Új Szó, 1987. június (40. évfolyam, 125-150. szám)

1987-06-25 / 146. szám, csütörtök

ÚJ szú 3 % » 1987. VI. 25. BT-konzultációk az iraki-iráni konfliktus ügyében Újabb amerikai hadihajók tartanak a Perzsa-öbölbe Szaúd-Arábia hajlandó együttműködni az USA-val • Brüsszeli tanácskozás a szabad hajózás biztosításáról (ČSTK) - Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnap konzultációkat tar­tott az iraki-iráni konfliktusról, első­sorban azokról az intézkedésekről, melyek elfogadásával a BT hozzájá­rulhatna a konfliktus befejezéséhez. A testület konzultációi a kérdésről tovább folytatódnak. Port Szaid egyiptomi kikötőbe ér­kezett kedden este az USA három hadihajója, majd még az éjszaka folyamán a Szuezi-csatornán ke­resztül elindult a Perzsa-öbölbe. A két fregatt és a torpedóromboló fegyverzetében cirkálórakéták is vannak. A helyszínen csatlakoznak a hajók az amerikai flottakötelékhez, amely a „szabad hajózás védelmé­nek" ürügyén cirkál az öböl vizein. A washingtoni kormány meg nem nevezett hivatalnokára utalva az AP hírügynökség közölte, Szaúd-Arábia hajlandó bővíteni katonai együttmű­ködését az Egyesült Államokkal. Az AWACS radarrendszerrel felszerelt repülőgépek közös használata mel­lett Rijad kész részt venni a tengeri hadműveletekben is. Szükség ese­tén elhelyezi kórházaiban a sebesült amerikai katonákat. Jelenleg arról folynak tárgyalások, hogy használ­hatják-e, és ha igen, milyen feltéte­lek között az amerikai harci repülő­gépek a sivatagi királyság légitá­maszpontjait. Brüsszelben tegnapra virradó éj­szaka befejeződött a Közös Piac és az öböl menti arab országok hatta­Szovjet-japán gazdasági tárgyalások (ČSTK) - Tokióban tegnap szov­jet-japán konzultációk kezdődtek kereskedelmi és gazdasági kérdé­sekről. A megbeszéléseken megál­lapították, hogy a tavaly januári moszkvai konzultációk óta bizonyos pozitív fejlődés következett be. A szovjet külkereskedelmi szerveze­tek több jelentős megállapodást kö­töttek japán vállalatokkal, aláírták a megállapodást az első közös vál­lalat létrehozásáról és felújította te­vékenységét a szovjet-japán tudo­mányos-műszaki együttműködési bizottság. Mint a TASZSZ hírügynökség megállapítja, a másik oldalon a ja­pán kormány döntése a kétoldalú kereskedelem fejlesztésének mes­terséges korlátozásáról és a szovjet­ellenes hangulat fokozódása a ja­pán sajtóban nem szolgálja a köl­csönösen előnyös együttműködést. A Toshiba japán társaság egy Hazánkba érkezett Londoňo Paredes (ČSTK) - A CSSZSZK külügymi­niszterének meghívására tegnap hi­vatalos látogatásra hazánkba érke­zett Julio Londoňo Paredes ko­lumbiai külügyminiszter. A Ruzynéi repülőtéren a vendéget Dušan Ul- čák külügyminiszter-helyettes és a minisztérium más vezetői fogad­ták. Jelen volt Henry Delgado Tor­res, Kolumbia prágai ideiglenes ügyvivője. speciális szervet hozott létre a szo­cialista országokkal való kereskede­lem korlátozásának ellenőrzésére. Az intézkedést a japán és az ameri­kai hatóságok nyomására fogadták el. A szocialista országokkal való kereskedelmi és gazdasági kapcso­latok ellenőrzését megszigorítják, ugyancsak korlátozzák a vízumok kiadását a szovjet kereskedelmi vál­lalatok képviselőinek. gú együttműködési tanácsa képvi­selőinek találkozója, amely minde­nekelőtt a térségben való szabad hajózás biztosításával foglalkozott. A miniszterek közös nyilatkozatuk­ban hangsúlyozták, támogatják a nemzetközi erőfeszítéseket az irá­ni-iraki konfliktus befejezésére, el­sősorban az ENSZ-főtitkár és a Biz­tonsági Tanács lépéseit. Állást fog­laltak továbbá a Közel-Kelettel fog­lalkozó nemzetközi konferencia összehívása mellett. Gyakorlatilag a miniszteri üléssel egyidőben Washingtonban Reagan elnök képviselők egy csoportjával tárgyalt az újabb amerikai akciókról a Perzsa-öbölben. Mariin Fitzwa- ter, a Fehér Ház szóvivője szerint a találkozón kiderült, nincs egyetér­tés az amerikai katonai jelenlét kér­désében. Mind a demokrata párti, mind a republikánus képviselők fenntartásaikat hangoztatták. Az amerikai Kongresszus tagjai bejelentették, a kormány a Perzsa­öbölbe akarja irányítani a Missouri csatahajót is. A Harpoon és Toma­hawk rakétákkal felszerelt korszerű­sített csatahajónak három vagy négy kísérőhajóval együtt július kö­zepén kellene elindulnia San Fran- ciscóból a Perzsa-öbölbe. Szabadon engedték két túszukat a libanoni emberrablók Az amerikai újságírók továbbra is fogságban • Általános sztrájkba lépett az izraeli arab lakosság (ČSTK) - Az emberrablók tegnap szabadon bocsátották a libanoni hadügyminiszter fiát és sofőrjét, aki­ket egy héttel ezelőtt raboltak el Bejrút déli külvárosában Charles Glass amerikai újságíróval együtt. Adel Uszejran hadügyminiszter be­jelentette, Glass még mindig az em­berrablók kezében van, s folytatják az erőfeszítéseket kiszabadításáért. A miniszter szélsőséges muzulmá­nokat vádol az emberrablással. A libanoni feszültség fokozásá­hoz Izrael is hozzájárult. A dél-liba- noni Szidon körzetében pánikot kel­tettek az elmúlt éjszaka az izraeli vadászbombázók szimulált berepü­lései. Kedden több déli falut lőtt az izraeli tüzérség, és a megszállók Huszonöt éves a Frelimo A HARC FOLYTATÓDIK Ma huszonöt éve, hogy a délke­let-afrikai Mozambikban a gyarma­tosítókkal vívott küzdelem sikere ér­dekében megalakult az antikolonia- lista mozgalom új egységszerveze­te, a Mozambiki Felszabadítási Front, a Frelimo. Létrejöttével az ország olyan élcsapathoz jutott, amely szervezetten, az első kong­resszuson kidolgozott akcióprog­rammal állt a függetlenségi harc élé­re. Sorozatos sikerei több mint tíz év után tárgyalóasztalhoz kényszerítet­ték az időközben hatalomra került új portugál kormányt. Küzdelme 1975. június 25-én, az ország függetlensé­gének kivívásával tetőzött. Az időközben mozgalomból párt­tá - a mozambiki munkásosztály és a parasztság marxista-leninista pártjává - alakult Frelimo tevékeny­sége ezzel minőségileg új szaka­szához érkezett. Az ország függet­lenségének kivívásával újból válto­zott Afrika térképe - a széthulló gyarmatbirodalom újabb láncszemét vesztette el, s a szocialista irányú fejlődés kitűzésével politikailag és minőségileg is megváltoztatta az erőviszonyokat a fekete földrészen. Mindez természetesen a nyugati im­perialista körök dühödt reakcióját váltotta ki. A Nyugat nem tud meg­békélni katonai és politikai veresé­gével, így az ellenforradalmi bandák támogatásával fokozza felforgató te­vékenységét, s próbálja megingatni az ország helyzetét. Mozambik tehát nemcsak a gazdasági bajokkal küzd, naponta kell helytállnia a kato­nai fronton is. A kormány határozot­tan állítja: Samora Machel államfő, az afrikai felszabadítási mozgalmak talán legismertebb és legnagyobb tekintélyű alakjának múlt évben tör­tént gyanús balesete is Pretoria munkája. Mozambik különösen ne­héz időket él: bár a szocialista or­szágok sokoldalú segítségnyújtása némileg enyhít gondjain, a gyarmati múltból eredő elmaradottságot még nem tudja megszüntetni. Helyzetét bonyolítja, hogy gazdasága a front­államok többségéhez hasonlóan rendkívüli mértékben függ Pretoriá­tól. Machel halálával pedig - aki az ország talpraállításán fáradozott- ellenlábasai megpróbálták Mo- zambikot a tönk szélére sodorni, ami csaknem sikerült is. Kétségtelen, az ország drámai időszaknak néz elé­be, hiszen nem akar lemondani az 1975-ben választott útról, de szeret­ne már tovább lépni is. Szeretné, ha már nemcsak a kitartást kellene pártprogramként megfogalmaznia, hiszen nem elégedhet meg csak egy-egy válság átvészelésével. Olyan gazdaságpolitikára van szük­sége, amely lehetővé teszi a tartós fejlődést. Joaquim Chissano, Machel leg­fontosabb tanácsadója, a külügymi­niszterből lett új államfő személye biztosíték arra, hogy az ország kijut a jelenlegi nehéz gazdasági helyzet­ből. Ehhez azonban Mozambiknak jelentős nemzetközi támogatásra van szüksége. Chissano elnök pedig- bár igyekszik megnyerni politikája számára a tőkés országokat is- hangsúlyozza: „Számunkra a szo­cializmus igen konkrét választás. Azt jelenti, hogy jobb életkörülmé­nyeket szeretnénk teremteni a nép­nek." Politikai programjának meg­valósításában meghatározó szere­pet játszik az ország pártja. A hu­szonöt éves Frelimo jelszava to­vábbra is változatlan: „A harc folyta­tódik". FONÓD MARIANNA A FORRADALOM ÚTJA 1917. június 23-án jelent meg a Pravdában Lenin cikke, amely­ben elemezte és értékelte a közel­múlt eseményeit. Kiemelte azokat a tényeket, amelyek arra késztet­ték a bolsevik párt központi bizott­ságát, hogy visszavonja a meghir­detett békés tüntetést. Véleménye szerint Oroszország június 23-ára válaszút elé érkezett. A tüntetés megtartása okot adott volna a kor­mánynak a fegyveres katonai bea­vatkozásra, a bolsevik párt és a szocialista eszmék visszaszorí­tására. Ebben a politikai helyzet­ben a forradalmi proletariátus párt­jának meg kellett őriznie nyugal­mát, fegyelmezettségét, de éber­ségét is. „... a szocialista proleta­riátusnak és pártunknak meg kell erősödnie...“ - írta Lenin -, mert csak így harcolhat eredményesen a burzsoázia politikai befolyása alatt álló koalíciós kormány ellen. Hangsúlyozta, hogy a bolsevikok mégsem hagyhatnak kihasználat­lanul egyetlen olyan lehetőséget sem, ahol legálisan hirdethetik eszméiket. Ezért a bolsevik párt központi bizottsága felhívta a pé- tervári munkásokat és katonákat, hogy vegyenek részt a mensevi- kek-eszerek által július 1 -re meg­hirdetett tüntetésen. Jelszavaikkal követeljék az ellenforradalmi erők és állami szervek lemondását, uta­sítsák el az együttműködést a koa­líciós kormánnyal. Ne engedjék, hogy a felvonulók bizalmat sza­vazzanak az Ideiglenes Kormány­nak és jóváhagyják az általa képvi­selt politikai irányvonalat. -va­A szovjet tanácsi választások eredményei változatlanul blokád alatt tartanak több déli tengeri kikötőt. Szúr kikötőváros közelében teg­nap meggyilkolták Kazim Darvist, a libanoni hadsereg századosát, aki összekötő tisztként tevékenykedett a libanoni ENSZ-eróknél. Georges Haui főtitkár vezetésé­vel ülést tartott a Libanoni Kommu­nista Párt Központi Bizottsága. Az' ülésen leszögezték, Rasid Karami kormányfő meggyilkolásáért az Izra­el érdekeiben tevékenykedő körök a felelősek. A libanoni kommunisták szükségesnek tartják valamennyi hazafias erő egyesítését az ellenség felforgató akcióival szemben. Izraelben tegnap általános sztrájk­ba lépett az arab lakosság. Közel ötven arab városban és faluban zár­va maradtak a hivatalok, az üzletek és az iskolák, a lakosság nem lépett munkába, összesen vagy százöt­venezer arab sztrájkol, ami az izraeli munkaerő 10 százaléka. Az általá­nos sztrájk résztvevői az izraeli ha­tóságok diszkriminációs intézkedé­sei és önkénye ellen tiltakoznak. (ČSTK) - Moszkvában tegnap nyilvánosságra hozták a június 21- én tartott helyi tanácsi választások eredményeit. Az Orosz Föderációban a szava­zásra jogosultak 99,01 százaléka vett részt a választásokon. A helyi tanácsokba 1 169 307 képviselőt választottak meg, s e testületek összetételét 56,9 százalékban vá­lasztották újjá. A képviselők 45,1 százaléka munkás és 18,5 százalé­ka kolhozparaszt. A nők aránya 49,8 százalék, s a képviselők 42,7 száza­léka az SZKP tagja, illetve tagjelölt­je, 57,3 százaléka pártonkívüli. A Komszomol-tagok részaránya 19,9 százalék, s a képviselők 31,8 százaléka harminc éven aluli. A képviselőjelöltek 551 választó- körzetben nem szerezték meg a szükséges többséget és így nem választották meg őket. A több man- dátumú választókörzetek közül 59- ben újra szavazást rendeznek azok­nak a jelölteknek a személyéről, akik azonos számú szavazatot kaptak. Hat körzetben a választásokat ér­vénytelennek nyilvánították és har­mincban a választásokat megis­métlik. Ukrajnában a választásokon a szavazásra jogosultak 99,92 szá­zaléka, Belorussziában 99,96, Üz­begisztánban 99,84, Kazahsztán­ban 99,89, Grúziában 99,98, Azer­bajdzsánban 99,99, Litvániában 99,54, Moldáviában 98,53, Lettor­szágban 97,58, Kirgíziában 99,96, Tadzsikisztánban 99,87, Örményor­szágban 99,74, Türkméniában 99,80 és Észtországban 98,56 szá­zaléka vett részt. A dél-koreai ellenzék folytatja tiltakozó megmozdulásait Nem hozott eredményt Csőn Tu Hvan és Kim Jong Szám találkozója (ČSTK) - Csőn Tu Hvan dél­koreai diktátor tegnap tárgyalt Kim Jong Szammal, az ellenzéki erők egyik vezetőjével a mostani zavar­gások megfékezésének lehetősége­iről. Az ellenzék az elmúlt két hétben tömegtüntetéseket szervezett, ame­lyek az eddigi legkiterjedtebb össze­csapásokba torkollottak a 120 ezer fős rendőri alakulatokkal. Hivatalos jelentések szerint június 10-től 12 500 embert tartóztattak le a meg­mozdulások során. Csőn Tu Hvan, abbéli erőfeszítésében, hogy mega­kadályozza a tiltakozások újabb hul­lámát, bejelentette, hajlandó talál­kozni az ellenzék képviselőivel. A hírt követően valamelyest normali­zálódott a helyzet. A találkozó után tartott sajtótájé­koztatón az ellenzéki vezető kije­lentette, hogy bár a megbeszélések három órán át tartottak, nem hoztak megnyugtató eredményt. Szavai szerint Csőn Tu Hvan ígéretekkel reagált az ellenzék követeléseire. Az alkotmányban történő demokratikus változások kérdésében csupán a választási törvényről szóJó parla­menti vita felújítását kínálta. Csőn Tu Hvan ígéretet tett, hogy visszavonja Kim De Dzsung ellen­zéki vezető április óta hatályban lévő háziórizetét. Nem volt hajlandó a po­litikai foglyok szabadon bocsátásá­ra, az amnesztia kihirdetésére és az ellenzéki erők polgárjogainak visz- szaadására. Kim Jong Szám kijelen­tette, ilyen feltételek között az ellen­zék nem vonhatja vissza péntekre tervezett kiterjedt tiltakozó megmoz­dulását. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT je­lentés szerint háziőrizetéból szaba­don engedték Kim De Dzsung ellen­zéki vezetőt. Koreai szolidaritási hónap Ma kezdődik a hagyományos kore­ai szolidaritási hónap, amely kere­tében világszerte számos akciót rendeznek a Koreai-félsziget déli részén állomásozó idegen csapa­tok kivonásáért, az ország békés egyesítéséért. Az Egyesült Államok által a koreai népre kényszerített megosztottság valóságos gordiuszi csomóvá vált a félszigeten. Az USA 37 évvel eze­lőtt kísérletet tett a csomó átvágásá­ra, vagyis a 38. szélességi foktól északra létrejött népi hatalom elfoj­tására. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság 1950. június 25-től 1953. július 27-ig szállt szembe az agresszióval, amellyel a világ vezető imperialista hatalma a második vi­lágháború után először kívánta a maga javára megváltoztatni az erőviszonyokat. A három évig tartó háborút követően a KNDK számta­lan támadásnak volt kitéve a dél­koreai diktátorrendszer és amerikai szövetségese részéről. Az utóbbi időben méginkább lát­ható, hogy az amerikai kormányzat stratégiai terveiben fokozott jelentő­séget tulajdonít az ázsiai földrész­nek: a térség a szocializmus elleni harc „második frontja". A Koreai­félsziget olyan területté vált, amely már csaknem 40 éve forró katonai feszültséggóc. A „koreai problémát" azonban ma nem csak a 240 kilométer hosz- szú betonfal jelenti, amelyet az ame­rikaiak a 38. szélességi fok mentén építettek fel, és amellyel a félsziget déli részén akarták megvédeni „lét­érdekeiket". Ide kell számítani még a 40 ezres amerikai hadsereget és annak fegyverzetét, amely mintegy ezer nukleáris eszközt foglal magá­ban, s közülük nem hiányoznak a közepes hatótávolságú rakéták, sót, a neutronfegyverek sem. Egyre . veszélyesebbekké válnak az éven­ként rendszeresen lezajló amerikai -dél-koreai-japán hadgyakorlatok. A Team Spirit fedőnevű manőverso­rozat is azt szolgálja, hogy az USA létrehozza a Washington-Tokió -Szöul militarista tengelyt, amely egy esetleges későbbi távol-keleti katonai kaland alapjává válna. Az Egyesült Államok évente 230 millió dolláros gazdasági és főleg katonai segítségben részesíti a dél­koreai diktatúrát. Ennek köszönhe­tően egyre növekszik a rezsim 650 ezer főt számláló hadseregének ka­tonai ereje. A szöuli diktatúra kész minden eszközt bevetni a lakosság tiltakozásának elnyomására. Leszö­gezhető, hogy a rezsim az emberi jogok megsértése terén több rekor­dot megdöntött. Dél-Korea minden­napjaihoz tartoznak a letartóztatá­sok, a foglyok megkínzása, a lega­lapvetőbb szabadságjog megtaga­dása. A mostani események azon­ban azt mutatják, hogy ezekkel a módszerekkel nem lehet elnyomni a tiltakozás egyre magasabbra törő hullámait. Csőn Tu Hvan diktátor kénytelen volt ráállni arra is, hogy tárgyalásokat folytasson a legismer­tebb ellenzéki vezetővel. Az „en­gedmény“ mögött megint csak az Egyesült Államokat kell keresni, amely attól fél, hogy a Fülöp-szige- teki Marcoshoz hasonlóan a dél­koreai diktátort is elsöpri a népha­rag. A kulisszák mögött most ameri­kai segédlettel keresik a rendkívül feszültté vált helyzet „fájdalommen­tes" megoldásának lehetőségeit. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság kormánya már számos ja­vaslatot tett a kétoldalú, vagy az USA bevonásával megtartott háromolda­lú tárgyalásokra. Phenjan ta­valy egyoldalú kezdeményezéssel állt elő, amikor a demilitarizált öve­zet közelében állomásozó csapata­inak létszámát 150 ezerrel csökken­tette. Mihdezek az indítványok azt a célt szolgálják, hogy a KNDK és Dél-Korea viszonyában pozitív vál­tozás történjen, a kölcsönös párbe­széd kimozduljon a holtpontról, erő­södjön a két fél közötti bizalom. Erre építve lehetne elérni a két ország­rész békés egyesítését, amelyért Dél-Koreában is egyre többen eme­lik fel szavukat. P. F.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom