Új Szó, 1987. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1987-02-25 / 46. szám, szerda

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA SZERDA 1987. február 25. XL. évfolyam 46. szám ★ Ára 50 fillér Február katonái Igen, róluk lesz szó, azokról a bátor tekintetű, kemény léptü emberekről, akiket valamennyien jól ismerünk, akiknek már nem­egyszer tapsoltunk, csodáltuk fegyelmezett, zárt soraikat, amikor elvonultak a dísztribün előtt. A parádés menetelés azonban csak egy-egy alkalomnak szó!, a lényeg jóval több. Ha a Népi Milíciáról beszélünk, februárról is kell néhány szót ejtenünk. Gustáv Husák mondotta: „A fasizmus ellen és a nemzeti felszabadulásért vívott harcban elértük azt, hogy megváltozott népünk politikai vezetése. Népünk élére a munkásosztály állt, a mai társadalom leghaladóbb osztálya. Fokozatosan a kommunista párt köré tömörült az összes haladó, valóban demokratikus erő. A fasiszta elnyomók elleni fegyveres harcban, a szlovák nemzeti felkelésben és a cseh nép májusi felkelésében népünknek az az eltökélt szándéka nyilvánult meg, hogy saját belátása szerint ren­dezze be jövőjét.“ Negyvennyolc februárja tetőzte be a demokratikus forradalomnak szocialista forradalomba való átnövését, s végérvényesen a munkásosztály és a dolgozók legszélesebb tömegei javára dön­tötte el a politikai hatalom kérdését: megnyílt a szocialista jövöbe vezető út. Februárban döntö összecsapásra szólított az élcsapat. Zászlót bontott a párt, Prágában és az ország más városaiban, a proletár nemzetköziség vörös zászlaját és nemzetközivé lesz holnapra a világ“ - énekelték milliónyian, a tegnap még elnyomott proletárok, a ma már szabad emberek. Senki sem kényszerítette őket arra, hogy a szocializmus útjára lépjenek. Miért is kellett volna kényszeríteni, hogy szabadon és jól, egyre jobban éljenek, hogy gyermekeik már a maguk urai legyenek, és ha bírják erővel, tudással, tehetséggel, bármilyen pálya elérhetővé legyen számukra? Február az eltökélt­ségben, a forradalmi munkásosztály és parasztság sokéves szabad­ságvágyában fogamzott meg. Február volt az az alkalmas pillanat, amikor a régi óhajok, vágyak valósággá válhattak, munkásosztá­lyunk teljesíthette történelmi küldetésének jelentős részét, létre­hozva a proletariátus diktatúráját, pártja pedig vállalta a felelősséget országunkban a szocializmus felépítéséért és megvédéséért. Ellenségeink - a volt kizsákmányolok hada - gyűlölködve reménykedtek. A február nyomán kialakult helyzetet csak átmeneti­nek, a vívmányokat elsöpörhetönek tartották. A párt azonban azt mondta, visszaút nincs. Annak idején, amikor a nagy október vívmá­nyai ellen szövetkezett a fél világ, Lenin azt mondotta: „Soha nem fogják legyőzni azt a népet, amelynek munkásai és parasztjai nagy többségükben felismerték, megértették és látták, hogy saját hatal­mukat, a szovjet hatalmat, a dolgozók hatalmát védelmezik, hogy azt az ügyet védelmezik, amelynek győzelme nekik és gyermekeiknek biztosítja azt a lehetőséget, hogy élvezzék minden áldását a kultúrá­nak, mindannak, amit az emberi munka létrehozott.“ Hogy a látnoki szavak nálunk is szó szerint beteljesedtek, abban nagy szerep jutott azoknak az embereknek, akikről az írás elején már volt szó, a Népi Milíciának, a párt szerves részének, a párt katonái­nak, akik már a februári események idején is döntő tényezőként léptek a küzdőtérre. Megjelenésük riasztó figyelmeztetés volt a reak­ciónak: október szellemének letéteményeseként jelentek meg a sorsdöntő ütközetben. A Népi Milícia jelentősége megmutatkozott a nemzetközi helyzet kiéleződésének időszakában is, amikor az imperialista országok a kommunizmus feltartóztatásának és a szo­cialista országokkal szembeni katonai fenyegetés politikájának útjára léptek. Hatvannyolcban a milícia újból tanúbizonyságot tett a párthoz, a szocializmushoz, a munkásosztályhoz, a proletár és a szocialista nemzetköziség eszméjéhez való hűségről. Valamennyien emlékezünk még a válságos évekre. Milyen szálka is volt a milícia a szocializmusellenes erők szemében! Gyűlölték, mert féltek tőle. Tudták, hogy hű február szelleméhez, s a marxiz- mus-leninizmushoz, a szocializmushoz, hűsége kikezdhetetlen. Emlékezzünk csak, milyen lármát csaptak az „emberarcú szocializ­mus“ hívei, amikor Prágában a Ruzynéi repülőtéren tizenegyezer milícista állt készenlétben, parancsra várva! Nem az ö hibájuk, hogy a párt akkori vezetőjének, a Népi Milícia főparancsnokának az a bizonyos parancsa soha nem hangzott el, amellyel még idejében elejét vehették volna a további fejleményeknek. Számukra így csak az maradt, hogy elvtársként, harcostársként üdvözöljék a testvéri szocialista országok katonáit, akik még idejében érkeztek, hogy megakadályozzák az egyre jobban vérszemet kapó reakciós, jobbol­dali elemek túlkapásait; elhárítsák a közvetlen veszélyt, a rendsze­rünk megdöntésére irányuló eröösszpontosításukat. A veszély elmúlásával a munkáskezekben a fegyvereket a ter­melő- és építőmunka eszközei váltották fel. Február katonái újból helytálltak. A Népi Müícia hű maradt „szülőjéhez“: februárhoz. Február forradalmi öröksége népünk, pártunk maradandó értéke, alkotó tettek forrása, jövönk szilárd alapja. SZARKA ISTVÁN Évzáró taggyűlés Lényeges fordulatot kell elérni Jozef Lenárt Gabčíkovóban (ČSTK) - Évzáró taggyűlést tar­tott tegnap a Hydrostav vállalat gab- číkovói üzemének pártalapszerve- zete. A jelenlevők kiemelték annak fontosságát, hogy megteremtsék az akcióképességet a dunai vízlépcső- rendszer építésével kapcsolatos problémák megoldása érdekében. A tanácskozáson részt vett és fel­szólalt Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára. A pártalapszervezet bizottságá­nak előterjesztett beszámolója meg­állapította, hogy a vízlépcsőrend­szer terjedelmét és műszaki igé­nyességét tekintve rendkívüli beru­házás. Éppen ezért az eddiginél na­gyobb mértékben kell a korszerű tapasztalatok forrásává válnia, elő kell segítenie a szakmailag és politi­kailag szilárd élenjáró kollektívák ki­fejlődését. 1986 a beruházás egyik legfontosabb éve volt. Bár tavaly sokat tettek az említett követelmé­(Folytatás a 2. oldalon) A Stará Turá-i Chirana vállalat leg­újabb ipari létesítménye az 1984-ben alapított humennéi üzem. Főleg fog- röntgenkészülékeket, valamint sebé­szeti és fertőtlenítő berendezéseket gyártanak az üzemben. A képen Ján Čop a Mínident 55 Z szerelését fejezi be. (Svätopluk Písecký felvétele - ČSTK) Hasznos tapasztalatcsere (ČSTK) - Viliam Šalgovič, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke tegnap a bratislavai várban fogadta Josip Vrhovecet, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság Ál­lamelnökségének tagját. A szívélyes légkörű találkozón tá­jékoztatta vendégét a Szlovák Nem­zeti Tanács történetéről, összetéte­léről és jelenlegi legfontosabb fela­datairól. Nagyra értékelte a két or­szág hagyományos barátságát, és kifejezte meggyőződését, hogy az együttműködés tovább bővül és szi­lárdul. A továbbiakban tapasztalat- cserét folytattak a Tátrában megren­dezett téli és a Zágrábban tartandó nyári Universiade előkészületeiről és megszervezéséről. Josip Vrho- vec a nyári Universiade szervezőbi­zottságának elnöke. A fogadáson részt vett Ján Gregor, az SZNT alelnöke és Dusán Rodics, Jugo­szlávia csehszlovákiai nagykövete. Országos aktívaértekezlet Prágában A feltalálók és újítók szerepe gazdasági céljaink megvalósításában (ČSTK) - Országos aktívaérte­kezletet tartottak tegnap Prágában a műszaki alkotó munka időszerű feladatairól és a dolgozók által az .idei terv teljesítése terén kifejtett kezdeményezés kérdéseiről gazda­sági vezetők, a szocialista munka hősei, komplex racionalizálási brigá­dok és szocialista munkabrigádok képviselői, feltalálók és újítók, az egyes szakszervezetek központi bi­zottságainak, a szakszervezetek ke­rületi tanácsainak, a SZISZ Központi Bizottságának és a Csehszlovák Tu- dományos-Műszaki Társaság Köz­ponti Tanácsának képviselői. A ta­nácskozáson részt vett Vladimír Le- xa, a Tudományos-Műszaki Fejlesz­tési és Beruházási Állami Bizottság első alelnöke, Miloslav .Štancel, a Szakszervezetek Központi Taná­csának titkára és több más vendég. Vladimír Lexa beszédében azzal foglalkozott, hogyan vesz részt (Folytatás a 2. oldalon) Jó feltételek vannak az együttműködés bővítéséhez Peter Colotka és Viliam Šalgovič tárgyalásai Ante Markoviccsal (ČSTK) - Ante Markovics, a Horvát Szocialista Köztársaság Ál­lamelnökségének elnöke tegnap ba­ráti munkalátogatásra Bratislavába érkezett. A vendéget a látogatásra Peter Colotka, a CSKP KB Elnök­ségének tagja, szlovák miniszterel­nök hívta meg. Ante Markovicsot a bratislavai repülőtéren Jaroslav Kanský szlovák miniszterelnök-he­lyettes üdvözölte. Jelen volt Dusán Rodics, Jugoszlávia csehszlovákiai nagykövete. A vendéget délelőtt Peter Colotka fogadta. Megállapította, hogy a két ország együttműködése kedvezően fejlődik, s adottak a feltételek a kap­csolatok hatékonyabbá tételéhez és a szélesebb körű nemzetközi mun­kamegosztáshoz. Válaszában Ante Markovics utalt arra, hogy főleg a kooperáció területén vannak még kihasználatlan lehetőségek, és kife­jezte meggyőződését, hogy a láto­gatás hozzájárul a kétoldalú kapcso­latok fejlesztéséhez. A találkozón az eddigi csehszlo- vák-jugoszláv együttműködés in­tenzívebbé tételének és javításának (Folytatás a 2. oldalon) Megnyílt a szovjet szakszervezetek 18. kongresszusa Az új feladatoknak megfelelő hatékony munkát Sztyepan Salajev beszámolója • Karel Hoffmann vezeti a csehszlovák küldöttséget (ČSTK) - A moszkvai Kremlben tegnap megkezdődött a szovjet szakszervezetek 18. kongresszusa. A tanácskozáson részt vesznek a szovjet párt és állam vezetői, élü­kön Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával, Andrej Gromikó- val, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagjával, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének el­nökével és Nyikolaj Rizskovval, az SZKP KB Politikai Bizottságának Csehszlovák javaslatok a bécsi utótalálkozón AZ EURÓPAI EGYÜTTMŰKÖDÉS ELMÉLYÍTÉSÉRE (ČSTK) - Milan Kadnár nagykö­vet, az európai biztonsági és együtt­működési konferencia bécsi utóta­lálkozóján részt vevő csehszlovák küldöttség vezetője a tegnapi ülésen számos javaslatot terjesztett elő a megvitatott kérdések többségére vonatkozóan. A 17 javaslat közül 4 esetében Csehszlovákia a szerző, a többit más szocialista országokkal, főleg a Szovjetunióval, Bulgáriával és az NDK-val együttműködve terjeszti elő. A megvitatásra előterjesztett ja­vaslatokat a helsinki Záróokmány teljesítéséről szóló eddigi vita alap­ján dolgozták ki azzal a céllal, hogy javuljon a helyzet a megfelelő terüle­teken. A javaslatok főleg a következő kérdésekre vonatkoznak:- a művelődéshez való jog bizto­sítása,- az ifjúsági szervezetek közötti együttműködés elmélyítése,- az ipari kooperáció területén folytatott együttműködés bővítése és közös vállalatok létrehozása,- a térítésmentes egészségügyi ellátás biztosítása az egész lakos­ságnak,- a munkához való jog biztosítása és a munkanélküliség felszámolása,-az egyetemek, főiskolák, a tu­domány, a kultúra és az oktatásügy dolgozói és a sportolók közötti za­vartalan kontaktusok,- annak biztosítása, hogy a tudo­mányt és a kultúrát ne használják ki a háború, az erőszak, a faji és nem­(Folytatás a 3. oldalon) tagjával, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnökével. A kongresszuson 134 ország 188 nemzeti szakszervezeti szövetségé­nek, valamint 10 regionális és nem­zetközi szakszervezeti szövetség­nek a képviselői vesznek részt. A csehszlovák Szakszervezetek Központi Tanácsának küldöttségét Karel Hoffmann, a CSKP KB El­nökségének tagja, az SZKT elnöke vezeti. A 140 millió szovjet szakszerve­zeti tagot képviselő mintegy 5 ezer kongresszusi küldött a tanácskozás öt napja során megvitatja a szovjet szakszervezeti mozgalom fő felada­tait az SZKP XXVII. kongresszusa határozatainak megvalósítása so­rán, s megtárgyalja, hogyan vehet­nek részt a szakszervezeti tagok a Szovjetunió gazdasági és társa­dalmi fejlesztésének meggyorsítá­sában. További fontos napirendi pontja a tanácskozásnak a szakszerveze­tek szervezeti szabályzatának mó­dosítása. A kongresszus szintén megvitatja a szovjet szakszerveze­tek központi ellenőrző bizottságának a jelentését és megválasztja az új központi szerveket. A Szakszervezetek Össz-Szövet- ségi Központi Tanácsának beszá­molóját a tanács tevékenységéről és az SZKP XXVII. kongresszusa alap­ján a szakszervezetekre háruló fela­datokról Sztyepan Salajev, a szak­tanács elnöke terjesztette elő. Salajev bevezetőben rámutatott, a 140 milliós taglétszámú szovjet szakszervezetek teljes mértékben támogatják az SZKP-nak a gyorsí­tásra, az átalakításra és a demokra­tizálásra vonatkozó irányvonalát. Az SZKP XXVII. kongresszusa óta eltelt időszakot a szakszervezetek arra használták ki, hogy fokozottabban kapcsolódjanak be a Szovjetunió gazdasági és szociális fejlesztésé­nek meggyorsítását szolgáló mun­kába. A továbbiakban közölte, az évzá­ró taggyűléseken felmerült az az igény, hogy a jövőben jobban kell kihasználni a társadalmi fogyasztási alapokat. A 12. ötéves tervidőszak­ban ezeknek az alapoknak a növelé­sével lehet számolni, ami hozzájárul (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom