Új Szó, 1987. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1987-03-23 / 68. szám, hétfő
A CSKP KB 5. ülésének vitája (Folytatás a 3. oldalról) lödést tapasztalnak. Egy igazi tudós számára ez azonban nem jelenthet magyarázatot, mivel minden tudós feladata, hogy kezdeményezően feltárja a problémákat, előrejelezze a fejlődést, és az alapos elemzések alapján javaslatokat tegyen az egyes társadalmi problémák megoldására. A tudománynak nem az a feladata, hogy konkrét kérdésekben döntsön, de ugyanakkor kötelessége, hogy elméleti alapanyagokat készítsen az illetékes szervek döntéshozatalához. Napjainkban már senki sem panaszkodhat a társadalom érdeklődésének hiányára, mivel a párt XVII. kongresszusa a gazdasági és szociális fejlődés meggyorsításának követelményével együtt olyan sok problémát vetett fel a társadalomtudományok számára, hogy valamennyi megoldása nem lesz könnyű feladat. Olyan célokat tűztünk ki, amelyek eléréséért küzdeni kell és ebben részt kell venniük a tapasztalt tudósoknak és a fiataloknak is. Már több ízben tűztük ki feladatul, hogy megkülönböztetett figyelmet kell szentelni a szocialista módon gondolkodó és cselekvő ember nevelésének. Ez a feladat ma rendkívül időszerűvé vált. Gazdasági és társadalmi életünk átalakítása megköveteli, hogy fordulatot érjünk el az emberek gondolkodásmódjában. El kell érnünk, hogy az állampolgárok döntő többsége elsajátítsa a szocialista társadalmi tudatot, hogy az emberek belső meggyőződésükként valljanak a szocialista társadalmi rendszer előnyeiről, tudatosítsák a társadalommal szembeni felelősségüket és készen álljanak, hogy valamennyi kötelességüket következetesen teljesítsék. Az embereknek bóviteniük kell politikai és kulturális látókörüket és alkotó módon kell megoldaniuk feladataikat. Számos fontos feladat áll a marxista filozófia, a tudományos kommunizmus és a szociológia előtt. Hiányzik a szocialista társadalom dialektikus fejlődésének, a felmerülő ellentétek és ellentmondások leküzdésének filozófiai általánosítása és megoldatlanok a tudományos-technikai forradalommal kapcsolatos problémák. A marxista társadalomtudományoknak állást kell foglalniuk abban a kérdésben, milyen irányban és milyen módon fejlődik majd a jövőben a társadalom, hogyan változik osztályösz- szetétele és hogyan érvényesül a jövőben például a munkásosztály vezető szerepe. Nem hagyhatják figyelmen kívül a nemzetközi osztályharcot, a mai két alapvető gazdasági alakulat anyagi és szellemi erőviszonyainak megváltozását és békés versengését. A szocialista demokrácia további elmélyítése megköveteli, hogy felmérjük a pangás leküzdéséhez és az emberi tényező aktivizálásához vezető legalkalmasabb utakat. Továbbra is szociológiai felméréseket kell végezni, de nyilvánvaló, hogy módosítani kell módszertanukat úgy, hogy ezek a felmérések valóban értékes, objektív ismereteket tartalmazzanak. A múltban ez nem volt mindig úgy. A népgazdaság irányítási rendszerének átalakítása önmagában is számos feladatot állít a közgazdaságtan elé, amelynek például foglalkoznia kell a termelőerők és a termelési viszonyok fejlődésének dialektikájával, az önálló elszámolási rendszer problémáival, a szervezés, az árképzés rendszerével, a hitelek kihasználásának módjával, a javadalmazás igazságos, szocialista alapelveivel stb. A többi társadalomtudományi ágazattal együtt gazdasági tudományunknak állást kell foglalnia a népgazdaság szerkezeti átalakításának kérdéseiben és az ezzel kapcsolatos problémákban. A XVII. kongresszus konkrét javaslatokat tett a jogtudományok további fejlesztésére. Elsősorban meg kell említenünk az új csehszlovák alkotmány előkészítését a következő években. Az új gazdasági mechanizmus jogi és szervezési kérdéseinek megfogalmazásával, illetve ezeknek az államigazgatásban és a nemzeti bizottságok rendszerében való érvényesítésével együtt rendkívül nagy, politikai szempontból jelentős feladatok állnak jogtudományunk előtt. Jelentőségük a csehszlovák államiság további fejlesztése, jogrendünk tökéletesítése és az egész államigazgatás szempontjából az 1948. februárja utáni forradalmi változások éveire emlékeztet. Elvárjuk, hogy jogtudományunk a szocialista vállalatról szóló törvény előkészítésének elméleti koncepcióján kívül választ adjon azokra a kérdésekre is, hogyan növelhetjük a szocialista jog hatékonyságát, a jogi kultúra színvonalát az állami szervek tevékenységében. A gyakorlatban meg kell védeniük és érvényesíteniük kell az elméletileg alátámasztott javaslataikat. Az eddiginél nagyobb figyelmet kell szentelni az állampolgárok jogi nevelésének. Új utakat kell keresni, kihasználva a propaganda korszerű eszközeit. Napjainkban különösen fontos, hogy a gazdasági és a jogi propaganda közösen és egységesen lépjen fel. A fiatalok hazafias és internacionalista nevelésével párhuzamosan figyelmet kell szentelni az érzelmi és erkölcsi nevelésüknek, arra kell nevelni őket, hogy becsüljék a szépet és a jót. Az alapot ehhez az osztályszempontok érvényesítésével a marxista etikának, esztétikának és művészettörténetnek kell megteremtenie. Ezzel összefüggésben nem feledkezhetünk meg a cseh és szlovák nyelv és irodalom jelentőségéről sem. Világviszonylatban a társadalom fejlődésének dinamikája összefügg a tudomány és technika gyors fejlődésével és érvényesítésével a termelésben és a korszerű társadalom más tevékenységében. Új technológiákat vezetnek be a mikroelektrotechniká- ban és a számítástechnikában. A fizikának és biológiának a nukleáris technológiákban, a kozmikus technológiákban és a biotechnológiákban való jövőbeli alkalmazása során még drámaibb változások és ennek megfelelő társadalmi következmények várhatók. A múlt évszázad ipari forradalma ehhez hasonlítva a társadalmi fejlődés idillikus korszakát jelenti. Pedig tudjuk, hogyan hatott a társadalomra ez a forradalom, milyen forradalmi változásokkal járt a társadalomtudományok, a marxizmus megalapítói és más marxista filozófusok tanításának érvényesítése. Ezért a mai fejlődés is új hozzáállásokat követel meg a társadalomtudományok területén. így például a technikai változásoknak komoly gazdasági, technológiai, politikai, pszichológiai, szociológiai következményei vannak. Mindez megköveteli a természettudományok, a technikai tudományok és a társadalomtudományok integrált kutató munkáját. Napjainkban az egyes tudományágazatoknak kölcsönösen át kell venniük egymástól a módszertani megközelítéseket. Vitathatatlan, hogy a társadalomtudományok is alkalmazhatják, sót alkalmazniuk kell a természettudományok elvont módszereit. Ugyanakkor a természettudományoknak át kell venniük a társadalomtudományoktól az általánosítás módszerét. A társadalomtudományok közül rendkívüli szerepe van a pedagógiának és a pszichológiának. Alapjában véve a műveltségi szint meghatározza a gazdaság fejlődését, a tudomány fejlődése pedig a társadalom fejlődését. Ezért helyesen emelték ki az olyan szakemberek képzésének fontosságát, akik megfelelnek a kor követelményeinek, valamint a pedagógusok felkészítésének jelentőségét. A természettudományok, köztük az orvostudomány, a társadalomtudományok, köztük a pedagógia és a pszichológia integrálásában jelentős szerepet kell betölteniük az egyetemeknek. Az ezzel kapcsolatos feladatok megvalósításához meg kell teremteni az anyagi, műszaki és szervezési feltételeket. Megfelelő kapcsolatot kell kialakítani a többi főiskolával, a Csehszlovák és a Szlovák Tudományos Akadémiával, hogy valóban komplex legyen a természet- tudományok, a műszaki tudományok és a társadalomtudományok integrációja. RUDOLF HRONEC elvtárs, a CSKP KB póttagja, a Žilinai Számítástechnikai Kutatóintézet igazgatója Röviddel a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának januári ülése után tanácskozunk, amely számunkra is példáját szolgáltatta a szocialista társadalom átalakítása kérdéseivel kapcsolatos következetes és elvszerű lenini megközelítésnek. A párt bíráló szellemben felmérte társadalmunk gazdasági és szociális fejlesztése meggyorsítása stratégiai céljai elérése szempontjából a népgazdaság irányítása eddigi módszereinek hatékonyságát és jóváhagyta a gazdasági mechanizmus átalakításának alapelveit. Ezeket elsősorban az jellemzi, hogy az adminisztratív irányítást jelentős mértékben felváltja a gazdasági szabályozók általi irányítás. A csehszlovákiai gazdasági mechanizmus átalakítása átfogó dokumentuma kidolgozásának ezen az ülésén előterjesztett s a kitűzött céllal kapcsolatos konkrét feladatokat megfogalmazó programja ezen a megkezdett úton további jelentős lépés, amely nyilván egész társadalmunk fenntartás nélküli támogatására talál. A program kidolgozása során különleges figyelmet kell szentelni a tudományos-műszaki fejlesztést irányító eszközöknek. Ez az egyik alapvető előfeltétele annak, hogy az anyagi termelésben jelentősen növeljük a munkatermelékenységet és a gyártmányok világszínvonallal egybevethető minőségét érjük el. A tudományos-műszaki fejlesztésben elsősorban változtatni kell az irányítás mechanizmusán, mivel a tudományos- műszaki fejlesztés céljait jól fogalmaztuk meg a CSKP Központi Bizottságának 8. ülésén s azok továbbra is időszerűek. Népgazdasági szemszögből a Jakeš elvtárs által előadott beszámoló összegezi a tudományos-műszaki fejlődés eredményeit és fogyatékosságait. A szervezet, amelyben dolgozom, a tudomány és a technika fejlesztése állami célprogramjának feladatait teljesiti. Már több mint tíz esztendeje részt vesz a KGST-országok sokoldalú együttműködésében és a 2000-ig szóló komplex program megvalósításában is. Tapasztalataink részben általános érvényűek. Nem szólok arról, hogy mit értünk el a munkakezdeményezés fejlesztésével, hanem főleg arról, hogy ezt a kezdeményezést mi ösztönzi és ezzel szemben mi fékezi. A CSKP KB 8. ülését követően a tudományosműszaki fejlesztés irányításában előtérbe került néhány pozitív hatást gyakorló új elem. Javultak a fejlesztés és a kutatás legaktívabb dolgozói, illetve kollektívái anyagi ösztönzésének lehetőségei. Erőteljesebb volt a nyomás az innovációs ciklusok meggyorsítására, a tudományos és a műszaki fejlesztés eredményeinek gyorsabb gyakorlati alkalmazására és a minőség javítására is. Kedvezőnek bizonyult az a lehetőség, hogy az ötéves tervidőszak keretében összpontosítottan hasznosíthassuk a műszaki fejlesztés alapját. Talán a legfontosabb új elem, amely segítésünkre lehet, a 2000-ig szóló komplex program megvalósításában, az a lehetőség, hogy szervezeteink - egészen a közös munkahelyek és a vállalatok szintjéig - a kutatás, a fejlesztés, de egyben a termelés szférájában is közvetlen kapcsolatra léphetnek más szocialista országok szervezeteivel. Noha az ilyen közvetlen kapcsolatok létrehozása nem problémamentes és sok vonatkozásban még végig kell gondolni, mégis az integráció e formája a tudományos-műszaki fejlesztés hatékonysága növelésének és népgazdasági hasznosításának egyik legtöbbel biztató eszköze. Az irányítás struktúráiban abban látjuk elsősorban a CSKP KB 8. ülése határozatainak következetes megvalósítását gátló fogyatékosságot, hogy főleg az irányítás adminisztratív formái érvényesülnek a gazdasági szabályozók általi irányítás helyett. A kutató és fejlesztő szervezetekben, amelyek az önálló elszámolás elve alapján működnek, csak nagyon laza a kötődés a gazdasági terv, illetve a tudományos- műszaki fejlesztés terve között. Míg a minőségi mutatók lehetővé teszik a termelés hatékonyságának megfelelő felmérését, addig a kutatási-fejlesztési szervezetekben ezek a mutatók csak amolyan számjátékhoz hasonjithatóak, mivel például a munkatermelékenység mutatója egyáltalán nem fejezi ki az új gépi berendezés vagy technológia termelékenységét, illetve hatékonyságát. Más szóval, ha a megoldók a feladatok teljesítését lerövidítenék a tervezett idő felére, ez nem nyilvánulna meg intézeteik gazdasági eredményeiben. A jelenlegi mechanizmus a megoldót nem ösztönzi arra, hogy keresse a legolcsóbb megoldásokat, mivel munkája során a költségmegtakarítás nem idéz elő semmiféle ösztönző gazdasági visszahatást. Az állami feladatok megoldásával kapcsolatban az anyagi eszközök szilárd éves lebontása ahhoz vezet, hogy míg az egyik évben a pénzeszközöket nem merítik ki, addig a következő évben a megoldók ezeket az eszközöket már nem használhatják fel például a szükséges berendezés vásárlására. Hatékonyabbnak kellene lennie az új feladatok jóváhagyása folyamatának is. Tapasztalataink szerint a tapasztalatok jóváhagyása és tervbe illesztése esetenként több mint másfél évig is eltart A megoldó, amikor hozzákezd a feladat teljesítéséhez, rendszerint nem rendelkezik a feltétlenül szükséges import megfelelő fedezetével és a sokszintű óriási adminisztráció még csak bonyolítja a helyzetet. A fejlődés dinamikáját csökkentő és a tudomány, valamint a technika fejlesztési feladatai megoldását nagymértékben akadályozó további súlyos probléma a bemeneti tényezők biztosításának adott helyzete. Különösképpen bosszantó a szállító-megrendelői kapcsolatok közti összhang hiánya. Feltétlenül ' szükséges, hogy a megoldó az igényelt alkatrészeket, alapanyagokat és berendezéseket legkésőbb a megrendeléstől számított hat hónapon belül megkapja. Csakhogy a kutatást és a fejlesztést szolgáló számítások előnyben részesítéséről szóló hatályos rendeleteket nem tartják tiszteletben. Nagyon rugalmatlanul biztosítják a szocialista importot is. Az említett problémák következtében a megoldók időt és energiát veszítenek. A kutatás és a fejlesztés társadalmi hatékonyságának kulcskérdése a tudomány és a technika fejlesztési eredményeinek gyors és színvonalas alkalmazása a termelésben. A célként tervezett szintet már a termelés második, legfeljebb a harmadik évében el kellene érni. A szállítói-megrendelői kapcsolatok fogyatékosságai ütemzavart idéznek elő már a befuttatott termelésben is, s negatív hatásuk hatványozott az új gyártmányok előállításában. A megoldónak súlyos problémákat okoz az is, hogy az állami feladatok megvalósítása megfelelőképpen nincs fedezve beruházásokkal. A jóváhagyási folyamatban ugyan a szükséges beruházási eszközöket jóváhagyják, de azokat nem kapja meg, feladatai pedig változatlanok maradnak. Az említett problémák megbontják a termelővállalatok gazdasági stabilitását. Ezért nem csoda, hogy miközben egyelőre elégtelen gazdasági nyomást fejtünk ki a termelésben az innovációs folyamatok intenzitásának növelésére, a termelővállalatok nagyon óvatosak olyan kötelezettségek vállalásában, hogy megvalósítsák a tudomány és a technika fejlesztése állami feladatainak eredményeit. Meggyőződésem szerint ezek a fogyatékosságok kiküszöbölhetőek. Elsősorban az szükséges, hogy a tudományos-műszaki fejlesztés adminisztratív irányításától áttérjünk a gazdasági szabályozók általi irányításra. Továbbá lényegesen növelni kell a végrehajtó láncszem önállóságát, össze kell hangolni jogait és kötelességeit, ki kell küszöbölni a felesleges gyámkodást, s a feladatok megoldása során minden egyes lépés felettes szervek általi jóváhagyását. A kutatási-fejlesztési tevékenység értékelése kell hogy lehetővé tegye az eredményes anyagi ösztönzést. A feladat tervbe illesztése során jóváhagyott megoldási feltételeket később nem szabad módosítani, s ennek vonatkoznia kell például a deviza- és a beruházási eszközök szintjére is. A megoldó szervezetnek rendelkeznie kellene olyan jogkörrel, hogy hosszas jóváhagyási eljárás mellőzésével maga is megbirkózhasson az esetleges zavart keltő külső körülményekkel. A tudomány és a technika fejlesztése állami feladatának viszonylatában hatálytalanítani kell azt a szabályt, amely lehetetlenné teszi az anyagi eszközök átcsoportosítását a megoldási időn belül. Továbbá meg kell találni a már említett anyagi bemeneti tényezők és szállítások biztosításának hatásos formáit. Feltétlenül nagyobb gazdasági nyomást kell gyakorolni a termelőnél az innovációs folyamatok dinamikájára, hogy a termelők a gyakorlatban cselekvően felhasználják a tudo- mányos-műszaki fejlesztés eredményeit. Társadalmunk a kutatásban és a fejlesztésben olyan káderrel rendelkezik, amely egybevethető a fejlett ipari országokkal. A tudományos-műszaki fejlesztésre jelentős eszközöket szánunk. Miután megismertem a csehszlovákiai gazdasági mechanizmus átalakítása átfogó dokumentuma kidolgozásának programját, kialakult az a meggyőződésem, hogy ez a dokumentum mélyrehatóan elemezve a jelenlegi fogyatékosságokat, kijelöli a népgazdaság dinamikus fejlődésének és a dolgozók szociális szükségletei teljes kielégítésének célhoz vezető útját. VALÉRIA ČIŽMÁROVÁ elvtársnő, a CSKP KB póttagja, a krompachyi Szlovák Elektrotechnikai Müvek munkásnöje Fontos ösztönzést adott a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsítására Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának 8. ülése. A krompachyi Szlovák Elektrotechnikai Művek konszernvállalat üzemi pártbizottsága lebontotta a CSKP KB nyolcadik ülésének határozatait és 1983. novemberében műszaki-gazdasági pártkonferencián megvitatta a feladatokat, összesen 66 feladatot határoztunk meg, ezek a minőségre, az innovációra, az ipari robotok és manipulátorok alkalmazására vonatkoztak. A feladatok teljesítését rendszeresen ellenőrizzük az üzemi pártbizottság ülésein, a tagsági gyűléseken, a műszaki-gazdasági pártkonferenciákon, valamint a kommunisták és a nomenklatúrába tartozó káderek munkájának értékelésekor. így elértük, hogy a tudományos-műszaki fejlesztésben elért eredmények teljes mértékben összhangban állnak a CSKP KB nyolcadik ülésén jóváhagyott kritériumokkal. Vállalatunk erősáramú elektrotechnikai termékeket gyárt és tulajdonképpen népgazdaságunk sok ágazata fejlesztésének alapját képezi. Az innovációt ezért az új termelési ágazatokra, a technológiai folyamat korszerűsítésére irányítottuk. A termelési innováció alapvető irányzatát a hetedik ötéves terv éveiben valósítottuk meg, amikoris termelési programunk csaknem 57 százalékát innováltuk, miközben jelentős megtakarításokat értünk el. Az alapanyagok 60 százalékát takarítottuk meg és 40 százalékkal csökkentettük a munkaigényességet. Az új termékek és technológiák megteremtették a feltételeket az olyan gazdasági mutatók teljesítéséhez, mint a nyereség, a módosított termelési érték, az első minőségű osztályba sorolt termékek részaránya. 1985-ben a magas műszaki-gazdasági színvonalú termékek részaránya 6,2 százalék volt, 1986-ban pedig már 12,58 százalék. Az a célunk, hogy 1990-ig ez az arány 25 százalék legyen. Azt akarjuk, hogy az új termékek, mindenekelőtt a termelési technológia korszerűsítése megteremtse a feltételeket a gazdasági mutatók teljesítéséhez. A legfontosabbnak a technológia korszerűsítését tartjuk. Példaként említhetem, hogy konszernvállalatunknál a biztosítékok gyártásában bevezettük a Nové mesto nad Váhom-i Gépesítési és Automatizálási Kutatóintézetben kifejlesztett rugalmas szerelési rendszert. Az idén tovább bővítjük a szerelő gépsorokat. Hasonló rendszert készítünk elő az újfajta nem automatikus kapcsolók gyártásában. Ezeket a termékeket 1988-1989-tól kezdjük majd gyártani. Haladást értünk el a szerszámgyártásban azáltal, hogy új, csúcstechnológiával felszerelt részleget építettünk, ami lehetővé teszi, hogy fokozatosan 200 százalékkal növeljük kapacitásunkat. Arra törekszünk, hogy fokozatosan önellátókká váljunk és meggyorsítsuk az új termékek termelésének műszaki előkészítését. Nagy figyelmet szentelünk a termelési alap elektronizálásának. Több nem hagyományos termék gyártását vezettük be. így pl. 1988-tól innováljuk a rakodógépek elektromos hajtóművét. Előkészületek folynak a daruk elektronikai berendezéseinek gyártására és az optoelektronika területén a roboti- zálás több eleme gyártásának bevezetésére. Hozzájárultunk ahhoz is, hogy az észak-csehországi barnaszén bányákban eredményesen oldották meg a szalagszállítás problémáit. Konszernvállalatunknál még jobb eredményeket érhetnénk el a tudományos-műszaki fejlesztésben, ha megoldódna a szállítmányok kérdése az új termékek és technológiák számára. Nagy problémát okoz az új alapanyagok beszerzése a szerelőrendszerek sorozatgyártásához és az új rendszerek gyártásához. Ugyancsak gondot okoz az elektronikai alkatrészek megbízhatatlansága és a mérőműszerek hiánya. Az aránytalanul hosszú szállítási idők akadályozzák a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek gyorsabb alkalmazását. Régi gond a jó minőségű szigetelőanyagok hiánya. Ezeknek a problémáknak a kiküszöbölése nem egyszerű. Konszernvállalatunknál teljesen új termelési programot jelent majd a kisteljesítményű elektromos forgógépek gyártása az automata mosógépek számára. Fokozatosan bevezetjük az acél idomok hőmegmunkálásához szükséges berendezések és speciális szerszámok gyártását is. ÚJ SZÚ 4 lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll 1987. III. 23
