Új Szó, 1987. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1987-04-15 / 88. szám, szerda
Az SZKT beszámolója a két kongresszus között végzett szakszervezeti munkáról és az elkövetkező időszak feladatairól (Folytatás a 3. oldalról) rült megőriznünk és megszilárdítanunk szociális biztonságunkat. A Szakszervezetek Központi Tanácsának részvételével például az elmúlt öt évben sikerült emelni a lakosság szociális bevételeit. A betegbiztosítási juttatások 5,2 milliárd koronával, a családipótlék 23,3 százalékkal nőtt. Jelentős lépés a fiatal gyermekes családok és a nyugdíjasok helyzetének javításában a CSKP KB, a CSSZSZK kormányának, az SZKT Elnökségének és a SZISZ KB Elnökségének határozata a CSKP XVII. kongresszusa határozatainak megvalósításáról. A szakszervezeti szerveknek fontos szerepük van a dolgozókról való gondoskodásban. A vállalati szociálpolitikához tartozik például az üzemi balesetek számának csökkentése, az üzemi étkeztetés, a vállalati üdültetés. Ezt a célt szolgálja a kulturális és szociális alap céltudatos felhasználása. önbírálóan rá kell mutatnunk, hogy a szakszervezeti szervek és szervezetek nem gyakoroltak megfelelő nyomást fontos hiányosságok kiküszöbölésére. így például sok munkahelyen aránytalanul sok a túlóra, nem lehetünk elégedettek a nők munka- és életfeltételeivel, nem teljesítik a szociális fejlesztés terveit. Egyes gazdasági szervek nem is reagálnak a szakszervezetek ezzel kapcsolatos vagy hasonló észrevételeire A népgazdaság intenzifikálása azonban elképzelhetetlen a munkafeltételek tökéletesítése és a munka kulturáltságának javítása nélkül. Az emberekről való gondoskodás befolyásolja kezdeményezésüket, a termelés minőségét és hatékonyságát. A gazdasági vezetők és a szakszervezetek gondoskodása a legjobban a munkavédelem terén nyilvánul meg. Sajnos, még sok üzemben megsértik az alapvető biztonsági és higiéniai szabályokat, halogatják a műhelyek és részlegek évek óta Ígérgetett felújítását. Az üzemi bizottságok és a szak- szervezeti szervek bírálják ugyan a fogyatékosságokat, de erőfeszítéseik eredménytelenek. A munkahelyeken és az üzemekben nem alkalmazzák következetesen a háromlépcsős munkavédelmi ellenőrzést. Az üzemi szakszervezeti bizottságok elnökei gyakran nem is vesznek részt az ellenőrzéseken. A minden évben megtartott nyilvános munkavédelmi ellenőrzések sokszor formálisak. Nem küszöbölik ki következetesen a megállapított hiányosságokat sem. Ez a helyzet tűrhetetlen. Felelősség terheli mindenekelőtt az egyes szakszervezeti szövetségek központi bizottságait, amelyeknek joguk és kötelességük a társadalmi ellenőrzés. A Szakszervezetek Központi Tanácsa szerint felül kell bírálni a biztosítási díj növelésének és a bírságok hatékonyságát abban az esetben, ha a vállalat nem teljesíti kötelességeit a higiéniai szabályok és a munkavédelmi előírások megtartásában. Erkölcstelennek tartjuk, hogy egyes vállalatok előre számolnak a bírságok megtérítésével. Az utóbbi években bizonyos javulás tapasztalható a munkavédelmi eszközök gyártásában. Távolról sem lehetünk azonban elégedettek a helyzettel. Továbbra is hiányoznak a bányászok, kohászok, vegyészek, élelmiszeripari dolgozók és mások számára gyártott speciális védőeszközök. Nem javult lényegesen a munkavédelmi eszközök minősége sem. Ugyanakkor az üzemi szakszervezeti bizottságoknak határozottabban kell megkövetelniük, hogy gazdaságosabban bánjanak a meglévő védőeszközökkel. A X. szakszervezeti kongresszus jogosan bírálta az üzemegészségügy hiányosságait, örömmel állapíthatjuk meg, hogy ma már a dolgozók 75 százaléka üzemegészségügyi ellátásban részesül. Gondot okoz az üzemorvosok gyakori váltakozása, főleg az Észak-csehországi kerületben, a Sokolovi és Ostravai járásban, valamint Prievidza környékén. Az üzemorvosok anyagi és erkölcsi elismerése nem felel meg munkájuk társadalmi jelentőségének. Gyakran kifogásolható az üzemekben az orvosi ellátás minősége, főleg a gyógyító-megelőző munkában. A kerületi és járási szakszervezeti tanácsoknak, valamint az egészségügyi dolgozók szakszervezeti szövetségének meg kell követelnie a betegek ellátásának javítását, a várakozási idő lerövidítését, a fölösleges papírmunkák megszüntetését, valamint más negatív jelenségek kiküszöbölését, így többek között az etika szabályainak megszegését. Jó eredményeket hozott az üzemi étkeztetés fejlesztésére kifejtett törekvés. Ennek ellenére sok munkahelyen továbbra is gondot okoz a meleg ételek biztosítása a délutáni és éjszakai műszakokban. Gyorsabban kell korszerűsíteni az üzemi konyhákat. Az új beruházásokon és a nagyobb korszerűsítések során még mindig találkozunk A X. szakszervezeti kongresszus óta ezen a téren is jó eredményeket értünk el. Ez megnyilvánult a szakszervezeti tagok nagyobb politikai és munkahelyi aktivitásában, abban, hogy helyesen viszonyultak a szociális és gazdasági kérdések megoldásához, el tudtak igazodni a mai bonyolult nemzetközi helyzetben. A nevelőmunka hatékonyságát azonban csökkentette, hogy nem állt szoros kapcsolatban a munkahelyek konkrét feladataival, sokszor kampányszerű és formális volt. Sok előadás, hangzott el, számos akciót szerveztünk, de nem mondhatjuk, hogy elégedettek lehetünk. azzal, hogy megfontolatlanul csökkentik az éttermek építésére és felszerelésére előirányzott összegeket. Fontos feladatnak tartjuk a lakáskérdés megoldását. A Szakszervezetek Központi Tanácsa ezért támogatta a lakáspolitika koncepcióját a 8. ötéves tervidőszakra, és egyúttal javasolta, hogy a gazdaság fejlődésétől függően több lakást építsenek és bővítsék a lakások korszerűsítését. Nézetünk szerint keresni kell az állampolgárok és a vállalatok részvételének új megfelelő formáit. Az üzemi szak- szervezeti bizottságoknak jobban kell kihasználniuk jogkörüket és támogatni a lakások elosztása során a fiatal munkáscsaládokat és a többgyermekes családokat. Az SZKT időszerű feladatnak tartja a lakástörvény módosítását. Súlyos gond, hogy több szervezetben, főleg a közszükségleti és az élelmiszeriparban, valamint a kereskedelemben, ahol sok nő dolgozik, a tervet csak sok túlórával, szombati műszakokkal tudják teljesíteni. A szolgáltatások, amelyeknek meg kellene könnyíteniük a nők helyzetét, sem teljesítik mindig feladataikat. Egyes területeken kevés a bölcsőde, óvoda és főleg napköziotthon. A szakszervezeti szerveknek fel kell figyelniük erre. Állandó gond, hogy több ágazatban a nőket a legalacsonyabb bérosztályokba sorolják, sokszor egyhangú, kézi munkákat végeznek. Az a magyarázat, hogy szakképzettségük alacsony, nem helytálló, mivel ma a dolgozó nők 81 százaléka megfelel a szakképzettségi követelményeknek. A kormánynyal együtt tanácskozást készítünk elő a dolgozó nők helyzetéről. A szociálpolitika fontos része a pihenésről való gondoskodás. Évente több mint félmillió személy vesz részt hazai és több mint 90 ezer külföldi szakszervezeti üdülésen. Már hosszabb ideje problémát jelent a résztvevők kiválasztása. Nem tűrhető meg, hogy a munkások részvétele az üdüléseken 10 százalékkal alacsonyabb, mint arányuk a szak- szervezeti tagságban. A beutalók elosztásánál előnyben kell részesíteni azokat, akik példásan teljesítik kötelességeiket, a bányászokat, azokat, akik veszélyes munkahelyeken, vagy több műszakban dolgoznak. Az üzemi bizottságok nem teljesítik azt a kötelességüket, hogy a beutalók elosztására vonatkozó javaslatokat jóvá kell hagyatniuk a tagsági gyűlésen. Eredményesen fejlődik a pionírok üdültetése. A következő időszakban javítani kell a pionírtáborok anyagi ellátottságát, új formákat kell bevezetni és javítani a nevelőmunkát. A vállalati szociálpolitika fontos eszközei a szociális fejlesztési tervek. Nincs meg azonban a kellő tekintélyük és nincsenek megfelelő módon összekapcsolva a gazdasági terv többi részével. Az elmúlt időszak tapasztalatai szerint a munka- és életfeltételek javításához jelentősen hozzájárult a szakszervezeti tagok önkéntes munkája. A jövőben is folytatni kell A szakszervezeti tagok üzemüknek és a köztársaságnak akció keretében kifejtett törekvéseket. A szakszervezetek gondoskodása nem ér véget az üzemek kapuinál. Ezen a téren beváltak a szak- szervezetek és a kerületi, illetve járási nemzeti bizottságok megállapodásai, közös beruházásai az életfeltételek javítására. A szakszervezeteknek hatékonyabban kell részt venniük a környezetvédelemben, az embereknek a munkahelyekre való szállítása, a folyamatos ellátás, a megfelelő nyitvatartási idő, a szolgáltatások, egészségügyi és oktatási létesítmények működésének kérdésében. A szociális-gazdasági és kulturális fejlődés megköveteli, hogy szüntelenül tökéletesítsük a munkajogi normákat. Az intenzív gazdaságfejlesztés szükségletei, valamint a dolgozók érdekei megkövetelik, hogy bizonyos módosításokat eszközöljünk a munkatörvénykönyvben, Kongresszusunk eredetileg megvitatta volna a módosítás alapelveinek tervezetét. A módosításokat összhangba kell azonban hozni a gazdasági mechanizmus átalakításával is. Az ezzel kapcsolatos tervezeten már dolgoznak. Azt javasoljuk, hogy ez a kérdés ne szerepeljen ezért mostani kongresszusunk napirendjén, de bízzuk meg az újonnan megválasztott Szakszervezetek Központi Tanácsát, hogy a kormánnyal együtt dolgozza ki a munkatörvénykönyv módosítását és terjessze a Szövetségi Gyűlés elé. Nézetünk szerint a javasolt módosításokat nyilvános vitára bocsáthatnák. A szakszervezetekre felelősség hárul a szocialista törvényesség megőrzéséért. Ezért a szakszervezeti szerveknek és szervezeteknek határozottan küzdeniük kell az álbarátság, a közömbösség, a fegyelemsértések, a hanyagság, a munkahelyi alkoholfogyasztás, a pazarlás és más társadalomellenes jelenségek ellen. Az SZKT teljes mértékben támogatja a CSKP KB Elnöksége Levelének tartalmát. A politikai nevelőmunka fő tartalmát továbbra is a XVII. pártkongresszus határozatainak, a gyorsítás stratégiájának, valamint az átalakítással kapcsolatos kérdések magyarázása képezi. Ugyancsak fontos szerepük van a szakszervezeteknek az erkölcsi és világnézeti nevelésben, a hazafias és internacionalista nevelésben. A szakszervezeteknek hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy mindenki felelősséget érezzen a munkaeredményekért, a termelés hatékonyságának növeléséért, a minőség javításáért. Rendkívüli figyelmet kell szentelni a tudományosműszaki haladás jelentősége kiemelésének. A szakszervezetek kötelessége az emberek aktivizálása, hogy ne veszítsék el lelkesedésüket a mai és holnapi küzdelmekben. A nevelómunkában nem használjuk ki megfelelő mértékben a szocialista munka iskoláinak lehetőségeit. A dolgozók politikai és közgazdasági képzésének ez a formája megköveteli, hogy az elméletet szorosabban kapcsoljuk össze a gyakorlattal. Csak így gyakorolhatunk hatást az egészséges politikai és erkölcsi légkör kialakítására. A következő időszakban a legfontosabb feladat az átalakítás alapelveinek és az állami vállalatról szóló törvény tervezetének magyarázása lesz. A X. szakszervezeti kongresszus óta több siker született a fiatalok nevelésében is. Ezen a téren azonban sok a fogyatékosság. A szakszervezeteknek nagyobb figyelmet kell szentelniük a fiatalok szociális és más jellegű gondjainak, fontos szerepük van a fiatalok osztályöntudatának kialakításában. A szakmunkástanulók és fiatal munkások körében olyan jelenségekkel is találkozhatunk, amelyek ellentétben állnak a munkásosztály hagyományaival és a szocializmus erkölcsi értékeivel. Fontos szerep hárul a fiatal munkások öntudatának formálásában a munkakollektívákra. Felhívással fordulunk a szakszervezeti szervezetekhez, az élenjáró munkásokhoz, technikusokhoz és a vezeA szakszervezetek társadalmi szerepének növelése elképzelhetetlen a szakszervezeti élet állandó tökéletesítése, további demokratizálása, az alapszervezetek akcióképességének fokozása, a tagság politikai és munkaaktivitása nélkül. Az elmúlt időszakban ezen a téren sok siker született, de van, amiben lemaradunk. Gyakran találkozhatunk a formalizmus, a bürokrácia megnyilvánulásaival. Időszerűek Antonin Zápotocký elvtárs szavai, aki a szakszervezetek munkájával kapcsolatban 1949- ben leszögezte: „Kevesebb általános beszéd, kevesebb sablon, kevesebb bölcselkedés és több gyakorlati munka.“ A szakszervezeti élet alapelvei vitathatatlanul megfelelnek a szocialista szakszervezetek szerepének és demokratikus jellegűek. Tény azonban, hogy sok alapszervezet életében nem érvényesítik ezeket. Amint már mondottuk, az alapszervezetekben döntenek a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom munkájának eredményeiről. A szakszervezeti gyűléseken teret kell biztosítani a széles körű demokratikus véleménycserének a munkahelyekre vonatkozó minden problémáról. A taggyűléseken és a szak- szervezeti szervek bizottságainak tanácskozásain senki sem hallgathatja el a fogyatékosságokat, senki sem lehet közömbös a tagok észrevételeihez. Nyíltan kell beszélnünk és cselekednünk. Nagyobb Az egész haladó emberiség az idén megünnepli a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulóját. A Szovjetunió az elmúlt évtizedekben sok akadályt küzdött le, győzött a harcokban és megvalósította az emberiség legnemesebb eszményeit. Az eltérő társadalmi politikai rendszerű országok közötti történelmi küzdelem rendkívül intenzívvé vált. A kapitalizmus mélyülő válsága tovább élezi az ellentétet a munka és a tőke közölt. Ez a harc a nemzetközi szakszervezeti mozgalomban is tükröződik. A nyugati uralkodó körök szinte háborút indítottak a szakszervezetek ellen, korlátozzák tevékenységüket és jogaikat. Ezért a XI. szakszervezeti világkongresszuson a tőkés ország szakszervezetei is állást foglaltak az akcióképesség növelése, a sokoldalú együttműködés, az imperializmus ellen a leszerelésért és a tartós békéért folytatott egységes küzdelem mellett. Büszkék vagyunk arra, hogy a szocialista közösséghez tartozunk, amely felszabadítja az embert a kizsákmányolás alól. A szocializmus egyre nagyobb lehetőségeket teremt ahhoz, hogy a dolgozók részt vegyenek a politikai, gazdasági, tudományos- műszaki és kulturális folyamatok irányításában. Az élet és a béke elválaszthatatlan. A Szovjetunió szövetségesei támogatásával mindig arra törekedett, hogy végérvényesen véget vessen a háborúknak és megmentse a pusztulástól az emberiséget. Ezt a törekvést mindig támogatjuk és aktívan részt veszünk benne. A mai nemzetközi helyzetben egyre fontosabbak a Szovjetunió, Csehszlovákia és a többi szocialista ország új békekezdeményezései. A csehszlovák dolgozók is teljes mértékben támogatják ezeket. Támogatjuk azokat a jelentős békejavaslatokat is, amelyeket Mihail Gorbacsov elvtárs hazánkban tett látogatása alatt terjesztett elő. Tovább szilárdítjuk hagyományos testvériségünket és sokoldalú együttműködésünket a szovjet szakszervezetekkel. Különösen most, a szovjet tőkhöz, szenteljenek állandó figyelmet a fiatal munkásnemzedék képzésének. A szocialista életmód kialakításában fontos szerepe van a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom kulturális nevelómunkájának. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy egyes szervezetek és felsőbb szak- szervezeti szervek nem tudatosítják ennek a tevékenységnek a jelentőségét. A kulturális nevelőmunkát helytelenül, egyoldalúan értelmezik. Megelégszenek az amatőr művészeti tevékenységgel, a mulatságok szervezésével, vagy azzal, hogy jegyeket vesznek különféle kulturális rendezvényekre. Több szakszervezeti kulturális létesítmény nem teljesíti teljes mértékben feladatait. A kulturális nevelő rendezvényeket szorosabban össze kell kapcsolni a társadalmi célokkal, a dolgozók szükségleteivel és érdekeivel. Időszerű követelmény, hogy ezek a létesítmények a szabadnapokon, a nyári szünet alatt és a szabadságok alatt is a dolgozók rendelkezésére álljanak. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom évente jelentős eszközöket fordít a kulturális nevelő- munkára, érdekünk és jogunk megköveteli, hogy ezt a pénzt hatékonyan használják fel. Fontos területe a szakszervezetek tevékenységének a testnevelés és a sport. Az 1985. évi Spartakiádon való eredményes részvétel ellenére nem sikerült tömegbázist kialakítani a szabadidő sporthoz és a turisztikához. V. figyelmet kell szentelni az egyes társadalmi és korcsoportokkal végzett munkának, mindenekelőtt a nőknek és a fiataloknak. A nyugdíjasokat is jobban be kell vonni a tevékenységbe. A X. szakszervezeti kongresszus hangsúlyozta, hogy a szakszervezeti tevékenység tökéletesítése attól függ, hogy megváltoztatjuk-e valamennyi szak- szervezeti szerv irányító- és szervezőmunkájának stílusát és módszereit. Ezen a téren nem értünk el mélyrehatóbb változásokat. Még mindig gyakoriak a semmit sem megoldó, formális tanácskozások és gyűlések. Sokszor követelnek fölösleges jelentéseket, beszámolókat, igy példáui a járási szakszervezeti tanácsoknak havonta átlag 26 írásbeli jelentést kell kidolgozniuk. Egyszerűsíteni kell a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom struktúráját. Szervezeti felépítésünk bonyolult, amit a közelmúltban megtartott szakszervezeti konferenciák is bíráltak. Ezért feladatul kell adni az új központi tanácsnak, hogy foglalkozzon ezekkel a kérdésekkel. A munka hatékonysága nagy mértékben a tisztségviselőktől függ. Ügyelnünk kell arra, hogy új káderek kerüljenek a szakszervezeti szervekbe. Az önkéntes tisztségviselők között sok a politikailag fejlett, tapasztalt szakszervezeti vezető. Mivel a legutóbbi tanácskozásokon az aktíva sok új taggal bővült, megfelelő figyelmet kell szentelni szakmai és politikai képzésüknek. szakszervezetek XVIII. kongresszusa után, sok tapasztalatot használhatunk fel munkánkban. Elmélyítjük elvtársi kapcsolatainkat a szocialista közösség többi országának szakszervezeteivel is. A tőkés országok viszonylatában a konstruktív párbeszéd fejlesztésére és a kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszünk. Kiemeljük mindazt, ami összekapcsol bennünket, ami megfelel a dolgozók érdekeinek. Elmélyítjük együttműködésünket Nyugat-Európa szakszervezeteivel. Annak ellenére, hogy a nyugati országok egyes szakszervezeti szövetségei másként tekintenek számos problémára, véleményünk szerint a legtöbb esetben szót érthetünk. Teljes mértékben szolidárisak vagyunk a tőkés országok, de főleg a fejlődő országok szakszervezeteivel, a teljes politikai, nemzeti és gazdasági függetlenségért, a szakszervezetek jogaiért, a demokráciáért, a haladásért és az igazságos békéért folytatott harcukkal. Támogatjuk Chile dolgozó népét, Nicaragua haladó szakszervezeteit, a Délafrikai Köztársaság dolgozóit, Afrika frontországainak népét, a palesztinaiakat, további ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokban élő osztálytestvéreinket. Nagyra értékeljük, hogy tagjaink döntő többsége a szolidaritási alaphoz való hozzájárulásával is kifejezi szolidaritását. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom teljes mértékben magáévá tette a CSKP XVII. kongresz- szusának programját, mivel kifejezi a munkásosztály és a többi'dolgozó érdekeit. Teljes mértékben tudatosítjuk felelősségünket megvalósításáért. Új, igényes feladatok állnak előttünk. A gyorsítás stratégiája új gondolkodásmódot, új hozzáállásokat, s főleg konkrét tetteket követel meg. Mozgósítanunk kell a szakszervezeti tagok millióinak tudását, képességeit és lelkesedését. Munkánk eredményesebb lesz, ha tovább tudjuk fejleszteni a dolgozók aktivitását, ha ügyelünk arra, hogy a szakszervezetek és a munkakollektívák támogassanak minden alkotó tettet és kezdeményezést. IV. Emeljük a politikai nevelő és kulturális munka színvonalát A szakszervezeti élet demokratizálásáért, a szakszervezeti mozgalom akcióképességének növeléséért VI. A nemzetközi szakszervezeti együttműködés, az internacionalista munkásszolidaritás megszilárdítása ÚJ szú 4 1987. IV. 15.
