Új Szó, 1987. június (40. évfolyam, 125-150. szám)
1987-06-22 / 143. szám, hétfő
ÚJ szú 5 1987. Vi. 22. „Támogatni kell a sportot 66 Amikor Lukács Tibortól, a Kamocsai (Komoča) Hnb titkárától az Érsekújvár (N. Zámky) járás 1000 lakosú falujának sportéletéről érdeklődtünk, kellemesen meglepődtünk: a Vág-parti kisközség sportegyesületének négy szakosztálya is van. Természetesen a labdarúgás iránt érdeklődnek a legtöbben, de a sakk és az asztalitenisz is egyre népszerűbb, s az alapozó testnevelés, a szabadidősport napról napra több hívet vonz. Hét éve jutottak a járási bajnokság legfelsőbb osztályába a kamocsai labdarúgók. Eddig mindig a tabella alsó felében tanyáztak, most viszont nagyot változott a helyzet: ebben az évben kezdettől fogva az élmezőnyben vannak, s az utolsó forduló előtt a második helyen állnak.- Még sohasem volt ilyen jó focicsapatunk, mint jelenleg. Bármi is történjen az utolsó összecsapáson, az egész évi teljesítmény alapján dicséretet érdemelnek a fiúk. Ha sikerülne kiharcolnunk a második helyet, akkor több mint valószínű, magasabb osztályba kerülünk. A feljutás azért nem biztos, mert átszervezik a kerületi bajnokságot; egyelőre a szövetség még nem tudja, egy- egy járásból hány csapatot sorol be az I. B-osztályba - kezdte a beszélgetést Lukács Tibor. Ganczner Péter nevét minden labdarúgórajongó ismeri a járásban. Sokáig az Elektrosvit Nové Zámky SZNL ll-ben szereplő együttesének volt az erőssége. Aztán egyik napról a másikra eltűnt a zöld gyepről, majd rövid kényszerszünet után Kamo- csán kötött ki, ahol jelenleg is játékosedzőként működik. Rajta kívül még négy újvári - Halanda, Horváth, Hudák, Kálmán - focizik a csapatban, a többiek saját nevelésű fiatalok.- Nemcsak a felnőttekkel törődünk, hanem az ifikkel és a diákokkal is. Ók ugyanolyan támogatást kapnak, mint a nagycsapat. Egy dolog azonban nehezíti a munkánkat: Kamocsán sajnos nincs iskola, ezért a gyerekek csak este érnek haza, ekkor tudnak edzeni. Ez a probléma is megoldódott: a közelmúltban elkészült a világítás, így most már nem vagyunk időhöz kötve - újságolta Lukács László szertáros, a szakosztály mindenese. Sokat köszönhet a sportegyesület a Szímői (Zemné) Efsz kamocsai részlegének, valamint a hnb-nek. Az ő támogatásuk nélkül aligha valósult volna meg a pálya öntözése, továbbá az új öltöző időelőtti átadása. Lukács Tibor ezzel kapcsolatban a következőket mondta:- Tavaly azzal a kéréssel fordultak hozzánk a focisták, hogy adjuk nekik a hnb archívumát. Természetesen, azonnal kihurcolkodtunk, s rövid időn belül öltöző lett a lomtárból. Elvégre faluhelyen is támogatni kell a sportot. Ha a hnb-nek segítségre van szüksége, akkor a sportolók tömegesen jönnek. Szombatonként a bevásárlóközpont és a vízvezeték-hálózat építésén dolgoznak. Az utóbbi egy éven belül elkészül, s ez egyrészt az ő érdemük is. Csak összefogással lehet sikereket elérni. Amióta jó eredményeket ér el a Vág-parti kisközség labdarúgó- csapata, jóval többen járnak ki egy- egy hazai mérkőzésre, gyakran 200-300-an szurkolnak a kamocsai- aknak. Ha magasabb osztályba jutnának, ez a nézőszám egészen biztos még emelkedne. Igen népszerű az asztalitenisz is, amit az bizonyít, hogy a falunak két együttese van. Az A-csapat a járási bajnokság második osztályában az első helyen áll. Szabó Zoltán vezetésével délutánonként a kultúrház három asztallal és külön megvilágítással rendelkező termében edzenek a kaucsuklabda szerelmesei.- Évekig nehéz helyzetben volt ez a fiatalok körében egyre népszerűbbé váló sportág. Mivel nem rendelkeztünk megfelelő felszereléssel, ezért jobbára csak kedvtelésből, hébe-hóba pingpongoztak a fiatalok. Tavaly összeült a sportegyesület vezetősége és elhatározta: minden támogatást megad az asztaliteniszszakosztálynak. Állandó termet kapott, új asztalokat, ütőket vásároltunk, s elkezdődhetett a rendszeres Egy szerény futballista Bár nem a járás szülötte, nevét a labdarúgás rajongói igen jól ismerik, ötletes megoldásaival szint visz az egyre küzdelmesebb játékba, szurkolói csodálják kivételes fejjátékát, góljaival gyakran szerez csapatának értékes bajnoki pontokat. Kuzma Zoltán a nagykürtösi (V. Krtíš) Baník futballistája. Egy éve még a lukanényei (Nenince) együttes erőssége volt, ám magasabb osztályban akart futballozni, ezért a járási székhely csapatához igazolt, mely a kerületi bajnokságban szerepel. Sikeresen, hiszen kezdettől fogva az élmezőny ,, triójának" egyike, tehát nem volt alaptalan a feljebbju- tási vágy. Az, hogy a szinte bérelt harmadik helyről nem tudott elmozdulni a Baník, főleg a csatárok halványabb teljesítményének tudható be (a csapat a vezető Fülek után (Fiľakovo) a legkevesebb gólt kapta. Ennek, a vágyálmait már valóra váltani aligha tudó együttesnek a tagja a szerény Kuzma Zoltán, aki a Rimaszombati (R. Sobota) járás egyik kis faluja, Jéne (Janice) grundján rúgott először labdába. Úgy látszik, szerencsés lábbal, mert a nagyok által kimustrált, agyongyötört,, bőr" rövid idő alatt jó barátja lett. Az alapiskola focistái között egy-kettőre,,sztár“ lett, később sikeresen szerepelt az ifjúsági együttesben is. Középiskolába Losoncra (Lučenec) került, ahol a Strojár vezetői is felfigyeltek tehetségére és elintézték, hogy már 16 évesen, korengedéllyel a nagycsapat tagja lehessen. A labdarúgást rajongásig szerető legényke a kemény küzdelmek során ígéretesen fejlődött és a Nagykürtösi járásba már kiforrott játékosként került. Marika, a feleség nemcsak megérti Zoli hobbiját, hanem minden tekintetben támogatja is. Nem csoda, hogy két gyermekük, Zoli és Tamás szintén a futball megszállottjai, lesz, aki átveszi a váltóbotot. A kezdettől fogva középcsatár posztján szereplő labdarúgónak sok emlékezetes élménye van. Egyike ezeknek a néhány évvel ezelőtti mérkőzés, amelyet a D Vestenice ellen vívtak. A feljutás volt a tét. A találkozó 75. percéig az ellenfél vezetett 1:0-ra. Utána jött a két Kuzma-gól, mely bebiztosította a szereplést a magasabb osztályban. Kuzma Zoli másfél évtizeden keresztül nyújt kiváló teljesítményt Gömörben, majd Palócföldön. Jelenleg a Nagykürtösi járás labdarúgása látja tehetségének, szorgalmának hasznát. Az illetékes sportszervek értékelik is ezt a példamutató sporttevékenységet, hiszen tíz év alatt hét alkalommal sorolták ót a járás tíz legjobb sportolója közé, idén pedig mindenkit megelőzve az élen végzett. Harmincévesen lett a járás legjobb sportolója, jutott fel a csúcsra - teljesen megérdemelten. BÖJTÖSJÁNOS edzés, örülünk, hogy sikerült fellendíteni ezt a sportágat, amely iránt az érdeklődés minden várakozást felülmúl - újságolta a hnb sportszerető titkára. Főleg az idősebbek körében nagyon kedvelt a sakk. A kamocsai csapat már évek óta a járási bajnokságban szerepel, legutóbb a középmezőnyben zárta az idényt.- A futballpálya kapuja mindenki előtt nyitva áll. Újabb híveket szeretnénk szerezni a tömegsportnak, a mozgásnak. Alapozó tesetnevelés szakosztályunk rendszeresen rendez sportdélutánokat. Legutóbb a gyermeknap alkalmából volt. A kispályás foci mellett sikere van még az atlétikai versenyeknek. Legközelebb a szlovák nemzeti felkelés tiszteletére a Honvédelmi Szövetség támogatásával lövészversenyre kerül sor. A téli hónapokban rendezett aerobic-tanfolyamot az idén is megismételjük. Azt szeretnénk, ha ezentúl a lányok is többet sportolnának. Éppen ezért van egy merész tervünk: kézilabda-pályát akarunk építeni, és megalakítani egy lánycsapatot. Reméljük ez az elképzelésünk is megvalósul - búcsúzott Lukács Tibor. ZSIGÁRDI LÁSZLÓ BAJNOKCSAPATOK A felszabadulás után a következő csapatok nyertek országos labdarúgó-bajnokságot - 1946: AC Sparta 1947: Slavia, 1948: AC Sparta, 1949: Sokok NV Bratislava, 1950: Sokol NV Bratislava, 1951: Sokol NV Bratislava, 1952: Sparta CKD Sokolovo Praha, 1953: UDA Praha, 1954: Sparta Sokolovo Praha, 1955: Slovan UN V Bratislava, 1956: Dukla Praha, 1958: Dukla Praha, 1959: ČH Bratislava, 1960: Hradec Králové, 1961: Dukla, 1962: Dukla, 1963: Dukla, 1964: Dukla, 1965: Sparta ČKD Praha, 1966: Dukla, 1967: Sparta ČKD Praha, 1968: Trnava, 1969: Trnava, 1970: Slovan, 1971: Trnava, 1972: Trnava, 1973: Trnava, 1974: Slovan, 1975: Slovan, 1976: Ostrava, 1977: Dukla, 1978: Zbrojovka Brno, 1979: Dukla, 1980: Ostrava, 1981: Ostrava, 1982: Dukla, 1983: Bohemians, 1984: Sparta Praha, 1985: Sparta Praha, 1986: TJ Vítkovice, 1987: Sparta Praha. Színesebbé teszik az ünnepnapokat Nagy eseményre készült a falu. Az ipolyviski (Vyškovce nad Ipľom) sportegyesület vendégeket várt. Ezért fel kellett készülni fogadásukra, s olyan feltételeket teremteni, hogy a szép környezetben a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák. Dél felé megérkeztek a futballcsapatokat és a szurkolókat szállító autóbuszok. A labdarúgók kitűnő talajú pályán tartottak egy átmozgató edzést. A rendezők azzal is törődtek, hogy a mérkőzések előtt a nézők jó hangulatban legyenek. Különféle ínyencfalatok közül választhattak a vendégek. Ipolyvisken régi hagyományokat folytattak ezen a napon. Négy község és egy város labdarúgócsapata mérkőzött az Ipoly-menti Kupáért. Szoros küzdelemben az első helyre a tesmagi (Tešmak), a másodikra az ipolyszakállasi (Ipeľský Sokolec), a harmadikra a házigazdák, a negyedik helyre pedig az ipolysági (Šahy) SVB sportegyesület együttese került. A jól sikerült sportvasárnapon kitünően szórakozott a közönség. Gyakran jutalmazta vastapssal a szebbnéf szebb akciókat, gólokat. Közvetlenül a labdarúgótorna befejezése után hosszan elbeszélgettünk Ulbricht Lászlóval, az ipolyviski sportegyesület elnökével. Elégedett volt, mert az ipolyszakállasiakat 2:1 arányban legyőzték. A két gólszerző, Smiknya Lajos, valamint ifj. Ulbricht László nyújtotta a legjobb teljesítményt, a többiek küzdőszelleme még hagyott kívánnivalót maga után. Sajnos, hét közben nincs lehetőség arra, hogy a csapat valamennyi tagja együtt eddzen. Ezen változtatni szeretnének. A sportegyesület vezetősége többször foglalkozott ezzel a problémával, és azon fáradozik: a csapatnak legalább olyan hírneve legyen, mint évekkel ezelőtt volt, amikor mérkőzései nagy részét megnyerte. Csala László, a csapat edzője azt hangsúlyozta: csak rendszeres munkával léphetnek előre. Szerinte az ilyen tornákon, barátságos mérkőzéseken még jobban összeková- csolódik a gárda, a fiatalok tapasztalatot szereznek. Most a járási bajnokság III. osztályában futballoznak az ipolyviskiek, jelenleg a sereghajtók között találhatók. Amint az egyesület elnöke elmondta, azért támogatják nagy mértékben a sportot, hogy színesebbé tegyék az ünnepnapokat. Mert ha nincs valamilyen sportesemény a faluban, bizony a lakosok többsége unatkozik, nem tud mit kezdeni szabad idejével. Más sportágak fellendítését is tervezik. Mindent megtesznek azért, hogy a falu minél több lakosa kivegye részét a sportéletből. Nemrég például megrendezték az öregfiúk csapatának és az aktív labdarúgók együttesének rangadóját, melyet az előbbiek nyertek meg. BALLA JÓZSEF Kinek jó az eltiltás? A hazai szabadfogású birkózómezőny egyik ismert, népszerű alakja Szabó József, aki előbb Füleken (Fiľakovo) majd Rimaszombatban (Rimavská Sobota) aratott sikereket. Aktív versenyzői pályafutását ugyan már korábban befejezte, amolyan „beugróként“ azonban még az idén is kisegítette nemzeti ligában szereplő csapatát. Persze, amióta közül Oláh Józseffel (akit csak Mórickának hívnak) és Agócs Lacival beszélgettünk a Rimaszombatban lezajlott pionírolimpia döntőit követően.- Nagyon örülök - mondja Móricka mert úgy nyertem aranyérmet, hogy kétvállra fektettem a Banská Bystrica-i Janóit, aki legutóbb országos bajnokságot nyert, s egy jónevű pásztói (Magyarország) srácot is tussoltam. Most látom csak igazán, hogy érdemes volt sokat edzeni, a lépcsőkön a kifulladásig futkároz- ni, erőt fejleszteni, meg a fogásokat súlykolni. Nem tagadom, néhányszor nem mentem el időre az edzésre, de Józsi bácsi értem jött, vagy küldött értem valakit, amit egy kicsit most már restellek is... Versenyzőtársa, Laci is elégedett idei eredményeivel - noha most nem tudott nyerni. Ennek is megvan azonban a magyarázata. Míg korábbi sikereit a 41 kilósok között érte el, most feljebb lépett egy súlycsoporttal. A 45 kilósok mezőnye azonban még erős neki.- Borzasztó dolog a fogyasztás, amikor két nap alatt három-négy kilótól is meg kell válni. Ilyenkor csak egy főtt tojást szabad ennem, meg kevés folyadékot. Inkább vállalom ezután a több edzést, a több munkát, egyébként edzőm is ezt javasolja. Az edző munkáját Várgedén egy lelkes vezetői gárda is segíti. Kovács Ottónak edzői minősítése is van már, Balog Sándor és Gomba- la András pedig az ügyes-bajos abbahagyta a versenyszerű sportolást sem hiányzik a szőnyeg mellől. Mérközésvezetö bíróként éppúgy kedvenc sportágát segíti, mint edzőként. Először Rimaszombatban volt segítője Krahulec Zoltánnak, később pedig az egyesület Várgedére (Hodejov) kihelyezett részlegében látott önálló munkához. A szakmunkástanulók körében is egyre nagyobb népszerűségnek örvend a rátermettségi jelvényszerző verseny. Prágában a Sparta és a Bohemians pályáján mintegy 300 fiatal gyűlt egybe, hogy összemérje erejét. Felvételünkön a 100m-es vágta mezőnye (ČSTK-felv.) dolgokat intézik. A kollektív munka sikereket szült, melynek mintha nem örülne mindenki a községben. Először a szülők berzenkedtek a sportág térhódítása, a gyerekek közötti rohamos népszerűsége miatt, többségük nézete azonban megváltozott, miután otthon is bemutatót tartottak. Egyesek kifejezetten támogatják az edzők törekvéseit. A sportág pártfogói között első helyen kell említeni Ondrejcsák József iskola- igazgatót, a tanárok többségéről azonban mindezt nem lehet elmondani. Néhány tanítónő például betiltotta a gyerekeknek a birkózást gyengébb előmenetelük miatt.- Valóban, különösen a cigány- gyerekek között akadnak gyengébb tanulók, persze ók korábban sem voltak jelesek - mondja az edző. - Csakhogy a pedagógusok, akik közé sajnos még a tornatanárt is oda kell sorolni - nem gondolták végig, hogy hová mennek ezek a gyerekek, ha a sportolástól eltiltjuk őket? ugye, nem nehéz kitalálni hová... Most épül áz iskola tornaterme, melyet a jelek szerint jövőre adnak át rendeltetésének, örülnünk kellene hát, mi mégis aggódunk egy kicsit, mert nem biztos, hogy helyet kapunk benne. Pedig ezek a gyerekek fegyelmezettek, szeretik, amit csinálnak, s akad közöttük néhány tehetség is, akik megfelelő körülmények között akár élsportolók is lehetnének. De úgy vélem, még akkor sem járnak rosszul, ha „csak“ erős, egészséges fiatalemberekké cseperednek kezeink alatt. HACSI ATTILA- Nagyon szerény körülmények között kezdtük tavaly a munkát- mondja a markáns arcú fiatalember -, mégpedig a legkisebbekkel. Edzéseinket a helyi alapiskola folyosóján tartjuk, hetente három alkalommal. Csoportunkhoz jelenleg harmincöt serdülő tartozik, s csak azért nem több, mert nem férnénk el. A birkózó szőnyeget minden edzés előtt lerakjuk, utána pedig felszedjük, ami a szűkös körülmények között nem kellemes dolog- ez sem riasztja azonban vissza a gyerekeket, szívesen jönnek, s talán nem is tudnánk tőlük olyat kérni, amit ne teljesítenének. A kemény alapozásnak, a becsületes munkával töltött téli időszaknak immár az eredményei is megmutatkoznak. Agócs Lacika például a 41 kilogrammosok között szlovákiai negyedik helye után az országos bajnokságon az ötödiken végzett, a kis Oláh József pedig még ót is felülmúlta eredményességben, hiszen a szlovákiai döntőn ezüstérmes lett, s azóta sem talált legyőzőre a csapatbajnoki mérkőzéseken, legutóbb pedig a 28 kilósok népes mezőnyében megnyerte a kerületi pionírolimpiát. Ez utóbbi egyébként nemzetközi megmérettetés volt, hiszen a mezőnyben indultak a magyarországi versenyzők is. Balázs Péter, Oláh Roland, Szabó János, Balog László és Balog Roland szintén nyert már kerületi szintű versenyt, s tanítványaim jelentős mértékben hozzájárultak a Rimaszombati Lokomo*íva idei eredményességéhez, melynek versenyzői megnyerték a serdülőligát. A legsikeresebb birkózópalánták
