Új Szó, 1987. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1987-03-31 / 75. szám, kedd
ÚJ szú 5 987. III. 31» Eső után köpönyeg - nem megoldás A szocialista demokrácia szerepe a társadalomellenes jelenségek megelőzésében Az utóbbi években következetesebben, szigorúbban és nem egy vonatkozásban eredményesebben harcolunk az olyan jelenségek ellen, amelyek ellenkeznek a szocialista törvényességgel, erkölccsel és fegyelemmel. Perek, ítéletek sora tett pontot felelős posztokat is betöltő szakemberek szélhámoskodása, nyerészkedése, a szocialista társadalmi tulajdon megkárosításának felderített esetei mögé. Mégpedig jórészt nem a nyilvánosság kizárásával. A munkahelyeken - bár e tekintetben még sok a hiányosság- általában nagyobb figyelemmel kísérik, hogy vajon a vezetők és a beosztottak igazodnak-e azokhoz az írott és íratlan szabályokhoz, amelyek kell hogy meghatározzák az emberek szocialista társadalomhoz méltó magatartását. Mindehhez az indítékot néhány héttel ezelőtt a CSKP KB Elnökségének a párttagsághoz intézett, majd később nyilvánosságra hozott levele adta meg. Hátterében meghúzódott annak felismerése, hogy a törvényszegések, a laza munkafegyelem nemcsak százmilliós nagyságrendű gazdasági károkat okoz, hanem kikezdi, kikezdheti a rendszer iránti politikai bizalmat is. A levél alapján megtett lépések közvéleményünkben kedvező fogadtatásra találtak, hiszen nyilvánvaló céljuk az egyik oldalon a szocialista társadalmi kapcsolatok elmélyítése, a másikon pedig a visszás jelenségek határozott elmarasztalása. Ebben a közös törekvésünkben joggal beszélhetünk részeredményekről. Nemcsak arról, hogy szigorúbban léptünk és lépünk fel a negatív jelenségekkel szemben, hanem arróf is, hogy a törvény szigora és a társadalmi ítélet fékezően hat azokra, akik jogszabályainkat, erkölcsi normáinkat kellően nem tisztelik. Eredményeink azonban jóval jobbak lehetnének. S hogy ez így legyen, ennek két alapvető feltétele van.' Az elsó: véget vetni annak a gyakorlatnak, hogy számos gazdálkodó szervezet és intézmény még mindig kampányfeladatot lát a társadalmilag visszás jelenségek elleni harcban, és nem tevékenységének szerves, állandó velejáróját. A másik pedig annak tudatosítása, hogy az utólagos törvényes megtorlás, a társadalmi elmarasztalás ugyan fontos és nélkülözhetetlen, de téves csupán ettől várni a dolgok megoldását. Régi tapasztalatok bizonyítják ugyanis, hogy a társadalmi problémákat még a legszigorúbb törvényes szankcionálás sem oldhatja meg. S ez hatványozottan vonatkozik a szocialista társadalomra. M*= tehát a megoldás? Magától értetődően a becsületes embereket, vagyis a túlnyomó többséget bosszantó és nem egyszer felháborító cselekvésnek és magatartásnak a megelőzése. Erről a megelőzésről ugyan nagyon sok szót ejtünk, de a gyakorlatban távolról sem tudjuk megnyugtatóan érvényesíteni. A bizonyító példák hada közül említsünk csak egyet. Népi ellenőrzési szerveink, felülvizsgálva a helyzefet 270 üzemi létesítményben. megállapították, hogy több mint a fele arányban megfelelően nem gondoskodtak a társadalmi tulajdon védelméről, 155-ben következetlen volt az anyagi javak nyilvántartása, 89-ben esetenként meghamisították a kimutatásokat és 84-ben pénztári hiányra derült fény. Bár ezek az arányok országosan nyilván kedvezőbbek, az adatok mégis óva intóek. Mint ahogy Ján Pješčák elvtársnak, az SZSZK igazságügyminiszterének egy aktívaértekezleten nemrég kifejtett gondolata, miszerint a megelőzés sok vonatkozásban ösztönös, formális, nem hatékony s ezért nem is eléggé eredményes. A megelőzésnek igen sok a formája. Hadd említsük meg közülük a legfontosabbakat. Idetartozik a szocialista jog szerepének és hatásának elmélyítése a társadalom életében. Továbbá a társadalmi tulajdon védelmében az úgynevezett önvédelmi rendszerek tökéletesítése az üzemekben, a szervezetekben és az intézményekben. A célt közelíti az is, ha az állami szervekben és a társadalmi szervezetekben eredményesebben felveszik a küzdelmet a tárcasovinizmus, a bürokrácia, a formalizmus ellen. Nem kevésbé fontos az olyan előfeltételek megteremtése, hogy a dolgozókollektívák az eddiginél hatásosabban szállhassanak síkra a visszás jelenségek ellen. A gyakorlattal szervesebben összefonódó nem formális és nem tudálékos jogi propaganda és az egyéneknek, valamint a szervezeteknek nyújtott jogszolgálat tökéletesítése is javíthatná a megelőzést. Tulajdonképpen csak a CSKP XVII. és az SZKP XXVII. kongresz- szusa óta látjuk tisztábban azt, hogy a megelőzés e formái alkalmazásának és szélesebb viszonylatban a szocialista törvényesség, erkölcs és fegyelem megszilárdításának nélkülözhetetlen alapja a szocialista demokrácia szerepének növelése. Más szóval az, hogy dolgozóinkat jóval érdekeltebbekké tegyük az állam és a társadalom irányításában, illetve igazgatásában. Ezt a nyomatékos hangsúlyt kapott felismerést kell folyamatosan „aprópénzzé“ váltanunk. Mégpedig úgy, hogy a tömegek necsak szemlélői, hanem cselekvő részesei is legyenek mindannak, aminek célja kialakítani a szocialista társadalom és benne a szocialista arculatú ember fejlődésének kedvező egészséges légkört. i GÁLY IVÁN A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom kongresszusa 1»»7, április Pavel Prelec, a senicai Szlovák Műselyemgyár harminchárom éves munkása 1982 óta tagja a Szlovák Szak- szervezeti Tanács plénumának. Részt vett a szak- szervezetek szlovákiai kongresz- szusán, s küldöttként lesz jelen a szakszervezetek XI. kongresszusán is. Eredeti szakmáját tekintve kőműves, de 1976-tól a selyemgyárban dolgozik, jelenleg a tekercselőrészlegen.- Itt csak férfiakat talál, mivel nehéz fizikai munkát kell végezni. Ráadásul folyamatos a termelés, tehát reggeli, délutáni és éjszakai műszakokra járunk. De azért egyáltalán nem sajnálom, hogy fölcseréltem a szakmámat a gyári munkáért - mondja. - Itt lakást kaptam, s többet is keresek, mint kőművesként. A lakásért vállaltam, hogy tíz évig nem hagyom el a gyárat. Ez már letelt, de én maradok. Pedig idővel Kongresszusi küldött KÖTŐDÉS a lakást is visszaadjuk, hiszen rövidesen elkezdjük családi házunk építését. Ez nagyobb lesz, mint a mostani kétszobás lakás. No meg kertünk is lesz. Két gyerekünk van. A feleségem szintén a gyárban dolgozik. Igen, elsősorban a kert vonzza mindkettőjüket. A kertészkedés, melyet máris nagy kedvteléssel végeznek a várostól három kilométerre levő Rovensko faluban, ahová kocsival járnak ki.- Majdnem olyan közel lesz tehát a házunk, mintha a városban laknánk - folytatja. - Meg is szerettem ezt a várost, pedig nem itt születtem. Van itt minden, ami érdekel: sportolási lehetőség, kultúra. Például harmadik osztályos fiam hetente két- szer-háromszor labdarúgó edzésre jár. Sem a várost, sem a gyárat nem hagynám itt. Pedig sokan elmennek tőlünk. Ez vállalatunk szakszervezeti konferenciáján is felvetődött.- És mi az oka annak, hogy any- nyian eltávoznak?- Leginkább talán az, hogy egyre nagyobbak az igények, de a kereset nem. Sokan a többműszakos termelést is hátrányosnak tartják. Szerintem az is hozzájárul a munkaerő- elvándorláshoz, hogy dolgozóink újabban ne;n kapnak lakást a vállalattól. Egyébként gondoskodnak rólunk. Például van a gyárban uszoda, szauna, sportcsarnok - mondja, majd némi szünet után hozzáteszi: - Persze olyan dolgozóink is akadnak, akik elmennek, de egy idő után visszatérnek. Prelec elvtársat munkája és kollektívája egyaránt vonzza. Ö a vezetője az egyik műszakban dolgozók szocialista munkabrigádjának. Jómaga az ezüstjelvény tulajdonosa, de már vannak aranyjelvényes tagjaik is.- Többek közt vállaltuk a hiányzó gépkezelők helyettesítését - magyarázza. - Brigádunk tagjai járnak kirándulásokra. Voltunk már az NDK-ban, Magyarországon. Huzamosabb ideig beteg tagjainkat meglátogatjuk. Akinek születésnapja van, felköszöntjük. A nyugdíjba vonulókat ünnepélyesen elbúcsúztatjuk. Minden évben egyszer meghívjuk a brigádtagok hozzátartozóit is. Rendszeresen megrendezzük a Télapó-ünnepséget. Már hagyományosan részt veszünk a vállalat igazgatójának kupájáért kiírt labdarúgótornán. Ezen azok is ott vannak, akik nem játszanak, s buzdítanak bennünket. Szakszervezeti tisztségéből adódó munkájáról egyebek közt ezt mondta:- Évente négyszer ülésezik a Szlovák Szakszervezeti Tanács. Ezen kívül aktivistaként részt vesznek a Senicai Szolgáltató Vállalat szakszervezeti bizottságának ülésein A Szlovák Szakszervezeti Tanács tanácskozásán legutóbb a szemléltető agitációval kapcsolatban fejtettem ki véleményem. A szlovákiai kongresszuson pedig újítómozgalmunk eredményeiről beszéltem. Az újítások tervezett számát ugyan nem értük el, de értékben magasan túlszárnyaltuk az előirányzatot, hiszen 11 millió helyett 13 millió korona hasznot eredményeznek újításaink - mondta végül Pavel Prelec, akit a vállalatuknál gyártott műselyemnél sokkal erősebb szálak kötnek munkahelyéhez. FOLÖPIMRE Egy vállalat 35 éve A kenderfeldolgozástól az üveggyapotig Jövőre lesz harmincöt éve, hogy 1953-ban Vajánban (Vojany) üzembe helyezték a kendergyárat. A környék lakóinak emlékezetében abból az időszakból az maradt meg, hogy „kedvező széljárás“ esetén a vajáni kendergyárban áztatott erjedő kendernek nem éppen kellemes az illata. .. Mindez persze már a múlté, és az egykori kendergyár is csupán hét évig árasztotta fanyar kesernyés illatát, mivel 1960-ban lenfeldolgozó üzemmé vált, de az is csak 1971-ig tartott. Azóta az üzemben üveggyapot gyártása folyik. Tehát több termékváltáson ment keresztül, míg végül kialakult mai arculata. Sajátos struktúrával és termékprofillal dolgozik a Lykotex vajáni 03-as üzeme. A termelés két fö termék gyártásán alapszik; villamosüvegszálat, illetve üveggyapot tetőszigetelő anyagot gyárinak. A két terméket a villamosenergetikai iparban, illetve az építőiparban használják fel. A tetófedő-szigeteló- anyag 30 százalékát, azaz egymillió ötszázezer négyzetmétert külföldre, elsősorban az NSZK-ba exportálják, ami nagykereskedelmi áron közel tizennégy millió korona értékű áru- mennyiséget jelent. Ezzel szemben a villamos-üvegszövet több mint tizenkét millió folyóméternyi mennyiségének 90 százalékát szintén külföldre, főként a szocialista országokba, nagyrészt a Szovjetunióba adják el. E mennyiség termelési értéke mintegy tízmillió korona. Az itthon maradt tíz százalékot a bratislavai Kablo vállalatának Gumón üzeme használja fel. A vajáni üzem tervezett munkaerő-kapacitása 290 fő, ezzel szemben a múlt évben hét fővel kevesebben dolgoztak itt. Ebből és más okokból eredően az üzem vezetőinek évközben tervmódosítást kellett kérelmezniük. A „másik ok“ nem kis gondot okozott az üzemvezetésnek. Ugyanis a múlt évben széles körű korszerűsítési munkákat, új technológiai berendezések beépítését tervezték. Igen tervezték, mivel a kivételezés menetét objektív okok miatt, nem tudták befolyásolni. Az üzem dolgozói „csupán“ annyit tehettek, hogy nyújtott műszakokban, szombatokon és vasárnapokon pótolták a szerelési okokból származó termelési kiesést. Ismételten bebizonyosodott, hogy egy-egy gazdasági szerződés megkötésekor a kivitelező kevésbé megfontoltan cselekszik, nem méri fel kellően lehetőségeit, kapacitását. Egy üzem vezetése, mint esetünkben a vajáni Lykotexé, vajmi keveset tehet ez ellen. Ellenben az év végén a tervteljesitést tőlük kérik számon. Amint Boros János, az üzem új igazgatója elmondta, már a rekonstrukciós munkák kezdeténél problémák voltak. Az üzem rekonstrukciójának elsó, tavaly áprilisi hónapjában már csak 35 százalékra tudta teljesíteni a tervet, s később csak 65 százalékos teljesítést tettek lehetővé a rekonstrukciós munkák. Teljes „gőzzel“ csak az év utolsó hónapjában dolgozhattak. A szerelési munkák áprilistól októberig elhúzódtak Ez a lassúság nem vet éppen jó fényt a Zbrojovka Vsetín konszernvállalatra, amely a rekonstrukciós munkák fő kivitelezője volt. De nem volt jobb a helyzet a munkákba a negyedik negyedévben bekapcsolódó Sklo Union Litomyšl hodonicei üzemének nyersanyag-biztosításában sem, és ezért tizenöt műszakot állt az üzem az üveggyapot hiánya miatt. Végül mindennek az lett az eredménye, hogy mind a kivitelező vállalat, mind a vajáni Lykotex nem tudta teljesíteni teljes egészében a termelési tervét, még a beiktatott nyújtott műszakok ellenére sem. Igaz, csupán másfél múszaknyi termeléssel maradtak adósak, ami 730 000 korona hiányt jelent, de végül ennek sem kellett volna bekövetkeznie. Ezzel szemben a két fő termék gyártásának tervét 101,2 illetve 100 százalékra teljesítették. A fenti akadályok ellenére, kiviteli tervüket mind a szocialista, mind a kapitalista országokba 100;2, illetve 103,8 százalékra sikerült teljesíteniük. Nem maradtak el a kiemelt kutatási és fejlesztési feladatok teljesítésében sem. Az üzem dolgozóinak száma a múlt évben 283 fö volt, közülük 180 a munkás, míg a termelésben dolgozók 70 százaléka nő, és a munkások átlagéletkora 32-33 év között mozog. Három komplex racionalizáciős brigád működik az üzemben, közülük kettő még csak a múlt évben kezdett dolgozni. Munkájuk mindenekelőtt a tüzelőanyag- és energiatakarékosságra irányul, ami az elmúlt évben 430 000 korona megtakarítást jelentett az üzemnek. A másik két, újonnan alakult brigád a technológiai fegyelem fokozására, a minőség javítására és a fizikai munka kiküszöbölésének lehetőségeire irányítja a figyelmét. Legközelebbi feladatuknak azt tekintik, hogy mielőbb elérjék a két évvel ezelőtti - azaz az 1985-ös - gazdasági év eredményességének szintjét, és onnan mielőbb tovább lépjenek. D. VARGA LÁSZLÓ A martini járási állatgyógyászati központban a tehenek vemhességének megállapítására sikeresen használják fel a modern technika eredményeit. Laboratóriumukban tavaly a Közép-szlovákiai kerület hét járása mezőgazdasági üzemei számára mintegy 7 ezer tejmintát vizsgáltak meg. A tejben levő progeszteronszint megállapítása után a tenyésztőknek pontos információkat tudnak adni a tehenek mesterséges megtermékenyítésének eredményességét illetően. A képen Jela Veseiá (az előtérben) és Jana Táborská laboránsnők ellenanyagokat adagolnak a tejmintába. (Vladimír Gabčo felvétele - ČSTK) A bratislavai Slov-air 04-es számú javítóüzemének dolgozói mindent megtesznek a mezőgazdasági repülőgépek kitűnő műszaki állapotáért. Gondos munkájuknak köszönhetően a Z 37-esek egy-egy általános műszaki ellenőrzés után 5000 óra helyett 7200-at repülhetnek. A múlt év az üzem számára különösen sikeres volt. Szerelőcsarnokából 32 óránként gördült ki egy megjavított repülőgép. Dolgozói 200 gépet ellenőriztek, és végezték el rajtuk a szükséges javításokat. A képen Stanislav Doktor berepülőpilóta és Ľudovít Bachratý (jobbról) egy próbarepülés után aláírja a gép repülésre való alkalmasságáról szóló jegyzőkönyvet. (Vladimír Benko felvétele - ČSTK)
