Új Szó, 1987. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1987-02-07 / 31. szám, szombat

Egy hét a nagyvilágban Január 31-töl február 6-ig Szombat: Budapesten országos békekonferenciát tartottak • Ismét iráni rakétatalálatok érték Bagdad lakónegyedeit Vasárnap: Szovjet parlamenti küldöttség érkezett Londonba Hétfő: A Szövetségi Gyűlés küldöttsége Budapesten kezdett tárgyalásokat • A Fülöp-szigeteken népszavazást tartot­tak az új alkotmányról • Erich Honecker fogadta a szov­jet külügyminisztert • Lemondott William Casey, a CIA igazgatója • Madridban folytatódtak a tárgyalások a spa­nyol területen levő amerikai bázisokról. Kedd: Az Egyesült Államok végrehajtotta idei első kísérleti atomrobbantását • Genfben felújította a munkáját a le­szerelési konferencia • Megnyílt a Libanoni KP V. kong­resszusa Szerda: Mihail Gorbacsov Moszkvában tartózkodó amerikai poli­tikusokat fogadott • Világszerte elítélték a nevadai rob­bantást • Berlinből Prágába érkezett Eduard Sevardna­dze • India és Pakisztán megállapodott a határkonfliktus rendezéséről Csütörtök: Moszkvában sajtóértekezletet tartottak a lázas fegyver­kezés békés alternatíváiról • Bajkonurban késő este Föld körüli pályára bocsátották a Szojuz TM-2 korszerű­sített űrhajót Péntek: Párizsban francia-nyugatnémet külügyminiszteri tárgya­lások kezdődtek Alois Indrát, a csehszlovák parlamenti kül­döttség vezető­jét Budapesten fogadta Kádár János. /////////////////////. Tárgyalások a támaszpontokról Madridban a 2. fordulóval folyta­tódtak a spanyol-amerikai tárgyalá­sok az ibériai ország területén levő amerikai támaszpontok jövőjéről és az itt állomásozó csapatok létszá­máról. Januárban már tartottak egy eredménytelen fordulót, s a mosta- nin újra kísérletet tesznek az ellenté­tek áthidalására. A téma a jövőre lejáró bázisszerzödés sorsa, amit még Franco diktátor kötött meg 1953-ban, majd később többször meghosszabbították. A legutóbb megkötött ötéves megállapodás jö­vő májusban jár le, s ennek megújí­tására a González-kormány olyan feltételek mellett hajlandó, amelyek Washingtonnak egyáltalán nincse­nek az ínyére. Jelenleg 13 kisebb- nagyobb támaszponton 12 500 amerikai katona tartózkodik. Madrid e létszám lényeges, 4000 fős csök­kentését, továbbá a Madrid közelé­ben levő torrejoni támaszpont meg­szüntetését, valamint a zaragozai bázis fokozatos leépítését követeli. A Pentagon azonban hallani sem akar az említett spanyol követelések teljesítéséről, hiszen az ország terü­letén levő amerikai támaszpontok stratégiai fontosságúak a Földközi­tenger bejáratánál, s egyúttal a NATO déli szárnyát is erősítik. Az Egyesült Államok legfeljebb 10 szá­zalékos csapatcsökkentésre hajlan­dó, többre semmiképp. A spanyol-amerikai vita tehát tovább zajlik, s egyelőre nem na­gyon közeledtek a nézetek. A meg­állapodás eléréséhez, az új feltéte­lek elfogadásához mindössze nyolc hónap áll a rendelkezésükre, hiszen a feleknek novemberig végleges vá­laszt kell adniuk arra, hogy megújít- ják-e és milyen feltételek mellett a lejáró szerződést. A González- kabinet harciassága érthető. Az év végén ugyanis az országban parla­menti választásokat tartanak, ame­lyeket természetesen szeretne újra megnyerni a kormányzó szocialista párt. A kabinet a közhangulat isme­retében nem vállalhatja éppen most annak a kockázatát, hogy az ameri­kai katonai jelenlét feltételeit válto­zatlanul hagyja. A CAMBIO 16 heti­lap felmérése szerint ugyanis a la­kosság több mint 60 százaléka a tá­maszpontok felszámolását és az itt állomásozó amerikai katonák radi­kális csökkentését sürgeti. Miközben folyik az alkudozás, Washington számos korábbi eset­ben már jól bevált módszerekkel próbálja „jobb belátásra“ bírni a spanyol vezetőket. Az eddigi 420 millió dolláros kedvezményes fegy­vervásárlási hitel összegét egyne­gyedére csökkentette, s felére ol­vadt a 15 milliós különjuttatás is. Sót, Shultz külügyminiszter egy meglepő nyilatkozatot is tett, amit talán ő maga sem gondolt túl komo­lyan. Kijelentette: ha Madrid nem módosít követelésein, akkor az USA akár összes bázisát is bezárhatja. Ez persze Madridnak sem lenne előnyös, hiszen jelentős bérleti díjtól és egyéb bevételektől esne el, s ezen felül a katonai feladatokat is a spanyol fegyveres erőknek kellene átvállalniuk. Egyelőre még nem látni a megállapodás körvonalait, de az biztos, hogy a kötélhúzás nem foly­tatódhat hosszú hónapokon át, hi­szen az említett határidő mindkét felet mielőbbi kompromisszum kiala­kítására ösztönzi. -pve­Józan felismerés Az indiai-pakisztáni határ mentén kialakult feszültség csökkentéséről sikerült megállapodást kötni a két ország külügyminiszter-helyettesei­nek Delhiben lezajlott tárgyalásain. Nem sok hiányzott ahhoz, hogy újabb háború robbanjon ki India és Pakisztán között, amely 1947 óta már a negyedik lett volna. A konfliktushelyzet az elmúlt he­tekben azért alakult ki, mert a pa­kisztáni hadsereg szokásos téli had­gyakorlata befejeztével a határ tér­ségében hagyta 14 hadosztályát. Erre India készültségbe helyezte fegyveres erejét és szintén csapato­kat vont össze a határ mentén. , Egyes adatok szerint csaknem 1 millió katona nézett egymással farkasszemet. A dolgok odáig jutot­tak, hogy a határ két oldalán már meg is kezdték a lakosság evakuá­lását a falvakból és városokból, ami a háborús előkészületek jele volt. A pakisztáni Szind és Pandzsáb tar­tományokat, valamint az indiai Ra- dzsasztán és Pandzsáb szövetségi államokat foglalta magába a feszült­ségzóna, de bonyolult volt a helyzet Kasmírban is, amelynek csaknem a fele 1947 óta pakisztáni ellenőrzés alatt áll (egyébként Kasmír szolgál­tatta a legtöbb okot az eddigi hábo­rúkhoz). Nos, egyetlen szikra elegendő lett volna a háborús tűz kipattanásához, de hogy mégsem ilyen irányt vettek a fejlemények, az az indiai kezde­ményezésnek köszönhető. A delhi kormány javasolta, hogy tárgyalások útján tisztázzák a nézeteltéréseket. A szerencsésen megoldott kon­fliktusból két következtetés vonható le: 1. India és Pakisztán között nincs minden rendben a bizalom terén, hiszen néhány kétséget keltő lépés elég volt a pattanásig feszült helyzet kialakulásához. A bizalmatlanság, a kölcsönös gyanúsítgatás még a brit gyarmati uralom felszámolása idejére vezethető vissza, ugyanis a történelmi Indiát vallási alapokon osztották ketté a muzulmán többsé­gű Pakisztánra és túlnyomórészt hindu Indiára. Iszlámábád és Delhi kölcsönös megértése és békés kap­csolatai ellen ható tényező a két ország külpolitikai irányvonala közti különbség: míg India az el nem kötelezettek mozgalmának egyik ve­zető, meghatározó tagja, s ennek megfelelően antiimperialista politikát folytat, a pakisztáni katonai rezsim a számos feszültség forrásául szol­gáló térségben (Afganisztán, Irán) az Egyesült Államok elórenyújtott kezének szerepét játssza. Az indiai szikhek szeparatista törekvései is támogatásra, ösztönzésre találnak Pakisztánnál, ami úgyszintén mér­gezi a két ország kapcsolatait. 2. Az előbbiekben említett mellett azonban az utóbbi hónapokban a közeledés jelei is tapasztalhatók a két ország viszonyában. Tavaly novemberben kormányfői, idén ja­nuárban külügyminiszteri tárgyalá­sokra került sor, s az ezeken szüle­tett elvi megállapodások nélkül talán a mostani konfliktust sem sikerült volna békés úton rendezni. Pakisz­tán politikájában valamiféle változás állt be, legalábbis olyan értelemben, hogy hajlandó már tárgyalni pl. az Afganisztán körüli helyzetről (Jakub Khán külügyminiszter egyébként most Moszkvában tartózkodik). Ezúttal tehát győzött a józan ész, a megfontoltság, s az a felisme­rés, hogy az indiai-pakisztáni kap­csolatok normalizálása erősítené az egész dél-ázsiai térség biztonságát is. P. G. A keddi amerikai kísérleti atomrobbantás nemzetközi méretekben heves tiltako­zásokat váltott ki. A képünkön látható nyugatnémet békeaktivisták wuppertali tüntetésükön a nukleáris kísérletek haladéktalan leállítására szólították fel az Egyesült Államokat. (ČSTK-felvételek) cm V NYELVŐR^ Az eldeformálódik és társai Aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul - mondja a közmon­dás. Vagyis: nem való olyasmivel kérkedni, amihez nem ért az ember. Kár, hogy nem szívlelik meg ezt olyan toliforgatók, akik szeretik az idegen szavakat használni, noha nem ismerik a jelentésüket vagy pontos alakjukat. „Nem deformálódnak el ezek az ablakok?“ - kérdezte az egyik tv- riporter a szakembertől. Aki ismeri a deformálódik szót, tudja, hogy nemcsak fölösleges, hanem nyelvhelyességi hiba is azt igekötővel ellátni, ugyanis az ennek megfelelő elem már benne van magában a latin szótőben. A formál önmagában azt jelenti: alakít, a deformál meg ezt: eltorzít, kivesz a formájából, tehát az -ódik képzővel ellátott igealak, a deformálódik is ezt jelenti: eltorzul, elalaktalanodik, elveszti a formáját. A de- elemecske ugyanis igékkel összekapcsolva igekötó a latinban; az igekötö nélküli ige jelentését az ellenkezőjére változ­tatja. A deformál a formál ellentétes jelentésű párja nyelvünkben is. „Az érdekes könyv iránti érdeklődésnek is ázsiója van“ - írja az egyik szerző a cikkében. Nyilván nem tudta pontosan, mit jelent az ázsió, mert ha tudja, nem építi be a mondatába. Az olvasó ugyanis önkéntelenül megkérdi: hogyan lehet a jó könyv iránti érdeklődésnek ázsiója? Még ha a jó könyvnek van ázsiója, az rendben van. De az érdeklődésnek? Mit jelent valójában az ázsió? Olasz eredetű szó, az eredeti jelentése ez: felpénz, az a százalékokban meghatározott értéktöbb­let, amely bizonyos pénznemeknek és értékpapíroknak van a névér­tékükön felül. Nyelvünkben azonban ,kelet1 jelentésben használatos ez a szó. Vagyis aminek keletje van, annak lehet ázsiója is. Most már látjuk, hogy az érdeklődéssel egyáltalán nem hozható kapcsolatba az ázsió. A szerző talán azt akarta mondani, hogy egyre többen érdeklődnek az érdekes könyvek iránt. De akkor miért nem így mondta ezt? „Az apa notórikus alkoholista“ - olvastam egy másik cikkben. Gyakran halljuk azt is, hogy valaki notórikus tolvaj, notórikus bűnöző, notórikus kábítószerélvező, notórikus munkakerülő stb. Valószínűleg a szó szlovákban használatos notorický, -á, -é, alakja- is hat ránk, hogy ebbe a melléknévbe egy k hangot, illetve betűt is betoldunk. A helyes, a magyarban használatos alak ugyanis a notórius, nem a notórikus, még csak nem is a notorikus, mint többen gondolják. E szó a latin notare igéből származik, amely azt jelenti: ismertetőjegy­gyei ellát. Nyelvünkben ezekben a jelentésekben él: közismerten rosszhírú, megrögzött. Az apáról tehát azt állíthatta volna a szerző: notórius alkoholista, vagy magyar szóval: megrögözött alkoholista. Vannak, akiknek a kamra és a kamara szavak használatának elkülönítése okoz gondot. Nem csoda, hiszen van olyan nyelvjárás, ahol csak a kamara alakot ismerik; ezzel nevezik meg azt a helyiséget is, amelyben az élelmiszert tartják, illetve régebben a terményt tárolták. Kamara, kamra, kamera - a három szónak köze van egymáshoz. A kamera szóról általában tudják, hogy a fényképezőgép dobozát, illetve ma már a filmfelvevő gépet, tv-felvevőgépet jelöli. Ezeknek a kezelője azonban nem kameramann, hanem operatőr a magyarban. A kamra alak használatát is könnyű megjegyezni: a háznak azt a rendszerint kisebb helyiségét nevezzük meg vele, amelyben valamit tárolunk. Van fáskamra, éléskamra, szerszámkamra, hűtőkamra stb. De valaminek a belsejében levő kisebb zárt teret, rekeszt is megne­vezünk vele: szívkamra, a gép kamrája stb. A kamara alakkal régebben a királyi, fejedelmi, pápai kincstárakat nevezték meg, továbbá egyes zárt érdekvédelmi területek nevéül szolgált (pl. kereskedelmi kamara, ügyvédi kamara stb ), ma főként némely ország törvényhozó testületének egyes részeit jelöli; beszé­lünk két kamarából álló parlamentről: népi kamara, nemzetek kama­rája stb. Bizonyára sokan nem tudják, hogyan függ össze a kamara és a zene meg az énekes, tehát mit jelent valójában a kamarazene, kamaraénekes szó. A kamarazene a kincstári, vagyis az udvari zenének volt a neve, amelyet a régi fejedelmi udvarok vezetői, azaz a kamara részére szolgáltattak. A kamaraénekes meg kitüntetö cím volt: a fejedelmi udvaroktól, a kamaráktól kapták az énekesek, tehát magával a kamarazenével nem függött közvetlenül össze. JAKAB ISTVÁN Mit is jelent az átugrik ige? Nohát, ennek átugrott! Ugyan mi történhetett vele, alighanem átugrott neki, hiszen összevissza beszél. Ilyen és hasonló mondato­kat gyakran hallunk - itt nálunk Szlovákiában. A magyar nyelvterület más részein az átugrott neki szókapcsolat nem használatos, sőt szinte biztosra vehetjük, hogy meg sem értik. Nem is csoda, hiszen ez tükörfordítás; a szlovákban, csehben ugyanis van ilyen szókapcsolat: preskočilo (preskočilo) mu, illetve preskočilo mu v hlave, esetleg preskočilo mu koliesko (preskočilo mu kolečko). A preskočiť (preskočiť) jelentése valóban átugrik, a jemu, illetőleg mu magyar megfelelője valóban neki. Csakhogy a preskočilo mu helyes magyar megfelelője: meghibbant, elment az esze, megkergült, nem pedig a szó szerint lefordított átugrott neki. A magyar átugrik igének a jelentései közt keresve sem találunk olyat, amely a meghibbanásra, megkergülésre utalna. Nézzük meg az értelmező szótárt: átugrik valahova - valamely más, bizonyos távolságra vagy elválasztó közön, vonalon túl levő helyre ugrik; átugrik valamin vagy valamit - valami fölött átugorva átjut. Például: átugrott a másik oldalra, átugrik az árkon, átugrotta a kerítést stb. Átvitt értelemben jelentheti az átugrik ige például azt, hogy valaki egy közeli helyről gyorsan egy kis időre átmegy - például: átugrott a szomszédokhoz. További átvitt értelme az átugrik igének: átmenet nélkül, váratlanul más tárgyra tér beszéd vagy gondolkodás közben - például: más témára ugrik át. És végül átvitt értelemben kifejezheti az átugrik ige a következőket is: 1. felsorolás, folyamatos elbeszélés, cselekvés közben valakit vagy valamit kihagy - például: A névsorol­vasáskor átugrott rajtam. 2. olvasás közben, elbeszélés közben egy részt kihagy - például: Egész sorokat, szakaszokat átugrik. 3. fejlődés közben valamely fejlődési szakaszt kihagy - például: Némely nép átugrotta a kapitalizmus társadalmi formáját. 4. valamely időpon­ton egyszerre túljut - például: Átugrotta a huszonkettedik esztendőt. Mindebből tehát világos, hogy az átugrik neki kifejezésnek a magyar nyelvben semmi keresnivalója. MAYER JUDIT ÚJ S3 4 1987. II

Next

/
Oldalképek
Tartalom