Új Szó, 1987. május (40. évfolyam, 101-124. szám)

1987-05-29 / 123. szám, péntek

ÚJ szú 3 1987. V. 29. Növekszik a kölcsönös árucsere-forgalom Befejeződött a KGST külkereskedelmi bizottságának tanácskozása A FORRADALOM ÚTJA (ČSTK) - Jegyzőkönyv aláírásá­val fejeződött be tegnap Moszkvá­ban- a KGST külkereskedelmi állan­dó bizottságának-75. ülésszaka. Az ülésen a tagországok és Jugoszlá­via képviselői vettek részt. A cseh­szlovák küldöttséget Bohumil Ur­ban külkereskedelmi miniszter ve­zette. Jelen voltak a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank és a Nemzetközi Fejlesztési Bank kép­viselői is. A bizottság megvitatta a tagor­szágok külkereskedelmi együttmű­(ČSTK) - Meg nem nevezett „jól tájékoztatott“ forrásokra hivatkozva a Svenska Dagbladet című stock­holmi lap azt írta, hogy Olof Palme svéd miniszterelnököt talán skandi­náv .szélsőjobboldali elemek és dél­afrikai fajüldözők gyilkolták meg. A merénylet során állítólag az a nyu­gatnémet bűnöző segítette őket, aki a szökéshez szükséges gépkocsit szerezte be. A lap megjegyzi, a pretoriai kor­mány már több éve eltervezte Olof ködésének időszerű kérdéseit, a tagországok, valamint Jugoszlávia kölcsönös áruszállításaira vonatko­zó jegyzőkönyvek aláírásáról folyta­tott tárgyalások eredményeit és a megállapodások teljesítését. A bi­zottság megállapította: a jegyző­könyvek a kölcsönös árucsere-for­galom további növekedését feltéte­lezik, elsősorban a gépek és beren­dezések terén. Főleg a szakosítás és kooperáció keretében gyártott termékekről van szó, mindenekelőtt azokban az ágazatokban, melyek a tudományos-műszaki haladás meggyorsítását biztosítják. Foglal­kozott a bizottság a kölcsönösen szállított gépek és berendezések számára a szerviz megszervezésé­vel és a pótalkatrészek szállításával. Konkrét intézkedéseket fogadtak el a helyzet javítására ezeken a terüle­teken. Az ENSZ Kereskedelmi és Fej­lesztési Konferenciája (UNCTAD) közelgő konferenciájának előkészí­tésével összefüggő kérdések is sze­repeltek a napirenden. Bohumil Urban a csehszlovák küldöttség vezetője tegnap hazauta­zott Moszkvából. (ČSTK) - Az SZKP Központi Bizottsá­ga komolyan bírálta több minisztérium és központi hatóság fegyelmezetlenségét a Ladoga-tó és a Balti-tenger térségében a környezetvédelemről szóló határozat teljesítésének ügyében. A központi bizott­ság megvitatta a dolgozók leveleit az e térségben uralkodó ökológiai helyzetről és rámutatott a felettébb kedvezőtlen ökológiai és higiéniai állapotokra, ame­lyek a leningrádi terület Priozerszk váro­sában tapasztalhatók, éspedig a Szovjet­unió erdészeti, papír- és faipari miniszté­Palme meggyilkolását. Szálka volt a szemében, hogy Palme kérlelhe­tetlenül bírálta az apartheidet és mindig támogatásáról biztosította a dél-afrikai felszabadító mozgal­makat. A stockholmi újság szerint a bűn­ügyi rendőrség gondosan tanulmá­nyozza ezt a nyomot. Egyelőre to­vábbra sem valószínű, hogy az 1986. február 28-án történt gyilkos­ság elkövetői rövid időn belül kézre kerülnének. Csehszlovák-kínai eszmecserék (ČSTK) - Szi Csung-szü, a Kínai KP KB Politikai Bizottságának tagja tegnap Pekingben fogadta a CSSZSZK Nemzeti Frontjának küldöttségét, melyet Tomáš Trávní- ček, a Nemzeti Front KB alelnöke vezet. A kínai politikus a találkozón úgy vélekedett, hogy most a két ország közti kapcsolatok mélyülni fognak. Kijelentette: Csehszlovákia Kínának jelentős partnere és elismerően szólt Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök nemrégen tett kínai látogatásának eredményeiről. Kife­jezte meggyőződését, hogy Csao Ce-jang közelgő csehszlovákiai lá­togatása hozzájárul a kölcsönös együttműködés bővítéséhez. Csütörtök délután a csehszlovák delegáció találkozott Csen-Su- zsennel, Liao-Ning tartomány párt- bizottságának első titkárával. Tegnap délután a Nemzeti Front küldöttsége befejezte kínai látogatá­sát és hazautazott. Tomáš Trávní- ček, az elutazás előtt a Csehszlovák Sajtóirodának adott nyilatkozatában hangsúlyozta: a látogatás elérte ter­vezett célját és hozzájárult a cseh­szlovák-kínai kapcsolatok elmélyí­téséhez a szocializmus és a béke érdekében. riuma vezetésének hibájából. A helyi cel­lulózgyár több évtizede a Ladoga-tóba engedi a szennyvizet, s ez fenyegeti Le­ningrád és több tóparti falu ivóvízellátá­sát. Az üzemet most bezártak, ami káro­kat okoz a népgazdaságnak. Döntés szü­letett arról, hogy 1988-ban olyan terme­lést kell itt bevezetni, amely nem károsítja a környezetet. Határozatot hoztak arról is, hogy meg kell gyorsítani a Ladoga körzetében az ökológiai rendszer alapos kutatását. A környezetvédelemben elkövetett hibá­kért több minisztérium és központi hivatal vezetőire pártbüntetéseket róttak ki. In­tézkedések történtek a helyzet lényeges javítására a Ladoga térségében. Allende özvegye hazatérhet (ČSTK) - A chilei legfelsőbb bíróság engedélyezte Hortensia Allende hazaté­rését. A Népi Egység puccs útján meg­döntött kormánya vezetőjének özvegye az elmúlt évtizedben külföldi száműzetés­ben élt. Hortensia asszony reményét fe­jezte ki, hogy vele együtt sok más chilei is hazatérhet. A chilei elnök öt napon belül nyújthat be fellebbezést a bírósági döntés ellen. 1917. május 28-án szólalt fel Lenin a parasztküldöttek I. össz- oroszországi kongresszusán. Fon­tosnak tartotta, hogy a küldöttek­nek címzett nyílt levele után sze­mélyesen is szóljon hozzájuk, is­mertesse a bolsevik agrárprogra­mot. Szükségesnek tartotta ezt azért is, mert a tárgyalásokon részt vevő 1115 küldöttből a bolse­vik pártot csak húszán képviselték. A februári forradalom után a földtulajdon kérdése a megol­dásra váró problémák között a leg­első helyen állt. A cárok volt biro­dalmában - amely az Ideiglenes Kormány vezetése alatt is elmara­dott agrárország volt, ahol a hatal­mas földbirtokok miatt a földnek csak aránylag kicsiny hányada volt paraszti tulajdonban - 1917 tava­szától megerősödtek a mezőgaz­dasági proletárok, a szegény- és kisparasztok földfoglaló mozgal­mai. Ezért javasolta Lenin a földtu­lajdon minden formájának váltság­díj nélküli megszüntetését, a föld össznépi tulajdonba való vételét és a nagybirtokok felosztását a rá­szoruló parasztok között. A kong­resszus küldöttei egyetértettek a bolsevikok agrárpolitikájával, de a többség még így sem tudta ma­gát kivonni az eszerek és a men- sevikek befolyása alól. A tárgyalá­sokat bizonyos hangulati kettős­ség jellemezte, s így a bolsevikok ellenzékének sikerült elérnie, hogy a küldöttek a földkérdés megoldá­sát elnapolták és rábízták a maj­(ČSTK) - Csao Ce-jang, a Kínai KP KB ügyvezető főtitkára Peking­ben beszédet mondott azon a nagy­gyűlésen, amelyen a párt munkastí­lusának javításáért indított kam­pányt értékelték. A kínai vezető kije­lentette, hogy a párt 1978. decem­beri harmadik KB-ülésének irányvo­nala változatlan, s helyes érvényesí­téséhez két dologra van szükség: nem szabad megengedni a burzsoá liberalizmus behatolását és ezzel párhuzamosan harcolni kell a me­rev, elavult gondolkodásmód ellen. Csao Ce-jang ismét hangsúlyozta a négy alapelv (szocializmus, a párt vezető szerepe, népi demokratikus diktatúra, a marxista-leninista és maoi tanítás) állandó érvényesítésé­nek szükségességét, s ezzel párhu­zamosan a reformok és a világgal dán összeülő Alkotmányozó Gyű­lésre. Ezzel késleltették az agrár­forradalom lenini megvalósítását, de a bolsevik program még így is nagy visszhangra talált az egész országban, s jelentősen hozzájá­rult ahhoz, hogy a parasztság föld­foglaló mozgalmai megőrizték for­radalmi jellegüket. 1917. május 29-én kezdődött meg Kijevben a cukorgyári munká­sok szovjetjeinek I. kongresszusa. A küldöttek a szakszervezeti mun­ka jelentőségével foglalkoztak, s megtárgyalták a megvalósításra váró legégetőbb kérdéseket. Rá­mutattak, hogy az általuk képviselt 140 cukorgyárban férfiak és nők, felnőttek és gyerekek naponta 12 órán át dolgoznak a lehető leg­embertelenebb körülmények kö­zött, 60-80 °C hőmérsékletű pára­telt levegőben, hatalmas terheket emelnek. Gyáraikban a munkavé­delem jóformán ismeretlen fo­galom. A kongresszus határozata jóvá­hagyta a cukorgyári üzemi bizott­ságok létesítését, a nyolcórás munkanap bevezetését, ami a fo­lyamatos termelésnél az eddigi két váltás helyett a három váltás beve­zetését jelentette. Kimondta a bé­rek emelését, a terhes és kisgyer­mekes anyák védelmét, a fiatalko­rúak munkájának az ellenőrzését és napi munkaidejük csökkenté­sét, valamint az évi egy hónapos szabadságot. - va ­szembeni nyitottság politikájának a fejlesztését. A kínai pártvezető beszédét Pe­kingben nagy jelentőségűnek tart­ják, s első oldalon közölte vala­mennyi központi lap. Csao Ce-jang megállapította: a munkastílus javítá­sáért folytatott hároméves kam­pány, melynek célja a tisztségekkel való visszaélés felszámolása volt, jó eredményeket hozott. Most át kell térni a normális pártmunkára - hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy a négy alapelv és a reformpolitika egységes egészet alkot, s nem lehet az egyiket a másik kárára előnyben részesíteni. A négy alapelv tagadá­sa lenne, ha valaki a reformot csu­pán a burzsoá liberalizmus pozíciói­ból szeretné fejleszteni, ezt nem engedhetjük meg - mondotta. Palme-gyilkosság A nyomok Pretoriába vezetnek... A Ladoga-tó és a Balti-tenger vidékének környezetvédelme Csao Ce-jang a párt munkastílusának javításáról Amikor volt akarat M a van 15 éve annak, hogy a két nagyhatalom akkori vezetői feltették az i-re a pontot: a SALT-I után aláírták A Szovetunió és az Amerikai Egyesült Államok közötti viszony alapelvei című doku­mentumot. Rendkívül gyümölcsöző volt tehát az a kilenc nap, amit 1972- ben Richard Nixon a Szovjetunióban töltött. Miután tavaly Washington fel­rúgta a SALT-ll-t, jelenleg az egyet­len olyán jelentős megállapodás, amely korlátozza a fegyverkezést, s mindmáig érvényben van: a raké­taelhárító rendszerek korlátozásáról szóló szerződés. Nézzük, a rend kedvéért, milyen okmányokat látott el kézjegyével Le- onyid Brezsnyev és Nixon. Az első a Szerződés a rakétaelhárító fegy­verrendszerek korlátozásáról. Nyu­gati terminológiával: ABM (Anti-Bal- listic-Missile, vagyis rakétaellenes rakéta) - szerződés. A második az Ideiglenes megállapodás a hadá­szati támadófegyverekkel kapcsola­tos intézkedésekről. E kettőt emle­getjük SALT-I néven, s az utóbbit felváltotta az 1979-ben Bécsben aláírt SALT-II (Szerződés a Szovjet­unió és az USA között a hadászati támadófegyverek korlátozásáról), amit a washingtoni törvényhozás so­sem ratifikált, de hét éven keresztül, egészen az elmúlt esztendőig meg­tartották rendelkezéseit. A harmadik pedig a már említett alapelvek rögzí­tése volt, ezt az okmányt az első kettő után három nappal írták alá. Tizenöt év múltán az ABM-szer­ződés áll a figyelem homlokterében, az alapelveket ritkábban emlegetik, s ez a jelenlegi katonai-politikai helyzet, a most folyó leszerelési tár­gyalások problémáinak ismeretében természetes is. Arra azért érdemes emlékeztetni, hogy az alapelvekben a felek leszögezték: az atomkor­szakban kapcsolataik fenntartásá­nak egyedüli alapja a békés egymás mellett élés lehet; fontosnak tartják az olyan helyzetek' megelőzését, arfíelyek a viszony romlásához ve­zetnének. Ezért kötelezték magukat: oly módon fognak eljárni, hogy elke­rüljék a katonai konfrontációkat és megakadályozzák az atomháborút, az esetleges nézeteltéréseket pedig békés úton kívánják rendezni. E cé­lokkal összeegyeztethetetlennek tartották az olyan kísérleteket, ame­lyek a másik fél rovására egyoldalú előnyök megszerzését célozzák. S végül a mostani közép-amerikai, közel-keleti vagy pedig a rendkívül időszerű Perzsa-öbölbeli helyzet kapcsán aktuális felidézni: A Szov­jetunió és az USA a Biztonsági Ta­nács állandó tagjaiként kötelessé­güknek tartják odahatni, hogy ne robbanjanak ki konfliktusok, ne ala­kuljon ki olyan helyzet, amely fokoz­hatná a nemzetközi feszültséget; ezért arra fognak törekedni, hogy minden ország békében, biztonság­ban éljen és senki se avatkozzon be a belügyeikbe. Az eltelt másfél évtized vagy ép­pen a Reagan-adminisztráció kor­szakának eseménykrónikája minden kommentárnál meggyőzőbb választ ad arra, hog^ki építette be külpoliti­kai filozófiájába és fordította le egyúttal a napi politika nyelvére is az alapelveket. Ami pedig a másik do­kumentumot, az ABM-szerződést il­leti, ez a téma még jó ideig nem kerül le a napirendről, hiszen afegy- verzetkorlátozás és leszerelés egyik központi kérdéséről van szó. Jelen­tőségét az adja meg, a felek a táma­dó potenciál viszonylagos egyensú­lyát elismerve, s hogy éppen ennek a növelése elé gátat vessenek, le­mondtak a hatékony védelmi rend­szerek kifejlesztéséről. A kölcsönös elrettentés elve ez, hiszen mindkét fél védtelen a másik rakéta-nukleá­ris erőivel szemben, s ezért a meg­semmisítő válaszcsapás lehetősé­gének ismeretében egyik sem tesz kísérletet az első csapásra. Az ame­rikai SDI, vagyis a hadászati-védel­mi kezdeményezés ezt az állapotot borítaná fel. Az 1972-es szerződés 5. cikkelye világosan kimondja: „Mindkét fél kötelezettséget vállal arra, hogy nem hoz létre, nem kísér­letez ki és nem fejleszt ki olyan ABM-rendszereket vagy azok ele­meit, amelyek tengeri, légi, világűr­beli vagy mozgó szárazföldi támasz­ponttal rendelkeznek.“ Mivel Washington is ratifikálta az ABM-szerződést, ez azt jelenti, hogy törvényerőre emelte. Ha egyszerűen felrúgná, az egyértelművé tenné, hogy támadó szándékai vannak, hi­ába szerepel az SDI nevében a „vé­delmi" kifejezés. (Ráadásul olyan pajzs ez, hogy nemcsak mögötte bújnak meg a kardok, hanem maga a pajzs is használható kardként.) Be kellett tehát bizonyítaniuk, hogy a szerződés nem tökéletes, pontat­lan, illetve mindenáron rést akartak rajta találni. Ez a lényege a ,,tá- gabb" értelmezésnek,-amely szerint állítólag a szerződés nem tiltja az űrbe telepített rendszert. A Fehér Ház által ösztönzött jogi és katonai szakértőkből álló csoport hetekig vizsgálta és újraértelmezte a doku­mentumot, amikor Sam Nunn sze­nátor nemrégiben szinte kiütötte a „csillagháború“ híveit. Sam Nunn a demokraták konzervatív szárnyá­hoz tartozik, mindenki tudja róla, hogy az „erős Amerika“ híve, s tá­mogatta Reagan fegyverkezési programjait. Ö a szenátus katonai bizottságának elnöke, az amerikai honatyák között a biztonsági kérdé­sek szaktekintélye. Sam Nunn is betűről betűre elemezte a szerző­dést és a tárgyalásokról készült tit­kos jegyzőkönyveket, majd kijelen­tette: a szerződés „tágabb“ értel­mezése lehetetlen, kizárja a „csil­lagháborút“; 1972-ben egyértelmű volt, hogy miként értelmezik a felek a cikkelyeket, s most is annak kell lennie. Illúzió lenne azt hinni, hogy Nunn egyszer s mindenkorra leszerelte az űrfegyverkezés híveit. Magát Rea­gant sem. A „szűkebb-tágabb“ ér­telmezés körüli vita azonban érzé­kelteti, hogy az SDI, meghirdetése után négy évvel is, erősen megoszt­ja az amerikai politikai köröket, (A Komszomolszkaja Pravdából) s hogy a tengerentúlon is tudatosít­ják a mögötte rejlő, egyelőre még teljességében fel sem mérhető ve­szélyeket. Tudjuk, ez a program volt az oka annak, hogy tavaly október­ben Reykjavíkban történelmi lehető­séget szalasztott el az USA, s a szovjet-amerikai genfi tárgyalá­sokon nemrégiben előterjesztett wa­shingtoni javaslatok sem vették fi­gyelembe a stratégiai eszközök csökkentése és az űrfegyverkezés közötti összefüggéseket. A vita tehát folytatódik. Genfben is, a két nagy­hatalom között és Washingtonban is, hiszen a Reykjavík utáni hóna­pokra éppen az volt a jellemző, hogy a „héják" különösen intenzív táma­dásba kezdtek az ABM-szerződés ellen. V an egy rendkívül fontos tanul­ság, amit most, az évforduló kapcsán különösen hangsúlyozni kell: az 1972-es dokumentumok tető alá hozása sem volt problémamen­tes, de sikerült, mert mindkét részről megvolt a politikai akarat. MALINÁK ISTVÁN Megkezdődött a perui testvérpárt kongresszusa (ČSTK) - Limában szerdán este kezdődött meg a Perui Kommunista Párt IX. kongresszusa. A tanácsko­záson több mint 800 küldött vesz részt, s képviselteti magát 25 test­vérpárt is. A CSKP küldöttségét Eugen Turzo, az SZLKP KERB el­nöke vezeti. A kongresszuson külön üdvözöl­ték a nicaraguai Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front és a salvadori Farabundo Marti Nemzeti Felszaba­dítási Front képviselőit. A tanácsko­záson jelen vannak az Egységes Baloldal nevű koalícióban tömörülő politikai pártok, számos szakszerve­zet, valamint ifjúsági és nőszervezet képviselői. A kongresszust Jorge del Prado, a Perui KP KB főtitkára nyitotta meg, egyebek között hangsúlyozva, a pe­rui kommunisták továbbra is követ­kezetes harcot fognak vívni a térség és az egész világ békéjéért és biz­tonságáért. A kongresszuson teg­nap hangzott el a főbeszámoló, majd vita következett.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom