Új Szó, 1987. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1987-03-04 / 52. szám, szerda

Elkötelezett, meggyőző alkotásokkal társadalmi fejlődésünk gyorsításáért (Folytatás az 1. oldalról) tos, jellegzetesen egyedi művészi világuk, s ezzel együtt nőtt, illetve nő a hitelük a társadalmi-olvasói tudat­ban. A kortárs szlovák költészet mű­velőinek mezőnye továbbra is való­ban népes, és belsőleg differenciált. E tény hátterében azonban annál inkább szembetűnő, ami alapos elemzést kíván: az egészében véve hatalmas alkotói potenciálhoz ké­pest túlságosan alkalomszerűen je­lennek csak meg csúcsteljesítmé­nyek vagy átlagon felüli alkotások. Nem vizsgálhatjuk itt e jelenség va­lamennyi okát, csupán emlékeztetni szeretnénk az ismert igazságra, hogy az ismétlés, a költészetben is - amiként minden alkotói tevékeny­ségben - korántsem a tudás anyja, hanem inkább annak jele, hogy csökken az alkotói energia, stagnál a színvonal, alacsony az önmagunk­kal szembeni igény szintje, röviden, annak a jele, hogy a szerző, és a költészet, mint egész, kezdi elve­szíteni társadalmi tekintélyét. A kortárs szlovák költészet fejlődésé­hez, az olvasóközönségre is gondolva, jelentős mértékben hozzájárult a műfordí­tás, amelynek eredményei azt bizonyít­ják, hogy költészetünk magas színvona­lon képes magába fogadni gyakorlatilag valamennyi kiemelkedő értékét az egye­temes költészetnek és képes úgy alkal­mazni őket, hogy napjaink irodalmának eleven részeként hassanak, sőt széle­sebb körben is. Ha a kortárs szocialista prózánkról be­szélünk, nem lehet nem említeni, hogy az nem csupán az elmúlt öt évben, hanem már valamivel korábban is vezető erejé­vé, dinamikus elemévé vált az egész irodalmi folyamatnak. Bármely előző tör­ténelmi időszakot figyelembe véve, lehet, éppen manapság állapíthatjuk meg a leg­több okkal, hogy nem annyira a líra és a dráma, hanem az epika hordozza a szellemi értéket az irodalomban; hogy mindekelőtt a próza, ezen belül pedig a regény formálja gondolati és etikai ho- zadékaival napjaink irodalmának érték­rendjét. Meghatározza, pontosítja azt, fi­lozófiai hangsúlyokat ad neki. A szocialis­ta társadalom, a modern szocialista nem­zet ilyképpen nemcsak képet kap magá­ról, hanem tudatot és öntudatot, múlt- és jövőképet is, röviden azt, amit egy iroda­lomnak nyújtania kell a társadalom és a nemzet számára, amelyben él, amely­ből merít. Az elmúlt öt év prózai termésének jellemzője, hogy a mennyiség túlsúlyban van a minőséggel szemben, több a szán­dék, mint a művészi megvalósítás. A fiatal és a pályakezdő nemzedékektől eltérően, amelyeknek a képviselői még nem érhet­tek el átütő eredményeket az új próza művelésében, a teher fő része a közép- nemzedék és némely idősebb prózaíró vállára nehezedett. A.szlovák drámának az elmúlt időszak­ban mindenekelőtt az alkotói gárdája gya­rapodott, de népesnek még mindig nem mondható. Új drámaírók, tűntek föl, akik korábban publicistaként és prózaíróként működtek. A legutóbbi kongresszustól eltelt öt év termése azt mutatja, hogy a dráma inkább a történelmi témákban jeleskedett, mint a maiakban. Az egyik oldalról nézve ez jó dolog. A dráma köteles foglalkozni a nem­zeti történelemmel, a mába emelni a múlt konfliktusait. A szlovák drámaírók ezt többféle műfajban cselekedték. A kritika és a közönség részéről érkező jó vissz­hangok arra kötelezik a szerzőket, hogy folytassák ezt az utat, ami azonban nem jelenti azt, hogy drámairodalmunk fő terü­letének - a jelennek - valahova a háttér­be kell szorulnia, vagy csupán a képer­nyőre. Napjaink valóságának ábrázolása mindenkor próbakőnek számít, általa mé­rettetik meg a dráma ereje. Számos olyan kísérletnek lehettünk tanúi, amelyekkel a drámaírók eredményesen küzdöttek meg a nem kis feladattal. Elismerést ér­demelnek ezért, mégha a nagy alkotásra várnunk is kell. A szlovák drámaírók nap­jainkról szóló több színműve, rádió- és tévéjátéka végeredményben csupán szú­rópróbát végzett napjaink világának, az ember életének problémáiba. A szlovák drámáról rendezett konferencián, amely ez előtt a kongresszus előtt zajlott le, kézhez kaptuk az 1981-^986 között szü­letett és bemutatott eredeti rádió- és tévé­játékok teljes jegyzékét. A mennyiség tiszteletre méltó. Tanúskodik a szerzők aktivitásáról, akik a mikrofon elé, illetve a képernyőre főként mai témákat visznek. A gyermek és ifjúsági irodalom fejlődé­se szervesen kötődött az előző időszak tendenciáihoz, de új követelmény is je­lentkezett: szüntelenül tudatosítani kell, hogy lényegesen megerősödtek a mai gyerekek megismeróképességei, tágult érdeklődési körük, ami pozitív jelenség, a másik oldalon azonban érzelmi elsze­gényedés tapasztalható, az etikai és vi­lágnézeti fejlődés rovására is. A gyermek- és ifjúsági irodalomnak támogatnia kell a tudományos-racionális törekvéseket, a másik oldalon ugyanakkor hatékony szerepet kell vinnie a gyermek személyi­ségének formálásában, hangsúlyt helyez­ve az érzelmi nevelésre, ápolva benne a történelmi, az erkölcsi, az eszmei és társadalmi értékek iránti viszonyt is. Az elmúlt időszakban intenzivebb mó­don épült be az irodalmi folyamatba a csehszlovákiai magyar és ukrán nem­zetiség irodalma. Úgy véljük, hogy éppen a szóban forgó időszakban alakult ki ter­mészetes úton kölcsönös kapcsolat és csere az értékek között. Ebben szerepet játszottak maguk a teljesítmények, és ugyanúgy az, hogy ezek az irodalmak műfordításokban és kritikákban konkreti­zálódtak a szlovák irodalmi kontextusban. Egészében megállapíthatjuk, hogy az elmúlt időszakban magasabb minőségi szintre jutott a magyar és az ukrán nem­zetiség irodalma. Számos könyv, főként a közép- és a fiatalabb nemzedékhez tartozó szerzők müveinek fordításai, amelyek napvilágot láttak a Slovenský spisovateľ kiadóban, továbbá folyóirata­ink kritikai érdeklődése - mind arról ta­núskodnak, hogy ezek az irodalmak be­kerültek a csehszlovák irodalmi kontex­tusba, egyenjogú partnerek az irodalmi folyamatban, amelyet valódi értékekkel, sajátos müvekkel gyarapítanak. Néhány negatív jelenség még manap­ság is lassítja a szlovák szocialista iroda­lom fejlődését és társadalmi érvényesülé­sét. Lehetne kezdeni magával a könyvki­adással, amely rendkívül megnyújtja az irodalmi alkotás útját a szerzőtől az olva­sóig. Jozef Lenárt elvtárs, az SZLKP múlt évi kongresszusának beszámolójában megállapította, hogy a műszaki haladás egyoldalú hatása veszélyének a leküzdé­se feltétlenül megköveteli, hogy elmélyít­sük a művészet esztétikai és emocionális hatását. Nagy és igényes feladat ez, de mi, írók, mélyen meg vagyunk győződve arról, hogy minden őszintén gondolkodó mű­vésznek, aki a népével él a szocialista társadalom feltételei között, magára kell vállalnia ezt a nehéz feladatot A kongresszus vitáját Vojtech Mihálik nemzeti művész vezette. Elsőként Vin­cent Šabik, a Szlovák Irodalmi Alap bizottságának elnöke szólalt fel. Ismertet­te az alap tevékenységének eredményeit és távlatait. Andrej Ferko arról beszélt, hogyan érvényesülnek az irodalomban az emberi munka minőségének új szem­pontjai Vladimír Reisel érdemes művész a Slovenské pohľady folyóirat tartalmi és tematikai törekvéseit elemezte. Az irodal­mi müvek témáiról Ivan Hudec szólt. A vitában ezt követően Jozef Lenárt elvtárs, az SZLKP KB és a szlovák kor­mány küldöttségének vezetője szólalt fel. A tanácskozás délutáni részét Stani­slav Šmatlák vezette. Jozef Puškáš kri­tikusan elemezte a Nové slovo kulturális mellékletének eddigi kiadási gyakorlatát. Rácz Olivér érdemes művész arról be­szélt, milyen szerepet töltenek be a mű­vészek a szocialista jelen formálásában és az emberiség békés életének megte­remtésében Anton Hykisch a tudomá­nyos-műszaki haladás, az erkölcs és a művészet viszonyát fejtegette. Az ukrán nemzetiségi irodalom problémáit Michal Roman vette nagyító alá. Ján Vilikovský a szlovák műfordítás jelenlegi helyzetéi elemezte. Miloš Töm­őik a kortárs szlovák költészet problémái­val foglalkozott Marián Kováčik az iro­dalmi folyóiratok fontosságát domborítot­ta ki. Ján Benő a prózairás fejlődését elemezte. Ján Štrasser arról a szerepről beszélt, amelyet a költészet a mindennapi életben tölt be. A kongresszusi tanácskozás további részét Rudolf Chmel vezette Jozef Bob az írók személyes felelősségéről és az irodalom társadalmi szerepéről beszélt. Rámutatott az irodalmi alkotások fontos­ságára a nemzeti tudat formálása szem: pontjából. Pavol Janik a fiatal írók művei­vel összefüggő néhány kérdésre hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy fel kell ismerni a tehetségeket, tiszteletben kell tartani sajátosságaikat, és kedvező feltételeket kell teremteni számukra. Az irodalmi alko­tók generációs problémáiról Jozef Mihal- kovič érdemes művész szólt. Štefan Strážay érdemes művész síkraszállt azért, hogy bővítsék a szlovák irodalom kiadói lehetőségeit. Ezt azzal támasztotta alá, hogy a Slovenský spisovateľ könyvki­adó már elérte publikálási lehetőségeinek határait, miközben a kéziratok száma ál­landóan nő, és meghosszabbodik a kia­dási időtartam. Grendel Lajos a magyar nemzetiségi irodalom helyzetét elemezte, amelyet szerinte a stagnálás jellemez, és hiányzik az irodalomkritika. Nagyra érté­kelte, hogy a szövetség magyar szekció­jában megalakult a fiatal szerzők köre. Vojtech Kondrót a kiadók és a nyom­dák kapcsolatait elemezte. Edmund Hle- ba a szerző, az alkotás, a kritika és a művészeti propaganda kapcsolatait vet­te nagyító alá. Figyelmeztetett arra, hogy nagy anyagi és erkölcsi veszteségeket okoz a művészileg éretlen szerzők kézira­tainak kiadása. Peter Zajac annak okait elemezte, amiért az irodalom veszít társa­dalmi tekintélyéből Stanislav Rakús a gyermekirodalom esztétikai értékeinek fontosságára mutatott rá. Ivan Štrpka a költészet mai világban elfoglalt helyze­téről és hatásáról beszélt. A vitában utol­sóként Vasil Choma szólalt fel. Hangsú­lyozta, hogy az irodalomnak nagyobb mértékben hozzá kell járulnia a szocialis­ta ember személyiségének formálásához. A kongresszusi küldöttek ezután meg­választották a szövetség új bizottságának 23 tagját és öt póttagját, öttagú ellenőrző bizottságát, valamint a Csehszlovákiai írók Szövetsége III. kongresszusának 75 küldöttét. Egyúttal üdvözlő levelet küldtek a CSKP Központi Bizottságának és az SZLKP Központi Bizottságának. (A két levelet lapunk holnapi számában közöl­jük). Ugyancsak levélben köszöntötték a Csehországi írók Szövetségének IV. kongresszusát. A határozat jóváhagyásá­val a Szlovákiai írók Szövetségének V. kongresszusa befejeződött. A szövetség bizottsága első ülésén a Szlovákiai írók Szövetségének elnöké­vé Ján Solovič érdemes művészt válasz­totta meg. xxx Új alkotó tettekért a szocializmus és a béke nevében jelszóval tegnap délután a dobŕíši kastély nagytermében megkez­dődött a Csehországi írók Szövetségének IV. kongresszusa. A tanácskozáson részt vesz a CSKP KB és a cseh kormány küldöttsége Josef Korčáknak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, cseh miniszterel­nöknek a vezetésével A delelgáció to­vábbi tagjai: Josef Havlín, a CSKP KB titkára, Miroslav Müller, a CSKP KB osztályvezetője és Milan Klusák cseh kulturális miniszter. A kétnapos tanácskozást Hana Hrza- lová, a szövetség alelnöke nyitotta meg. Üdvözölte a vendégeket, majd a küldöttek megválasztották a kongresszus elnöksé­gét, választó, javasló és sajtóügyi, s a szervezet alapszabályzatával foglal­kozó bizottságát. Ezután Ivan Skála nemzeti művész, a Csehországi írók Szövetségének elnö­ke beszámolót terjesztett elő a szövet­ségnek a III. kongresszusa óta kifejtett tevékenységéről és az irodalom fejlődé­séről. Ebben elemezte a szövetség ered­ményeit, szólt további fő céljairól és az irodalom feladatairól, arról, hogy egyre nagyobb mértékben kell hatnia a társada­lom gazdag és sokrétű szellemi életének fejlesztésére, az ember szocialista tuda­tának formálására és arra, hogy megte­remtsék a feltételeket a minőségileg érté­kesebb és esztétikailag gazdagabb élet­módhoz. Rámutatott arra, hogy lényege­sen növelni kell a gazdasági és a társa­dalmi fejlődés dinamikáját és hatékonysá­gát a csehszlovák és a szovjet kommu­nisták múlt évi kongresszusi tanácskozá­sának határozatai alapján. A beszámolót vita követte, amelyben Josef Korčák elvtárs is felszólalt. Egyebek között megállapította, hogy a csehországi írók tanácskozása más művészeti szövet­ségek kongresszusaival együtt az idei év jelentős eseményei közé tartozik. Ta­nácskozásukra egy évvel a XVII. párt- kongresszus után került sor, amely a kul­turális front elé is nagy célokat tűzött ki - mondotta. Meggyőződésünk, hogy eze­ket el fogják érni a haladó hagyományok szellemében, a mai igényeknek megfele­lően s az országunk és népünk jövőjéért vállalt felelősségünk tudatában. A továbbiakban leszögezte, hogy alap­vető társadalmi változásokra van szük­ség, amelyek minden embert érintenek. Ezek megvalósítása attól függ, hogy az egész nép ügyévé válnak-e, s hozzájárul- nak-e az ország gazdasági, szociális és szellemi fejlődésének meggyorsításához. Rámutatott arra, hogy ezt az alapvető kérdést ugyanígy értelmezik a Szovjetuni­óban is. Nagyra értékeljük, hogy a szovjet kommunisták merész irányvonala ha­zánkban is a kommunisták és a pártonkí- ' vüliek teljes támogatására talált. A gyorsí­tás stratégiájának megvalósítása megkö­veteli, hogy ne fecséreljük az időt, hanem energikusan járjunk el. Beszédének további részében Korčák elvtárs a gazdasági mechanizmus átala­kításával foglalkozott, majd a tudomá- nyos-műszaki haladás fontosságát emel­te ki. Méltatta a Moszkvában nemrég t artott békefórumot. Mihail Gorbacsov találkozója az Argentin KP főtitkárával (ČSTK) - Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára Moszkvában találkozott az Argentin KP küldöttségével, amelyet Athos Fava főtitkár vezetett. A megbe­szélésen a két párt közötti kapcsolatokat, a nemzetközi kommunista mozgalom helyzetével összefüggő kérdéseket tekin­tették át. Véleménycserét folytattak a Szovjetunióban folyó átalakítási folya­matról, s ezzel kapcsolatban Mihail Gor­bacsov leszögezte: a szovjet társadalom­ban alapvetően megváltozott a légkör, az egész nép rendkívül aktív lett, s ez a zálo­ga annak, hogy az átalakítás folytatódni fog. Az Argentin KP vezetője annak a vé­leményének adott hangot, hogy a Szov­jetunióban valóban forradalmi korszak kezdődött meg. A varnsdorfi sztrájkra emlékeztek Jan Fojtik elvtárs beszédet mondott (ČSTK) - Jan Fojtik, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára tegnap Varnsdorfba látogatott. A délelőtti órákban a Déčíni járás üzemeinek és vállalatainak párttisztségviselóivel és gazdasági vezetőivel találkozott. A délutáni órákban részt vett és beszé­det mondott a varnsdorfi sztrájk 40. évfor­dulója alkalmából tartott ünnepi nagygyű­lésen Egyebek között megállapította: A napokban a város és az egész ország legújabb kori forradalmi történetének em­lékezetes eseményére gondolunk. Negy­ven évvel ezelőtt, 1947. március 5-én ezen a téren csáknem 10 ezer dolgozó gyűlt össze, hogy általános sztrájkot hir­dessen a járásbíróság önkényes döntése ellen, amelynek alapján magántulajdonba adták volna vissza azt az üzemet, amely ma a Velveta vállalathoz tartozik. A bíró­sági szervek eljárásának törvénytelen volta az akkori igazságügy-minisztérium reakciós erőinek befolyására nyilvánvaló volt. Az üzemet volt tulajdonosa, Beer 1939. március 15-én egy német gyáros­nak adta el, ezért 1945-ben joggal koboz­ták el az árulók többi vagyonával együtt. Joggal váltott ki felháborodást és tiltako­zást a helyi lakosság körében az a terv, hogy az üzemet visszaadják Beernek, aki ismert volt antiszociális cselekedeteiről, németesitő törekvéseiről és reakciós né­zeteiről. És éppen ez adta meg a varns- Horfi sztrájk jelentőségét: már akkor szi­lárdan gátat vetett az ellenforradalmi for­dulatra készülő régi hatalom, a tőkések és politikai szekértolóik mesterkedéseinek. A továbbiakban Fojtik elvtárs rámuta­tott arra, hogy Varnsdorf már régen nem hanyatló határvároska, hanem virágzó központ fejlett iparral. Ezért joggal lehe­tünk büszkék a szocializmus építésének eredményeire. Meggyőzően bizonyítják rendszerünk életképességét és perspek- tivitását, vitathatatlan előnyeit. A szocia­lizmus, a társadalmi haladás és a demok­rácia oszthatatlan, és a gyakorlatban min­den területen kell bizonyítani, hogy ez így van. Most a szocializmus tökéletesebb formáiért folytatott küzdelmet egybekap­csoljuk a békeharccal. A nagy októberi szocialista forradalom, amelynek 70. év­fordulójáról a haladó emberiséggel együtt ebben az évben emlékezünk meg, a bé­két és a népek szabadságát a munkás- osztály fó követeléseként hirdette meg. A béke megteremtésének leghatéko­nyabb útja viszont a leszerelés, minden tömegpusztító fegyver megsemmisítése, amelyre a Szovjetunió törekszik - mon­dotta Jan Fojtik. Üdvözlő táviratok (ČSTK) - Ľubomír Štrougal szö­vetségi miniszterelnök táviratban fe­jezte ki jókívánságait Jules Albert Wijdenboschnak, a Suriname Köz­társaság miniszterelnökének kine­vezése alkalmából. Egyidejűleg Bo­huslav Chňoupek külügyminiszter táviratban gratulált Jules Albert Wijdenboschnak a Suriname Köz­társaság miniszterelnökévé és kül­ügyminiszterévé történt kinevezése alkalmából. Hazánk a kölcsönös megértésre törekszik Alois Indra eszmecserét folytatott a norvég parlamenti küldöttség tagjaival (ČSTK) - A norvég parlament küldött­sége Jo Benkovnak, a parlament elnö­kének vezetésével tegnap Prágában megkoszorúzta az ismeretlen katona sír­ját. A vendégeket ezután Alois Indra, a Szövetségi Gyűlés elnöke fogadta. Je­len voltak: Ján Marko, Vladimir Vedra, Zbynék Zalman és Jozef Šimúth, a Sző­Baráti találkozó (ČSTK) - A külügyminisztérium konzuláris szakosztálya vezetőjének meghívására tegnap a prágai Čer- nín-palotában baráti találkozót tar­tottak a külföldi országok csehszlo­vákiai nagykövetségei konzuláris osztályainak vezetői. Áttekintették a konzuláris és a humanitárius ese­tek megoldása terén kifejtett együtt­működés javításának kérdéseit. A találkozón a csehszlovákiai közi­gazgatási szervek képviselői is részt vettek. vetségi Gyűlés alelnökei, valamint Éva Železniková és Václav Štáfek, a kama­rák alelnökei. Ott volt Georg Krane, Nor­végia csehszlovákiai nagykövete. A találkozón Alois Indra tájékoztatta a vendégeket hazánk gazdasági és szoci­ális fejlődéséről, valamint a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött feladatok teljesí­téséről. A továbbiakban a jelenlegi nem­zetközi helyzet néhány időszerű kérdésé­vel foglalkozott. Kiemelte, hogy Csehszlo­vákia a konfliktusok békés megoldására, a kölcsönös megértésre, párbeszédre és együttműködésre törekszik. Jo Benkov köszönetét mondott a kül­döttség szívélyes fogadtatásáért, és rá­mutatott az eltérő politikai rendszerek képviselői találkozóinak jelentőségére. A délutáni órákban a norvég parlamen­ti küldöttséget a Cseh Nemzeti Tanács székházában Josef Kempný, a CSNT elnöke fogadta. Tájékoztatta őket a Cseh Nemzeti Tanácsnak politikai rendsze­rünkben elfoglalt helyéről és összeté­teléről. Következetesen megvalósítjuk a szociális és gazdasági fejlesztés irányvonalát (Folytatás az 1. oldalról) ki, s amellyel csatlakozott az SZKP XXVII. kongresszusának eredmé­nyeihez. A CSKP XVII. kongresszu­sa határozatainak lebontása során fel kell használnunk a szovjet ta­pasztalatokat - mondotta Vasil Bi­l’ak A kongresszusi határozatok tel­jesítéséről szólva kiemelte, hogy ed­digi eredményeink nem rosszak, de lényeges fordulat még nem követke­zett be. A termelés nem fejlődik a kong­resszusi határozatoknak megfelelő­en. Bár pozitív eredményeket értünk el, egészében véve nem tagadhat­juk, hogy több területen elmaradtunk a várttól. Nem értük el a termelés intenzifikálásának tervezett haté­konyságát, nem növeltük a tervezett ütemben a nemzeti jövedelmet, ami pedig alapvető követelmény. Bár a népgazdaság stagnálásáról nem beszélhetünk, nem hajtottuk végre szerkezetének tervezett változásait. Tavaly csaknem 30 vállalat nem tel­jesítette tervét, és nem javultak a szállítói-megrendelői kapcsolatok. A jövőben nem lehetünk elnézőek a fogyatékosságokkal szemben, hanem meg kell őket szüntetni. Be­bizonyosodott, hogy a népgazdaság irányításának eddigi eszközei nem elegendőek, ezért át kell alakítani mechanizmusát. Ebben az évben emlékezünk meg a nagy októberi szocialista forrada­lom 70. évfordulójáról - mondotta a továbbiakban Vasil Bil'ak. Az a cél, hogy ezt a nemzetközi ünnepet az emberek nagy mozgósításával, szé­les körű munkaaktivitással és kez­deményezéssel, a társadalom min­den területén végzett jó és minőségi munkával köszöntsük. A nemzetközi helyzetről szólva méltatta a Szovjetunió legutóbbi kezdeményezéseinek nagy jelentő­ségét, amelyek lehetővé teszik Eu­rópa megszabadítását a közép-ha­tótávolságú rakétáktól. A Szovjet­unió javaslatai arról tanúskodnak, hogy nagy felelősségtudattal és ru­galmasan viszonyul a jelenkor leg­sürgetőbb kérdéséhez, a lázas fegy­verkezés megfékezéséhez, a béke és a nemzetközi biztonság megszi­lárdításához. Beszédének további részében Vasil Bil’ak részletesen elemezte a kommunista mozgalom jelenlegi helyzetét, figyelmeztetett e helyzet alakulásának néhány új szempont­jára. Végezetül hangsúlyozta, hogy terveink és elképzeléseink csak bé­kés feltételek között válthatók való­ra. A béke megőrzésében a Cseh­szlovák Néphadseregnek is fontos szerepe van, mert a Varsói Szerző­dés tagállamai védelmi szövetségé­nek oszthatatlan része. Az ezt követő nyílt és elvtársi vita folyamán Vasil Bil’ak válaszolt had­seregünk vezető tisztségviselőinek a CSKP és a szocialista állam politi­kájának időszerű feladataival, vala­mint a nemzetközi helyzettel kap­csolatos kérdéseire. A tanácskozás további részében Václav Vértéláŕ, az Állami Tervbi­zottság első alelnöke a szociális és a gazdasági fejlesztés meggyorsítá­sát célzó stratégia megvalósításá­nak időszerű kérdéseiről szólt. Voj­tech Brčka vezérőrnagy, a Nemzet- védelmi Minisztérium személyzeti igazgatóságának parancsnoka a Csehszlovák Néphadseregben végzett kádermunka jelenlegi fel­adatait elemezte. A Csehszlovák Néphadsereg ve­zető tisztségviselőinek tanácskozá­sa ma folytatódik. ÚJ SZÚ 2 1987. III. 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom