Új Szó, 1987. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1987-02-03 / 27. szám, kedd

Levelezőink írják Jelentős feladatok Csernok Istvánt a legutóbbi vá­lasztásokon a Szkárosi (Skerešovo, Rimaszombati - Rimavská Sobota - járás) Helyi Nemzeti Bizottság el­nökévé választották. Nem volt szá­mára ismeretlen a szervezés, az emberekkel való munka, mert a vá­lasztásig a gömöri (Gemer) efsz-ben a pártszervezet elnöke volt. A hnb-elnök a legégetőbb fela­datnak a vizvezetékhálózat kiépíté­sét tartja. A községhez tartozik még további három település - Alsófalu (Polina), Felfalu (Chvalová) és Vis- nyó (Višňové) ahol a Nemzeti Front választási programjából kifo­lyólag jelentős feladatok várnak megoldásra. Tervbe vették egy új híd felépítését, nyocszáz méter víz­elvezető árok kiásását, valamint egy trágyatároló telep létesítését a községen kívül. A társközségek­ben szükséges a művelődési házak tatarozása, valamint a villanyhálózat felújítása. A tervnek megfelelően már felépült egy autóbusz-megálló­hely Alsófaluban, s hamarosan megkezdik a központi fűtés besze­relését az élelmiszerüzletbe és a vendéglőbe. A központi köz­ségben egy megfelelőbb épületbe költöztetik az óvodát, de a postahi­vatal helyzete is megoldásra vár. Távlati tervben szerepel a ravatalo­zó és a szolgáltatóház építése. Merész tervek, de a fiatal hnb- elnök elnyerte a lakosság bizalmát, s a feladatok teljesítésében aktív támogatásra talált a Nemzeti Front tömegszervezeteinél. Susányi István mm----­A M ilex galántai (Galanta) üzeme tavaly több mint 190 millió liter tejet dolgozott fel: 14 922 000 litertejet, 422tonna túrót, 551 ezer litertejfölt, 240 ezer liter tejszint s 130 ezer liter kefirt gyártott. A harminchárom éves üzem elsősorban párolt sajtjairól (Šunka, Váh, Poľovník, Kaškaval, Čedar, Hrudka) ismert nemcsak hazánkban, hanem külföldön is. Oláh Gyula felvétele Tízéves a Gemerfilm Már tíz év telt el a Gemerfilm szakkör megalakulása óta, mely az eltelt időszak alatt sok sikert köny­velhetett el a járási, kerületi, szlová­kiai és országos bemutatókon. A rozsnyói (Rožňava) járási mű­velődési központ segítségével a Ge- merfilmet, az amatőr filmesek szak­körét, Berente Árpád alapította, és nyolc taggal kezdett dolgozni. A szakkör első feladata az 1976 októberében megtartott képviselő­testületi választás dokumentálása volt Szakemberképzés A komáromi (Komárno) Jednota fogyasztási szövetkezetben nagy súlyt helyeznek az elárusító-utánpótlás nevelésére. Korszerűen felsze­relt gyakorlati oktatási központ segíti a kereskedő és vendéglátó szakma ismereteinek kellő elsajátítását. A közelmúltban negyvenegy tanulónak nyújtották át a szakvégzettséget igazoló bizonyítványt. Közü­lük huszonnégyen az üzletek pultjai mögött, tizenheten pedig a vendég­látóiparban kamatoztatják a jövőben tudásukat mint eladók, illetve szakácsok és pincérek. A kitüntetett tanulók ajándékot kaptak. A felvételen Horváth László mérnök, a komáromi Jednota elnöke a szakmunkás-bizonyítványokat adja át. Kép és szöveg: Sztrecskó Rudolf Megérdemelt kitüntetés Léván (Levice) 1958-ban létesí­tették a Sazka-Športka sportfogadá­si irodát a Slovan testnevelési klub mellett. Nehéz volt az indulás, sok volt az akadály, melyhez még bizal­matlanság is járult. Cserélődtek az alkalmazottak, a vezetés változást sürgetett. Ekkor került az iroda élére Molnár Géza tapasztalt szervező, aki jól értett a propagációhoz is. A fogadók száma napról napra nőtt, tervüket évről évre teljesítették. Ma már a fogadási irodának tizen­egy alkalmazottja és kirendeltsége van Tlmačében és Ipolyságon (Šahy). Tavaly a bevételi tervük ki­lenc millió korona volt, amit 500 ezer koronával túlteljesítettek. Mindez a jó szervezőmunkának, a hatékony propagációnak, valamint az udvari­as és gyors munkának köszönhető. Az elmúlt esztendő végén Prágá­ban a Sazka Sportfogadási Vállalat fennállásának 30. évfordulóját ünne­pelte. Ebből az alkalomból értékel­ték az ország területén működő 256 sportfogadási iroda munkáját, s a legjobb 23-at, köztük a lévait is, kitüntetésben részesítették. A Csehszlovák Testnevelési Szö­Elóször Berente Árpád filmje ré­szesült elismerésben az amatőr fil­mesek kerületi szemléjén 1977-ben. Munkáikban megörökítették a járás és a város jelentősebb politikai és társadalmi eseményeit. 1979-ben a tagok száma 15-re bővült. Czintel János Kolompkészítés Gömörben című filmje elismerő oklevelet kapott a Tátrai Zerge elnevezésű országos filmszemlén. 1980-ban az év legjelentősebb eseménye a spartakiád volt, mely­nek járási bemutatóit a szakkör tag­jai filmszalagra rögzítették. 1983- ban Rozsnyón rendezték meg az amatőr filmesek kerületi szemléjét, melyen öt filmjüket is bemutatták. Az amatőrök országos filmfesztiválján Gömöri Zoltán Rajt az Európa-baj- nokságra című filmje a harmadik lett, Jelzések című filmje pedig elismerő oklevelet kapott. A legnagyobb elis­merés az SZSZK Művelődésügyi Minisztériuma díjának odaítélése volt a Gemerfilm szakkör aktív és elkötelezett tevékenységéért. A Jel­zések című film angol nyelvű válto­zatát a spanyolországi Melillában tartott amatőr filmesek fesztiválján is bemutatták, és bekerült a nyilvános vetítésre kiválasztott legjobb 25 film közé. Csobádi Károly Bepótolták a lemaradást Az utóbbi tíz évben Nagykürtösön (Veľký Krtíš) gombamódra szaporodtak a lakótömbök. Az intenzív lakásépítéssel azonban nem tudott lépést tartani a járu­lékos beruházás. A legfontosabb, legége­tőbb feladatok közé tartozik az iskolák és iskolai létesítmények építése. A Közép II lakótelepen jól haladnak a 16 tantermes alapiskola építésével. Jo­zef Kukučka, a Losonci (Lučenec) Magas­építő Vállalat nagykürtösi részlegének vezetője elmondta, hogy a munkát a ter­vezettnél jóval később, csak 1985 vége felé kezdték meg. Több mint egymillió korona volt a lemaradás, de igyekeztek mindent megtenni bepótlására. Az 1986- ra tervezett építőipari munkák értéke 3 millió 900 ezer korona volt. Ezzel szem­ben 5 millió 275 ezer korona értékű telje­sítményt értek el, s gyakorlatilag sikerült bepótolni a lemaradást. Két szerelóbrigá- dot irányítottak az építkezésre, így két műszakban folyik a munka. Sokat segített a tavaly elfogadott összesített szocialista felajánlás, melyben az építkezésnek az eredeti határidőnél (1990 júniusa) egy évvel korábbi befejezését vállalták. Ennek sikeres megvalósításához hozzájárulnak a helyi ipari üzemekből és a földműves- szövetkezetekből érkező kóművesbrigá- dok. Jelentős a szülők társadalmi segítsé­ge is, melyet a jnb oktatásügyi osztálya és a vnb szervezett. Bodzsár Gyula A felvételen Ľudovít Gugh asztalos látható, aki már 21 éve dolgozik a nyitrai (Nitra) Inštala ipari szövet­kezetben. Ó irányítja az asztalos­műhelyben dolgozó 26 tagú szo­cialista brigád tevékenységét. Fel­adataikat mindig időben elvégzik, s több év óta egyetlen reklamáció sem érkezett címükre. A brigád tagjai mindnyájan megkapták az ezüstjelvényt, s legutóbb a szö­vetkezetnek a Szocialista Munka Üzeme címet adományozták. (Pavol Matis felvétele) Fa 1 m i Jótállás R. M.: Október végén vásároltam egy pár cipót. Alig egy-két napig hordtam, amikor észrevettem, hogy az egyik cipőn nemcsak a varrás, hanem még az anyag is szakadozik. Visszavittem az üzletbe. Az üzlet vezetője elismerte a reklamációt és a cipót visszaküldte a gyárba. Pedig én megmondtam, hogy nem kell ki­cserélni az egész cipót, csak azt javítsák meg, ami meghibásodott. Eltelt talán két hónap is, mire a gyár­ból a cipót visszaküldték azzal, hogy a cipó az én hibámból szakadt el. Az üzlet vezetője azt ajánlotta, írjak a gyárba (Bardejov), hogy nem va­gyok megelégedve az ügy elintézé­sének módjával. Mit csinálhatok eb­ben a helyzetben? Valóban írhat egy kérelmet a gyártónak, hogy szíveskedjenek megjavítani a cipót, de ezt semmi­képp sem követelheti tőlük - ön ugyanis jogviszonyban csak a ke­reskedelmi vállalattal áll (a gyártóval a kereskedelmi vállalat van jogvi­szonyban). A kereskedelmi vállalat, vagyis az üzlet vezetőjének eljárása egyéb­ként nem volt szabályos. A reklamá­ciós rendtartások rendszerint egy külön rendelkezést tartalmaznak ar­ról, hogy ,,a reklamáció elintézését nem lehet a szállító (gyártó) vállalat állásfoglalásától függővé tenni“. Márpedig ő gyakorlatilag ezt tette, amikor két hónap elteltével a gyártó írásbeli véleménye alapján elutasí­totta az egyszer már elismert rekla­mációt. Az említett rendtartások egyébként határidőt is megszabnak a reklamációk intézésére. Ez a ha­táridő rendszerint nem haladja meg a 30 napot (a vásárló jogos érdekeit tekintve, már ez is hosszú!) Ha az említett határidőn belül nincs elin­tézve a reklamáció, és ez a határidő nem rövidebb, mint amilyet a nem­zeti bizottság a hasonló termékek javítására meghatározott, az áru hi­báját eltávolíthatatlannak (kijavítha­tatlannak) kell tekinteni és ez új jogokkal jár, kérhette volna az áru hibátlanra való kicserélését vagy megszüntethette volna az adásvételi szerződést (vagyis visszakövetel­hette volna a kifizetett vételárat). A kereskedelmi vállalatnál érvénye­sített joga három éven belül évül el - az említett határidőn belül tehát a bírósághoz fordulhat és kérheti, hogy az kötelezze a kereskedelmi vállalatot a hiba eltávolítására, kija­vítására. Rokkantak jogai J. K.: Négy éve vagyok rokkant­sági nyugdíjas. A kórházban hallot­tam, hogy a rokkantaknak olcsób­ban vezetik be a telefont, keveseb­bet kell fizetni a villanyért, csökken­tik a lakbérüket, meg hogy létezik valamilyen rokkantsági igazolvány is az utazáshoz. Szükségem lenne a telefonra, mert gyakran kell éjjel is orvost hívni, annyira fulladok. De amikor kértem, azt mondták, hogy kétezer koronát kell fizetnem, aztán még havonta 50 koronát. Az iga­zolványra azért lenne szükségem, mert gyakran kell utaznom, és az utasok bizony nincsenek rám tekin­tettel, mindegyikük ülni akar. A rokkantakat valóban számos területen illeti meg kedvezmény, de ezek a kedvezmények, illetve egyes fajtáik mindig a rokkantság jellegétől is függnek. Más kedvezmények jár­nak a vakoknak, mások a mozgás- képteleneknek; a villanyáramot ille­tően például csak a vakoknak jár kedvezmény. A 60/1964. sz. rendelet 9. § (4) bek. szerint a lakbért (úhrada za užívanie bytu) tíz százalékkal csök­kentik a súlyos egészségi károso­dásban szenvedők (vakok vagy mozgásképtelenek) esetében. A kedvezmény tehát csak a lakbérre vonatkozik, de nem vonatkozik a lakbérrel együtt fizetett - a lakás használatával összefüggő szolgálta­tásokért járó térítések (ilyenek pél­dául a fűtésért, a víz és melegvízel­látásért, a felvonóhasználatért, a ta­karításért stb. fizetett térítés). Az említett rendelkezés az ún. állami lakásokra vonatkozik és a magántulajdonban lévő lakóházak lakosaira. Az igényt a lakásgazdál­kodási vállalatnál, illetve a lakás tu­lajdonosánál kell érvényesíteni, és csatolni kell az orvos igazolását a súlyos egészségi károsodásról. A szövetkezeti lakások használatá­ért fizetett lakbért a lakásszövetke­zetek szabályozzák. Itt azonban va­lószínűleg nem jöhet számításba ,,lakbérkedvezmény“, mert ennek ,,árát“ a ház többi lakójának kellene megfizetnie. Ami a telefonokat illeti, valóban léteznek ún. kedvezményezett (,,IS‘‘) telefonállomások. A kedvez­mény ezeknél elsősorban az, hogy csupán 500 koronát kell fizetni a te­lefonállomás üzembehelyezéséért, és nem kell fizetni a havi beruházási hozzájárulást vagy használati díjat (a havi ötven koronát). Az ún. „IS“ állomások felszerelé­sére a kérvényező lakóhelye szerinti illetékes Rokkantak Szövetsége já­rási bizottságának titkársága tesz ajánlást, ha a kérvényező súlyos egészségkárosodásban szenved, vak, és birtokosa az ún. ZŤP/S iga­zolványnak (erről még szó esik a to­vábbiakban), vagy a társadalombiz­tosítási véleményező bizottság elis­merte részlegesen, túlnyomórész­ben vagy teljesen magatehetetlen­nek. Az ajánlásnak nem feltétele a Rokkantak Szövetségében való tagság. Az ilyen kedvezményezett telefonállomás bekapcsolására azonban senkinek sincs jogigénye! Ajánljuk, forduljon a Rokkantak Szö­vetsége járási bizottságának titkár­ságára, amely részletesebb felvilá­gosítást ad ez ügyben. Ami a buszokon való utazást, pontosabban a rokkantaknak fenn­tartott ülőhelyeket és a használatuk­ra feljogosító igazolványokat illeti; ezeket a kérdéseket elsősorban a 130/1975 sz. rendelet szabályoz­za, mint „rendkívüli kedvezménye­ket“ a súlyos egészségsérülésben szenvedő, a mozgásban vagy a tá­jékozódásban betegségük alatt nagymértékben korlátozott szemé­lyek számára. A rendkívüli kedvez­ményeknek három fokozata van (és ennek megfelelően 3 fajta igazol­vány is: TP, ZŤP és a már említett ZŤP/S jelzésű igazolvány), melyek megítéléséről a járási nemzeti bi­zottság társadalombiztosítási véle­ményező bizottsága dönt. A TP jel­zésű igazolvány birtokosának joga van a tömegközlekedési eszközök­ben a rokkantak számára fenntartott helyre (kivételt képeznek azok az autóbuszok és vonatok, amelyeken a hely elfoglalásának feltétele a helyjegy megvásárlása), és előnyt élveznek személyes ügyeik intézé­sénél, hogy ne kelljen hosszabb ide­ig állniuk vagy várniuk a hivatalok­ban, egészségügyi intézményekben stb. A ZŤP jelzésű igazolvány birto­kosainak joguk van mind arra, mint a TP igazolvány birtokosainak, to­vábbá ingyenesen vehetik igénybe a helyi tömegközlekedés rendszeres járatait, és a belföldi távolsági tö­megközlekedésben a menetjegy árának fele összegében igényelhet­nek kedvezményt. A ZŤP/S jelzésű igazolvány birtokosait megilletik a már említett kedvezmények, to­vábbá pedig a kísérőjük is ingyen utazhat a helyi és távolsági tömeg- közlekedés eszközein. A rendkívüli kedvezmények megítélése ügyében forduljon a lakhelye szerinti illetékes járási nemzeti bizottságra. Földhasználat K. M.: 36 évvel ezelőtt örököltünk a szüléinktől egy szólót. Ezt sajátí­totta ki magának most a helyi efsz, mégpedig úgy, hogy a beleegyezé­sünk nélkül kiforgatott a földből min­den egyes szőlőtőkét és gyümölcs­fát, majd felszántotta. Kérjük, adja­nak nekünk megfelelő magyarázatot és tanácsot is, hogyan védekezhe­tünk a szövetkezet eljárása ellen. Valószínűnek tartjuk, hogy az efsz, ha egyenesen hozzá fordul­nak, magyarázatot ad a történtekre. Nyilván nem önkényesen jártak el és van valamilyen használati joguk a földhöz. Ha az efsz nem lenne hajlandó magyarázatot adni, milyen jogon „sajátította ki a földet“ és pusztította ki a szőlőt, akkor a bíró­ságra fordulhatnak, s a szövetkezet ellen benyújtott keresetükkel kérhe­tik a tulajdonukban történő beavat­kozás megtiltását, és ha a szövetke­zetnek semmiféle joga sem volt a földhöz, kártérítést is követelhet­nek a szőlőtőkék és a gyümölcsfák elpusztítása miatt. (m-n ) újsa 6 1987. II. vétség Lévai Járási Bizottságán megtartott ünnepségen a vállalat képviselője a sportfogadási iroda kollektívájának elismerő oklevelet és aranyérmet adott át. Tóth Károly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom