Új Szó, 1987. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1987-02-07 / 31. szám, szombat
Egy hét a nagyvilágban Január 31-töl február 6-ig Szombat: Budapesten országos békekonferenciát tartottak • Ismét iráni rakétatalálatok érték Bagdad lakónegyedeit Vasárnap: Szovjet parlamenti küldöttség érkezett Londonba Hétfő: A Szövetségi Gyűlés küldöttsége Budapesten kezdett tárgyalásokat • A Fülöp-szigeteken népszavazást tartottak az új alkotmányról • Erich Honecker fogadta a szovjet külügyminisztert • Lemondott William Casey, a CIA igazgatója • Madridban folytatódtak a tárgyalások a spanyol területen levő amerikai bázisokról. Kedd: Az Egyesült Államok végrehajtotta idei első kísérleti atomrobbantását • Genfben felújította a munkáját a leszerelési konferencia • Megnyílt a Libanoni KP V. kongresszusa Szerda: Mihail Gorbacsov Moszkvában tartózkodó amerikai politikusokat fogadott • Világszerte elítélték a nevadai robbantást • Berlinből Prágába érkezett Eduard Sevardnadze • India és Pakisztán megállapodott a határkonfliktus rendezéséről Csütörtök: Moszkvában sajtóértekezletet tartottak a lázas fegyverkezés békés alternatíváiról • Bajkonurban késő este Föld körüli pályára bocsátották a Szojuz TM-2 korszerűsített űrhajót Péntek: Párizsban francia-nyugatnémet külügyminiszteri tárgyalások kezdődtek Alois Indrát, a csehszlovák parlamenti küldöttség vezetőjét Budapesten fogadta Kádár János. /////////////////////. Tárgyalások a támaszpontokról Madridban a 2. fordulóval folytatódtak a spanyol-amerikai tárgyalások az ibériai ország területén levő amerikai támaszpontok jövőjéről és az itt állomásozó csapatok létszámáról. Januárban már tartottak egy eredménytelen fordulót, s a mosta- nin újra kísérletet tesznek az ellentétek áthidalására. A téma a jövőre lejáró bázisszerzödés sorsa, amit még Franco diktátor kötött meg 1953-ban, majd később többször meghosszabbították. A legutóbb megkötött ötéves megállapodás jövő májusban jár le, s ennek megújítására a González-kormány olyan feltételek mellett hajlandó, amelyek Washingtonnak egyáltalán nincsenek az ínyére. Jelenleg 13 kisebb- nagyobb támaszponton 12 500 amerikai katona tartózkodik. Madrid e létszám lényeges, 4000 fős csökkentését, továbbá a Madrid közelében levő torrejoni támaszpont megszüntetését, valamint a zaragozai bázis fokozatos leépítését követeli. A Pentagon azonban hallani sem akar az említett spanyol követelések teljesítéséről, hiszen az ország területén levő amerikai támaszpontok stratégiai fontosságúak a Földközitenger bejáratánál, s egyúttal a NATO déli szárnyát is erősítik. Az Egyesült Államok legfeljebb 10 százalékos csapatcsökkentésre hajlandó, többre semmiképp. A spanyol-amerikai vita tehát tovább zajlik, s egyelőre nem nagyon közeledtek a nézetek. A megállapodás eléréséhez, az új feltételek elfogadásához mindössze nyolc hónap áll a rendelkezésükre, hiszen a feleknek novemberig végleges választ kell adniuk arra, hogy megújít- ják-e és milyen feltételek mellett a lejáró szerződést. A González- kabinet harciassága érthető. Az év végén ugyanis az országban parlamenti választásokat tartanak, amelyeket természetesen szeretne újra megnyerni a kormányzó szocialista párt. A kabinet a közhangulat ismeretében nem vállalhatja éppen most annak a kockázatát, hogy az amerikai katonai jelenlét feltételeit változatlanul hagyja. A CAMBIO 16 hetilap felmérése szerint ugyanis a lakosság több mint 60 százaléka a támaszpontok felszámolását és az itt állomásozó amerikai katonák radikális csökkentését sürgeti. Miközben folyik az alkudozás, Washington számos korábbi esetben már jól bevált módszerekkel próbálja „jobb belátásra“ bírni a spanyol vezetőket. Az eddigi 420 millió dolláros kedvezményes fegyvervásárlási hitel összegét egynegyedére csökkentette, s felére olvadt a 15 milliós különjuttatás is. Sót, Shultz külügyminiszter egy meglepő nyilatkozatot is tett, amit talán ő maga sem gondolt túl komolyan. Kijelentette: ha Madrid nem módosít követelésein, akkor az USA akár összes bázisát is bezárhatja. Ez persze Madridnak sem lenne előnyös, hiszen jelentős bérleti díjtól és egyéb bevételektől esne el, s ezen felül a katonai feladatokat is a spanyol fegyveres erőknek kellene átvállalniuk. Egyelőre még nem látni a megállapodás körvonalait, de az biztos, hogy a kötélhúzás nem folytatódhat hosszú hónapokon át, hiszen az említett határidő mindkét felet mielőbbi kompromisszum kialakítására ösztönzi. -pveJózan felismerés Az indiai-pakisztáni határ mentén kialakult feszültség csökkentéséről sikerült megállapodást kötni a két ország külügyminiszter-helyetteseinek Delhiben lezajlott tárgyalásain. Nem sok hiányzott ahhoz, hogy újabb háború robbanjon ki India és Pakisztán között, amely 1947 óta már a negyedik lett volna. A konfliktushelyzet az elmúlt hetekben azért alakult ki, mert a pakisztáni hadsereg szokásos téli hadgyakorlata befejeztével a határ térségében hagyta 14 hadosztályát. Erre India készültségbe helyezte fegyveres erejét és szintén csapatokat vont össze a határ mentén. , Egyes adatok szerint csaknem 1 millió katona nézett egymással farkasszemet. A dolgok odáig jutottak, hogy a határ két oldalán már meg is kezdték a lakosság evakuálását a falvakból és városokból, ami a háborús előkészületek jele volt. A pakisztáni Szind és Pandzsáb tartományokat, valamint az indiai Ra- dzsasztán és Pandzsáb szövetségi államokat foglalta magába a feszültségzóna, de bonyolult volt a helyzet Kasmírban is, amelynek csaknem a fele 1947 óta pakisztáni ellenőrzés alatt áll (egyébként Kasmír szolgáltatta a legtöbb okot az eddigi háborúkhoz). Nos, egyetlen szikra elegendő lett volna a háborús tűz kipattanásához, de hogy mégsem ilyen irányt vettek a fejlemények, az az indiai kezdeményezésnek köszönhető. A delhi kormány javasolta, hogy tárgyalások útján tisztázzák a nézeteltéréseket. A szerencsésen megoldott konfliktusból két következtetés vonható le: 1. India és Pakisztán között nincs minden rendben a bizalom terén, hiszen néhány kétséget keltő lépés elég volt a pattanásig feszült helyzet kialakulásához. A bizalmatlanság, a kölcsönös gyanúsítgatás még a brit gyarmati uralom felszámolása idejére vezethető vissza, ugyanis a történelmi Indiát vallási alapokon osztották ketté a muzulmán többségű Pakisztánra és túlnyomórészt hindu Indiára. Iszlámábád és Delhi kölcsönös megértése és békés kapcsolatai ellen ható tényező a két ország külpolitikai irányvonala közti különbség: míg India az el nem kötelezettek mozgalmának egyik vezető, meghatározó tagja, s ennek megfelelően antiimperialista politikát folytat, a pakisztáni katonai rezsim a számos feszültség forrásául szolgáló térségben (Afganisztán, Irán) az Egyesült Államok elórenyújtott kezének szerepét játssza. Az indiai szikhek szeparatista törekvései is támogatásra, ösztönzésre találnak Pakisztánnál, ami úgyszintén mérgezi a két ország kapcsolatait. 2. Az előbbiekben említett mellett azonban az utóbbi hónapokban a közeledés jelei is tapasztalhatók a két ország viszonyában. Tavaly novemberben kormányfői, idén januárban külügyminiszteri tárgyalásokra került sor, s az ezeken született elvi megállapodások nélkül talán a mostani konfliktust sem sikerült volna békés úton rendezni. Pakisztán politikájában valamiféle változás állt be, legalábbis olyan értelemben, hogy hajlandó már tárgyalni pl. az Afganisztán körüli helyzetről (Jakub Khán külügyminiszter egyébként most Moszkvában tartózkodik). Ezúttal tehát győzött a józan ész, a megfontoltság, s az a felismerés, hogy az indiai-pakisztáni kapcsolatok normalizálása erősítené az egész dél-ázsiai térség biztonságát is. P. G. A keddi amerikai kísérleti atomrobbantás nemzetközi méretekben heves tiltakozásokat váltott ki. A képünkön látható nyugatnémet békeaktivisták wuppertali tüntetésükön a nukleáris kísérletek haladéktalan leállítására szólították fel az Egyesült Államokat. (ČSTK-felvételek) cm V NYELVŐR^ Az eldeformálódik és társai Aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul - mondja a közmondás. Vagyis: nem való olyasmivel kérkedni, amihez nem ért az ember. Kár, hogy nem szívlelik meg ezt olyan toliforgatók, akik szeretik az idegen szavakat használni, noha nem ismerik a jelentésüket vagy pontos alakjukat. „Nem deformálódnak el ezek az ablakok?“ - kérdezte az egyik tv- riporter a szakembertől. Aki ismeri a deformálódik szót, tudja, hogy nemcsak fölösleges, hanem nyelvhelyességi hiba is azt igekötővel ellátni, ugyanis az ennek megfelelő elem már benne van magában a latin szótőben. A formál önmagában azt jelenti: alakít, a deformál meg ezt: eltorzít, kivesz a formájából, tehát az -ódik képzővel ellátott igealak, a deformálódik is ezt jelenti: eltorzul, elalaktalanodik, elveszti a formáját. A de- elemecske ugyanis igékkel összekapcsolva igekötó a latinban; az igekötö nélküli ige jelentését az ellenkezőjére változtatja. A deformál a formál ellentétes jelentésű párja nyelvünkben is. „Az érdekes könyv iránti érdeklődésnek is ázsiója van“ - írja az egyik szerző a cikkében. Nyilván nem tudta pontosan, mit jelent az ázsió, mert ha tudja, nem építi be a mondatába. Az olvasó ugyanis önkéntelenül megkérdi: hogyan lehet a jó könyv iránti érdeklődésnek ázsiója? Még ha a jó könyvnek van ázsiója, az rendben van. De az érdeklődésnek? Mit jelent valójában az ázsió? Olasz eredetű szó, az eredeti jelentése ez: felpénz, az a százalékokban meghatározott értéktöbblet, amely bizonyos pénznemeknek és értékpapíroknak van a névértékükön felül. Nyelvünkben azonban ,kelet1 jelentésben használatos ez a szó. Vagyis aminek keletje van, annak lehet ázsiója is. Most már látjuk, hogy az érdeklődéssel egyáltalán nem hozható kapcsolatba az ázsió. A szerző talán azt akarta mondani, hogy egyre többen érdeklődnek az érdekes könyvek iránt. De akkor miért nem így mondta ezt? „Az apa notórikus alkoholista“ - olvastam egy másik cikkben. Gyakran halljuk azt is, hogy valaki notórikus tolvaj, notórikus bűnöző, notórikus kábítószerélvező, notórikus munkakerülő stb. Valószínűleg a szó szlovákban használatos notorický, -á, -é, alakja- is hat ránk, hogy ebbe a melléknévbe egy k hangot, illetve betűt is betoldunk. A helyes, a magyarban használatos alak ugyanis a notórius, nem a notórikus, még csak nem is a notorikus, mint többen gondolják. E szó a latin notare igéből származik, amely azt jelenti: ismertetőjegygyei ellát. Nyelvünkben ezekben a jelentésekben él: közismerten rosszhírú, megrögzött. Az apáról tehát azt állíthatta volna a szerző: notórius alkoholista, vagy magyar szóval: megrögözött alkoholista. Vannak, akiknek a kamra és a kamara szavak használatának elkülönítése okoz gondot. Nem csoda, hiszen van olyan nyelvjárás, ahol csak a kamara alakot ismerik; ezzel nevezik meg azt a helyiséget is, amelyben az élelmiszert tartják, illetve régebben a terményt tárolták. Kamara, kamra, kamera - a három szónak köze van egymáshoz. A kamera szóról általában tudják, hogy a fényképezőgép dobozát, illetve ma már a filmfelvevő gépet, tv-felvevőgépet jelöli. Ezeknek a kezelője azonban nem kameramann, hanem operatőr a magyarban. A kamra alak használatát is könnyű megjegyezni: a háznak azt a rendszerint kisebb helyiségét nevezzük meg vele, amelyben valamit tárolunk. Van fáskamra, éléskamra, szerszámkamra, hűtőkamra stb. De valaminek a belsejében levő kisebb zárt teret, rekeszt is megnevezünk vele: szívkamra, a gép kamrája stb. A kamara alakkal régebben a királyi, fejedelmi, pápai kincstárakat nevezték meg, továbbá egyes zárt érdekvédelmi területek nevéül szolgált (pl. kereskedelmi kamara, ügyvédi kamara stb ), ma főként némely ország törvényhozó testületének egyes részeit jelöli; beszélünk két kamarából álló parlamentről: népi kamara, nemzetek kamarája stb. Bizonyára sokan nem tudják, hogyan függ össze a kamara és a zene meg az énekes, tehát mit jelent valójában a kamarazene, kamaraénekes szó. A kamarazene a kincstári, vagyis az udvari zenének volt a neve, amelyet a régi fejedelmi udvarok vezetői, azaz a kamara részére szolgáltattak. A kamaraénekes meg kitüntetö cím volt: a fejedelmi udvaroktól, a kamaráktól kapták az énekesek, tehát magával a kamarazenével nem függött közvetlenül össze. JAKAB ISTVÁN Mit is jelent az átugrik ige? Nohát, ennek átugrott! Ugyan mi történhetett vele, alighanem átugrott neki, hiszen összevissza beszél. Ilyen és hasonló mondatokat gyakran hallunk - itt nálunk Szlovákiában. A magyar nyelvterület más részein az átugrott neki szókapcsolat nem használatos, sőt szinte biztosra vehetjük, hogy meg sem értik. Nem is csoda, hiszen ez tükörfordítás; a szlovákban, csehben ugyanis van ilyen szókapcsolat: preskočilo (preskočilo) mu, illetve preskočilo mu v hlave, esetleg preskočilo mu koliesko (preskočilo mu kolečko). A preskočiť (preskočiť) jelentése valóban átugrik, a jemu, illetőleg mu magyar megfelelője valóban neki. Csakhogy a preskočilo mu helyes magyar megfelelője: meghibbant, elment az esze, megkergült, nem pedig a szó szerint lefordított átugrott neki. A magyar átugrik igének a jelentései közt keresve sem találunk olyat, amely a meghibbanásra, megkergülésre utalna. Nézzük meg az értelmező szótárt: átugrik valahova - valamely más, bizonyos távolságra vagy elválasztó közön, vonalon túl levő helyre ugrik; átugrik valamin vagy valamit - valami fölött átugorva átjut. Például: átugrott a másik oldalra, átugrik az árkon, átugrotta a kerítést stb. Átvitt értelemben jelentheti az átugrik ige például azt, hogy valaki egy közeli helyről gyorsan egy kis időre átmegy - például: átugrott a szomszédokhoz. További átvitt értelme az átugrik igének: átmenet nélkül, váratlanul más tárgyra tér beszéd vagy gondolkodás közben - például: más témára ugrik át. És végül átvitt értelemben kifejezheti az átugrik ige a következőket is: 1. felsorolás, folyamatos elbeszélés, cselekvés közben valakit vagy valamit kihagy - például: A névsorolvasáskor átugrott rajtam. 2. olvasás közben, elbeszélés közben egy részt kihagy - például: Egész sorokat, szakaszokat átugrik. 3. fejlődés közben valamely fejlődési szakaszt kihagy - például: Némely nép átugrotta a kapitalizmus társadalmi formáját. 4. valamely időponton egyszerre túljut - például: Átugrotta a huszonkettedik esztendőt. Mindebből tehát világos, hogy az átugrik neki kifejezésnek a magyar nyelvben semmi keresnivalója. MAYER JUDIT ÚJ S3 4 1987. II
