Új Szó, 1987. május (40. évfolyam, 101-124. szám)
1987-05-15 / 111. szám, péntek
A szigetelők anyagron- csolás nélküli vizsgálatával foglalkozik a Csehszlovák Tudományos Akadémia elektrotechnikai intézetének Rudé u Prahy- ban működő, az elektromágneses teret vizsgáló részlege. A kutatással két alapvető célt követ: a szigetelési rendszerek technológiájának és felépítésének javítását és hatékony diagnosztikai módszerek kidolgozását. Igy lehetővé válik a szigetelőrendszerek ellenőrzése már a gyártás, valamint a berendezések működésének folyamán. A felvételen Josef Mrázek elektrosztatikus voltmérőt állít be. (Jari Vrabec felvétele - ČTK) A közgazdasági alapkutatás feladatai az átalakításban A jelenlegi időszakban, amikor a januárban közzétett alapelvek értelmében a gazdasági mechanizmus fokozatos átalakítására törekszünk, rendkívül fontos feladatok hárulnak a Szlovák Tudományos Akadémia Bratislavai Közgazdasági Intézetére. Az SZTA Közgazdasági Intézete a szlovákiai közgazdasági alapkutatás vezető elméleti munkahelye, ezért az itt folytatott tudományos-kutatási tevékenységnek kulcsfontosságú jelentősége van az irányítási és a gazdasági szféra számára, egyrészt a további fejlődésre vonatkozó helyes nézetek kialakításában, másrészt a gazdasági mechanizmus átalakításával összefüggő legfontosabb elméleti kérdések megoldásában. Az SZTA Közgazdasági Intézetének kutatási tevékenysége a 8. ötéves tervidőszakban a hosszú távra szóló célirányzatokból indul ki, figyelembe véve a CSKP XVII. kongresz- szusának a gazdasági és szociális fejlődés meggyorsítására vonatkozó stratégiai irányvonalát, valamint az SZKP XXVII. kongresszusának újító eszméit. Az alapkutatás állami tervének fő feladatai a korábbi kutatások során elért eredményekre épülnek, tehát összefüggő folyamatot képeznek, s az intézet szervezeti felépítése is összhangban van az új feladatok követelményeivel. Az 1986. évi kutatási munkaterületét az SZSZK 2010-ig terjedő tu- dományos-müszaki, gazdasági és szociális fejlődésére vonatkozó összesített feltételezések kidolgozása képezte, amely az első szintetizáló kísérlet volt az SZSZK 2010-ig szóló komplex prognózisának elkészítésében. Az alapkutatás állami tervében szereplő további fő feladatok teljesítésében a kutatók elmúlt évi tevékenysége főleg arra irányult, hogy komplett elemző, információs és módszertani alapot hozzanak létA prágai szerszámgépipari kutatóintézetben nagy hangsúlyt helyeznek a berendezések automatizálására és tervezésére. A szakemberek új gépek kifejlesztésével megvalósították a kutatási program azon részét, mely lehetővé teszi berendezéseik sokoldalú kihasználását, és hozzájárul a munkakörülmények kulturáltságának emeléséhez. A felvételen: Miroslav Novák a hidraulikus marógép szerelését végzi. (Michal Krumphanzl felvétele - ČTK) re az 1987-re előirányzott kutatási munka sikeres végrehajtásához. Egyúttal több kéziratot is előkészítettek a 7. ötéves tervidőszakban elért kutatási eredmények publikálására. A kutatási munka további fő területeit képezte a szocialista termelési viszonyok tökéletesítésének nemzeti és nemzetközi szempontú vizsgálata, a csehszlovák népgazdaság intenzifikálásában érvényesülő törvényszerű irányzatok kutatása, figyelembe véve az SZSZK fejlődésének hosszú távú irányzatait és feltételeit, valamint a burzsoá és revizionista közgazdasági elméletek bíráló elemzése, ahogy azok a tőkés gazdaság jelenlegi fejlődésében visszatükröződnek. Az intézet az említett fő feladatokon kívül ugyancsak nagy figyelmet fordít Szlovákia gazdasági fejlődésének vizsgálatára, ami a „Szlovákia gazdasági, politikai és kultúrális fejlődése a szocialista építés időszakában és annak nemzetközi összefüggései" című kutatási téma részét képezi. E feladat sikeres teljesítése bizonyára nagy segítséget nyújt a gazdasági fejlődés elméleti problémáinak megoldásához Szlovákiában. A kiadott tudományos munkák közül megemlíthetjük Zora Komin- ková ,,A gazdaság állammonopolista szabályozása és visszatükröződése a burzsoá közgazdaságban“ című, valamint Rudolf Krč „Műszaki haladás és innovációs folyamat a népgazdaságban“ című munkáját. A kiadásra átadott, s rövidesen megjelenő munkák közé tartozik Jozef Markuš „Érdekeltség a tervezésben“ című, Rudolf Krč-Eduard Sarmír és kollektíva „A népgazdaság intenzifikálása“ című, Milan Ši- kula-Brigita Schmognerová és kollektíva „A népgazdasági komplexum és szerkezetének formálása" című, valamint Jan Iša és kollektíva „A 80-as évek kapitalizmusa és visszatükröződése a burzsoá közgazdaságban" című müve. A kutatók tanulmányai számos hazai és nemzetközi szakirodalmi gyűjteményben is megjelentek. Az elmúlt évben jelentős haladást sikerült elérni a kutatási eredmények gyakorlati hasznosításában is, amit főleg az egyes szlovákiai ágazati és funkcionális minisztériumokkal kötött együttműködési szerződések segítettek elő. A CSKP alapításának 65. évfordulója, valamint a CSKP XVII. kongresszusa tiszteletére kibontakozó munkakezdeményezés többek között a baráti szocialista országok közgazdasági intézeteivel folytatott tudományos-kutatási együttmüködés elmélyítésére, a kutatási eredmények gyorsabb ütemű gyakorlati hasznosítására, a fiatal tudományos dolgozók nevelésére, valamint a munkahelyi feltételek javítására irányult. Elsősorban az intézet anyagi-műszaki ellátásának javításáról volt szó, főleg a számítás- és a nyomdatechnika szempontjából. Amint azt Ivan Okáli elvtárs, az SZTA levelező tagja, a Közgazdasági Intézet igazgatója is elmondta, a munkakezdeményezés fejlesztése alpavető mértékben elősegítette a folyamatos és dinamikus átmenetet a 8. ötéves tervidőszakra előirányzott kutatási munkába, s az intézet dolgozóinak kötelezettségvállalásai jó kiindulási alapot képeznek a fő feladatok sikeres teljesítéséhez. A gyorsítás stratégiája az egész társadalom ügye, de elsősorban a tudománytól és a kutatástól követeli meg, hogy idejében nyújtson megalapozott, tudományosan indokolt ismereteket az irányítási és gazdasági szervek számára, s hogy a gazdasági alapkutatás dolgozóinak elméleti munkaeredményei hai tékony segítséget nyújtsanak a gazdasági mechanizmus átalakításához ADORJÁN ZOLTÁN Az emlődaganatok Az emlő jó és rosszindulatú daganatai elsősorban a nőknél fordulnak elő. A kifejlett női emlő szerkezetileg zsír- és kötőszövetből, valamint mirigyállományból épül fel. Élettani szempontból a szoptatás szerve, de fontos jelentősége van az egyén nemi és pszichikai szempontjából is. Terhesség végére az emlő mirigyállománya tejet választ ki, melynek termelése folyamatosan mindaddig tart, amíg a tejutakon keresztül az ürítés rendszeres. Az emlő formája, nagysága, bőre egyénenként különböző. A benne előforduló kóros folyamatok közül leggyakoribb a különböző gyulladások (leggyakrabban a szoptatáskor), hormonális zavarok okozta elváltozások (cisztikus masztopátia) valamint a jó és rosszindulatú daganatok. A jóindulatú daganatok közül leggyakoribb a fibroadenoma, amely elsősorban a fiatal lányoknál, nőknél (16-28 évig) fordul elő. Tokkal körülvett daganat, amely idősebb korban általában fokozatosan visszafejlődik. Az úgynevezett tiszta adenómok az emlőmirigyek felszaporodott gócai, amelyek néha váladékot is termelnek. A papilóm általában a bimbó udvara alatt helyezkedik el, és a tejkivezető csatorna hámsejtjei burjánzásának következménye. Legtöbbször érdús daganatok ezek, melyek könnyen véreznek, s ezért legjellemzőbb tünetek véres váladék ürülése a mellbimbóból spontánul vagy nyomásra. Ritkán bár, de előfordulnak az emlőben tiszta zsír-, kötőszövet, véredény és simaizom daganatok is. Az emlődaganatok többsége jóindulatú, mégis a kisebb számban előforduló rosszindulatú rákos daganatok az emlő elvesztésétől való félelmet váltanak ki. Hazánkban az emlőrák a nők leggyakoribb rosszindulatú megbetegedése. A női lakosság mintegy 6-7 százalékánál fejlődik ki. Érdekes, hogy előfordulása országonként meglehetőségen változó, így nagyon gyakori Dániában és Angliában, ezzel szemben Japánban viszonylag ritka. Általában a változás kora után, vagy ezt megelőzően kezdődik. Fiataloknál ritkább, de gyorsabban növő, agresz- szívabb. Mi okozza az emlőrákot? A kérdés nagyon egyszerűen hangzik, de a válasz már sokkal nehezebb. Hasonlóképpen mint a legtöbb rákos burjánzás kiváltó okait sem tudták Nagyobb elismerést az igyekvőknek A május elsejei ünnepi köszöntök rendre kiemelték, hogy ezen az ünnepen a jól végzett munka előtt tisztelgünk, az élenjárókat, dolgozókollektívákat és vállalatokat üdvözöljük. Szolgáljanak példaképül a népgazdaság valamennyi dolgozójának, s példa- mutatásukkal segítsék elő az újszerű gondolkodásmód kialakulását. Legyenek továbbra is az új irányítási és szervezési módszerek megvalósításának úttörői, és megalkuvás nélkül küzdjenek azért, hogy az igyekvők mindig nagyobb elismerésben részesüljenek. Az kapjon többet a javakból, aki többet tesz a közös asztalra. Mert egyelőre, sajnos, nem mindenütt van ez így. Még mindig nem részesülnek méltó elismerésben azok a vállalatok és dolgozók, amelyek, illetve akik a kötelezőnél többet teljesítenek. Még napjainkban is gyakran elhangzik a megjegyzés, hogy nem érdemes az élre törekedni, mert a lemaradozók és pártolóik körében azonnal akadnak irigykedök, akik mindent megtesznek azért, hogy elvegyék az igyekvők kedvét az igényesebb feladatok megvalósításától. A kényszerhelyzetben sok mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalat inkább az arany középutat választja: se lent, se fönt. Ezt az elvet hangoztatták a közelmúltban a Galántai (Galanta) járás egyes vállalatainak vezetői is. Ha csupán közepes eredményeket érnek el, akkor nem szúrnak szemet senkinek, hangoztatták. Viszont mihelyt csúcseredményeik születnek, például a növénytermesztésben, máris jelentkeznek a lemaradozók és feltétlenül tőlük akarnak takarmányt vásárolni. így aztán a legjobbaknak is gondot okoz az annyit emlegetett takarmánytartalék kialakítása. Nem titok, hogy még ma is szép számban akadnak vállalati vezetők, akik mások eredményes munkájára, illetve az állami támogatásra alapoznak. Például a 7. ötéves tervidőszakban a lemaradozó állami gazdaságok közel három milliárd korona támogatást kaptak az intenzifikációs programjaik megvalósításához. Sajnos, ez a segítség nem hozta meg a várt eredményeket. Sőt! Á néhány évvel korábban jól gazdálkodó állami gazdaságok egy hányada is a tervezettnél alacsonyabb teljesítményt nyújtott, s azon munkálkodtak, hogy besoroljuk őket a lemaradozók közé. Érthető, ugyanis így igényt tarthattak volna az állami támogatásra. Tudunk vezetőkről, akik rendszeresen az intenzifikációs alapból egyenlítik ki gazdálkodásuk mérleghiányát, tehát nem a termelés növelésére, hanem a bevételek kiegészítésére használják fel az állami hozzájárulást. Ennek a következménye, hogy számos vállalat szinte évtizedek óta egyhelyben topog. Ezek egyike a štúrovói Állami Gazdaság, amely az állami hozzájárulást szintén nem az intenzifikációs program teljesítésének megalapozására használta fel. Ezért is született olyan határozat az Érsekújvári (Nové Zámky) Járási Mezőgazdasági Igazgatóságon, hogy személyi változásokat eszközölnek ebben a gazdaságban, felkészültebb káderekkel megerősítve a vezetést. Az év elején megtartott termelési konferenciák határozata alapján más gazdaságokban is lesznek ilyen változások. Nem tűrhetjük, hogy egyesek csak az egyéni érdekeiket tartsák szem előtt. A személycseréket illetően is új szellemben kell gondolkodni és cselekedni. Úgy, ahogy azt Husák elvtárs is hangsúlyozta ünnepi beszédében: „Napjaink parancsa, igényesebben értékelni az eredményeket, kritikusabban tekinteni a fogyatékosságokra, erélyesebben harcolni az új megközelítésekért, az új gondolatokért, a munka hatékonyabb módszereiért. Mindenütt a becsületes, lelkiismeretes és színvonalas munkának kell mércéjévé válnia az ember társadalomban betöltött szerepének. A munka nagyobb mérvű megbecsülése a szocialista erkölcs szilárdításának fontos alkotó eleme. Találóak és megszívlelendők ezek a szavak, a fejlődés szempontjából feltétlenül előtérbe kell helyezni őket. Ezt az eddigi tapasztalatok is bizonyítják. Például az ipolybalogi (Balog nad, Iplom) Ipolymente Egységes Földműves-szövetkezetben, a gab- číkovói Csehszlovák-Szovjet Barátság Állami Gazdaságban és a Komáromi (Komárno) Állami Gazdaságban megbecsülik a jól végzett munkát s ennek alapján javadalmazzák a dolgozókat. Ezeknél a vállalatoknál a munka a szó szoros értelmében becsület dolga. Az emberek igyekeznek, hogy egyre több mező- gazdasági terméket adjanak a népgazdaságnak. Támogatni kell az igyekvőket, akik másoknak is példát mutatnak, hogyan lehet és kell egyre többet és jobb minőségben termelni. BALLA JÓZSEF a kutatók egyelőre pontosan meghatározni, úgy az emlőrák esetében is hiányosak még az ismeretek. Kétségkívül szerepet játszanak az örökletes, hormonális, védekezőrendszeri tényezők, hajlam, életvitel, életkörülmények stb. Fontos ismeret azonban, hogy bizonyos, úgynevezett rizikós csoportokba tartozó nők gyakrabban betegednek meg mint a lakoság többi része. A mellrák legfontosabb rizikótényezői a következők:- női nem - a rosszindulatú daganat több mint 99 százalékban a nőknél fordul elő. A maradék alig egy százalék a férfiakra esik;- életkor- az emlőrák általában a 40 éven felüli nők betegsége, de a megbetegedés lehetősége már 35 éves kor körül kezdődik;- emlőrák a családban - azok a nők, akiknek közeli hozzátartozójuknál (anyjuk és annak testvérei, lánytestvérük) is előfordult az emlő rosszindulatú daganata kb. 9-szer veszélyezettebbek mint a többiek, s náluk már a rák fiatalabb korban és agresszívebb formában jelentkezhet;- az első terhesség ideje és a terhességek száma - a harmincadik életéven belül kihordott normális terhesség esetén nagymértékben csökken az emlőrák valószínűsége, ugyanúgy, mint a többször szült és rendszeresen szoptató nők esetében;- a legkomolyabb rizikófaktor - ha az egyén egyik emlőjében már előzőleg kifejlődött rákos daganat;- növeli az emlőrák lehetőségét- az elhúzódó havi vérzés, más szerv rákos daganata, zsíros étrend, az elhízás, cukorbetegség és magas vérnyomás egyidejű jelenléte, a védekezőrendszer gyengesége stb. A mellrák kialakulásánál a közhiedelemmel ellentétben a baleseteknek, ütéseknek nincs szerepük. Az elszenvedett trauma (ilyenkor általában mindenki áttapogatja a mellét) csak felhívja a beteg figyelmét az emlőben már jelenlévő rákos csomóra. Az emlő rákos burjánzásának nagyon valószínű jelei; az emlő felső-külső negyedében, sokszor a bőrrel összenőtt egyenetlen felületű, nem fájdalmas csomó tapintható, az emlőbimbó merev befordulása, a daganat fölötti bőr elváltozása, a hónaljárok nyirokcsomóinak megnagyobbodása. A rizikós csoportokba tartozó nőknek rendszeresen vizsgálniuk kell magukat, de már a fiatal 30-35 éves nőknek is tanácsos havonta egyszer tükör előtt végigtapogatni emlőiket és hónaljukat. Ha bármilyen gyanús csomót találunk, ne ijedjünk meg, de ne is könnyelműsködjünR, hanem jelentkezzünk szakorvosnál rákszűrés céljából. Dr. RÁCZ GÁBOR ÚJ SZÍ 4 1987. V. 1
