Új Szó, 1987. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1987-04-18 / 91. szám, szombat

Mihail Gorbacsov beszéde a Komszomol XX. kongresszusán (Folytatás az 5. oldalról) Másodsorban kellőképpen gondoskod­nunk kell a társadalom intellektuális po­tenciáljának a szüntelen megújításáról és gazdagításáról. Ennek szükségszerűsé­ge a szociális és tudományos-műszaki távlatokban gyökerezik. Mi mindnyájan, az SZKP KB és a szov­jet kormány képviselői nagy megelége­déssel és teljes egyetértéssel követjük azt, hogy az önök kongresszusa mennyi­re behatóan és józanul tárgyal a Komszo­mol hozzájárulásáról az ország társadal­mi és gazdasági fejlesztéséhez. Igen, elvtársak, gazdaságunkra való­ban hatalmas feladatok várnak, nemcsak szerteágazóak, hanem teljesen újszerüek is. A legnehezebb feladatok éppen a je­lenlegi ötéves tervidőszakra esnek. Közö­sen ki kell tartanunk az elkövetkező két- három legnehezebb évben, amikor egy­szerre, menetközben nagy problémákat oldunk meg és létrehozzuk az átalakítás politikai, gazdasági, szervezési, jogi, lé­lektani, szellemi és erkölcsi feltételeit. És minden irányban párhuzamosan kell elő­relépnünk. Meglehet, hogy ez a legfeszí- tettebb, de alighanem egyúttal a legérde­kesebb időszak is. Ebben az ötéves tervidőszakban tulaj­donképpen teljes egészében korszerűsí­teni kell a gépipart, hogy a legfőbb para­méterek tekintetében megfeleljen a nem­zetközi követelményeknek. Amikor tavaly a központi bizottság júniusi plenáris ülé­sét megelőzően elemeztük az e téren kialakult helyzetet, megállapítottuk, hogy gépiparunk számos ágazata olyan termé­keket gyárt, amelyeknek legfeljebb 50, de leginkább csak 25-30 százaléka felel meg a világszínvonalnak. Hogyan érhet­nénk el nagyobb munkatermelékenysé­get, miként oldhatnánk meg az automati­zálás és a gépesítés kérdéseit és milyen módon szavatolhatnánk a gyors változá­sokat? Gazdasági vonatkozásban szá­mos kérdésre kell választ kapnunk. Ép­pen itt alakulnak ki a feltételek a szolid szociálpolitika megvalósításához, ame­lyet kidolgoztunk. Az iparban, de legfő­képpen a gépiparban, továbbá a tudomá­nyos-műszaki fejlesztésben valóban lé­nyeges előrelépésre van szükségünk. Ennek az előrelépésnek az alapjait ma teremtjük meg. A jelenlegi, 12. ötéves tervidőszak rendkívül bonyolult és újszerű feladatai ezért egészen új igényeket támasztanak mindenkivel, legfőképpen az ifjúságggal szemben. Az önök nemzedékének fel kell készülnie arra, hogy részt vegyen gazda­ságunk széles körű korszerűsítésében a tudományos-technikai forradalom ered­ményeinek és a szocializmus előnyeinek a szerves ötvözése alapján. Mindannak, amit a 12. ötéves terv folyamán gép­iparunkban, a tudományban elvégzünk, végső soron tükröződnie kell az egész népgazdaságban és meg kell változtatnia gazdaságunk jellegét! Egyidejűleg bevezetjük a gazdálkodás és az irányítás új mechanizmusát, az önelszámolást, a jövedelmezőségi és a minőségi szemléletet. Üdvözölni szeret­ném azoknak a fiatal munkásoknak és mérnököknek a politikai elvhüségét, vilá­gos állampolgári állásfoglalását, akik ha­tározott támogatásukról biztosították pár­tunk irányvonalát a minőség fokozására és helyeselték az állami átvétel bevezeté­sét. Támogatták ezt, jóllehet rendkívül érzékenyen érintette a dolgozókollektívá­kat és égető problémákat szült. Az utóbbi két évben alighanem ez volt a legfontosabb konkrét tény, amely töké­letesen megmutatta munkásosztályunk, a szovjet dolgozók álláspontját, önök tud­ják, hogy az idei év első hónapjaiban egyes vállalatokban az emberek nem kapták meg egész fizetésüket, a jutalmak csökkentek. A párt központi bizottsága tudomást szerzett a munkások vélemé­nyéről: a selejtes termékekért ezentúl nem szabad bért kifizetni. Ez az egyszerű és nagyon jellemző hozzáállás kifejezi a szovjet munkásosztálynak az átalakítás követelményei és a gyorsítás feladatai iránti támogatását. Erről a szónoki emelvényről szeretném üdvözölni azokat a fiatal munkásokat és mérnököket, akik a kongresszuson méltó­képpen képviselik a munkásosztályt és a szovjet dolgozókat. Elvtársak, becsüljük azt, hogy népünk megérti pártunk politikáját. Ez a politika gazdagítja társadalmunk jelenét és jövő­jét, ha népünk ezt őszinte szívvel fogadja és ha azt a gyakorlatban is támogatja. Ha ez nem így lenne, akkor ez a politika halott volna és nem haladnánk előre. Ezért tartom olyan fontosnak, hogy ezt a kérdést nyomatékosan aláhúzzam. A Komszomol tevékenységét taglaló beszámoló és a küldöttek felszólalásai elénk tárták a Komszomol és az ifjúság konkrét feladatainak^zéles panorámáját. A Szovjetunió szerte tett látogatásaim során szerzett tapasztalataim alapján meg szeretném erősíteni mindannak a helyességét, ami itt elhangzott. A fiata­lok valóban a gazdasági építés legnehe­zebb szakaszain, a tudományos-múszaki haladásért vívott harc legfontosabb terü­letein dolgoznak. Már most nagy felelős­séget vállalnak országunk gazdasági fej­lesztéséért. Mi, elvtársak, látjuk és érté­keljük ezt. És meggyőződésem, hogy egész népünk látja és nagyra becsüli mindezt! Az utóbbi időben lehetőségem nyílt arra, hogy a Távol-Keleten és Szibériá­ban, Ukrajnában és Moszkvában, Lenin- grádban és a balti köztársaságokban meg­ismerkedjek fiataljaink munkájával. Erről nagyon sokat beszélhetnék. A központi bizottság és a kormány számít arra, hogy a fiatalok bekapcsolódnak gazdasági stratégiánk kulcsfontosságú feladatainak megvalósításába és teljesen jogosan te­szik ezt. Egyetlen példát szeretnék csak feli­dézni, amely azt igazolja, hogy a fiatalok már most sokmindent tesznek ezért és belevágnak talán a legfontosabb problé­mákba is, amelyek megoldása mérhetet­lenül fontos lesz az ország tudományos­műszaki haladásának szempontjából A közelmúltban megismerkedtem egy fia­talokból álló tudományos kollektíva mun­kájával, amely rendkívül fontos tudomá­nyos és gazdasági feladattal - szuper- számítógép kifejlesztésével foglalkozik. Ilyen termelési komplexumokra ma­napság nagy szükségünk van a nagy létesítmények korszerű irányítási rend­szerének létrehozásához, a tervezés és a modellezés automatizálásához, az átfo­gó időjáráselörejelzéshez, a világűr ki­használásához, kulcsfontosságú tudomá­nyos és műszaki feladatok megoldásához és az ország védelmi képességének biz­tosításához. Rendkívül fontos az is, hogy a bonyolult komplexumok kifejlesztését fiatalokra, Komszomol-tagokra bízták, akik csak nemrég fejezték be főiskolai tanulmányaikat. Mint a legkülönbözőbb területeken működő szakemberek, alkotó ifjúsági kollektívákat hoztak létre, önfelál- dozóan és minden erejüket latbevetve dolgoztak. Ezek az emberek nem kérde­zősködtek sem arról, hogy milyen lesz a bérük, sem pedig a munkaidő felől. A gondolat teljes mértékben lekötötte őket. Ez az ügy iránti korlátlan szolgálat­készség és magas szakképzettségük le­hetővé tette azt, hogy a fiatalok áttörést érjenek el fejlesztésünk e létfontosságú területén. Igen, hiszünk ennek az odaadó munkának a sikerében. Olyan univerzális számítógépeket fejlesztettek ki és meg is kezdték a sorozatgyártásukat, amelyek egy másodperc alatt 125 millió műveletet végeznek el, sőt, egyes speciális felada­toknál egy fokozattal többet. A legköze­lebbi években ez a kollektíva befejezi a másodpercenként több mint egymilliárd művelet végzésére képes számítógép ki- fejlesztését. Ez a 12. ötéves tervidőszak­ban valósul meg. A következő ötéves terv folyamán kifejlesztenek egy olyan számí­tógépet, amelynek másodpercenkénti tel­jesítménye több mint 10 milliárd művelet. Az önök kongresszusának szónoki emel­vényéről név szerint megemlíteném Szer­gej Taraszovot, Fjodor Gruzdovot, Vlagyi­mir Bolint, Samil Alautgyinovot, Valentyi- na Hrapovát és Vlagyimir Grebenscsiko- vot. Megemlítem idősebb tanítóik, élenjá­ró tudósaink nevét is: K. A. Valijevét. G. G. Rjabovét, B. A. Babajanét és A. A. Nazarjanét. Engedjék meg, hogy szívélyesen kö­szöntsem őket. A Nyugaton egyesek arra vonatkozó spekulációkba kezdtek, hogy a Szovjetunió lemaradt a tudományos- műszaki fejlesztés területén, többek kö­zött a szuperszámítógépek kifejlesztésé­ben. Hadd hallják ók most erről az emel­vényről ezt az információt. Bizonyos kiemelt fejlesztési területen egy novoszibirszki tudóskollektíva egy fiatal elvtársnak, Kotovnak, a tudományok doktorának vezetésével sokat hallatott magáról. A számítógépek új nemzedéké­hez tartozó korszerű szuperszámítógép kifejlesztésén dolgozik és jó eredménye­ket ért el eddig. A kutatások kezdeti szakaszában a novoszibirszki kollektívá­hoz csatlakozott a minszki Integral terme­lési egyesülés ifjúsági kollektívája. Ez lehetővé teszi a kísérletek gyorsított üte­mű megvalósítását és a.szuperszámító­gép mihamarabbi népgazdasági haszno­sítását. És ezek a sikerek csak a gazdasági átalakítás egyetlen területére vonatkoz­nak s hozzájárulnak a csúcsszínvonal eléréséhez. Az a meggyőződésem ked­ves elvtársak, hogy a Komszomol, orszá­gunk fiataljai jelentős mértékben bekap­csolódnak a gazdaság korszerűsítésébe, valamint a tudományos-műszaki fejlesz­tés feladatainak teljesítésébe. A termelés műszaki korszerűsítéséből és a leghaladóbb technológiák gyorsított ütemű bevezetéséből eredtek azok a fel­adatok, amelyek újszerűségüket tekintve példátlanok és mindenekelőtt az általános műveltséget nyújtó oktatási rendszerre és társadalmunk minden dolgozójának szak­mai felkészítésére és természetesen min­denekelőtt a fiatalokra hárulnak. A terme­lésben olyan fiatal dolgozókra van szük­ség, akik értenek a számítástechnikához, s akiket gyerekkoruk óta szervezett mun­kára és példás fegyelemre neveltek. Ter­mészetesen az új feladatok megkövetelik, hogy a munkára való nevelés új rendsze­rét építsük ki. Ezzel a tevékenységgel behatóan foglalkoztunk a párt központi bizottságában és a kormányban is, még­hozzá tudósok és az illető ágazat vezető dolgozóinak a bevonásával. Fontos dön­téseket hagytunk jóvá - az általános mű­veltséget nyújtó és szakközépiskolák re­formjáról, az egyetemi és szakközépisko­lai oktatás továbbfejlesztéséről, az új, az élet támasztotta új követelményekkel összhangban. Sőt, úgy mondanám, hogy itt oldódik meg a legfőbb feladat, s terem­tődnek meg gyorsított ütemű előrelépé­sünk feltételei, magának az átalakításnak az eredményessége. Az átalakítás fősze­replője ugyanis a nép, az ember. Az átalakításhoz a szocializmus ügye iránt odaadó, hozzáértő, szakmailag felké­szült, okos emberekre van szükségünk E tekintetben sok ember erőfeszítései­nek összefogására és egyeztetésére van szükség. Tudomásul vesszük az önök önkritikáját a Komszomolnak az iskolák­ban és szakközépiskolákban, a szak­tanintézetekben és egyetemeken végzett munkáját illetően. Ez arra vall, hogy a Komszomol átérzi a rendkívül fontos országos feladatok megoldása során a reá háruló felelősséget. Sajnos, azon­ban kevés önkritikus hangot hallunk a központi állami hivatalok vezető tiszt­ségviselőitől, akik e rendkívül fontos fel­adat megoldásáért felelősek. Nem fogunk megnyugtató dicshimnuszokat zengeni az általános és szakiskolák reformjáról. Kimondom nyíltan, hogy eddig ez a re­form egy helyben topog. Ez azt jelenti, hogy vontatott a Szovjet­unió Oktatási Minisztériumának és a hoz­zá tartozó szerveknek a tevékenysége. Vajon milyen álláspontra helyezkednek a pártszervek és a tanácsok? Hova tűnt befolyásuk és tekintélyük? Erről itt úgy­szintén beszélnünk kell. Úgy véljük, hogy a pártszervezeteknek az oktatásügyi mi­nisztérium kollektíváinak, szakközépisko­láinknak, egyetemeinknek és az ágazati minisztériumoknak alapvetően át kell orientálódniuk Az, hogy ez miként sikerül nekik, befolyásolja majd az országban zajló átalakítási folyamatot. Éppen ezért itt nem fogjuk megtűrni az egý helyben topogást, a puszta okoskodást, sem pe­dig a gyakorlatra való alkalmatlanságot, amint az korábban a pedagógiatudo­mányban megtörtént, hogy évtizedeken át olyan egyértelmű kérdésekkel foglalko­zott, amelyeket a gyakorlatban már régen megoldottak. Óriási tudományos potenciál összpon­tosul azokban a minisztériumokban, ame­lyek a káderek felkészítéséért és az okta­tásügy helyzetéért felelősek. Meggyőző­désünk, hogy mindabból, ami ma itt el­hangzott munkájukban levonják a megfe­lelő következtetéseket. A Komszomol ismét a tudásért folyó kampány élére állhat és kell is hogy álljon. Ezt a központi bizottság és a kormány nevében egyaránt üdvözlöm. Úgy, amint ezt beszédében Viktor Mironyenko mondta önöknek nem kell magukra vállalniuk a minisztériumok és a hatóságok köteles­ségeit önök egyszerűen senkinek sem kívánhatnak nyugalmat. Már csak azért sem, mert önök előtt e tekintetben új lehetőségek tárulnak fel, ha elfogadják a kongresszusi határozatot a Komszomol alapszabályzatának módosításáról. Szé­les körű lehetőségek nyílnak a Komszo­mol önállóságának és kezdeményező­készségének érvényre juttatására és ki­bontakoztatására a középiskolákban és egyetemeken. Harmadsorban - a legnagyobb figyel­met az ifjúság szociális fejlődésével összefüggő problémák összekuszált gombolyagának a kibogozására kell fordí­tani. Elvtársak, megszívleltük a kongresz- szuson e kérdésekkel összefüggésben elhangzott éles és nyugtalanító felszóla­lásaikat, mindenekelőtt az új építkezése­ken dolgozó fiatalok és az új városok lakosainak élet- és munkakörülményei­nek biztosításával kapcsolatban, a kollé­giumokban tapasztalható helyzet javítá­sával összefüggésben stb. A beszámoló­ban taglalt egyes kérdésekről illetve a vi­tában elhangzott felszólalásokban felve­tett problémákkal összefüggésben már konkrét álláspontra helyezkedtünk és megoldásuk folyamatban van Más kér­dések számunkra újak és ezeket mérle­gelni fogjuk. A központi bizottságban és a kor­mányban megállapodtunk arról, hogy mindazt, ami itt a kongresszuson elhang­zott és ami országos jelentőségű a Kom­szomol Központi Bizottsága összefoglalja és az SZKP KB, illetve a Szovjetunió Minisztertanácsa elé terjeszti. Arra fogunk törekedni, hogy mindezt figyelmesen átta­nulmányozzuk. Megértjük, hogy az említett kérdések megoldásától nagy mértékben függ a fia­talok szociális hangulata és magatartása. Ezek közé tartozik a lakásprobléma, a fia­tal családok szempontjából szükséges feltételek kialakítása, valamint képessé­geik érvényre juttatásának lehetősége. Egyszóval minden, ami az ifjúság szemé­ben a társadalmi igazságosság fogalmá­ba tartozik. A fiatalokkal való munkát nem szabad elszakítani a kulturális és közművelődési feladatok széles skálájától és a személyi­ség eszmei-erkölcsi nevelésétől. Nem tűrhetjük el az életszínvonal és az ember szellemi fejlettségének emelése közötti szakadékot. Ma már világosan látjuk, hogy a társadalom átalakítása és megújí­tása során felmerülő számos nehézség a szó legtágabb értelmében vett kultúra hiányából adódik. A műszaki és tudomá­nyos szempontból igényes termelés nem létezhet és fejlődhet megfelelő kulturális infrastruktúra nélkül, sem pedig az embe­rek munkakultúrájának és egész életvite­lének további emelése nélkül. Bárminemű összhanghiány e két terület között szociá­lis görcsökkel fenyeget A szocializmus történelmi küldetése az ember felemelése és olyan körülmények kialakítása, hogy kibontakozhassanak sokoldalú képessé­gei. Pártvonalon olyan intézkedések rendszerének a következetes megvalósí­tását szorgalmazzuk, amelyeknek kö­szönhetően minden fiatal világosan tuda­tosíthatná részvételét az ország minden ügyének és problémájának intézésében Éppen ezért jogosnak tartjuk a kong­resszuson elhangzott javaslatot, amely szerint ki kell dolgozni és el kell fogadni az ifjúsági törvényt. Ezen el kellene gondol­kodnunk. Az ifjúsági törvény nyilvánvaló­an még tovább erősítené a fiúk és lányok jogainak garantálását a közélet minden területén. Hiszen, ha ez a törvény össze­gezné mindazt, ami jelenleg érvényes - az ifjúság meglevő jogait és kötelessé­geit - ez önmagában óriási jelentőségű lenne. A törvény szövegébe azonban két­ségtelenül új dolgokat is bele kellene foglalni, szem előtt tartva mindazt, amiről a kongresszusi küldöttek szóltak, s amit maga az élet vet fel. A Komszomol kongresszusán ki sze­retném jelenteni, hogy az SZKP KB és a kormány következetesen megvalósítja a párt XXVII. kongresszusán jóváhagyott irányvonalat a társadalmi igazságosság elveinek a következetes megtartására. A szocialista életmód csakis egyetlen hie­rarchiát ismerhet - az egyén képessé­geiben, ismereteiben, tapasztalataiban, jellemében, továbbá a nemes társadalmi eszmék elérésére irányuló törekvéseiben megnyilvánuló személyi kvalitások hierar­chiáját. És ezeknek az ismérveknek érvé­nyeseknek kell lenniük A Komszomol feladata az ifjúság szo­ciális biztonságának őrzése. Úgy vélem, szövetségük helyesen fog eljárni, ha ki­bontakoztatja a fiatalok lehető legszéle­sebb körű és a lehető legnyitottabb ver­sengését. Szeretném felszólítani önöket, hogy a Komszomol legyen a lelke minden versenynek - a tanulásban, és a munká­ban, a művészeti és a tudományos-mű- szaki alkotó tevékenységben és a sza­badidő szervezésében. Ám ennek, elvtár­sak az újszerüen értelmezett versenynek kell lennie, hogy érvényesüljenek benne a fiatalok adottságai, kialakuljanak a felté­telek az ember előnyeinek és képessége­inek megvalósításához. Ebbe a verseny­be bele kellene tartoznia azért a jogért folyó versengésnek, hogy valakit vezető tisztségbe javasoljanak. Az SZKP KB a pártszervezetek felada­tát látja abban is, hogy mindenütt és határozottan küzdjenek az ifjúsághoz való fogyasztói szemlélet ellen és biztosítsák a szovjet ifjúság munkájához és életéhez való figyelmes viszonyt. Tegnap itt helye­sen hangzott el, hogy számos tisztségvi­selőnek az ifjúság csak akkor jut az eszé­be, amikor a helyzet valamiképpen bo­nyolulttá válik, de nagyon gyakran meg­feledkeznek róluk akkor, amikor a szociá­lis kérdések megoldása van napirenden. Az ilyen hozzáállást elítéljük. Az aktív szociálpolitika keretében határozottan ja­vítanunk kell a szovjet ifjúság életmódját, még gazdagabbá, érdekesebbé és tartal­masabbá kell azt tenni. III. Elvtársak! Kongresszusukon nagy ér­deklődéssel beszélnek a lenini Komszo­mol helyzetéről és szerepéről társadal­munk fejlődésének jelenlegi szakaszá­ban, demokráciánk rendszerében. Be­szélnek arról, milyen Komszomolt szeret­nénk ma és holnap. Ez a kérdés elvi jelentőségű nemcsak az ifjúság, hanem az egész társadalom számára. Az élet nagyon határozottan felvilágosított minket arról, hogy számos Komszomolbizottság a bürokratikus munkamódszerek fogsá­gába került. Az aktív munkát a gyűlésezé- sek bürokratikus körhintája, az ifjúsággal való nyílt, széles körű kapcsolatokat az ünnepélyes intézkedések, a hangzatos jelentések és csak a papíron lévő akciók helyettesítették. A Komszomolban megje­lent nagyon sok olyan szervezet, ame­lyekről elmondható, hogy ezek a befeje­zetlen akciók szervezetei. Ez veszélyes, káros dolog és ennek véget kell vetni. Amikor igyekszünk megérteni a Kom- szomol-aktíva munkáját, néha olyan be­nyomás alakul ki, mintha az ifjúság az út egyik, a Komszomol aktivistái pedig az út másik oldalán haladnának, ráadásul el­lenkező irányban. Úgy vélem, ez összefügg az ország egészének helyzetével, a társadalomban uralkodó légkörrel. Nem fogjuk mindenért csak a fiatalokat hibáztatni. Tudják azonban, hogy a Komszomol­ban is megjelent az „elit", amit az ifjúság nagyon sérelmez. Megengedhető talán, hogy a főiskolákon, amint valaki bekerül a Komszomol aktívájába, számára már megszűnik az előadások és a szemináriu­mok látogatásának kötelessége? Ez az egész diákifjúság elítélését váltja ki. Az aktivistáknak példát kell mutatniuk a mun­kában, s valójában mi is a munka a tanu­lás idején? Az ismeretek megszerzése Elérkezik a vizsgaidőszak és a dekanátu- sokra, sőt a rektorátusokra is megérkezik az iskola ilyen ritka vendégeinek névsora a beszámítóvizsgák iránti kérelemmel, mivel, úgymond, figyelembe kell venni, hogy aktivistákról van szó. Ez a Komszo­molban szégyenletes jelenség. Milyen ki­váltságok ezek? A Komszomol aktivistái­nak egyetlen kiváltságuk van - egész magatartásukkal bizonyítaniuk kell erköl­csi jogukat a diákifjúság vezetésére. Ha iskoláról van szó, tehát a Komszomol iskolai szervezetének vezetésére. Hatá­rozottan véget kell vetni a hasonló jelen­ségeknek, amelyek mérgezik az egész­séges légkört a Komszomolban. Szeretném még egyszer kijelenteni, hogy ebben nemcsak a Komszomol a hi­bás. így fizetjük meg azoknak a jelensé­geknek az árát, amelyek az elmúlt évtize­dekben társadalmunkat jellemezték, a hiányosságokat az ifjúság nevelésében, a formalizmust a Komszomol pártvezeté­sében. Ám magának a Komszomolnak sincs joga elutasítani a felelősséget az ilyen helyzetért. Úgy vélem, helyesen igy kell nézni a problémára. Imponál nekünk, hogy a Komszomol kongresszusa éppen ebből a pozícióból kiindulva vitatja meg belső életének kér­déseit. Az átalakítás ma elérte egész társadalmunkat. Helyes, hogy az ifjúság nem akar beletörődni abba, amit - úgy tűnt - régen megszoktunk. Mi, kommunis­ták ebben a Komszomol élete és tevé­kenysége normáját látjuk. A Komszomol­nak nem szabad elfogadnia semmit, ami ellentétben áll a szocializmus értékeivel és eszméivel. A párt központi bizottságá­hoz közel állnak legközelebbi segítőtár­sunk, és tartalékunk, a Komszomol vitái és útkeresései. Éppen ilyennek - érdeklő­dőnek, bírálóan gondolkodónak és igé­nyesnek akarjuk látni fiatal nemzedé­künket. Hogyan lehet ezt elérni? Mely feladato­kat kell tevékenységükben az előtérbe helyezni? Tanácsért itt is Leninhez kell fordulni. Vlagyimir lljics sohasem kételke­dett abban, hogy a Komszomol elsősor­ban politikai szervezet. Az ország élete legkülönbözőbb kérdé­seinek megoldásában részt vevő Kom­szomolnak sosem szabad megfeledkez­nie Lenin utasításáról, hogy a fiatal nem­zedék élén kell haladnia, szervezetileg és eszmeileg vezetnie kell azt. Vlagyimir lljics éppen azért úgy vélte, hogy az ifjúsági mozgalomnak kiterjedt szervezeti önállósággal kell rendelkeznie és kereteiben fejleszteni kell a kezdemé­nyezés elveit. Enélkül a fiatalok nem vál­hatnak jó szocialistákká és arra sem ké­szülhetnek fel, hogy vezessék a szocializ­must előre. Ezek Lenin szavai. A Kom­szomol az állampolgári tisztesség és poli­tikai fejlettség, a szocialista elvek szelle­mében az ember formálásának iskolája, olyan iskola, melynek célja az eszméink iránt odaadó személyiség nevelése. A Komszomolnak ma az átalakítás ifjú gárdájává kell változnia. Az átalakításnak szilárd állampolgári hozzáállással és szocialista eszmei meg­győződéssel rendelkező emberekre van szüksége, olyanokra, akik képesek eleget tenni erkölcsi kötelességüknek és követ­kezetesen védelmezni az igazságot, olyan emberekre, akik elutasítják a talp­nyalást és az alakoskodást. Ma a társadalomnak minden korábbi­nál nagyobb mértékben szüksége van a tisztességes és merész emberekre, akik készek harcba szállni a jóváhagyott hatá­rozatokért, szüksége van a szocializmus okos és lelkiismeretes védelmezőire, ön­feláldozó munkásaira. Az átalakításnak önálló emberekre van szüksége, akik nem várnak utasításokra minden aprósággal kapcsolatosan, ha­nem magukra vállalják a felelősséget és képesek minden dolgot, kicsit vagy na­gyot befejezni. Ma gyakran lehet hallani olyan pana­szokat, hogy a Komszomol nem kezde­ményező és nem eléggé önálló. Csak­hogy a Komszomol-tagoknak - a közép­vagy a főiskolákon, vagy akár az üzemek­ben -, ha már felnőtt emberek, gyakorlati­lag nincs is semmilyen önállóságuk. Min­denütt vannak feletteseik - a Komszomol iskolai bizottsága egyetlen lépést sem tehet a pedagógiai testület és az igazgató nélkül, a járási és a városi bizottság egyetlen lépést sem tehet a párt járási és városi bizottsága nélkül. Talán így kell a pártnak irányítania a Komszomolt? Közösen hozzuk helyre ezt a dolgot. Az SZKP KB a Komszomol mostani XX. kongresszusából levonja a következteté­seket. A Komszomolhoz, a szovjet ifjúság politikai élcsapatához a lenini hagyomá­nyok szellemében fogunk viszonyulni. Ál­lapodjunk meg abban, hogy a Komszo­molt érinti mindaz, ami az országban történik. Az ifjúság bizonyos része bezárkózott saját kis világába, kitért vagy igyekszik kitérni az élet viharos sodrása elől. Egy fiatal részéről ez hiba. Ezért ma társadal­mi szempontból minden korábbinál fonto­sabb, hogy a Komszomol, mint az ifjúság aktív politikai szervezete tevékenykedjen. A gyárban és a farmon, az iskolában és a főiskolán, a tervezőirodában és (Folytatás a 7. oldalon) ÚJ szú 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom