Új Szó, 1987. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1987-02-04 / 28. szám, szerda
ÚJ szú 5 1987. II. 4. Közösen a XVII. pártkongresszus programjának megvalósításáért Új gondolkodásmódot, hatékonyabb munkát A társadalmi szükségleteknek megfelelően A CSKP XVII. kongresszusán elfogadott határozatok hangsúlyozták a mezőgazdasági üzemeknek az önellátás megteremtését biztosító, élelmiszertermeléssel összefüggő feladatait. Mi ezt egyértelmű és világos társadalmi követelménynek tekintjük. Éppen azért, a bolyi (Boľ) Haladás Efsz tagjai nagy felelősségérzettel láttak hozzá pártunk kongresszusi útmutatásainak tanulmányozásához és a határozatokból eredő feladatok teljesítéséhez. Jóleső érzéssel számolhatok be arról, hogy pártszervezetünk kommunistái a szövetkezeti munka minden ágazatában a tervteljesítésért folyó küzdelem élére álltak. Feladataink megvalósításában szövetkezetünk tagságának szorgalmára és becsületes munkájára már korábban is építhettünk. Igyekeztünk megteremteni a tagság kezdeményezőkészsége kibontakoztatásának és a szocialista munkaverseny fejlesztésének feltételeit. A legnagyobb hangsúlyt a szervezés és irányítás minőségének javítására helyeztük. Az említett politikaiszervezési munka megfelelő alkalmazása elsősorban a növénytermesztés szakaszán elért eredményeinkre hatott kedvezően. A növénytermesztési ágazat elsődlegességére való tekintettel az irányító- és szervező munkát arra összpontosítottuk, hogy minden talp- alattnyi földterületről a lehető legnagyobb termést takaríthassuk be. Szövetkezetünk tagsága joggal büszke arra, hogy - a Tóketerebesi (Trebišov) járás néhány testvérüzemével együtt - tavaly rekordhozamokat értünk el. A sűrűn vetett gabonafélékből hektáronként 45,02 tonnát takarítottunk be és a szemes kukorica termesztésénél 6,05 tonnás hektárhozamot értünk el. Az elmúlt évben a kedvező terméseredményeknek köszönhetően terven felül 8320 tonna búzát, 66 tonna árpát, 233 tonna rozsot, 96 tonna kukoricát, 16 tonna lóbabot, 59 tonna őszi repcét, 276 tonna cukorrépát, 880 tonna takarmányrépát és 240 tonna zöldségfélét takarítottunk be, ami csaknem 2 millió korona értékű terven felüli jövedelmet biztosított a szövetkezetnek. Szövetkezetünk a répatermelő gazdaságok közé tartozik, ezért a cukorrépát nemcsak megtermeljük, hanem igyekszünk minimális veszteséggel be is takarítani. Ebben nagy segítséget nyújtottak a Tőkete- rebesi Gép- és Traktorállomás dolgozói. Nagyra értékeljük a 6 soros répakiemelő, kiszántó- és tisztítóberendezés korszerűsítésére irányuló kezdeményezésüket, mert ezzel a géppel a korábbi betakarítási veszteségeket 10 százalékkal csökkentettük. A módosított gép lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy a hektáronként elért 40 tonnán felüli átlag terméshozammal 16 százalékos cukortartalom mellett teljesítettük a cukorrépa áruértékesítési tervét s egyben a járási pártkonferencián tett felajánlásunkat is, mert 1-1 hektárról kitermeltünk 6,5 tonna polarizált cukrot. További kedvező eredményként könyvelhettük el, hogy szövetkezetünk az utóbbi 10 év alatt először teljesítette a feladatokat a zöldség- termesztésben. Mindezek az eredmények természetesen pénzügyi gazdálkodásunkra is kedvezően hatottak, hiszen 2 millió korona tiszta jövedelmet értünk el az 1986-os évben. Közös munkánk eredményessége nem a véletlen műve. Már korábban említést tettem a kommunisták A Bolyi Efsz-ben évek óta jó termést érnek el kukoricából és a szövetkezet dolgozóinak becsületes munkájáról. Nekik köszönhetjük az eredményeinket. A példamutatóan dolgozó kommunisták közül külön megemlítem Bodnár István, Kendy István, Radi András, ifj. Bodrogi Béla, id. Resko László, Pó- sa Gyula, Simko Lajos nevét. Szövetkezetünk többi dolgozója is aktív részese volt kitűzött céljaink elérésének, ezek között szerepel: Géczi János, Szabó András, Radzik József, Kóbori Ernő és még sokan mások. Eddig csak az eredményekről, sikereinkről számoltam be, de sajnos nálunk is, mint minden munkahelyen, vannak problémák. Ezek közé sorolható a vízgazdálkodás. Büszkék lehetünk a növénytermesztésben elért eredményeinkre. Annál is inkább, mert rendkívül kedvezőtlen időjárási viszonyok közepette értük el, amikor a csapadékhiány elérte a 160-200 mm-t. Nagyon szükségesnek és időszerűnek tartjuk a talaj vízgazdálkodása körüli problémák rugalmas megoldását. Itt élünk és dolgozunk a Latorca közelében, valamikor a kiáradt folyó vize okozott sok gondot, ma pedig a vízhiány. Sajnálatos, hogy a drága pénzen megvásárolt öntözőberendezéseket csak a földeken levő mocsarak vizeiből tudjuk működtetni. Nem újkeletű probléma ez és sürgősen megoldásra vár, de ezt mi saját erőnkből képtelenek vagyunk elvégezni. Márpedig a jó terméshozam állandósítását a talaj vízgazdálkodásának szabályozása nélkül nem garantálhatjuk. Visszatérve még a növénytermesztési ágazathoz, elmondhatom, hogy az állatállomány részére sikerült kellő mennyiségű, jó minőségű takarmányt biztosítanunk. Szövetkezetünkben ezt azért tartjuk fontos feladatnak, mivel száz hektár mező- gazdasági földterületre vetítve 98 darab szarvasmarhát, s ebből 30 tehenet tartunk. Sajnos, ez a gondoskodás nincs megfelelő arányban az állattenyésztésben elért eredményeinkkel. Bár ezen a területen is lényegesen javultak az eredmények, nem lehetünk elégedettek a tejtermeléssel, borjúelválasztással és a sertéseknél elért súlygyarapodással. Pedig a feltételek adottak, ezt bizonyítja az a tény is, hogy egyforma feltételek mellett az állattenyésztőink közül többen kiváló eredményeket érnek el. A tehenészetben egy-egy tehén után 3500 literes fejési átlagot ért el Kosztyo István, Palágyi Miklós és id. Bodrogi Béla. A sertéshizlalásban példás eredményeket ér el Diczko Lászlóné és Bodrogi Lajosné. Egész tagságunk nevében is kijelenthetem, tudatában vagyunk, hogy az adott feltételek mellett jobb eredmények elérésére is van lehetőségünk. Szükségesnek tartjuk, hogy a pártszervezet és a tömegszervezetek segítségével az eddiginél még jobb politikai-szervező munkával serkentsük tagságunkat a feladatok teljesítésére. Céljaink megvalósításánál a CSKP KB 4. ülésén elfogadott határozatokat, útmutatásokat és a CSSZSZK gazdasági mechanizmusa átalakításának alapelveit figyelembe véve, a társadalmi szükségleteknek, a mezőgazdasággal szemben támasztott követelményeknek megfelelően kívánunk dolgozni. SZIROVECZ GÉZA agrármérnök, az SZLKP KB póttagja, a Bolyi Efsz elnöke Értékelés és ellenőrzés Az ellenőrzés a vezetés, az irányítás szerves része. Ezt mindany- nyian elismerjük, tudjuk. Nem is tartom szükségesnek, hogy a párt tevékenysége belső ellenőrzésének jelentőségét elemezzem. Inkább azokra az elképzelésekre és tapasztalatokra szeretném irányítani a figyelmet, melyek az ellenőrzés fejlesztését szolgálják. Kismácséd (Malá Mača) kisközséget tavaly városunkhoz, Sládkovi- čovóhoz csatolták. Az ottani párt- alapszervezet azóta, mint a város 3- as számú alapszervezete működik. Nyilvánvaló feladatunknak tekintettük tehát, hogy amikor ennek a pártalapszervezetnek a tagsági nyilvántartását és pénzügyi gazdálkodását ellenőrizzük, átfogó, elemző és értékelő vizsgálatra törekedjünk, mert csak igy kerülhetnek helyes megvilágításba a tények, s tudunk megbízható következtetéseket levonni. Viliam Pagáč, az ellenőrzésben közvetlenül is részt vevő bizottsági tag, velem egyidejűleg több alkalommal is meglátogatta a 3-as számú alapszervezet tisztségviselőit, majd velük tanácskozva előterjesztettük az ellenőrzés során szerzett tapasztalatokat, a fontosabb megállapításokat jegyzőkönyvben is rögzítettük, végül intézkedéseket javasoltunk. Sablonos, megszokott módon eleve nem foglalkozhattunk az ellenőrzéssel; ezt sem a pártalapszervezetnek a helyzete, sem pedig a tagság összetétele nem engedte meg. A tagok száma 13, átlagos életkoruk 62,8 év. A nyilvántartott tagok száma 28. Az alapszervezet pártbizottságának elnöke, Rózsa György is nyilvántartott tag. Nem csodálkoztunk tehát, amikor az ellenőrzés során olyan régi keltezésű jegyzőkönyvekre és egyéb írásos anyagra bukkantunk, amelynek már évek óta az archívumban volna a helye. Nyomban megfogalmaztuk intézkedési javaslatunkat: minden két évnél régebben keltezett írásos a nyagot adjanak át a járási pártbizottság titkárságának. A tagsági nyilvántartás ellenőrzésekor megállapítottuk, hogy a tagsági igazolvány gondatlan kezeléséért még 1979-ben pártbüntetést, dorgálást kapott az alapszervezet egyik tagja. Ezt fel is jegyezték a nyilvántartási lapjára, de azóta az üggyel nem foglalkoztak. Intézkedést javasoltunk: a legközelebbi taggyűlésen tűzzék ismét napirendre, s mérlegeljék a pártbüntetés törlésének lehetőségét is, hiszen sok év telt el a feljegyzése óta. A pártelnök, valamint két pártbizottsági tag, Mikó Alajos és Gubínyi Mária közreműködésével sok olyan tényt megállapítottunk, melyek bizonyos mértékben a pártmunkát is minősítik. A pártbizottság az előre kidolgozott évi munkaterv szerint havonta kétszer ülésezik, és ezekről a tanácskozásokról pontos jegyzőkönyvet készít. Az évi munkaterv témajavaslata szerint tartanak havonta egyszer taggyűlést, s ezek jegyzőkönyveit idejében elküldik a járási pártbizottság titkárságának. Ezek a megállapítások jelzik, hogy a zömében nyilvántartott tagokból álló pártbizottság becsülettel teljesíti feladatát. Külön említést érdemlő tényeket állapítottunk meg a pénztáros, Katona István (szintén regisztrált tag) tevékenységének és a tagdíjak fizetésének ellenőrzésekor. A pénztári napló szerint a párt- alapszervezet készpénze: 187,60 korona. Fillérre pontosan ennyit találtunk. A pénztári naplót a pénztáros negyedévenként zárja, s mindig küld jelentést a járási pártbizottság titkárságának. A tagdíjak fizetéséről, a bélyegekről készített nyilvántartást példás rendben találtuk. Kifogásolható viszont, hogy az előírással ellenkező módon, a taggyűlésen fizetik ki a tagok a tagdíjakat, s kapják meg a bélyegeket. A fekvő betegeknek, a magatehetetlen és mozgásképtelen, idős tagoknak otthonukba viszi a bélyegeket a pénztáros. A pénztáros eljárása az egyik esetben helytelen, a másikban azonban dicsérendő. Látszólag nem jelentős ügy ez. De jól meg kell gondolnunk: minden egyes esethez emberi sors, egy-egy elvtársunk sorsa, helyzete kapcsolódik. Mérlegelni kell a szempontokat. A legfontosabb: megbízható tájékoztatással szolgál azoknak is, akiknek feladatuk az ellenőrzött párt- alapszervezet tevékenységének irányítása. MOLNÁR KÁROLY pedagógus, a CSKP Sládkovičovói Városi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának tagja Mindenki teszi kötelességét A brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás tapasztalatai A komplex melioráció lényegesen növeli majd a Kelet-szlovákiai síkság termőképességét A Rimaszombati (Rimavská Sobota) Mezőgazdasági Építővállalat 01-es számú termelési központjának dolgozói az elmúlt esztendőben is több fontos mezőgazdasági beruházás kivitelezésében vettek részt. Hatvan fős kollektívánk néhány tagja Dobócán (Dubovec), a Rima- szombati Magtermesztó Állami Gazdaság földjein 16 hónappal határidő előtt fejezte be a meliorációs munkálatokat, s valószínűleg 8 hónapos időelőnnyel adunk át a művelésnek ez év márciusában egy hatvanöt hektárnyi földterületet a sajógömöri (Gemer) határban is. A vízlecsapo- lás melleti egyéb munkákat is vállalunk. A Losonci (Lučenec) járásban levő rappi (Rapovce) földműves- szövetkezetben a közelmúltban négykilométeres hosszúságú szakaszon fektettük le az öntözőrendszer fő csővezetékét. Vyškov térségében pedig az Ipoly szabályozását végeztük el határidő előtt. Az említettek mellett még mezei trágyalerakóhelyek, gép és termény-tárolóhelyek építését is elvégeztük, időben és jó minőségben. A tervezettnél gyorsabb ütemű munkavégzés természetesen a legfontosabb tervmutatók teljesítésében is kifejeződött, hiszen a 22 millió 800 ezer koronás termelési előirányzatot 26 millió 600 ezer koronára teljesítettük. Bár kollektívánk a múltban sem tartozott a sereghajtók közé, az elmúlt esztendő eredményei mégis a meglepetés erejével hatottak. Feladataink igényesek voltak, nem cserélődött ki időközben munkásgárdánk, nem jutottunk csodatevő gépekhez, s csalást sem követtünk el a kimutatásokban, egyszerűen alkalmazkodtunk a kialakult követelményekhez, az új szabályozó- rendszerhez. Valamennyi munka- csoportunk áttért a brigádrendszerű munkaszervezési és javadalmazási módszerre. Hat szocialista munkabrigádunk tagjai előtt ilyenformán nyitott könyv lett a termelésünk és javadalmazásunk teljes mechanizmusa. Mielőtt hozzálátnánk egy-egy nagyobb horderejű vállalkozáshoz, a közösségek minden egyes tagjával megbeszéljük az elvárásokat, a lehetőségeket, a teendőket. Tudják, hogy mennyi pénzből gazdálkodhatunk. Megtörténik, hogy egy- egy művelet vagy akció elvégzését kisebb számú munkacsoport vállalja el a tervezettnél, ilyenkor természetesen többet is keresnek. Az idővel is érdemes jól gazdálkodni. Ezekben a napokban - tekintettel a kemény fagyokra és a vastag hótakaróra - szabadságra küldtük dolgozóink egy részét. Szükség esetén viszont nem nézzük a naptárt, hétvégeken, ünnepnapokon is zokszó nélkül dolgozunk. Nem titok, hogy nálunk jól keresnek az emberek, a korábbi években tapasztalt nagy fluktuáció teljesen megszűnt. Nincs gondunk a kimaradozókkal, részegeskedőkkel sem. Az ilyen dolgozókat egy hétig sem tűrnék meg maguk között a brigádtagok. Persze, nemcsak a kétkezi dolgozókkal szemben nagyok az elvárások, hanem a munka szervezőivel, irányítóival is. Az ó feladatuk a folyamatos termelőmunka feltételeinek megteremtése. Gondoskodniuk kell üzemképes gépekről, eszközökről, építőanyagokról, s ez sem könnyű feladat, hiszen ha figyelembe vesz- szük például, hogy a Grébenfréza típusú gépeket már nem gyártják - s mi zömmel ezeket használjuk -, talán érzékelhetőek alkatrészellátási gondjaink. A gyakran kialakult kényszerhelyzetben nagy jelentősége van a mesterek és építésvezetők leleményességének, a környékbeli gépgyárakkal való jó együttműködésnek. S még valami, amire talán a legbüszkébb vagyok: szakmunkatársainknak mintegy 75 százaléka cigányszármazású, Hugyák Kálmán és Hugyák József munkacsoportjai tisztán cigányszármazásúakból állnak és példaképek lehetnek, akárcsak a vegyesbrigádot vezető Vára- di Dezső és társai- Bennük és a többi brigádvezetőben még soha nem csalódtam, s ez a körülmény táplálja optimizmusomat az idei igényes feladatok teljesítését illetően is. VÁCLAVIK JÁNOS, a Rimaszombati Mezőgazdasági Építővállalat 01-es számú termelöközpontjának vezetője
