Új Szó, 1987. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1987-04-17 / 90. szám, péntek

ÚJ szú .5 1987. IV. 17. Bevált termelési rendszerekkel Gyümölcsöző csehszlovák - magyar kapcsolatok A prešovi VÚKOV konszern a robotok gyártása és fejlesztése terén szoros együttműködést folytat hasonló szovjet intézmé­nyekkel. Bekapcsolódnak a KGST-tagállamok komplex műszaki­tudományos fejlesztési programjába is. Szerződést kötöttek a munkácsi (Mukacsevo) Sztankozavoddal is, melynek értelmében közös összefogással robotegységeket gyártanak. Az ötéves tervidőszak végére megkezdik a robotok sorozatgyártását. A fel­vételen Vladimír Burger (balra) és Tomáš šterbák mérnökök az APR-20-as robotra alakítja át az RS-4A programokat. (Svätopluk Písecký felvétele - ČSTK) Tavaszra várva A CSKP Központi Bizottsága 5. ülésének határozata hangsúlyozza, hogy minőségileg új eljárásokat kell bevezetni, amelyek biztosítják a le­hető legnagyobb társadalmi munka­termelékenységet és a maximális végeredményeket. A mezőgazda­ságban már a 7. ötéves tervidőszak­ban történtek ilyen irányú kezdemé­nyezések. Nagyban hozzájárultak a termelés növeléséhez a növény- termesztésben. Kiemelhetjük a ter­melési rendszereket, amelyek rugal­masan felhasználták a tudomány és technika legújabb vívmányait és te­ret adtak a biotechnológiai eljárások alkalmazásának. Ezek a módszerek nagy hozamokat eredményeztek és a munkatermelékenység fokozásá­val olcsóbbá tették a termelést. Ezt bizonyítják a vágsellyei (Šaľa) Barátság Efsz magyarországi válla­latokkal kialakított két termelési rendszerének sikerei is. A szövetke­zetben és a rendszeréhez tartozó taggazdaságok egy részében évről évre nagyobb termést adott a sze­mes kukorica és a napraforgó. Miku­láš Sedlák mérnök, a szövetkezet alelnöke, a növénytermesztési ága­zat vezetője konkrét adatokat fel­hozva bizonyította a termelési rend­szerek előnyeit. Az elmúlt évben az aszályos időjárás ellenére a korsze­rű módszerek alkalmazásának ered­ményeként 920 hektáron 7,27 tonna szemes kukoricát termeltek hektá­ronként. Az 1982-es és 1983-as évben pedig több mint 8 tonna volt a szemes kukorica hektárhozama. Beszélgetés közben hozzáfűzte, hogy a termelési rendszerek alkal­mazása előtt csak 6,03 tonna sze­mes kukoricát takarítottak be hektá­ronként, évente ötéves átlagban. A termelési rendszerek alkalmazása óta a hektárhozam nem csökkent 7 tonna alá. Javultak a lehetőségek a kiváló minőségű vetőmagok, a nagy hatóképességű vegyszerek és a félautomata vagy az automata vetőgépek beszerzésére. Az IH Cyko 400-as típusú, 12 soros kuko­ricavetőgép például négy műveletet végez egyszerre. Veti a magot, szórja a műtrágyát, fertőtleníti a ta­lajt és tömíti a földet. Ez a gép 24 óra alatt 100 hektáron végzi el a vetési munkákat. Ha a lehetőségek javul­nak, még IH Cyklo 800-as vetőgé­peket is nagyobb számban akarná­nak vásárolni, mert ezek elődeiknél jóval korszerűbbek és jobb munkát végeznek. Jozef Kukán mérnök, a szövetke­zet iparszerű kukoricatermelési köz­pontjának vezetője szintén konkrét adatokkal bizonyította, hogy az új eljárások, módszerek lényegesen hozzájárulnak a termelés növelésé­hez. A termelési rendszer alkalma­zása előtt a szemes kukorica hektár­hozama ugyanazokban a gazdasá­gokban 5,08 tonna volt. Az új mód­szerek alkalmazásának hatéves idő­szaka alatt az évi átlagos hektárho­zam 6,45 tonnára emelkedett. Az eredmények tehát bizonyítanak. Ta­valy 34 ezer hektáron, idén már 51 ezer hektáron alkalmazzák a bevált magyarországi IKR és a vágsellyei iparszerű termelési rendszert. Az ér­deklődés egyre fokozódik. A Szlo­vák Szocialista Köztársaság és a Cseh Szocialista Köztársaság me­zőgazdasági vállalatai további 10 ezer hektárral akartak volna még belépni a termelési rendszerbe. Saj­nos, különböző okok miatt ezt idén már nem lehet megvalósítani, de a 8. ötéves tervidőszak vége felé már 80 ezer hektárra terjedhet ki a termelési rendszer tevékenysége. Az együttműködés ígéretesen bő­vül. A bábolnai IKR és a vágsellyei iparszerű kukoricatermelési rend­szer az anyagtakarékos termelésre is törekszik. Évről évre növekedik a KGST-tagországokban gyártott gépek aránya a gépparkban. A csehszlovák Škoda 180-as és a Zetor 160 45-ös típusú traktor, a szovjet Kirovec 700-as traktor, az NDK-ban gyártott E-516-os betaka­rítókombájn sikerrel dolgozik a ter­melési rendszerben. A gépparkot még kiegészítik a Cíferi efsz-ben gyártott nehéztárcsákkal és a Felső­szeli (Horné Saliby) Efsz-ben gyár­tott permetezőgépekkel is. A tavaszi időszakban ellenőrizték a felkészültséget. Megállapították, hogy jó minőségű vetőmagot sikerült beszerezniük, amelynek csíraké­pessége 95-98 százalékos. A gép­parkok is nagy teljesítményt nyújta­nak. A kedvező feltételekre számít­va a Nyugat-szlovákiai kerület me­zőgazdasági vállalatai célul tűzték, hogy a 8. ötéves tervidőszak vége felé már 7 tonna szemes kukoricát takarítanak be hektáronként. Azokra a jó tapasztalatokra alapoznak, amelyeket számos élenjáró mező- gazdasági vállalattól szerezhetnek. Az Agrokomplex nagymegyeri (ča- lovo) gazdaságában, a Rimaszécsi (Rimavská Seč) és a Gömöri (Ge­mer) Efsz-ben több mint 8 tonna szemes kukoricát termeltek hektá­ronként az elmúlt évben. A napraforgó iparszerű termelési rendszere is ígéretesen fejlődik. Amíg 1984-ben csak 200 hektáros területen, az elmúlt évben már 11 ezer hektáron termelt napraforgót 77 partnergazdaság a vágsellyei rend­szer keretében. Egyes vállalatoknál 500 hektáron is termelték ezt a fon­tos olajnövényt. A termelési költsé­geket olymódon is csökkenthetik, hogy az iparszerú kukoricatermesz­téshez használt gépeket is üzemel­tethetik a napraforgó termeléséhez szükséges munkák végzésénél. La­dislav Maďar, a vágsellyei iparszerú kukoricatermesztési és napraforgó­termesztési központ főagronómusa elmondotta, hogy a 8. ötéves tervi­dőszak első évében a napraforgó átlagtermése hektáronként 2,20 ton­na volt. A tervidőszak végéig a 7. ötéves tervidőszak eredményeihez viszonyítva 37,5 százalékkal több napraforgót kell termelniük ugyana­zon a területen. Véleménye szerint ez lehetséges, mert nyolc vállalat már több mint 3 tonna termést ért el hektáronként. Úgy tervezik, hogy nem eléggé kedvező feltételek mel­lett - ha rosszabb a föld minősége - két és fél tonnás, kedvező feltéte­lek mellett 3 tonnás hektárhozamot érnek el a rendszerben átlagosan. Ez lehetséges, mert a fajták és hibri­dek termőképessége 5-5,7 tonna hektáronként. A vetőmag nagyrészét a magyar- országi Bácsalmási Állami Gazda­ság napraforgó vetőmagtermesztő üzemétől vásárolják. A termelésben nagyon sok ismeretet és tapasztala­tot szereznek a bábolnai IKR válla­lattól is. Felsorolta mindazokat a fel­tételeket, amelyeket meg kell terem­teniük a nagyobb sikerek elérésének érdekében. Olyan genetikai tulaj­donságú hibrideket kell vetni minél nagyobb területre, amelyek a lehető legnagyobb mértékben ellenállnak a gombabetegségeknek. Ezért a magyarországi iregszemcsei és a jugoszláviai újvidéki hibrideket ho­nosítják meg, amelyeknek genetikai és fiziológiai ellenállása legnagyobb a betegségekkel szemben. Állandó­an folynak a kísérletek a legmegfe­lelőbb fajtákkal és hibridekkel. A Slovenské Pole-i Állami Gazda­ságban, a Znojmói Állami Gazda­ságban és az Ostrovi Efsz-ben (Mi- chalovcei járás) 20-25 hibrid tulaj­donságait figyelik. A növényvédelemnek is nagy je­lentősége van a termelés alakulásá­ban. összehasonlításokat végeztek egyes táblákon a nem permetezett és a permetezett növények hozamá­ban. A két termelési rendszer a cseh­szlovák-magyar kapcsolatok elmé­lyülésének eredményeként tehát na­gyon ígéretesen fejlődik és lényege­sen hozzájárul a CSKP XVII. kong­resszusán kitűzött feladatok teljesí­téséhez. BALLA JÓZSEF Néptelen, csendes volt az esőáz­tatta határ. Nem mintha a növény- termesztési dolgozók kifogytak vol­na már a tavaszi munkákból. Ellen­kezőleg! A hosszan tartó hideg tél nekik is gondot okozott, mert a szo­kott időben nem kezdhették meg a talajelőkészítési munkákat. Sokáig kellett várni, amíg a föld fagya kien­ged, most meg azért türelmetlen­kednek, mert az utóbbi napokban aránylag sok csapadék hullott és a gépekkel nem lehet rámenni a föl­dekre. Az izsai (lža) Béke Egységes Földműves-szövetkezet zöldségter­mesztési ágazatának igen jelentős szerepe van a gazdálkodásban. Ta­valy például, az aszályos esztendő ellenére a kertészek járási viszony­latban is kimagasló eredményeket értek el, bár ezek az 1985-ös év eredményeit messziről sem közelí­tették meg. Az idén pedig már csak­nem 90 ezer koronával növelték a szövetkezet bevételét, ami a korai salátából és a karfiolpalántából származott. A szövetkezet a zöldségtermesz­tést nem a fóliákban termelt, hajta­tott zöldségfélékre alapozza, hanem a náluk néhány éven keresztül jól bevált vastag húsú, korai szabadföl­di Morava zöldpaprikára, amelyből átlagosan 20 tonnát takarítanak be hektáronként. Előnyei közé tartozik többek között az is, hogy nem mun­kaigényes és hogy a májusi fagyok nem tesznek kárt benne. Mivel kitű­nően alkalmas gépi vetésre is, a szövetkezetnek az idén már nem kell üzennie Malá Lehotára, hogy „küldhetnek segítséget, mert sürget a palánta kiültetése". Ennek ellenére a kertészeti cso­port többi dolgozójának most is van mit csinálnia, mert ebből a fajtából a 20 hektáron konzervgyári célokra termelt paprika mellett, a Semex vállalat számára két hektáron vető­magot is termelnek. Ezt természete­sen palántázni kell. Ottjártunkkor a talajelökészületi munkálatokkal csak félig végeztek és csupán egy hektárnyi területen volt földben a paprikamag. A lemaradást azon­ban gyorsan, néhány napon belül be tudják pótolni, mert szervezetten ké­szültek fel a tavaszi munkákra és a gépek bevetésre várnak. Ha az időjárás lehetővé teszi, hosszabbí­tott műszakokban végzik majd a ve­tést egy nagyteljesítményű svéd géppel. Nem lehetne teljes a tavaszi kép az izsai szövetkezet kertészetéről és a munkák menetéről, ha nem néz­tünk volna körül abban a néhány fóliasátorban, ahol a szeszélyes idő­járásban is van munkája a 12 főből álló csoportnak. Két sátor alatt a me­legben gyorsan fejlődik a palántá­zásra szánt paprika, és egy kissé távolabb éppen akkor rakták kocsira és szállították az utolsó salátafeje­ket, valamint a tápkockázott karfiol­palántákat. Ezek helyére paradi­csom és paprika kerül. Máté Gézától, a kertészeti rész­leg vezetőjétől megtudtuk, hogy ezeket a tápkockázott karfiolpalán­tákat nem saját céljukra termelték ki, hanem ez egy új szolgáltatás, amit a környékbeli kistermelőknek és kertbarátoknak nyújtanak. Az idén csak próbaként, huszonöt-huszonöt ezer holland Junál és Bravo fajta karfiolt kínáltak megvételre. Monda­ni sem kell, hogy a karfiolpalánták nagy propagációt nem igényeltek, mert mind egy szálig elkeltek. Jövő­re négy holland fajtára és 150-200 ezer tápkockázott darabra szeretnék növelni kínálatukat. Mivel a kockákat provizórikus gépekkel készítik, amelynek kezelése sok kézi erőt igényel, a jövőben egy modern koc­kázó vásárlását is tervezik. A részlegvezetőtől továbbá azt is megtudtuk, hogy az idén a Morava fajta korai paprikából 100 ezer pa­lántát vásárolhatnak a kistermelők. Ezek azonban már nem tápkocká- zottak. Ha érdeklődés mutatkozik, 1988-ban ezt a kínálatot is szeret­nék megduplázni. GÁGYOR ALÍZ DOLGOS NAPOK Bepótolják a tavasz késése miatti lemaradásokat • A földművesek alapvető kötelességüknek tekintik a lelkiismeretes munkavégzést Ipolygalsán (Holiša) a Május 1. Egységes Földműves-szövetkezet gondosan megművelt határában szemet gyönyörködtető látvány az őszi gabonavetések erőteljes zöldellése. A búza­táblák szépen bokrosodó és lassan egy arasznyi magas növényzetben a megkésve érkezett ta­vasz ellenére április harmadik-negyedik hetében már biztonságosan elbújhat a mezei nyúl vagy a fácán. Ez pedig az agronómusok tapasztalata szerint biztató előjel a gazdag terméshozamok eléréséhez.-Tavaly ősszel megint alaposan kihasználtuk a hosszan tartó száraz meleg napokat a gabona­magágyak kifogástalan előkészítésére - avat be a kimagaslóan eredményes gazdálkodás koránt­sem hétpecsétes titkába Nyeste Kálmán, a szö­vetkezet elnöke. - Traktorosaink a vetéseknél is minőségi munkát végeztek. Ezt követően pedig, mivel hiába vártuk az esőt, rendszeres időközön­ként teljes kapacitással működtettük a szántóte­rület nagyrészén rendelkezésünkre álló öntöző- berendezést. így az elmúlt tél kezdetéig a talaj­ban kellően megerősödtek a vetések, majd a vastag hótakarónak köszönhetően a rendkívül kemény fagyoknak sem lett pusztító hatásuk. A szokatlan hidegek miatt persze így is sokat aggódtak a szövetkezet növénytermesztési ága­zatának dolgozói. Legjobban a hosszú tél vége felé féltették gondos munkájuk eredményét, hi­szen márciusban az átmeneti felmelegedések jócskán megvékonyították a parcellákat borító havat, s később hajnalonként újra meg újra 18-20 fokig süllyedt fagypont alá a hőmérő higanyszála.- Szerencsére fölöslegesnek bizonyult az ag­godalmunk, mert az első részletes határszemle­kor és később sem találtunk sehol kifagyás vagy gyenge kelés miatt hiányfoltos táblákat ■*- folytatja a kalauzolást az elnök. - Növénykultúráink minden várakozáson felüli jó állapota viszont egyáltalán nem a véletlen műve! Ismét bebizonyosodott hogy az agrotechnikai követelmények szigorúan pontos betartása, vagyis a növénytermesztői munka minden egyes részfeladatának idejében való lelkiismeretes elvégzése még a rendkívül kemény téli időjárási viszonyok között is meghoz­za a maga gyümölcsét. Lelkiismeretes munkavégzésre, becsületes helytállásra most, a tavaszi tennivalók idején is lépten-nyomon találhatunk példákat a határban. Traktorosok, vetőgépkezelők, csoportvezetők és természetesen az efsz vezetőségének tagjai szombatokra, vasárnapokra való tekintet nélkül legkésőbb reggel héttől legalább este nyolcig tartják a műszakot. Megbeszélésekre sem igen vesztegetik az időt, hiszen mindenki pontosan tudja a kötelességét. Ipolygalsán ugyanis már évekkel ezelőtt jól bevált az a módszer, hogy minden nagyobb munka előtt termelési értekezle­ten vagy nyilvános pártgyúlésen, az összes érde­kelt dolgozó aktív résztvételével döntik el: ki, mikor, mit, hogyan és nem utolsósorban milyen jutalmazásért köteles megtenni.- A napos, meleg időn kívül semmi sem hiány­zik az elégedettségünkhöz - bizonygatja Nyeste Kálmán. - Minden erőnket mozgósítottuk a ta­vasz késése következtében összetorlódott fela­datok teljesítéséhez. A szövetkezet pártszerve­zetének elnöke, Rubint József elvtárs most pél­dául mint vetőgépkezelő szorgoskodik naphosz- szat a földeken a lemaradás bepótolása érdeké­ben. Ugyanis a legutóbbi, közel két hétig tartó esőzések előtt csak negyven hektáron kerülhetett talajba a tavaszi árpa magja. A további 200 hektáron pedig most már nagyon sürgető feladat a vetés.- Az Ipolymentén nem érvényes az a közmon­dás, hogy az áprilisi árpa maradjon inkább a zsákban?- Tavaly is hosszú volt a tél, ezért márciusban nem fejezhettük be az árpa vetését: Aratáskor mégis 5,47 tonna lett a hektárhozamunk, ami a Losonci (Lučenec) járás legjobb eredményének számított. Persze, április közepe után nálunk is bizonytalan dolog a tavaszi árpa elvetésének erőltetése. Úgy döntöttünk, hogy ahová nem érnek el idejében a vetőgépek, ott a kukorica termesztéséhez készítjük elő a magágyat. A határ másik részén már szintén javában dolgoznak a talajművelő gépek. Száz hektáros táblán cukorrépának készül különösen nagy gonddal a magágy. Szorgoskodásukkal a nö­vénytermesztési ágazat kommunistái egy nemré­gi felajánlásuknak is eleget akarnak tenni, mert a pártalapszervezet évzáró taggyűlésén Pataki László pártcsoportvezető mindannyiunk nevében bejelentette, hogy idén megteremtik a feltétele­ket e fontos növény kézi művelés nélküli ter­mesztéséhez. Tavaly ugyanis, amikor az ugyan­ekkora vetésterület 60 százalékán már nem kellett a régi módon egyelni, kapálni és betakarí­tani a répát, a szárazság ellenére is nagyobb hozamot értek el, mint a másik 40 hektáros részen. Az átlagosan 3,29 tonnás hektáronkénti termés a legjobb eredmény volt a Losonci járás­ban. Most a növénytermesztési ágazat gépesí­tett munkacsoportjának a tagjai, elsősorban a mindenkori példamutatásról ismert Pálmai Teo­dor, Győri József, György Béla és Berze István azon fáradoznak, hogy idén újabb folytatása következzen a Május 1. Efsz kimagasló gazdasá­gi sikereinek. LALO KÁROLY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom