Új Szó, 1987. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1987-03-26 / 71. szám, csütörtök

A Varsói Szerződés tagállamainak felhívása Mihail Gorbacsov fogadta a külügyminiszteri bizottság ülésének résztvevőit (ČSTK) - Mihail Gorbacsov tegnap találkozott a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottsága ülésének résztvevőivel. Az elvtársi légkörben és a teljes köl­csönös megértés jegyében lefolyt beszél­getés során a miniszterek megelégedé­süket fejezték ki a külügyminiszteri bizott­ság munkájának átalakításával összefüg­gésben, amely egyre alkotóbb és feltéte­lezi, hogy mindenki kezdeményezőbben vesz részt a szocialista közösség orszá­gai közösen kidolgozott irányvonalának megvalósításában. Rámutattak a szovjet kezdeményezések nagy jelentőségére, amelyek célja az emberiség túlélésének biztosítása és megbízható biztonság megteremtése minden nép és ország számára. Nyomatékosan hangsúlyozták a Szovjetunióban jelenleg végbemenő fo­lyamatok történelmi jelentőségét a szo­cializmus és a béke sorsának szempont­jából. Mihail Gorbacsov megelégedését fe­jezte ki a külügyminiszteri bizottság mun­(ČSTK) - Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Cseh­szlovák Nemzeti Front Központi Bizottsá­ga, a Szövetségi Gyűlés és a Csehszlo­vák Nószövetség Központi Bizottsága mély megrendüléssel közli, hogy Gusta Fučiková, a CSKP KB volt tagja, a Szö­vetségi Gyűlés képviselője, a Csehszlo­vák Nőszövetség KB tiszteletbeli elnöke március 25-én, szerdán 83 éves korában elhunyt. Politikai tevékenységét a húszas évek­ben kezdte, amikor haladó nézetei, mély osztályérzései és a szociális igazságos­ság iránti érzéke a kommunista párt sorai­ba vezették. A kereskedelmi akadémián folytatott tanulmányai után számos állás­ban dolgozott. Tevékenykedett a Vörös Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsé­gében és a Szovjetunió prágai kereske­delmi kirendeltségén. 1937-ben és 1938-ban a Rudé právo szerkesztőségében fordító volt A lap be­tiltása után Július Fučíkkal együtt bekap­csolódott az antifasiszta ellenállási moz­galomba. Cikkeket irt az illegális kommu­nista sajtóba, és részt vett terjesztésében. 1942-ben a Gestapo letartóztatta, s meg­járta a terezíni és ravensbrücki koncent­rációs tábort. A szabadságba és Csehszlovákia szo­cialista jövőjébe vetett hitét a bebörtönzés és a kínzás, valamint a számára legdrá­gább ember, a nácik által kivégzett Julius Fučík elvesztése sem rendítette meg. A Szovjetunió, ahol élete folyamán sok­szor járt, az új élet jelképévé és munkájá­nak ösztönzőjévé vált. A felszabadulás után Gusta Fučiková részt vett a köztársaság haladó orientá­Tisztelt elvtársak! 1987. március 24-én és 25-én Prágá­ban megtartották a Csehországi Képző­művészek Szövetségének IV. kongresz- szusát. A résztvevők őszinte elvtársi üd­vözletüket küldik önöknek. A kongresszus beszámolót vitatott meg a szövetség központi bizottságának tevékenységéről, a csehországi képző­művészet jelenlegi helyzetéről és fejlesz­tésének fő irányairól. Értékelte a szövet­ségnek és vezető szerveinek az elmúlt öt évben kifejtett tevékenységét. A nyílt hangvételű és gazdag tartalmú vita során a képzőművészek és a teoretikusok szá­mos konkrét ötletet, észrevételt és javas­latot terjesztettek elő. A kongresszusi ha­tározatok az újonnan megválasztott köz­ponti bizottság számára programszerű irányvonalat adnak, amely a kultúra és a művészet társadalmi szerepére tá­maszkodik. Tanácskozásunk egyértelmű támoga­tásáról biztosította a CSKP XVII. kong­resszusának határozatait, a szociális és a gazdasági fejlesztés meggyorsításának kongresszusi stratégiáját, s ezzel kapcso­latban igényes feladatokat tűzött ki a kul­túra és a művészet elé, figyelembe véve a szovjet kommunisták tanácskozásainak ösztönzéseit. Tisztelt elvtársak, alkotó erőinket céltudatosan arra akarjuk fordíta­ni, hogy megfeleljünk a velünk szemben támasztott igényes követelményeknek. A képzőművészet a szocializmusban mindennapi életünk természetes részévé vált. A művészet többi ágával együtt hoz­zájárul a társadalom szellemi életének gazdagításához, az erkölcsileg sokolda­lúan fejlett és alkotó, a konstruktiv társa­dalmi munka programját aktivan teljesítő ember formálásához. Küldetésünknek tartjuk, hogy művészi­leg igényes és vonzó festészeti, grafikai és szobrászati müveket alkossunk, ame- * lyek a mai élet sokrétűségét tükrözik, kája kapcsán és rámutatott: e munkának nagyobb dinamizmust és rugalmasságot kell adni, hogy a testvéri szocialista or­szágok külpolitikai tevékenysége egyez­tetésének ez a fontos eszköze teljes mér­tékben megfeleljen a világ előtt álló mind igényesebb és bonyolultabb feladatoknak és azoknak a bővülő lehetőségeknek, hogy a szocializmus békeszerető politiká­jával befolyásolják a világ sorsát. Tény az, hogy a Szovjetunió és a Varsói Szerző­dés tagállamai azon kezdeményezései, amelyek a nukleáris katasztrófa elhárítá­sára és a leszerelésre irányulnak, elnyerik a világközvélemény rokonszenvét és tá­mogatását, és közvetlenül megváltoztat­ják az egész nemzetközi légkört. A Szov­jetunió teljes felelősséggel viszonyul a háború és a béke kérdéseihez, minden tőle telhetőt megtett és megtesz azért, hogy az emberiséget megmentse a nuk­leáris pusztulás veszélyétől.. dójáért, a szocializmus eszméinek győ­zelméért, az új társadalom felépítéséért vívott harcban. Fordítóként és Julius Fučík műveinek szerkesztőjeként dolgozott. Érdemeket szerzett abban, hogy Fučik öröksége Csehszlovákiában és külföldön egyaránt maradandó politikai és irodalmi értékké vált. Aktívan tevékenykedett a csehszlová­kiai és a nemzetközi nő- és békemozga­lomban. 1969 és 1974 között a Csehszlo­vákiai Nők Tanácsának elnöke, majd a Csehszlovák Nőszövetség KB tisztelet­beli elnöke, egyúttal a Csehszlovák Béke­bizottság Elnökségének tagja, a Békevi­lágtanács tiszteletbeli elnöke és a Nem­zetközi Demokratikus Nőszövetség tisz­teletbeli alelnöke volt. Jelentős párt- és közéleti tisztségeket töltött be. 1971-től a CSKP XVII kong­resszusáig a CSKP Központi Bizottságá­nak tagja, 1971 és 1981 között a Szövet­ségi Gyűlés Népi Kamarájának képviselő­je, 1971-től 1976-ig pedig a Szövetségi Gyűlés Elnökségének tagja volt. A párt javára és a szociatizmus győzel­méért, a Szovjetunióval való barátság fejlesztéséért végzett áldozatos munkájá­ért, a béke- és a nőmozgalomban kifejtett tevékenységéért megkapta a Klement Gottwald Érdemrendet, kétszer a Köztár­sasági Érdemrendet, továbbá a Győzel­mes Február Érdemrendet, a Munka Ér­demrendet, a Csehszlovák Békedíjat, a Szovjetunió Népei Barátságának Ér­demrendjét, valamint más hazai és külföl­di kitüntetéseket. Gusta Fučiková elvtársnő végső bú­csúztatása április elsején, szerdán, 14 órai kezdettel a prága-strašnicei kremató­riumban lesz. valósághűen és meggyőzően ábrázoljak korunk emberét, munkáját, örömeit és gondjait, országunk változó arculatát. A képzőművészet lényegesen hozzájárul városaink és községeink környezetének, a közcélú létesítmények és a munkahe­lyek, valamint az anyagi világ tárgyainak esztétikussá alakításához. A kongresszusi tanácskozáson arra is rámutattunk, hogy nem lehetünk elége­dettek az elért eredményekkel. Nagy hangsúlyt kell helyezni az alkotómunka továbbfejlesztésére és a kiváló javasla­toknak a termelésben történő érvényesí­tésére. A szövetség munkájában egész­séges alkotó légkört, kedvező feltételeket akarunk megteremteni a konstruktív pár­beszédhez és a művészek aktív együtt­működéséhez szakterületüktől és koruk­tól függetlenül. Megteremtjük a feltétele; két a képzőművészek, az építőművészek, az írók, a zenészek és a színművészek kötetlen és gyümölcsöző találkozóihoz, amelyek hozzájárulnak az eszmei egység megszilárdításához és a különböző műfa­jokban tevékenykedők gyakorlati együtt­működéséhez. Célunk ösztönözni és fej­leszteni a publicisztikát, a képzőművé­szeti kritikát és elméletet. Tudatosítjuk, hogy igényes feladatain­kat csak a párt- és az állami szervek nagyszabású támogatásával és gondos­kodásával teljesíthetjük sikeresen. Bizto­sítjuk önöket arról, tisztelt elvtársak, hogy minden alkotó képességünket és erőnket a szocialista képzőművészeti kultúra továbbfejlesztésére fordítjuk. A művészet növekvő társadalmi szerepének tudatá­ban és figyelembe véve, hogy adottak a sokoldalú feltételek érvényesüléséhez, derűlátóak vag'yunk a további időszakban végzendő munkát illetően. Tisztelt elvtársak, fogadják elvtársi üd­vözletünket. A Csehországi Képzőművészek Szövetsége IV. kongresszusának küldöttei (ČSTK) - A Varsói Szerződés tagálla­mai külügyminiszteri bizottságának teg­nap befejeződött moszkvai ülésén felhí­vást hagytak jóvá „Az összeurópai fo­lyamat kiszélesítéséért és a bécsi talál­kozó sikeres befejezéséért“ elnevezés­sel. A felhívás a következőket tartal­mazza: A BNK, a CSSZSZK, az MNK, az NDK, az LNK, az RSZK és a Szovjetunió külügyminiszterei leszögezik, hogy az eu­rópai biztonsági és együttműködési kon­ferencián részt vett országok képviselői­nek bécsi találkozója a felelősségteljes tettek szakaszához érkezett, amelyben döntést kell hozni a helsinki Záróokmány egészével összefüggő fontos megállapo­dások kidolgozása érdekében, amelyek célja a Záróokmányban foglalt rendelke­zések további gyakorlati megvalósítása. A miniszterek ismét megerősítik, hogy országaik továbbra is hozzá kívánnak járulni az összeurópai folyamat kibonta­koztatásához és elmélyítéséhez, amely hozzájárul a feszültség enyhítéséhez és e folyamat átfogóvá válásához. Ez lehető­vé tenné azt, hogy a résztvevő országok szilárd és megbízható alapon, a helsinki Záróokmány valamennyi elve alapján minden egyes ember, ily módon tehát minden egyén életének javítása céljából bővítsék és fejlesszék kapcsolataikat, hogy az emberek örülhessenek a béké­nek és biztonsággal tekinthessenek a jö­vőbe. A jelenlegi helyzetben a bécsi találkozó legfőbb feladatának azt tartják, hogy az összeurópai folyamatot minőségileg ma­gasabb szintre emelje és dinamikusabbá tegye, valamint elősegítse az európai biz­tonsági és együttműködési találkozón részt vett országok együttműködésének fejlesztését biztonsági, politikai, gazdasá­gi és humanitárius területen. A miniszterek úgy ítélik meg, hogy a bécsi találkozó résztvevői javaslatainak összhangban kell lenniük ezekkel a fela­datokkal és ezen a fórumon olyan sürgető problémákat kell megvitatni, amelyek leginkább érintik földrészünk népeit, min­den egyes embert, olyan problémákat, mint a leszerelés, a béke és a biztonság szavatolása, a bizalom megszilárdítása és az együttműködés kiszélesítése vala­mennyi területen. I. Tekintettel arra a rendkívüli sürgető szükségszerűségre, hogy elő kell segíteni az európai leszerelést, a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkenté­sét Európában, a miniszterek leszögez­ték: az európai biztonsági és biza­lomerősítő, valamint leszerelési intézke­désekről tartott konferencia első szaka­szában elért megállapodások arra orien­tálják a részt vevő tagországokat, hogy áttérjenek egy olyan átfogó rendszer kia­lakítására, amely felölelné a bizalom- és biztonságerősítő, valamint leszerelési in­tézkedéseket. Részletesen megvitatták ezeket a kérdéseket a Varsói Szerződés tagországainak budapesti felhívása, vala­mint a szocialista országoknak a bécsi találkozón előterjesztett indítványai szemszögéből, amelyek konkrét tárgyalá­sokra való áttérést javasolnak az európai fegyveres erők állománya és a hagyomá­nyos fegyverzet lényeges csökkentéséről Európában, az Atlanti-óceántól egészen az Uraiig, megfelel» fórum keretei között. Úgy vélik, hogy a biztonság és a leszere­lés kérdéseit egy összeurópai folyamat keretében kell megvitatni és megoldani. Ezzel összefüggésben megerősítik azt az indítványt, amelyet az ülésen képviselt országok a bécsi találkozón terjesztettek elő, s amely javasolta a stockholmi konfe­rencia mandátumának oly módon történő kiegészítését, hogy azon konkrétan a le­szerelés témaköréről is tárgyaljanak. Ezekre a tárgyalásokra olyan bizalom­erősítő intézkedések előkészítésével pár­huzamosan kerülne sor, amelyekről nem alakult ki egységes álláspont a stockholmi konferencia kezdeti szakaszában, illetve olyan intézkedésekről, amelyeket a jövő­ben terjeszthetnek elő, beleértve minde­nekelőtt a két katonai tömörülés katonai tevékenységének fokozatos korlátozását, a katonai légierő és a haditengerészet önálló gyakorlatairól szóló tájékoztatást, az európai biztonsági és együttműködési találkozón részt vett valamennyi ország területének a bevonását a bizalomerősítő intézkedésekbe, valamint további biza­lom- és biztonságerősítő intézkedéseket A tárgyalások témáját képeznék ugyanakkor lényegében az európai biza­lomerősítő, valamint a katonai-stratégiai stabilitást növelő új intézkedések, ame­lyek közvetlenül összefüggnek a fegyve­res erők állományának, a hagyományos fegyverzet és a katonai kiadások csök­kentésével, s ezek megkönnyítenék meg­állapodások elérését, és a katonai egyen­súly kialakulásához vezetnének a lehető legalacsonyabb szinten. Az ülésen képviselt országok szorgal­mazzák, hogy a semleges és az el nem kötelezett országok aktivan vegyenek részt az európai biztonság katonai vonat­kozásainak megtárgyalásában annak minden szakaszában és úgy vélik, hogy ezek az országok tekintettel az összeuró­pai folyamatban betöltött pozitív szere­pükre jelentős mértékben hozzájárulhat­nak az európai leszereléshez is. Új momentumot jelentett a Varsói Szerződés és a NATO bécsi találkozón képviselt tagállamai közötti nem hivatalos konzultációk megkezdése. Az ülésen képviselt országok bíznak abban, hogy ezek a konzultációk hozzájárulnak az eu­rópai fegyveres erők állományának és a hagyományos fegyverzetnek a csök­kentéséről szóló konkrét tárgyalásokra való áttéréssel összefüggő problémák megoldásához azzal, hogy már a bécsi találkozó időtartama alatt döntést kellene hozni ezeknek a tárgyalásoknak a man­dátumáról, s ezt a találkozó záródoku­mentumának is rögzitenie kellene A Varsói Szerződés tagországai ké­szek az egyenlő jogok, a kiegyensúlyo­zottság és kölcsönösség, valamint az eu­rópai biztonsági és együttműködési érte­kezlet valamennyi részt vevő tagországa egyenlő biztonsági érdekeinek tisztelet­ben tartása alapján keresni a kölcsönö­sen elfogadható álláspontot az európai fegyveres erők állományának és a hagyo­mányos fegyverzetnek a csökkentéséről tartandó jövőbeni tárgyalásokkal kapcso­latban. A bécsi találkozó kézzelfogható, konk­rét eredményekkel történő befejezése kedvező légkört teremthetne az előreha­ladáshoz azokon a tárgyalásokon, ame­lyeken a nukleáris fegyverzet korlátozá­sáról és csökkentéséről, az atomfegyve­reknek a világűrre történő kiterjesztése megakadályozásáról, továbbá az európai atom- és vegyifegyvermentes övezetek létrehozására vonatkozó indítványok megvalósításáról tárgyalnak. II. A miniszterek leszögezték, hogy az európai biztonság fontos része az európai biztonsági és együttműködési találkozón részt vett országok gazdasági kapcsola­tainak és együttműködésének fejlesztése minden tekintetben. Ezek a kapcsolatok alkotják az enyhülés, a biztonság és a bé­ke anyagi alapját Európában. Az összeurópai folyamat további ki­bontakoztatásához és elmélyítéséhez hozzájárulnak a szocialista országok kez­deményező javaslatai a prágai gazdasági fórum, a bukaresti tudományos-műszaki együttműködési konferencia, valamint a környezetvédelmi fórum megtartására. Ugyanezt tartják szem előtt további indít­ványaik is a gazdasági és tudományos- műszaki együttműködés bővítésére és gazdagítására, a termelési kooperáció és a technológiaátadás új formáinak a beve­zetésére, valamint a kereskedelmi és a gazdasági cserét gátló akadályok fel­számolására az európai biztonsági és együttműködési értekežlet résztvevői kö­zött A Varsói Szerződés országai figyelem­be veszik azokat az indítványokat, ame­lyeket a „második kosár" valamennyi vonatkozásával összefüggésben több or­szág terjesztett elő és készek figyelme­sen elbírálni azokat, hogy kölcsönösen elfogadható megoldásokat találjanak. Ill A Varsói Szerződés tagországai a humanitárius területen megvalósuló együttműködést az összeurópai folyamat, valamint a nemzetközi béke és biztonság komplex rendszere létrehozása fontos elemének tartják. Ezen a területen széles körű együttműködést szorgalmaznak. Meggyőződésük szerint mindent el kell követni annak érdekében, hogy biztosított legyen az ember életre és munkára való joga békében és a szabadság körülmé­nyei közepette, a politikai, állampolgári, gazdasági, szociális és kulturális jogok összességükben és kölcsönös függősé­gükben, az országok szuverenitásának tiszteletben tartása mellett. Távirat Brazíliába (ČSTK) - A CSKP Központi Bizottsága üdvözlő táviratot küldött a Brazil Kommu­nista Párt Központi Bizottságának a párt megalapításának 65. évfordulója alkal­mából. A távirat megállapítja, hogy a Bra­zil Kommunista Párt a marxizmus-leni- nizmus elveihez hűen a dolgozók létérde­keiért küzd, s nagy tekintélyre tett szert a társadalom haladó erői körében. A párt életének fontos eseménye lesz a rövide­sen megtartandó VIII. pártkongresszus, amely kitűzi a párt feladatait az ország életének jelenlegi fontos szakaszában. (Folytatás az 1. oldalról) A küldöttek ezután meghallgatták a mandátumvizsgáló bizottság je­lentését, s jóváhagyták a szövetség alapszabályzatának módosításait és kiegészítéseit. Ezt követően a küldöttek megvá­lasztották a szövetség új szerveit: az 57 tagú központi bizottságot, a köz­ponti bizottság hat póttagját, vala­mint a 10 tagú ellenőrző és revíziós bizottságot. Megválasztották továb­bá a Csehszlovákiai Képzőművé­szek Szövetsége június 10-én és 11 -én tartandó kongresszusának 71 küldöttjét. A szövetség új központi bizottsága egyhangúlag Jan Simota nemzeti mű­vészt választotta a Csehországi Képző­művészek Szövetségének elnökévé. A szövetség alelnöke Jaroslav Chudo- mel és Štefan Malatinec, vezető titkára pedig František Spilek lett. A béke, a bizalom, a népek közötti barátság és kölcsönös tisztelet légköre megteremtésének érdekei megkövetelik, hogy felhagyjanak az antikommunizmus terjesztésére, a fajüldözés, a soviniszta és nacionalista tézisek hangoztatására irányuló minden kísérlettel. A helsinki Záróokmány rendelkezései­vel összhangban az európai biztonsági és együttműködési találkozón részt vett va­lamennyi tagországban a humanitárius kérdések egész témakörében az előrelé­pés elérését segítené elő az az indítvány, amely szerint Moszkvában konferenciát tartanának a humanitárius együttműkö­dés fejlesztéséről, s ezen megvitatnák minden résztvevő ország e területen megvalósuló együttműködése egész komplexumával összefüggő kérdéseit A Varsói Szerződés tagországai felszólít­ják az európai biztonsági és együttműkö­dési konferencián részt vett valamennyi országot, hogy a humanitárius értekezlet összehívásával összefüggésben helyez­kedjenek pozitív álláspontra és síkraszáll- nak amellett, hogy ezen a fórumon foly­tassanak átfogó vitát gyakorlati eredmé­nyek elérése céljából. Az összeurópai folyamat további kibő­vítéséhez és elmélyítéséhez járulnak hozzá a szocialista és más országok közös indítványai kontaktusok, a tájékoz­tatás, a kultúra és a művelődés területén, többek között a kulturális örökséggel fog- lálkozó krakkói szimpózion megtartására vonatkozó javaslat, továbbá az MNK in­dítványa a kevésbé elterjedt nyelveken születő irodalmi müvek fordításának, ki­adásának és terjesztésének támogatásá­ra a részt vevő tagoszágokban, valamint az RSZK javaslata a káderképzéssel és művelődéssel, továbbá, a bűnözéssel, az alkoholizmussal és a kábítószer-fo- gyasztással foglalkozó konferencia összehívására. A szocialista országok ugyanezzel a céllal több javaslatot ter­jesztettek elő olyan további időszerű problémák megoldására, mint pl. a mun­kanélküliség, az írástudatlanság, a fiata­lok helyzete, a női egyenjogúság és a tö­megtájékoztató eszközök területén való együttműködés. Az ülésen képviselt országok kölcsö­nösen elfogadható megállapodások elé­résére fognak törekedni a humanitárius területtel összefüggő más kérdésekben az európai biztonsági és együttműködési találkozón részt vett országokkal. xxx A Varsói Szerződés tagországai az európai biztonsági és együttműködési ér­tekezleten részt vett országokat arra irá­nyuló törekvésekre szólítják fel, hogy a bécsi találkozó tartalmas és kiegyensú­lyozott döntések elfogadásával záruljon. Maradéktalanul készek megtenni min­dent annak érdekében, hogy a bécsi talál­kozó konstruktív és tárgyszerű légkörben folyjon, s hogy döntései a nemzetközi ügyekben tanúsított új gondolkodásmód megnyilvánulásai legyenek, azok hozzá­járuljanak a béke és a biztonság megszi­lárdításához, az együttműködés fejleszté­séhez Európában és az egész világon. A szolgáltatások fejlesztéséről (ČSTK) - Ülést tartott tegnap a brati­slavai városi pártbizottság. A tanácskozás napirendjén a helyi és lakásgazdálkodási vállalatok, valamint ipari és lakás- szövetkezetek által nyújtott szolgáltatá­sok átfogó fejlesztése szerepelt Jelen volt Štefan Lazar, a Szlovák Szocialista Köztársaság belügyminisztere. A városi pártbizottság elnökségének jelentése megállapította, hogy a szolgál­tatások fejlesztése terén a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött új, igényesebb feladatok rugalmasabb reagálást követel­nek meg a lakosság emelkedő életszín­vonalára, a lakásigényekre, az életmód változásaira, valamint a háztartásoknak tartós fogyasztási cikkekkel való jobb ellá­tottságára. A kongresszus végén ugyancsak egy­hangúlag jóváhagyott határozat egyebek között kiemeli, hogy a csehországi képző­művészek és teoretikusok továbbra is maradandó képzőművészeti értékek lét­rehozására, realista, művészileg és társa­dalmilag értékes alkotásokra töreksze­nek, összhangban a haladó hagyomá­nyokkal. Méltó módon akarják gazdagíta­ni a hazai és a nemzetközi kultúrát. Ezen­kívül javítani akarják az élet- és munka­helyi környezetet, és gondoskodni akar­nak a múlt művészeti örökségéről. A kongresszus utasította a szövetség központi bizottságát, hogy használja fel a vitában előterjesztett javaslatokat, s vi­tassa meg a képzőművészek és a teoreti­kusok által a kongresszust megelőző idő­szakban és a kongresszus folyamán a szövetség vezetősége elé terjesztett írásbeli javaslatokat. A kongresszus résztvevői ezután üdvözlő levelet küldtek a CSKP Központi Bizottságának. Vitazáró beszédet Jan Simota nemzeti művész mondott. Elhunyt Gusta Fučiková elvtársnő Üdvözlő levél a CSKP KB-nak Tartalmas, elemző vita ÚJ SZÚ 2 1987. III. 26.

Next

/
Oldalképek
Tartalom