Új Szó, 1987. június (40. évfolyam, 125-150. szám)

1987-06-19 / 141. szám, péntek

Október forradalmi hagyatéka a kommunisták békéért és társadalmi haladásért vívott harcában A FORRADALOM ÚTJA (Folytatás a 3. oldalról) ismét nagyra értékelte az össz­európai folyamat fejlődését. Lét­rejönnek a feltételek a szélesebb gazdasági kapcsolatok fejlődésé­hez az egyes szocialista államok és a Közös Piac, valamint a KGST és a Közös Piac között. Ebbe a sorba tartozik az a csehszlovák javaslat is, hogy Prágában ren­dezzenek gazdasági fórumot. Mindez lehetővé teszi a tudomá­nyos-műszaki együttműködés to­vábbi fejlődését, beleértve az Euré- ka-programot is. SOKSZÍNŰ VILÁG A szocializmus békés külpolitiká­jának formálása és érvényesítése során természetesen közösségünk­nek szüntelenül szem előtt kell tarta­nia azt, hogyan viselkedik és cselek­szik az ellenpólusa; annak tetteit a kapitalista társadalmi rendszer fej­lődésének belső törvényei, valamint az egyes imperialista államok politi­kája szabja meg. Nem feledkezünk és nem feledkezhetünk meg arról, a nemzetközi kapcsolatokban a há­borúra és erőszakra irányuló ten­dencia az imperializmus lényegének az egyik legjellemzőbb vonása. Arról sem feledkezünk meg, hogy a milita­rizmus nem véletlen jelenség, nem­csak puszta megnyilvánulása annak a politikai igyekezetnek, hogy meg­szerezzék az uralmat és egoista érdekeiket az erő eszközeivel érvé­nyesítsék A jelenlegi militarizmus - amely mély gyökeret eresztett az Egyesült Államok és más kapitalista országok életében - lényegében az imperialista monopólium új spe­cifikus formája. A katonai-ipari komplexum napjainkban a termelés monopolizálásának új stádiumát, a militarizmus fejlődésének új fokát jelenti. Ebből következik az a szük­ségszerűség, hogy a militarizmus elleni harcban mozgósítani és egyesíteni kell a legszélesebb tár­sadalmi rétegeket, tekintet nélkül a világnézetre, a politikai és ideo­lógiai hovatartozásra. Éppen ezért szükséges, hogy szüntelenül és al­kotó módon fejlesszük kongresszu­saink külpolitikai irányvonalát, szembesítve a mindennapi külpoliti­kai gyakorlattal és azokkal a változó feltételekkel, amelyek között ezt a politikát megvalósítjuk. Ezt a célt szolgálják kétoldalú kapcsolataink. A fejlődő és el nem kötelezett országok képviselőivel való találko­zók létrehozzák a békefront szélesí­tésének feltételeit. A PÁRBESZÉD ÚTJA A kapitalista országok képviselői­vel folytatott találkozók a politikai dialógus folytatásához, a hasznos véleménycseréhez és a lehetséges kölcsönös összetevők kereséséhez vezetnek mind a jelenlegi szintet tekintve, mind pedig a jövőt illetően. Napjaink sokkal intenzívebben követelik meg, mint bármikor koráb­ban, hogy megtanuljuk meghallgatni a másik felet, vitatkozzunk vele, és kölcsönösen megértsük egymást. Mindezt azzal a céllal, hogy létre­hozzuk a pozitív megoldásokhoz szükséges kedvező feltételeket. A nemzetközi színtéren a békés együttmüködés légköre természete­sen nem jön létre önmagától. Har­colni kell érte, s jelenleg ez a kom­munisták tevékenységének az ér­telme. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom olyan politikai erőt képvisel, amely nagy hatás­sal van a világtörténelem alakulá­sára. A világon ma csaknem száz kommunista és munkáspárt létezik, s ezek több mint 85 millió tagot számlálnak. Ez a mozgalom a jelen­legi világ leghumánusabb erejeként lépfel. Egységes politikai erőként azt a célt tűzte ki, hogy megóvja az emberiséget a romlástól. TÖRTÉNELMI IGAZSÁG A szocializmus és a kapitalizmus között mély ellentétek vannak, tovább folytatódik az osztályharc, amit senki sem változtat meg. Nagy versengésről van szó. S a szocializ­mus éppen itt mutatta meg humánus oldalát, amikor a szocializmus meg­semmisítésére törekvő ellenfélnek javasolja, hogy a versengésből zár­ják ki a katonai vonatkozásokat. Az osztályharc és az egész emberi­ség harca között a jelenlegi világ­ban nincs semmilyen ellentét. Tudjuk, hogy az általános emberi érdekeket tükröző békepolitikával hozzák létre a szocialista országok a szocializmus fejlődéséhez a leg­jobb feltételeket. A Szovjetunió és a Varsói Szer­ződés államai a Politikai Tanácsko­zó Testület legutóbbi berlini ülésén ismét megerősítették ezzel a politi­kájukkal, hogy az utóbbi időben elő­terjesztett javaslataik nem vesztet­tek érvényességükből és időszerű­ségükből. Új kezdeményezésekkel álltak elő a leszerelés terén és más kérdésekben is. Nyilatkozatot fo­gadtak el a Varsói Szerződés tag­országainak katonai doktrínájá­ról. Átfogó és érthető dokumentum ez. A Varsói Szerződés országai ismét bizonyítják békeszeretetü- ket, hogy következetes védelmi po­zíciót foglalnak el elutasítják a közös katonai védelmi szervezet minden­nemű támadó jellegét. S végezetül nyílt felhívás ez a Nyugat felé a köl­csönös mérsékletre katonai téren. Csehszlovákia Kommunista Párt­jának XVII. kongresszusa alapvető célként tűzte ki a fejlett szocialista társadalom építéséhez szükséges kedvező feltételek kialakításában való részvételt. Ez a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való közös együttműködést jelenti az összeforrottság további szilárdí­tásában, a szocialista közösség ak­cióegységének és védelmi képessé­gének, a szocializmus nemzetközi pozícióinak erősítésében. Aktívan kell együttműködni minden forradal­mi és haladó' erővel, támogatni a nemzeti felszabadító mozgalmat, s erősíteni a kommunista és mun­kásmozgalmat. Úgy véljük, bármennyire is kü­lönbözőek legyenek a társadalmi rendszerek és politikai nézetek, túlsúlyba kell kerülnie a konfron­táció elhárítását, a nemzetközi légkör radikális javítását célzó tö­rekvéseknek. Ezért megsokszoroz­zuk aktivitásunkat és kezdeménye­zésünket a különböző nemzetközi fórumokon és tárgyalásokon, a nemzetközi szervezetekben, s fő­leg az ENSZ-ben beterjesztett béke­javaslatok formájában. Fejlesztjük és szilárdítjuk kapcsolatainkat min­den haladó és békeszerető erővel. Offenzív módon alkalmazzuk a kü­lönböző társadalmi rendszerű or­szágok békés egymás mellett élésé­nek elvét, s készek vagyunk konst­ruktív dialógust folytatni mindenki­vel, aki erre törekszik. Síkraszállunk az atomfegyve­rektől mentes övezetek és zónák létrehozásáért a világ különböző részeiben, nemcsak itt Közép-Eu- rópában, ahol élünk, s ahol az NDK- val közösen szeretnénk ilyen folyo­sót létrehozni, hanem Észak-Euró­pában is, a Balkánon, Afrikában, az Indiai-óceánon vagy a Csendes­óceán déli részén. A vegyi fegyverek és a gyártá­sukra szolgáló üzemek világmé­retű felszámolása mellett va­VO CHI CONG, a Vietnami Szocialista Köztársaság Államtanácsának új elnöke 1913-ban Quangnam-Danang tartomány Tam-ky járásában született szegénypa­raszti családban. Már ifjú korában bekap­csolódott a forradalmi küzdelembe, az 1930-1931-es forradalmi események ideje alatt az ifjúsági mozgalomban tevé­kenykedett. 1935-ben lépett be a kommu- . nista pártba, s különböző feladatokkal bízták meg a tartományban. Tevékenysé­ge miatt letartóztatták és életfogytiglani kényszermunkára ítélték. Szabadon bo­csátása után ismét azonnal bekapcsoló­dott a politikai munkába. Az 1945-ös augusztusi forradalomban Quangnam-Danang tartományban a for­radalmi bizottságot vezette, a vietnami népi hadsereg 96. ezredének politikai biz­tosa volt. A francia gyarmatosítók elleni háborúban (1946-1954) a tartományi pártbizottság titkára és az 5. övezet (Kö- zép-Vietnam) pártbizottságának tagja volt. Az amerikai imperializmus elleni há­ború éveiben különböző párttisztségeket töltött be. 1960 decemberében részt vett a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front megalakításában, s 1962 márciusá­ban a front elnökségének alelnöke lett. Az ország teljes felszabadítása és új­raegyesítése után, 1976-ban különböző párt- és állami tisztségeket töltött be A Vietnami Kommunista Párt I kongresz­gyunk. Az NDK-val tett közös javas­lataink szellemében továbbra is tá­mogatjuk az e fegyverek általános betiltását célzó igyekezeteket, töb­bek között a közép-európai vegyi fegyverektől mentes övezet létre­hozásával is. Felszólítunk a kérdés fokozatos megoldására. Csehszlovákiának őszinte érdeke a tartós béke és biztonság, üdvöz­lünk minden lépést, amely ez irány­ban hat, legyen szó akár Európáról, Ázsiáról, Afrikáról vagy Latin-Ameri- káról. A CSKP XVII. kongresszusának határozata alapján aktívan fejleszt­jük kapcsolatainkat a gyarmati ura­lom alól felszabadult országokkal, amelyek részt vesznek a világbéke megőrzésében, a leszereléshez ve­zető intézkedésekben. A fejlődő or­szágokkal szembeni politikánkban továbbra is az imperializmus, a gyarmatosítás és rasszizmus el­len, a nemzeti és szociális szabad­ságukért harcoló nemzetekkel való szolidaritás lenini elveiből indulunk ki. Ezt ismét kinyilvánítottuk a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének legutóbbi ülésén. Csehszlovákia Kommunista Pártja továbbra is fejleszti kap­csolatait a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalommal, melynek elválaszthatatlan részét képezi. Ezért kötelességünknek tartjuk minden olyan kezdeménye­zés támogatását, amely a testvér­pártok közötti szolidaritás és egyen­jogú együttmüködés erősítését szol­gálja a közös célokért, a békéért, a szocializmusért vívott harcban. Az utóbbi időben felújultak és bő­vültek kapcsolataink az olyan pár­tokkal, mint amilyen a Kínai KP, a Japán KP, az Indiai KP (marxis­ták), és a Spanyol KP. Az egyes nemzetközi problémákkal, ideológiai kérdésekkel és a pártok belső fejlő­désének megoldásával kapcsolatos nézetkülönbségek nem akadályoz­hatják a kölcsönös együttmüködést és tájékoztatást - a békéért és biz­tonságért vívott küzdelemben a kö­zös eljárást. Csehszlovákia Kommunista Pártjának XVII. kongresszusán le­szögeztük, hogy külpolitikai tevé­kenységünkben mindig szem előtt tartjuk a csehszlovák nép, a szocialista közösség alapvető érdekeit, mindazt, ami hozzájárul közös előrehaladásunkhoz és a világbékéhez. Ez az irányvonal a szocialista rendszer lényegéből fakad. A szocializmus, a társadalmi haladás és a béke elválaszthatatlan. Ezt a krédót, amit a XVII. kongresz- szuson mondtunk ki, tettekkel váltjuk valóra. Ez a mi hozzájárulásunk a nagy októberi szocialista forrada­lom megünnepléséhez, az általa megkezdett békepolitika megvalósí­tásához. (A nagy októberi szocialista forra­dalom 70. évfordulója alkalmából 1987. június 2-án megrendezett szemináriumon elhangzott be­szédből.) szusán a KB és a KB Politikai Bizottságá­nak tagjává választották. 1982 és 1986 között a központi bizottság titkára volt. Vo Chi Cong több minisztérium élén is állt, 1976 és 1982 között a minisztertanács alelnöke volt, s 1986-tól ismét betöltötte ezt a tisztséget. PHAM HUNG, a VSZK Minisztertaná­csának új elnöke 1912. július 11 -én szüle­tett Vinhlong tartomány Long-ho köz­ségében Már diákként aktív részt vállalt a haladó ifjúsági mozgalomban, közremű­ködött a dél-vietnami diákszövetség és a Kommunista Ifjúsági Szövetség mega­lakításában. 1930-ban lett Indokina Kom­munista Pártjának tagja (1951-től Vietna­mi Dolgozók Pártja, 1976-tól Vietnami Kommunista Párt), s különböző tisztsége­ket töltött be a falusi, járási és tartományi pártbizottságokban A francia megszállók elleni harcban való részvételért 1931-ben halálra ítélték. Az Ítéletet a hazai és a franciaországi közvélemény tiltakozása nyomán életfogytiglani kényszermunkára változtatták. A börtönből az 1945 augusz­tusi forradalom győzelme után szabadult. Azonnal bekapcsolódott a politikai munkába, fontos tisztségeket töltött be a párt dél-vietnami szerveiben. Az 1954-es genfi megállapodás után a dél­vietnami túzszüneti megállapodásokon ô vezette a katonai küldöttséget, s több 1917. június 18-án kezdtek sztrájkolni Kazanyban a helyi tex­til- és bőrgyárak munkásai. Meg­mozdulásukat a bolsevik párt ve­zetése alatt álló üzemi tanácsok szervezték meg, melyek a párt erős, ütőképes szervezetei voltak, s hatásuk - a szakszervezetekkel ellentétben - túlnőtt egy-egy üzemrészlegen, s így befolyásol­hatták az egész gyár politikai klí­máját. Mivel együttműködtek a te­lepülésükön lévő összes többi üzemi tanáccsal, meghatározták az egész város, sót még a környék politikai tömeghangulatát is. A sztrájkoló és tüntető kazanyi munkások béremelést és munka- körülményeik megjavítását köve­telték. Három napig tartó munka- beszüntetésük eredményes volt, mert a vállalkozókkal és a gyáro­sokkal tárgyaló bolsevik tanácsta­gok következetesen harcoltak a munkások követeléseinek telje­sítéséért. xxx 1917. június 20-án kezdtek ta­nácskozni Helsinkiben a Balti Flot­tához tartozó 27 hadihajó hajóbi­zottságainak küldöttei. A bolsevik forradalmi eszmék terjesztésében, az ország bel- és külpolitikai hely­(ČSTK) - Nicaragua nem hajlandó részt venni az elhalasztott közép-ameri­kai csúcson, s ragaszkodik ahhoz, hogy az öt államfő találkozóját az eredeti idő­pontban, június 25-én és 26-án rendez­zék meg Guatemalában - jelentette ki Daniel Ortega államfő. Sajtókonferenciá­ján azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy meghiúsítja a csúcstalálkozót. Azt a salvadori-amerikai javaslatot, hogy a kül­ügyminiszterek tartsanak elötalálkozókat, olyan csapdának nevezte, melynek célja egy más tárgyalási fórum létrehozása. Nicaragua elszigetelése, s az ellene irá­nyuló agresszív politika folytatása. Ortega emlékeztetett arra, hogy Philip Habib, az amerikai elnök különmegbízott- ja bírta rá Napoleon Duarte salvadori elnököt arra, hogy utasítsa el a találkozó eredeti időpontját, „korainak" nevezve azt, s tartson ki amellett, hogy a legfel­sőbb szintű párbeszédet a külügyminisz­tereknek előbb jól elő kell készíteniük. Duarte ugyanis egy nappal Habib salva­dori látogatása után jelentette be, hogy nem vesz részt és kérte a találkozó elha­lasztását. Honduras és Guatemala ked­(ČSTK) - Palotaforradalom áldozatául esett Szultán bin Mohammed Kaszimi sejk, Sardzsa Emirátus uralkodója. Az Egyesült Arab Emírségek tagországának élére a megdöntött uralkodó bátyja, Ab­dái Aziz Kaszimi sejk került. Korábban az ország hírügynöksége azt jelentette, az uralkodó az ország gaz­dasági gondjai miatt lemondott bátyja ja­vára. A hírt azonban Londonban cáfolta a megdöntött uralkodó felesége, kijelent­ve, hogy puccsról van szó. A sardzsai palotaforradalom alkotmá­más hasonló tisztséget is betöltött. 1956-ban a KB Politikai Bizottságának tagjává választották, s ô vezette a Viet­nam újraegyesítésére alakult bizottságot. 1957-től különböző kormánytisztségeket töltött be. Ho Si Minh kampányának idején, amely 1976-ban Dél-Vietnam felszabadí­tásával ért véget, a katonai parancsnok­(ČSTK) - A szocialista országok testvéri népfrontjainak 6. konferen­ciáján részt vevő küldöttségek teg­nap több csehországi járásba láto­gattak. A Mongol Béke- és Barátsági Szervezetek Szövetségének és a Lengyel Nemzeti Újjászületés Ha­zafias Mozgalmának képviselői a Mélníki járásban, a Koreai Demok­ratikus Hazafias Egység Front, a Román Szocialista Demokrácia és Egység Frontja . tisztségviselői a Hradec Králové-i járásban, a Bol­gár Hazafias Frontnak és a Kubai Forradalom Védelme Bizottságainak zetének bírálatában jelentős sze­repük volt a katonáknak, ezeken belül is a tengerészeknek. Ezért az orosz hadsereg új főparancsnoka, A. A. Bruszilov júniusban sorra látogatta a nyugati és az északi fronton harcoló katonai egysége­ket, és az Ideiglenes Kormány jel­szavaival buzdította őket harcra. Látogatásait befejezve kényszere­detten ismerte be; „Több ezred­ben nyíltan kimondták, hogy szá­mukra Lenin az egyetlen tekintély az országban". így természetes, hogy a Helsinkiben tanácskozó küldöttek egyhangúlag elítélték az Ideiglenes Kormány politikáját, a polgári sajtó bolsevikellenes ki­rohanásait, s határozottan követel­ték a polgári jogok elismerését és tiszteletbentartását. Ugyanezen a napon a kijevi bolsevik szervezet mellett működő katonai bizottság által szervezett tüntetésen az ország bel- és kül­politikájával elégedetlen munká­sok és katonák határozatban kö­vetelték, hogy az Ideiglenes Kor­mány adja át a hatalmat a szovje­teknek, azonnal kösse meg az ál­talános fegyverszünetet, és végre vezessék be az üzemekben a munkásellenőrzést. -va­dén azt javasolta, hogy a csúcsot augusz­tus elején tartsák. Daniel Ortega felszólí­totta közép-amerikai partnereit, ne en­gedjenek az amerikai nyomásnak és az eredeti időpontban találkozzanak ^ Mint ismeretes, Oscar Arias Costa Rica-i el­nök béketervét kellene megvitatniuk. Ez a terv az USA-nak azonban nem felel meg, mivel a nicaraguai ellenforradalmá­roknak nyújtott támogatás beszüntetését követeli. Salvador és Honduras, Wa­shington két leghűségesebb közép-ame­rikai szövetségese viszont azért bírálta a tervet, mert kimondja, hogy véget kell vetni a közép-amerikai országok számára nyújtott külföldi katonai segítségnek. Oscar Arias, aki előzetes bejelentés nélkül utazott az Egyesült Államokba, arra szeretné rávenni Reagan elnököt, hogy ..kegyelmezzen meg" a tervének. Az IPS hírügynökség értesülései szerint Reagan a tervet elvetette, azt állítva, hogy az nem elég „kemény" Nicaraguával szemben. Az amerikai elnök megerősítette, azt sze­retné, ha a Kongresszus az idén is 100 millió dollárt szavazna meg nicaraguai ellenforradalmároknak. nyos válságot idézett elő az Egyesült Arab Emírségekben. Tegnapra virradó éj­szaka összeült a legfelső tanács és ,,ér­vénytelenítette" Szultán sejk lemondását. A tanács közölte, folyamatosan ülésezni fog a helyzet végleges megoldásáig. Abdái Aziz sejk már elfoglaltatta a kulcspozíciókat és lezáratta Sardzsa repülőterét. Nyilatkozatban közölte, köte­lezi magát, hogy teljesíti az ország vala­mennyi - hazai és külföldi - kötelezett­ségét. ság politikai biztosa volt. 1975 novembe­rében ö vezette az újraegyesítésért folyó politikai tanácskozó konferencián a dél­vietnami küldöttséget, s nagy érdemeket szerzett a két országrész újraegyesítésé­ben és a Vietnami Szocialista Köztársa­ság kikiáltásában. 1976 óta a nemzetgyűlés képviselője, tagja a VKP Központi Bizottságának és Politikai Bizottságának. 1980-ban belügy­miniszter lett és 1981-től a VSZK Minisz­tertanácsának alelnöke volt. (ČSTK) küldöttei pedig a 2dár nad Sáza- vou-i járásban jártak. A Píseki járás az NDK Nemzeti Frontjának és a Vi­etnami Hazafias Frontnak küldöttsé­gét látta vendégül, a Klatovyi járás­ban pedig a Külfölddel Baráti és Kulturális Kapcsolatokat Ápoló Szovjet Társaságok Szövetségének és a Magyar Hazafias Népfrontnak küldöttsége tett látogatást. A vendégek találkoztak az egyes járások párt- és állami szerveinek, valamint tömegszervezeteinek ve­zetőivel, s megismerkedtek a Nem­zeti Front sokrétű tevékenységével. Az új vietnami vezetők életrajza Nicaragua nem vesz részt az elhalasztott közép-amerikai csúcsértekezleten Ortega: nem szabad engedni az amerikai nyomásnak Palotaforradalom az emirátusban Népfrontküldöttségek cseh járásokban

Next

/
Oldalképek
Tartalom