Új Szó, 1987. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1987-03-16 / 62. szám, hétfő
Arjai, egyesüljetek! A Dvúr Králové-i TIBA vállalatnál a textilanyagok innoválásán kívül külön figyelmet fordítanak az alapanyagfelhasználásra és a gépi berendezések állapotára. Az idén 11 ezer 270 kilométer szövetet gyártanak. A képen Bretislav Vebr a színnyomó gépet figyeli. (Petr Josek felvétele - ČTK) Helyzetkép a kelet-szlovákiai erdőgazdálkodásról Nincs számottevő lemaradás a fakitermelésben SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Szó és cselekedet A kettő sajnos nincs mindig összhangban. Más a leírt vagy a kimondott szó és más a valóság, a gyakorlati élet. A kettőnek azonban mégiscsak fednie kellene egymást, mert akárhogy is kerülgetjük a forró kását, ki kell mondanunk: a szónak a mögötte álló tettek adják meg a súlyát. Vegyünk egy példát. Az utóbbi időben igen sok szó esik arról, hogy a dolgozók egyre inkább gazdának érezzék magukat munkahelyükön. Az óhaj azonban továbbra is kívánalom marad, ha egy szál szalmát sem teszünk keresztbe a megvalósításáért, ha csak a szavaknál maradunk. A gyárakban, a gépek mellé, a többezer hektáros gazdaságokba valóban gazdák kellenek: olyan emberek, akik nemcsak fejni akarják a tehenet, hanem etetni is, akiket nemcsak a fizetés köt a munkahelyhez, hanem más szálak is, olyanok, amelyeket koronában nem lehet kifejezni, de pénzt hoz valamennyiük, valamennyiünk konyhájára. Amikor gazdákról beszélünk, ilyen emberekre gondolunk, ilyen új típusú gazdákra, akik ezt a mivoltukat maguk is tudatosítják. Tudják, hogy a gyár, a műhely az övék is. Tulajdonosai a milliós, sőt milliárdos értékeknek, amelyekkel jó gazda módjára kell sáfárkodniuk a társadalom és önmaguk javára. Az anyagiak mellett erkölcsi szálak is kötik őket, érzik, hogy szükség van rájuk, gazdák a maguk módján, nélkülük számottevőbb eredmény nem születhet, kikérik és meghallgatják véleményüket. A közös vagyon gondja az ö gondja is, ha cselekedni s áldozatot kell vállalni, nem mondja, hogy mi közöm hozzá. A gazda szó ilyen vonatkozásban az utóbbi időben egyre gyakrabban elhangzik. Különösen a gazdálkodást érintő kérdésekkel összefüggésben. Már magában a gazda fogalmának előtérbe kerülése gondolkodásra készteti az embert. Ez a szó önmagában is jelenti a tulajdonost, a felelősségtudatot, a beleszólási jogot, a kötelességet, azt, hogy az ember ragaszkodjon munkahelyéhez, de ne csak azért, mert itt kapja fizetését, ez a megélhetésének a záloga. Ezt a ragaszkodást olyan erkölcsi tényezők is meghatározzák, mint az illető munkahely eredményei, a közösséghez, a munkatársakhoz, a vállalathoz való kötődés. Ez a bizonyos szocialista tulajdonosi, kollektívgazda-érzet, amiről ideje, hogy szó essék. Nagyon fontos kérdés ez, úgy is mondhatnánk, kulcsfontosságú, mivel arról van szó, hogy a munkások, a műszakiak, az eddiginél tényleg jobban magukénak érezzék a gyárat, önmaguk döbbenjenek rá gazda szerepükre és ennek megfelelően cselekedjenek. A szavak mögött meglássák a valóságot, a tényt, amely alapjában meghatározza viszonyukat a gyárhoz, a közös vagyonhoz. Jozef Lenárt elvtárs a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szlovákiai kongresszusán a gazda szót nem egyszer és nem is véletlenül használta. Megfelelő hangsúlyt adott annak az óhajnak, ha valóban lépést akarunk váltani, a további még gyorsabb haladás érdekében a gazda szerepének kérdését nem győzhetjük eléggé hangsúlyozni. Nem árt tehát, ha az elhangzottakból szó szerint idézünk. „A vezetők nem tekinthetik az embert pusztán munkaerőnek, hanem gazdának, akinek a véleményét tiszteletben kell tartani, tanácskozni kell vele és hasznosítani tapasztalatait... El kell érnünk, hogy az üzemi kollektívák dolgozói felelősségtudattal áthatott gazdák módjára cselekedjenek, úgy mint a közös vagyon alkotói és gazdái... Ezen a téren is teljes mértékben egyetértünk Mihail Gorbacsov elvtárs azon megállapításával, hogy nem lehetünk országunk jó gazdái akkor, ha nem vagyunk igazi gazdák saját üzemünkben, kolhozunkban, munkahelyünkön vagy farmunkon, mert egyedül az az ember tud rendet teremteni saját portáján, aki igazában gazdának érzi ott magát. Hogy így legyen, annak egyik útja, hogy jobban elmélyüljön a felelősségtudat.“ Ezek a gondolatok egyre jobban tanácskozásaink homlokterébe kerülnek. Nem véletlen például, hogy a közelmúltban lezajlott szakszervezeti tanácskozásokon is egyre-másra tértünk vissza ezekhez a kérdésekhez. Érthető, hiszen a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom tevékenységének jelentős részét kell, hogy képezze a kérdéssel - amely az eddig kifejtett gondolatokkal szorosan összefügg - való foglalkozás. A dolgozók a munkahelyükön ne csak elméletben legyenek gazdák, hanem a szó szorosan vett értelmében is. Ez mindenekelőtt abban nyilvánulhat meg legjobban, ha részvételük az eddiginél számottevőbben lesz bizonyítható az irányításban. Ebben rendkívüli fontos szerepe van például a termelési értekezletnek, amely viszont csak akkor lesz eredményes, ha azon nagyobb teret, jó légkört biztosítunk a rendszeres párbeszédhez. Ezzel összefüggésben különösen fontos szerepkör jut a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak. Feladatából eredően következik, hogy támogassa mindazokat, akik az új, a haladás mellett kardoskodnak. Ne tűrjék a középszerűséget, a hanyagságot, a fegyelmezetlenséget, harcoljanak az egyenlősdi ellen, az igazságos jutalmazásért, a gazdaságosság növeléséért. Minden tőlük telhetőt tegyenek meg, hogy ki-ki a maga munkahelyén érezze, hogy nem csupán „munkaerő“, hanem gazda, akinek nemcsak joga, hanem kötelessége is a közös tulajdon gyarapítása és védelme, ha a szükség úgy kívánja. Hogy ez a jövőben még inkább így legyen, a szó és a cselekedet tényleg fedje egymást, a tartalom, a lényeg ne csak szavakban, de a gyakorlati életben is világosan, félreérthetetlenül és egyre markánsabban kirajzolódjon, erőteljesebben tudatosítanunk kell/ hogy a termelési értekezletek a kollektíva önigazgatásának szerves részét alkotják. Jelentős kapocsnak számítanak a vezetés és a dolgozók között. A demokráciáról a beleszólási jogról szóló szavak süket fülekre találnak, csupán üres frázisok maradnak ott, ahol nemigen veszik figyelembe az elhangzott javaslatokat, ahol megfeledkeznek arról, hogy a dolgozó ember nemcsak társtulajdonosa, hanem gazdája is munkahelyének, ezért elvárja, hogy szavára odafigyeljenek, kérdésére, javaslataira, észrevételeire választ kapjon. Különben továbbra sem lesz összhang a szó és a cselekedet között. Ez viszont nagy hiba lenne. SZARKA ISTVÁN (Tudósítónktól) - Az idei kemény tél a Kelet-szlovákiai Állami Erdőgazdaság dolgozóinak munkáját is megnehezítette, jóllehet a fakitermelésben különösebb lemaradások nem keletkeztek. A januári és a február eleji zord időjárás miatt a sobranceiek közel 3000, a svidní- kiek 4000, a bardejoviak és a Spišská Nová Ves-iek 5000, a medzila- borceiek pedig 6000 köbméter faanyag szállításával maradtak adósak. Azonban minden remény megvan arra, hogy rugalmas munka- szervezéssel rövid időn belül bepótolják a lemaradást. A fakitermelésen kívül a keletszlovákiai erdőgazdaságok dolgozóira más fontos tennivalók is hárulnak. Ebben az évben az erdővédelmi munkákat 44 600 hektár területen kell elvégezniük, 10 330 hektáron kell a fákat megmetszeniük. Tavasz- szal mindenekelőtt a tél okozta károk felszámolása az egyik legfontosabb feladat. Idei terveik között szerepel 5560 hektár erdőterület felújítása, ezért a faiskolákban megkülönböztetett figyelmet kell fordítaniuk a facsemeték nevelésére. A vállalati igazgatóság illetékesei, korábbi ellenőrzéseik alkalmával megállapították: néhány gazdaságban előfordult, hogy telepítésre alkalmatlan facsemetéket ültettek ki. Az igazgatóság az ellenőrzésekből levont tanulságok alapján fontos intézkedéseket tett a hiányosságok megszüntetésére. (-szák) Újságíró-kongresszus Moszkvában A tömegtájékoztatás feladatai az átalakítás során VIKTOR AFANASZJEV TERJESZTETTE ELŐ A FŐBESZÁMOLÓT (ČSTK) - Moszkvában, a Szakszervezetek Házának Oszlopcsarnokában szombaton kezdődött meg a Szovjet Újságírók Szövetségének VI. kongresz- szusa. A 85 ezer szovjet újságírót képviselő küldöttek háromnapos tanácskozásán áttekintik, milyen feladatok hárulnak a szovjet hírközlő eszközökre az átalakítás, a társadalom demokratizálása és a közvélemény tájékoztatása során. A kongresszuson részt vesznek a szovjet párt és állam vezető képviselői. A Csehszlovák Újságírók Szövetségének küldöttségét Ján Riáko, a szövetség központi bizottságának elnöke vezeti. A Szovjet Újságírók Szövetségének tevékenységéről szóló beszámolót Viktor Afanaszjev, a szövetség vezetőségének elnöke, a moszkvai Pravda főszerkesztője terjesztette elő. Többek között elemezte, milyen fejlődésen ment keresztül a szovjet újságírás az SZKP Központi Bizottságának 1985 áprilisi ülése után. Központi kérdésként kezelte azt, hogy miként tükröződjenek a demokráciával kapcsolatos kérdések a sajtóban. A hírközlő eszközök fontos feladata a bürokrácia, a formalizmus és a papírháború elleni harc. Az emberi tényező aktivizálása és mozgósítása az átalakítással kapcsolatos feladatok megoldására azt jelenti, hogy könyörtelenül fel kell lépni a társadalomellenes jelenségekkel szemben. Időnként megfeledkezünk arról, hogy a mi fő feladatunk nem a fogyatékosságok feltárása és kipel- lengérezése, hanem azok megelőzése - mondotta, majd rámutatott: ebből a szempontból a legfontosabb eszközök közé tartozik a fegyelem, a szervezettség, a rend, a felelősségtudat megszilárdítása és a szigorú ellenőrzés. A beszámoló ugyancsak kiemelte a bírálatnak és önbírálatnak, valamint a politika nyitottságának fontosságát. A szovjet társadalomban nem létezhetnek a kritika számára tiltott területek. Növekedett a megbíráltak „szintje“ - ma közéjük tartoznak a miniszterek, (Folytatás a 2. oldalon) HÉTFŐ 1987. március 16. XL. évfolyam 62. szám Ára 50 fillér Bécsi párbeszéd Csehszlovák felszólalások (ČSTK) - Az osztrák fővárosban a 4. bécsi párbeszéd résztvevői szombaton négy szekcióban tárgyaltak a békemozgalom fő feladatairól az atomháború elhárítása érdekében. A párbeszéd pénteken este kezdődött és a békeerók mintegy 200 képviselője vesz rajta részt valamennyi kontinensről. Szombaton a legfőbb figyelmet az európai közepes hatótávolságú rakéták felszámolására tett szovjet javaslatnak szentelték. A csehszlovák békebizottság képviselői: Bedrich Švestka akadémikus, a bizottság elnöke és Josef Krejčí alelnök ebben a szellemben foglalkoztak a kö- zép-európai béke biztosításának kérdéseivel. A csehszlovák küldöttség főként arról a szándékáról tájékoztatott, hogy kapcsolatba kíván lépni azon országok békemozgalmainak képviselőivel, ahol közepes hatótávolságú atomfegyverek vannak elhelyezve. Közös szemináriumon állapodnának meg arról, hogy a békemozgalmak hogyan járulhatnak hozzá a rakéták felszámolásához és ahhoz, hogy Mihail Gorbacsov javaslata megvalósuljon. A küldöttség rámutatott a két német állam, Ausztria és Csehszlovákia békemozgalmainak közös javaslatára, amely azt szorgalmazza, hogy létesüljön atomfegyvermentes övezet Közép-Euró- pában. Nagyobb részt vállalni a főváros fejlesztéséből (ČSTK) - A Szlovák Nószövetség tagjainak az SZSZK fővárosában végzett munkáját és az elmúlt három év folyamán a főváros fejlesztésében való részvételét értékelték szombaton Bratislavában a Szlovák Nőszövetség városi konferenciájának küldöttei. A tanácskozáson, amely egyúttal kitűzte a további időszakra szóló fő feladatokat, jelen volt Elena Litvajová, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Nőszövetség Központi Bizottságának elnöke. A 111 alapszervezet csaknem 14 000 tagja élen járt a Nemzeti Front választási programja feladatainak teljesítésében. A városszépítés és a mezőgazdaságnak nyújtott segítség során a nők több mint negyedmillió órát dolgoztak társadalmi munkában. A Társadalomnak, a családnak és magunknak elnevezésű mozgalom keretében a nők mindenekelőtt a szolgáltatások és az idősebb állampolgárokról való gondoskodás javítására törekednek. Elena Litvajová felszólalásában hangsúlyozta, hogy a következő időszakban a nőmozgalomnak tovább kell növelnie a Bratislava fejlesztésében való részvételét. Nadzsib a falusi pártszervezetek szerepéről Az USA növeli az ellenforradalmároknak nyújtott segélyt (ČSTK) - Az afgán sajtó szombaton tette közzé Nadzsibnak, az ANDP KB főtitkárának azt a beszédét, amelyet pénteken mondott Kabulban, az afgán párt falusi szervezetei titkárainak szemináriumán. Nadzsib kiemelte, hogy a vidéki pártszervezetek rendkívül fontos szerepet töltenek be az ANDP és a tömegek kapcsolatának megszilárdításában, az ország békéjének biztosításában. Elmondotta: a nagyszabású harci cselekmények beszüntetésével sikerült Afganisztánban elérni a relatív nyugalmat. A párt és az állam magához ragadta a politikai kezdeményezést, s ezt meg is akarja őrizni. Számos fegyveres ellenforradalmi csoport átállt a kormány oldalára, s ugyancsak sok csoport várakozó álláspontra helyezkedett. Tovább folytatódnak az egyes ellenforradalmi csoportok valamint a politikai pártok képviselőivel a nemzeti megbékélésről szóló konzultációk. Létrejönnek a feltételek ahhoz is, hogy a külföldön élő afgánok még nagyobb számban települjenek haza. Ugyanakkor kiemelte, a nemzeti megbékülés politikája lehetővé teszi, hogy a vallási képvise- (Folytatás a 2. oldalon)
