Új Szó, 1987. május (40. évfolyam, 101-124. szám)

1987-05-16 / 112. szám, szombat

Befejeződött a NATO nukleáris tervezőcsoportjának ülése Nem született egységes vélemény a Szovjetunió javaslatáról Jókívánságok hazánk nemzeti ünnepe alkalmából (ČSTK) - A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepe alkal­mából a következő államférfiak is jókívánságaikat fejezték ki Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának, köztársasági elnöknek és Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnöknek: (ČSTK) - A norvégjai Stavanger- ben tegnap befejeződött a NATO nukleáris tervezőcsoportjának két­napos ülése. A tanácskozáson ti­zennégy hadügyminiszter vett részt. A legfontosabb napirendi pont an­nak a szovjet javaslatnak a megvita­tása volt, hogy számolják föl az Európában lévő szovjet és amerikai közepes, valamint kis hatótávolságú rakétákat. A szigorúan zárt ajtók mögött folytatott tanácskozásról kiadott köz­leményből az tűnik ki, hogy a hadügyminisztereknek nem sikerült egységes álláspontot kidolgozni a harcászati-hadműveleti rakéták vonatkozásában. A közepes hatótá­volságú rakétákkal kapcsolatban azt követelték, hogy változtassák meg a Reykjavíkban elért megállapodást. (Folytatás az 1. oldalról) eddig ötven közös tervet és kísérle­tet valósítottak meg. Elsősorban a Vega-programot kell említeni, megvalósult egy közös szovjet-fran­cia űrrepülés, a második pedig elő­készületben van. Jacques Chirac megelégedéssel szólt arról, hogy alkalma nyílt elbe­szélgetni az akadémia munkatársai­val. Nagyra értékelte a szovjet tudo­mány színvonalát, amely az egyete­mes tudományban élenjáró helyet foglal el. Megemlékezett a tudo­mány rohamos fejlődéséről, s ezzel kapcsolatban kitért a felfedezések alkalmazásának etikai és jogi vonat­kozásaira. Azt hangsúlyozta, hogy a megismerésnek az ember javát kell szolgálnia. Nagyra értékelte a szovjet kozmikus kutatásokat, kije­lentve, hogy Franciaország nagy je­lentőséget tulajdonít az együttműkö­désnek ezen a téren. Külön aláhúzta a nemzetközi tudományos együtt­működés fontosságát azokon a terü­leteken, amelyek egész Európa ér­dekeit érintik, ilyen például a környe­zetvédelem. Kifejezte meggyőződé­sét, hogy az ügyek nyilvános megvi­tatásának politikája, amelyet most a szovjet vezetés folytat, hozzájárul ennek az együttműködésnek a bőví­téséhez. Mihail Gorbacsov és Jacques Chirac tárgyalásai mindenekelőtt a szovjet-francia kapcsolatokat érintették. Az SZKP KB főtitkára ki­jelentette, hogy ezeknek a kapcsola­toknak jelentős ösztönzésekre van szükségük abból a célból, hogy tel­jes mértékben helyre lehessen állí­tani egykori baráti jellegüket. Elle­nezzük gyengülésüket, úgy véljük, a Szovjetuniót és Franciaországot Mégpedig azt a részt, amely ki­mondja, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok meghagy száz nukleáris töltetet az ilyen hordozó- - kon, Európa határain túl. A sajtó jelentései emlékeztetnek arra, hogy ugyanazok a kérdések kerülnek terítékre június 11 -én és 12-én, a NATO Tanácsának külügy­miniszteri szintű ülésén. Tegyük hozzá: ezt is Reykjavíkban tartják. Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter újságírók előtt kije­lentette: a NATO-nak meg kell aka­dályozni minden olyan szovjet kísér­letet, amellyel az összes atomfegy­vert el akarják távolítani Európából. Ugyancsak megerősítette, hogy a hadügyminiszterek nem tudtak megegyezni a fent említett kérdé­sekben. jelentős felelősség terheli a nemzet­közi fejlődésnek főleg a mostani je­lentős szakaszában, hiszen sok po­zitívumot tehetnek. Mihail Gorba­csov azután figyelmeztette a francia kormányfőt, hogy a szovjet közvéle­mény csodálkozással és nyugtalan­sággal figyeli a fokozódó antiszovje- tizmus megnyilvánulásait Franciaor­szágban. Chirac beszélt arról, hogy kívána­tos a francia-szovjet kapcsolatok ja­vítása a gazdaság, a tudomány és a kultúra terén való együttműködés­ben. Ennek érdekében gyakorlati lé­péseket kell tenni és elő is terjesztett néhány javaslatot. A két politikus részletes véle­ménycserét folytatott a leszerelés kérdéseiről, az európai nukleáris fegyverek felszámolásáról, a NATO- tagországoknak és a világ közvéle­ményének az álláspontjáról azzal a szovjet kezdeményezéssel kap­csolatban, amely a közepes hatótá­volságú és a harcászati-hadműveleti rakétákat érinti. Az SZKP KB főtitkára reményét fejezte ki, hogy a francia vezetés konstruktív módon hozzájá­rul azoknak a megállapodásoknak a kereséséhez, melyek lehetővé tennék a valódi leszereléshez veze­tő első konkrét lépés megtételét. Ezt várja minden nép s ez egyben elő­segítené a jelentős pozitív fordulat elérését az egész világpolitikában. Partnere kérésére Mihail Gorba­csov röviden megvilágította az áta­lakítás elveit, céljait és módszereit. A francia kormányfő sok sikert kívánt az átalakításhoz, amelyet im­pozáns jelenségnek minősített. Kife­jezte reményét, hogy a Kelet és a Nyugat közti viszony javulását fog­ja eredményezni. Ugyancsak állást foglalt amellett, hogy megváltozzék a francia-szovjet kapcsolatok lég­köre. A két politikus tárgyalásai globális problémákat is érintettek, így példá­ul a nyomort a világ több térségé­ben, valamint az Észak és a Dél közti új kapcsolatok kialakításának szükségességét. Megbeszéléseik egyenesek és nyíltak voltak, lehetővé tették a né­zetek és álláspontok összevetését. Hasznosak voltak a szovjet-francia politikai párbeszéd fejlesztése szempontjából és - ahogy végezetül Mihail Gorbacsov mondotta - ered­ményeik mindkét fél számára okot adnak az elgondolkodásra. Jelen volt a megbeszéléseken többek között a két ország külügymi­nisztere, Eduard Sevardnadze és Jean-Bernard Raimond, valamint a nagykövetek: Jakov Rjabov és Yves Pagnier. A CSEHSZLOVÁK EGYHÁZPOLITIKÁRÓL (ČSTK) - Vladimír Jankú minisz­terhelyettes, a csehszlovák kormány egyházügyi titkárságának igazgatója tegnap Prágában a csehszlovák egyházpolitikáról tájékoztatta a ha­zánkban akkreditált külföldi újság­írókat. A sajtótájékoztatón az egyhá­zak és vallásfelekezetek tevékeny­ségével kapcsolatos kérdésekre vá­laszolt. Külön kiemelte a hívők és az egyházi vezetők részvételét hazánk építésében, valamint a békéért, a le­szerelésért és az atomháború ve­szélyének elhárításáért folytatott harc iránti támogatásukat. Nadzsib, az Afganisztáni Népi Demok­ratikus Párt KB főtitkára, Szultán Ali Kistmand, az Afgán De­mokratikus Köztársaság Minisztertaná­csának elnöke, Ramiz Alija, az Albán Népi Szocialisía Köztársaság Népi Gyűlése Elnökségének elnöke, Sadli Bendzsedid, a Nemzeti Felsza­badítási Front Párt főtitkára, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság el­nöke, Abdul Hamid Brahimi algériai minisz­terelnök, Raúl Alfonsin, az Argentin Köztársa­ság elnöke, Ninian Martin Sptephen, Ausztrália fökormányzója, Husszein Mohammed Ersad, a Bangladesi Népi Köztársaság elnöke, U San Ju, a Burmái Szocialista Unió elnöke, U Maun Maun Kha burmai minisz­terelnök, I. Baudouin belga király, Mathieu Kerekou, a Benini Népi For­radalmi Párt KB elnöke, a Benini Népi Köztársaság államfője és a Nemzeti Vég­rehajtó Tanács elnöke, Jósé Sarney, a Brazil Szövetségi Köz­társaság elnöke, II. Margit dán királynő, Virgilio Barco, a Kolumbiai Köztársa­ság elnöke, II. Erzsébet, Nagy-Britannia és Észak­írország Egyesült Királyság uralkodója, Beatrix holland királynő, Hoszni Mubarak, az Egyiptomi Arab Köztársaság elnöke, Mengisztu Haile Mariam, az Etióp Dolgozók Pártja KB főtitkára, a Szocialis­ta Etiópia ideiglenes katonai kormányzó- tanácsának elnöke, a forradalmi hadse­reg főparancsnoka, Corazon Aquino, a Fülöp-szigeteki Köztársaság elnöke, Mauno Koivisto, a Finn Köztársaság elnöke, Francois Mitterrand, a Francia Köz­társaság elnöke, Jacques Chirac francia kormányfő, Jerry Rawlings, a Ghánái Köztársa­ság ideiglenes nemzetvédelmi tanácsá­nak elnöke, Joao Bernardo Vieira, Guinea-Bissau és a Zöldfoki-szigetek Afrikai Független­ségi Pártja KB főtitkára, Guinea-Bissau Köztársaság Államtanácsának elnöke, Gjani Zail Szingh, az Indiai Köztársa­ság elnöke, Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök, Szuharto tábornok, az Indonéz Köz­társaság elnöke, Szaddam Husszein, az Iraki Köztár­saság elnöke, Ali Khamenei, az Iráni Iszlám Köztár­saság elnöke, Patrick Hillery, az ír Köztársaság el­nöke, Francesco Cossiga, az Olasz Köztár­saság elnöke, Vigdis Finnbogadottir, az Izlandi Köztársaság elnöke, Hirohito japán császár, Husszein jordán királv, KÉRDÉS: A szocialisták 1982-es hatalomra kerülése óta az utóbbi napokban tetőzik Spa- nyolország-szerte a szociális mozgalom. A kormány politikája viszont az eltelt öt év alatt nem sokat változott. Mi indokolja a sztrájkhullámot éppen most? VÁLASZ: Mindenekelőtt tudato­sítani kell, hogy az 1982-es válasz­tások előtti kormányokra még rá­nyomta bélyegét a francóizmus. Suarez maga is Franco minisztere volt. A Szocialista Párt ily módon a tényleges változás jelképe lett. Fő választási jelszava is tükrözte ezt a változást. Proramjának súlypontját képezte az az ígéret, hogy 800 ezer új munkaalkalmat létesítenek és az állami szektor a gazdaság mozgató­erejévé válik. Ugyanakkor az nem mondható el, hogy a Szocialista Párt jelentősebb mértékben részt vett volna a francó­izmus elleni harcban, főleg az utóbbi húsz évben ennek terhe a kommu­nistákra és a munkásbizottságokra hárult. A nyolcvanas évek kezdetén azonban a szocialisták jelentős erő­vé váltak, az emberek bizalommal Ali Abdullah Szaleh, a Jemeni Arab Köztársaság elnöke, Jeanne Sauvé, Kanada fökormány­zója, Daniel Arap Moi, a Kenyai Köztársa­ság elnöke, Dzsabir Ahmed Dzsabir Szabah sejk, kuwaiti emír, Szaad Abdullah Szalem Szabah sejk, a kuwaiti kormány elnöke, Szpirosz Kiprianu, a Ciprusi Köztár­saság elnöke, II. Moshoeshoe lesothói király, Amin Gemajel, a Libanoni Köztársa­ság elnöke, Rasid Karami libanoni kormányfő, Samuel Doe, a Libériái Köztársaság elnöke, Moamer Kadhafi, a líbiai forradalom vezetője, Jean luxemburgi nagyherceg, Didier Ratsiraka, a Madagaszkári De­mokratikus Köztársaság elnöke, Szultán Iszkandar, Malaysia uralko­dója, Mahathir Mohamed malaysiai kor­mányfő, Moussa Traoré, a Mali Köztársaság elnöke, II. Hasszán marokkói király, Szidi Ahmed Taja, a Mauritániái Isz­lám Köztársaság nemzeti megmentési katonai bizottságának elnöke, államfő, Miguel de la Madrid, a Mexikói Egye­sült Államok elnöke, Joaquin Alberto Chissano, a Frelimo Párt elnöke, a Mozambiki Népi Köztársa­ság elnöke, Richard von Weizsäcker, a Német Szövetségi Köztársaság elnöke, Birendra nepáli király, Seyni Kountché dandártábornok, a Nigériai Köztársaság legfelsőbb katonai tanácsának elnöke, államfő, Daniel Ortega, a Nicaraguai Köztársa­ság elnöke, V. Olav norvég király, Zjaul Hakk tábornok, a Pakisztáni Isz­lám Köztársaság elnöke, Mohammed Khán Dzsunedzso pa­kisztáni kormányfő, . Eric Arturo del Valle, a Panamai Köz­társaság elnöke, Alan Garcia, a Perui Köztársaság el­nöke, Mario Soares, a Portugál Köztársaság elnöke, (ČSTK) - Nicaragua az öt közép­amerikai államfő június második fé­lére tervezett csúcsértekezletén új javaslatot terjeszt elő a térségben kialakult válság békés eszközökkel történő megoldására - közölte Pa­namában Bayardo Arcé, a sandi­nista front országos vezetősége végrehajtó bizottságának helyettes koordinátora. Arcé elmondta, Nicaragua szor­galmazni fogja az Egyesült Államok­kal 1984-ben megszakadt párbe­voltak irántuk és időt is adtak nekik ígéreteik megvalósításához. Egy bi­zonyos ideig azonban eltartott, amíg az emberek tudatosították, milyen is gyakorlati politikájuk. Most, csak­nem öt év után világos, hogy prog­ramjukat nem hajtották végre. A munkanélküliek korábbi kétmilliós tábora újabb millióval gyarapodott. Jelenleg az aktív lakosság 20 szá­zaléka állástalan, 8 millió ember va­lóságos nyomorban él és az állami szektort felszámolták. Legutóbb a SEAT autógyárat adták magán­kézbe; a kormány először megfizet­te a cég 180 milliárd pesetás tarto­zását, majd ezt követően gyakorlati­lag odaajándékozta a magánvállal­kozóknak. KÉRDÉS: Tehát öt év után szer­tefoszlottak a remények? VÁLASZ: Az öntudatot nem a könyvekből hanem magából az élet­ből szerezhetik meg az emberek. Akkor, amikor a politika következ­ményeit a saját bőrükön kezdték megérezni, feltették a kérdést: kinek kedvez az, hogy a szocialisták nem teljesítik programjukat. Hiszen pél­dául a bankszektor tavaly 400 mil­liárd pesetás tiszta nyereséget ért el, Kurt Waldheim, az Osztrák Köztársa­ság elnöke. Hrisztosz Szarcetakisz, a Görög Köz­társaság elnöke, Abdou Diouf, a Szenegáli Köztársa­ság elnöke, France Albert René, a Seichelles- szigeteki Köztársaság elnöke, • Wee Kim Wee, a Szingapúri Köztársa­ság elnöke, Mohamed Sziad Barre, vezérőrnagy a Szomáliái Demokratikus Köztársaság elnöke, Szultán Nahajan sejk, az Egyesült Arab Emírségek elnöke, Ronald Reagan, az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Fred Ramdat-Misier, a Suriname-i Köztársaság ideiglenes elnöke, Hafez Asszad, a Szíriai Arab Köztár­saság elnöke, Abdar Rauf Kasszem szíriai kor­mányfő, I. János Károly spanyol király, XVI. Károly Gusztáv svéd király, Pierre Aubert, a Svájci Államszövet­ség elnöke, Phumiphon Adundét thaiföldi király, Prem Tinsulanond thaiföldi kor­mányfő, Gnassingbe Eyadema hadseregtá­bornok, a Togói Köztársaság elnöke, Habib Burgiba, a Tunéziai Köztársa­ság elnöke, Rasid Szfar tunéziai kormányfő, Kenan Evren, a Török Köztársaság elnöke, Turgut özal török kormányfő, Julio Maria Sanguinetti, az Uruguayi Keleti Köztársaság elnöke, Jaime Lusinchi, a Venezuelai Köztár­saság elnöke, Canaan Banana, a Zimbabwei Köztár­saság elnöke, Robert Mugabe, a Zimbabwei Afrikai Népi Szövetség-Hazafias Front főtitkára, kormányfő, Ezekiasz Papaioannu, a Ciprusi Dol­gozó Nép Haladó Pártja (AKEL) főtitkára, Sedli Klibi, az Arab Államok Ligájának főtitkára, Javier Perez de Cuellar, az ENSZ főtitkára, Jasszer Arafat, a Palesztinái Felsza­badítási Szervezet végrehajtó bizottságá­nak elnöke, a palesztin forradalom erői­nek parancsnoka, „ Edouard Sauma, az ENSZ Élelme­zésügyi és Mezőgazdasági Szervezeté­nek főigazgatója, Renzo Renzi és Carlo Franciosi, a San Marino-i Köztársaság régenskapi- tányai. széd felújítását, s azt kívánja elérni, hogy a két fél ellenőrizhető meg nem támadási szerződést kössön és vál­lalja, hogy a térségben nem hajt végre semmilyen destabilizáló akciót. Amennyiben a közép-ameri- kai országok államfői elfogadható megállapodásra jutnak, Nicaragua kész visszavonni a Costa Rica és Honduras ellen beadott keresetét, miszerint a két ország megsérti Ni­caragua területi épségét és támo­gatja az ellenforradalmi bandákat. vagyis 300 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A börzéken a részvények árfolyama a duplájára emelkedett. És mindebből mi hasz­na volt a dolgozó embernek? Növe­kedett a munkanélküliség és fokozó­dott a bizonytalanság. Jelenleg gya­korlatilag már csak rövid, vagy korlá­tozott időre szóló munkaszerződést kötnek, egyre terjed a „fekete“ munkavállalás. A vállalkozók bezár­ják az üzemeket, otthoni munkát adnak az embereknek, miközben nem nyújtanak nekik semmilyen szociális garanciákat, s nem szava­tolják a törvényben meghatározott minimálbért sem. A szocialisták ennek ellenére ta­valy ismét megnyerték a választáso­kat, jóllehet, egymillió szavazatot vesztettek. Természetesen feltehető a kérdés, hogy miért. Mindenekelőtt annak köszönhetően nyertek, hogy a kommunisták megosztottak és a jobboldali táborban nincs olyan erő, amely veszélyeztethetné őket. KÉRDÉS: Tehát az országban nem létezik reális és hatékony ellenzéki erő? VÁLASZ: Pontosan így van. Csak az utóbbi időben, az egyesült baloldal létrejöttével kezd ilyesmi körvonalazódni. A társadalmat kór sújtja, s ilyen helyzetben a szociális mozgalom valamiféle védelmi el­Mihail Gorbacsov fogadta Jacques Chiracot A tüntetések és a baloldal egysége Marcelino Camacho spanyol szakszervezeti vezető interjúja (ČSTK) - Spanyolországot már három hónapja sztrájkmozgalom kerítette hatalmába, amelynek élén a Spanyol Szakszervezeti Munkásszövetség áll. Marcelino Camacho, a szervezet főtitkára, a spanyol munkás- és kommu­nista mozgalom egyik történelmi alakja Madridban válaszolt a Csehszlovák Sajtóiroda és a Fiúdé právo tudósítóinak ezzel kapcsolatos kérdéseire. Nicaragua új békejavaslata ÚJ SZÚ 2 1987. V. 1< Jugoszlávia Tisztségviselők megválasztása (ČSTK) - Jugoszláviában az alkotmá­nyos előírásoknak megfelelően tegnap Lazar Mojszovot választották az államel­nökség új elnökévé, a testület alelnöke pedig Hamdija Pozderac lett. Mindketten ma veszik át tisztségüket, most jár le ugyanis az eddigi elnök, Szinan Haszani egyéves megbízatása. Ugyancsak tegnap választották meg egyéves megbízatási időszakra a parla­ment új tisztségviselőit. Az elnök Marjan Rozsics, az alelnök pedig Zsivan Marelj lett. A parlament szövetségi tanácsának elnökévé Omer Kurpejovicsot, a köztár­sasági tanács elnökévé pedig Drasko Popovicsot választották. Erich Honecker üzenete (Folytatás az 1. oldalról) séget kap a közép-európai atom- fégyvermentes övezet gondolata. Erich Honecker üzenetében meg­erősítette az NDK elhatározását, hogy szövetségeseivel a Varsói Szerződésben céltudatosan hozzá kíván járulni a hagyományos fegy­verek terén is az átfogó leszerelési lépésekhez. Arra kérte a belga, a holland és a brit kormányfőt, vessék latba or­szágaik politikai súlyát annak érde­kében, hogy a közepes hatótávolsá­gú rakétákról - ez az európai és a világhelyzet további alakulásának egyik kulcskérdése - szóló szerző­dés megkötését ne halogassák.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom