Új Szó, 1987. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1987-04-01 / 76. szám, szerda

A gazdasági mechanizmus átalakítása kulcsfontosságú feladat (Folytatás az 1. oldalról) gon fejlesztettek ki nagyfrekvenciájú tüdöszellőztető berendezést, és az onkológiai program keretében most diagnosztizáló berendezéseket fej­lesztenek ki. Nagy Kázmér elvtárs kiemelte az em­beri tényező növekvő jelentőségét a szo­ciális és a gazdasági fejlesztés intenzifi- kálására való áttérés időszakában. A szakképzés folyamatában el kell mélyí­teni, és rugalmasabbá kell tenni az iskola kapcsolatát a gyakorlat időszerű és távlati szükségleteivel. Lényeges és igényes fel­adat, hogy alapvetően javuljon az állóesz­közök kihasználtsága, főleg a műszakok számának növelésével. Martin Špirko elvtárs azt fejtegette, hogy a csehszlovák energiaipar fejleszté­sének fő programja az atomerőművek építése. Tekintettel az igényes szeizmi­kus feltételekre, a mochovcei atomerőmű építése során megnövelt igényeket tá­masztanak a jövőbeli üzemeltetés bizton­ságára. Felhasználják erre a progresszív szovjet szerkezeti rendszereket és az új építőipari eljárásokat. Branislav Bíroš elvtárs több szövet­kezet példájával szemléltette az ipari szö­vetkezeteknél folyó tudományos-műszaki fejlesztést. Több mint 80 szövetkezetnek van kisebb fejlesztési és innovációs mun­kahelye, ez azonban nem elegendő. Ezért együttműködnek a kutatóintézetek­kel és a felsőoktatási intézményekkel. Tudományos és műszaki törekvéseik eredménye például számítógépek és egy célra szolgáló gépek gyártása. Štefan Ferencei elvtárs rámutatott ar­ra, hogy az ellenőrzésnek pótolhatatlan szerepe van a tudományos-műszaki fej­lesztés meggyorsításáért folytatott küzde­lemben és a gazdasági mechanizmus átalakítása terén. Kiemelte annak szük­ségességét, hogy főleg az irányító dolgo­zók a társadalmi prioritásokat tudatosítva támogassák a megelőzés, az előzetes és az utólagos ellenőrzés szerves egységét a minőség javítása érdekében, s e téren nyomatékosabban érvényesítsék a párt ellenőrző szerepét. František Mekyňa elvtárs a Čadcai járás gépipari vállalatainak fő feladataival foglalkozott. Ismertette a tudományos­műszaki fejlesztés helyzetét a Kysucké Nové Mesto-i Csapágygyártó Vállalatnál és a čadcai Tatra vállalatnál, s hangsú­lyozta, hogy meg kell oldani számos kor­szerűsítési és rekonstruálási problémát. A szünet után az ülést Ivan Goňko elvtárs vezette. Jozef Bobok elvtárs arról tájékoztatott, hogyan törekszenek a pedagógiai és a kutatótevékenység intenzívebbé tételé­re a CSKP KB Politikai Főiskolájának Bratislavai Karán. Kiemelte: az oktatás rövidesen sorra kerülő átalakítása kereté­ben nagy figyelmet kell fordítani a hallga­tók kiválasztására és korábban elért mű­veltségi szintjére, hogy szerzett ismere­teiket alkotó módon fel tudják használni a politikai gyakorlatban. Ladislav Sklenár elvtárs arra hivta fel a figyelmet, hogy a reszortokon beíüí is szerkezeti változásokra van szükség. A Považská Bystrica-i Csapágygyártó Vállalatnál mindenekelőtt nagy súlyt he­lyeznek az új típusú, korszerű görgős­csapágyak, porkohászati berendezések és a robotok gyártására. Ehhez azonban megfelelő termelési és műszaki alap kell, amelynek fogyatékosságai kedvezőtlenül hatnak a termelékenység és a termelés minőségének alakulására. Vladimír Cirbes elvtárs elmondta, hogy kutatási és fejlesztési alapunk kapa­citása nem áll összhangban eredményei­vel, és tudatosítanunk kell, hogy ezen ellentmondás mögött szubjektív okok vannak. A tudományos-műszaki fejlesz­tés meggyorsításával kapcsolatban na­gyobb figyelmet kell fordítanunk az em­Szovjet kitüntetés Bohuš Trávničeknek (ČSTK) - Viktor Lomakin, a Szovjetunió csehszlovákiai nagy­követe tegnap Prágában átadta Bo­huš Trávničeknek, az SZLKP KB Titkársága tagjának, a Pravda főszer­kesztőjének a Nemzetek Barátsága Érdemrendet. E magas kitüntetést Bohuš Trávničeknek 60. születés­napja alkalmából a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának Elnöksége a Szovjetunió Kommunista Pártja és a CSKP közötti együttműködés, va­lamint testvérbarátság fejlesztéséért adományozta. Az ünnepélyes átadáson jelen volt Jan Fojtík, a CSKP KB Elnök­ségének póttagja, a CSKP KB titká­ra, Zdenék Horení, a CSKP KB Titkárságának tagja, Otto Čmolik, a CSKP KB osztályvezetője, Ľudo­vít Pezlár, az SZLKP KB Elnöksé­gének tagja, a KB titkára, valamint Ján Riško, a Csehszlovákiai Új­ságírók Szövetsége Központi Bizott­ságának elnöke. berre, el kell gondolkodnunk a dolgozók személyiségéről, fel kell élénkíteni az egyének és a kollektívák körében végzett munkát. Leszögezte, hogy a társadalom- tudományokat nagyobb mértékben össze kell kapcsolni az élettel és a szocializmus építésének gyakorlatával. Štefan Hrúzik elvtárs azokról a felada­tokról beszélt, amelyek a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomban tevékeny­kedő kommunistákra a jelenlegi legfonto­sabb társadalmi kérdések megoldása te­rén hárulnak. Kijelentette, hogy a szak- szervezeteknek olyan fontos területeken is a kommunizmus iskoláivá kell válniuk, mint a progresszív tudományos és mű­szaki eredmények gyakorlati felhasználá­sa. A Szakszervezetek Szlovákiai Taná­csa jóváhagyta azt az eljárást, amelyet a szakszervezeteknek a KGST-tagorszá- gok komplex tudományos-műszaki fej­lesztési programjának megvalósítása te­rén követniük kell, és most következete­sen értékeli a konkrét feladatok teljesí­tését. A vitában összesen 27-en szólaltak fel Az SZLKP Központi Bizottsága ezután egyhangúlag határozatot hagyott jóvá. Az ülés néhány káderjavaslattal is fog­lalkozott. Ján Janik elvtársat felmentette az SZLKP KB Elnöksége és Titkársága tag­jának és a KB titkárának tisztségéből azzal kapcsolatban, hogy megválasztot­ták a Szövetségi Gyűlés alelnökévé és a Nemzetek Kamarájának elnökévé. Eb­ből az alkalomból nagyra értékelte-Ján Janik elvtárs tevékenységét, s köszönetét mondott eddigi párt- és állami tisztségei­nek felelős betöltéséért. Az SZLKP Központi Bizottsága Ignác Janák elvtáisat, a CSKP KB Elnökségé­nek póttagját, az SZLKP KB Elnökségé­nek tagját megválasztotta az SZLKP KB titkárává és az SZLKP KB Titkárságának tagjává. Az SZLKP Központi Bizottsága az SZLKP bizottságainak összetételével kapcsolatban is jóváhagyott néhány ká­derváltozást. Az SZLKP KB ülésének végén Jozef Lenárt elvtárs mondott beszédet. Nagyra értékelte a CSKP KB 5. ülésé­nek jelentőségét abból kiindulva, hogy a tudományos-műszaki fejlődés az inten­zifikálás meghatározó tényezője. Ki­emelte, hogy e problémakör megítélése során a résztvevők nagy igényességet tanúsítottak az eredmények számbavéte­le és a javasolt eljárások elbírálása során, s nagy felelősségtudattal tanácskoztak. Támogatásukat fejezték ki az SZKP KB januári ülésének eredményeivel és forra­dalmi ösztönzéseivel kapcsolatban, mert ezek lényegesen hozzájárulnak a szocia­lizmus fejlesztésével összefüggő elméleti és gyakorlati kérdések megoldásához. Hangsúlyozta, hogy kulcsfontosságú feladat a gazdasági mechanizmus átala­kításának előkészítése és fokozatos megvalósítása. Ez olyan forradalmi folya­mat, amely érinti az emberek gondolko­dását, cselekvését és kapcsolatait, ezért alaposan fel kell rá készülni. Utána rész­letesen szólt a gazdasági mechanizmus átalakításával kapcsolatban egyes ki­emelt szlovákiai szervezeteknél végrehaj­tandó komplex kísérlet tartalmáról és módszereiről. Külön kiemelte, hogy hatékonyan fel kell használni kutatási és fejlesztési ala­punk teljes kapacitását: meg kell teremte­ni a feltételeket ahhoz, hogy az alapvető feladatokat koncepciózusabban, koncent­ráltan és a nemzetközi paraméterek el­érésével oldják meg. Ezzel kapcsolatban rámutatott: a KGST-tagországok komplex tudományos-műszaki fejlesztési prog­ramja új teret biztosított ahhoz, hogy tu­dományunk, kutatásunk és termelésünk merészebben és határozottabban egye­sítse erőit és társítsa eszközeit a Szovjet­unió s a többi szocialista ország eszkö­zeivel Végezetül Jozef Lenárt elvtárs ki­emelte, hogy a CSKP KB 5. és az SZLKP KB mostani ülésének gondolatait le kell bontani a szervek és a kollektívák konkrét feladataira, s meg kell nyerni a dolgozókat e feladatok teljesítésére. Nem szabad fölöslegesen vesztegetni az időt, prokla- mácíók helyett cselekedetekre van szükség. Az SZLKP KB ülése az Internacionálé hangjaival ért véget. Ľubomír Štrougal távirata az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságához (ČSTK) - Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága megalakulásának 40 évfordulója alkalmából Lubomir Štrougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke üdvözlő levelet küldött az ebből az alkalomból Genfben tartott ünnepi nagygyűlés résztvevőinek A levél tartalma a következő: Ignác Janák elvtárs életrajza Ignác Janák elvtárs 1930. október 4-én Veľké Zalužicében (Michalovcei járás) született. Kisparaszti családból származik. 1952 óta a CSKP tagja. Sok éve párt- és közéleti tisztségvi­selő. 1973-ban a CSKP KB tagjává választották, 1986 óta a CSKP KB El­nökségének póttagja. 1977 óta az SZLKP KB-nak és a KB Elnökségének tagja. Aktívan tevékenykedett az ifjú­sági mozgalomban és az oktatás terü­letén. Miután 1957-ben elvégezte a Tanár­képző Főiskolát, középiskolai tanár­ként, később igazgatóként tevékeny­kedett. Párttisztségeket töltött be alap­szervezetnél, és a michalovcei járási pártbizottság titkára volt. 1967-től, mi­után tudományos továbbképzésen vett részt az SZKP KB Társadalomtudomá­nyi Akadémiáján, az SZLKP KB szak­osztályvezetője és kerületi pártbizott­sági titkár volt, majd 1973-ban a nyu­gat-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkárává választották. A Szö­vetségi Gyűlés Népi Kamarájának kép­viselője és a Nemzeti Front Központi Bizottságának tagja. Ignác Janák elvtárs munkásságát a Győzelmes Február Érdemrenddel, a Munka Érdemrenddel és más kitünte­tésekkel méltányolták. Tisztelt Elnök Úr, tisztelt Végrehajtó Titkár Úr, tisztelt Küldöttek! Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsá­ga megalakulásának 40. évfordulója al­kalmából szívélyes üdvözletemet küldöm az ünnepi nagygyűlés résztvevőinek, akik e jubileum alkalmából jöttek össze. A csehszlovák kormány nevében nagyra értékelem a bizottságnak azt a pótolhatat­lan szerepét, amelyet eddig betöltött, és ma is betölt tagállamai kapcsolataiban. Egyúttal szeretném kifejezni elismerése­met negyvenéves fennállása alatt az eu­rópai gazdasági, tudományos-műszaki és ökológiai együttműködés fejlesztésében kifejtett munkájáért. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsá­ga különösen fontos helyet töltött és tölt be az ENSZ Alapokmányában lefektetett célok és elvek regionális szintű érvénye­sítésében, a különböző társadalmi rend­szerű országok gazdasági kapcsolatait illetően. Tevékenységében az európai biztonsági és együttműködési konferen­cia Záróokmányából származó fontos fel­adatokat is teljesít. A történelem kritikus szakaszát éljük át nemcsak politikai és katonai téren, hanem a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fej­lődése terén is. Ez főleg az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága különböző társa­dalmi rendszerű tagállamai közötti vi­szonyra érvényes. Állandóan mélyül a kölcsönös gazdasági kötődés az egyes országok, sőt egész régiók között, s a je­lenlegi nemzetközi gazdasági kapcsola­tok időszerű problémáinak kiéleződése, valamint a gazdasági és tudományos­műszaki fejlődés kérdéseinek megoldása a nemzetközi együttműködés kiszélesíté­se érdekében új lépéseket követel. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsá­ga tagállamai közötti együttműködés gaz­dasági problémáinak és kérdéseinek olyan szinten való megoldásával, mely megfelel a világgazdaságban elfoglalt he­lyüknek, a bizottság jelentős mértékben hozzájárulhat a világ szükséges gazdasá­gi stabilizációjához és a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok pozitív irányú fejlődé­séhez. A távolságok a telekommunikációs eszközök és az emberek közötti kapcso­latok szorosabbra fűződése következté­ben egyre csökkennek, s Európában a kapcsolatok intenzitása azáltal is nő, hogy az egyes országok fejlődésével összefüggő problémák és feladatok több­sége egyre inkább túlnő az országhatáro­kon. Ezért tovább növekszik a megoldá­suk érdekében való együttmüködés szük­ségessége. Nézetünk szerint az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága keretén belül való együttműködés Európában nemcsak le­hetséges: az egyes országok és Európa mint egész számára életszükséglet. Sze­retném kifejezni reményünket, hogy az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságában képviselt minden állam előmozdítja az olyan nemzetközi együttműködés fejlesz­tését, amely maximálisan hozzájárul a tagállamok gazdasági biztonságához, fejlődéséhez és jólétéhez. Európa jövője megköveteli a két társa­dalmi rendszer közötti bizalmat, a gazda­sági, tudományos-műszaki és az ökológi­ai együttműködés terén is. Az e téren való bizalom bizonyosságot is jelent, hogy egyik részről sem kezdeményeznek olyan lépéseket, amelyek bárhogyan megkáro­sítanák a másik felet. Ezért az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága tevékeny­ségének az elkövetkező időszakban fon­tos feladatává kellene hogy váljék a biza­lom s a két rendszer részéről kezdemé­nyezett erőfeszítések növelése. Őszintén kívánjuk, hogy az európai országok közötti ellentétek a múltéi legye­nek, s helyettük jószomszédi kapcsolatok létesüljenek, az egyes országok politikai és gazdasági együttműködésének kerete és alapjaként. Tény, hogy sok minden szétválaszt minket Véleményünk szerint azonban már régen itt az ideje, hogy az európai együttmüködés akadályait eltávo- lítsuk. Az új Európa építése az ennek megfelelő politikai és gazdasági infrast­ruktúra fejlesztését feltételezi. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának felada­ta ebben a folyamatban történelmileg je­lentős lehetne, és kell is, hogy legyen. Kívánjuk az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának az elkövetkező évekre és évtizedekre, hogy feladatát maximális mértékben el tudja látni. Biztosítani sze­retném önöket arról, hogy Csehszlovákia az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságá­ban kifejtett tevékenységével e célok elé­réséhez sokoldalúan és aktivan hozzá- jurul. Véget ért a Szlovákiai Drámamüvészek Szövetségének V. kongresszusa Osvald Zahradníkot választották a szövetség elnökévé (ČSTK) - Tegnap Bratislavában, a Szlovákiai Drámamüvészek Szövetsé­ge V. kongresszusának második napján jelen volt az SZLKP Központi Bizottságá­nak és a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának küldöttsége Peter Colotká- nak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, szlovák miniszterelnöknek a vezetésével, továbbá Ján Kákoš érdemes művész, a Csehszlovákiai Drámaművészek Szö­vetségének elnöke és Jiŕina Švorcová nemzeti művész, a Csehországi Dráma­művészek Szövetségének elnöke. A délelőtti tanácskozás folyamán to­vábbi vitafelszólalások hangzottak el A felszólalók közt volt Jiŕina Švorcová, aki tolmácsolta a Csehországi Drámaművé­szek szövetsége tagjainak üdvözletét. A CSKP KERB 6. ülése Fejleszteni kell a lakossági szolgáltatásokat (ČSTK) - Megtartotta 6. ülését tegnap Prágában a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága Jaroslav Hajnnak, a bizottság elnökének vezetésével Megtár­gyalta az azzal kapcsolatos ellenőrzés eredményeit, hogyan teljesítik a nemzeti bizottságoknál, az általuk irányított szervezeteknél, valamint az ipari és lakásszövetke­zeteknél vezető tisztségekben dolgozó kommunisták és a pártszervezetek a CSKP XVII. kongresszusán és a CSKP KB 6. ülésén a lakossági szolgáltatások továbbfejlesztésével és javításával kapcsolatban elfogadott határozatokat. A tanácskozáson részt vettek: Jindrich Poledník, a CSKP KB titkára, a cseh és a szlovák kormány érintett miniszterei, valamint más személyiségek. A CSKP KERB által végrehajtott ellen­őrzés eredményei objektiv áttekintést nyújtanak a lakossági szolgáltatások je­lenlegi helyzetéről. Bebizonyosodott, hogy a pártszervek, a kormányok, a nem­zeti bizottságok s az ipari és a lakásszö­vetkezetek gondoskodásának köszönhe­tően egyes helyeken javultak a szolgálta­tások, és lerövidültek a vállalási határi­dők. A CSKP KB 1982. évi 6. ülése óta több mint 3000 új szolgáltatóegység léte­sült. Egyre több helyen tartanak baleseti, orvosi, valamint szombati és vasárnapi ügyeletet Előrehaladás történt a kiegé­szítő szolgáltatások bevezetésében A nemzeti bizottságok melléküzemeket létesítettek, amelyek csaknem 70 ezer embert foglalkoztatnak. Az elmúlt öt év­ben a kétszeresére emelkedett a nemzeti bizottságok engedélye alapján szolgálta­tásokat nyújtó magánszemélyek száma. A bizottság megállapította, hogy e részleges javulás ellenére nem követ­kezett be lényeges minőségi fordulat a szolgáltatások területén, ahogyan ezt a CSKP XVII. kongresszusa megkövetel­te. Néhány helyen a helyzet még rosz- szabbodott is. Nem sikerült lényegesen javítani a szolgáltatások minőségét, s könnyebben elérhetővé tenni őket a na­gyobb városokban a lakótelepeken és a központi községekben. Számos nemze­ti bizottság, szövetkezeti szerv és appará­tusuk elavult módszerekkel irányítja a szolgáltatásokat. A szolgáltatóvállalatok és az ipari szövetkezetek jelentős része szívesebben vállal közületeknek munká­kat, mint a lakosságnak, mert gazdasági­lag igy előnyösebb. A szolgáltatások irá­nyítása túl költséges és bonyolult. Emiatt több szolgáltatás nem rentábilis. A lakos­sági szolgáltatások aránya elégtelen, és csak lassan emelkedik. Ez alátámasztja azt, hogy számos panasz jogosult a szol­gáltatások minőségével és elérhetőségé­vel kapcsolatban. A szolgáltatások fejlődésére a szak­munkáshiány is negatívan hat. Ugyan­csak kedvezőtlen a helyzet az anyagi- műszaki ellátás terén. Hiány mutatkozik különféle anyagokból és pótalkatrészek­ből A CSKP KB 5. ülésének határozatai­val összhangban gyorsabban kell végre­hajtani a műszaki fejlesztés igényes prog­ramját, mindenekelőtt a javító- és a kar­bantartó munkákat kell gépesíteni. A bizottság arra is rámutatott, hogy lényeges változásokra van szükség a he­lyi- és a lakásgazdálkodási vállalatok, valamint a lakásszövetkezetek irányításá­ban, ki kell iktatni a fölösleges köztes láncszemeket, és növelni kell e szerveze­tek önállóságát. Pártszervezeteiknek ak­tívabban kell ösztönözniük tagjaikat a szolgáltatások továbbfejlesztésével és javításával kapcsolatban hozott határoza­tok végrehajtására. Az ülés vitájában fel­szólalók azt is hangsúlyozták, hogy a rossz minőségű szolgáltatások megke­serítik az emberek életét, és az egész népgazdaságra negatívan hatnak. Ha meg akarjuk gyorsítani gazdasági és szo­ciális fejlődésünket, s tovább akarjuk emelni az életszínvonalat, akkor úgy kell fejleszteni a lakossági szolgáltatásokat, hogy minden dolgozó munkahelyi köte­lességeinek teljesítésére összpontosít­hassa figyelmét, s ne legyen kitéve a szolgáltatásokat nyújtó szervezetek al­kalmazottai kénye-kedvének. A bizottság a továbbiakban állásfogla­lást vitatott meg és hagyott jóvá a CSKP 1986. évi gazdálkodási eredményeivel kapcsolatban, s áttekintette a Kelet-szlo­vákiai kerület pártszervezeteinek gazdál­kodását, a pártbüntetések ellen benyújtott fellebbezések 1986 évi elemzését és több más anyagot. A vita befejezése után a küldöttek megválasztották a szövetség új szerveit, a központi bizottságot és az ellenőrző bizottságot, valamint a Csehszlovákiai Drámaművészek Szövetsége május 18- án és 19-én Prágában tartandó III. kong­resszusának küldötteit. Ezenkívül jóvá­hagyták a Szlovákiai Drámaművészek Szövetsége V. kongresszusának határo­zatát. A kongresszusi tanácskozás résztve­vői a CSKP Központi Bizottságának és az SZLKP Központi Bizottságának üdvözlő levelet küldtek. A kongresszus végén a küldöttek a szövetség központi bizottsága és ellen­őrző bizottsága első ülésének eredmé­nyeivel ismerkedtek meg. A szövetség új elnökévé a központi bizottság Osvald Zahradník érdemes művészt választotta Szovjet-brit megállapodások (ČSTK) - A moszkvai Kremlben teg­nap Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Margaret Thatcherrel, Nagy-Britannia miniszterel­nökével tárgyalt. Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának, Nyikolaj Rizskovnak, és Margaret Thatchernek a jelenlétében teg­nap a Kremlben szovjet-brit dokumentu­mokat írtak alá: kormányközi megállapo­dást a világűr békés célú kutatásában és kihasználásában való együttműködésről, továbbá kormányközi megállapodást a Kreml, valamint a brit miniszterelnöki rezidencia közötti közvetlen kapcsolat tö­kéletesítéséről, emlékiratot a két kormány közötti kölcsönös megértésről a tájékoz­tatás, a kultúra és a művelődés területén folytatott együttműködés új irányait illető­en, valamint megállapodást a telkek köl­csönös biztosításáról a két ország moszk­vai, illetve londoni nagykövetsége új komplexumának felépítéséhez. A dokumentumokat Eduard Sevard­nadze, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Geoffrey Howe, brit külügyminiszter irta alá. A moszkvai Nemzetközi Kereskedelmi Központban tegnap megnyitották a brit -szovjet kereskedelmi kamara képvise­letét ÚJ SZÚ 2 1987. IV. 1.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom