Új Szó, 1987. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1987-04-29 / 99. szám, szerda

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA SZERDA 1987. április 29. XL. évfolyam 99. szám Ára 50 fillér Bírálat nélkül nincs egészséges fejlődés Bírálat és önbírálat nélkül elképzelhetetlen az egészséges fejlő­dés, a fogyatékosságok feltárásához szükséges légkör megterem­tése. A CSKP XVII. kongresszusának ez a gondolata is bizonyítja, hogy a párt életünk fontos alapelvének tartja a bírálatot és önbírá­latot. Nincs egy olyan jelentős pártdokumentum sem, amely ne emlí­tené meg ezt az alapelvet. Kétségtelen, hogy fontossága egyre nő, minél bonyolultabb feladatokat oldunk meg, minél jobban elmélyül­nek társadalmunk demokratikus alapelvei. Vonatkozik ez napjainkra is, amikor megkezdődött a társadalmi átalakítás széles körű folya­mata. Ismét hangsúlyozzuk tehát: a bírálat, a közvélemény tájékozta­tása és az ellenőrzés nélkül nincs egészséges fejlődés sem a párt­ban, sem a társadalomban. Amennyiben azt akarjuk, hogy egység legyen a szavak és a tettek között, bírálóbban kell megítélnünk a fogyatékosságokat és határozottan kell megkövetelnünk kiküszö­bölésüket. Munkánk fontos jellemvonásáról, szabályáról van szó. Tudjuk azonban, hogy az élet nem mindig szabályszerű. Nem mondhatjuk azt, hogy mindenütt elfogadják a bírálatot. Az igazság kedvéért meg kell mondanunk, hogy helyenként elnyomják, sót üldözik a bírálatot. Sohasem törődhetünk bele azonban a bírálat elnyomásába. Különö­sen akkor nem, ha a bírálat kommunistákra, vezető beosztásban dolgozó kommunistákra vonatkozik. A pártalapszabályzat arra köte­lez mindenkit, hogy ne tűrje meg a bírálat elnyomását. Nem állíthatjuk, hogy a gyűléseken, tanácskozásokon hiányzik a bírálat. Ha lassan is, de fokozatosan érvényesül a bíráló igényes­ség követelménye. Több figyelemre méltó bíráló felszólalás hang­zott el a XI. szakszervezeti kongresszuson, az újságírószövetségek kongresszusain, egyes kerületi és járási pártbizottságok ülésein. Sajnos, sok bírálat nagyon általános, nem névre szóló. Mintha így gondolkodnának: mi mindent jól csinálunk, a rosszat mások követik el. Mindenki sokat siránkozik a szállítói-megrendelői kapcsolatok fogyatékosságai, a rossz minőség miatt, de már keve­sen mutatnak rá saját hibáikra. Nagyon sok esetben nemcsak megrendelők vagy fogyasztók vagyunk, hanem másokkal szemben szállítók vagy gyártók is. A bírálat, a tájékoztatottság és az ellenőrzés követelménye nem divatos szólam. A gazdasági és szociális fejlődés meggyorsítása és a demokrácia elmélyítése szempontjából fontos feltétele kitűzött céljaink elérésének. Még élénken emlékezünk Mihail Gorbacsov elvtárs prágai beszédére, amelyben a szovjet gyakorlatból kiindulva foglalkozott a kritika problémájával. Hangsúlyozta, hogy a bírálat és az önbirálat nélkül nem érhetünk el sikereket a szocialista fejlesz­tésben. Erről a szabályról azonban sajnos, néha megfeledkeztünk. A valóság problémamentes ábrázolása rossz szolgálatot tett: a sza­vak ellentétbe kerültek a tettekkel és ennek következtében társa­dalmi passzivitás alakult ki. Ami a szocializmus vonzerejét illeti, azt nem a szavak, hanem a reális tettek alakítják ki. A saját tévedések és hibák becsületes beismerése megerősíti a tekintélyt. Ezek a szavak ránk is vonatkoznak. Azokra az emberekre is, akik a legszívesebben a háttérbe húzódnak, akik azonnal mozgósítják „rokonságukat“, nehogy kellemetlen bírálat jelenjen meg a sajtó­ban, hangozzon el a rádióban, a televízióban üzemükről, intézmé­nyükről, községükről, járásukról vagy városkerületükröl. Vannak vezetők, akik minden erejükkel védekeznek a bírálattal szemben, de ugyanúgy harcolnak a tájékoztatás és a nyilvános ellenőrzés elve ellen is. Azt a fiatalt, aki a Rudé právóban bírálni merte üzemük helyzetét, felettesei „árulónak“ bélyegezték. Van aki megrovásban részesült a szerkesztőségnek elküldött panasz miatt. Vannak igaz­gatók, akik a sajtótörvénnyel ellentétben megtiltják beosztottjaik­nak, hogy kapcsolatot teremtsenek a tájékoztató eszközökkel. Sokat kell még tenni a megfelelő légkör megteremtéséért. Azért, hogy mindenütt nyilvánosan tárgyalják meg a kérdéseket, minde­nütt érvényesüljön a kritika és önkritika és következetesen meg­szüntessék a bírált fogyatékosságokat. Ezen a téren pótolhatatlan úttörő szerep hárul a pártszervekre és -szervezetekre, s kommunis­tákra. Az embereknek meg kell tanulniuk, hogy szemtől szembe mond­ják el bírálatukat, ne hallgassanak vagy csak bólogassanak a gyűlé­seken. Milyen sok olyan embert ismerünk, aki elherdálta tekintélyét, tehetségét csak azért, mert környezetében elnézték hibáit, álbarát­ságokkal volt körülvéve. Az idejében kimondott őszinte, elvtársi szó segíthetett volna rajtuk. Az ilyen szavak azonban nem hangzottak el. Lehetséges, hogy ugyanazok az emberek, akik hozzájárultak az érinthetetlenség, a bírálhatatlanság légkörének kialakításához, akkor sem gyakorolnak önbirálatot, ha a kérdést már csak kádercse­rével lehet megoldani. Amit Gustáv Husák elvtárs a demokrácia elmélyítéséről a XI. szakszervezeti kongresszuson mondott, nemcsak a szakszerveze­tekre, hanem az egész társadalomra és elsősorban a pártra vonatko­zik. Megjegyezte, hogy a szakszervezetekben a szerveket az alap­szervezetektől egészen a kongresszusig titkos szavazással választ­ják meg, ami a demokrácia megnyilvánulása, de ugyanakkor felve­tette: a szakszervezeti gyűléseken mindig olyan demokrácia van, hogy meg merik mondani az igazgatónak vagy más dolgozónak hibáit? Egyelőre nem találkozunk ilyen nyíltsággal, legföljebb a folyosókon, vagy valakinek a háta mögött - tette hozzá. Nyílt, demokratikus eszmecserékre van szükségünk, hogy mindenki elmondhassa véleményét, kifejthesse álláspontját. Ha valaki téved, más valaki kijavítja. A kollektíva ismeri az ésszerűség mércéit. Ilyen légkört kell teremtenünk a pártban, a szakszervezetekben, a Nemzeti Front társadalmi szervezeteiben, minden munkahelyen, az egész társadalomban. Egészséges légkört, amelyben természe­tes a bírálat és önbirálat. Rp Kelet-Szlovákia székhelye még szomjazik Gyorsított ütemben igyekeznek enyhíteni az (Tudósítónktól) - Esőügyben Kelet-Szlovákia lakossága mostanában két táborra oszlik. A földművesek, szerencsére, már nem hiányolják a csapadé­kot, viszont az ivóvízellátásért felelős üzemek többségének dolgozói és a fogyasztók jelentős hányada nem bánná, ha egy jó ideig éjjel-nappal nyitva lennének az ég csatornái, ugyanis az ivóvízhiány néhol még mindig tart. A Gölnic völgyében, Rozsnyón (Rožňava) és környékén, valamint Prešov- ban, Humennében és Svidníkben a tavaszi hóolvadás és a kiadós esőzések után megnőtt a vizforrások hozama, s az elmúlt napokban feloldhatták a télen bevezetett ivóvizkorlátozást, ám Stropkovban és Kassán (Košice) most sem folyamatos a vízellátás. Amint arról már többször is be­számoltunk: a legnagyobb gondok­kal a kerület székhelye küzd, ott ugyanis az elmúlt év októberétől tart az áldatlan állapot. A Hernád-parti városban takarékoskodni kell: a szükséges 1600 liter helyett már hónapok óta csak 1200-1300 litert adnak másodpercenként a kutak és a tározók. Volt olyan időszak is, amikor rohamosan csökkent a leg­fontosabb vízforrás, az idabukóci (Bukovec) tározó szintje, mert amíg onnan a város vízvezetékhálózatá­ba 200-250 litert szivattyúztak, ad­dig a vízkészletet az Ida patak csu­pán 50-60 literrel táplálta. Az elmúlt őszön és télen lényegesen meg­csappant a somodi (Drienovec) karsztforrások hozama is, igy az illetékesek kénytelenek voltak korlá­tozásokat elrendelni. Azóta a város­ban naponta csak 8 órán át,.élnek“ a hidegvizes csapok, s a melegvíz­szolgáltatás is akadozik. A gondot csőrepedések tetőzik. ivóvízgondokon Az utóbbi néhány hónapban a vízmüvek különböző kényszer- megoldásokhoz folyamodtak. Sok helyen megkezdték az újabb forrá­sok utáni kutatást, valamint a tarta- lékkutak szivattyúzását. A Rozsnyói járásban például három 400-500 méter mély kút készül, s javában tart a bohúňovói és kuntapolcai (Kunová Teplica) vízforrások szakvizsgálata. Ha közegészségügyi szempontból megfelelnek a követelményeknek, azok vizét felhasználhatják. Hasonló intézkedésekkel próbálják megolda­ni a lakosság folyamatos ivóvízellá­tását másutt is. Kassán gyorsított ütemben igye­keznek enyhíteni a gondokon. Annál is inkább, mert az idabukóci víztáro­zó még félig sincs, s nincs kilátás arra sem, hogy a starinai egy-két éven belül elkészüljön. Az utóbbi (Folytatás a 2. oldalon) (ČSTK) - Ülést tartott tegnap Bratislavában az SZLKP KB Elnöksége. Értékelte a központi höellátás szlovákiai programjának teljesítését. Megállapította, hogy az eddigi gyakorlat nem teremt optimális felté­teleket a hötermelö kapacitások egybehangolt építé­séhez, ami számos problémához vezet a program megvalósításában. Az építkezések beruházói és ter­vezői előkészítése, kivitelezése és átadása a terve­zett határidőkhöz képest késik. Ezek a tények annál súlyosabbak, mivel a program megvalósításának jelentős energiamegtakarításokat kell eredményez­nie, segítségével csökkenteni kell a szükségletet osztályozott szénfajtákból és értékes fűtőanyagok­ból, javítani kell az ökológiai helyzetet Szlovákiában, s gondoskodni kell a lakások, az iskolák és az üzemek melegvízellátásáról. Az elnökség nagyra értékelte, hogy a népi ellenőr­zési bizottságok, tevékenysége 1985-ben és 1986- ban elsősorban az intenzív fejlesztési tényezők moz­gósítására, az irányítás, a munkaszervezés és a mi­nőség javítására, a rend és a fegyelem megszilárdí­tására, s az antiszociális jelenségek leküzdésére és megelőzésére irányult. Ezzel kapcsolatban hangsú­lyozza, hogy mozgósítani kell az információs rend­szer tartalékait, és nagyobb mértékben kell felhasz­nálni az ellenőrzések tapasztalatait a területi párt- és állami szervek munkájában. Az ellenőrző tevékeny­ség gyenge pontja a belső és a vállalaton belüli ellenőrzés. Az SZLKP KB Elnöksége nyomatékosan megköveteli, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a korábbi ellenőrzések során észlelt fogyatékossá­gok megszüntetését célzó intézkedések végrehajtá­sának utólagos ellenőrzésére. Továbbra is érvényes az az elv, hogy aki irányít, annak ellenőriznie is kell. A továbbiakban az elnökség a visszaeső bűnözök által elkövetett bűncselekmények hatékonyabb visz- szaszoritásának problémáival foglalkozott. Megálla­pította, hogy bár e téren részben kedvező eredmé­nyek születtek, az említett bűncselekmények tovább­ra is az összes szlovákiai bűncselekmény jelentős hányadát képezik, és a legsúlyosabbak közé tartoz­(Folytat ás a 2. oldalon) Üdvözlő táviratok (ČSTK) - Gustáv Husák köztár­sasági elnök táviratban fejezte ki jókívánságait Hirohito japán csá­szárnak az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Ugyanebből az alkalomból Ľubo­mír Štrougal szövetségi minisz­terelnök üdvözlő táviratot küldött Nakaszone Jaszuhirónak, Japán miniszterelnökének. A szívélyes, elvtársi légkörű talál­kozón a felek tájékoztatták egymást a CSKP XVII. és a Román KP XIII. kongresszusán elfogadott határoza­tok teljesítése terén követett eljárás­ról. Nagyra értékelték a CSKP és a Román KP kapcsolatainak, vala­Összeül a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete (ČSTK) - Kölcsönös megállapodás alapján május végén Berlinben tartja soros ülését a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete. Jelenleg 89 kubai fiatal tanul textilipari szakmát a litvínovi Benar vállalatnál. Négyéves itt-tartózkodásuk végén szakmunkás-bizonyítványt kapnak. A képen: Jana Tošnerová a kubai Anna Irist a fonógép kezelésére tanítja. (Libor Zavoral felvétele - ČTK) (ČSTK) - Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök tegnap František Pitrának, a CSKP KB Elnöksége póttagjának, a KB titkárának jelenlétében fogadta Vasil Barbulescut, a Román Kom­munista Párt Központi Bizottságá­nak titkárát, aki ezekben a napokban munkalátogatáson tartózkodik ha­zánkban. mint a két ország együttműködésé­nek fejlődését. Áttekintették a mező­gazdasági és az élelmiszeripari együttmüködés tapasztalatait és e kapcsolatok elmélyítésének lehe­tőségeit. A fogadáson részt vett Cornel Panzaru, a Román Szocialista Köz­társaság csehszlovákiai nagykö­vete. Részvéttávirat (ČSTK) - A CSKP Központi Bi­zottsága táviratban fejezte ki rész­vétét a Kubai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának Bias Roca Cal- derio elvtárs, a Kubai KP KB volt tagja elhunytéval kapcsolatban. Roca elvtárs halála nemcsak a Kubai Kommunista Párt és nép, hanem az egész nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom szá­mára pótolhatatlan veszteség. Fe­ledhetetlenül beírta nevét a kubai történelembe, valamint pártjaink és nemzeteink testvéri és baráti kap­csolatainak történetébe, - áll a táv­iratban. Ugyanebből az alkalomból Alois indra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke részvéttáviratot küldött Flavio Bra­vo Pardónak, a Kubai Néphatalmi Nemzetgyűlés elnökének. Közlemény az SZLKP KB Elnökségének üléséről Gustáv Husák fogadta Vasil Barbulescut Áttekintették az együttműködés fejlődését

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom