Új Szó, 1987. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1987-03-19 / 65. szám, csütörtök

ÚJ szú 5 1987. III. 19. Forradalmi eszmék szolgálatában 80 éve jelent meg a Kassai Munkás A rakovnlki Rakona vállalatnál az önelszá­molás elvét érvényesí­tik, és három kollektíva esetében alkalmazzák a brigádrendszerű ja­vadalmazást. A XI. szakszervezeti kong­resszus és a nagy ok­tóberi szocialista forra­dalom 70. évfordulója alkalmából a vállalat dolgozói szocialista kötelezettségvállalást tettek, hogy ebben az évben a termelést 7 százalékkal és a tisz­ta bevételt 34 százalék­kal növelik. Ezt minde­nekelőtt a minőség ja­vításával szeretnék elérni. A képen: a ház­tartási tisztítószereket töltő gépsor látható. (Petr Josek felvétele - ČTK) Lehetőség a bizonyításra ismét lesznek ideiglenes pártcsoportok • Munkaverseny és anyagi ösztönzés • Pótolják a múlt évi hiány egy részét Az Érsekújvári (Nové Zámky) járás mezőgazdasági üzemei a múlt héten az elsők között kezdték meg a Nyugat-szlovákiai kerületben az őszi vetések első nitratáciöját. A szövetkezetek és az állami gazdaságok dolgozói a mezőgazdasági szolgáltató vállalatok dolgozóival egyetemben jó kedvvel láttak munkához, hiszen a legutóbbi határszemlék biztató eredménnyel zárultak. T öbbszöri zászlóbontást, több dátumhoz kötve jelez a törté­nelmi eseménynaptár arra a lapra emlékeztetve, amelyről a széles köztudatban ma már eléggé ismert, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának orgánumaként a húszas években jó ideig az egész európai kontinens egyedüli magyar nyelvű kommunista napilapja volt. A CSKP megalakulását követően, 1921. május 20-án jelent meg elő­ször a Kassai Munkás fejlécén, hogy: A Csehszlovákiai Kommunista Párt Szlovenszkói és Ruszinszkói Magyarajkú Központi Közlönye. Tudjuk, a pártsajtó alapjainak lera­kása valójában már jóval a párt megalakulása előtt megtörtént. A Rudé právo 1920. szeptember 21 - én megjelent első számát idézve ünnepeljük évről évre a sajtónapot. S ilyenkor a csehszlovákiai forradal­mi sajtó születésének feleleveníté­séből a Kassai Munkás sem marad­hat ki. Az ünnepi megemlékezés légkörében azonban nemigen esik szó a részletekről; arról, hogy a Kas­sai Munkás nem új lapként, hanem nevét megőrizve, belsőleg megúj- hodva határolódott el reformista múltjától. Az irány vétel-változás már hónapokkal korábban megindult. Az átalakulás persze fokozatosan tör­tént, de attól a lapszámtól eredeztet- hetően, amikor a napilap megindítá­sához szükséges kauciót - a helyi munkásság áldozatkészségének jó­voltából - befizetve 1920. február 15-től új külsővel, két nagy oldalon naponta jelent meg a Kassai Munkás. Ez a dátum határkőnek számít a lap pályaívében. Mégis, két évvel ezelőtt sajtónk érezhető bizonyta­lansággal reagált ennek 65. évfor­dulójára, jelezve, hogy a Kassai Munkás fejlődéstörténete még ko­rántsem törte át a szakmai berkek­ben megrekedő ismeretek korlátait. Pedig Botka Ferenc szemelvénye­ket és cikkbibliográfiát is tartalmazó jeles monografikus feldolgozásának magva a Magyarok Csehszlovákiá­ban című, a bratislavai Pravda Kiadó gondozásában 1969-ben kétezres példányszámban megjelent gyűj­teményes kötetbe is bekerült. Ezzel tulajdonképpen a Kassai Munkás (később: Munkás) közel harminc­éves fennállásának egészére kiterje­dő tudományos értékelés így tágabb körben is hozzáférhetővé vált. S ez minden bizonnyal hozzájárult e lap történelmi szerepének egyre tágabb körben ható hagyománnyá avatódá- sához. Mégis, az előbbiek okán fel­vetődik a kérdés: vajon a maga történelmi konkrétságában és összetettségében él-e a Kassai Munkáshoz kapcsolódó hagyo­mánykor. F ejlódésvonulaton belüli össze­függések fokozottabb érzé­kelése, láncszemek egymásba kap­csolódásának kitapintása iránti igény jelentkezik a Kassai Munkás megjelenésének 80. évfordulóján. A Kassai Munkás 1907 márciusában a Magyarországi Szociáldemokrata Párt vidéki közlönyeként indult út­jára. A szakirodalom az 1919-ig terje­dő időszakot a lap „előtörténete­ként“ minősíti. Jelentőségét abban jelöli meg, hogy a Kassai Munkás önmagát szándékán kívül olyan adottsággá tette, melynek folytán később a forradalmi eszmék szolgá­latába állhatott. Ennek olyan kicsen­gése is lehet, hogy mindez már magának a lapnak a puszta létéből fakadt. A helyzet valójában nem jel­lemezhető ennyire leegyszerűsítve. A lap megjelenésének 20. évfordu­lója alkalmából készült ünnepi szám szerkesztőségi cikke azt hangsú­lyozta, hogy újra „...a munkásmoz­galom történetének is tükre a refor­mizmustól a bolsevizmusig.“ Tény, hogy vonalvezetését a magyaror­szági szociáldemokrata pártvezető­ség opportunista és revizionista né­zetei határozták meg. Kérdés vi­szont, hogy amikor a Tanácsköztár­saság leverése után a kelet-szlová­kiai magyar szociáldemokrácián be­lül fokozatosan felülkerekedő mar­xista baloldal fóruma lett, vajon csak tükröt szolgáltató eszközként érez­tette hatását? Aligha. A már említett ünnepi számban a Kommunista Internacionáléban fontos tisztséget viselő Kun Béla is köszöntötte a Munkást. írásának hangvétele nem nélkülözte az emel­kedettséget. Sőt, annak a vágykép­nek minősült meggyőződésének adott hangot, hogy a Munkás huszon­ötödik születésnapját már a proletár forradalom győzelmének jegyében üli meg. A köszöntőnek voltak azon­ban nagyon is közvetlen, egyéni ta­pasztalatokon alapuló mozzanatai. Kun Béla az egykori szociáldemok­rata vezető élményvilágát idézve hangsúlyozta a Kassai Mun­kás ezidőtájt szembetűnő életközel­ségét és tömegkapcsolatait. A tudo­mányos kutatás is igazolta, hogy a lap a korabeli szociáldemokrácia nézeteit képviselve is határozottan kiállt a munkásérdekek mellett, s az első világháború éveiben Tisza Ist­ván kormánya betiltással sújtotta. Kun Béla arra hívta fel a figyelmet, hogy ennek az újságnak a csehszlo­vákiai kommunista mozgalom sorai­ban múltbeli hagyományokat is át­mentve sikerült „.. .szorosan hozzá­simulni a saját olvasói tömegek szükségleteihez". S ebből a szem­szögből önkéntelenül is élesebb megvilágítást kap az 1920-as, hete­kig tartó gyűjtés során tanúsított ál­dozatvállalás, az a tény, hogy a lap­nak Kelet-Sžlovákiában minden har­madik munkás előfizetője volt. Per­sze, ez regionális sajátosságként is felfogható. A lap azonban már a hú­szas évek elején nevéből a jelzőt elhagyva, Munkás címmel jelezte a dél-szlovákiai kommunista moz­galom bekapcsolását az országos vérkeringésbe. S így a Munkás szélesebb kihatása és annak tágabb időkeretek közötti érvénye is arra utal, hogy mozgalom és lap viszo­nya nem szűkülhet le az eszmei­politikai álláspontok közvetítésére. A sajtó az olvasóval kialakított sajátos áramkör révén maga is, bár nem közvetlenül, de cselek- vően visszahat azok alakulására. Mindez a kommunista sajtót tekintve természetesnek számít. A mód és eszköztár sajátszerűsége érdemel kiemelt figyelmet. S ennek a Munkás egészére kiterjedő elmélyült elem­zésében még jócskán akadnak fe­hér foltok. Ezek eltüntetéséhez elen­gedhetetlen a mozgalomközpontú szemlélet és értelmezés. S ez egyet jelent annak a kölcsönhatásnak mé- lyenszántó és részletekbe menő fel­tárásával, mely a dél-szlovákiai kommunista mozgalomnak, s ezen belül a Munkásnak a csehszlovákiai kommunista mozgalom országos összképébe való beilleszkedését jellemezte. Nemcsak a pártpolitika helyi lecsapódásainak bemutatásá­ra van szükség, hanem arra is, hogy a Dél-Szlovákiában lezajlott osztály­küzdelmek miként járultak hozzá az országos stratégiai-taktikai irányvé­tel tökéletesítéséhez. Végered­ményben az általános elvek valóra váltásának tettenéréséről van szó, mely a Munkás esetében az interna­cionalista összefogást is segítette. A helyi és nemzetiségi meghatáro­zókat is tükröző kötődés, valamint a szélesebb kitekintés szerves összekapcsolása hatványozta meg a lap hatóerejét. M inden bizonnyal fokozottabb figyelmet érdemelne az a szerep, amelyet a Kassai Munkás a Csehszlovákiai Kommunista Párt megalakulásának bonyolult folya­matában játszott. A szakirodalom kimutatta, hogy az internacionalista egység megteremtését előmozdító kezdeményezés Szlovákiában a ke­let-szlovákiai magyar szociáldemok­rata munkásság köréből indult ki. Tudatosítva, hogy a marxista balol­dal Szlovákiában csak a többséget jelentő szlovák szociáldemokrata munkásság minél nagyobb tömegei­nek megnyerésével jöhet létre. Ez a szellem hatotta át a Kassai Mun­kást, amely ezidőtájt, amikor a szlo­vák szociáldemokrácián belül for­málódó baloldal még nem rendelke­zett önálló sajtóorgánummal, több elvi cikket szlovákul, illetve kelet­szlovákiai nyelvjárásban is megje­lentetett. A hazai sajtóiroda a nyolcvanadik évforduló alkalmából kiadott közle­ményben azt is hangsúlyozta, hogy a Kassai Munkás elsőként közölte a Kommunista Internacionáléba való belépés huszonegy feltételét. Mégis úgy tűnik, nem könnyű a teljesség igényeit kielégitő, sokoldalúan ár­nyalt képet adni arról az összetett folyamatról, melyet a nemzetiségileg szétforgácsolt szociáldemokrácián belüli differenciálódás és az interna­cionalista összefogás fokozatos el­mélyülése közötti kölcsönhatás táp­lált. A Kassai Munkás sárguló lapjai­nak tanulmányozása még sok gaz­dag adalékkal szolgálhat. A húszas években a dél-szlováki- ai kommunista mozgalom nemzeti­ségi közege rendkívül széttagoltan, több pártkerület részeként jelentett le nem becsülhető adottságot. A nemzetiségi közösség társadalmi­politikai szerkezete viszont a maga teljességében vált a dél-szlovákiai osztályharc terepévé. A Munkás a területi-szervezeti kötöttségeket szem előtt tartva törekedett arra, hogy e térszín a maga egészében kerüljön látószögébe. Már ma is meglehetősen foghíjasak az idevá­gó ismeretek. O-^ámtalan kérdőjelet tesz fel a Munkás ún. utóélete, il­letve megszűnése. Szerepét a nép­frontpolitika időszakában kitáguló hatósugárral, a folytonosság jegyé­ben a Magyar Nap vette át. E szín­vonalas napilap szerkesztői a nép­ben és nemzetiségben gondolko­dást következetesen alkalmazva a fasizmus elleni harcban érdekelt, a kommunista szellemiségtől mesz- szeálló rétegek megnyerésére töre­kedtek. S így a Magyar Nap fejlécén nem is található arra utaló jel, hogy valójában a kommunista párt orgá­numa volt. A Rudé právo viszont a cseh közegben, a Slovenské zves­ti pedig Szlovákiában a pártjelleget egyértelműen demonstrálva, a belső pártélettel is foglalkozva jelent meg. önkéntelenül is felvetődik a kér­dés, hogy a Magyar Nap kétségkívül indokolt beállítottsága mellett miért sorvadt el az egyébként a megújulás jegyeit is mutató Munkás. Egyéb­ként Fábry Zoltán a Magyar Napban ezidőtájt közzétett veretes esszéi mellett mindvégig a Munkás hasáb­jain is publikált. Vajon a politikai szükségszerűség és a több lapra háruló szerepkör összevonásának valószínű kényszere mögött nem kellene-e keresni mélyebb össze­függéseket is? Alighanem kívánatos lenne a dél-szlovákiai magyarság szociális szerkezetének, a konzer­vativizmus részéről rendkívül sebez­hető középrétegek súlyának, a kom­munista mozgalommal szemben ha­tó ellenerők szerepének alaposabb vizsgálata. Széles körű internacionalista összefogást szolgált a Munkás. Fó­rumot jelentett az egész magyar kommunista emigráció számára, ez­zel mintegy viszonozva azt a kiter­jedt segítséget, amit a lap a fehérter­ror elől menekülő magyar kommu­nistáktól kapott a párt megalakulá­sának időszakában. Ez irányú törek­vésében a csehszlovákiai kommu­nista mozgalom szerves részeként mindig számolhatott a csehszlováki­ai forradalmi erők támogatásával. További kutató munkát igényel még annak a szerepnek a teljes feltárása, amit a Kassai Munkás (Munkás) a csehszlovákiai és a magyarorszá­gi kommunista mozgalom internaci­onalista együttműködésének előse­gítésében játszott. Botka Ferenc monográfiája derí­tett fényt arra, hogy a lap a magyar szocialista irodalom kibontakozását előkészítő kezdeményezések tűz­helye volt. Az irodalmi vonatkozások talán túlságosan is uralják a Kassai Munkásról és a Munkásról élő képet. Mozgalomtörténet és kultúrtörténet szerves összhangba hozása nem­csak szemléleti, hanem kutató mun­kát is érintő kérdés. r Ú gy tűnhet, hogy az értelmezés okán talán túlságosan elő­térbe kerültek a feltáró munka adós­ságai. S ha így is lenne, nem veszít­hetjük szem elől, hogy tudományos kutatás és hagyományápolás a ma­ga sajátszerűségét megőrizve szer­vesen kiegészíti egymást. A tapasz­talatok arról tanúskodnak, hogy szá­mos módszertani tisztázatlanság nehezíti még a dél-szlovákiai forra­dalmi hagyományok összképének kialakítását. A Kassai Munkás (Mun­kás) mozgalomközpontúbb elemzé­se minden bizonnyal hozzájárulhat ezek eloszlatásához. S így határo­zottabb körvonalakat kaphatnak a csehszlovákiai forradalmi munkás- mozgalom egységéből kiinduló ha­gyományápolás nemzetiségi aspek­tusai is. KISS JÓZSEF- A betakarítási munkákat hátrál­tató és a magágykészitést nehezítő szárazság következtében gazdasá­gaink a múlt őszön megkéstek a ve­téssel - mondta egyebek között Martin Šalkovský mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság nö­vénytermesztési osztályának veze­tője. - Az őszi búza részére kijelölt 26 200 hektáros területnek például több mint 13 százalékán határidő után került földbe a mag. így a rend­kívüli aszálytól is sújtott növényzet természetesen nem tudott tökélete­sen felkészülni a telelésre. A feltéte­lek ismeretében örömünkre szolgál, hogy a búza és a többi őszi vetés is meglepően jól átvészelte a szokatla­nul hideg telet. Amit ma megtehetsz... Sipos Lajos elvtárs, a libádi (Lu- bá) Egyetértés Egységes Földmű­ves-szövetkezet elnöke, akivel a kukoricatermesztési rendszergaz­da képviselőivel folytatott tanácsko­zás szünetében találkoztunk, szin­tén a fenti gondolatsort folytatta. Ki­emelte, hogy két fontos szempontot is figyelembe vesznek, amikor igye­keznek a lehető legrövidebb időn belül kijuttatni az őszieknek szánt műtrágyát. Az egyik, hogy az azon­nal felvehető tápanyagok mennyisé­gének növelésével kedvező feltéte­leket teremtsenek a növényzet kora tavaszi fejlődéséhez, ami döntő ha­tással lehet a hektárhozam alakulá­sára. Legalább ilyen fontos szem­pont, hogy kihasználják az időt, és ezzel elejét veszik annak, hogy ké­sőbb kapkodniuk kelljen az agro­technikai határidők miatt, ha meg­késne a tavasz. Nos, a munkáknak kedvező idő alapos kihasználását a járás más gazdaságaiban is fontosnak tartják. Ezt leginkább a soron következő feladatokra való alapos felkészülés jelzi A járási pártbizottság elnöksé­gének határozata értelmében min­den mezőgazdasági üzemben kidol­gozták, és a pártbizottságokban is megtárgyalták a tavaszi munkák időtervét, s ellenőrizték a műszaki felkészültség színvonalát. A gépe­ken kívül az embereket is felkészí­tették az igényes feladatokra, hang­súlyozva, hogy a remélt nagy hoza­mokat csakis jól végzett, becsületes munkával, az agrotechnikai határ­idők és a technológiai fegyelem szi­gorú megtartásával lehet kellőkép­pen megalapozni. Az előző években szerzett tapasztalatokból merítve, ismét határozat született az ideigle­nes pártcsoportok létrehozásáról, valamint a szocialista munkaver­seny meghirdetéséről. Az utóbbit úgy szervezik, hogy hozzájáruljon a munkafegyelem megszilárdításá­hoz, és az anyagi érdekeltség elmé­lyítésével kezdeményezésre ser­kentse az embereket. A munka vé­geztével a Szövetkezeti Földműve­sek Szövetségének járási bizottsága elsősorban a munkaszervezés szín­vonalát, az elvégzett munka minő­ségét, a gépek kihasználásának fo­kát és a hajtóanyag-takarékosság­ban elért eredményeket fogja érté­kelni. Csökkentik a tartozásukat Nem véletlen, hogy az Érsekújvá­ri járásban ezúttal ilyen nagy és átgondolt a tavaszi munkákra való készülődés. A múlt év itt is a terve­zettnél jóval szerényebb eredmé­nyeket hozott, és a tapasztalt kiesés lényegesen megnövelte az idei fel­adatok igényességét. Tavaly főleg gabonából, hüvelyesekből, cukorré­pából és tömegtakarmányból ter­mett a tervezettnél sokkal kevesebb, ezért most ezeknek a növényeknek a termesztése került a figyelem kö­zéppontjába, hogy a hiány mielőbbi pótlásával biztosítani lehessen a 8. ötéves tervidőszak feladatainak ma­radéktalan teljesítését. A járási mezőgazdasági igazga­tóságon megtudtuk, hogy a gabona­féléknél észlelt hiányt csak úgy lehet pótolni, ha a tervidőszak hátralevő éveiben rendszeresen több mint 15 ezer tonnával túlteljesítik a termelési feladatokat. Ennek érdekében az idén tavasszal több mint 9400 hektár tavaszi árpát és 15 ezer hektár ku­koricát vetnek a gazdaságok, s a ga­bonafélék átlaghozamát hektáron­kénti 5,66 tonnára növelik. Céljaik eléréséhez nagyban hozzájárulhat a járási mezőgazdasági igazgatósá­gon megalakított komplex racionali- zációs brigád, melynek fő feladata a legfrissebb tudományos ismeretek átültetése a mindennapi gyakor­latba.-Természetesen a további nö­vényfélék esetében is mielőbb pótol­ni szeretnénk a hiányt - mondta a növénytermesztési osztályvezető. - A társadalmi elvárásokhoz igazod­va, hüvelyesekkel az idén közel két­ezer, napraforgóval 4387, cukorré­pával pedig 3610 hektárt tervezünk bevetni. És persze növelni szeret­nénk a hozamokat. De mindez csak részben érzékelteti gazdaságaink tavaszi tennivalóinak igényességét, ugyanis a már említetteken kivül még szóját, mákot, silókukoricát, lu­cernát és tavaszi keveréket kell vet­niük, burgonyát és dohányt kell ül­tetniük, gondolniuk kell a rétek és legelők tavaszi ápolására és fejtrá­gyázására, valamint összesen 87 460 hektáron a vegyszeres gyomirtást is a legmegfelelőbb idő­pontban kell elvégezniük. A tervek szerint a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban 603 hektáron terem majd zöldség az idén, és a fűszerpaprika területe is megha­ladja a háromszáz hektárt. Az üze­mek ezenkívül 16,5 hektár gyümöl­csös, valamint több mint 151 hektár szőlő telepítését is tervbe vették az idei tavaszra. Tennivaló tehát bőven akad, minden gazdaságnak és min­den egyes dolgozónak módjában áll bebizonyítani, hogy valóban alapo­san felkészült a jövőnket befolyáso­ló, igényes feladatok teljesítésére. KÁDEK GÁBOR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom