Új Szó, 1987. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1987-04-10 / 84. szám, péntek
A tevékeny élet az igazi élet Elfoglaltsága miatt csak negyed- szerre sikerül találkoznunk. Eredeti szándékom szerint egyik hasznos kedvteléséről kérdezem. Aztán beszélgetésünk alatt akaratlanul is egyre több adat, esemény tudódik ki életéről és kibontakozik előttem eredeti egyénisége, erős akaratú jelleme. Észre sem veszem és már élete, munkája felől érdeklődőm Finta Róberttól. Először szabadkozik, nem ez volt az egyezség, de aztán mégis eleget tesz kérésemnek:- Kiskorom óta erós vonzódást éreztem a természet, az élővilág iránt. Állattenyésztési középiskolába iratkoztam, mert akkor ez a lehetőség kínálkozott. Tanítani szerettem volna. Szülőfalumban, Karván (Kra- vany nad Dunajom) 1964-ben azzal a feltétellel vettek fel az alapiskolába tanítani, hogy képesítést szerzek. Kétévi gyakorlat után felvettek a Nyitrai (Nitra) Pedagógiai Főiskolára, ahol diplomát szereztem biológia-testnevelés szakon. 1976-ban áthelyeztek a Komáromi (Komárno) járás egyik nagyközségébe, ahol az egyik alapiskola igazgatásával bíztak meg. Itt is becsületesen végeztem a munkámat, ezért fájón érintett, hogy a járási és kerületi szerveknél névtelen levelekkel próbáltak egyesek befeketíteni. A leveleket szorgalmasan Írogatták, vizsgálat lett belőle, aminek eredményeképpen az egyik irogatónak mennie kellett, én maradhattam (ide kívánkozik, hogy Finta Róbert a SZISZ KB-tól ebben az időszakban kapta meg a Szocialista nevelésért kitüntetés ezüst és aranyfokozatát). Ekkoriban a járási ifjúsági és pionírház igazgatója hívott, hogy menjek oda helyettesnek, később igazgatónak. Érthető, hogy az előzmények után szívesen mentem. Fél évig voltam ott, amikor a járási nemzeti bizottság a pszichológiai tanácsadó igazgatójává nevezett ki. A tanácsadóban megismerkedtem a második feleségemmel. Közben doktorátust szereztem. 1985- ben a feleségemet felkérték, hogy vällal[a el a szociális otthon vezetését Orsújfalun (Nová Stráž). Nem merte vállalni, így aztán rám gondoltak. Ma már örülök, hogy a kezdeti idegenkedésem ellenére elvállaltam, mert szép munka ez. A munkaidő is megfelelőbb, előbb végzek és délután az az egy óra is sokat tesz. Van egy kertünk Órsújfalun, ha az időjárás engedi, munka után és hétvégeken oda megyek, azután pedig Megértéssel, szeretettel Szinte valamennyien időhiánnyal küszködünk. Egyszerűen nem jut időnk mindarra, amit el kell végeznünk munkahelyünkön, a háztartásban és másutt. Még akkor sem, ha lemondunk a kevésbé fontos feladatokról. Nehezen tudunk megbirkózni mindennel. Hogyan lehetséges mégis, hogy valaki mindennapi munkája, két gyereke ellátása és nevelése, a háztartása vezetése mellett mégis talál időt arra, hogy önzetlen segítséget nyújtson egy idegennek? Erre a kérdésre Galajda Karolin, a kassai (Košice) kórház gégészeti klinikájának fónóvére adhat választ.- Amikor volt munkatársam, Beszterci Mária betegen, segítség nélkül, teljesen magára maradt, úgy döntöttem, hogy elvállalom gondozását. Férjem és gyerekeim támogattak, sót ha valamit már nem győztem, ók segítettek nekem. A hétvégeken teljesen természetesnek tartották, hogy elvigyék az ebédet Mária néninek. Karolin már iskoláskorában készült az egészségügyi pályára, tudta, hogy az ápolónőknek meg kell érteniük embertársaikat, segíteniük kell a rászorulóknak. Terveit valóra is válthatta. Ebben segítségére volt mindaz, amit szüleitől megtanult, hiszen többgyermekes családban nőtt fel, így már kiskorában ráébredt, mit jelent az együvé tartozás, egymás támogatása. Munkahelyén, de szabadidejében is készségesen segít a rászorulóknak. Támogatja fiatal munkatársait is. Pedig rengeteg a kötelessége, hiszen tagja a Csehszlovák Vörös- kereszt városi bizottságának, dolgozik a Purkyné Társaságban és a pártalapszervezet egyik pártcsoportjának az élén áll. Hogy eleget tehessen a tisztségeiből eredő feladatoknak, jól be kell osztania tennivalóit. Egyébként a klinika helyi Vörös- kereszt szervezetében úgy döntötGalajda Karolin (A szerző felvétele) tek, hogy figyelemmel kísérik nyugdíjas volt munkatársaik sorsát, fenntartják velük a kapcsolatot. Rendszeresen találkoznak velük, közös kirándulásokat szerveznek, azokat pedig, akik már nem tudnak volt munkahelyükre ellátogatni, meglátogatják. Fiatal munkatársaikat is segítik, így például betegség esetén elkísérik gyerekeiket óvodába, vagy bölcsődébe. Tizennyolcán vállaltak házi szociális gondozást. Ebben éppen Galajda Karolin főnővér mutatott példát, ezért is kapta meg a Vöröskereszt Központi Bizottságának aranyjelvényét. Kezdeményezésével, a betegek iránti megértésével, mindennapi feladatainak példás teljesítésével érdemelte ki ezt az elismerést. JOLANA NOVÁKOVÁ ellátom a csincsilláimat. Egyébként is sok szervezetnek és bizottságnak vagyok a tagja, gyakran veszek részt gyűlésen, tanácskozáson. Különben a feleségem is elkerült a tanácsadóból, Hurbanovóban rábízták a gyermekgondozó állomás vezetését. Neki sincs könnyű dolga, az intézetben olyan gyerekek vannak, akiknek a szüleik börtönbüntetésüket töltik, vagy elvonón vannak. Ha otthon konszolidálódik a helyzet, hazakerülnek. Egyfajta gyermekmegőrzőnek mondanám azt a helyet. Finta Róbert pedagógusi pályafutása alatt több kerékpártúrát szervezett tanítványai részére. Körbekere- kezték Észak-Magyarország egy részét, Árvát és Kladno környékét. A kerékpárokat vonattal vagy hajóval elszállították egy kiszemelt állomásra és onnan indultak kisebb- nagyobb túrákra a környéken. De más sikeres rendezvények is fűződnek nevéhez.- Tanítóskodásom idején tájékozódási autóversenyt is szerveztem, mely rövid idő alatt nagy népszerűségre tett szert. Magam is szívesen részt vettem ilyen versenyeken.- Azt hallottam, hogy még a bútorkészítéshez is ért. Ez így túlzás. A dolog úgy áll, hogy karvai lakásunk, amikor eljöttünk onnan, üresen maradt. Akkor támadt az az ötletem, hogy berendezem összegyűjtött, még használható állapotban levő régi bútorokkal. Sikerült is összeszednem sok régi bútordarabot. Ezeket persze meg kellett javítani, fel kellett újítani. Megszoktam, hogy lehetőleg mindent magam csinálok, ezért feláldoztam az egyik nyári szünetemet és ,,elszegődtem inasnak“ egy műbútorasztaloshoz. Itt sok mindent megtanultam. Sikerült is a bútoraimat szépen helyreállítani. Gyűjteményem egyik büszkesége egy vitrin, eredeti csiszolt Moser-üve- gekkel. A karvai lakásban készítettem egy kandallót is. Szereztem hulladék márványt, azzal akartam a kandallómat beburkolni. A kőművesmester, akit megbíztam a munkával, nem boldogult vele. A következő nyári szünetben ismét elmentem tanulni, ezúttal egy kőfaragóhoz. Ő megtanított márványt pattintani. Magam burkoltam be a kandallómat. Finta Róbert korántsem teljes portréjához hozzátartozik, hogy ismét tanul egy szakmát: ezúttal apró prémállatok nyúzását és a szőrmék szakszerű kikészítésének módját sajátítja el. Nem véletlenül választottam írásom címéül Ján Amos Komensky, a nagy pedagógus mondását. / SZTRECSKÓ RUDOLF ORVOSI TANÁCSADÓ A tavaszi fáradtság A litoveli Papcel vállalat a 8. ötéves tervben 600 millió koronát költött papírhulladék-feldolgozó gépek felújítására és új berendezések kifejlesztésére. Kísérleteket végeznek a másodlagos nyersanyagok gazdaságosabb fel- használására, az eddigi eredmények alapján jelentős devizamegtakarítást érnek el. A képen: Vlastimil Kubiček egy papíripari gép hengerét állítja be. (Vladislav Galgonek felvétele - ČTK) Elérkezett a tavasz és sokan megfigyelhetjük magunkon a tavaszi fáradtság tüneteit. Ezek közül a leggyakoribbak az állandó fáradtság, a munkakedv csökkenése (testi és szellemi munkák esetében is), nagyobb alvásszükséglet, a külvilág iránti érdeklődés lankadása, kábult- ság. Ezek a tünetek a hosszan tartó tél végén és az első tavaszi hetekben a leggyakoribbak, általában a keveset mozgó, ülófoglalkozást végző embereknél, vagyis mindazoknál, akik a nap túlnyomó részét nem a szabad levegőn és nem aktív izommunkával töltik. Mi is a tavaszi fáradtság és miért keletkezik? Tulajdonképpen a szervezet olyan állapotáról van szó, amely bizonyos éghajlati, étrendi és regulációs változások összhatásának következményeként alakul ki. Igaz, hogy ma az ember a civilizáció következtében egyre inkább eltávolodik a természettől, mégis a környezetünkben végbemenő változások kihatnak a szervezetünkben lejátszódó élettani folyamatokra is, vagyis az emberiség még mindig éppen úgy a természet szerves részét alkotja, mint a többi élőlény. Arról van ugyanis szó, hogy tavasszal az erősödő napfény és a hosszabbodó nappalok következtében megnövekedik a fényerősség, emelkedik a hőmérséklet, s mindezen új információ eljut érzékszerveinken keresztül az agyba, ami bizonyos belső elválasztású mirigyeket (elsősorban a pajzsmirigyet) fokozott működésre ingerli. A pajzsmirigy hormonjai gyorsítják a testünkben lejátszódó anyagcserefolyamatokat, vagyis szervezetünk intenzívebben kezd működni, fokozatosan egyfajta „készültségi“ állapotba jutunk. Hasonló okok játszanak közre az élővilág tavaszi ébredésénél (a növények kihajtanak, a madarak fészkelnek stb.) is. A felgyorsult anyagcserével szorosan összefügg a szervezet edzettségi foka is, valamint a testben felhalmozódott egyes létfontosságú anyagok tartaléka. Változik a szervezet hőtermelése, növekedik a vázizomzat tónusa (feszültsége) és bizonyos anyagcserereakciók ritmusa, még nyugalmi állapotban is. Az intenzívebb metabolizmus következtében fokozódik a vitamin- szükséglet. Elsősorban a C-vitamin az, melynek viszonylagos hiánya ebben az időszakban nem képes fedezni a szervezet nagyobb igényét. Ne gondoljuk azonban, hogy a C-vitaminhiány és a tavaszi fáradtság közé egyenlőségjelet húzhatunk. A tavaszi fáradtság ugyanis KOMMENTÁLJUK Komplex ellenőrzéssel Az élelmiszeripari termékek minősége a 8. ötéves tervidőszak első évében az előző tervidőszakhoz viszonyítva javult. Ezt állapították meg a szakemberek a brnói Salima ’87 országos élelmiszeripari kiállításon is. Azóta több értekezletet tartottak az élelmiszeripar fejlesztésével kapcsolatban, amelyeken az a nézet alakult ki, hogy élelmiszereink jelentős része minőségi szempontból a külföldi piacokon is megállja a helyét. Elhangzottak olyan vélemények is, hogy jobbak lennének az eredmények, ha javítanánk a csomagolástechnikán. A mutatós cikkeket szívesebben vásárolnák a fogyasztók. Nagyok a lehetőségek a termékek választékának bővítésében is. A tej- és húsiparban már az idei első hónapokban is új termékek jelentek meg. A gyártmány- fejlesztés olyan irányban bontakozik ki, hogy a fogyasztók minél elégedetebbek legyenek a hazai nyersanyagokból készített termékekkel. Az első lépések tehát megtörténtek a minőség javításában, de még nagyon sok a tennivaló ezen a téren. Nem is annyira a termelést* programok teljesítése okoz nehézségeket, inkább szervezési problémákat kell megoldani. Arról van szó, hogy az élelmiszeripari vállalatoknál, főleg a sokoldalú ellenőrzéssel lehet kedvező eredményeket elérni a termékek minőségének javításában. Ezt hangoztatták nemrég a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Termékek Állami Minőségi Felügyelőségének sajtó- tájékoztatóján is. Nem vált be teljesen az a gyakorlat, hogy egyes vállalatoknál vagy üzletekben csak időszakos ellenőrzéseket végeznek. Az ilyen jellegű tevékenység csak a kisebb hibákat tárja fel. Általában csak megrendelői-szállítási rendellenességeket, esetleg raktározási problémákat, vagy kisebb-nagyobb árdrágításokat tárnak fel az ellenőrök. Bár az ilyen jellegű ellenőrzésre is szükség van, de az általános javuláshoz csak a több napig vagy hétig tartó ellenőrző munka járulhat hozzá a leghatékonyabban. A Szlovákia mindhárom kerületében és a Bratislavában működő felügyelőségek, szakemberek bevonásával ellenőrzik a termelést és a termékek minőségét laboratóriumi módszerekkel. Ilyen szakcsoportokat küldtek a kijelölt malom- és sütőipari, tejipari és más vállalatokba, hogy aprólékosan vizsgálják az egyes termelési folyamatokat. Addig maradnak az egyes vállalatoknál, amíg a termékek minősége lényegesen megjavul. Az első tapasztalatok után ezt a módszert alkalmazzák a jövőben. Nagy szükség van az ilyen jellegű ellenőrzésekre. Indoklásul megemlíthetjük a tejtermékek javítását előirányzó terveket. Tény, hogy az új normák bevezetése óta általában csökkent az első osztályba sorolható tej mennyisége. A bírálat kezdetben a mező- gazdasági dolgozóknak szólt. Az etetők és a tejkezelők munkája is jobb lehetne. Például minden mezőgazdasági vállalatnál külön tartályban kellene tárolni a tőgybetegségekben szenvedő tehenek tejét. Sajnos, még akadnak olyan esetek, hogy ezt összekeverik a jó tejjel, és így az egész eladott mennyiség minősége a fertőzöttség miatt már csak másod vagy harmadosztályú lehet. Ezen a téren hamarosan rendet teremtenek a mezőgazdasági vállalatoknál. A tej minősége azonban nagyban függ a fejögépek és a különböző berendezések tisztaságától is, valamint attól, hogy milyen körülmények között hüthetik le. Ezért a felügyelőség bizottságai az ellenőrzések alkalmával nemcsak a hibákat állapítják meg, hanem javaslatokat tesznek korszerű gépek és berendezések vásárlására. Tűrhetetlen állapot, hogy a minden szempontból kifogástalan tej főleg a nyári időszakban hűtőberendezések hiánya miatt megsavanyodik, tehát feldolgozásra alkalmatlanná válik. Az ilyen tejből nem készíthető kiváló és tartósítható termék. A komplex javaslatok arra is rámutatnak, hogy az üzletekben kevés a hűtőpult, tehát a tej ennek következtében is megsavanyodhat, kellemetlen szagot kaphat. Az élelmiszeripari termékek minőségének javítása tehát a sokoldalú komplex ellenőrzéstől is függ. A felügyelőség egyre jobb körülmények között végezheti ezt a munkát. Új központi laboratóriumot létesítettek, amely gyorsan értékeli a termék minőségét. Tovább kellene haladni ezen az úton, mert színvonalas ellenőrzést csak jó feltételek között lehet végezni. BALLA JÓZSEF sokkal összetettebb okok következménye. A C-vitamin hiánya mellett az A, a B-komplex és a D-vitaminok, valamint bizonyos elemek csökkent mennyisége is szerepet játszik. A C-vitamin fontossága a szervezetben általánosan ismert tény. Tudjuk, hogy legnagyobb mennyiségben a zöldségfélékben és gyümölcsökben található. Mivel a főzés, párolás stb. következtében az említett anyagok nagyon sokat veszítenek C-vitamin tartalmukból, ezért ajánlatos ezeket nyers állapotban fogyasztani. Tavaszra a zöldségfélék és gyümölcsök vitamintartalma csökken, ezért kerüljük a roncsolással (reszelés, mixelés stb.) járó konyhai elkészítési módokat, mivel a C-vitamin a levegővel való érintkezéskor sokat veszít értékéből, s így a végtermékben már csak igazán minimális mennyiségű vitamin marad. Hasonlóan káros a C-vitaminra a gyümölcsök lehántolása majd utólagos lemosása is. A burgonyában a C-vitaminkészlet a héja alatt kb. 2 mm-re a legnagyobb. Ezért a burgonya héját tisztításkor ne vágjuk le késsel, hanem inkább kaparjuk le a lehető legvékonyabb rétegben, de legjobb, ha héjában főzzük meg. Fontos az is, hogy a burgonyát a már forrásban levő vízbe dobjuk, mert így kevesebb a C-vitaminvesz- teség. Az étrendbe a többi vitamint és ásványi anyagot tartalmazó ételt is be kell iktatni. Ajánlatos a nagy mennyiségű B-vitamint tartalmazó élesztő, amely levesek, mártások, hidegtálak készítéséhez jól felhasználható. A zöldségfélékben levő A-vitamin nemcsak a jó látáshoz szükséges, hanem növeli a nyálkahártyák ellenállóképességét is, tehát védi a felső légutakat a gyulladásos megbetegedések ellen. A máj is tartalmaz A-vitamint, de vasat is nagy mennyiségben, ezért a májból készült ételeket sem szabad kihagyni az étrendből. A vas elengedhetetlenül szükséges a vérképzéshez. A legtöbb vasra a terhes nőknek van szükségük, májból, lépból, hüvelyesekből tojássárgájából és barnake- nyérból fedezhetik a szükséges mennyiséget. A tavaszi fáradtság megelőzéséhez, megszüntetéséhez nem elég a vitamindús táplálkozás. Nagyon fontos a rendszeres szabad levegőn való tartózkodás és az izommunka is. Azok az emberek, akik télen is naponta kijárnak a levegőre, esetleg tornáznak is, ritkábban kapják el az ilyenkor oly gyakori hurutos felső- légúti megbetegedéseket: náthát, légcsóhurutot, torokgyulladást stb. Ezért ne várjunk a természetbe járással tavaszig, mivel ha testileg aktívan töltjük a telet, a tavaszi változásokat is könnyebben elviseli szervezetünk. Változatos, vitamindús, energiaszegény étrenddel és rendszeres mozgással elkerülhetőek a tavaszi fáradtsággal járó kényelmetlen tünetek. DR. RÁCZ GÁBOR ÚJ szú 4 1987. IV. 10.
