Figyelemmel tartjuk azo­kat a családokat, akikkel bizonyos probléma, alkoholfogyasztás, a gye­rekek elhanyagolása stb. révén már találkoztunk. Kapcsolatban vagyunk azokkal, akik letöltötték börtönbün­tetésüket és megpróbáljuk zökkenő- mentessé tenni a visszailleszkedé­süket. Nemrég egy elvonóról haza­érkező fiatalember keresett fel ben­nünket, hogy a felesége nem engedi be közös lakásukba. Törvényesen már elváltak, de a közös vagyon elosztása még nem történt meg, így jogot tartott a lakásra. Azt tanácsol­tuk, hogy mielőbb intézzék el a va­gyonjogi elosztást, és megoldottuk, hogy a volt férj ne a szabad ég alatt aludjon.-Abban a családban, ahol az alkohol az úr, leginkább a gyerekek helyzete veszélyeztetett. Nem írott szabály, hogy alkoholista szülök gyereke alkoholistává váljék, mégis jobb a megelőzés, és nemcsak az ő esetükben.- Bizottságunk az idén és (az elő­ző éveken többször) járási első lett a bizottságok versenyében. Ez az eredmény lényegében a problémák megelőzéséért kifejtett munkánknak köszönhető. Ennek érdekében ta­valy hat alkalommal szóltunk váro­sunk lakosaihoz a helyi hangosan- beszélőn keresztül megelőzést szol­gáló felvilágosító-nevelő szándék­kal. Huszonhét ilyen jellegű előadást tartottunk tanulóifjúságunk körében, a káros szenvedélyek, köztük fő­képp az alkoholfogyasztás ellen és a környezetvédelemért szóltunk. A megelőzést szolgálják ellenőrzé­seink is. Tavaly 46 ellenőrzést tartot­tunk, ebből tizenegyet vendéglátó­ipari egységekben, tizenkettőt a szocialista vagyon megőrzése te­rén, huszonhármat a jogtalan meg­gazdagodás megelőzése érdeké­ben. így a Datex, Kožatex üzemei­ben járva ellenőriztük, biztonságo­san be vannak-e zárva a raktárak, milyen a kerítések, valamint a jár­művek műszaki állapota. Tavasszal és a fűtési idény előtt tűzvédelmi ellenőrzéseket tartunk.-Ez a bizottság állandó jellegű, tervezett tevékenysége. De valószí­nűleg ezeken kívül is sok egyébre kiterjed figyelmük.- Igen, hisz nyitott szemmel já­runk. Ezenkívül bejelentések, észre­vételek is érkeznek a bizottság cí­mére. Nemrég kaptunk egy megfon­tolandó javaslatot egyik lakótele­pünkről. Kérik az autóparkolóhelyek kijelölését a lakótelepen, mert a ko­csikat tulajdonosaik olyan közel állít­ják le az épületek tövében, hogy az esetleges lakástűznél a tűzoltóko- csik nem tudnák megközelíteni az épületet. Minden észrevételt kivizs­gálunk és továbbítjuk a nemzeti bi­zottság szakosztályának. Igyek­szünk továbbra is körültekintően dolgozni, a megelőzést szolgáló fel- világosító-nevelő munkával és a kü­lönféle ellenőrzésekkel elérni, hogy kellő felelősséget érezzünk egymás­sal, környezetünkkel és a szocialista vagyonnal szemben. TALLÓSI BÉLA KOMMENTÁLJUK } Összhanghiányban... Manapság lépten-nyomon tapasztalhatjuk, hogy a közvéle­mény fokozódó érdeklődése kíséri gazdasági és szociális fejlő­désünk folyamatát és ezen belül gazdasági életünk időszerű kérdéseit, fejlődésének összefüggéseit. Sokan azt is pontosan tudják, hogy az átalakítás sikeréhez milyen számszerű feladato­kat kell teljesítenie a társadalomnak, illetve az egyes ágazatok­nak, köztük például az épitöiparnak is. Ez utóbbiban a 8. ötéves tervidőszakra a termelés tíz százalé­kos növelését írják elő a kongresszusi dokumentumok, mégpe­dig oly módon - s ez is közismert ténynek számít hogy közben előírt követelmény az anyag- és energiaszükséglet csökkentése, a munkatermelékenység növelése, s ezek egyszersmind alapfel­tételei is az intenzív gazdasági növekedésnek. Hogy milyen is a valós helyzet, az is a közvélemény érdeklődésének homlokte­rében áll, de az illetékes ellenőrző szerveket is foglalkoztatja. Az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottságának a közelmúltban végzett felmérése alapján az építőiparban - néhány kivételtől eltekintve - a kitűzött célok az irányítás minden szintjén tükröződnek a gazdasági tervekben. Szemben az elmúlt évek tapasztalataival, ezúttal az volt a jellemző, hogy tervek megvalósításánál követke­zetesebben tartották magukat az illetékesek például a beruhá­záspolitika programszerű célkitűzéseihez is, mint korábban. A legfontosabb feladatok egyike a termelés - és az érintett vállalatok - veszteségességének felszámolása lett, és e felada­tok biztosítására konkrét intézkedések is történtek. Azonban, ha közelebbről vizsgáljuk az építőipart feladatai tükrében - áll az említett felmérésben akkor szembeötlő, hogy a vállalati szférában, az irányítás középső szintjein a vezető dolgozók mennyire felkészületlenek az eddiginél igényesebb feladatokra. Az állami tervfeladatok és a vállalati célkitűzések között ugyanis három alapvető ellentét is tapasztalható. Az egyik a valóban szükségesnél lényegesebb több anyagi forrás igény­lése az előírtnál kevesebb termék előállításához; a tudományos­műszaki fejlesztés alacsony hatékonyságának hangoztatásakor megmaradnak csak e - kedvezőtlen - tények megállapításánál. Az is jellemző, hogy a tervfeladatok teljesítése során a szüksé­ges feltételek biztosításának folyamatában eleve engedmé­nyekre számítanak az elbíráláskor. Ezt még súlyosbítja, hogy a felmérés adatai alapján nemcsak rövidiejáratú jelenségre lehet következtetni, hanem az érintettek mindezt szinte az egész ötéves tervidőszakra is beütemezték... E jelenségek révén az ellenőrző szervek arra a következtetésre jutottak, hogy az irányítás minden szintjén alapos elemzésnek kell alávetni a jelenlegi állapotokat, és valóban hathatós intézke­déseket kell hozni a jobbításra. Erre nagyon nagy szükség van, hiszen a bratislavai Magasépí­tészeti Vállalatok termelési-gazdasági egység vezető dolgozói alaposan elszámították magukat. A vállalatok részére nemcsak hogy magasabb tervszámokat irányoztak elő az SZSZK Építői­pari Minisztériuma által előírt feladatoknál, hanem a tervteljesí­tés feltételeit sem biztosították, és az egész termelési-gazdasági egység terveiben a vállalati feladatok csak részben tükröződnek. Konkrétan mindez elsősorban a komplex lakásépítést érinti, ahol mintegy félmilliárd korona hiány mutatkozik a terv és a feltétele­zett teljesítmény között az utóbbi rovására, vagyis 225 lakás befejezésével maradnának adósak a vállalatok. Hasonlóan nin­csenek meg a feltételei az SZSZK kormányának a komplex lakásépítés költségvetési hátralékainak csökkentésére vonat­kozó határozata teljesítésének sem. A csökkentés mértékének 15 százalékosnak kellene lennie, azonban e tételeknek - a vezéri­gazgatóság tervei végső következtetéseként - eleve növeked­niük kellene. Ma már korántsem számít újkeletű dolognak, ha a szerződé­ses szállítási kötelezettségek elhanyagolását is felhozzuk a negatív jelenségek sorában. Az építőiparban ez már csak azért is szembetűnő, mert a szállítások döntő többségét az ágazaton belül bonyolítják le. Ennek ellenére a bratislavai Magasépítészeti Válllatok által igényelt szállítások teljesítése 20-60 százalékig jelenleg még nem garantált. Ez pedig elsősorban a lakásépítést sújtja. MÉSZÁROS JÁNOS A gyomor rosszindulatú daganatai A Krupinai Gép- és Traktorállomás dolgozói jól felkészültek a zöldta­karmányok betakarítására. 30 motoros járvaszecskázó, 18 darab S 220 típusú betakarítógép és más mezőgazdasági gépek nagyjaví­tását végezték el. Az alkatrészellátás problémáját a régi alkatrészek felújításával oldják meg. A képen Jozef Bohuš SPS 420 típusú motoros járvaszecskázót javít. (Peter Lenhart felvétele - ČSTK) A gyomorrák a leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganatok közé tartozik. Az aránylag könnyű diagnosztizálhatóság ellenére gyak­ran csak későn ismerik fel, és ezért is a legnehezebben gyógyítható da­ganatos megbetegedések egyike. Hazánkban a gyomorrák halálozási aránya a férfiaknál 100 000-ből több mint 40, a nőknél ennek mintegy a fele. Hasonlóképpen mint a többi da­ganatnál, úgy a gyomor rosszindula­tú daganatánál sem ismertek ponto­san a betegséget kiváltó okok. Meg­figyelhetők azonban lényeges föld­rajzi eltérések. A leggyakoribb a ja­pánok körében: 100 000 lakosra 60 esik. Az Egyesült Államokban vi­szont az utóbbi években a gyomor­rák jelentősen csökkent (100 000 la­kosra csupán 8 beteg esik). Egyes kutatók szerint a betegség gyakori­sága egyenes arányban áll az élet- színvonal emelkedésével. A hosszú éves kutatás során sikerült megha­tározni bizonyos külső és belső oko­kat, melyek vitathatatlanul szoros összefüggésben vannak a gyomor­rák előfordulásával. így például a ja­pánoknál a betegség gyakori előfor­dulása a sózott hal és tartósított zöldség nagy mértékű fogyasztásá­nak következménye is. Ezek az éte­lek nitrózaminokat tartalmaznak, melyeknek rákkeltő hatásuk van, s az orvosok szerint elsősorban ezek az anyagok okolhatók a beteg­ség kifejlődéséért. A füstölt halnak is, melyet a japánok szintén nagy mennyiségben fogyasztanak, van rákkeltő hatása a benne jelenlévő ciklikus aromatikus szénhidrogének következtében. Ez't egyértelműen alátámasztják a nemzetközi statiszti­kák, amelyek szerint a sok füstöltha­lat fogyasztó nemzeteknél a gyo­morrák az átlagnál mindig gyakrab­ban fordul elő. A penészgombák által termelt toxinoknak is nagy je­lentőségük van a betegség kialaku­lásánál. A szervezeten belüli okok - elsősor­ban az öröklött hajlam - legalábbis bizonyos esetekben szintén köz­rejátszanak. Egyes családokban megfigyelhető a betegség gyakoribb előfordulása. Bizonyított továbbá, hogy az ,,A“ vércsoportú egyének­nél is gyakrabban alakul ki a gyo­morrák, mint a más vércsoportú em­bereknél. A betegség klinikai tünetei nem jellemzők. Kezdetben a daganat lap­pangva fejlődik és az esetleges tü­neteknek a beteg nem tulajdonít kü­lönösebb figyelmet. A diagnózis szempontjából azonban lényeges a kezdeti panaszok hirtelen megje­lenésének helyes értelmezése. A leggyakoribb ilyen tünetek a köl­dök körüli nehezen jellemezhető nyomás vagy fájdalom, és a fokoza­tosan kialakuló vagy hirtelen fellépő étvágytalanság. A további tünetek közé tartozik a fogyás, hányinger, esetleg hányás, fáradékonyság. A daganat előrehaladott állapotában sok beteg az ételek közül leginkább a hústól undorodik. Ez a tünet min­dig figyelmeztető, és rák gyanúját kelti. A gyomorrák gyakran alakít ki áttételeket a test különböző szervei­ben. A rákos sejtek általában a vé­ren keresztül jutnak el a májba, csontokba, ahol tovább szapo­rodnak. A helyes diagnózis felállításánál a legnagyobb jelentősége a röntge- nezésnek és a gyomortükrözésnek van. A gyomortükrözésnél lehetőség van a gyomor falán lévő gyanús helyekből szövetmintát venni, mely­nek mikroszkopikus kivizsgálása legtöbbször eldönti, hogy milyen da­ganatról van szó. A gyomorrák gyógyítása nem egyszerű feladat. Egyelőre csupán az idejekorán végzett műtéti beavat­kozás ad reményt a teljes gyógyu­lásra. A sebészek a gyomor részle­ges, vagy ritkább esetben teljes eltá­volítását végzik. Segédgyógymód­ként erős hatású kemoterápiás ke­zelést alkalmaznak. A gyomorrák hatékony megelőzé­si módja egyelőre ismeretlen. Egye­dül a korai helyes diagnózis és az ezt követő radikális operáció ke­csegtet sikerrel. Nagyon sok múlik magán a betegen és a kezelőorvo­sán is. Ezért az újkeletű emésztési nehézségek vagy bizonytalan nyo­más, fájdalom felléptekor azonnal forduljunk orvoshoz, aki bebiztosítja a további kivizsgálásokat és gyógyí­tást. Dr. JÁN KASL ÚJ SZÍ 4 1987. VI.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom