Új Szó, 1987. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1987-03-31 / 75. szám, kedd

ÚJ szú 5 987. III. 31» Eső után köpönyeg - nem megoldás A szocialista demokrácia szerepe a társadalomellenes jelenségek megelőzésében Az utóbbi években következetesebben, szigorúb­ban és nem egy vonatkozásban eredményesebben harcolunk az olyan jelenségek ellen, amelyek ellen­keznek a szocialista törvényességgel, erkölccsel és fegyelemmel. Perek, ítéletek sora tett pontot felelős posztokat is betöltő szakemberek szélhámoskodása, nyerészkedése, a szocialista társadalmi tulajdon megkárosításának felderített esetei mögé. Mégpedig jórészt nem a nyilvánosság kizárásával. A munkahe­lyeken - bár e tekintetben még sok a hiányosság- általában nagyobb figyelemmel kísérik, hogy vajon a vezetők és a beosztottak igazodnak-e azokhoz az írott és íratlan szabályokhoz, amelyek kell hogy meghatározzák az emberek szocialista társadalom­hoz méltó magatartását. Mindehhez az indítékot néhány héttel ezelőtt a CSKP KB Elnöksé­gének a párttagsághoz intézett, majd később nyilvánosságra hozott levele adta meg. Hátterében meg­húzódott annak felismerése, hogy a törvényszegések, a laza munkafe­gyelem nemcsak százmilliós nagy­ságrendű gazdasági károkat okoz, hanem kikezdi, kikezdheti a rend­szer iránti politikai bizalmat is. A le­vél alapján megtett lépések közvéle­ményünkben kedvező fogadtatásra találtak, hiszen nyilvánvaló céljuk az egyik oldalon a szocialista társadal­mi kapcsolatok elmélyítése, a mási­kon pedig a visszás jelenségek ha­tározott elmarasztalása. Ebben a közös törekvésünkben joggal beszélhetünk részeredmé­nyekről. Nemcsak arról, hogy szigo­rúbban léptünk és lépünk fel a nega­tív jelenségekkel szemben, hanem arróf is, hogy a törvény szigora és a társadalmi ítélet fékezően hat azokra, akik jogszabályainkat, erköl­csi normáinkat kellően nem tisztelik. Eredményeink azonban jóval job­bak lehetnének. S hogy ez így le­gyen, ennek két alapvető feltétele van.' Az elsó: véget vetni annak a gyakorlatnak, hogy számos gaz­dálkodó szervezet és intézmény még mindig kampányfeladatot lát a társadalmilag visszás jelenségek elleni harcban, és nem tevékenysé­gének szerves, állandó velejáróját. A másik pedig annak tudatosítása, hogy az utólagos törvényes megtor­lás, a társadalmi elmarasztalás ugyan fontos és nélkülözhetetlen, de téves csupán ettől várni a dolgok megoldását. Régi tapasztalatok bi­zonyítják ugyanis, hogy a társadalmi problémákat még a legszigorúbb törvényes szankcionálás sem old­hatja meg. S ez hatványozottan vo­natkozik a szocialista társadalomra. M*= tehát a megoldás? Magától értetődően a becsületes embereket, vagyis a túlnyomó több­séget bosszantó és nem egyszer felháborító cselekvésnek és maga­tartásnak a megelőzése. Erről a megelőzésről ugyan nagyon sok szót ejtünk, de a gyakorlatban távolról sem tudjuk megnyugtatóan érvé­nyesíteni. A bizonyító példák hada közül említsünk csak egyet. Népi ellenőrzési szerveink, felülvizsgálva a helyzefet 270 üzemi létesítmény­ben. megállapították, hogy több mint a fele arányban megfelelően nem gondoskodtak a társadalmi tulajdon védelméről, 155-ben következetlen volt az anyagi javak nyilvántartása, 89-ben esetenként meghamisították a kimutatásokat és 84-ben pénztári hiányra derült fény. Bár ezek az arányok országosan nyilván kedve­zőbbek, az adatok mégis óva intóek. Mint ahogy Ján Pješčák elvtársnak, az SZSZK igazságügyminiszterének egy aktívaértekezleten nemrég kifej­tett gondolata, miszerint a megelő­zés sok vonatkozásban ösztönös, formális, nem hatékony s ezért nem is eléggé eredményes. A megelőzésnek igen sok a for­mája. Hadd említsük meg közü­lük a legfontosabbakat. Idetartozik a szocialista jog szerepének és ha­tásának elmélyítése a társadalom életében. Továbbá a társadalmi tu­lajdon védelmében az úgynevezett önvédelmi rendszerek tökéletesíté­se az üzemekben, a szervezetek­ben és az intézményekben. A célt közelíti az is, ha az állami szervek­ben és a társadalmi szervezetekben eredményesebben felveszik a küz­delmet a tárcasovinizmus, a bürok­rácia, a formalizmus ellen. Nem ke­vésbé fontos az olyan előfeltételek megteremtése, hogy a dolgozókol­lektívák az eddiginél hatásosabban szállhassanak síkra a visszás jelen­ségek ellen. A gyakorlattal szerve­sebben összefonódó nem formális és nem tudálékos jogi propaganda és az egyéneknek, valamint a szer­vezeteknek nyújtott jogszolgálat tö­kéletesítése is javíthatná a megelő­zést. Tulajdonképpen csak a CSKP XVII. és az SZKP XXVII. kongresz- szusa óta látjuk tisztábban azt, hogy a megelőzés e formái alkalmazásá­nak és szélesebb viszonylatban a szocialista törvényesség, erkölcs és fegyelem megszilárdításának nélkülözhetetlen alapja a szocialista demokrácia szerepének növelése. Más szóval az, hogy dolgozóinkat jóval érdekeltebbekké tegyük az ál­lam és a társadalom irányításában, illetve igazgatásában. Ezt a nyoma­tékos hangsúlyt kapott felismerést kell folyamatosan „aprópénzzé“ vál­tanunk. Mégpedig úgy, hogy a töme­gek necsak szemlélői, hanem cse­lekvő részesei is legyenek mindan­nak, aminek célja kialakítani a szo­cialista társadalom és benne a szo­cialista arculatú ember fejlődésének kedvező egészséges légkört. i GÁLY IVÁN A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom kongresszusa 1»»7, április Pavel Prelec, a senicai Szlovák Műselyemgyár harminchárom éves munkása 1982 óta tagja a Szlovák Szak- szervezeti Tanács plénumának. Részt vett a szak- szervezetek szlo­vákiai kongresz- szusán, s küldött­ként lesz jelen a szakszerveze­tek XI. kongresszusán is. Eredeti szakmáját tekintve kőműves, de 1976-tól a selyemgyárban dolgozik, jelenleg a tekercselőrészlegen.- Itt csak férfiakat talál, mivel ne­héz fizikai munkát kell végezni. Rá­adásul folyamatos a termelés, tehát reggeli, délutáni és éjszakai műsza­kokra járunk. De azért egyáltalán nem sajnálom, hogy fölcseréltem a szakmámat a gyári munkáért - mondja. - Itt lakást kaptam, s töb­bet is keresek, mint kőművesként. A lakásért vállaltam, hogy tíz évig nem hagyom el a gyárat. Ez már letelt, de én maradok. Pedig idővel Kongresszusi küldött KÖTŐDÉS a lakást is visszaadjuk, hiszen rövi­desen elkezdjük családi házunk épí­tését. Ez nagyobb lesz, mint a mos­tani kétszobás lakás. No meg ker­tünk is lesz. Két gyerekünk van. A feleségem szintén a gyárban dol­gozik. Igen, elsősorban a kert vonzza mindkettőjüket. A kertészkedés, me­lyet máris nagy kedvteléssel végez­nek a várostól három kilométerre levő Rovensko faluban, ahová ko­csival járnak ki.- Majdnem olyan közel lesz tehát a házunk, mintha a városban lak­nánk - folytatja. - Meg is szerettem ezt a várost, pedig nem itt születtem. Van itt minden, ami érdekel: sporto­lási lehetőség, kultúra. Például har­madik osztályos fiam hetente két- szer-háromszor labdarúgó edzésre jár. Sem a várost, sem a gyárat nem hagynám itt. Pedig sokan elmennek tőlünk. Ez vállalatunk szakszerveze­ti konferenciáján is felvetődött.- És mi az oka annak, hogy any- nyian eltávoznak?- Leginkább talán az, hogy egyre nagyobbak az igények, de a kereset nem. Sokan a többműszakos terme­lést is hátrányosnak tartják. Szerin­tem az is hozzájárul a munkaerő- elvándorláshoz, hogy dolgozóink újabban ne;n kapnak lakást a válla­lattól. Egyébként gondoskodnak ró­lunk. Például van a gyárban uszoda, szauna, sportcsarnok - mondja, majd némi szünet után hozzáteszi: - Persze olyan dolgozóink is akad­nak, akik elmennek, de egy idő után visszatérnek. Prelec elvtársat munkája és kol­lektívája egyaránt vonzza. Ö a veze­tője az egyik műszakban dolgozók szocialista munkabrigádjának. Jó­maga az ezüstjelvény tulajdonosa, de már vannak aranyjelvényes tag­jaik is.- Többek közt vállaltuk a hiányzó gépkezelők helyettesítését - ma­gyarázza. - Brigádunk tagjai járnak kirándulásokra. Voltunk már az NDK-ban, Magyarországon. Huza­mosabb ideig beteg tagjainkat meg­látogatjuk. Akinek születésnapja van, felköszöntjük. A nyugdíjba vo­nulókat ünnepélyesen elbúcsúztat­juk. Minden évben egyszer meghív­juk a brigádtagok hozzátartozóit is. Rendszeresen megrendezzük a Tél­apó-ünnepséget. Már hagyomá­nyosan részt veszünk a vállalat igazgatójának kupájáért kiírt labda­rúgótornán. Ezen azok is ott vannak, akik nem játszanak, s buzdítanak bennünket. Szakszervezeti tisztségéből adó­dó munkájáról egyebek közt ezt mondta:- Évente négyszer ülésezik a Szlovák Szakszervezeti Tanács. Ezen kívül aktivistaként részt vesz­nek a Senicai Szolgáltató Vállalat szakszervezeti bizottságának ülése­in A Szlovák Szakszervezeti Ta­nács tanácskozásán legutóbb a szemléltető agitációval kapcsolat­ban fejtettem ki véleményem. A szlovákiai kongresszuson pedig újítómozgalmunk eredményeiről be­széltem. Az újítások tervezett szá­mát ugyan nem értük el, de értékben magasan túlszárnyaltuk az előirány­zatot, hiszen 11 millió helyett 13 millió korona hasznot eredményez­nek újításaink - mondta végül Pavel Prelec, akit a vállalatuknál gyártott műselyemnél sokkal erősebb szálak kötnek munkahelyéhez. FOLÖPIMRE Egy vállalat 35 éve A kenderfeldolgozástól az üveggyapotig Jövőre lesz harmincöt éve, hogy 1953-ban Vajánban (Vojany) üzem­be helyezték a kendergyárat. A kör­nyék lakóinak emlékezetében abból az időszakból az maradt meg, hogy „kedvező széljárás“ esetén a vajáni kendergyárban áztatott erjedő ken­dernek nem éppen kellemes az il­lata. .. Mindez persze már a múlté, és az egykori kendergyár is csupán hét évig árasztotta fanyar kesernyés il­latát, mivel 1960-ban lenfeldolgozó üzemmé vált, de az is csak 1971-ig tartott. Azóta az üzemben üveggya­pot gyártása folyik. Tehát több termékváltáson ment keresztül, míg végül kialakult mai arculata. Sajátos struktúrával és ter­mékprofillal dolgozik a Lykotex vajá­ni 03-as üzeme. A termelés két fö termék gyártásán alapszik; villamos­üvegszálat, illetve üveggyapot tető­szigetelő anyagot gyárinak. A két terméket a villamosenerge­tikai iparban, illetve az építőiparban használják fel. A tetófedő-szigeteló- anyag 30 százalékát, azaz egymillió ötszázezer négyzetmétert külföldre, elsősorban az NSZK-ba exportálják, ami nagykereskedelmi áron közel tizennégy millió korona értékű áru- mennyiséget jelent. Ezzel szemben a villamos-üvegszövet több mint ti­zenkét millió folyóméternyi mennyi­ségének 90 százalékát szintén kül­földre, főként a szocialista országok­ba, nagyrészt a Szovjetunióba adják el. E mennyiség termelési értéke mintegy tízmillió korona. Az itthon maradt tíz százalékot a bratislavai Kablo vállalatának Gumón üzeme használja fel. A vajáni üzem terve­zett munkaerő-kapacitása 290 fő, ez­zel szemben a múlt évben hét fővel kevesebben dolgoztak itt. Ebből és más okokból eredően az üzem ve­zetőinek évközben tervmódosítást kellett kérelmezniük. A „másik ok“ nem kis gondot okozott az üzemve­zetésnek. Ugyanis a múlt évben széles körű korszerűsítési munká­kat, új technológiai berendezések beépítését tervezték. Igen tervezték, mivel a kivételezés menetét objektív okok miatt, nem tudták befolyásolni. Az üzem dolgozói „csupán“ annyit tehettek, hogy nyújtott műszakok­ban, szombatokon és vasárnapokon pótolták a szerelési okokból szárma­zó termelési kiesést. Ismételten bebizonyosodott, hogy egy-egy gazdasági szerződés meg­kötésekor a kivitelező kevésbé meg­fontoltan cselekszik, nem méri fel kel­lően lehetőségeit, kapacitását. Egy üzem vezetése, mint esetünkben a vajáni Lykotexé, vajmi keveset tehet ez ellen. Ellenben az év végén a tervteljesitést tőlük kérik számon. Amint Boros János, az üzem új igazgatója elmondta, már a rekonst­rukciós munkák kezdeténél problé­mák voltak. Az üzem rekonstrukció­jának elsó, tavaly áprilisi hónapjá­ban már csak 35 százalékra tudta teljesíteni a tervet, s később csak 65 százalékos teljesítést tettek lehető­vé a rekonstrukciós munkák. Teljes „gőzzel“ csak az év utolsó hónapjá­ban dolgozhattak. A szerelési mun­kák áprilistól októberig elhúzódtak Ez a lassúság nem vet éppen jó fényt a Zbrojovka Vsetín konszern­vállalatra, amely a rekonstrukciós munkák fő kivitelezője volt. De nem volt jobb a helyzet a munkákba a ne­gyedik negyedévben bekapcsolódó Sklo Union Litomyšl hodonicei üze­mének nyersanyag-biztosításában sem, és ezért tizenöt műszakot állt az üzem az üveggyapot hiánya miatt. Végül mindennek az lett az ered­ménye, hogy mind a kivitelező válla­lat, mind a vajáni Lykotex nem tudta teljesíteni teljes egészében a terme­lési tervét, még a beiktatott nyújtott műszakok ellenére sem. Igaz, csu­pán másfél múszaknyi termeléssel maradtak adósak, ami 730 000 ko­rona hiányt jelent, de végül ennek sem kellett volna bekövetkeznie. Ez­zel szemben a két fő termék gyártá­sának tervét 101,2 illetve 100 száza­lékra teljesítették. A fenti akadályok ellenére, kiviteli tervüket mind a szo­cialista, mind a kapitalista országok­ba 100;2, illetve 103,8 százalékra sikerült teljesíteniük. Nem maradtak el a kiemelt kutatási és fejlesztési feladatok teljesítésében sem. Az üzem dolgozóinak száma a múlt évben 283 fö volt, közülük 180 a munkás, míg a termelésben dolgozók 70 százaléka nő, és a munkások átlagéletkora 32-33 év között mozog. Három komplex racionalizáciős brigád működik az üzemben, közü­lük kettő még csak a múlt évben kezdett dolgozni. Munkájuk minde­nekelőtt a tüzelőanyag- és energia­takarékosságra irányul, ami az el­múlt évben 430 000 korona megta­karítást jelentett az üzemnek. A má­sik két, újonnan alakult brigád a technológiai fegyelem fokozására, a minőség javítására és a fizikai munka kiküszöbölésének lehetősé­geire irányítja a figyelmét. Legköze­lebbi feladatuknak azt tekintik, hogy mielőbb elérjék a két évvel ezelőtti - azaz az 1985-ös - gazdasági év eredményességének szintjét, és on­nan mielőbb tovább lépjenek. D. VARGA LÁSZLÓ A martini járási állatgyógyászati központban a tehenek vemhességének megálla­pítására sikeresen használják fel a modern technika eredményeit. Laboratóriu­mukban tavaly a Közép-szlovákiai kerület hét járása mezőgazdasági üzemei számára mintegy 7 ezer tejmintát vizsgáltak meg. A tejben levő progeszteronszint megállapítása után a tenyésztőknek pontos információkat tudnak adni a tehenek mesterséges megtermékenyítésének eredményességét illetően. A képen Jela Veseiá (az előtérben) és Jana Táborská laboránsnők ellenanyagokat adagolnak a tejmintába. (Vladimír Gabčo felvétele - ČSTK) A bratislavai Slov-air 04-es számú javítóüzemének dolgozói mindent megtesznek a mezőgazdasági repülőgépek kitűnő műszaki állapotáért. Gondos munkájuknak köszönhetően a Z 37-esek egy-egy általános műszaki ellenőrzés után 5000 óra helyett 7200-at repülhetnek. A múlt év az üzem számára különösen sikeres volt. Szerelőcsarnokából 32 óránként gördült ki egy megjavított repülőgép. Dolgozói 200 gépet ellenőriztek, és végezték el rajtuk a szükséges javításokat. A képen Stanislav Doktor berepülőpilóta és Ľudovít Bachratý (jobbról) egy próbarepülés után aláírja a gép repülésre való alkalmasságáról szóló jegyzőkönyvet. (Vladimír Benko felvétele - ČSTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom