Új Szó, 1987. május (40. évfolyam, 101-124. szám)

1987-05-30 / 124. szám, szombat

ÚJ szú 5 1987. V. 30. Védjük a nemzeti vagyont A jó szolgáltatásokat meg jobbá szeretnénk tenni Egy járás tapasztalatai Az állampolgárok anyagi és kultu­rális szükségleteinek kielégítése a szocialista társadalmi tulajdon fej­lettségi fokától függ. A szocialista társadalmi gazdasági rend pótolha­tatlan gazdasági alapja a szocialista tulajdonban lévő vagyon, amely a szocialista társadalmi- gazdasági formáció fejlődésével semmit sem ■veszít jelentőségéből, sőt, ellenke­zőleg. A szocialista szervezetek és különösen az állami szocialista szer­vezetek önállóságának növekedé­sével egyidejűleg növekszik ennek a tulajdonnak a gazdasági jelentő­sége is. Egyre inkább előtérbe kerül a szocialista tulajdonban lévő va­gyon szüntelen és következetes vé­delmének szükségessége. Anélkül, hogy lebecsülnénk a szövetkezetek, a társadalmi és más szocialista szervezetek tulajdo­na tárgyának jelentőségét, megálla­píthatjuk, hogy a szocialista gazda­sági rend alapja az állami szocialista tulajdon és tárgya, a nemzeti va­gyon. A nemzeti vagyon védelmét szol­gálja a csehszlovák jogrend több jogága is, főként a gazdasági, a pol­gári, a pénzügyi és a büntetőjog. Megelőző és utólagos védelem A nemzeti vagyon védelme fogai-' mának meghatározásánál figyelem­be kell venni mind a megelőző jelle­gű, mind az utólagos védelmet. A nemzeti vagyon megelőző jellegű védelmét úgy határozhatnánk meg, mint az állami szocialista szerveze­tek és más alanyok tevékenységé- ' nek összességét, amely arra irányul, hogy a nemzeti vagyon biztosított és védett legyen minden jogtalan bea­vatkozással és nem kívánatos ha­tással szemben, hogy lényege meg­maradjon és a rendeltetésének szol­gálhasson. Ha bármi okból is csődöt mond a nemzeti vagyon megelőző jellegű védelme és kedvezőtlen beavatko­zás történik, az utólagos védelem jut szerephez, aminek lényege gyakor­latilag a kártérítés intézményének ér­vényesítése. A nemzeti vagyon utó­lagos védelmét tehát úgy határoz­hatnánk meg, mint azoknak a jogi eszközöknek az alkalmazását, me­lyekkel elérhető a nemzeti vagyonba történt kedvezőtlen beavatkozások következményeinek megszünte­tése. A nemzeti vagyon védelme súly­pontjának főként a megelőzésben kell lennie, vagyis a kedvezőtlen beavatkozások megelőzésére irá­nyuló törekvésben. Nem foglalkoz­hatok részletesebben minden olyan jogi eszközzel, amely felhasználható a nemzeti vagyon védelmére. A leg­fontosabb jogszabály, amelynek al­kalmazása hozzájárulhat a nemzeti vagyon védelmének javításához, a nemzeti vagyon igazgatásáról szóló, 90/1984 számú rendelet, amely a Gazdasági Törvénykönyv egyik végrehajtó jogszabálya. Amikor a társadalom szociális fej­lődéséről beszélünk, első helyen ál­talában a lakáskérdésről ejtünk szót. Ha a nyolcadik ötéves tervidőszak lakásépítési feladatait a Nyugat­szlovákiai kerület viszonylatában vizsgáljuk, szembeötlő az a tény, hogy összesen 30 760 lakásegység felépítését irányozzák elő az építői­pari vállalatok tervszámai. Döntő többségének a trnavai, nyitrai (Nitra) és Banská Bystrica-i magasépítő vállalatok, a prievidzai Priemstav, valamint az egyes járások építőipari vállalatai a kivitelezői. Arról még korai lenne szólni, hogy mi várható az ötéves tervidőszak végéig, azonban gondban vannak a beruházók, hiszen még február ele­jén az idei évre előirányzott 5200 lakásból az építőipari vállalatok mind­össze 4570 felépítését igazolták vissza, és még jelenleg sem biztos, hogy valamennyi lakás felépítésére akad vállalkozó. Nem csoda, hiszen az építővállalatok teljesen valós in­dokokra hivatkozhattak, amikor nem vállalták az egész esztendőre elői­rányzott feladatokat maradéktalanul. Késett ugyanis a leendő épület- komplexumok területi előkészítése, akárcsak az építők számára elői­rányzott üzemanyag szállítása, a tervezettnél hosszadalmasabbnak bizonyult az igényelt mezőgazdasá­A nemzeti vagyon védelme szem­pontjából elsősorban a rendelet 9. §-a fontos, amely az állami szocia­lista szervezeteknek azon alapvető kötelességeit szabályozza, melyek a nemzeti vagyon igazgatása során terhelik őket. Ez a rendelkezés több, példaként említett alapvető köteles­séget tartalmaz, amelyeket lényegé­ben nyilvántartási és gazdasági jel­legű, a,nemzeti vagyon utólagos védelmére irányuló és különleges jogszabályokban részletezett köte­lességekre lehet felosztani. A nyilvántartás módozatai A nyilvántartással kapcsolatos kötelességek azok a legjelentősebb kötelességek, amelyeknek megsér­tése a hiányosságok egész láncola­tát idézi elő. A nyilvántartásnak azonban több fajtáját ismerjük s ezek mindegyikének pótolhatatlan szerepe van a szocialista tulajdon­ban lévő vagyon, de különösen a nemzeti vagyon védelme szem­pontjából. Számviteli, operatív-tech­nikai és különleges nyilvántartásról van szó. A különleges nyilvántartás keretében például a műemlékek, a gépkocsik és az ingatlanok nyil­vántartásáról lehet szó. A nemzeti vagyon védelmével kapcsolatban a gyakorlatban meg­különböztetett figyelmet kell szentel­ni főként a számviteli és az ingatlan­nyilvántartásnak. Miért van ez így? A számvitel az információs rendszer zárt ágazata, amely a kölcsönösen átcsatolt érték-, esetleg természet­beni mutatók segítségével folyama­tosan állandó, teljes és valóságos képet ad a gazdasági eszközök álla­potáról és mozgásáról, a szerveze­tek gazdasági tevékenységének eredményeiről. A jogi szabályozást főként a szociális gazdasági infor­mációk egységes rendszeréről szó­ló, 21/1971 számú törvény, a szer­vezetek információs rendszeréről szóló 153/1971 számú kormányren­delet és a számvitelről szóló 154/1971 számú rendelet (melyet a 86/1980 számú rendelet módosí­tott) tartalmazza. A nemzeti vagyon igazgatásáról szóló rendelet hatályba lépésétől, vagyis 1985. január 1-től a rendelet­ben meghatározott kötelességek megszegéséért 500-tól 500 ezer ko­ronáig terjedő bírság róható ki. Te­kintettel a bírság kirovásának lehe­tőségére, bízhatunk abban, hogy az állami szervezetek fegyelmezetteb­bek lesznek nyilvántartási köteles­ségeik teljesítésében, ami rendkívül kívánatos, ha figyelembe vesszük a nemzeti vagyon igazgatásának és védelmének jelenlegi helyetét. Néz­zük meg azonban még közelebbről az állami szervezeteknek a rendelet 9 § (1) bekezdésének d) pontjában megfogalmazott kötelességeit. Az említett rendelkezés megállapítja, hogy az állami szervezetek kötele­sek kihasználni minden jogi eszközt a nemzeti vagyon védelmére, s en­gi területek kisajátítása is. Mindenek előtt azért, mert a Nyugat-szlovákiai kerületben - mint ismeretes - az építésre alkalmas terület túlnyomó része első minőségi kategóriába tar­tozó mezőgazdasági terület is egyút­tal, amelynek fokozott védelmét tör­vény írja elő. Ugyancsak késedelmet okozott az új műszaki-gazdasági mu­tatók kidolgozása, amelyek követ­keztében megváltozik a lakások ára. A jelenlegi lakásépítések során épülnek olyan lakóházak is, ame­lyek még korábban átadott lakótele­pek laksúrüségét növelik, de új lakó­telepek is létesülnek. Ez idén tíz új lakótelep építését kezdik el, ame­lyek összesen mintegy 8000 új la­kást jelentenek. Közülük a legna­gyobb Léván (Levice) épül, ahol 1700 lakás készül el. Egy új nyitrai lakótelepen pedig 1400 lakást adnak át majd. Ha lakásépítésről beszélünk, tu­lajdonképpen komplex lakásépítést kellene említenünk, hiszen egy lakó­telep nem nevezhető annak, ha nin­csenek meg ott a megfelelő, szüksé­ges járulékos épületek is, az üzlet- hálózat és a szolgáltatásoknak ott­hont adó épületkomplexumok. Ezen a területen az egész kerületben a terv szerint mintegy 320 millió korona értékű építőipari munkát kell elvégezniük az építőknek. Ennek nek keretén belül érvényesíteni fő­leg az állam tulajdonjogának védel­mét a jogtalan beavatkozásokkal szemben, az igazgatás jogainak vé­delmét, a kártérítésre való jogot azokkal szemben, akik felelősséggel tartoznak a kárért, érvényesíteni a jogalap nélküli gazdagodás meg- téríttetésének jogát azzal szemben, aki ezt az állami szervezet rovására szerezte. A kártérítés érvényesítése A nemzeti vagyon utólagos védel­mére irányuló kötelességek nem tel­jes felsorolásáról van szó. Nehéz lenne megállapítani fontosságuk sorrendjét. Ezért vizsgáljuk meg csak egyiküket - a kártérítés érvé­nyesítését azokkal szemben, akik felelnek a kárért. Olyan kötelesség­ről van szó, melyet a gyakorlatban sajnos szintén nem teljesítenek min­dig a kellő következetességgel. Csak egy példát említenék. A Munka Törvénykönyve 185. § (1) bekezdé­se arra kötelezi a munkáltatókat, hogy a dolgozótól követeljék annak a kárnak a megtérítését, amelyért felel. Kötelező jellegű rendelkezés­ről van szó, amely az állami (és nem csupán az állami) szervezeteknek nem nyújt választási lehetőséget ab­ban, hogy követelik-e a kártérítést avagy sem. Ha beigazolódik a dol­gozó vétkessége, a munkáltató kö­teles kártérítést követelni a felelős dolgozótól. Más dolog, hogy ha tel­jesítve vannak a Munka Törvény- könyve 186. §-ban említett feltéte­lek, a kár kétharmadának megtéríté­se után eltekinthet a kár fennmaradó részének megtéríttetésétől. Nem le­het azonban passzív abban az irányban, hogy a lehetséges kárt és megtérítést úgymond objektivizálja. Egyéb rendelkezések A nemzeti vagyon igazgatásáról szóló rendelet egyéb rendelkezései közül figyelmet érdemel a 33. §, amely a szankciók kirovásának le­hetőségét szabályozza a rendelet­ben megállapított kötelességek megsértésével kapcsolatban. A le­hetséges szankció a bírság, melyet a központilag irányított állami szer­vezetekre a járási pénzügyi igazga­tóságok és a nemzeti bizottságok által irányított szervezetekre a nem­zeti bizottságok róhatnak ki. Minden más állami szerv és szervezet köte­les az említett állami szerveknek indítványozni a bírság esetleges ki­rovását, ha tevékenységük során tu­domásukra jut a rendelet által meg­állapított kötelességek megsértése. A bírságot egyéves határidőn belül lehet kiróni, melyet attól a naptól számítanak, amelyen a bírság kiro­vására jogosult szerv tudomást szerzett a kötelességek megszegé­séről, de legkésőbb a kötelességek megsértésétől számított három év eltelte előtt. Dr. MOJMÍR MAMOJKA kandidátus keretében mintegy 16 üzlet, illetve szolgáltató komplexum készül el, 9 óvoda, illetve bölcsőde és 3 műve­lődési központ. Bővítik Zlaté Morav- cében a 20 tantermes alapiskolát is. Dunaszerdahelyen (Dunajská Stre­da) jelentős mértékben javul az egészségügyi ellátás az új rendelőin­tézet átadásával. Szolgálatait igény­be veszik majd a dunai vízmű építői is. Hlohovec is új intézménnyel gya­rapodik - gyógyszertárat adnak át. (č-m) A gazdaság intenzív fejlesztésében hazánkban és a környező szocialista or- szágbkban egyaránt rendkívül fontos sze­repe van az új tudományos kutatási ered­mények gyors hasznosításának. A vele ka~pcsolatos tennivalók megvalósításából az ifjú szakemberek is jelentős részt kí­vánnak magukra vállalni A SZISZ Kelet­szlovákiai Kerületi Bizottságának kezde- rrényezésére Prešovban megalakították a Zenit Interklubot, mely a fiatalok nem­zetközi tudományos-műszaki együttmű­ködéséhez teremt majd jó lehetőségeket A hazaiakon kívül a klubnak kárpát-ukraj- nai, Krosnói, Sztara Zagora-i, valamint cottbusi kerületi és Borsod megyei fiata­lok a tagjai. Amint azt Vladimír Čop, a Robot nem­zetközi tudományos-termelési társulás és Csaknem öt év telt el a CSKP KB 6. ülése óta, amely a lakossági szol­gáltatások problémáival, bővítésével és minőségének javításával foglal­kozott. A Banská Bystrica-i Járási Nemzeti Bizottság a szolgáltatások fejlesztésére tervet dolgozott ki, amely a CSKP KB 6. ülésének hatá­rozataiból indul ki. Arra a kérdésre, hogy hogyan sikerül megvalósítani a járásban az öt évvel ezelőtt kitűzött feladatokat, Štefan Vitek mérnök, a Banská Bystrica-i Járási Nemzeti Bizottság alelnöke válaszol.- A CSKP KB 6. ülése óta a szol­gáltatásokban lényeges haladást ér­tünk el: ötvenhat új szolgáltatóhelyi­séget létesítettünk, valamint 32 új szolgáltatást vezettünk be. öt év alatt csaknem 25 százalékkal emel­kedett a szolgáltatásokból eredő be­vétel. Tavaly a járásban egy sze­mély átlagosan 521 koronát költött szolgáltatásokra, 33 koronával töb­bet, mint a kerületi átlag. A helyi gazdálkodási vállalatok az elmúlt évben több mint 31 millió korona bevételre tettek szert. Rajtuk (Kovo-drevo, Gukotex, Bystričan és Breznói Szolgáltatóvállalat) kívül szolgáltató tevékenységet végeznek az ipari szövetkezetek és a hnb kisüzemei is. Tavaly a Banská Bystrica-i járásban a nemzeti bizott­ságok kétszer annyi kisiparos-enge- délyt adtak ki (főleg nyugdíjasok­nak), mint az előző három évben együttvéve. A járásban most száz kisiparos - cipész, szabó, üvegező stb. - dolgozik. A lakosok elégedet­tek munkájukkal. Figyelemreméltó kezdeményezé­seket tettek az ipari üzemekben is. Elsősorban azokban, ahol nők dol­goznak: rengeteg időt takaríthatnak meg azok, akik a kivasalt ágyneműt, tisztított ruhát közvetlenül a munka­helyükön vehetik át. Az új üzemek és gyűjtőhelyek többségét az elmúlt időszakban a kerületi székhelyen és Breznóban létesítették, de ez indokolt is, hiszen a járás 170 ezer lakosa közül több mint 100 ezer ebben a két városban él. Nem feledkeznek meg azonban a falvakról sem. A távolabbi köz­ségekben is jól működő kisüzemek találhatók, amelyek több szolgálta­tást nyújtanak a lakosságnak. Po- lonka központi községben, ahol több mint ötezer ember él, például elekt­romos készülékeket, tévét és cipőt is javítanak, van továbbá szabóság, ruhatisztító és mosoda, fodrász- és borbélyüzlet, üvegező és képkerete­ző. Ezenkívül amatőr fényképészek­nek nyújtanak szolgáltatást, varró­gépeket javítanak, s teherszállítást, épületkarbantartást és asztalos- munkákat is végeznek. Ugyancsak számos szolgáltatást nyújtanak Slovenská Ľupčában: az ottani fodrászüzletben és borbély­műhelyben két műszakban dolgoz­nak, a hnb kisüzeme mellett pedig fűrésztelepet létesítettek, ahol tavaly több mint ezer köbméter gömbfát fűrészeltek fel építőanyagnak. Bá­dogosműhelyük, betonozóbrigádjuk, asztalosmühelyük és virágüzletük is van. Jó színvonalú a szolgáltatás a 2200 lélekszámú Brusnóban is. A hnb kisüzemében a szokásos szolgáltatásokat végzőkön kívül van egy csoport, melynek tagjai a köz­ség - elsősorban a fürdő - zöldterü­letét gondozzák. A brusnói hulladék­szállító kocsik a környező falvakból is rendszeresen elszállítják a sze­a Prešovi VUKOV vezérigazgatója a Zenit Interklub alakuló konferenciáján elmon­dotta, örülnek a fiatalok kezdeményezé­sének, és szívesen bevonják őket azokba a kutatási és fejlesztési munkákba, ame­lyeket a KGST-tagországok kétezerig szóló komplex programjában meghatá­rozták. El kell mondani még, hogy a Zenit Interklub fontos feladatának tekinti az em­lített baráti kerületek kutatóintézeteiben, főiskoláin és üzemeiben dolgozó fiatal kutatómérnökök közötti termékeny együttmüködés kialakítását. így megis­merhetik egymás tudományos kutató­munkájának eredményeit. Ezenkívül kö­zös tanulmányutakat, szemináriumokat, rátermettségi és egyéb versenyeket ren­dez. , (-szák) metet a központi szemétlerakó­helyre. A hegyvidéki Hrochot' községben sem várták meg, amíg a járási szol­gáltatóvállalat vagy a járási ipari vál­lalat bevezeti a legszükségesebb szolgáltatásokat. A falu lakosai rendbe hoztak egy régebbi épületet, s fodrász- és borbélyüzletté alakítot­ták át. A Bystričan szolgáltatóválla­lattól helyeztek át ide egy fordászt: egyedül is el tudja végezni a mun­kát. A községnek jól működő építő­csoportja is van, 11 szolgáltatásból négy évvel ezelőtt 800 ezer korona bevételük volt, tavaly pedig ennek az ötszöröse. A községfejlesztésre és a szolgáltatások bővítésére Hro- chot'ban mindig előteremtik a meg­felelő pénzt. Ján Mazuch, a helyi nemzeti bizottság elnöke a követke­zőket mondta: - Jól működő szolgál­tatásainkkal a lakosság is elégedett. A Myto pod Ďumbierom-i Helyi Nemzeti Bizottság kisüzeme a szomszédos Bystrá községben fi­zetővendég-szolgálatot létesített, ötven családi házban 262 férőhely áll rendelkezésre, s a járási idegen- forgalmi igazgatóságon keresztül té- len-nyáron egyaránt szállásolnak el turistákat. Ebből a szolgáltatásból évente megközelítőleg 18 ezer koro­na bevétele származik a hnb-nak. A turisták elhelyezését egy nyugdí­jas végzi. A szolgáltatások bővítésé­re - főleg a falvakban - a szövetke­zetek nem fordítanak megfelelő fi­gyelmet: sok helyen nem tartják be a szlovák mezőgazdasági és élel­mezésügyi, valamint belügyminisz­térium megállapodásában rögzített elvet, hogy a szövetkezetek jövedel­mének bizonyos százalékát a lakos­ságtól szerzett bevételeknek kell ki­tennie. Ezen a téren a strelníkyi szövetkezet, ahol tavaly - egy főre számítva - 231 korona értékben, a ponikyi, ahol 212 korona értékben és a hrochoti, ahol 111 korona ér­tékben nyújtottak szolgáltatásokat a lakosságnak, jár az élen. Olyan szövetkezetek is vannak, amelyek csak 34 korona vagy 15 korona értéket mutattak ki. Néhány községben nem rentábi­lis a szolgáltatóüzem létesítése. A Slovenská Ľupčában működő mo­soda havi forgalma például csak 200-300 korona. Ez azonban nem jellemző. Alapjában véve megállapíthatjuk, hogy a Banská Bystrica-i járásban |ó színvonalú a szolgáltatóhálózat, és a szükségleteket is felmérték. Erről a helyi gazdálkodási vállalatnak a szolgáltatóhálózat bővítésével kapcsolatos terjedelmes tanulmá­nya is tanúskodik, amelyet a CSKP XVII. kongresszusa határozatai és az SZLKP kerületi és járási konfe­renciáinak feladatai alapján dolgoz­tak ki. Ebben az ötéves tervidőszak­ban még ötven új szolgáltatóegysé­get létesítenek. Az elektromosfo- gyasztó-javítást 24 százalékkal, a mosodák és ruhatisztítók kapaci­tását 23 százalékkal, a gumiab­roncs-futózásét pedig 15 százalék­kal növelik. 1990-re a járásban 376 szolgáltatóegység működik majd, és a helyszíni javítások (tévékészülé­kek és más elektromos fogyasztók) a javításoknak legalább 45 százalé­kát - a hűtőszekrények javítása ese­tében 90 százalékát - teszik majd ki. Reálisak ezek a feladatok? - Igen - mondja Štefan Vitek a járási nem­zeti bizottság alelnöke -. Javítani kell viszont az alkatrészellátást. Fő­leg a gépjárműjavító műhelyekben és a tévé- illetve elektromoskészü- lék-javító műhelyekben. A központi­lag irányított vállalatok ugyanis ese­tenként figyelmen kívül hagyják a helyi gazdálkodási vállalatok igényléseit, ezért gyakran áll a mun­ka a műhelyekben, és meghosszab­bodik a várakozási idő. A végered­mény? Elégedetlen lakosok... Meglepődtünk azon, hogy az ipari szövetkezetek még mindig kevés szolgáltatást nyújtanak a lakosság­nak (8 százalék) és ebben az ötéves tervidőszaban csak öt százalékkal növelik arányukat. Ez bizony kevés. Még egy hiányosság. Jó volna, ha az ellenőröknek jogukban állna rög­tön helyben pénzbírsággal sújtani a felelőtlen dolgozókat. Eddig saj­nos, ilyen joggal nem rendelkeznek. Ez is nagy hiba BÁTORI JÁNOS A tervezettnél kevesebb? Idei lakásépítés — gondokkal Zenit Interklub Fiatalok nemzetközi tudományos együttműködése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom