Új Szó, 1987. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1987-03-26 / 71. szám, csütörtök

A CSKP KB 5. ülésének vitája ÚJ SZÚ 5 JIRÍ BRÜCKNER elvtárs, a CSKP KB tagja, az Egyesült Acélművek dríni üzemének öntömunkása Hangsúlyozni szeretnék néhány véleményt a CSKP KB 8. ülése határozatainak teljesítéséről Az említett tanácskozás kétségtelenül hozzájárult ahhoz, hogy a tudományos-műszaki fejlesztés kér­dései a pártszervek és -szervezetek figyelmének középpontjába kerüljenek, és gyorsabb legyen megvalósításuk Teljes egészében azonban az elért eredmények nem felelnek meg a követelmények­nek, s nincsenek összhangban a megvalósításuk céljából kifejtett erőfeszítésekkel. Vállalatunknál teljesen világosak elképzeléseink a jövőről a Kladnói Egyesült Acélműveknek a CSKP XIV. kongresszusának határozataiból következő kor­szerűsítését illetően Az idő múlásával egyre inkább megmutatkozik, hogy a döntés helyes volt A párt­szervek nagy figyelmet szentelnek a Drinban épülő komplexumnak, mégis ez a nagyberuházás négy ötéves tervidőszakon keresztül húzódik Az eddigi­nél sokkal inkább összpontosítani kell erőinket és a rendelkezésünkre álló eszközöket, hogy az új beruházásokat minél hamarabb befejezhessük, és mielőbb hasznot hozzanak A termelési berendezések korszerűsítése hozzá­járult termelésünk minőségének javulásához Új technológiákat vezetünk be, a régi, elavult berende­zéseket leállítottuk, és a termelés nagy teljesítmé­nyű aggregátorok segítségével megszakítás nélkül, folyamatosan folyik. Alapvető változás következik be a vállalat gazdasági eredményeiben Tizenkét év veszteséges termelés után tavalyelőtt értünk el először - több mint 200 millió koronás - nyereséget. Tavaly ennél 70 millió koronával több tiszta bevételt könyvelhettünk el. Azok a feladatok azonban, ame­lyeket a vállalati kollektívának a 8 ötéves tervidő­szak során teljesítenie kell, valóban rendkívüliek. Amit mind ez ideig csúcsteljesítménynek tartottunk, annak a jövőben mindennaposnak kell lennie. Az út, amely lehetővé teszi ilyen eredmények elérését, mindenekelőtt a tudományos-műszaki fejlesztés vívmányainak gyors kihasználása. Csakis igy tudjuk növelni hengereltáru-termelésünket több mint 80 A bratislavai tudományos-kutató és te|lesztesi potenciál csaknem a 12 százalékát teszi ki a teljes csehszlovák tudományos-kutató bázisnak. Éppen ezért hatékonyságának növelése a városi pártbizott­ság figyelmének homlokterében áll. A testvéri kijevi városi pártbizottság tapasztalatait is felhasználva már a CSKP XVI. kongresszusa után elfogadtuk, majd ezt követően a CSKP KB 8. ülése után részletesen kidolgoztuk a tudományos-műszaki fej­lesztés meggyorsításának programját városunkban. A városi pártbizottság elmúlt évi decemberi ülé­sén jóváhagyta a 8. ötéves tervidőszakra szóló programot. Ez tartalmazza a tudományos-kutató bázis új szervezési formáinak javaslatait, amely alapján e bázis minél közelebbi együttműködésbe kerül a termeléssel. Ebben a programban elsősor­ban a város termelési bázisának várható és szüksé­ges strukturális változásaiból indultunk ki a ránk váró korszerűsítések, a termékek szükségszerűen emelkedő műszaki-gazdasági színvonala és a mun­katermelékenység növekedése biztosítására. To­vábbi jelentős hatással voltak minderre azok a fel­adatok, amelyek a KGST-országok tudományos- műszaki fejlesztésének 2000-ig szóló komplex programjából következnek. A nemzetközi együttmű­ködés elsődleges feladataira irányul a városban kidolgozásra kerülő négy kiemelt célprogram, az ötödik program a város műszaki és szociális ellátott­ságának javítására vonatkozik, míg a hatodik a tu- dományos-kutató munka hatékonyságának növelé­sére. Rendkívüli helyet foglal el e programok sorá­ban a hetedik célprogram - a termékek és szolgálta­tások minőségének városi irányítási rendszere. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a város szel­lemi alkotó potenciálja nincs teljes egészében ki­használva, a tudományos-kutató bázis hatékonysá­ga továbbra is aránylag alacsony, s gyenge láncsze­met képez a tudományos-kutató munka eredmé­nyeinek megvalósítása is. Vannak azonban a város­ban olyan dolgozókollektívák, amelyek kezdemé- nyezően valósítják meg a tudomány és technika legújabb ismereteit. A megvalósítás terjedelmének azonban az eddigieknél jóval nagyobbnak kellene lennie. Ezzel kapcsolatban engedjenek meg egy megjegyzést: sokkal fontosabb feladatot kellene betölteniük az állami tudományos-műszaki, beruhá­zási és fejlesztési bizottságok területi szekcióinak. Javasoljuk hatáskörük és társadalmi szerepük átér­tékelését. A státuszuk módosítása után döntő irá­nyító szervei lehetnének a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsításának az adott terület gyakor­lati feltételei között. A városi bizottság egy munkacsoportjának tevé­kenysége a méréstechnika fejlesztésének pártvona­lon való ellenőrzésére vállalkozott. Ez az ágazat ugyan Bratislavában bizonyos szakosított feladato­kat szűk területen végez, azonban általánosságban véve befolyásolja a széles tudományos-kutató és termelési bázist. A méréstechnika fejlesztése jelenti az egyik alapfeltételét a népgazdaság hatékonysá­ga további elmélyítésének, és döntő mértékben befolyásolja a termelés minőségét. Éppúgy, mint az elmúlt időszakban a pótalkatrészgyártás fejleszté­sének lebecsülése oda vezetett, hogy ma fékezi az elektronizálás és a komplex automatizálás folyama­tát, a méréstechnika elégtelen színvonala behatá­rolja a termékek paramétereit, és ezzel együtt a ma­gas műszaki színvonalú termékek gyártását, s ter­mészetesen versenyképességüket a világpiacon. Csehszlovákiában mind a mai napig az elfogadott intézkedések ellenére a méréstechnika fejlesztésé­nek biztosítása nem kielégítően történt meg. Nem elégséges a mérőműszerek gyártásának termék­skálája, azok műszaki-gazdasági paraméterei ala­százalékkal, a folyamatos öntésű félkész terméke­ket egyharmadával, igy tudjuk a felével növelni az utólagos kezelésnek alávetett acél mennyiségét és továbbfejleszteni gépipari termékeinket, amelyek jelenleg teljes termelésünk egynegyedét teszik ki. Természetesen a fejlesztési céljainkat nem tud­juk megvalósítani pusztán beruházási eszközökből Ezeket elsősorban az állami terv kötelező feladatai­ra tartogatjuk. Az ötéves tervidőszak feladatainak teljesítése sokban függ a korszerűsítés és a felújí­tás programjának megvalósításától. Az ötéves terv­időszak során ezen a területen egymilliárd koronát szeretnénk felhasználni. Vállalatunk dolgozóinak munkája a társadalom igényeinek kielégítését szolgálja. Mindez feltételezi, hogy valamennyi megrendelést a megfelelő minő- , ségben határidőre kell teljesítenünk. Tudjuk azt, hogy mindkét területen jelentős tartalékaink vannak Különösen a gazdasági szerződések teljesítésében kell elérnünk javulást. Nem akarunk passzívan várni a gazdasági mechanizmus átalakítására, hanem saját intézkedéseinkkel igyekszünk céljait elérni Ez esetünkben elsősorban azt jelenti, hogy valamennyi termelési részlegünkön elsődleges feladatnak kell tekintenünk a szállítói-megrendelői kapcsolatok és a termelés minőségi követelményeinek teljesítését Épp olyan fontosnak tartjuk, mint azoknak a muta­tóknak a megtartását, amelyekhez a gazdasági vezetők anyagi érdekeltsége fűződik A gazdasági mechanizmus átalakítása önmagától még nem old­ja meg valamennyi gondunkat, azonban segít olyan légkör kialakításában, amelyben mindenki a lehető legjobb teljesítményt igyekszik majd nyújta­ni Azt mondjuk, hogy ez nagy mértékű beavatkozás az irányítás folyamatába, éppen ezért minél több dolgozót fel kell készítenünk a várható változások­ra Az alapelvekkel nemcsak az igazgatók aktivaér- tekezletén kell foglalkoznunk, hanem a munkáskol­lektívákban is, sőt elsősorban ott, mert a vállalat gazdasági eredményeit illetően ott mondják ki a döntő szót csony szinten vannak, és sajnos, gyakran elavultak. Az élvonalat képviselő méréstechnikai műszereket túlnyomórészt éppen ezért a tőkés országokból vagyunk kénytelenek importálni. Különös figyelmet érdemelnek a tudományos-kutatásban használatos műszerek, hiszen azok minőségi szintje behatárolja a tudományos-kutató munka hatékonysága növelé­sének lehetőségeit. A Szovjetunióban a 21 döntő fontosságúnak tartott ágazatközi tudományos-mű- szaki komplexum között találhatjuk a tudományos műszerek gyártását is, éppen azért, mert a tudomá­nyos-technikai forradalom jelenlegi feltételei között stratégiai jelentőséggel bír. Csehszlovákiában a CSKP KB 8. ülésszaka után a tudományos műszerek fejlesztésének és a kísér­letek automatizálásának alapvető feladatait aprólé­kosan feldolgoztuk. Meghatározták a hazai műszer­gyártás szakosodásának fő irányait, a műszergyár­tás alapvető termékskáláját és volumenét. A kivite­lezésben a fő feladatot a brnói Tesla méréstechnikai és laboratóriumi műszereket gyártó konszernválla­lata, valamint a Stará Turá-i Chirana kapta. Munkahelyem, a Szlovák Tudományos Akadé­mia, konkrétan annak Mérési és Méréstechnikai Intézete, az orvosbiológiai kísérletek számára alkal­mas tudományos műszerek alapkutatásával foglal­kozik. A tudományos erőforrások összpontosításá­nak érdekében a Stará Turá-i Chiranával és további 11 szervezettel közösen megalakítottunk egy tudo- mányos-termelési egyesülést. Szorosabbra akarjuk fogni az alapkutatást és az alkalmazott kutatást, s ezzel szorgalmazzuk olyan tudományos központ létrehozását, amely képes az említett területen elér­ni a világszínvonalat. Legfontosabb céljaink alapját a nemzetközi munkamegosztás képezi. Irányító szerepük van például egy olyan nemzetközi tudo­mányos feladat megoldásában, mint a biomagneti- kus tér méréséhez alkalmas berendezések gyártá­sa. Ennek során az NDK- és a szovjetunióbeli tudományos intézetekkel együttműködve folytatjuk az alapkutatást és a fejlesztést olyan egyedülálló tudományos műszer létrehozására, amelynek mű­szaki paraméterei világszínvonalúak. A csehszlovák és a szovjet kormányközi egyezmény értelmében egy hónappal ezelőtt szerződést írtunk alá a közvet­len termelési és tudományos-műszaki kapcsolatok­ról. Eszerint a létrehozott csehszlovák-szovjet kuta­tó-fejlesztő kollektíva egy, a mágneses rezonáció elvén működő, az egész testfelület vizsgálatára alkalmas tomográf kutatási, fejlesztési és gyártási elvein dolgozik, annak lehetőségével számolva, hogy a közeljövőben egy közös vállalatot is létreho­zunk. A szerződés szerint már a jövő évre el kell készülnie a két prototípusnak, és a gyártás megkez­dését 1989-re írja elő a szerződés. E felsorolt feladatok sikeres teljesítése minden­képpen feltételezi, hogy az eddiginél e kutatásoknak sokkal nagyobb figyelmet szenteljen a Szlovák Tu­dományos Akadémia vezetősége, a Szövetségi Elektrotechnikai Minisztérium, és a siker elképzel­hetetlen az Állami és a Szlovák Tervbizottság haté­konyabb támogatása nélkül, hiszen ehhez a Chirana nemzeti vállalatnál egy fejlesztő-gyártó üzemet kell felépíteni és további fejlesztő-kutató laboratóriumo­kat is. Éppen most készül egy ellenőrző jelentés arról, hogy ebben az ötéves tervidőszakban a tudo­mányos műszerek fejlesztéséről szóló kormányha­tározatot nem tudjuk teljesíteni, ha nem hozzuk meg a szükséges - és hatásos - rendeleteket. Azok a gondok, amelyekkel feladataink teljesí­tése közepette nekünk is meg kell birkóznunk, azonosak a CSKP KB Elnökségének jelentésében megnevezett problémákkal. A nagyobb hangsúly kedvéért azonban felsorolok néhányat: nem elégsé­ges az országos tudománypolitika komplex értelme­zése, sok az ágazatközi korlát, alacsony a tudomá­nyos potenciál összevonásának dinamikája, gondok vannak a kulcskérdések megoldásának anyagi- és pénzügyi biztosítása körül, nem elégséges az alap­kutatás, rugalmatlan az információs rendszer, ne­hézkes a tudományos ismereteknek a termelésbe történő bevezetési folyamata, nem értékeljük eléggé az időtényezőt, túl sok az adminisztratív ügyintézés, eltúlzott az irányítási rendszer lépcsőzetessége - mindezek nemcsak a jelenlegi gazdasági mecha­nizmusban gyökereznek, hanem szubjektív jellegű­ek is. A' tudományban különösen fontos az emberi tényező szerepe. Ez nemcsak az irányításban, ahol az ember a szervezési struktúra, az ösztönző és a jutalmazási tényezők létrehozója, hanem elsősor­ban az új elméletek és tudományos ismeretek megszerzésében döntő fontosságú. A tudományban nem elegendőek az ismeretek, a tapasztalatok, vagy az akarat, illetve az igyekezet. Az igazi nagy tudású tudományos dolgozó elképzelhetetlen alkotó gondolkodás és tehetség nélkül. A tehetség pedig nem tűri a szürkeséget. Ezzel szemben a mi irányí­tási struktúránknak elsősorban az átlagost veszik alapul. így pedig sajnos elnézőek az átlagosnál kisebb képességúekkel, de nehezen tudnak „zöld ágra vergődni“ az átlagon felüli, kiugró tehetségek­Korábban úgy mondták nálunk a főiskolákon - pedagógiai folyamat. Véleményem szerint, helyes volt, hogy ezt a fogalmat felváltotta az oktató-nevelő munka kifejezés, hiszen felsőoktatási intézménye­inkben nem formális változások történtek az elmúlt időszakban, hanem tartalmiak, méghozzá átfogó jelleggel. Persze, tudjuk, hogy önmagában az elne­vezés nem hozza meg az annyira várt eredménye­ket. Nyilvánvaló, hogy e téren is dialektikus kapcso­lat váci a mennyiség és* a minőség között, és hogy sokkal többet ér - főként - a pedagógusok minden­napi elkötelezett munkája, mint a megfogalmazott feladatok, kidolgozott tervek, elfogadott határozatok, végrehajtandó intézkedések, amelyekből annyi van, hog^ lassan már nem is tudjuk észben tartani őket mindnyájan. Tudatában vagyunk annak, hogy meg kell kezde­nünk a tantestületek, a pártszervezetek, a szakszer­vezetek, az ifjúsági szervezetek munkájának az értékelését, de nem úgy, hogy a papira fektetett feladatokat fogjuk ellenőrizni, hanem a hatékonysá­got, az eredményeket. A Cseh Műszaki Főiskolán szeretnénk elérni, hogy minden pedagógus, kom­munista és pártonkívüli munkája aszerint legyen értékelve, milyen, kézzel fogható eredményeket ért el a közvetlenül a pártunk XVII kongresszusa után rögzített terveink teljesítése során. De a legjobb értékmérő nem ez lesz számunkra, hanem abszol- venseink felkészültsége, az, hogy tanulmányaik be­fejezése után milyen fiatalemberek hagyják el isko­lánkat. Ha visszapillantunk a párt központi bizottsága 8 ülésétől eltelt időszakra, a Cseh Műszaki Főiskolá­val kapcsolatban is hasonló következtetésekre ju­tunk, mint amilyenek talán a társadalom egészére érvényesek. Számos kimutatható részeredményt értünk el az iskola mindkét fő feladatának teljesíté­sében - vagyis az oktató-nevelő és a tudományos­kutató munka területén. Nagyra értékeljük például azokat az eredményeket, amelyek némely tantárgy, sőt, egész szakok tartalmi és műszaki korszerűsíté­se nyomán születtek, ugyanúgy azt is, hogy az iskola kutatói bázisa kisebb számú feladatra össz­pontosít nagyobb figyelmet: reméljük, a legfonto­sabb feladatokra. Mi nagy főiskola vagyunk, hallgatóink és aspirán­saink száma közel 20 ezer, a tanszékeké száz körül van. Nem történhet meg tehát, hogy egy ilyen iskolán néhány sikeresen működő tanszék mellett ne lássuk a valóságot, vagyis azt, hogy legalább ugyanannyi vagy még több tanszék egyelőre nem használja a korszerű technikát. Vagy alig-alig hasz­nálja, bátortalan és bizalmatlan vele szemben Emellett sok oktató egyáltalán nem titkolja - és most műszaki irányzatú főiskoláról beszélek -, hogy min­den említett eszköznél fontosabbnpk tekinti a táblát, a krétát, legfeljebb még a zsebszámológépet. Ezt őszintén mondom. Ez a helyzet, jóllehet az egész világon bizonyított tény, hogy a műszaki pályára jelentkezőket feltétlenül úgy kell felkészíteni, hogy megfeleljenek majdani munkájuk követelményeinek, vagyis mindannak, amivel találkozni fognak vagy találkozniuk kellene a gyakorlatban, nem pedig olyan feltételek között, amilyenek Jan Amos Ko- menský idejében voltak. A műszaki feltételekre gondolok, mert a pedagógiai alapelveket továbbra is állandóan be kellene tartani. örülünk, hogy iskolánkon megtalálhatók a legkor­szerűbb műszaki berendezések, amelyekkel nem­zetközi viszonylatban is bátran álljuk a versenyt, megmutathatjuk őket, dicsekedhetünk velük. Minden karon ilyen korszerű technikával felszerelt tanuló­szobákban dolgozhatnak a hallgatók szabad idejük­ben. Azzal viszont nem vagyunk elégedettek, hogy ezek még mindig csupán egyedi esetek Ha teljesen őszinte akarok lenni, akkor e területen a legna­gyobb sikernek azt tartjuk, hogy gépészeti karunkon már második éve az utolsó évfolyamok minden egyes hallgatója minimum egy szemeszteren át, egy szaktantárgyon belül, valamennyi feladatot személyi számítógépen old meg. Tehát minden egyes hallga­tó Miért hangsúlyozom ezt? Mert ilyenképpen éven­ként mintegy 600 olyan gépészmérnök hagyja el gépészeti karunkat, akik nemcsak megtanultak az első vagy a második évfolyamban dolgozni a szá­mítógéppel, de a tanulmányok befejező szakaszá­ban megszokták azt is, hogy saját szakmai problé­máikat mikroszámítógépeken oldják meg. Követke­zésképpen tudják majd azokat használni, kérni fog­kel szemben. A tehetség fejlesztése mindig bizo­nyos jellegzetességeket követel meg, kockázatvál­lalási készséget, gyakran elnézést is, a különböző nézetek létezését, a véleménycsere nyíltságát, a demokratikus alkotó légkört, az irányítás decentra­lizálását, gyakran a fölé- és alárendeltség között különbségek mellőzését, a szervezési struktúra mo­bilitását. Gyakran lebecsüljük azt a tényt is, hogy az emberi tényező mozgósítására és az alkotókedv növelésére mindig nagy hatással van a munkahelyi környezet és közérzet. Azok létrehozásában első­sorban a kollektívák vezető dolgozói játszanak fő szerepet, egész személyiségükkel és tevékenysé­gükkel; politikai fejlettségük, magas szintű szakmai ismereteik és erkölcsi-akarati tulajdonságaik révén. Ehhez azonban nemcsak magas fokú felelősségtu­dat szükséges, amellyel az általuk irányított kollektí­va munkáját képviselik, hanem megfelelő döntésho­zatali hatáskör is. Éppen ezért teljes egészében támogatom a központi bizottság elnökségének be­számolójában előterjesztett javaslatot, amely szerint a tudományos és kutatómunkában a vezető funk­ciók betöltésére pályázatokat írnak ki. Amint azt Gustáv Husák elvtárs bevezetőjében elmondotta, a gyorsítás stratégiája megköveteli, hogy a hazai tudományos-kutató bázis életében is bátrabban nyúljunk az SZKP KB januári ülésének javaslataihoz az átalakítás és a káderpolitika kérdé­seiben, s a javaslatokat bátran alkalmazzuk saját feltételeink között. ják munkaadójukat, hogy alkalmazhassanak számí­tógépet Úgy gondolom, hogy a minőség szempont­jából ez a legnagyobb siker. Mindnyájan tudjuk, hogy a tudomány és a techni­ka fejlődése annyira gyors ütemű, hogy nyolc-tíz év alatt sokat veszít értékéből a szakképzettség - ezért fel kell azt újítani Mi, közösen a prágai Közgazdasá­gi Főiskolával, javaslatot terjesztettünk elő, misze­rint megpróbálnánk bizonyos továbbképzési rend­szert megteremteni. Nem feltételezzük, hogy ez nehézségek nélkül megoldható. Tudjuk, hogy gon­dot okoz majd egyrészt a kiválasztás, másrészt meg az, hogy ezeket az elvtársakat egy esztendőre ki kell venni például a munkából. Úgy véljük mégis, hogy a tudomány és a technika fejlődése megkövetel tőlünk ilyen beruházásokat is. A CSKP KB 8 ülése után számos politikai- szervezési, strukturális és a munkát ösztönző intéz­kedést foganatosítottunk. Pozitív értékelést kapott a pártkongresszus előtti kötelezettségvállalások tel­jesítése, és jól halad a prágai felhívás nyomán vállalt feladatok teljesítése, valamint az eredmények alkal­mazása a gyakorlatban Nálunk tehát megvannak a feltételek ahhoz, hogy teljesítsük a CSKP KB 8. ülésének határozatait. Sajnos azonban, a jó ered­mények megint csak néhány kitűnő kollektíva jel­lemzői, nem az egész iskoláé, nem valamennyi tanszéké. A tudományos-kutató munka területén az előre­haladás, az eredmények nincsenek arányban a ki­fejtett politikai-szervezési munkával A mi iskolánkra szintén vonatkozik, ami egyébiránt csaknem az egész társadalomra , hogy tudniillik népgazdasá­gunkban a tudományos-műszaki előrehaladás ered­ményeinek a megvalósításához nem elegendőek a szervezési változtatások, adminisztratív intézke­dések, amiként az sem, ha kívülről kényszerítik rá a tudományos-műszaki fejlődés eredményeit a gaz­dasági gyakorlatra. Ezek a formák kezdetben talán megfelelnek, ösztönözhetnek is, tartósan azonban nehezen alkalmazhatók. Véleményünk szerint, meg kell találnunk a belső motiváló tényezőt, amely sajátja lenne mind a termelő kollektíváknak, mind a fejlesztéssel és a kutatással foglalkozó csoportok­nak, ez hajtaná őket előre, hogy mind több területen érvényesüljenek a tudományos-műszaki haladás eredményei. Ezzel összefüggésben a mi főiskolánkon is sok szó esik a gazdasági mechanizmus átalakításának ajapelveiröl, remélve, hogy az átalakítás révén könnyebben megoldódnak azok a problémák, ame­lyekről ma itt beszélünk. Az emberek zöme támogat­ja pártunknak azt a törekvését, mely a mostaninál egy hatékonyabb és dinamikusabb gazdaság meg­teremtésére irányul, emellett él az emberekben á remény, hogy a tudományos-műszaki haladás területén ez a mechanizmus jól fog működni. Olykor figyelmeztetnünk kell a túlzott optimizmus­ra. A másik oldalon ugyanakkor ellent kell monda­nunk azoknak a tapasztalt elvtársaknak, akik koráb­bi hasonló kísérletekre mutatnak rá, amelyek kü­lönböző, számunkra ismerős okokból, nem bizo­nyultak sikeresnek. Az új, eddig járatlan utak kere­sése, elősegítendő a társadalom fejlődését, kezdet­től fogva sajátja a szocializmusnak. Hogy az ötve­nes, a hatvanas és a hetvenes években nem sikerült tökéletesítenünk a gazdasági mechanizmust, az nem jelenti azt, hogy zsebre tehetjük a kezünket, éppen ellenkezőleg. Éppen ez kötelez bennünket arra, hogy újból keressük az utakat egy, a mostani­nál tökéletesebb mechanizmus bevezetéséhez. A mi kötelességünk ez, kommunistáké; az lenne nem kommunista alapállás, ha megbékélnénk a je­lenlegi állapotokkal, ha nem akarnánk megváltoztat­ni őket. Hazánk lakosai nagy érdeklődéssel és szimpátiá­val figyelik a Szovjetunióban zajló átépítési folyama­tot. A szovjet kommunisták tapasztalatai számunkra is nagyon értékesek.1 Bizonyára a mi feltételeink között is érvényes, hogy a tudományos-műszaki fejlődésnek, egész társadalmunk és valamennyi összetevője fejlődésé­nek a meggyorsítása az emberek munkájától függ mindenekelőtt. Amint már a vitában elhangzott, még a legjobb mechanizmus sem ér semmit aktívan cselekvő emberek nélkül. PETER KNEPPO elvtárs, a CSKP KB póttagja, a bratislavai Szlovák Tudományos Akadémia Mérési és Méréstechnikai Intézetének vezető tudományos dolgozója JIRÍ KLÍMA, a CSKP KB tagja, a Cseh Műszaki Főiskola rektora

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom