Új Szó, 1987. május (40. évfolyam, 101-124. szám)
1987-05-30 / 124. szám, szombat
Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó .Testületének üléséről (Folytatás az 1. oldalról) a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter, Szergej Szokolov marsall, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, honvédelmi miniszter, Vagyim Medvegyev, az SZKP KB titkára. Az ülés munkájában részt vett Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka, és Herbert Krolikowski, az NDK külügyminiszterének első helyettese, a Politikai Tanácskozó Testület főtitkára. ^ Az ülés résztvevői részletesen ■ ■ áttekintették az európai és a világhelyzetet. Úgy vélik: a világesemények alakulása, a nemzetközi kapcsolatokban bekövetkezett változások, az államok növekvő egymásrautaltsága, a tudományos-műszaki fejlődés, az eddig még nem ismert pusztító erejű fegyverek létrehozása új gondolkodás- módot követel meg. Új megközelítésre van szükség a háború és a béke, a leszerelés kérdéseiben és más bonyolult, globális és regionális problémákat illetően. Le kell mondani a „nukleáris elrettentés“ koncepciójáról, amely szerint az államok biztonságát a nukleáris fegyver szavatolja. A nukleáris háborúnak nem lehet győztese. Ismételten hangsúlyozták: alapvető fontosságú a háború megakadályozása és az emberiség életéből egyszer s mindenkorra történő kiiktatása, a béke megőrzése a Földön, a fegyverkezési verseny beszüntetése és az áttérés az általános és teljes leszerelést célzó konkrét intézkedésekre, mindenekelőtt nukleáris téren. Ehhez egyesíteni kell valameny- nyi állam, minden békeszeretö erő erőfeszítéseit, növelni kell az államok közötti bizalmat - különösen a különböző társadalmi rendszerekhez tartozók és azok katonai-politikai szövetségei közötti kapcsolatokban - s katonai téren helyesen kell értelmezni egymás aggodalmait, céljait és szándékait. A Varsói Szerződés tagállamai ismét kijelentik, hogy katonai doktrínájuk védelmi jellegű. Kiindulópontja az, hogy az erőegyensúlyt a lehető legalacsonyabb szinten kell fenntartani, a katonai potenciálokat a védelmi szükségleteknek megfelelő, elégséges szintre célszerű csökkenteni. A tanácskozáson e kérdésről dokumentumot fogadtak el, amelyet nyilvánosságra hoznak. 0 Az emberiségét fenyegető nuk- ■ leáris katasztrófa elhárítása érdekében az ülés résztvevői szerint ma a nukleáris leszerelés terén a következő gyakorlati lépések lehetségesek:- Haladéktalanul egyezményt kell kötni az Európában levő összes amerikai és szovjet közepes hatótávolságú rakéta felszámolásáról a Reykjavíkban elért elvi megáltapodás alapján. Ennek aláírását követően Csehszlovákia és az NDK területéről, egyeztetve ezen országok kormányaival, kivonják azokat a szovjet rakétákat, amelyeket az amerikai közepes hatótávolságú rakéták nyugat-európai elhelyezésére adott válaszintézkedésként telepítettek.- Az Európában levő szovjet és amerikai harcászati-hadműveleti rakétákat egyidejűleg kell felszámolni és tárgyalásokat kell folytatni a Szovjetunió keleti részén és az Egyesült Államok területén elhelyezett ilyen rakétákról.- A Varsói Szerződés tagállamai budapesti kezdeményezésének szellemében, sokoldalú tárgyalások útján meg kell oldani az európai harcászati nukleáris eszközök, köztük a harcászati rakéták kérdését.- Meg kell állapodni a hadászati támadófegyverek radikális csökkentéséről, megerősítve egyben az ABM- szerzödesben foglalt rendszert. A szövetséges szocialista államok síkra- szállnak a Szovjetunió és az Egyesült Államok hadászati támadófegyvereinek öt éven belüli 50 százalékos csökkentése és a további csökkentéseket célzó tárgyalások mellett.-A nukleáris fegyverek kidolgozásának, gyártásának, tökéletesítésének beszüntetése, valamint csökkentésük és megsemmisítésük érdekében kezdeti intézkedésként el kell érni a nukleáris kísérletek teljes betiltását. A Varsói Szerződés tagállamai javasolják, hogy haladéktalanul kezdjenek átfogó tárgyalásokat, megállapodások elérése céljából ebben a kérdésben. Az ülés résztvevői határozottan sík- raszálltak a fegyverek világűrben történő telepítésének megakadályozásáért, az ABM-szerződés szigorú betartásáért, a műholdelhárító rendszereket és a „világűr-föld“ típusú fegyvereket betiltó megállapodásokért, az űrfegyverkezés megakadályozásáért, a világűr kizárólag békés célú, az emberiség egésze érdekében történő ésszerű hasznosításáért A szövetséges szocialista államok vezetői állást foglaltak a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti, a hadászati támadófegyvereket, az ABM- szerződés rendszerének megerősítését, valamint a nukleáris kísérleteket érintő megállapodások „kulcskérdéseinek“ kidolgozása mellett. E kérdéskörök, a közepes hatótávolságú rakétákról szóló megállapodás aláírásán túlmenően szovjet-amerikai felső szintű megállapodás tárgyát képezhetnék és alapul szolgálhatnának a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti, jogilag kötelező érvényű egyezmények előkészítéséhez. Fontosnak tartják, hogy valamennyi európai állam - mindenekelőtt a két szövetség tagjai - aktívan járuljon hozzá a nukleáris leszerelés folyamatához, az erre vonatkozó tárgyalások sikereihez. A Varsói Szerződés tagállamai minden tőlük telhetőt megtesznek két- és sokoldalú konkrét megállapodások elérésére abból a célból, hogy az évezred végéig megsemmisítsék a nukleáris fegyvereket és a tömegpusztító eszközök más fajtáit. _ Az ülésen részt vevő államok •J- állást foglalnak a vegyi fegyverek mielőbbi felszámolása mellett. Megerősítik: készek már ez évben befejezni a vegyi fegyverek betiltásáról, az ilyen fegyverek meglévő készleteinek megsemmisítéséről és az előállításukat szolgáló ipari bázis felszámolásáról szóló nemzetközi konvenció kidolgozását. Emlékeztetnek az 1987. március 25-én Moszkvában erről elfogadott nyilatkozatukra. > Megvitatták annak a programnak a megvalósítási módjait, amelyet a Varsói Szerződés tagállamai 1986 júniusában terjesztettek elő az európai fegyveres erőknek és hagyományos fegyverzetnek a 90-es évek elejéig történő, 25 százalékos csökkentéséről. Ilyen csökkentésekre a harcászati nukleáris eszközökkel egyidejűleg és azokkal szoros összefüggésben kerülne sor. Az ülés résztvevői a javasolt csökkentésekkel párhuzamosan szükségesnek tartják olyan új intézkedések kidolgozását, amelyek lehetővé tennék a fegyveres erők, a fegyverzet és a katonai kiadások 2000-ig tartó, még jelentősebb csökkentésének megkezdését. A Varsói Szerződés tagállamai szerint az európai katonai szembenállás szintjének csökkentését folyamatosan, az egyensúlyt minden szakaszban a lehető legalacsonyabb szinten fenntartva kell végrehajtani. Figyelembe véve a két fél európai fegyveres erőiben történelmi, földrajzi és egyéb tényezők által előidézett asszimetriát, készségüket fejezik ki az egyes elemek vonatkozásában kialakult egyenlőtlenségek felszámolására, a fölényben levő fél által végrehajtott, megfelelő csökkentések útján. A csapatok és a fegyverzet csökkentésének folyamatát az államok katonai kiadásainak megfelelő csökkentése kísérné. Az ülésen képviselt államok azzal a javaslattal fordulnak az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő valamennyi államhoz, hogy tartsanak külügyminiszteri találkozót, amely határozatot hozna az európai fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet, a harcászati nukleáris fegyverek radikális - és a katonai költségvetés ennek megfelelő - csökkentése céljából folytatandó nagy horderejű tárgyalások megkezdéséről. Ezeken a tárgyalásokon meg kellene vitatni számos elsőrendű fontosságú intézkedést. Ezek: a katonai szembenállás szintjének csökkentése és a meglepetésszerű támadás veszélyének elhárítása, a legveszélyesebb támadó jellegű fegyverek kölcsönös kivonása a két katonai szövetség közvetlen érintkezési övezetéből, a fegyveres erők és a fegyverzet e térségben létrejött koncentrációjának csökkentése egyeztetett, minimális szintre. Ezen kérdések megvitatására a legmegfelelőbb fórum az európai bizalom- és biztonságerősítö intézkedésekkel és leszereléssel foglalkozó konferencia második szakasza lenne. A leszerelési kérdések megvitatása elképzelhető ugyanakkor más módon, mindenekelőtt az összeurópai folyamat keretei között, beleértve egy különfó- rum összehívását is. A szövetséges szocialista államok nagy jelentőséget tulajdonítanak a NATO és a Varsói Szerződés országainak képviselői között Bécsben tartott nem hivatalos konzultációknak, amelyek a jövőbeni tárgyalások mandátumának kidolgozásához hivatottak hozzájárulni. Jóakaratuk alátámasztásaként és a jövőbeni tárgyalások lehető legjobb feltételeinek biztosítása érdekében a Varsói Szerződés tagállamai kijelentik: készek maximális önmérsékletet tanúsítani katonai potenciáljuk fejlesztésében, a kölcsönösség alapján lemondani fegyveres erőik és hagyományos fegyverzetük növeléséről és 1-2 éves időtartamra moratóriumot hirdetni a katonai kiadások növelésére. Felhívják a NATO-országokat, hogy ugyanígy járjanak el. _ A Varsói Szerződés tagállami 3* nagy jelentőseget tulajdonítanak a katonai szembenállás csökkentésére és Európa egyes térségei biztonságának erősítésére irányuló lépéseknek, nukleáris- és vegyifegyvermentes övezetek létrehozásának a Balkánon, a kontinens középső és északi részén. Megerősítik, hogy határozottan törekedni fognak az NDK és Csehszlovákia, Románia és Bulgária ezzel kapcsolatos javaslatainak megvalósítására. Az NDK és Csehszlovákia azon javaslata, hogy létesítsenek atomfegyvermentes folyosót a Varsói Szerződés és a NATO érintkezési vonala mentén 300 kilométeres (mindkét oldalon 150 kilométer) szélessegben, előirányozza, hogy onnan kölcsönösen vonják ki az összes nukleáris fegyvert-a nukleáris lőszert, (beleértve az atomaknákat), a hadműveleti-harcászati és harcászati rakétákat, az atomtüzérséget, a csa- pásmérö harcászati légierő nukleáris eszközöket hordozó repülőgépeit, valamint a nukleáris töltetekkel felszerelt légvédelmi komplexumokat. A Varsói Szerződés államai ugyancsak síkraszállnak a balkáni nukleáris- és vegyifegyvermentes övezet létrehozásáról szóló sokoldalú párbeszéd folytatásáért és elmélyítéséért. Az ülésen képviselt államok teljes mértékben támogatják a Lengyel- ország által a közép-európai fegyverzet-leépítésről és bizalomerösítésről előterjesztett tervet. Ennek megvalósítása a földrész békéje és stabilitása erősítésének fontos tényezője lenne. A leszerelési intézkedések meg*3- valósítását az azok tartalmának megfelelő, a helyszíni ellenőrzést is magában foglaló, hatékony ellenőrzési rendszer szavatolná. A tényleges leszerelésre való áttérés során az ellenőrzés a biztonság szavatolásának egyik legfontosabb eszközévé válik. Ezért a Varsói Szerződés tagállamai állást foglaltak a fegyverzetcsökkentés valamennyi szakaszát átfogó, a legszigorúbb ellenőrzési intézkedésekből álló rendszer kidolgozása mellett. A nukleáris rakétafegyverek csökkentésének ellenőrzését mindenütt biztosítani kell. A rakéták szétszerelésének és megsemmisítésének helyszínén, a lőtereken és a katonai támaszpontokon, ideértve a harmadik országban levőket is, a kiképzési központokban, a raktárakban és a gyártó üzemekben, az államiakban és a magántulajdonban lévőkben egyaránt. A hagyományos fegyverzet terén - azokon az ellenőrzési intézkedéseken tűi, amelyek magára a csökkentési folyamatra vonatkoznak - megfigyelés alá esne a csökkentés után megmaradó csapatok katonai tevékenysége is. _ Áttekintették az európai bizton• - sági és együttműködési értekezleten részt vevő államok képviselői bécsi utótalákozójának menetét és megállapították, hogy a találkozó a kölcsönösen elfogadható megállapodások kidolgozásának felelősségteljes szakaszába lépett. Az ülésen képviselt államok határozott szándéka minden lehetséges módon elősegíteni a sikeres befejezést. Olyan tartalmas és kiegyensúlyozott határozatok elfogadását szorgalmazzák, amelyek hozzájárulnak a tényleges előrehaladáshoz a leszerelés terén, a részt vevő államok közötti bizalom erősítéséhez és kapcsolataik fejlesztéséhez politikai, gazdasági és humanitárius téren, a helsinki Záróokmány valamennyi elvének szilárd és megbízható alapján. Ellenzik a földrész egymással szembenálló katonai tömbökre osztottságának fennmaradását, fellépnek a katonai tömbök egyidejű 'eloszlatásáért, a jószomszédság és az együttműködés fejlesztését kívánják a közös európai otthonban. Az ülésen képviselt államok meggyőződése, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet részt vevő államai külügyminisztereinek javasolt találkozója nemcsak az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzet csökkentéséről szóló tárgyalások megkezdését, hanem az európai biztonság és együttműködés más kérdéseinek megoldását is elősegíthetné. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy Európában a szilárd békét és a jószomszédi kapcsolatokat csak a földrészen kialakult területipolitikai realitások tiszteletben tartásával lehet biztosítani. A revansista erők tevékenysége, mindenekelőtt a Német Szövetségi Köztársaságban, és a re- vansizmus ösztönzése, bárhol történjék is az, ellentmond az enyhülés és a biztonság érdekeinek, a helsinki Záróokmány szellemének és betűjének. Az ilyen tevékenységgel a jövőben is a leghatározottabban szembe fognak szállni. A béke, a népek közötti bizalom, a kölcsönös tisztelet és a barátság légkörének megteremtése megköveteli, hogy hagyjanak fel a gyűlölködést szító politika folytatását, az antikom- munizmus terjesztését, a fajgyűlölet hirdetését, a diszkrimináció minden formájának alkalmazását, a soviniszta és a nacionalista nézetek propagálását célzó bármiféle kísérlettel. q A Varsói Szerződés tagállamai O • készek valamennyi állammal közösen keresni a kölcsönösen előnyös gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés további fejlesztésének útjait. Fellépnek a gazdasági-kereskedelmi téren meglévő akadályok elhárításáért, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet részt vevő államai közötti azon gazdasági kapcsolatok elmélyítéséért, melyek hozzájárulnának az európai enyhülés, biztonság és béke erősítéséhez. A Varsói Szerződés tagállamai humanitárius területen síkraszállnak a széles körű együttmüködesért. Meggyőződésük szerint mindent meg kell tenni azért, hogy biztosítsák az embernek a béke és a szabadság feltételei közötti élethez és munkához való jogát, a politikai, az állampolgári, a gazdasági, a szociális és a kulturális jogok összességében és kölcsönös összefüggésben történő megvalósulását, az állami szuverenitás tiszteletben tartása mellett. _ Az ülésen képviselt államok megerősítik azt az elhatározásukat, hogy a nemzetközi béke és biztonság átfogó, a katonai, a politikai, a gazdasági és a humanitárius területre egyaránt kiterjedő rendszerének létrehozására fognak törekedni. Ennek szerves része lenne a környezetvédelmi együttműködés. Egy ilyen biztonsági rendszer előmozdítaná az atomfegyverektől mentes világ megteremtését, amelyben kizárt lenne az erő alkalmazása vagy az erőszakkal való fenyegetés, a népek közötti kapcsolatok pedig a kölcsönös tiszteletre, a barátságra és az együttműködésre épülnének. A szocialista országok kezdeményezése a nemzetközi kapcsolatokban a konf- rontációs törekvések kiküszöbölésére, a civilizált normák, a nyíltság, a nyitottság és a bizalom légkörének erősítésére irányul. Az ülés résztvevői üdvözölték az ENSZ-ben e kérdésekről kezdett széles körű véleménycserét. Az érdemi párbeszed folytatásáért és továbbfejlesztéséért szállnak síkra minden irányban és szinten, annak érdekében, hogy át lehessen térni a béke anyagi, politikaijogi és erkölcsi-pszichológiai garanciáinak kialakítását szolgáló konkrét intézkedésekre, a tényleges biztonság megteremtésére mindenki számára. Kifejezik azt a reményüket, hogy az ENSZ közgyűlésének 42. ülésszaka jelentősen hozzájárul ehhez az ügyhöz. Az Egyesült Nemzetek Szervezete hatékonyan szavatolhatná a nemzetközi béke és biztonság átfogó rendszerét. Az ülésen képviselt államok aláhúzták annak fontosságát, hogy minden állam szigorúan tartsa tiszteletben a nemzeti függetlenség és szuverenitás, az erőszak alkalmazásáról és az azzal való fenyegetésről történő lemondás, a határok sérthetetlensége és a területi integritás, a viták békés rendezése, a belügyekbe való be nem avatkozás, az egyenjogúság, valamint az ENSZ Alapokmánya és a helsinki Záróokmány más elveit és céljait, a nemzetközi kapcsolatok többi, általánosan elismert normáját. _ A Varsói Szerződés tagállama- • inak vezetői véleményt cseréltek a meglevő feszültséggócokról és konfliktusokról, megerősítették eltökéltségüket, hogy aktívan hozzájárulnak azok igazságos, politikai, tárgyalások űtján történő rendezéséhez. A Közel-Keleten az átfogó rendezés elérése és a szilárd béke biztosítása szempontjából nagy jelentőségű lenne egy, az ENSZ védnöksége alatt rendezendő nemzetközi konferencia, amelyen egyenjogú résztvevő lenne valamennyi érdekelt fél, beleértve a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet, a palesztin nép egyetlen törvényes képviselőjét. Egy ilyen konferencia összehívását elősegítő gyakorlati lépés lenne, ha előkészítő bizottságot hoznának létre az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és valamennyi érdekelt fél részvételével. A nemzetközi béke érdekeit szolgálná az Irak és Irán közötti konfliktus mielőbbi befejezése és a vitás kérdések tárgyalásos, a két állam törvényes érdekeinek figyelembe vételével, a nemzetközi jogrend általánosan elfogadott normái alapján történő megoldása. Az ülés résztvevői üdvözölték az atomfegyvermentes övezet létrehozását a Csendes-óceán déli részén. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a nemzetközi biztonság érdekeit szolgálná a Koreai-félsziget békéjének megszilárdítása, valamennyi délkelet-ázsiai konfliktus és probléma politikai eszközökkel, tárgyalásos úton, minden ország függetlensége, szuverenitása tiszteletben tartásanak alapján történő megoldása, a világ e térségének államai közötti jószomszédi kapcsolatok és együttműködés fejlesztése. Támogatásukról biztosították az afgán nemzeti megbékélés elérésére irányuló politikát, amelynek célja, hogy az Afganisztán körül kialakult helyzetet minél előbb, politikai úton, az ország belügyeibe való bármilyen beavatkozás beszüntetése, függetlenségének és szuverenitásának tiszteletben tartása alapján rendezzék. Kifejezésre juttatták érdekeltségüket abban, hogy a politikai rendezés keretében mielőbb megvalósuljon a szovjet csapatok kivonására vonatkozó szovjet-afgán megállapodás. Az ülésen képviselt államok szolidárisak Dél-Afrika népeinek az imperializmus, a kolonializmus, a fajgyűlölő apartheid-politika elleni és a namibiai népnek a SWAPO vezetésével a felszabadulásért és a tényleges függetlenségért vívott harcával. Határozottan elítélik a Dél-afrikai Köztársaság agresszív cselekményeit Angola és Mozambik, valamint más szomszédos független államok népei ellen. Az ülés résztvevői teljes támogatásukról biztosították azokat az erőfeszítéseket, amelyek az igazságos politikai rendezésre irányulnak Közép-Ameri- kában. Sikraszalltak a Nicaragua elleni agressziós cselekmények beszüntetéséért, annak elismeréséért, hogy minden népnek jogában áll szabadon, külső beavatkozás nélkül meghatározni politikai és gazdasági fejlődésének útját. Az ülés résztvevői áttekintettek néhány világgazdasági kérdést, többek között a gyengénfejlettség felszámolásává!, az új gazdasági világrend megteremtésével kapcsolatban. E kérdésekről dokumentumot fogadtak el, amelyet nyilvánosságra fognak hozni. Az ülésen mélyreható véle- ' * ■ ménycserét folytattak a szövetséges szocialista államok közötti együttműködés fejlesztéséről. Kedvezően értékelték a külügyminiszteri bizottság és a honvédelmi miniszteri bizottság által a PTT budapesti ülése óta eltelt időben végzett munkát és meghatározták további feladataikat. A Varsói Szerződés keretében folyó együttműködés kérdéseinek megvitatása során az ülés résztvevői síkra- szálltak a külpolitikai együttműködés lendületesebbé tételéért, mechanizmusának további tökéletesítéséért, az egyenjogúság és a kölcsönös felelősség elvének maradéktalan tiszteletben tartásáért a szövetséges államok közötti politikai kapcsolatok rendszerében. Fontosnak tartják minden szövetséges állam aktivitásának és kezdeményezőkészségének fokozását a nemzetközi ügyekben, az egyeztetett külpolitikai irányvonal megvalósítása érdekében. Ezzel összefüggésben döntés született a Varsói Szerződés tagállamainak képviselőiből álló, sokoldalú, a folyamatos kölcsönös tájékoztatást szolgáló csoport létrehozásáról. Határozatot hoztak arról is, hogy létrehozzák a Varsói Szerződés tagállamainak leszerelési kérdésekkel foglalkozó különleges bizottságát. Ennek munkájában a külügyminisztériumok és a honvédelmi minisztériumok képviselői vesznek részt. A bizottságban véleménycserét folytatnak és tájékoztatják egymást a fegyverzetkorlátozás és a leszerelés - különösen a nukleáris leszerelés - kérdéseiről, ide értve a szövetséges államok kezdeményezéseinek megvitatását és az e területtel kapcsolatos közös javaslatok kidolgozását. A bizottság létrehozásának célja, hogy elősegítse a Varsói Szerződés tagállamainak még tevékenyebb részvételét a fegyverzetkorlátozás és a leszerelés területén kifejtett közös erőfeszítésekben. A Politikai Tanácskozó Testület meghallgatta a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának jelentését a parancsnokság által végzett gyakorlati munkáról és határozatot hozott arról. Az ülés a barátság és az elvtársi együttműködés légkörében zajlott le. Minden megvitatott kérdésben a nézetek azonossága nyilvánult meg. A Német Demokratikus Köztársaság, mint az ülés házigazdája gondoskodik az ülés dokumentumainak terjesztéséről más államok körében és a nemzetközi szervezetekben. A Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének soron következő ülését Varsóban tartják. A Politikai Tanácskozó Testület főtitkárává a következő időszakra Henryk Jaroszek külügyminiszter-helyettest, a Lengyel Népköztársaság képviselőjét nevezték ki. ÚJ SZÚ 2 1987. V. 3
