Új Szó, 1987. június (40. évfolyam, 125-150. szám)

1987-06-04 / 128. szám, csütörtök

ÚJ szú 5 1987. VI. 4. Jó eredményekkel akarnak búcsúzni Új gazdát kap az üzem • A kiesések nagyok, mégis reménykednek • Gondolatok, nézetek a harmadik váltás előtt Á Holiči Len- és Kendergyárak dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) üzemében hiába keresnénk rostnö­vényt, egy szálat sem találnánk. Az 1971-ben, majd kilenc évvel később megváltoztatott termékszerkezet után az üzemnek a lenhez és a ken­derhez csak a nevével van köze, de már ezzel sem sokáig.- Száztizenöt tagot számláló dol­gozókollektívánk a harmadik és egy­ben a legnagyobb váltás előtt áll. Az* új évtől új gazdánk lesz, a Bratislavai Nemzetközi Nőnap Vállalat. A meg­levő gépsorokat leszerelik, helyükbe és az épülő üzemcsarnokba is újak kerülnek, amelyeken már nem polypropylén, hanem cérnaszálak végtelen nyalábjai tekerednek majd az orsókra. Volt gazdánktól jó ered­ményekkel szeretnénk búcsút venni. Annak ellenére, hogy az év nem a legjobban kezdődött - mondta Kántor József igazgató, egyben azt is jelezve, hogy egyelőre elsősorban a jelen foglalkoztatja. Maradtunk tehát a termelési fel­adatoknál, és ezekkel együtt a prob­lémáknál.- Éves termelési tervünk igényes, de teljesíthető. A korábbiakhoz vi­szonyítva az alapanyaggal való ellá­tás is folyamatosabb volt, az év első négy hónapját mégis eléggé nagy kieséssel zártuk. Elsősorban rajtunk kívül álló okok miatt. Polypropylén .alapanyagú szőnyegfonalunk jelen­tős hányadát külföldre szállítjuk, mi­vel a hazai piac igényeinél többet gyártunk. A nyugati export átmeneti akadozása miatt csökkenteni kellett a termelést. A polypropylén alap­anyagú szőnyegfonál egy bizonyos tárolási időn túl ugyanis veszít minő­ségi értékéből, ezért a raktárkészlet nagysága meghatározó jellegű. Így a munka huszonöt napot szünetelt, harmincegy napon át pedig csök­kentett ütemmel termeltünk. Az állá­sok okozta összkiesés 166 tonna. Az egész évre tervezett 1220 tonná­nak ez jelentős hányada, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nálunk folyamatos a termelés. A hiányzó tonnák pótlására külön műszakokat nem szervezhetünk. Elismerésre méltó, hogy az üzem gazdasági vezetői a lemaradások ellenére bizakodóak. Ha az év to­vábbi részében nem jön közbe újabb probléma, folyamatos lesz az alap- anyag-ellátás és az értékelésben sem lesznek fennakadások, akkor a kiesésnek jelentős hányadát pótol­ják. Sőt még azt sem tartják teljesen lehetetlennek, hogy az évet hiány nélkül zárják.- A szociális és a gazdasági fej­lesztés gyorsításának stratégiájá­ban ez is benne van - hangsúlyozta az igazgató. - Objektív problémák és nehézségek bármikor előfordulhat­nak, de ezek következményeinek ellensúlyozására a szubjektumnak, vagyis a termelésben közvetlenül meghatározó erővel bíró embernek mindent meg kell tennie. Azt, hogy a dunaszerdahelyi len- és kenderüzemben e „mindenbe“ mi tartozik, Dósa Tibor mérnök, főmű­vezető összegezte.- Napi termelési tervünk 3,2 ton­na. Havi átlagban igyekszünk elérni a négytonnás teljesítményt. Például a tíznaponként betervezett leállást és karbantartást folyamatos javítás­sal általában három-négy nappal is el tudjuk halasztani. Felváltva ter­melünk egyszer hossz-szálat, majd keresztszálakat, hogy leálláskor a szálakat alakító fejeket csak cse­rélni kelljen, a tisztításra később ke­rülhessen sor. Újrainduláskor meg­különböztetett gonddal szervezzük meg a szálak felvitelét az orsókra. A 136 szál felvitele általában három órát igényel, de igyekszünk ezt az időt legalább fél órával lerövidíteni. Mindez külön-külön kis dolognak tű­nik, de ezúttal is érvényes: sok kicsi sokra meg. Bosszantó, hogy a nagy igyekezettel csökkentett hátrány oly­kor a saját hibánkon kívül ismét megnő. Leggyakrabban a villany­áram-szolgáltatás kiesése miatt. Havonta átlagosan háromszor fordul elő vNlanyáram-kiesés. Ehhez tudni kell, hogy a legrövidebb kiesés után is újra kell felvinni a szálakat, a húsz-harminc percnél hosszabban tartónál pedig a fejeket is cserélni kell. És ez sem kis munka, hiszen ahány fej, annyiszor tizenhat csavar. Koday Margit mérnök a poly­propylén alapanyagú szőnyegfona­lakat készítő részleg technológusa. A részlegen dolgozók munkabére a legyártott mennyiséggel, a szálak minőségével, valamint a termelés­hez felhasznált alapanyag és vil­lanyáram mennyiségével szorosan összefügg.- Közös célunk, hogy adott idő alatt a lehető legtöbb fonalat gyárt­suk a lehető legjobb minőségben. Az, hogy ez sikerül vagy sem, első­sorban a gépsor vonalformáló ré­szeinek hőmérsékletétől és a hen­gerek forgássebességétől függ. Ezeket mi állítjuk be, mindenkor nagy gonddal. Ha sokat és jót aka­runk termelni, megközelítően húsz paraméternek kell a lehető legna­gyobb összhangban lennie. Ha pél­dául egy betervezett vagy rendkívüli leállás miatt pénteken indítjuk a gé­pet, szombaton, sőt esetenként még vasárnap is bejövök megnézni, hogy rendben van-e minden. Ilyen feltételek mellett sokszoro­san megnövekszik a gépjavítók fele­lőssége. Géphiba esetén rövid időn belül cselekedni keli, legyen az éj­szaka, szombaton, vagy vasárnap.- Gépjavítóink és karbantartóink számára a hívás sosem jöhet rossz­kor. Ilyen tekintetben különösen Egyházi Endre gyengeáramú villa­mosmérnök mutat jó példát. A „nem“ ismeretlen számára. Ha baj van, akár tizenkét órás műszak után is az első hívó szóra visszajön az üzembe - mondta az igazgató.- Ez csak természetes. A terme­lés leállása forog kockán - felelte szerényen Egyházi Endre, miután felidéztem felettese vele kapcsola­tos szavait. - Úgy érzem, ha értek valamihez, akkor kötelességem se­gíteni. Közvetlen károm ugyan az ellenkező esetben sem lenne, leta­gadhatnám, hogy olyasmihez is ér­tek, ami nem tartozik a munkakö­römbe, de abból az üzemnek lenne kára.- Nagyrészt ilyen dolgozóink van­nak, ezért reménykedünk, hogy be­hozzuk a termelésben fennálló le­maradásokat - summázta a tanulsá­got Alföldi Rozália, a pártbizottság tagja. - A huszonhárom kommunista a munkában és a kezdeményezés­ben példát mutat, igyekezetével tár­sait is ösztönzi. Kieséseink pótlásá­ban a szocialista munkabrigád és a címért versenyző négy kollektíva tagjai is sokat segítenek. Termelési kérdésekkel a pártbizottság ülésein és a párttaggyüléseken is rendsze­resen foglalkozunk, a felmerülő és a rajtunk múló problémákat igyek­szünk rugalmasan megoldani. Végül természetesen az év végén esedékes váltás is szóba került.- A pártbizottság és a szakszer­vezet üzemi bizottsága ezzel is rendszeresen foglalkozik. A Nem­zetközi Nőnap Vállalat vezető gaz­dasági dolgozói már jártak nálunk, mi is voltunk náluk üzemlátogatá­son. A váltással kapcsolatos határo­zatok értelmében néhány hét múlva minden egyes dolgozónk pontosan megtudja, hogy az új üzemben mi­lyen munkahelyen, beosztásban és mit fog csinálni. Bizalmatlanságra, aggodalomra tehát semmi okunk.- Ha helyenként ennek ellenére mutatkozik bizalmatlanság, akkor az elsősorban a változással törvény­szerűen együtt járó kíváncsiságnak a jele. Hogyan lesz az új üzemben, milyen lesz a munka, milyen gépe­ket kapunk stb. - hangsúlyozta az igazgató. - Ezekre igyekszünk ki­merítő választ adni. Elbeszélgetünk az emberekkel, meghallgatjuk és megválaszoljuk kérdéseiket. Kollek­tívánk nagyobb része évtizedek óta együtt dolgozik, és szeretnénk, ha az új évben is mindannyian együtt lennénk. Az újonnan felvett dolgo­zók összeszokott közösségbe épül­hetnének be, s ez a termelés javát szolgálná. EGRI FERENC „...ne a saját kárukon...“ :­A komáromi (Komárno) hajógyár­ban 1985-ben 374, 1986-ban 332 üzemi baleset történt. Ebből 1985- ben egy halálos és négy súlyos kimenetelűt jegyeztek, tavaly pedig eggyel csökkent a súlyos balesetek száma. A baleseti statisztikából kitű­nik az is, hogy a balesetek 38 száza­léka anyagmozgatás közben történt. Az okok között szerepelt egyrészt a gondatlanság, másrészt a munka­helyek rossz megvilágítása, a zaj és a nem kielégítő munkaszervezés is. Tavaly a hajógyár 3 és fél millió ko­ronát költött munkavédelmi eszkö­zökre (munkaru­hák, cipők, kesz­tyűk, szemüve­gek, füidugók immi stb.). Az idén a tervezett összeg 3 millió 700 ezer korona. Az emlí­tett adatokat Ur­ban Pál, a gyár munkavédelmi osztályának veze­tője bocsátotta rendelkezésünk­re, de Fábián András előadó is beszámolt ta­pasztalatairól.- A munkavé­delmi előadót nem szívesen lát­ják, pedig - noha á gyárban hármas ellenőrzést vezet­tünk be - előfordulnak még hiányos­ságok. Belső rendelet szerint a mes­terek naponta ellenőrzik a munka­hely biztonságát, a munkavédelmi eszközök használatát. A művezető hetente, az üzemigazgatók pedig havonta teszik ugyanezt. Az észlelt hiányosságokért, például a védó­ságból 32-őt eltávolítottunk, a fenn­maradó tizenöt megoldása 1988-ig esedékes - vette át a szót Urban Pál. Elmondotta azt is, hogy gyakran eltávolíthatatlan a veszélyforrás, s példákkal is szolgált. A szerelő- csarnokok tetőzete elavult, szigete­lésük kikopott, s mert az esőcsator­nák nem győzik levezetni az esőt, a hóiét, a víz a falakon folyik. Az áramelosztóra is. Van más példa. A csarnokokat eredetileg 70 méte­res hajók építésére méretezték. De Komáromban jelenleg 136 méteres hajókat gyártanak. S hiába tudja I 'T—un ,,A munkavédelmi előadót - mondta Fábián András nem szívesen látják. Urban Pál osztályvezető (Lőrincz János felvételei) eszközök nem használásáért húsz dolgozó, a technológiai üzemvitel meg nem tartásáért tizenkét dolgozó prémiuma lett kevesebb. Külön figyelmet fordítanak a ve- szélyezetett munkahelyeken a dol­gozókra, akik jelenleg 1140-en van­nak. Legtöbbjüket zajártalom éri (760), a többieket vegyi hatás (341) és magas fokú vibráció (39). A dolgo­zók zömében megszokták a munka- védelmi eszközök használatát, ám vannak, akik nem törődnek a ve­széllyel, ezt elutasítják. Pedig tud­ják, tudhatják, hogy milyen károso­dás érheti őket. Az elmúlt esztendő­ben négy dolgozónál állapítottak meg egészségkárosodást. A gyár alkalmazottjai rendszeres orvosi vizsgálatokon vesznek részt, és - esetenként - az orvos utasítása alapján áthelyezik őket más munka­helyre.- Tavaly külön bizottság ellenő­rizte a balesetvédelmi előírások megtartását. Az észlelt 47 hiányos­a vezetőség, hogy helyszűke bale­setveszélyes helyzeteket teremt, nincs hová terjeszkednünk. Beszélgetőtársaink nyíltan szóltak arról is, hogy az észlelt hiányossá­gok eltávolítása gyakran a karban­tartók kis létszáma miatt nem töténik meg határidőn belül. - Azt sem hall­gathatjuk el, hogy - hivatalból - csak kettőnk dolga a munka-, a baleset- védelem. Igaz, néhány évvel ezelőtt érvényben volt egy rendelet, amely 800-1000 alklamazottra irt elő egy munkavédelmi dolgozót, de... Je­lenleg a hajógyár 5000 alkalmazott­jának és 1000 ipari tanulójának ellá­tása a feladatunk, s támogatásuk nélkül nem érhetnénk el eredmé­nyeket. A balesetvédelmi oktatás ebben a gyárban nem formális, nemcsak oktatunk, de vissza is kér­dezzük a tanultakat. S negyedéven­ként a tanfolyamot megismételjük. Mint elmondták, és adatokkal is alátámasztották, további nagy gond­juk, hogy évek óta nő a munkahelye­ken kívüli balesetek száma. 1985- ben 598 esetet jegyeztek, 1986-ban már 613-at, s ez év első negyedévé­ben 119-et.- Az okokat kutatva kiderült, munkatársaink építkezés közben szenvednek leggyakrabban balese­tet, de sportolásnál és ún. fusizás közben is - sorolta Urban Pál. A munkahelyi balesetek csökkenté­sét a szovjet Bászov munkamód­szere is szorgalmazza, s a hajógyár 168 kollektívája kapcsolódott be eb­be a mozgalomba. Annak érdeké­ben, hogy csökkenjen a nem mun­kahelyi balesetek száma, a versenyt ki akarják terjeszteni a munkaszüne­ti napokra is. Az elképzelések jók. Igaz, meg­valósításuk nem a munkavédelmi előadók akaratán múlik. A hangsúly a dolgozókon van, akik, ha rendet tartanának az egyes munkahelyeken, ha megtartanák a gyártási fegyelmet és rendeltetésszerűen használnák a gyakran drága munkavédelmi esz­közöket, ritkábban kerülnének bale­setveszélyes helyzetbe. PÉTERFI SZONYA Martin után Kroméŕíž SORKÖTELESEK NEMZETKÖZI TÁBOROZÁSA A szívbetegségek diagnosztizálására alkalmas új, világszínvonalú katétert fejlesztettek ki az NDK Magdeburgi kerületében levő halberstadti MLW kombinátban. Az ilyen katéterrel történő vizsgálatot a betegek is könnyebben elviselik, mert csövének átmérője alig több mint egy milliméter. A képen: a katéterezési eredményeket mikroszkóppal elemzik. (ČSTK-felvétel) A sorkötelesek felkészítésének a szocialista országokban nacjy fi­gyelmet szentelnek. Időközönként- az idén immár tizedik alkalommal- nemzetközi táborokban mérik össze tudásukat. A rendezés jogát most a Honvédelmi Szövetség kro- méŕíži járási szervezete kapta meg, amely a sorkötelesek felkészítésé­ben hazánkban a legjobb eredmé­nyeket éri el. A nemzetközi tábor, illetve verseny Holešovban lesz, ahol a Belügyminisztérium korszerű oktató intézményében helyezik el a tizenegy ország több mint 350 résztvevőjét. A jelentős esemény felett, amely július 25-e és augusz­tus 4-e között zajlik le, Milán Václa- vík hadseregtábornok, nemzetvé­delmi miniszter vállalt védnökséget. Martin után (1979) így Kroméŕíž- ben hazánk másodszor látja vendé­gül a szocialista országok sorkötele­seinek képviselőit. Egyebek között a lövészetben, gránátdobásban, motorkerékpár és teherautó terep­versenyben, futásban, menetelés­ben, fegyelmező gyakorlatban mérik össze tudásukat. A megnyitó napján nagyszabású honvédelmi repülős napra is sor kerül. A versenyzők a patronáló üzemek képviselőivel együtt ellátogatnak a vyškovi kato­nai főiskolára és a Slušovicei Efsz­be, majd Ploštinán békeünnepségen vesznek részt. A kroméŕíži járási szervezet min­dent megtesz, hogy méltóan előké­szítse a nagy eseményt. A téli hóna­pokban önerőből hozzáfogtak a Hviezda honvédelmi létesítmény építéséhez, s a nemzetközi verseny megnyitásáig szeretnék átadni ren­deltetésének egyik épületét és a lö­völdét is. Ez azt jelenti, hogy havon­ta 5 ezer óra társadalmi munkát kell végezniük ahhoz, hogy az igért 1,5 millió korona értéket létrehozzák. Hazánk sorkötelesei képviselőinek felkészítése is teljes ütemben folyik, hogy ott lehessenek majd a legjob­bak között. -nj-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom