Új Szó, 1987. június (40. évfolyam, 125-150. szám)

1987-06-26 / 147. szám, péntek

A gyakorlatban is hasznosítható ismeretekkel gazdagodtak A PÁRTOKTATÁSI ÉV ELŐZETES MÉRLEGE Az alapszervezetek után a járási pártbizottságok illetékes osztályai is értékelik a pártoktatást, össze­gezik a tapasztalatokat, és a tanulságokat is figye­lembe véve előkészítik az új, 1987-1988-as pártokta­tási évet. Arról, hogy az alapszervezetekben milyen mértékben tettek eleget az oktatási feladatoknak, Az oktatók munkája a figyelem középpontjában Balta József, az ideológiai osztály pártoktatást irányító felelős előadó­ja: - Amint ismeretes, a véget ért 1986-87-es oktatási évben a hallga­tók a kongresszus anyagait tanul­mányozták. Az 574 tanulmányi cso­portban közel tizenháromezer hall­gató volt. Ezt azért említem, hogy érzékeltessem, a pártoktatás milyen hatalmas erővel bír. Hány ember gondolkodásmódját, nézeteit és po­litikai meggyőződését formálja köz­vetlenül, és az oktatás nyomán új­szerűén gondolkodókon keresztül közvetve. Éppen ezért hatékonysá­gára nagyon oda kell figyelni. Sze­rintünk az oktatás hatékonyságának növeléséért a legtöbbet maguk az oktatók tehetik. De csak akkor, ha eredményes munkájukhoz megfele­lő segítséget kapnak, és párhuza­mosan az oktatás szervezési formá­ja is olyan, hogy a jó munkát lehető­vé teszi. Ezt tudatosítva az oktatási év folyamán mindkét dologra na­gyon odafigyeltünk. A továbbiakban azt is elmondta, hogy a járási pártszervek figyelme elsősorban mire irányult. Mivel a pártoktatás valamennyi tanulmá­nyi csoportjában a tematikus terv azonos volt, az egyes témákhoz já­rási tartalmi-módszertani szeminá­riumot szerveztek. Ezeken a propa­gandisták és az oktatók egyrészt megismerkedtek az előadás tan­anyagával, másrészt további mun­kájukhoz megfelelő segítséget nyúj­tottak. Például sokszorosítva meg­kapták a szemináriumon elhangzott előadást, és megvitatták, hogy az adott témával összefüggésben mi­lyen munkahelyi és a hallgatókat közvetlenül érintő dolgokat lehet és kell megvitatni. Mindezen túlmenően még azokat a fő kérdéseket is meg­beszélték, amelyeket az előadást követően az oktatók tettek fel a hall­gatóknak, hogy azokra a legköze­lebbi szemináriumi beszélgetéseken válaszoljanak.- De a feleletet nem írásbeli dol­gozatként készítették el, hanem mindenki a saját szavaival és arról beszélt, hogy a munkahelyén sze­rinte mit lehet és kell tenni a gazda­sági és szociális fejlődés meggyor­sításáért - hangsúlyozta Balla Jó­zsef. - Ezzel elértük, hogy az okta­tás tananyaga valóban szervesen összekapcsolódott a gyakorlattal. Az elmélet kapcsán a hallgatók konkrét munkahelyi témákat vitattak meg. Elemezték például, hogy az egyén­nek milyen haszna származik a gyorsításból. A legtöbb hozzászó­lást, véleményt és javaslatot a har­madik téma váltotta ki. A hallgatók bírálták a folyamatos munkát nehe­zítő hiányos anyagellátást. Ennek kapcsán több helyen szóba hozták a tervezést, rámutatva ennek hiá­nyosságaira, ha az adott munkahe­lyen a feltételek nem voltak össz­hangban a feladatokkal. A szocialis­ta demokrácia megvitatásakor ele­mezték a bírálat és az önbírálat lényegét, és szinte kivétel nélkül arra a megállapításra jutottak, hogy az egyének hibáit igenis nyíltan meg kell beszélni, mert a munkahelyi problémák megoldásában ez sokat segít. Ellenőrzés és segítség Szpevák Antal a járási pártbizott­ság pártoktatóinak négy csoportját irányítja. Amint szavai is bizonyítják, a járási pártszervek és a politikai nevelés háza a pártoktatás haté­konyságát nem bízza a véletlenre. Az oktatók munkáját sokoldalúan segítik, de ugyanakkor azt is elvár­ják, hogy az alapszervezetekben az oktatók és a propagandisták hasz­nosítsák a lehetőségeket.- A 305 pártalapszervezet közül évente kétszer közel száz alapszer­vezetbe delegálunk a járási pártbi­zottság mellett működő pártoktatót módszertani-ellenőrző feladattal. Az első látogatásokra október-február hónapokban kerül sor. Ezek jelentő­sége az, hogy a hiányosságokat idejében felfedjük és az oktatás ha­tékony marad.- A hospitálók a most befejező­dött oktatási évben elsősorban mire ügyeltek és milyen jellemző hiá­nyosságokat fedeztek fel?-A kiküldött oktatók ellenőrizték a tematikus és az időrendi tervek betartását. Értékelték oktatótársaik munkáját, és azt is, hogy milyen mértékben tudták aktivizálni hallga­tóikat. Megnézték, hogy az alap­szervezetben hogyan dolgozik az oktatók csoportja. Elképzelésünk és javaslatunk ugyanis az volt, hogy az adott téma ismertetésére felkért ok­tató a tananyagot az előadás előtt kollégáival is beszélje meg. Elsősor­ban azt, hogy az elméleti tananya­got hogyan lehet összekapcsolni a hallgatókat közvetlenül érintő kér­dések megvitatásával.- Most májusban ismét végeztek hospitálásokat, de már más céllal.- Ezeken a közelmúltban lefolyt záróbeszélgetések álltak a figyelem középpontjában. Javasoltuk, hogy a záróbeszélgetéseken egy csoport­ba maximálisan tizenöt hallgatót a hallgatók a kongresszusi anyagok tanulmányozása során eljutottak-e ahhoz a felismeréshez, hogy a sa­ját munkahelyükön mit kell tenniük a határozatok megvalósításáért, az érsekújvári (Nové Zámky) járási pártbizottság illetékes politikai dolgozóival beszél­gettünk. osszanak be. Ezt az alapszerveze­tekben betartották. így a beszélge­tést vezető három tagú bizottság mindenkivel elbeszélgethetett és fel­mérhette az oktatási év folyamán végzett munka értékét. A beérkezett jelentések is bizonyítják, hogy a hall­gatók a kongresszusi dokumentu­mok lényegét megértették. Az elmé­leti ismeretek konkrét tettekre ösztö­nöztek, fokozódott a kezdeménye­zés, elmélyült a felelősségtudat. Az eredményes folytatásért A járási pártbizottság pártoktatást irányító politikai dolgozói már a foly­tatásra is gondolnak. Az új, 1987-88-as oktatási évre, amelynek során az eddigieknél is hatékonyab­ban akarják segíteni az oktatók munkáját. E segítségből jelentős mértékben kiveszi részét a járási könyvtár politikai részlege. Beata Drahošová, a részleg könyvtárosa mondta terveikről.- A pártoktatók mintegy 3500 könyv, közel félezer kiadvány, vala­mint szlovák, magyar és orosz nyel­vű politikai napilapok és folyóiratok közül választhatják ki azt az anya­got, amelyik előadásukhoz kell. Az elmúlt évben a szemléltető oktatást segítő anyagaink gyűjteménye is so­kat gazdagodott. A diafilmek és a diapozitívok választéka bő, és az írásvetítőhöz szükséges színes fóli­ákból is egyre több áll oktatóink és propagandistáink rendelkezésére. Gyűjteményünk állandó bővítése mellett a tájékoztatásra is nagy fi­gyelmet fordítunk. Az oktatók és a propagandisták érdeklődhetnek telefonon, de ezen túlmenően az egyes járási módszertani szeminári­umokon is tájékoztatjuk őket, hogy az adott témához milyen segéda­nyagaink vannak. A merészebb tervek is szóba jöt­tek. Számolnak azzal, hogy már a közeljövőben a pártoktatásba is belép a videotechnika. Először járási szinten, de ezt követően az alap­szervezetekben is, amit videokazet­ták kölcsönzésével szeretnének se­gíteni. Mindezt azért, hogy a párt­oktatás évről évre hatékonyabb le­gyen, az előadásokon a hallgatók értékes ismeretekkel gazdagodja­nak. EGRI FERENC Szerkezeti átalakítás az öntészetben Másfél millió tonna öntvény. Ennyit produkál Csehszlovákia 145 vas- és színesfém-öntödéje évente és ez a mennyiség, ezen a területen hazánkat a világ első tíz országa közé emeli. Ebből az is következik, hogy a csehszlovák ipar, főleg a gépipar nagyon öntvényigényes. Nagy energiafogyasztása miatt a kohászatnak ezt a területét gyakran - és helytelenül - szükséges rossznak tartják, nem tudatosítva, hogy az öntészet 75 százalékban másodlagos nyersanyagot dolgoz fel és öntéssel majdnem kész alkatrészt kapunk, amely gyors megmunkálás után alkalmazásra kerülhet. A csehszlovák öntödéknek és öntészeknek jó hírnevük van a világon, amit az is bizonyít, hogy 1986-ban Prágában tartották az 53. Öntészeti Világkongresszust. Az 1972 óta most már 5. alkalommal megrendezett brnói FOND EX kiállítás - amely a maga nemében egyedüli a KGST-orszá- gokban - ebben az évben is alkalmat nyújtott arra, hogy találkozzanak egymással az öntészeti technika legmagasabb szintű gyártói. A szakembereknek a kiállítást kísérő tudományos program, a gyártóknak és külkereskedőknek pedig főleg a meg­köthető adásvételi szerződések adtak okot arra, hogy ezen a héten legalább egyszer felkeressék a brnói kiállítási terület A pavilonját. A ma záruló kiállításon tizennégy országból 126 kiállító mutatja be fémöntéssel összefüggő termékeit. A külföldiek közül a leg­nagyobb kiállítók természetesen a szakmában leginkább élen­járó országok - Svájc, az NSZK és az NDK - olyan vállalatai, mint a George Fischer és a QIT cég, illetve a Gisag vállalat. A hazai öntvénygyártás színvonalát a Škoda konszern, a ČKD Blansko és a ČKD Kutná Hora, valamint Keiet-Szlovákiából a Vihorlat Snina vállalatok képviselik. Az idei kiállítás az öntészet közelebbi és távolabbi jövőjének anyagi-műszaki és technológiai bemutatása mellett a környezet­védelemről és a munkahelyi ártalmak kiküszöböléséről is nyúj­tott újabb ismereteket. Éppen ez utóbbi téma az, amelyre a látogatók - elsősorban az öntészetben dolgozók - odafigyel­tek. A szakmában jelenleg mintegy negyvenezren dolgoznak hazánkban, de a létszám állandóan csökken. Az egyértelmű ok az, hogy ezt a nem könnyű munkát nagyon nehéz munkahelyi körülmények között kell végezni. Aki járt már öntödében, annak talán felesleges, aki pedig még nem járt ilyen helyen, annak nehéz leírni a por, a különböző gázok és gőzök Illetve nagy zaj okozta kellemetlen hatásokat, amelyet a munkavédelmi eszkö­zök csak csekély mértékben képesek csökkenteni. Ezen a téren nagy reményeket kelt a kiállítás, akár a Vihorlat Snina vállalat két, teljesen automatizált és manipulátorokkal ellátott öntömunkahelyét, akár az Állami Anyagkutató Intézet öntvénytisztító robotját, vagy a Csehszlovák Kerámiaipari Tröszt új vegyi és kenőanyagait vesszük figyelembe, amelyek az öntési folyamat során nem válnak egészséget károsító gőzökké vagy gázokká. Emellett a vezető külföldi öntészeti cégek itt kiállított, az eddigieknél környezetkímélőbb berendezései is - a már megkötött szerződések alapján - megtalálják az utat a hazai öntödékbe. A csehszlovák fémöntészet szerkezeti átalakítás küszöbén áll. A nagy hagyományok, az öntésznemzedékek szakértelme biztos alapot adhatnak arra, hogy nagyobb teret nyerjenek hazánkban is az iparág olyan területei, mint a precíziós öntés, az alakítható öntvények gyártása, az új formázó módszerek bevezetése, vala­mint az öntvények minőségét meghatározó ellenőrző módszerek és mérőműszerek alkalmazása. Mindezekkel együtt azonban az öntömunka megkönnyítéséért kell még tenni valamit - nem is keveset hogy ez a nagy hagyományokkal rendelkező szakma ne veszítse el fokozatosan szakmunkásgárdáját. SZÉNÁSI GYÖRGY A vese rosszindulatú daganatai Stanislav Zadra- 2/7, a tudományok doktora, valamint František Kaprá- lek, Juraj Sedlá- ček és Milan Fábry kandidátusok Csehszlovák Tudományos Akadémia Mole­kuláris Genetikai Intézetének mun­katársai a geneti­ka terén elért eredményekért Klement Gottwald Állami Díjat kap­tak. A képen Sta­nislav Zadražil (ül) és František Kap- rálek a fehérjék osztódását követi figyelemmel. (Jan Vrabec felvétele - ČTK) Napjainkban a kutatók világszerte nagy figyelmet szentelnek a rosszin­dulatú daganatoknak. Ez a rákos megbetegedések magas halálozási számával és egyre gyakoribb előfor­dulásával magyarázható. Mai ta­nácsadónkban a vese rákos daganataival - a daganatok formái­val, előfordulásával, tüneteivel és gyógyításával foglalkozunk. A vese rosszindulatú daganataira jellemző, hogy egyes formái erősen kötődnek bizonyos életkorhoz. Fel­nőttkorban az összes daganatos megbetegedéseknek 1-2-százalé- kát, gyermekkorban a daganatok 20-25 százalékát képezik. A daga­natok keletkezésének oka egyelőre ismeretlen. Gyermekkorban az úgynevezett Wilms-daganat fordul elő. Elsősor­ban a két és három éves gyermeke­ket érinti, nemre való tekintet nélkül. A gyermekkori rákos daganatok kö­zött a leggyakoribb. Nagyfokú rossz­indulatúsága abban rejlik, hogy na­gyon rövid időn belül alakít ki áttéte­leket, elsősorban a tüdőben, májban és a csontokban. A daganat által megnagyobbodott vese a kisgyer­mek hasfalának kidudorodását okozza, ami legtöbbször a megbete­gedés első tünete. Ha a szülő ilyen elváltozást észlel a lehető legrövi­debb időn belül forduljon gyermeké­vel orvoshoz. Nagyon veszélyes a daganat-gyanús helyet ismételten tapogatni, nyomogatni, mert ilyenkor könnyen roncsolódnak a rákos sej­tek valamint a vér és nyirokerek, következésképpen nagyobb az átté­telek képződésének lehetősége. A Wilms-daganat általában nem fáj­dalmas. Gyakori tünete azonban a hosszantartó, lázcsillapítókra nem reagáló hóemelkedés. A daganat gyógyítása bonyolult: a rákos szövet műtéti eltávolítása, sugár- és anti­biotikumos kezelés. A felnőttkorban előforduló rossz­indulatú vesedaganatok között az első helyen a Grawitz-daganat sze­repel. Három jellemző tünete van: véres vizelet, derékfájás, tapintható daganat. A véres vizelet - amely leggyakrabban csupán mikroszkopi­kus (szabad szemmel nem észlelhe­tő) - ha csak magában fordul elő, jelentheti, hogy a rákos daganat még aránylag könnyen műthető stá­diumban van. A másik két tünet: derékfájás, tapintható daganat, már késői tünetek, s ilyenkor leggyakrab­ban a daganat már nem operálható. Nagyon fontosak a Grawitz-daga- nattal járó úgynevezett nem tipikus tünetek is: hosszantartó hőemelke- dés, magas vérsüllyedés, emésztési zavarok étvágytalansággal, fáradé­konyság, fogyás, vérszegénység. Éppen ezek azok a tünetek, melyek­kel a beteg az orvoshoz fordul. A körzeti orvos feladata azután, hogy ezeket a tüneteket helyesen értelmezze, és néhány alapvető ki­vizsgálás után, daganat gyanújával a beteget szakorvosi kivizsgálásra küldje. A Grawitz-daganat szintén rövid időn belül alakít ki áttételeket a tüdőben, csontokban, agyban, és előfordul az is, hogy az orvosok a helyes diagnózishoz csak az átté­telek okozta tüneteken keresztül jut­nak el. A Grawitz-daganatok leg­gyakrabban veseröntgenezéssel jól diagnosztizálhatok. Miként az összes rákos burján­zásnál, úgy a vese rosszindulatú daganatainál is a legfontosabb a ko­rai felismerés. Nagyon sok múlik magán a betegen, aki gyakran elba- gatelizálja bizonyos tünetek jelenlé­tét, vagy éppen ellenkezőleg, a rák­tól való túlzott félelmében késlekedik az orvos felkeresésével. Hasonlóan fontos, hogy az első orvos, akihez a beteg panaszaival először fordul a daganat legkisebb gyanújánál már szakorvosi kivizsgálásra küldje pá­ciensét. Az esetek kb. 30 százalé­kánál a tünetek alig kifejezettek, ezért a daganat korai felismerése csak kivételesen, véletlenszerűen lehetséges. Némelykor a betegek a jellemző tünetek ellenére sem for­dulnak orvoshoz, s így a késői segít­ség már legtöbbször bizonytalan ki­menetelű. Ez általában olyankor for­dul elő ha a tünet (véres vizelet) váratlanul, csupán egy alkalommal jelenik meg, s ezért a beteg nem tulajdonít neki jelentőséget. Igaz, hogy a véres vizelet más egyéb megbetegedéseknél is gyakran elő­fordul, de elsősorban mindig rossz­indulatú daganatra kell gyanakodni. A veserák gyógyítása sebészeti úton történik, mégpedig úgy, hogy a daganattól elváltozott vesét teljes egészében eltávolítják. Ezután kö­vetkezik a hormonális és sugárkeze­lés. Az eredmények jók, ha a daga­nat idejekorán fel van ismerve és a megfelelő gyógymódot alkalmaz- zák Dr. JAN KASL ÚJ SZÚ 4 1987. VI. 26.

Next

/
Oldalképek
Tartalom