Új Szó, 1987. június (40. évfolyam, 125-150. szám)
1987-06-23 / 144. szám, kedd
Kit terhel a szerződéskötési kötelezettség? M. E.: A lányom olyan szakmát szeretett volna tanulni, mellyel itt, a falujához közel is el tudott volna helyezkedni. Annak idején egy cipőipari üzem azzal toborozta a tanulókat, hogy a náluk tanult szakma birtokában nem lesz gondjuk az elhelyezkedéssel. A lányom jelentkezett, s az idén végez. Ezidáig semmilyen szerződést nem írattak alá vele. Csak most a vizsgák előtt hozakodtak elő a munkaszerződéssel. A lányom azonban nem bírja az utazást, ezért egy közeli városban szeretne elhelyezkedni egy cipőipari üzemben. Ott szívesen fel is vennék, de az a vállalat, ahol tanult, három évig nem akarja elengedni, s az utóbbi üzem pedig nem vállalja át a költségeket. Azt szeretném tudni tehát, kötelezhetik-e a lányomat arra, hogy ott dolgozzon le három évet, ahol tanult, illetve, ha mégsem maradna, a taníttatására fordított kiadásokból mennyit kellene visszafizetnünk? Mellesleg megjegyzem, a lányomat azzal fenyegetik, hogy ha nem írja alá a szerződést, akkor nem engedik át a vizsgákon. A lánya nem köteles aláírni a munkaszerződést. A dolgozó a Munka Törvénykönyve egyetlen rendelkezése alapján sem kényszeríthető a munkaszerződés aláírására. Szerződéskötési kötelességük csak a munkáltatóknak van. A Munka Törvénykönyve 227. §-a (1) bekezdése szerint ,,a záróvizsgák eredményes letétele, illetve a tanulási idő letelte után a szervezet köteles a szakmunkástanulóval munkaszerződést kötni és a többi dolgozó kollektívájában lehetővé tenni számára a további szakmai fejlődést... A szervezet a szakmunkástanulóval már a tanoncviszony befejezése előtt megkötheti a munkaszerződést, de leghamarább a tanoncviszony második évében.“ Egyébként jogellenes kényszer, fenyegetés hatására aláírt munka- szerződés a Munka Törvénykönyve 242. §-a (1) bek. b) pontja értelmében semmis lenne. Ezért ha a lánya fenyegetés hatására írná alá a munkaszerződést, ajánljuk, azonnal forduljanak ügyvédhez, esetleg a járási szakszervezeti tanács jogsegély- szolgálatához. A taníttatás költségeinek megtérítése közvetve szintén a munkaszerződés aláírásával függ össze. A szervezet ugyanis a munkaszerződés aláírásakor a szakmunkástanulóval olyan megállapodást köthet, amelyben a tanuló arra kötelezi magát, hogy a záróvizsgák letétele után meghatározott ideig - de legfeljebb három évig - munkaviszonyban marad a szervezetnél. Ezt a megállapodást írásban kell megkötni, különben semmis (ugyanúgy, mint a fenyegetés hatására aláírt megállapodás). A taníttatásra fordított költségek esetleges megtérítése ezzel a megállapodással közvetlenül összefügg. Ha a szervezet és a szakmunkástanuló nem kötöttek ilyen megállapodást, a szervezet senkitől sem követelheti a tanuló oktatására fordított költségek megtérítését. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy ez a megtérítési kötelezettség sohasem a tanulót terheli, legfeljebb azt a következő munkáltatóját, amely még a megállapodásban rögzített idő letelte előtt köt vele munkaszerződést (lásd a Munka Törvénykönyve 227. §-a (2) bekezdését). Vagyis, ha a lánya nem írta alá a fent említett megállapodást, nem vállalt kötelezettséget arra vonatkozólag, hogy legfeljebb három évig a szervezetnél marad munkaviszonyban, s így a közelükben levő cipőipari üzemet semmi sem akadályozza abban, hogy munkaszerződést kössön vele. A költségek megtérítését ugyanis érvényes megállapodás hiányában nem lehet erre az üzemre áthárítani. Anyasági és gyermekgondozási segély K. I.: 1985-ben szültem meg az első gyermeket. Anyasági majd fizetetten gyermekgondozási szabadságon voltam, amelynek letelte után megszüntettem a munkaviszonyomat. Most nyáron kellene megszülnöm a második gyermekemet, de nincs munkaviszonyom. Azt szeretném tudni, jogosult leszek-e anyasági segélyre, s ha igen, hol kell majd ezt kérvényeznem? A levélben közölt adatok alapján sajnos nem állapítható meg, teljesíteni fogja-e az anyasági segély megítélésének feltételeit. Talán a legfontosabb körülmény az, hogy pontosan mely nappal szűnt meg a munkaviszonya (a levelében csupán azt írja, hogy a gyermek két éves koráig járó gyermekgondozási szabadság letelte után szüntette meg, tehát valószínűleg ez évben) és mely napra esik a szülés várható időpontját megelőző negyedik hét kezdete. Ha a terhessége idején szűnt meg a munkaviszonya, akkor megilleti a hathavi ún. védelmi idő. A védelmi idő jelentősége az, hogy ha a dolgozó a munkaviszony megszűnése után, de még ebben a védelmi időben válik munkaképtelenné, ugyanúgy jogosult a betegbiztosítás juttatásaira (pl. táppénzre, anyasági segélyre), mintha a munkaviszony fennállása alatt teljesítette volna a juttatások megítélésének feltételeit. Amennyiben tehát a munkaviszonya megszűnése és a szülést megelőző negyedik hét kezdete között hat hónapnál rövidebb idő telik el, a szülést megelőző negyedik hét kezdetétől (illetve az új szociális jogszabályok hatálybalépése után a valószínű szülést megelőző hatodik hét kezdetétől) jogosult lesz anyasági segélyre. Teljesítenie kell azonban az anyasági segély megítélésének és folyósításának további törvényes feltételeit is: a terhesség szüléssel végződik; nem lesz joga sem bérre, sem más, munkából származó jövedelemre; a szülést megelőző két évben legalább 270 napig részese volt a betegbiztosításnak. Az anyasági segélyre való jogigényét a legutóbbi munkáltatójánál kell érvényesítenie. Ha azonban nem keletkezne jogigénye anyasági segélyre, ajánljuk forduljon a lakóhelye szerinti járási nemzeti bizottsághoz és kérjen gyermekgondozási segélyt. A 107/1971 sz. törvény §-a (1) és (2) bekezdése szerint ilyen esetben gyermekgondozási segélyre keletkezne jogigénye, ha a most kétéves gyermeken kívül egész napi jelleggel gondoskodna a nyáron megszületendő gyermekéről. Meggondolta felmondását T. A.: Két éve dolgozom jelenlegi munkahelyemen. Nemrég beadtam a felmondásomat, azzal indokolva, hogy kiskorú gyermekeimről kívánok gondoskodni. A gondjaim időközben megoldódtak, s ezért újabb levelet írtam a munkáltatómnak, hogy a felmondásomat tekintsék tárgytalannak. A levelemre elutasító választ kaptam. Helyesen járt el a munkáltatóm? A felmondás mindig egyoldalú jogügylet. Szükségtelen, hogy a felmondást kapó munkavállaló vagy a munkáltató egyetértsen a felmondással. Az érvényes felmondás kézbesítésével a munkaviszony egy bizonyos időponthoz viszonyítva már megszűntnek tekinthető. Ezért, ha a dolgozó annál a vállalatnál, amelynél előzőleg felmondta munkaviszonyát, folytatni kívánja munkáját (munkaviszonyát), hasonló helyzetbe kerül, mintha külső, a vállalat kollektívájától idegen személyként kívánna munkaviszonyt létesíteni. Nem kell újabb munkaszerződést kötnie ugyan, de a munkaviszony folytatásához, vagyis a felmondás visszavonásához a munkáltató írásbeli beleegyezése feltétlenül szükséges. Munkáltatója eljárásában tehát jogi szempontból nem lehet kivetnivalót találni, még akkor sem, ha a gyermeke életkorából kifolyólag esetleg a munkajog különleges védelme - felmondási tilalom - alatt állna. Ha azonban a felmondási idő utolsó napját követően is folytatja munkavégzését, mégpedig a munkáltatója tudtával, határozatlan időre szóló munkaviszonya keletkezik, hacsak nem egyeznek meg másban (lásd a Munka Törvénykönyve 56. §-a (2) bekezdését). (m-n.) Levelezőink írják Brigádrendszerű munkaszervezés A Szlovák Villamosipari Művek krompachyi vállalatának éves terve 124 ezer mosOgépmotor gyártását irányozza elő 54 millió korona értékben. A motorok gyártásában részt vesz a vállalat királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) üzeme, ahol sztatortekercseket gyártanak. Mivel az üzem a fokozott termelési feladatoknak kapacitáshiány miatt nem tud eleget tenni, egy részüket májusban és júniusban kooperációban átvállalta a Nagygéresi (Veľký Horei) és a Chortkovcei (Michalovcei járás) Efsz. A felvételen Hajdú Krisztina, a királyhelmeci üzem egyik legjobb dolgozója látható, aki normáját 105 százalékra teljesíti. Kép és szöveg: Tomáš Čižmár Szedik a korai burgonyát A Nyitrai (Nitra) járásban elsőként a Nagycétényi (Veľký Cetín) Efsz golianovói zöldségkertészeti részlegén kezdték el a korai burgonya szedését. Tíz hektárról a Kera, Resy és Ostera fajtát lengyel gyártmányú Z 609/2-es kétsoros burgonyaki- szántóval szedik. Közellátásra 151 tonna korai burgonyát szállítanak. Pavel Matis A Stará Turá-i Chirana vállalat egyszeri használatos injekciós fecskendőket gyártó részlegén sikeresen érvényesítik a brigádrendszerű munkaszervezést és javadalmazást. A tizenkilenc tagú ifjúsági munkabrigád az elmúlt év elejétől alkalmazza az önelszámolást. Az új forma több változást hozott. Gustáv Galbavý mester elmondta, hogy a szabályzatok alapján kollektív teljesítménybérben dolgoznak, a keresetet pedig érdem szerint osztják szét. A munkabrigád háromtagú tanácsa havonta igazságosan értékeli minden egyes dolgozó teljesítményét, miközben figyelembe veszi a munka minőségét, a ledolgozott órák számát és az elért eredményt. A munka jobb szervezésével a rendes munkaidő alatt többet tudnak elvégezni. 1985 áprilisában még 180 túlórájuk volt, idén ugyanebben a hónapban azonban csak 70. A brigádrendszerű munkaszervezéssel és javadalmazással a dolgozók órabére 1,20 koronával emelkedett, ami az átlagkeresetek 10-15 százalékos növekedését jelenti A részleg legjobb, legmegbízhatóbb dolgozói Blažena Bunová, Júlia Galbavá, Ľudmila Holotová és Alžbeta Zbyvateľová. Mató Pál Csereüdülések A komáromi (Komárno) Jednota fogyasztási szövetkezet szakszervezete az alkalmazottak gyerekeinek csereüdültetését már több éve sikeresen szervezi. Két magyarországi iskolával létrehozott baráti kapcsolat eredményeképpen 80 gyermek üdülhet Pilismaróton és Balatonszabadi-Sóstón, a magyar- országi gyerekek pedig Bojnicében tölthetik a vakációt. A dolgozók családi csereüdültetésére a komáromi Jednota felvette a kapcsolatot a Vas Megyei Vegyesipari Vállalatai. A közelmúltban az új partner ötventagú küldöttségét látták vendégül kétnapos kiránduláson. A gazdag programban szerepelt a planetárium megtekintése és sétahajózás a Dunán. Cserébe az idén Komáromból harmincnégyen üdülhetnek Berekfürdőn és a Balatonon. Sztrecskó Rudolf T akarmá nytartalékolás A mezőgazdasági dolgozókra az idén is igényes feladatok várnak. Az egyik legfontosabb a takarmányalap biztosítása. A Galántai (Galanta) járásban a nehezen hozzáférhető füves terület 1497 hektárt tesz ki, 1040 hektár takarmányozásra alkalmas, ebből 604 hektár a Vág vízgyűjtő területe. A takarmányalap növelése megköveteli, hogy minden mezőgazdasági üzemben fokozatosan kilenc százalékos takarmánytartalékot hozzanak létre, ami a nehezen hozzáférhető területek maximális kihasználása nélkül lehetetlen. A mezőgazdasági üzemek ezen igyekezetében nagy segítséget nyújtanak a Nemzeti Front tömegszervezetei, a dolgozók és az ifjúság. Az idén a járásban a tömegszervezetek tagjai vállalták, hogy a nehezen hozzáférhető területekről a mezőgazdasági üzemeknek legalább 400 tonna szénát adnak el. Oláh Gyula Üzemek együttműködése A vágsellyei (Šaľa) Duslo vállalatnál a Szikora József vezette gépalkatrész-készító részlegen 55-en kapcsolódtak be a szaratovi minőségellenőrzési munkamódszerbe, s közülük 42-en az önellenőrzés jogával rendelkeznek. Az elvégzett munka minőségét pontozással értékelik, s minden alkalmazott, aki fél éven át kitűnő eredményeket ér el, elnyeri az önellenőrzés jogát. A dolgozó saját magát ellenőrzi, és felel a jó minőségért. A felvételen Páldy Ernő önellenőrzési joggal rendelkező példás dolgozó. Celeng Ferenc Matusek János felvétele A lengyel kulturális napok keretében Karlovy Varyban a Thermál szanatórium nagytermében szőnyeg-, festmény- és bútorkiállítás nyílt. Az érdeklődők a bemutatott bútort meg is vásárolhatják. A felvételen a kiállítás egy része látható. Kovács Árpád felvétele Hatékony állattenyésztés A Nagymegyeri (Čalovo) Efsz állattenyésztési részlegén elért eredményekről és a fejlődés további lehetőségeiről Veres Sándor állattenyésztő és Bognár László könyvelő elmondta, hogy a tejtermelés átmeneti visszaesését követően az ágazatban színvonal- és termelőképesség-növekedés tapasztalható. Kedvező jelenség az egyes gazdasági telepek, istállók közötti aránytalanságok megszűnése, ami az új munkaszervezési és javadalmazási rendszernek köszönhető. A gazdasági részlegek dolgozói között egészséges munkaversenyszellem bontakozott ki, amely lehetővé tette, hogy ugyanazon feltételek között jobb mennyiségi és minőségi eredményeket érjenek el. Tejtermelésben a nagymegyeri részlegen Rácz Vince, if. Németh Lajos és Csonka József került az elsők közé, az izsapi (lžap) telepen Rózsa Mária, Cédl Valter és Kalmár Lajosné jeleskedett. Sikert hozott az istállók közötti verseny is. A legjobb eredményt Nagy Béla, Blahuth István és Németh Lajos kollektívája érte el. Sertéstenyésztésben is jelentős sikereket könyvelhetnek el. A hízósertések napi súlygyarapodása elérte a 63 dekagrammot, és a 202,2 tonnás hústermelési tervüket túlteljesítették. Az év végéig legalább 17,5 malacot választanak el anyakocánként, amit a tenyésztési feltételek javításával, a higiéniai előírások megtartásával, fokozott figyelemmel és hatékonyabb ellenőrzéssel szeretnének elérni. Szarvasmarha-tenyésztésben 95 dekagramm helyett 96-ra teljesítették a napi súlygyarapodás tervét, s az év végéig száz tehéntől legalább száznégy borjút választanak el. A jó eredmények elérése érdekében a növénytermesztés és az állattenyésztés még jobb összehangolására, jó minőségű takarmányalap biztosítására törekszenek. Krascsenics Géza Szaratovi munkamódszer
