Új Szó, 1987. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1987-02-05 / 29. szám, csütörtök

IJ szú 3 987. II. 5. Világszerte elítélik a nevadai robbantást Az USA történelmi lehetőséget szalasztott el a szovjet moratórium követésének elutasításával (ČSTK) - A nevadai lőtéren kedden végrehajtott újabb amerikai atomrob­bantás rendkívül heves reagálásokat váltott ki világszerte, a lapok kommen­tárjai, s neves politikusok és közéleti személyiségek is egyaránt azt hangoztatják, hogy az Egyesült Államok nagy lehetőséget szalasztott el a nukleáris leszerelés terén, amikor nem csatlakozott a Szovjetunió morató­riumához. LAS VEGAS - A Greenpeace nemzetközi környezetvédő mozga­lom öt tagját vették őrizetbe a neva­dai lőtér közelében. A szervezet azt tervezte, hogy tagjainak személyes jelenlétével fog tiltakozni az eredeti­leg csütörtökre meghirdetett atomkí­sérlet ellen. A Greenpeace és az American Peace Test szervezetek vezetői közölték, annak ellenére, hogy az atomrobbantást előrehoz­ták, a nevadai lőtér bejáratánál foly­tatják tiltakozó tüntetésüket. WASHINGTON - Eugene Carrol nyugalmazott tengernagy, a védelmi információs központ igazgatóhelyet­tese annak a véleményének adott hangot, hogy a keddi nevadai rob­bantás nyomán az amerikai közvé­lemény fokozza harcát a kormány politikája ellen. Felszólította a Kong­resszust, ne adjon pénzt a kormány­nak a további robbantásokhoz. Ber­nard Lown professzor, az ismert amerikai tudós, a nukleáris háború elhárításáért küzdő nemzetközi or­vosmozgalom társelnöke kijelentet­te: a washingtoni kormányzatnak nem áll szándékában a nukleáris fegy­verkezés megszüntetése. Megvolt a lehetőség arra, hogy megtegyük az első lépést a helyes irányba, ám az új tömegpusztító fegyver kifej­lesztésének szándéka legyőzte a jó­zan észt, ami komolyan aggaszt - mondotta a professzor. A CSKP KB üdvözlete (ČSTK) - Bejrúttól délkeletre. Bakiin­ban tegnap folytatódott a Libanoni Kom­munista Párt V. kongresszusa. Josef Valenta, a CSKP KERB tagja, a Život strany főszerkesztője, aki a kong­resszuson részt vevő CSKP-küldöttséget vezeti, a vendéglátó párt vezető képvise­lőinek átadta a CSKP KB üdvözletét. A dokumentum megállapítja, hogy a Liba­noni Kommunista Párt V. kongresszusát igen súlyos időszakban tartja, amikor az imperializmus és a cionizmus a reakciós erők támogatásával szüntelenül támadja Libanon nemzeti függetlenségét és terü­leti egységét, s élezi a feszültséget a vi­lágon. A dokumentum értékeli azt, hogy a li­banoni kommunisták az internacionalista szolidaritás megszilárdításáért szállnak síkra és hogy tevékenységükben követ­kezetesen a marxizmus-leninizmus elvei­hez igazodnak. A Libanoni Kommunista Párt a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom szilárd és aktív része, mu­tat rá a CSKP KB üzenete. Befejeződtek a szovjet-bolgár tárgyalások (ČSTK) - Moszkvában tegnap befeje­ződtek a szovjet-bolgár tárgyalások. A megbeszéléseken részt vett bolgár tisztségviselők: Kiril Zarev miniszterel­nök-helyettes és Hriszto Hrisztov keres­kedelmi miniszter, valamint további hiva­talos személyiségek tegnap hazautaztak Szófiába. A TASZSZ hírügynökség közölte, hogy Georgí Atanaszov bolgár kormányfő megbetegedése miatt az ó hivatalos szovjetunióbeli látogatására későbbi idő­pontban kerül sor. Atanaszovon, aki hét­főn érkezett moszkvai látogatásra, a szovjet fővárosban sürgős epemútétet hajtottak végre. A sebészi beavatkozás sikeres volt. A kormányfő a repülőgépen lett rosszul, és gyomorfájdalmakra pa­naszkodott. (ČSTK) - Tíz chilei baloldali politi­kai párt, köztük a Chilei Kommu­nista Párt, Santiagóban közös felhí­vást adott ki, amely felszólítja az ellenzéki erőket az ún. politikai pár­tokról szóló törvény egyöntetű eluta­sítására. A fasiszta junta a törvény kihirdetését tervezi, s ennek egye­düli célja a Pinochet-rezsim hatal­mának meghatározatlan időre való meghosszabbítása. Az egész ellen­zék együttes elutasítása döntő sze­repet játszhat a katonai diktatúra megdöntésében és olyan helyzet létrehozásában, amely lehetővé ten­né a valóban szabad választások megtartását. A dokumentum a továbbiakban hangsúlyozza, hogy a tervezett tör­vény csak egyes „kiválasztott“ pár­LONDON - Az amerikai atomrob­bantást élesen bírálták a brit ellen­zéki pártok. Kevin McNamara, a Munkáspárt hadügyekért felelős képviselője a nevadai kísérletet „a békére és az enyhülésre mért csa­pásnak, hidegháborús szellemű ak­ciónak" nevezte. A liberális és a szociáldemokrata pártszövetség egyik vezetője, John Cartwright rá­mutatott, az amerikai atomrobbantá­sok összefüggenek a „csillaghábo­rús“ program megvalósításával. Hangsúlyozta, a brit kormánynak határozottan szorgalmaznia kellene a nukleáris kísérletek általános és teljes betiltásáról szóló nemzetközi megállapodás megkötését. BONN - Az NSZK közvélemé­nyének felháborodását fejezte ki a békevédók országos koordinációs bizottsága, amely tegnap tiltakozó tüntetéseket szervezett több nyugat­német nagyvárosban, például Ham­burgban, Brémában, Frankfurtban és Hannoverben. PÁRIZS - Roland Leroy, az FKP Politikai Bizottságának tagja a (ČSTK) - Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tegnap találkozott a Moszkvában tartózkodó ismert amerikai közéleti és politikai szemé­lyiségekkel, köztük Peter Peterson- nal, Harold Brownnal, Cyrus Van- ce-szel, David Jones-szal, Jeane Kirkpatrick-kal, Henry Kissinger- rel, Michael Mandelbaummal, Charles Mathiasszal, Peter Tar- noffal és W. Highlanddal. Az emlí­tett amerikai személyiségek a Szov­jet Tudományos Akadémia mellett működő Amerika- és Kanada-kutató Intézet meghívására érkeztek a Szovjetunióba. Mihail Gorbacsov jellemezte a szovjet külpolitika legfőbb vonása­it, megállapítva: ez a politika a jelen­kor realitásaira épül, mindenekelőtt arra a felismerésre, hogy az atom­háború katasztrófát jelentene min­denki számára. Az űrfegyverkezés pedig az ezt szorgalmazók biztonsá­gát is fenyegeti, s ugyanakkor lehe­tetlenné teszi a nukleáris fegyverke­zés ellenőrzését. Hangsúlyozta, (ČSTK) - Berlinben tegnap közle­ményt adtak ki Eduard Sevardna­dze szovjet külügyminiszter látoga­tásáról, melyre 1987 február 2-4 között került sor. Eduard Sevardnadzét baráti megbeszélésen fogadta Erich Ho- necker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke. Meg­beszéléseik a kétoldalú együttműkö­dést és a nemzetközi helyzet fejle­ményeit érintették. A szovjet külügy­miniszter találkozott Willi Stoph mi­niszterelnökkel is. A látogatás során Eduard Se- vardnadze részletes véleménycse­rét folytatott Oskar Fischer külügy­miniszterrel a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztéséről és időszerű tok tevékenységét engedélyezné, majd ezeket is a minimumra korlá­tozná. Ezenkívül a rezsim fenntartja magának a jogot arra, hogy ideológi­ai szempontból ellenőrizze, vagyis minden eszközzel befolyásolja az engedélyezett pártokat. A törvénytervezetet már nyilváno­san elutasította a Demokratikus Szövetség (AD) ellenzéki koalíció, amely a keresztény-demokratákat, szociáldemokratákat, a radikálisokat és egyes további, jobbára centrista pártokat egyesít. Az AD és az ellen­zéki Népi Demokratikus Mozgalom (NDP) baloldali koalíció között azon­ban még nem jött létre megállapo­dás a törvénnyel szembeni közös fellépésről. l’Humanitéban megjelent cikkében az emberiség létét fenyegető veszé­lyes lépésnek nevezte a nevadai robbantást. Georges Seguy, az ún. Százak Mozgalmának egyik vezető képviselője rámutatott, hogy az amerikai atomkísérlet hírét a francia békeerök felháborodással fogadták. STOCKHOLM - Az Együttműkö­dés a békéért nevű svéd szervezet nyilatkozatában rámutat, a nevadai atomrobbantással Washingon ismét bebizonyította, hogy nem óhajtja a tényleges leszerelést. Az erőfö­lény megszerzésére irányuló wa­shingtoni politika rendkívül veszé­lyes a világbékére nézve, s csak a lázas fegyverkezés további foko­zódásához vezethet - szögezi le nyi­latkozatában a svéd békeszervezet. TOKIÓ - Nagaszaki polgármes­tere, Motodzsima Hitosi tiltakozó táviratot küldött az USA tokiói nagy- követségének, amelyben felháboro­dását fejezi ki az újabb atomrobban­tás miatt. Sajnálkozással állapítja meg, hogy az USA nem hallgatott a nemzetközi közvélemény felhívá­saiba, és nem csatlakozott a Szov­jetunió által elrendelt moratórium­hoz. Hasonló táviratot küldött a nagykövetségnek Araki Takesi, Hirosima polgármestere is. hogy szovjet vélemény szerint szük­ség van az új gondolkodásmódra, annak megértésére, hogy a jelenlegi helyzetben már a legerősebb állam sem dirigálhat az egész világnak. Mihail Gorbacsov a továbbiakban kérdésekre válaszolva tömören jel­lemezte a Szovjetunióban megvaló­suló átalakulás folyamatát. Leszö­gezte, ennek lényege: több szocia­lizmust és több demokráciát. Az át­alakítás nem jelent eltérést a szocia­lista rendszertől, ezzel senki sem számol, hanem a szocializmus po­tenciáljának teljes kihasználását je­lenti. Ennek alapvető feltétele az, hogy az egész nép részt vegyen a mély változásokra megérett társa­dalom tökéletesítésében. Az átalakí­tás nem áll ellentében más népek érdekeivel. „Az, ami jelenleg orszá­gunkban történik, a legmeggyőzőbb és legobjektívebb bizonyítéka an­nak, hogy konstruktív békepolitikára van szükségünk, amit őszintén és következetesen fogunk érvényre jut­tatni“ - szögezte le az SZKP KB főtitkára. nemzetközi problémákról. Hangsú­lyozták Mihail Gorbacsov és Erich Honecker találkozójának nagy jelen­tőségét a két ország közti kapcsola­tok egész komplexumának további fejlődése szempontjából. A nemzetközi helyzetet elemezve hangsúlyozták a tömegpusztító fegyverek megsemmisítésére és a hagyományos fegyverzet csök­kentésére tett szovjet javaslatot, to­vábbá a Varsói Szerződés tagorszá­gai budapesti felhívásának nagy je­lentőségét. Reményüket fejezték ki, hogy az Egyesült Államok kormánya is felelősséggel fog eljárni a nukleá­ris fegyverek korlátozásának és a vi­lágűr militarizálása megakadályozá­sának kérdésében. A két fél egyet­értett abban, hogy haladéktalanul teljesíteni kell az ENSZ-közgyúlés 41. ülésszakának a nemzetközi bé­ke és biztonság átfogó rendszeré­nek létrehozására vonatkozó hatá­rozatát, amelyet a szocialista orszá­gok kezdeményezésére hagytak jóvá. A külügyminiszterek a továbbiak­ban a közép-európai vegyifegyver- mentes övezet és az atomfegyver­mentes folyosó létrehozására irá­nyuló csehszlovák-NDK kezdemé­nyezéssel, a bécsi utótalálkozóval, a Nyugat-Berlinről szóló négyhatal­mi megállapodás jelentőségével, valamint regionális problémákkal foglalkoztak. Eduard Sevardnadze a szovjet kormány nevében Oscar Fischert hivatalos, baráti látogatásra hívta meg a Szovjetunióba. A meghívást köszönettel elfogadták. KOMMENTÁRUNK H árom hét híján egy éve elnöke a Fülöp-szigeteknek Cora- zon Aquino. Es már hány próbát kellett kiállnia! A legutóbbi - és talán a legfontosabb - az új alkotmány tervezetéről rendezett hétfői nép­szavazás volt. Ebből az erőpróbából is győztesen került ki: a lakosság túlnyomó többsége „igen“ szava­zattal adott bizalmat az elnök asz- szonynak. Ezzel lényegében lezárt­nak tekinthető az az átmeneti álla­pot, amely a Fülöp-szigeteken 1986. február 26-a, azaz Ferdinand Mar­cos kikényszerített távozása óta tar­tott. A népszerű Corazon Aquino fő „érdeme“ három évvel ezelőtt még csak az volt, hogy Benigno Aquino özvegye. Ha az ellenzék száműze­tésből éppen hazatérő vezéralakját 1983-ban a manilai repülőtéren - máig tisztázat­lan körülmények között - meg nem gyilkolják, „Cory“ most valószínűleg a „first lady“ sze­repét játszaná fér­je oldalán. Mondhatni, hogy a Mar- cos-rendszerrel szembenálló erők spontán módon választották vezető­jükké, talán nem is sejtették, hogy törékeny megjelenése nagyon is ha­tározott „belsőt“ takar. Aquino asz- szony az elmúlt hónapok viharaiban megedződött, ügyesen lavírozott a Fülöp-szigeteki politikai dzsungel­ben, sorra kikerülte, illetve semlege­sítette a lába elé lerakott megannyi aknát. Egyszóval: elismerésre méltó teljesítményt nyújtott, s ez kamato­zott most a népszavazás során. A Fülöp-szigetek új alkotmányter­vezete olyan dokumentum, amely a lehető legszélesebb rétegek érde­keit, céljait igyekszik megfogalmaz­ni, s éppen ezért bizonyos formulái nem egyértelműek, illetve többféle értelmezést tesznek lehetővé, nyitva hagynak bizonyos kérdéseket. Ve­gyük sorra a leglényegesebb ele­meket. Az új alaptörvény szerint a Fülöp- szigetek arra fog törekedni, hogy területén ne legyenek nukleáris fegyverek, ám ezzel kapcsolatos lé­péseiben „nemzeti érdekei“ vezérlik (az új parlamentnek áll majd jogá­ban eldönteni, engedélyezik-e az Egyesült Államoknak, hogy atom­fegyvereket tartson Fülöp-szigeteki támaszpontjain). Nem engedélyez­hető viszont, hogy 1991 után újabb külföldi támaszpontokat építsenek az országban, de a jelenleg érvé­nyes támaszpontszerzódések meg­hosszabbíthatók (ami azt jelenti, hogy a Subic Bay és a Clark Field amerikai bázisok fenntarthatók az erre vonatkozó szerződés lejárta, azaz 1991 után is, s erről szintén az új törvényhozás dönthet). B elpolitikai téren az új alkot­mány felújítja a kétkamarás parlamenti rendszert: a felsőházban 24 szenátor, az alsóházban legfel­jebb 250 képviselő foglalhat helyet. Az államfő megbízatása hat évre szól, s fontos kitétel, hogy az elnök nem választható meg ismét. Az 1973-ban elfogadott alkotmánnyal szemben a bírósági szervek most újra dönthetnek majd arról, hogy az elnök rendeletei összhangban van­nak-e az alaptörvénnyel. Az új alkotmány tervezetének fontos részét képezi a hadsereg fel­adatainak meghatározása: a fegy­veres erőknek ezentúl távol kell tar­taniuk magukat a politikától! Rendkí­vüli helyzetben - külső támadás vagy belső lázadás esetén - az elnök statáriumot rendelhet el, azon­ban legfeljebb hatvan napra (igaz, ezt a parlament meghosszabbít­hatja). (ČSTK) - Manilában tegnap összehívták a kormány ülését, ame­lyen megvitatták az új alkotmány- tervezetről tartott hétfői népszava­zás eredményeit, valamint további terveket és teendőket. A szóvivő közölte, a kormány és Corazon Aquino elnök elégedett a népszavazás eredményével, egy­ben aggodalommal tölti el, hogy a hadsereg jelentős része az alkot­mánytervezet ellen szavazott. Cora­zon Aquino azt követeli, hogy a fegyveres erők valamennyi tagja a közeljövőben tegyen hűséges­küt a kormánynak, s amennyiben erre nem hajlandó, elbocsátják a hadsereg kötelékéből. A tervezet mint egész a többség számára lényegében elfogadható, hiszen Marcos diktatórikus rendsze­rével ellentétben számos demokrati­kus változást iktat törvénybe. Egyes elemeivel szemben azonban a kü­lönböző politikai erők fenntartásokat hangoztatnak. A baloldal, például, konkrét jogi garanciákat szeretett volna kapni arra vonatkozóan, hogy a földreform megvalósul, s azt is nehezményezi, hogy az alkotmány nem mondja ki egyértelműen: az amerikai támaszpontokat fel kell számolni. A jobboldal egyebek kö­zött az ellen tiltakozik, hogy Aquino asszony 1992-ig elnök marad, s a hadsereg egy része azt nem nézi jó szemmel, hogy a katonák kiszo­rulnak a politikai életből. Marcos ide­jén ugyanis megszokhatták a ka­szárnyákon kívüli aktív tevékenysé­get. Egyébként épp emiatt szavazott a fegyveres erők jelentős része az alkotmánytervezet ellen, vagyis érezhető még a tavaly novemberben puccskísérlet miatt menesztett Enri- le hadügyminiszter befolyása. Ez mindenképp intő jel a manilai kor­mányzat számára. M indennek ellenére Corazon Aquino most már szabadab­ban láthat hozzá a problémák konk­rét megoldásához. Nincs már meg­kötve a keze, végre kiírhatja a parla­menti és a helyhatósági választáso­kat (a szavazást májusra tervezik), ami újabb lépés lesz a Marcos- rendszer politikai struktúrájának tel­jes felszámolása felé. Manilában most a belpolitikai helyzet stabilizálódásában remény­kednek, s ezt jelentősen elősegíte­né, ha a kormány meg tudna egyez­ni a különböző fegyveres ellenzéki szervezetekkel. Úgy tűnik, erre van esély, legalábbis a felek hajlandók folytatni a tárgyalásokat a túzszüneti megállapodás február 8-i lejárta után is. A stabilizálódás nyomán bizonyára a külföldi tőke sem lesz már olyan bizalmatlan a Fülöp-szi­getek iránt. Erre pedig a gazdasági gondok megoldásához van elenged­hetetlenül szükség, hiszen Marcos örökségként 26 milliárd dolláros adósságot, nagyarányú munkanél­küliséget, magas inflációt hagyott hátra. Az Aquino-kormánynak eddig még nem nagyon nyílt lehetősége arra, hogy a gazdasági helyreállítás­ra összpontosítson. A támaszpontjait féltő Egyesült Államok 475 millió dolláros támoga­tást helyezett kilátásba, egyelőre azonban 150 millióról történt megál­lapodás. Az elnök asszony tavaly no­vemberi tokiói útja során azt-az ígé­retet kapta, hogy Japán 625 millió dollárt fektet be a Fülöp-szigeteken. Ez kezdetnek nem rossz, s ha sike­rülne visszaszerezni a kimenekített Marcos-vagyont (állítólag milliárdok- ról van szó), az már kifejezetten jótékonyan hatna az ország gazda­sági életére. N ehéz időszakot tudhat maga mögött Corazon Aquino, ám a neheze alighanem még csak most következik. A próbaidő lejárt, ügyes­ségre, taktikai érzékre, nyugalomra, de határozottságra is szüksége lesz az államfőnek, ha azt akarja, hogy a további próbák ne eredményezze­nek megpróbáltatásokat a Fülöp- szigeteknek ... A kormány ülése után jelentették be, hogy Corazon Aquino hivatalba lépésének első évfordulója alkalmá­ból amnesztiát rendelnek el a külön­böző fegyveres felkelő mozgalmak tagjai számára. Vonatkozik ez min­denekelőtt az Új Népi Hadsereg fegyvereseire. Ez a szervezet a szélsőbaloldali Nemzeti Demo­kratikus Front katonai szárnya. A front csaknem 20 éve folytat fegy­veres harcot a manilai kormány el­len. Azok számára, akik leteszik a fegyvert, pénzügyi segélyt nyújta­nak, munkát biztosítanak. A kor­mány egyelőre 22 milliárd pesost (kb. 1 milliárd dollár) szán erre a programra. Chilei baloldali pártok felhívása Mihail Gorbacsov amerikai politikusokat fogadott Tovább bővül a kétoldalú együttműködés Közlemény a szovjet külügyminiszter NDK-beli tárgyalásairól Manilai próbatétel PAPUCSEK GERGELY A kormány hűségesküt követel a katonáktól

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom