Új Szó, 1987. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1987-02-16 / 38. szám, hétfő
Az alkotó kezdeményezés becsületbeli ügy Karel Hoffmann elvtársnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, az SZKT elnökének felszólalása az FSZM csehországi kongresszusán Őszintén örülük, hogy a Szak- szervezetek Központi Tanácsa küldöttségének tagjaként részt vehetek ezen a kongresszuson. Engedjék meg, hogy tolmácsoljam a küldöttségnek és a Szakszervezetek Központi Tanácsának üdvözletét. Köszönetét mondunk azért a munkáért, amelyet a szakszervezeti tagok a Cseh Szocialista Köztársaságban a X. szakszervezeti kongresszus óta végeztek. A szakszervezetek konferenciái, valamint az évzáró gyűlések és a kongresszus eddigi lefolyása alapján megállapíthatjuk, hogy a tanácskozások tükrözik: a szakszervezeti tagok megértették, hogy felelősek országunk gyorsabb fejlődéséért, a CSKP XVII. kongresszusán jóváhagyott politika megvalósításáért, a nemzeti jövedelem évi 3,5 százalékos növeléséért, ami feltétele a nép életszínvonala további emelésének. A tanácskozások pozitív értékelése nem jelenti azonban annak elkendőzését, hogy voltak olyan évzáró gyűlések és konferenciák, ahol lebecsülték a forradalmi szakszervezeti mozgalom e fontos eseményének jelentőségét, ahol nem készítették jól elő a tanácskozásokat, ahol formalizmus nyilvánult meg, hiányzott a tárgyszerűség és a tisztségviselők felelősségtudata. Azt sem hagyhajtuk figyelmen kívül, hogy számos olyan évzáró gyűlésen és konferencián, amely magas színvonalon valósult meg, bíráló légkör uralkodott, és rámutattak azokra a fogyatékosságokra, amelyeknek kiküszöbölése alapvető feltétele további haladásunknak, előbbre lépésünknek s a szakszervezeti munka hatékonysága és színvonala javításának. A szakszervezeti munka bármelyik területének értékelésekor, a szocialista szakszervezetek funkcióinak taglalásakor, minden adat értékelésekor mélyebben kell elemezni, hogyan veszi ki részét a munkából a szakszervezetek valamennyi összetevője, és csak ennek alapján határozhatjuk meg, milyen téren, melyik szervezetben, melyik szervben mit kell tennünk. Ez az egyedüli út vezet a problémák megoldásához, a fogyatékosságok kiküszöböléséhez, a hibák hatékony és gyors helyrehozásához. A Szakszervezetek Csehországi Tanácsának beszámolója sok példát sorol fel. Engedjék meg, hogy továbbiakat is megemlítsek. A beszámoló leszögezte, hogy a Cseh Szocialista Köztársaságban a Szakszervezetek Központi Tanácsának 16. ülése után sem reagálnak az SZKT kezdeményezésére úgy, ahogyan azt a csehszlovák gazdaság helyzete, problémái, valamint a lehetőségek megkövetelik. Ezért meg kell győznünk a szakszervezeti szerveket és tisztségviselőket, a szakszervezeti szövetségek köztársasági bizottságaitól egészen a múhelybizottságokig, a műhelybizalmikig, ahogy meg kell állapítani, miben rejlenek a legnagyobb tartalékaink, meg kell állapítani, ki a felelős értük, ki használhatja ki őket, és csak ennek alapján határozhatjuk meg a feladatok megvalósításának módját. Ez minden területen, de főleg a szociál- és gazdaságpolitika területén érvényes. Úgy, mint a legutóbbi kongresz- szuson, most is meg kell állapítanom, hogy az Állami Energetikai Felügyelőség szerint még mindig fölöslegesen pazaroljuk a tüzelőanyagokat és az energiát. 1986-ban 486 gazdálkodó szervezetben ellenőrizték a tüzelőanyagok és az energia felhasználását, s közülük 283-ban, vagyis az ellenőrzött szervezetek csaknem 73 százalékában fogyatékosságokat állapítottak meg. Mintegy 54 ezer tonna köszénegyenér- tékű tüzelőanyagot kitevő veszteségre mutattak rá. Az Állami Energetikai Felügyelőség szerint egyes szervezetekben az évi energiafogyasztásuk 10 százalékát elpazarolják. Tudatosítsuk, hogy ezekben az esetekben nem nehéz megtalálni a gazdaságosabb felhasználás lehetőségeit, egyszerűen véget lehet vetni a pazarlásnak! A fölösleges veszteséghez viszonyítva mit jelent a termelési, vagyis az energiafogyasztás félszázalélos csökkentése? S a Szakszervezetek Központi Tanácsának kezdeményezése ellenére ezt sem sikerült elérniük. Pedig mindenütt vannak alapszervezeteink, aktíváink, tisztségviselőink, mindenütt vannak szocialista munkabrigádok, újítók és feltalálók, s mindenütt dolgozik néhány komplex racionalizálási brigád. Hogyan fordulhat elő, hogy a tisztségviselők és az élenjáró dolgozók nem figyelnek fel az ilyen komoly fogyatékosságokra, ezekre a tartalékokra? Mindezek szerint politikai és szervezőmunkánk, valamint erkölcsi ösztönzőink nem elég hatékonyak. Azt is hozzá kell tenni, hogy az anyagi ösztönzés és a bírságolás sem elég hatásos. Hasonlóan elemezhetjük a minőségnek és a dolgozók kezdeményezésének kérdését is. Számos adat áll rendelkezésünkre a kivitelre szánt termékek fogyatékosságairól. Nem sorolok fel sok számot. Elég meggyőző az az egy adat, miszerint 1983-ban az ellenőrzött áru 12,5 százaléka volt hibás, 1986-ban pedig már 20,5 százaléka. Nehezen képzelhetjük el, milyen nagy a hazai piacra kerülő rossz minőségű áru aránya, ezt egyelőre nem ellenőrzik így Következetes intézkedéseket hozunk a termékek minőségének megtartására, de ez mit sem változtat azon a követelményen, hogy a minőséget már mindenek előtt a termelőnek kell szavatolnia: a minőség a munkakollektíva, a szocialista munkabrigádok becsületbeli ügye, a szakszervezeti bizottságok felelősségtudatának kérdése. Még néhány szó a szocialista munkabrigádokról. Elgondolkoztató, hogy csak lassan reagálnak a Szak- szervezetek Központi Tanácsának kezdeményezésére. Ez minden szinten alapos elemzést követel meg. Mindenekelőtt két kérdéssel kell foglalkoznunk. Vajon a szocialista munkabrigádok alacsony részaránya a kezdeményezés támogatásában nem azt bizonyítja-e, hogy a brigádokat a formalizmus, a felületesség jellemzi, hogy kiveszőiéiben van az igazi verseny, az a törekvés, hogy a többi kollektívánál valóban jobb eredményeket érjenek el? Másodszor: elérkezettnek látszik az ideje, hogy új irányvonalat szabjunk meg a szocialista munkabrigádok mozgalmát illetően. Ez a mozgalom rendkívül fontos szerepet töltött be az extenzív fejlesztés időszakában. Az egyes kollektívák felajánlásai túlnyomórészt a mennyiségi mutatókra vonatkoznak. A legutóbbi tapasztalatok szerint ma is ez az irányzat érvényesül, pedig napjainkban a fejlődés intenzív tényezőit kell érvényesíteni, növelni kell a munkatermelékenységet, javítani a termékek minőségét, a hatékonyságot, és jobban kell hasznosítani a termelésben minden bemeneti tényezőt. Ezért a brigádok nagy része nehezen csatlakozik az SZKT kezdeményezéséhez. Ezzel nem a szocialista munkabrigádok mozgalmát akarom bírálni, hanem azokat, akik felelősek ennek a mozgalomnak az irányvonaláért. A mozgalom még távolról sem merítette ki valamennyi lehetőségét. Éppen ellenkezőleg, az új feltételek között továbbfejleszthető. A szocialista munkabrigádok tevékenységét az intenzifikálásra, a gyorsításra, az átalakításra kell irányítani, ez napjaink követelménye. Az indokolt kivételektől eltekintve a szocialista munkabrigádok felajánlásait a minőségi mutatókra kell irányítani. Ezért a Szakszervezetek Központi Tanácsának 16. ülése felhívással fordult a szocialista munkabrigádokhoz és a címért versenyző kollektívákhoz, hogy tegyenek felajánlásokat az SZKT kezdeményezésével kapcsolatban. Erre van napjainkban szükségünk, amikor gyorsabban kell kihasználni a gyakorlatban a tudományt és a technikát, amikor tovább kell növelnünk a nemzeti jövedelmet és a nép élet- színvonalát. Ezért a szakszervezeti szerveknek és a szocialista munkabrigádoknak meg kell érteniük, hogy a cím adományozását és megvédését közvetlenül össze kell kapcsolni az SZKT kezdeményezésével összefüggő igényes felajánlások teljesítésével. Egyúttal fel kell újítanunk a versengést a brigádok között az egyes kollektívákon belül. Erre ösztönöz a közeledő XI. szakszervezeti kongresszus és főleg a nagy októberi szocialista forradalom 70. és a győzelmes február 40. évfordulója. Ez megköveteli, hogy a szocialista munkabrigádok és a többi kollektíva tudja, miről van szó, pontosan, konkrétan ismerjék a munkahely és minden egyén tervfeladatait, a munkakezdeményezés lehetőségeit és gazdasági jelentőségét, valamint a felajánlásokat. Addig azonban, amíg nem érjük el, hogy az irányító szervek ugyanilyen aktíván vegyenek részt a mozgalomban, nem számíthatunk jobb eredményekre. Annak ellenére, hogy a dolgozókról való gondoskodás terén jó eredményekről számolhatunk be a XI. szakszervezeti kongresszuson, és a Szakszervezetek Csehországi Tanácsának beszámolója is meggyőző adatokat tartalmaz, kötelességünk, hogy figyelmünket a fennálló hiányosságok kiküszöbölésére összpontosítsuk. Mindenekelőtt két problémára gondolok. Elsősorban a legalacsonyabb nyugdíjak módosítására, általában az idősekről való gondoskodásra, a fiatal gyermekes családok életkörülményeire, a lakásépítésre, továbbá a dolgozó nőkről való gondoskodásra, a bérpolitikára, a nők szombati és munkaidőn túli munkavégzésére, munkaképtelenségük alakulására stb. Szociálpolitikánknak ezekre a fontos kérdéseire a CSKP XVII kongresszusa is rámutatott. Még mindig nem teljesítjük, illetve nem megfelelően teljesítjük feladatainkat a munkavédelemben és a dolgozók egészségéről való gondoskodásban. így például a rendelkezésünkre álló alapanyagok szerint a szakszervezetek ellenőrei nem elég igényesek. Az üzemi bizottságok egyhato- da nem követeli meg elég határozottan a nyilvános ellenőrzések során megállapított fogyatékosságok kiküszöbölését. Megtűrjük a hibákat az üzemi balesetek nyomán való kártérítési eljárásokban is: megállapították, hogy az ellenőrzött szervezetek 38 százalékában nem járnak el helyesen ezen a téren. Számos üzemi bizottság panaszolja, hogy az igazgatók nem szentelnek figyelmet a munkavédelmi ellenőrzéseknek, és nem vesznek részt a háromlépcsős ellenőrzés utolsó szintjének munkájában. Mit mondjunk azonban arról, hogy az igazgatóknak csupán 56,5 százaléka teljesíti ezt a kötelességét, s az üzemi bizottságoknak csak 52 százaléka! Hogyan követelhetik meg az üzemi bizottságok elnökei, akik nem vesznek részt ebben az ellenőrzésben, hogy az igazgatók teljesítsék ezt a kötelességüket! Elvtársak, ezek nagyon komoly dolgok, nem intézhetjük el az egészet egy kézlegyintéssel. Mielőbb megfelelő orvosságot kell találni. Ezen a téren is arra van szükségünk, hogy a szak- szervezeti és a gazdasági vezetők legyenek fegyelmezettebbek és következetesebbek. Berlinben a XI. Szakszervezeti Világkongresszuson a részvevők közösen elítélték az Egyesült Államok politikáját. Reagan felelőtlen irányvonalát, támogatták a Szovjetunió politikáját a tartós békére, a békés életre vonatkozó javaslatait, és szorgalmazták, hogy a világ szak- szervezetei közös akciókat valósítsanak meg. Nyilvánvaló, hogy a nyugati dolgozók is egyre jobban tudatosítják: puszta létünkről van szó, ezért aktívan részt kell venni a békéért folytatott harcban, és a béke csakis közös erővel védhető meg. Ebből ered a kötelességünk: minden kapcsolatunkat, minden eszközünket ki kell használni arra, hogy megmutassuk a dolgozók széles tömegeinek, hogy a békeharc közös feladatunk, létérdekeinket érinti. Meg kell mutatnunk, hogy a nyugati dolgozók számára már nemcsak az infláció, a munkanélküliség és a kizsákmányolás kérdései a fontosak, hanem a béke megőrzése is. Mi, a szakszervezetek tagjai is jelentősen hozzájárulhatunk ahhoz, hogy egyre erősebb legyen a békéért és a háború ellen küzdő front, s egyre leküzdhetetlenebb gátat emeljünk a monopóliumok és az imperializmus új világháborút szítására irányuló erőfeszítései ellen. Rizskov - Atanaszov találkozó Moszkvában (ČSTK) - Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke pénteken Moszkvában találkozott Georgi Atanaszovval, a Bolgár KP KB Politikai Bizottságának tagjával, a minisztertanács elnökével. Szívélyes, baráti légkörben megbeszéléseket folytattak a kétoldalú kapcsolatok helyzetéről Nagy figyelmet szenteltek az SZKP KB januári plénuma eredményeinek, az itt megvitatott, az átalakítással és a szovjet társadalom forradalmi megújításával összefüggő kérdéseknek. Értékelték a Szovjetunió és Bulgária delegációinak február 2-a és 4-e között megvalósult munkatalálkozója eredményeit. Ezen a találkozón a kétoldalú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés időszerű kérdéseit vitatták meg. A szovjet és a bolgár kormányfő ezután véleményt cserélt a nemzetközi helyzetről. Nyikolaj Rizskov mielőbbi jobbulást kívánt Georgi Atanaszovnak és sok sikert felelős munkájához. A bolgár miniszterelnök ugyanis február 2-án érkezett a Szovjetunióba hivatalos baráti látogatásra, ám megérkezése után sürgős epeműtétnek kellett alávetnie magát. Felépülése után szombaton utazott vissza hazájába A vnukovói repülőtéren Nyikolaj Rizskov és más hivatalos személyiségek vettek tőle búcsút. Szovjetunió-lrán KÜLÜGYMINISZTERI MEGBESZÉLÉSEK (ČSTK) - Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter szombaton befejezte hivatalos látogatását a Szovjetunióban és elutazott Moszkvából. A repülőtéren elbúcsúzott tőle Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter és további hivatalos személyiségek. A tárgyalásokról kiadott közlemény szerint Velajati és Sevardnadze a kétoldalú kapcsolatokról, a fontos nemzetközi és regionális problémákról folytatott véleménycserét. A szovjet fél hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió következetesen törekszik a jószomszédi kapcsolatok fejlesztésére Iránnal, az egyenlőség, a kölcsönös tisztelet és a belügyekbe való be nem avatkozás elvei alapján. Velajati úgyszintén tolmácsolta az iráni vezetés törekvését a Szovjetunióval való kapcsolatok fejlesztésére. Megelégedéssel nyugtázták, hogy a kétoldalú politikai kapcsolatok az utóbbi időben bővültek. Az iráni külügyminiszter látogatásra hivta meg szovjet kollégáját. A meghívást köszönettel elfogadták. Az iráni diplomácia vezetőjét még pénteken fogadta Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke Nyílt vita a világ legégetőbb problémáiról (Folytatás az 1. oldalról) hozzájáruljon a népek közti barátság megszilárdításához és a nukleáris háború elhárításához. A moszkvai fórumra érkezett amerikai delegáció tagjai szombaton nyilatkozatot tettek közzé, amelyben kifejtik: azzal a reménnyel jöttek Moszkvába, hogy elmélyítsék az együttműködést és a megértést a szovjet vendéglátókkal. Azokról a fontos problémákról akarnak nyílt párbeszédet folytatni, amelyek megosztják a két országot és fenyegetik az emberiség puszta létét. A nyilatkozatot aláírta Gregory Peck színész, Frank von Hippel fizikus professzor, Yoko Ono énekesnő és más kiemelkedő személyiségek. A résztvevők nagyra értékelik a békefórum megrendezését. Peter Ustinov brit művész, rendező, színész és író úgy vélekedett, nagyon hasznos az ilyen véleménycsere az álláspontok tisztázása szempontjából, s lehetőséget ad a kompromisz- szumok keresésére, a kapcsolatok kiépítésére. Gian Maria Volonte olasz színész szerint a fórum reményt kelt arra, hogy megszülethet a háborúk, a fegyverek, a szegénység és a jogtalanság nélküli jövő. Graham Green brit író úgy nyilatkozott, az emberiség már hosszú ideje nélkülözte a pozitív tapasztalatokat. Az utóbbi években ezek megszaporodtak, mondotta, utalva Mihail Gorbacsov politikájára, amely a Nyugaton is napról napra nagyobb népszerűségre tesz szert. Meggyőződésem - jelentette ki Green -, hogy nagy változások előtt állunk. Sürgős megoldást kíván a táborok háborúja (Folytatás az 1. oldalról) banoni palesztin menekülttáborok helyzetéről. Felszólított a „táborok háborújának“ azonnali beszüntetésére és minden érdekelt felet felkért: tegyék lehetővé az élelmiszerek és a gyógyszerek eljuttatását a nagyon kritikus helyzetben lévő táborokba. A francia külügyminisztérium a hét végén bejelentette, hogy egymillió frankos segélyt, továbbá 12 tonna élelmiszert és gyógyszert juttat el a libanoni menekülttáborokban élő palesztinoknak. A pénzügyi segélyt a palesztin menekültek segélyezésével foglalkozó ENSZ-ügy- nökség (UNWRA) által adják át. A francia segély és Párizsnak az az elhatározása, hogy a menekültek megsegítését felveti a Brüsszelben ma kezdődő közöspiaci külügyminiszteri tanácskozáson is, bizonyára egyik témája lesz Amin Gemajel libanoni elnök holnap kezdődő franciaországi tárgyalásainak. Ma még Londonban tartózkodik magánlátogatáson, ahol vasárnap Howe külügyminiszterrel, ma pedig Thatcher kormányfővel folytatott, illetve folytat megbeszéléseket Libanon jelenlegi problémáiról. Nagyon zavaros a helyzet a három amerikai és az egy indiai túsz körül is Nabih Berri, az Amal vezetője bejelentette, csak abban az esetben bocsátja szabadon a fogságában lévő izraeli pilótát, ha elengedik az említett négy személyt. Az Amal már korábban is állást foglalt egyes túszok elengedése mellett. Viszont az emberrablók most azt jelentették be, még akkor sem engedik szabadon a bejrúti egyetem négy vendégprofesszorát, ha az izraeli börtönökből - korábbi követelésüknek megfelelően - szabadon engedik a 400 arab foglyot. Az emberrablók azt állították, nem hajlandók tárgyalni sem Tel Aviwal, sem Washingtonnal. Bejelentették, a túszokkal „humánusan“ járnak el, s nem ismételték meg korábbi fenyegetéseiket, hogy megölik őket. Tegnap Bejrútban szabadon engedték Jean Ubajdot, a libanoni elnök tanácsadóját, akit ismeretlen tettesek február 12-én raboltak el Nyugat-Bejrútban. A tanácsadót Abdallah Rasi belügyminiszter rezidenciájába szállították. Hivatalos források szerint még nincsenek adatok Ubajd elrablói kilétéről. EDUARD SEVARDNADZE szovjet külügyminiszter táviratban üdvözölte Stampel Parist, az atomfegyverek betiltásáért küzdő latin-amerikai szervezet főtitkárát abból az alkalomból, hogy húsz évvel ezelőtt kötötték meg a megállapodást a latin-amerikai atomfegyvermentes övezetről. GIULIO ANDREOTTI olasz külügyminiszter szombaton befejezte szófiai tárgyalásait. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK pénteken végrehajtotta a 16. kísérletet az MX interkontinentális ballisztikus rakétával. IRÁN ÉS IRAK az elmúlt napokban is folytatta a kölcsönös légitámadásokat. SAN JÓSÉBAN tegnap találkozott Salvador, Honduras, Costa Rica és Guatemala államfője annak a „béketervnek" a megvitatására, amely újabb választásokat követel Nicaraguában. ATHÉNBAN tárgyalásokat folytatott a Görög KP és a Török KP delegációja. ARMAND HAMMER, az ismert amerikai üzletember a Szovjet Kulturális Alapnak adományozta Ivan Kulikov orosz festőnek, Repin tanítványának egy képét. Az ajándékot Raisza Gorbacsova, az alap elnökségének tagja vette át. MIROSLAV KAPOUN, hazánk új vietnami nagykövete szombaton foglalta el hivatalát Hanoiban. A BANGLADESI KOMMUNISTA PÁRT IV. kongresszusát az idén április 7-e és 14-e között tartják meg. ÚJ SZÚ 2 1987. II. 16.
